Erdély FM (Románia/Erdély)

Tegnap, egyedüli jelöltként, Vass Leventét választották az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének élére. Vass Levente beszédében hangsúlyozta, hogy következő négy évben azért fog tenni, hogy a városi szervezet átlátható, kiszámítható és számon kérhető szabályok szerint működjön. Az új elnök hozzátette, hogy az általa vezetett városi szervezet célja állandó kapcsolatban lenni a választópolgárokkal. Vass Levente Peti Andrást váltja a városi szervezet élén.

Gheorghe Falcă polgármester, az aradi önkormányzat nevében levélben küld ajánlást a Közép-európai Egyetemnek, hogy Budapestről költözzön Aradra. A városvezető szerint Arad egy olyan város, amelynek autópályája, vasútja, nemzetközi reptere van, emiatt ideális hely lenne a egyetemnek.

A szigorítást a koreai atomrobbantások és rakétatesztek miatt vezette be az uniós tanács. A döntéssel újabb szektorokra terjesztették ki a beruházási tilalmat, ilyen például a hagyományos fegyverek, a légi ipar és a fémipar. A sajtószolgálat közleményéből kiderül, hogy az Európai Unió arra szólította fel Phenjant, hogy folytassa a tárgyalásokat a nemzetközi közösséggel és szüntesse be az atomprogramját és a ballisztikus rakétakísérleteket.

Június 15-től végleg megszűnnek az uniós roamingdíjak. Tegnap megszavazta az Európai Parlament is a roamingdíjak jövőbeli nagykereskedelmi árairól szóló határozatot. A digitális piacért felelős uniós biztos, Andrus Ansip szerint június 15-től az uniós felhasználók már anélkül tudnak adatkapcsolatot váltani határátlépésnél, hogy közben a magas számláktól kellene félniük. Minden hívás, sms-küldés, vagy internetes barangolás esetében az otthoni előfizetői díjak lesznek érvényesek. Kivételt képez a folyamatos külföldi mobilhasználat, az uniós bizottság maximum 4 hónapban határozza meg az ingyenes roamingdíjat.

A polgárok úti okmányait belépéskor és kilépéskor is ellenőrzik, valamint összevetik a Schengeni Információs Rendszerrel  illetve az Interpol lopott, vagy elveszett dokumentumainak adatbázisával. A román határrendészet arra kéri az utazókat, hogy a politiadefrontiera.ro honlapon elérhető mobilalkalmazás segítségével idejében tájékozódjanak a határátkelőkön tapasztalható várakozási időről és válasszanak kevésbé zsúfolt átkelőt. Az eddigi ellenőrzések során a román határrendészet 33 iraki, líbiai és afganisztáni állampolgárt tartóztatott fel a Szerb határon, akik Románián keresztül akartak nyugat Európába jutni. A szigorúbb határellenőrzés az unió egész területén érvényes, a szabályozás értelmében minden uniós és harmadik országbeli állampolgár rendszerszerű ellenőrzését írja elő.

Tegnap a PSD és az ALDE elnökei aláírták az egységes bértörvény tervezetét, ezt követően Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter ismertette a júliustól várható bérnövekedéseket. Amennyiben a parlament megszavazza a jogszabályt, a katonák bére 20 százalékkal nő, a rendőrök alapbére pedig 5 százalékkal. A tervek szerint január 1-től az orvosok és asszisztensek megkapják a teljes béremelést. A pedagógusok fizetése pedig 50 százalékkal nő a 2017. decemberi szinthez képest. Az új bértábla alapján a közalkalmazottak alapbére 2022-ig évente növekszik. A tervezetből az is kiderül, hogy az államfő fizetése lesz majd a legnagyobb,a minimálbér tizenkétszeresét kapja majd meg. A szenátus, a képviselőház, a legfelsőbb bíróság, valamint az alkotmánybíróság elnökének, a miniszterelnöknek a bére pedig a minimálbér tizenegyszerese lesz. A megyei tanácselnökök fizetése és a polgármeseterek bére a minimálbér nyolcszorosára fog emelkedni. Többen attól tartanak, hogy Klaus Johannis nem fogja támogatni az egységes bértörvényt.

Idén több mint 23 millió lejt kap az RMDSZ a kisebbségi szervezeteknek járó keretösszegből-derül ki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának honlapján feltüntetett dokumentumokból. Idén a 107,5 millió lejes összegből 105 milliót a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok szervezetei kapnak: kulturális és tudományos rendezvények szervezésére. A fennmaradó 2,5 millió lejt a vallási kisebbségek értékeinek és identitásának népszerűsítésére szervezendő rendezvényekre különíti el a kormány.

Jövő hónaptól akár tíz százalékkal is drágulhat a kenyér a búza és a liszt árának emelkedése miatt, de amiatt is, hogy a minimálbér-növelés nyomán többet kell fizetni az alkalmazottaknak – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Rompan malom- és sütőipari munkáltatók szervezetének elnöke: Aurel Popescu. Jelenleg egy 1 kg-os kenyér ára közel 3 lej. Romániában csökkent az elmúlt években a kenyérfogyasztás mértéke de még mindig az európai átlag fölött van.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazta az ukrán állampolgárok szabad uniós beutazását biztosító vízummentességet. Az elfogadott jogszabály várhatóan június 20-án lép életbe, miután az Európai Unió Tanácsa is elfogadta. Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a vízummentesség azokra az ukrán állampolgárokra vonatkozik, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek. Ukrajna polgárai az Európai Unió tagállamában üzleti célból, turistaként, vagy családi okokból: 90 napig tartózkodhatnak bármely 180 napos időszakban.

A tegnapi ülésen terjesztették elő azt a határozattervezetet, amely a 2017–2018-as iskolahálózatot véglegesíti, és amelybe a Romai Katolikus Teológiai Líceum és Református Kollégium mellett további 6 oktatási intézményt sem foglaltak bele a tanfelügyelőség múlt heti döntését követően- olvasható az RMDSZ tájékoztatóból. Az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja frakcióvezetője is jelezte, hogy a határozattervezet ellen szavaz. Az RMDSZ frakciója felszólítja a polgármesteri hivatalt, a tanfelügyelőséget és minisztériumot, hagyjanak fel az egymásra mutogatással és oldják meg a fennálló helyzetet. A Szabad Emberek Pártja felszólította Horațiu Lobonțot, a városháza oktatási ügyekkel foglalkozó osztályának vezetőjét, hogy távozzon tisztségéből. A tegnapi tanácsülésen több tucat szülő, és civil aktivista is részt vett. Ezt követően Csíky Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport szóvivője: egy új kezdet lehetőségeként kezeli az eseményt.

A megyei tanács közleményéből kiderül, hogy a jogi személyek 5, a fizikai személyek 10 százalékos adókedvezményben részesülnek, ha a határidőig befizetik éves adójukat. Barti Tihamér, a tanács alelnöke felhívja mindenki figyelmét, hogy a sorok elkerülése végett a Hargita Megye Tanácsa által elindított www.e-szolgaltatasokhr.ro honlapon a helyi adók és illetékek kifizetésére is lehetőség van.

Theresa May brit miniszterelnök aláírta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását bejelentő levelet, amelyet ma már meg is kap Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A kormányfői hivatal szóvivője közölte, hogy Theresa May már telefonon egyeztetett Donald Tuskkal és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, valamint Angela Merkel német kancellárral is. A brit kormányfő biztosította az európai vezetőket arról, hogy Nagy-Britannia a kilépés után is az Európai Unió “szoros és elkötelezett” szövetségese lesz, és egyetértettek annak fontosságában, hogy a kilépési tárgyalások “konstruktív és pozitív szellemben”  kezdődjenek, a kilépési folyamat zökkenőmentes, rendezett legyen.

Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) tavaly 35 európai országot vizsgált, melyből kiderült, hogy Románia egészségügyi rendszere az utolsó helyen áll. A felmérés szerint a holland egészségügyi rendszer teljesített a legjobban. Magyarország a 30-ik, míg Románia a 35-ik helyen van. Románia rossz minősítést kapott az abortuszok, a császármetszéses szülések, illetve a gyermekhalandóság nagy száma miatt. A Csíki Hírlap összeállításából kiderül, hogy egészségügyi szakemberek szerint a rendszer alulfinanszírozottsága, kiszámíthatatlansága és az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya a legfőbb oka annak, hogy nem működik a román egészségügyi rendszer.

A képviselőház jogi bizottsága pozitívan véleményezte azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a sportversenyek országos döntőin kötelező bejátszani Románia nemzeti himnuszát. „A törvénymódosítás azt az érzést hivatott erősíteni a versenyzőkben, hogy egy biztos, védelmező, diszkrimináció és társadalmi feszültségektől mentes környezethez, a román államhoz tartoznak” – olvasható a tervezetindoklásban. A javaslatot többek között Liviu Dragnea, Valeriu Zgonea, Gabriela Firea és Florin Iordache nyújtották be. Jelenleg csak azokon a nemzetközi sporteseményeken kötelező bejátszani a himnuszt a hazai stadionokban és sportcsarnokokban, amelyeken Románia is képviselteti magát. A tervezetet már elfogadta a szenátus, végleges döntést a képviselőház plénuma hoz.

A képviselőház környezetvédelmi bizottsága tegnap elfogadta azt a javaslatot, miszerint az eddigi bírság tízszeresét szabják ki azokra, akik háztartási, kőolajalapú, vegyi vagy mérgező hulladékot dobnak el az erdőben és akik törvénytelen úton szereznek legkevesebb 100 ezer lej értékre fát. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi ötezer lejről 50 ezer lejre nőne a legkisebb, és 10 ezer lejről 100 ezer lejre a legnagyobb kiszabható bírság a törvénytelen úton szerzett fa kitermelése, szállítása, feldolgozása és forgalmazása esetén, nyilatkozta Remus Borza képviselő, a bizottság elnöke, aki azt is elmondta, hogy 2010–2014 között 17 millió köbméter fa kitermelésére volt engedély és 26 millió köbmétert vágtak ki. A javaslat egyszer a mezőgazdasági bizottsághoz, aztán a képviselőház plénuma elé kerül.

Felhatalmazta a skót parlament a kormányfőt, hogy hirdessen újabb függetlenségi népszavazást  Skóciában.  Az edinburghi törvényhozás megszavazta ugyan, de ezáltal mégsem tarthatnak a közeljövőben népszavazást, hiszen Nicola Sturgeon kormányfő arra kért és kapott felhatalmazást, hogy engedélyt kérhessen a brit kormánytól a függetlenségi népszavazás előkészítésére és meghirdetésére. Legkorábban 2018 őszén, legkésőbb 2019 tavaszáig lehetne megtartani a függetlenségi népszavazást, vélik a kormány tagjai.

Hivatalos látogatáson vesz részt Károly herceg, akit ma a Cotroceni-palotába fogad a román államfő. Ezzel az alkalommal a Románia Csillaga érdemrend Nagykeresztjével tünteti ki a brit trónörököst, “Románia országimázsának világszintű népszerűsítéséért végzett munkája” elismeréseként. A találkozón a két ország közti stratégiai partnerség fejlesztéséről és a Nagy-Britanniában élő román közösség helyzetéről is fognak tárgyalni. Károly herceg, a brit királyi korona örököse legutóbb 2015 májusában találkozott a román államfővel, de nem hivatalos látogató keretében. 1998 óta ez lesz az angol herceg második hivatalos látogatása Romániában.

A volt miniszter ellen most a Bute-gála-ügyben született, nem jogerős döntés. A vádirat szerint több közbeszerzési eljárás során a szerződés értékének tíz százalékát kérte üzletemberektől, illetve az általa vezetett minisztérium törvénytelenül finanszírozott közpénzekből egy ökölvívó gálát. Eddig már három rendbeli vesztegetés elfogadásért 5, 4, illetve 6 év börtönbüntetést kapott, és ugyancsak hat évet szabtak ki rá hivatali visszaélés miatt. Felmentették a hamis okirat használata és a jogtalanul szerzett európai uniós alapok vádpont alól. Az ügyben amúgy több volt intézményvezetőt, államtitkárt és üzletembert ítéltek el.

A Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport egyes tagjai tegnap Bukarestben találkoztak az oktatási minisztérium két államtitkárával. Király András és Liviu Ispas közoktatásért felelős államtitkárok fogadták a szülői bizottságot. Csíky Csengele ezt követően azt nyilatkozta a  Maszol portálnak, hogy most is kiderült, egyik intézmény a másikra hárítja a felelősséget. Az államtitkár ugyanis úgy véli, hogy szükség van egy új beiskolázási hálózat létrehozására és szerinte továbbra is a polgármesteri hivatal és az önkormányzat kezében van az iskola ügyének megoldása. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy személyesen fog egyeztetni a maros megyei főtanfelügyelővel, hiszen törvénytelen az a határozata, miszerint nem iratkozhatnak be a gyermekek a cikluskezdő osztályokba. A szülők egy része közben a maros megyei tanfelügyelőségen nyújtott be tegnap egy beadványt, amelyben kérték, hogy hagyják jóvá a gyermekek beíratását az iskolába és vegyék figyelembe a 33-as számú tanácsi határozatot. Előreláthatóan a holnapi tanácsülésen döntenek arról, hogy bekerülhet-e az iskolahálózatba a katolikus iskola vagy sem.

Az  Egészségügyi Világszervezet adatai szerint,  Romániában és Olaszországban a legveszélyesebb a helyzet, hazánkban 3400 kanyarós fertőzéses esetet regisztráltak, Olaszországban pedig 238 esetet. A WHO európai igazgatója, dr. Jakab Zsuzsanna arra szólítja fel az érintett országokat, hogy tegyenek meg mindent a vírus megállítása érdekében.