Erdély FM (Románia/Erdély)

A Versenytanács elnöke Bogdan Chiriţoiu szerint meg kell keresni azt a kis rést, amely lehetővé teszi gyakorlatban azt, hogy az élelmiszer 51 százaléka hazai eredetű legyen a szupermarketekben. Egy konferencián azt hangsúlyozta a vezető, hogy idézem: „Tudtuk, hogy nehézségeink lesznek az alkalmazásnál, és utólagos korrekciókra lesz szükség. Tehát azt kell megnéznünk, hogy miként működne jobban, és ezt bele kell foglalni az alkalmazási módszertanba”. A hazai termékek előnybe részesítése kapcsán, Petre Daea mezőgazdasági miniszter február közepén azt mondta, hogy amennyiben kikerül a jogszabályból az 51 százalékos helyi termékre vonatkozó kötelezettség, akkor azt megpróbálják más formába bevezetni, akár kormányrendelettel. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Románia és Magyarország ellen az élelmiszer kiskereskedelmi forgalmával kapcsolatban. Az EB szerint sértheti a javak szabad mozgásának elvét az, ha a kereskedelmi láncokat arra kötelezik, hogy árukészletük több mint felét helyi termelőktől szerezzék be. Románia két hónap határidőt kapott, hogy megindokolják döntését vagy módosítson ezen.

Az eddigi 400 lejről 520 lejre növekedik a garantált minimálnyugdíj értéke. A Költségvetési Tanács adatai szerint az intézkedésnek 1 milliárd lejt vesz el a költségvetésből és 1 millió nyugdíjast érint. A jogszabály értelmében a garantált legkisebb nyugdíjat azok a személyek kapják, akiknek a nyugdíjuknak az értéke 100-300 lej közötti összeg. A kormány előző ígéretei ellenére nem lép életbe mától a 450 ezer lejnél magasabb értékű lakások eladásának az ÁFA megszüntetése, de a reklámokra kivetett áfakulcs sem csökken nullára. Emellett nem csökkent a mezőgazdasági alapanyagok és szolgáltatásokra kivetett áfa sem. Ezekre várhatóan áprilistól kerül sor, a Ziarul Financiar gazdasági napilap értesülései szerint.

Azt javasolják azonban, hogy a tervezetben szereplő  5 éves börtönbüntetést csökkentsék 3 évre és, hogy legyen egy kitétel, melyben a jogszabály kitér a kiskorú büntetettekre is. Tehát a javaslata értelmében, az részesülhet közkegyelemben, aki 3 évnél kisebb letöltendő börtönbüntetést kapott és ez a kiskorúakra is érvényes lenne. A bírák tanácsa arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabálytervezet nem tér ki az olyan esetekre, amikor egy büntetés ideiglenesen fel van függesztve.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke az ügy kacsán elmondta, hogy ez egyértelmű megfélemlítés. A szövetség tájékoztatta már az ügyről az Államelnöki Hivatalt és tájékoztató levelet küld a Legfelsőbb Bírói Tanács keretében működő Bírói Felügyeletnek, amely az igazságszolgáltatási eljárás során történő visszaélések kivizsgálással foglalkozik. Biró Zsolt napirend előtti felszólalásban tájékoztatta a parlament képviselőházát a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyéről tegnap. A Magyar Polgári Párt elnöke szerint egy normális jogállamban nehezen értelmezhető, hogy Marosvásárhelyen a romániai korrupcióellenes ügyészség az iskolában tanuló diákok szüleit hallgatja ki. Magyarországi politikusok is élesen bírálták a hatósági eljárást. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is bírálatot fogalmazott meg a román hatóságok eljárását illetően.

A Maros Megyei Főtanfelügyelőség az iskola vezetőségét hivatalos átiratban arról értesítette, hogy egyetlen cikluskezdő – sem nulladik, sem új ötödik, sem kilencedik – osztály nem indítható a 2017-2018-as tanévben a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Líceumban. A DNA vizsgálódására hivatkozva nem engedélyezik az osztályok indítását. Székely Szilárd, a katolikus iskola igazgatóhelyettese a Transindex portálnak elmondta, hogy nem hagyják jóvá az új osztályok indítását, de a jelenlegi osztályok megmaradnak. A szülők kihallgatása kapcsán az igazgatóhelyettes elmondta, hogy erről nem értesítették a tanári kart és a DNA eddig sem az oktatókat sem pedig az iskola vezetőségét nem hívta be.

Tegnap a képviselőház döntő házként elutasította a Brâncuși-szobor megvásárlásáról szóló 2016-os rendeletet, ezáltal a nem szánnak arra külön keretet, hogy megvegyék a Föld bölcsessége című szobrot. A képviselők ezzel kapcsolatosan elfogadtak egy módosító javaslatot, amelynek értelmében az adományozók visszaigényelhetik pénzüket. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő a rendelet vitáján hangsúlyozta, ha az állam új műalkotásokat akar vásárolni, külön keretet kell elkülönítenie erre a célra a költségvetésben.

A Brit Kereskedelmi Kamara azt kéri, hogy hosszabbítsák meg a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit, azaz a kilépés aktiválását addig, míg sikerül kialakítani a további Brit-EU kapcsolatokat. Ha ez nem lehetséges, akkor Nagy-Britanniának kérnie kellene a tárgyalási időszak meghosszabbítását, annak érdekében, hogy mindkét megállapodást egy időben lehessen aláírni – áll a kamarai szervezet állásfoglalásában. Theresa May brit miniszterelnök tervei szerint London március végéig bejelenti az 50. cikkely aktiválását, onnantól két évig folyhatnak a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről. Ez az időkeret meghosszabbítható, de csak akkor, ha az összes többi EU-tagország ezt egyhangúlag jóváhagyja.

Áprilistól csökken a cigaretta jövedéki adója, jelentette be a pénzügyminisztérium. Ennek következtében pedig csökken a vásárlói ár is. A Hivatalos Közlönyben is megjelent rendelet szerint a cigaretta jövedéki adója 2017. április elsejétől az 1000 szálankénti 334,17 lejről 329,222 lejre mérséklődik. Ez dobozonként körülbelül egy lejes csökkenést jelent, de az nem világos még, hogy ez milyen mértékben mutatkozik majd meg a cigaretta fogyasztói árában.

Hozzávetőlegesen százezer panasz érkezett 2016-ban az Országos Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, ez közel a kétszerese a 2013-ban jegyzett bejelentések számának – nyilatkozta Fogyasztóvédelmi hatóság elnöke. Bogdan Pandelică szerint az is megfigyelhető, hogy a panaszok egyre szélesebb skálát ölelnek fel, ami azt jelzi, hogy a fogyasztók egyre tájékozottabbak ezen a téren. Ezzel párhuzamosan pedig nőtt a kirótt büntetések és a kártérítések száma is. Romániában hosszú és bonyolult folyamat a kártalanítás, emiatt ezen a jogszabályon mindenképp változtatni kéne.

Csoma Botond rmdsz-es képviselő szerint elfogadhatatlan az, hogy hallgatólagosan átment a képviselőházból a szenátusba a Diszkriminációellenes Tanács felszámolását kezdeményező jogszabálytervezet, melyet amúgy tavaly kellett volna tárgyaljon a képviselői csoport. A képviselő kiemelte, hogy az elmúlt parlamenti mandátumban az RMDSZ többször is kérte a hallgatólagos eljárás megszüntetését, azonban ehhez alkotmánymódosításra van szükség. “Megoldást kell találnunk arra, hogy az e fajta törvényhozást kiiktassuk a szabályzatunkból” – tette hozzá az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője. Jelenleg a szenátusban 65 szenátusi munkanap alatt kell megvitassanak egy törvénytervezetet, amennyiben első házként érintett. A képviselőház esetében csak 45 kalendáriumi nap áll a törvényhozók rendelkezésére. Az elmúlt parlamenti ciklusban az RMDSZ kidolgozott egy tervezetet, amelyben kérte, hogy alkotmánymódosításig a képviselőházban is a 65 napos határidőt alkalmazzák a törvényhozók egy- egy tervezet megvitatására, ezt azonban elvetették. Jövő héten az RMDSZ parlamenti frakciói újból iktatni fogják ezt a kezdeményezést, így az újra választott parlamentnek vitázni és döntenie kell róla.

John Kelly belbiztonsági miniszter két rendelkezést adott ki, amelyek szerint az Egyesült Államokban tartózkodó mintegy 11 millió illegális bevándorló mindegyike potenciálisan kitoloncolható. A szabályozás értelmében elsőként azokat kell kitoloncolni, akik valamilyen bűncselekményt követtek el vagy vád alá helyeztek és ilyen értelemben veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. A rendelkezések nem változtattak azon a speciális programon, amit még Barack Obama hozott, ami alapján védelmet kapnak a 2012 óta gyermekként illegálisan érkező személyek. A kivételektől eltekintve mindenki kitoloncolható, aki megsértette a bevándorlási törvényt. Nyilatkozta az USA belbiztonsági minisztere.

Ez a két, négy és tizenegy hónapos gyerekeket érintő védőoltás, ami többek között torokgyík, tetanusz és gyermekbénulást elleni szérum, már hónapok óta hiányzik Romániában. Florian Bodog, egészségügyi miniszter szerint a költségvetés hiánya miatt és az elhibázott közbeszerzési procedúra miatt húzódott el az oltóanyag beszerzése. Ez most véglegesült és így jövő hónapban már a családorvosi rendelőkbe lesz és beadhatják az oltást. A kormány ugyanakkor bevezetett egy új, a gyerekeket érintő védőoltást a tüdő és agyhártyagyulladás ellen.

Elutasította az erre vonatkozó kezdeményezést, azaz azt, hogy az egyetemi hallgatók számára csak az állandó lakhelyük és az egyetemi város közötti táv legyen ingyenes a vasúttársaság járatain. Egyelőre tehát érvénybe marad az a hónap elején bevezetett 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében a nappali tagozaton tanuló hallgatók ingyen utazhatnak másodosztályon a CFR belföldi járatain. A szenátus leszavazta azt az RMDSZ-es a javaslatot is, miszerint az ingyenes vasúti utazást terjesszék ki a középiskolásokra is. A 2017/2-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt a képviselőháznak is el kell még fogadnia, döntő házként.

Az Országos Statisztikai hivatal 2015-ős adataiból kiderül, hogy 6 év alatt folyamatosan nőtt a bérek közötti különbség, hiszen míg 2008-ban 29 százalékkal volt alacsonyabb a nettó átlagbér Erdélyben, mint a fővárosban, 2015-re ez a különbség 36 százalékra nőtt. A legnagyobb bérszakadék 2008 után következett be Romániában. Akkor az országos nettó átlagbér és a fővárosiak átlagbére között 38 százalék volt a különbség. A maszol.ro portál összeállításából az is kiderül, hogy a legjobban fizetett vidéki munkavállalók a bánságiak, ők a bukaresti fizetések 67 százalékát keresik meg. A Központi Régió 37, az Észak-Nyugati pedig 39 százalékkal van lemaradva a fővárostól. A régiókon belül is van szakadék, hiszen Brassóban és Szebenben sokkal jobban lehet keresni, mint például Hargita megye bizonyos városaiban.

Március 2-ig nyílt napokat tart minden oktatási intézmény, ahol előkészítő osztályok működnek és várják a tanulók iratkozását. Ezalatt az idő alatt szülők és tanulók közösen látogathatnak el a tanintézményekbe és ezáltal a pedagógusokkal is megismerkedhetnek. A tanügyi törvény értelmében mindazokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig betöltik 6-ik életévüket be kell írassanak az előkészítő osztályokba. Azok a gyerekek akik szeptember elseje és december 31.-e között születettek, előzetes érettségest igazoló pszichológiai felmérést követően írathatnak be a nulladik osztályba. Az iskolai beiratkozás első szakasza hétfőn kezdődik és március 16-ig tart.

Az útügyi hatóság által kidolgozott és dokumentum szerint 150 kilométer autópálya készül el és ebből 90 kilométert át is adhatnak a forgalomnak. Razvan Cuc, közlekedési miniszter nyilatkozata szerint év végéig 90,23 kilométer használható autópályát, 45 kilométernyi korgyűrűt és 275 kilométer országutat korszerűsítenek. Az útügyi hatóság csak a Szászsebes-Torda autópálya 3-as szakaszának megvalósítását tartja problémamentesnek. A tervek szerint többek között elkészülhet még a Lugos-Déva autópálya 2-es szakaszának vitatott 15 km-es része, továbbá az észak-erdélyi autópályán a Nyárádtő-Marosugra szakasza. A Bors-Brassó autópályának három olyan szakasza is van, amelynek szeptember 4-ig el kellene készülnie, de vagy el sem kezdődött a munka vagy igen keveset haladtak mostanáig. Az economica.net gazdasági portál adatai szerint azonban ez korántsem jelenti azt, hogy mindezeket az útszakaszokat át is adják idén, mivel nem minden szakasznak lesz összeköttetése már létező autópályákkal és a munkálatokat bürokratikus akadályok is gátolhatják.

Ezt Pavel Năstase oktatási miniszter jelentette be. Ma tárgyal a kormány a lehetséges béremelésről, a találkozón a tanügyi szakszervezetek is részt vesznek. Ez az általános és középiskolai valamint egyetemi tanintézetek alkalmazottait érinti. Ez a növekedés a költségvetésből mintegy 90 millió lejt jelent és több mint 53 ezer alkalmazottat érint. A szakszervezetek a tanárokat érintő prémiumokról is tárgyalni szeretnének a kormánnyal. Azt kérik, hogy a megemelt bérekhez arányosan kapják a plusz juttatásokat.

Ezáltal a helyi közigazgatásban dolgozók bérét 20 százalékkal, a kulturális intézmények művelődési tevékenységet folytató személyzetének fizetését 50 százalékkal emeli. A rendeletet az RMDSZ szenátusi frakciója is megszavazta, annak ellenére, hogy nem ért teljesen egyet ezzel. Cseke Attila frakcióvezető elmondta, hogy a helyi közigazgatási alkalmazottak 20 százalékos béremelése visszás helyzeteket teremt, hiszen a helyi önkormányzatok vezetőinek fizetése ezáltal kisebb lett, mint más alkalmazottak fizetése ugyanazon intézményen belül. Ezért kezdeményezte módosító javaslatban a Szövetség, hogy az önkormányzati vezetők fizetése is 20 százalékkal növekedjen. Ami még gondot okozhat a kulturális intézmények alkalmazottainak fizetésemelése kapcsán az az, hogy erre sok helyi önkormányzat esetében, ahová több kulturális intézmény is tartozik, nincs keret. Derzsi Ákos RMDSZ-es szenátor szerint az egységes bértörvény megoldást jelenthet a hasonló visszásságokra. A jogszabályt döntő házként még a képviselőház is meg kell szavazza.

Erről döntött a Kolozs megyei törvényszék. A tegnap meghozott ítélettel helyet adott a Minority Rights Egyesület kérésének, hogy függesszék ki a város bejáratainál lévő helységnévtáblákon Kolozsvár nevét magyarul. A döntést kétszeres halasztás után, tegnap tette közzé a táblabíróság és Oana Buzatu, a polgármesteri hivatal szóvivője, a transindex portálnak elmondta, hogy a polgármesteri hivatalnak törvényes kötelessége kimeríteni az összes jogi lehetőséget, éppen ezért óvást nyújt be az alapfokú ítélet ellen. Tavaly szeptemberben, a táblabíróság újratárgyalásra visszaküldte az első fokon eljáró Kolozs megyei törvényszéknek az ügyet. Ez azt jelentette, hogy semmissé lett a Kolozs megyei törvényszék 2016. februári határozata, amely szerint Kolozsvár magyarságát nem illetik meg a többnyelvű helységnévtáblák. Az ügy 2014 óta zajlik, akkor egy törvényszéki ítélet arra kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy helyezzen ki magyar nyelvű névtáblákat Kolozsvár bejárataihoz. Az önkormányzat fellebbezett. A mostani döntés sem végleges.

A központi statisztikai intézet adatai alapján, idén januárban 0,1 százalékkal növekedtek az árak tavaly januárhoz képest. A két évig tartó defláció után visszatérhet az infláció. A legnagyobb árnövekedés a zöldségek, gyümölcsök és az élelmiszerek piacán volt. Ezek ára átlagosan 1,12 százalékkal emelkedett, miközben a nem élelmiszer-termékek 0,24 százalékkal lettek olcsóbbak. Olcsóbb lett viszont a vasúti közlekedés, a vonatjegyek ára 5,68 százalékkal csökkent, 2,79 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az energiáért, az üzemanyagok pedig átlagosan 2,5 százalékkal lettek olcsóbbak. Gazdasági megfigyelők szerint az infláció az év első negyedében folytatódik. Mugur Isărescu, a Nemzeti Bank kormányzója szerint a drágulás üteme kisebb lesz az eddiginél.