Feed aggregator

How the Iran war is deepening proxy conflicts around the Red Sea and the Horn of Africa.

Russia's Sergei Shoigu also said that "a return of third-country military infrastructure to Afghanistan or the deployment of new military facilities in neighboring states" would be "unacceptable."

A 2026. tavaszára eszkalálódó közel-keleti konfliktus, különösen a Hormuzi-szoros blokádja, rendszerszintű kockázatokat jelent az afrikai és a globális gazdaság számára egyaránt. A válság olyan időszakban érte az afrikai kontinenst, amikor a pandémia és az orosz-ukrán háború okozta sokkok szűkös fiskális és monetáris tartalékokhoz vezettek egyes gazdaságokban. A 2026. február 28-án kirobbant amerikai-izraeli-iráni fegyveres
szembenállás miatt kialakult helyzet megbénította a világ egyik legfontosabb olajszállítási
útvonalát. Következményül a Brent kőolaj hordónkénti ára 2026. április elejére 109,77
dollárra emelkedett, súlyosan megnehezítve a gazdasági növekedést a legsebezhetőbb
régiókban.

2025-ben a Hormuzi-szoroson átlagosan napi 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék haladt át, amely a globális tengeri kereskedelem negyedét tette ki. A világ legkritikusabb tengeri fojtópontján áthaladó napi forgalom a korábbi 141 hajóról 2026. március végére mindössze 3-4 hajóra esett vissza, ami 97%-os forgalomcsökkenést jelent. A szoros elkerülésére szolgáló szárazföldi csővezetékek kapacitása korlátozott, ezért a globális kereskedelmi logisztika átrendeződésre kényszerült. Az alternatív útvonalak, elsősorban a szállítmányok Jóreménység foka felé történő átirányítása, jelentős logisztikai megbénulást és költségnövekedést okoznak: az út 10-15 nappal hosszabbodott meg Ázsia és Európa közötti forgalom tekintetében, valamint az Ázsiából Afrika nyugati és északi részére, illetve az Európából Kelet-Afrikába tartó kereskedelmi útvonalakon. Ez a kitérő a tengeri fuvardíjak 20-40%-os megugrását eredményezte, ami a megnövekedett biztosítási prémiumokkal együtt drasztikusan drágítja az importált energiát és fogyasztási cikkeket.

Afrika a világ nyersolaj-kitermelésének mintegy 8%-át biztosítja, ugyanakkor a saját
finomítói kapacitás korlátozottsága miatt késztermék-szükségletének 70-90%-át kénytelen
külföldről beszerezni. A konfliktust megelőzően ezen importszükséglet közel 40%-a, Kelet-
Afrika esetében pedig majdnem a teljes mennyisége a Hormuzi-szoroson keresztül, az Öböl- térségből érkezett. Anibor Kragha, az Afrikai Finomítók és Elosztók Szövetségének (ARDA) ügyvezető titkára így jellemezte a helyzetet: „Mindenki magáért felel. Ez bizonyára sokakat aggaszt. Még az exportőrök is azt kérdezik, hogyan tudják először a hazai keresletet kielégíteni”. A válság begyűrűzését jelzi, hogy legalább 29 afrikai valuta értékelődött le a dollárral szemben a konfliktus kezdete óta. A szállítási útvonalak átrendeződése nemcsak az energiahordozók ellátását, hanem a műtrágyaellátást is kritikus szintre sodorta, mivel annak 30-50%-a a Perzsa-öbölből származik. Ez közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdasági terméshozamokat és az élelmiszerbiztonságot, amit tovább fokoz, hogy a karbamid ára több mint 35%-kal emelkedett rövid idő alatt. Mivel a szállítási költségek az afrikai élelmiszerárak 30-50%-át teszik ki, a logisztikai sokk közvetlen megélhetési válságot okozhat.

Az afrikai kontinensre gyakorolt hatásokat követően áttérek az országspecifikus tényezők
vizsgálatára. A következmények nem egyformán érintik az afrikai kontinenst, a Financial
Times és az Afrikai Fejlesztési Bank elemzései szerint éles különbség van a nettó
kőolajexportőr és a nettó kőolajimportőr országok gazdasági mozgástere között. A
szakpolitikai jelentések alátámasztják, hogy ezek a negatív gazdasági hatások abban a 43 afrikai országban lesznek a legsúlyosabbak, amelyek nettó olajimportőrként kénytelenek
elviselni a megugró világpiaci árak és a logisztikai blokád okozta terheket.

Nigéria esetében, amely a kontinens legnagyobb kőolajtermelője, Wale Edun
pénzügyminiszter szerint a megemelkedett világpiaci árak egyfajta „ezüst sugarat” (silver
lining) jelenthetnek a költségvetési bevételek szempontjából, ugyanakkor a hazai
finomítókapacitás korlátai miatt az ország továbbra is küzd a finomított kőolajtermékek
importjának rendkívüli költségeivel. Ezzel szemben az olyan jelentős olajexportőrök, mint
Algéria, Angola és Líbia, közvetlenül profitálhatnak a tartósan 100 dollár feletti hordónkénti
árakból, ami számottevően javíthatja fiskális mozgásterüket és külső egyensúlyi pozíciójukat.

A Dél-afrikai Köztársaság aranyexportőrként sajátos helyzetben van. A nemesfém
„menedékeszköz-szerepéből” fakadóan bizonyos fokú védelmet nyújt a globális tőkepiaci
volatilitással szemben, Gwede Mantashe ásványkincs- és kőolajügyi miniszter azonban
elismerte, hogy az ország függősége a közel-keleti finomított kőolajtermékektől mára kritikus ellátási problémává vált. Kelet-Afrikában Kenya helyzete meglehetősen sérülékeny, mivel finomított üzemanyag-szükségletének egészét az Öböl-térségből szerzi be, így már
tapasztalható a súlyos hiány az üzemanyagtöltő állomásokon. Etiópia kormánya bár az
üzemanyagár támogatásokkal próbálja mérsékelni a fogyasztói árakat, ez a stratégia azonban tovább csökkenti az amúgy is szűkös költségvetési tartalékokat.

A legkritikusabb humanitárius helyzet Szudánban és Szomáliában alakult ki, ahol a Perzsa-
öbölből érkező műtrágyaszállítmányok elmaradása közvetlen élelmiszerválsággal fenyeget.
Szudánban a műtrágyahiány következtében a gabonatermelés már áprilisra meghaladta az
50%-os visszaesést.

A válság központi kérdésévé vált a nigériai Dangote-finomító szerepe a hazai és külföldi
piacon, mivel a napi 650.000 hordós kapacitásával érdemben hozzájárulhat az ellátás
biztosításához és az importfüggőség csökkentéséhez. Ugyanakkor az árképzés kérdése körül jelentős szakmai vita alakult ki. A Világbank 2026. áprilisában váratlanul visszavonta az üzemanyag-import újranyitását szorgalmazó javaslatát, amely eredetileg rögzítette, hogy a finomítói ár (1275 naira/liter) 12%-kal meghaladja az importparitás szintjét (1122 naira/liter), ami versenyképességi aggályokat vet fel. Mahmud Hassan, a Dangote-csoport vezető közgazdásza szerint az összehasonlítás módszertanilag hibás, mivel nem számol a konfliktus miatt megugrott biztosítási és szállítási költségekkel. Hassan érvelése alapján az önellátás és a minőségi sztenderdek védelme felülírja a rövid távú árversenyt, kijelentve, hogy „jobb a megfelelő ellátásbiztonság bármilyen áron, mint a semmi nulla áron”. Ezzel a protekcionista szemlélettel szemben Gwede Mantashe miniszter mérsékelte a várakozásokat, rámutatva, hogy Aliko Dangote csupán „egy ember és egy gyár Afrikában”, akitől nem várható a teljes kontinens energetikai megmentése.

A gazdasági következményeken túl a válság mélyebb társadalmi és biztonsági kockázatokat is hordoz, mivel a fiskális tartalékok kimerülése és a megélhetési nehézségek együttesen
fokozódó instabilitással fenyegetnek. Rövid távon az afrikai országokra gyakorolt várható
hatásai közé tartozik a fokozódó inflációs nyomás az élelmiszer- és energiaárak emelkedése
miatt, a helyi valuták leértékelődése az amerikai dollárral szemben, a megnövekedett adósság- újrafinanszírozási kockázatok, valamint a tőkeáramlás és a beruházások (többek között a közvetlen külföldi tőkebefektetések [FDI] és a hazautalások) csökkenése.
Ronak Gopaldas, a Signal Risk ügyvezető igazgatója figyelmeztetett: „ha a hordónkénti ár
tartósan 100 dollár felett marad […] az társadalmi zavargásokhoz vezethet. Ha az emberek a megélhetési költségek emelkedése miatt nehéz helyzetbe kerülnek, a fiatalok munka nélkül maradnak és a kormány teljesítménye iránti bizalom is megrendül, akkor ez egy nagyon veszélyes keveréket eredményez”. Felismerve a rendszerszintű sebezhetőség kockázatait, az afrikai országoknak mélyíteniük kell gazdasági kapcsolataikat az AfCFTA (Afrikai
Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezet) keretein belül, felgyorsítva a belső
tőkefelhalmozást a külső függőségek mérséklésére. Ennek késlekedése vagy elmaradása
esetén az instabilitás és a gazdasági kilátástalanság (különösen a Száhel-övezetben)
felerősítheti az extrémizmust és a migrációs nyomást akár más kontinensek irányába is.

Felhasznált irodalom
African Development Bank, Joint Policy Paper: The Impacts of the Middle East conflict on
African Economies.
https://www.afdb.org/en/documents/joint-policy-brief-impacts-middle-east-conflict-africa
African Development Bank: The crisis in the Middle East could cost Africa 0.2 percent in
economic growth in 2026.
https://www.afdb.org/en/news-and-events/press-releases/crisis-middle-east-could-cost-africa-
02-percent-economic-growth-2026-92485
Africanews: IMF Warns of Mounting Economic Pressures for Sub-Saharan Africa Amid
Global Instability.
https://www.africanews.com/2026/04/14/imf-warns-of-mounting-economic-pressures-for-sub-
saharan-africa-amid-global-instability/
Financial Times. African economies brace for fuel shortages as Iran conflict hits energy.
https://www.ft.com/content/25959ede-3d9b-4d3e-8218-b878cc2f9a32?syn-25a6b1a6=1
IMF Blog: War in the Middle East Challenges Global Financial Stability
https://www.imf.org/en/blogs/articles/2026/04/14/war-in-the-middle-east-challenges-global-
financial-stability
International Energy Agency: Strait of Hormuz
https://www.iea.org/about/oil-security-and-emergency-response/strait-of-hormuz
The Africa Report: World Bank changes tune on Dangote fuel pricing.
https://www.theafricareport.com/414916/world-bank-changes-tune-on-dangote-fuel-pricing/
UNCTAD: Strait of Hormuz disruptions: Implications for global trade and development
https://unctad.org/publication/strait-hormuz- disruptions-implications-global-trade-and-
development)

Cser Petra Leona

A Afrika energetikai és gazdasági érintettsége a közel-keleti válság árnyékában: Elemzés a 2026. áprilisi helyzetről bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Diplomáciai manőverek az amerikai-dél-afrikai kapcsolatokban

Új fejezet nyílhat a feszültségekkel terhelt amerikai–dél-afrikai kapcsolatokban, miután
Pretoriában bejelentették: az apartheid rendszer békés felszámolásának egykori kulcsfiguráját, Roelf Meyert nevezték ki az ország új washingtoni nagykövetének. A rendkívüli diplomáciai váltásra egy példátlan diplomáciai botrány és az azt követő amerikai kiutasítás miatt volt
szükség. Diplomáciai vihar egy BBC-interjú után: A hirtelen nagykövetcsere közvetlen előzménye a korábbi dél-afrikai misszióvezető, Ebrahim Rasool botrányba fulladt távozása. Az Egyesült Államok kormánya azt követően minősítette persona non gratának és utasította ki Rasoolt az országból, hogy a diplomata a BBC Newshour című műsorában nyíltan és élesen bírálta az amerikai elnök politikáját. Az interjú során Rasool egyenesen rasszistának nevezte Donald Trumpot, ami azonnali és drasztikus diplomáciai válaszlépést vont maga után Washington részéről. A nagykövet személye körüli konfliktus azonban csak a felszín: Washington és Pretoria viszonya az elmúlt években alapjaiban romlott meg. A Trump-adminisztráció több nemzetközi fórumon is éles kritikával illette a dél-afrikai jogi berendezkedést és a kormányzat intézkedéseit. Az amerikai bírálatok középpontjában egy súlyos állítás áll: Washington szerint a jelenlegi dél-afrikai jogrendszerben több rassz alapú törvény és gazdasági szabályozás van érvényben, mint magának a faji elkülönítésre épülő apartheid rendszernek az idején. Ezek a kölcsönös vádaskodások és politikai viták történelmi mélypontra süllyesztették a két ország
viszonyát.

Börtönbüntetésre ítélték a dél-afrikai ellenzék legbefolyásosabb alakját

Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Julius Malemát, a dél-afrikai ellenzék egyik
legbefolyásosabb és legmegosztóbb alakját. A Gazdasági Szabadság Harcosai (EFF) nevű párt 45 éves elnöke ellen illegális fegyverbirtoklás és nyilvános fegyverhasználat miatt hoztak szigorú ítéletet. A bírósági döntés hátterében egy korábbi incidens áll, amelynek során a
politikus a nyilvánosság előtt, engedély nélkül sütött el egy kézifegyvert. A kiszabott ötéves
börtönbüntetés súlyos csapást jelenthet a radikális ellenzéki formáció számára, azonban az
ügynek még koránt sincs vége. Malema jogi képviselői a bejelentést követően azonnal
közölték: nem fogadják el a bíróság döntését, és fellebbeznek az ítélet ellen. Malema esetleges börtönbe vonulása komoly politikai hullámokat vethet a dél-afrikai belpolitikában. Az ellenzéki vezető a nyugati imperializmus egyik leghangosabb és legharcosabb bírálója, aki évek óta a társadalmi viták középpontjában áll. Pártjának egyik legfőbb – és nemzetközi szinten is a legtöbbet vitatott – politikai ígérete a történelmi igazságtételre hivatkozva a fehér kisebbség által birtokolt földek államosítása.

Bevándorlásellenes demonstrációk Dél-Afrikában

Fokozódik a feszültség Dél-Afrikában: a „March and March” mozgalom keretében ezrek
vonultak Pretoria utcáira, hogy a bevándorlás ellen tiltakozzanak. Bár a demonstrációk
többsége békés, az egyre gyakoribbá váló fizikai atrocitások miatt Cyril Ramaphosa államfő
is éles kritikát fogalmazott meg az idegenellenes fellépésekkel szemben. A dél-afrikai
fővárosban immár hetente többször tartanak felvonulásokat, ahol a résztvevők egyértelmű
nemet mondanak a migrációra. Az ország jelenleg mintegy 2,4 millió bevándorlónak ad
otthont, ami a teljes népesség nagyjából 4 százalékát teszi ki. Kormányzati források szerint a migránsok elsősorban a szomszédos Lesothóból, Zimbabwéből és Mozambikból érkeznek. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az alapvetően békés utcai demonstrációk mellett egyre többször fordulnak elő erőszakos, bevándorlóellenes incidensek is. A fokozódó
idegenellenességre Cyril Ramaphosa elnök a hivatalos Szabadság-napi beszédében reagált
április 27-én, hétfőn. Az államfő határozottan elítélte a migránsokkal szembeni agressziót, és történelmi perspektívába helyezte a kérdést. Beszédében arra emlékeztette a nemzetet, hogy Dél-Afrika rendkívül sokat köszönhet a szomszédos államoknak, amelyek egykor menedéket és támogatást nyújtottak a rasszista apartheid rendszer elleni küzdelemben. Ramaphosa érvelése szerint elfogadhatatlan, hogy a társadalmi frusztráció, az előítéletek és a gyűlölet az afrikai testvérnemzetek tagjai ellen irányuljanak. A támadások miatt Ghana berendelte Dél- Afrika Accrába rendelt főmegbízottját is.

Üzemanyagadó-csökkentés és önkormányzati választások Dél-Afrikában

Pretoriában bejelentették: Dél-Afrika további két hónappal meghosszabbítja az ideiglenes
üzemanyagadó-csökkentést, hogy enyhítse az amerikai–izraeli–iráni konfliktus okozta
globális olajár-emelkedés lakossági terheit. Az április végén meghozott döntés értelmében a literenkénti adókedvezmény májusban 3 (56 HUF) rand marad, majd júniusban a benzin
esetében 1,50 (28 HUF), a gázolajnál 1,96 (37 HUF) randra mérséklődik. A lépés elsődleges célja az infláció megfékezése és az afrikai kontinens leggazdagabb államának számító ország gazdasági növekedésének védelme. A kormányzat számításai szerint a mentőcsomag 17,2 milliárd randjába (több mint 1 milliárd dollárba) kerül az államnak. Pretoria egyértelművé tette: az intézkedés szigorúan átmeneti jellegű, és június után kivezetik a rendszerből. Hivatalossá vált a dél-afrikai önkormányzati választások időpontja is: Cyril Ramaphosa
államfő bejelentette, hogy november 4-én tartják a helyhatósági voksolást. Az ötévente
esedékes politikai erőpróba előtt a legnagyobb esélyes továbbra is a kormánypárt. Bár a
kampány érdemi része még csak ezután veszi kezdetét, a jelenlegi kilátások és a papírforma
alapján a Cyril Ramaphosa elnök által vezetett Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) számít a
választások legnagyobb esélyesének.

– Nagy-Bato Jonatán

 

Mali támadások kereszttüzében – a védelmi miniszter is meghalt

Egy teherautós öngyilkos merénylet vetett véget Mali védelmi minisztere életének. Sadio
Camara – és néhány családtagja – meggyilkolása azonban nem egy, a körülményektől
különálló eset. A támadások célja a Goïta vezette katonai rezsim megdöntése.
Április végén Mali egész területén, több nagyváros ellen az elmúlt évek egyik legnagyobb
összehangolt támadássorozata vette kezdetét. Sajnos az ilyen támadások nem újkeletűek; az ország évek óta gyötrődik az al-Kaidához és az Iszlám Államhoz köthető csoportok
lázongásaitól. Ezen támadások mögött a szeparatista Azawad Felszabadítási Front (FLA) állt
– mely egy tuareg etnikumú önálló állam kialakítására törekszik – szövetségben az al-Kaida
egyik „leányvállalataként” számontartott dzsihadista JNIM-el. A JNIM támadásai a főváros
Bamako és a déli városok ellen irányultak, míg az FLA elsődleges célpontjai az ország
északkeleti részén elhelyezkedő Gao és Kidal városai voltak, ahol a mali-i hadsereggel és orosz zsoldosokkal csaptak össze. A harcok következtében végül a katonai kormány védelmét segítő orosz erők megerősítették, hogy kivonulnak Kidalból, ahol több csapat állomásozott és egyfajta műveleti központként szolgált. A támaszpont így az FLA ellenőrzése alá került. Mindeközben Bamakot részleges blokád alá vonták a dzsihadista fegyveresek, ami nem az első alkalom a város történetében. Az International Crisis Group száheli igazgatója szerint „ezek a támadások a katonai kormány és a lázadók közötti konfliktus jelentős eszkalációját képezik”.

– Bánfi Zita

A Afrika, 2026. április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

The North Korean leader called for restructuring the army’s training system and reinforcing front-line units along the southern border, as Pyongyang deepens its push to redefine the security landscape of the Korean Peninsula.

Is a new bill the answer, or just the latest iteration of factional infighting in the ruling MPP?

L'état-major général des armées maliennes a annoncé qu'une opération militaire a été conduite ce lundi 18 mai dans la région de Gao, dans le cadre d'une mission de reconnaissance des Forces armées maliennes.

Selon le communiqué, les vecteurs aériens des FAMa ont été engagés après la détection d'un véhicule accompagné d'une moto et d'une dizaine d'individus, observés autour d'un poste de commandement situé à environ 5 kilomètres au nord de la mine d'or d'Intililt et à 16 kilomètres de N'Tahaka. Une phase de filature aurait précédé l'intervention.

Les forces maliennes indiquent que le véhicule ciblé a été traité avec succès par frappe aérienne, entraînant la neutralisation de plusieurs individus présentés comme des combattants armés ainsi que la destruction de leur logistique. L'opération s'inscrit dans la continuité des missions de surveillance et de sécurisation du territoire dans le nord du pays.

Le commandement militaire salue la détermination des unités engagées et précise que les opérations de reconnaissance se poursuivent dans le secteur afin de sécuriser la zone et prévenir toute reconstitution de groupes armés.

Lire la note ci-dessous.

Lefaso.net
Source : Forces armées maliennes

Coup de théâtre dans une affaire qui passionne l’Espagne depuis des années : les démêlés de la chanteuse Shakira avec le fisc. En 2021, le tribunal économique administratif central avait imposé des redressements et des amendes de plusieurs millions d'euros à l’artiste colombienne. Le tribunal de l'Audience nationale revient sur cette décision et ordonne de rembourser Shakira à hauteur de 55 millions d’euros.

Monday 18 May

Source : © European Union, 2026 - EP

Monday 18 May

Source : © European Union, 2026 - EP

Monday 18 May

Source : © European Union, 2026 - EP

Monday 18 May

Source : © European Union, 2026 - EP

Monday 18 May

Source : © European Union, 2026 - EP

Tokyo fears being sidelined again as Washington and Beijing recalibrate their relationship. Call it the “Trump Shock.”

La République démocratique du Congo fait face à une nouvelle épidémie de maladie à virus Ebola dans la province de l'Ituri, au nord-est du pays, ont rapporté nos confrères de 7SUR7. L'annonce a été faite le samedi 16 mai 2026 à Kinshasa, par le ministre de la Santé publique, Hygiène et Prévoyance sociale, Samuel Roger Kamba, lors d'un point de presse consacré à la situation sanitaire nationale.

Selon les autorités sanitaires, plusieurs alertes signalées depuis le début du mois ont été confirmées après analyses effectuées à l'Institut national de recherche biomédicale (INRB). Les tests ont permis d'identifier une souche spécifique du virus, distincte de celle généralement associée aux précédentes grandes flambées dans le pays.

Le ministre a précisé qu'il s'agit de la souche Bundibugyo, déjà détectée en 2012 à Isiro. Contrairement à la souche Zaïre, elle présente une évolution clinique différente, débutant notamment par de la fièvre, une fatigue intense et des vomissements, avant l'apparition plus tardive des symptômes hémorragiques. Cette caractéristique complique parfois la détection précoce des cas.

À ce stade, les autorités sanitaires font état de 246 cas suspects dans la communauté et d'environ 80 décès. Trois zones de santé sont principalement touchées : Mungwalu, Rwampara et Bunia, des localités marquées par une forte mobilité des populations et des activités commerciales intenses.

Face à la progression de l'épidémie, le gouvernement congolais affirme avoir déployé des équipes de riposte avec l'appui de ses partenaires techniques et humanitaires. Les efforts portent notamment sur la surveillance épidémiologique, l'identification des contacts et le renforcement des capacités de prise en charge dans les zones affectées.

Les autorités appellent les populations au respect strict des mesures de prévention, notamment le lavage régulier des mains, l'isolement des cas suspects, la prudence lors des contacts avec les personnes malades et l'évitement des rites funéraires à risque. Elles insistent également sur la nécessité de ne pas manipuler les animaux morts et de bien cuire les aliments.

Le ministre a enfin alerté sur le risque de propagation vers les provinces voisines et les pays frontaliers, notamment en raison des échanges fréquents avec le Nord-Kivu, la Tshopo, ainsi que l'Ouganda et le Soudan du Sud, appelant à une vigilance régionale renforcée.

Lefaso.net
Source : 7SUR7

Tokayev’s remarks at the Antalya Diplomacy Forum underscored Kazakhstan’s ambition to play a larger stabilizing role in global diplomacy.

The Duterte-vs-Marcos battle is much more than a domestic political matter; it could determine the fate of the South China Sea.

Il est des lieux qui ne changent pas seulement de nom… mais de destin.
Ce samedi 16 mai 2026, l'ancien Canal Olympia Ouaga 2 000 a officiellement tourné une page de son histoire pour devenir le Centre Culturel du Faso (CCF), lors d'une cérémonie solennelle tenue à Ouagadougou.
Dans une salle pleine d'acteurs culturels, d'artistes, de partenaires et d'autorités, le message était clair : le Burkina Faso veut reprendre possession de ses espaces culturels et écrire une nouvelle histoire portée par ses propres ambitions.

Derrière cette renaissance, un acteur : GNANDORO Vision.
Pour son Président, Roland Achille SOW, cette initiative relève presque d'un devoir..

« Lorsque la SONATUR a lancé cet appel à candidature, nous n'y avons pas vu une simple opportunité commerciale. Nous y avons vu un devoir national », a-t-il confié.
Dans un discours particulièrement applaudi, le promoteur a annoncé de grandes ambitions pour le Centre Culturel du Faso :
• une salle de spectacles d'environ 2 500 places ;
• une salle de conférence de 3 000 places ;
• des espaces dédiés à la jeunesse créative ;
• des infrastructures sportives et artistiques ;
• un espace pour les enfants ;
• un grand restaurant ;
• et surtout une programmation culturelle tournée vers le cinéma africain et burkinabè culturelles nationales.

Le Ministre de la Communication, de la Culture, des Arts et du Tourisme, Pingdwendé Gilbert OUEDRAOGO, patron de la cérémonie, a salué un projet porté par « l'expertise et les capitaux burkinabè ».
Pour lui, cette initiative traduit une volonté forte de construire une véritable souveraineté culturelle.
« Lorsque des citoyens burkinabè décident d'investir dans la culture, c'est un véritable signal de résilience », a-t-il déclaré.

Durant près d'une heure trente, les invités ont assisté à plusieurs projections dont une vidéo 3D présentant les futurs aménagements du Centre Culturel du Faso

L'un des moments les plus marquants de la soirée restera le dévoilement officiel de la plaque inaugurale par le Ministre Pingdwendé Gilbert OUEDRAOGO et le Président de GNANDORO Vision, Roland Achille SOW, sous les applaudissements du public.

La cérémonie s'est ensuite poursuivie avec une photo officielle de famille réunissant autorités, partenaires, invités d'honneur et acteurs du monde culturel.

Plus qu'un simple complexe culturel, le CCF veut devenir un lieu de vie, un espace d'expression et un symbole du renouveau culturel burkinabè.

Entre ambitions artistiques, volonté patriotique et vision entrepreneuriale locale, le Centre Culturel du Faso semble déjà vouloir imposer une nouvelle dynamique culturelle à Ouagadougou.

La soirée s'est achevée autour d'un cocktail convivial et de plusieurs échanges entre médias, artistes et invités..

Nouvellement réélu à la tête du Parti des peuples africains-Côte d'Ivoire (PPA-CI), l'ex-chef d'État ivoirien, Laurent Gbagbo, a annoncé sa volonté de déléguer une partie des pouvoirs liés à la gestion du parti, lors de la fête de la renaissance qui s'est déroulée le samedi 16 mai 2026 dans le village de Songon M'brathé (Sud ivoirien).

« Après ce congrès, je vais déléguer le pouvoir de président », a déclaré l'ancien président ivoirien devant une foule de militants.
Âgé de 81 ans, Laurent Gbagbo a expliqué vouloir déléguer une partie des pouvoirs de la présidence à une autre personne sans toutefois céder les rênes du parti qu'il dirige depuis sa création en 2021.

Cette personne, détaille-t-il, aura pour mission de « faire les courses du parti, d'aller au marché, d'aller au magasin et à la boutique ».
S'il n'a pas levé le flou sur sa succession, le président a cependant insisté pour dire que ce nouveau mode de fonctionnement du parti « ne veut pas dire qu'il nomme son successeur ».

Lors de son discours, Laurent Gbagbo a critiqué la situation politique en Côte d'Ivoire, dénonçant l'emprisonnement de plusieurs membres de sa formation politique depuis les manifestations contre le quatrième mandat du pouvoir d'Abidjan et contre la vie chère. « La vie est chère, le dire n'est pas un crime », a-t-il déclaré, concluant que « la démocratie pour laquelle il s'est battu et qu'il continue de battre est pour que chacun puisse exprimer son opinion ».

« Le brouhaha politique n'est pas encore terminé. »
Même s'il avait annoncé son retrait de la scène politique ivoirienne, le président justifie son retour par le climat politique ivoirien estimant que « le brouhaha politique n'est pas encore terminé ».
Il a notamment dénoncé l'invalidation des candidatures des principales figures de l'opposition lors du scrutin présidentiel d'octobre 2025.
Plusieurs partis politiques de l'opposition ont aussi pris part à cette rencontre, notamment : le PDCI, le COJEP et le MGC.

Samira Ouédraogo
Correspondante à Abidjan
Lefaso.net

Les États-Unis ont annoncé, lundi, avoir mené de nouvelles frappes avec l'armée nigérianne, après la mort d'un responsable du groupe État islamique lors d'une opération similaire dans ce pays d'Afrique de l'Ouest. Quelques jours plus tôt, 46 personnes, principalement des enfants, ont été enlevées dans le sud, a révélé l'Association des Chrétiens du Nigeria.