Biztonságpolitika

"Az Egyesült Államok társadalma a választás óta eltelt három hét alatt teljesen felbolydult, megzavart méhkaptárként viselkedik."

"Trump szavazói... nem rasszisták, szexisták és idegengyűlölők. Többségük egyszerűen úgy érzi: az ország vezetői, a médiaelit, az „establishment” a globalizáció időszakában mind gazdaságilag, mind kulturálisan cserbenhagyta őket."

A többi a mai Figyelőben...

"Az Egyesült Államok társadalma a választás óta eltelt három hét alatt teljesen felbolydult, megzavart méhkaptárként viselkedik."

"Trump szavazói... nem rasszisták, szexisták és idegengyűlölők. Többségük egyszerűen úgy érzi: az ország vezetői, a médiaelit, az „establishment” a globalizáció időszakában mind gazdaságilag, mind kulturálisan cserbenhagyta őket."

A többi a mai Figyelőben...

Nem tudom még valaki emlékszik-e a katonai puccsra Törökországban? Az utórezgései, az átszervezések még mindig tartanak. Egyik utolsóként a török titkosszolgálatot (MIT) is elérte a reform, és e hír alapján nem büntetést kapott (mert lemaradt a puccs előrejelzéséről).

 A cikk szerint két új részleggel bír az átalakult szolgálat. Az egyik a különleges műveleti igazgatóság, amelynek megszervezése arra utal, hogy az iraki és szíriai szerepvállalás jelentette feladatok hosszútávon is jelen lesznek a MIT életében. (Az egész olyan egyébként, mint amit az USA-nál is jól ismerünk. Vannak az amerikai fegyveres erők haderőnemeinek különleges erői, ezek megvannak a török hadseregben is. És van a CIA-nek egy saját Special Activities Division nevű részlege, amely a titkos félkatonai műveletekért felel. Amikor Afganisztánban elkezdődött a balhé 2001-ben, először a CIA ügynökei érkeztek vastag, dollárokkal teli kofferekkel és csak pár nappal, egy héttel később jöttek az első különleges műveleti katonák - és ők sem kofferekkel)

A török kül- és biztonságpolitika sohasem látott aktivizmusát éli, egyszerre két szomszédos országban kell jelen lennie ilyen komoly erőkkel, és ez nagyságrendileg nagyobb igénybevételt jelent mind a hadseregnek, mind a szolgálatoknak. Bár nem sok kétségünk lehet Erdogan államfő eddigi megnyilvánulásaiból a jövőt illetően, de az új igazgatósági megszületése is azt mutatja, az aktivizmus hosszútávú lesz.

A másik új igazgatóság a kormányzati koordináció javítása érdekében jött létre. Mondanám ez is teljesen nyilvánvaló a puccs után. Mint általában lenni szokott, rész információkkal több szervezet is rendelkezett, de a "big picture"-t senki sem látta. Természetes reakció ilyenkor a együttműködés javítása, az összekötő tisztek küldése a minisztériumokhoz, társzervekhez.

Nekem azonban egy harmadik dolog ütötte meg a szememet, ami a cikkből csak áttételesen jön át, és amely szerintem árulkodó egy szervezet vitalitásának tekintetében. Nem tudom, a többi vezetővel mi van, de mindkét új igazgatóság vezetője fiatal, 40-es éveiben járó vezető. És ahogy a cikk fotóját elnézem, Hakan Fidan, a MIT vezetője sem egy öreg ember. Lehet demokráciában természetes, hogy vezető pozíciókban egészséges a cserélődés és mindig a legjobb korosztály (tapasztalat, teherbírás és szellemi frissesség együtthatója) vezethet, de egy autoriter rendszerben, főleg a világ keleti részein ez nem magától értetődő.

https://www.facebook.com/events/205240999913518/

Trump vs. Clinton: Elnökválasztási est a Pázmányon november 8-án 18 órától

Helszín: Pázmány Jogi Kar, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. E3

Szerinted mi lesz a vége? És mi lesz utána? Miért fontos nekünk itt, Európában az amerikai elnökválasztás végeredménye?

Az eseményen részt vesz, és az az aktuális helyzetbe betekintést enged:
Ádány Tamás tanszékvezető e. docens, PPKE JÁK Nemzetközi Közjogi Tanszék
Fehér Zoltán diplomata, külpolitikai elemző (Boston)
Pintér Károly e. docens, PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet

https://www.facebook.com/events/205240999913518/

Trump vs. Clinton: Elnökválasztási est a Pázmányon november 8-án 18 órától

Helszín: Pázmány Jogi Kar, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. E3

Szerinted mi lesz a vége? És mi lesz utána? Miért fontos nekünk itt, Európában az amerikai elnökválasztás végeredménye?

Az eseményen részt vesz, és az az aktuális helyzetbe betekintést enged:
Ádány Tamás tanszékvezető e. docens, PPKE JÁK Nemzetközi Közjogi Tanszék
Fehér Zoltán diplomata, külpolitikai elemző (Boston)
Pintér Károly e. docens, PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet

A mai Figyelő címlapsztorijának részeként "Amerika voksol - A gazdaság dönt" címmel írtam elemzést az amerikai elnökválasztás hajrájáról és a gazdaság szerepéről az amerikaiak döntésében. A múlt hét közepén készült cikk végén ezt írtam: "Ha a következő napokban nem történik semmi drámai, Hillary Clinton nagy többséggel nyerheti meg a 2016-os amerikai elnökválasztást és válhat az Egyesült Államok első női elnökévé." Hát, múlt hétvégén történt drámai: az FBI-bejelentés a Clinton-e-mailekkel kapcsolatos nyomozás újranyitásáról. Ez azóta csökkentette Clinton előnyét, ezért visszatérek a Köz-Gazdaság folyóiratban szeptember végén tett prognózisomhoz: szoros eredményt várok. Mindazonáltal továbbra is Clinton győzelmét tartom valószínűnek.

 

A mai Figyelő címlapsztorijának részeként "Amerika voksol - A gazdaság dönt" címmel írtam elemzést az amerikai elnökválasztás hajrájáról és a gazdaság szerepéről az amerikaiak döntésében. A múlt hét közepén készült cikk végén ezt írtam: "Ha a következő napokban nem történik semmi drámai, Hillary Clinton nagy többséggel nyerheti meg a 2016-os amerikai elnökválasztást és válhat az Egyesült Államok első női elnökévé." Hát, múlt hétvégén történt drámai: az FBI-bejelentés a Clinton-e-mailekkel kapcsolatos nyomozás újranyitásáról. Ez azóta csökkentette Clinton előnyét, ezért visszatérek a Köz-Gazdaság folyóiratban szeptember végén tett prognózisomhoz: szoros eredményt várok. Mindazonáltal továbbra is Clinton győzelmét tartom valószínűnek.

 

A mai napon jelent meg a Budapesti Corvinus Egyetem folyóiratának, a Köz-Gazdaságnak szeptember 28-án adott interjúm az amerikai elnökválasztásról, amelyet az alábbi linken olvashatnak el:

http://www.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/karrier_iroda/files/XI-3szam/USA_kampa__nyinterju___Fehe__r_Zolta__n_ve__gleges.pdf

 

A mai napon jelent meg a Budapesti Corvinus Egyetem folyóiratának, a Köz-Gazdaságnak szeptember 28-án adott interjúm az amerikai elnökválasztásról, amelyet az alábbi linken olvashatnak el:

http://www.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/karrier_iroda/files/XI-3szam/USA_kampa__nyinterju___Fehe__r_Zolta__n_ve__gleges.pdf

 

Ma este, Biden alelnök látogatásának előestéjén megjelent az Indexen nagyelemzésem az amerikai-török kapcsolatok aktuális helyzetéről:

Nehéz lesz innen felállni

Nagy megtiszteltetés, hogy megjelenésekor a cikkem az Index címlapjának vezető híre:

Ma este, Biden alelnök látogatásának előestéjén megjelent az Indexen nagyelemzésem az amerikai-török kapcsolatok aktuális helyzetéről:

Nehéz lesz innen felállni

Nagy megtiszteltetés, hogy megjelenésekor a cikkem az Index címlapjának vezető híre:

Tartozom olvasóimnak az amerikai Demokrata Párt konvenciójának elemzésével, amelyre balatoni nyaralásom miatt kis csúszással kerítek sort. 

A legfontosabb megállapítások, amelyeket a konvencióval kapcsolatban tennék, a következők:

1. A Demokrata Párt konvenciója éppúgy, mint a Republikánus Párté, felszínre hozta a párt komoly belső feszültségeit, megosztottságát. Hillary Clinton előválasztási ellenfele, Bernie Sanders vermonti szenátor támogatói (legalábbis egy hangos csoportjuk) nem kívánták elfogadni Hillary győzelmét.
   
   http://www.vox.com/2016/7/27/12279928/bernie-sanders-dnc-protests 
   
   http://www.politico.com/story/2016/07/dnc-2016-protesters-walkout-226247?cmpid=sf#ixzz4FYs1RnTx
   
   http://www.politico.com/story/2016/07/bernie-sanders-booed-convention-226136?cmpid=sf

2. A belső feszültségek kirobbanásában, illetve a Sanders-támogatók makacsságában szerepet játszott az is, hogy a konvenció előestéjén – amerikai források szerint az orosz titkosszolgálat aknamunkája, valamint a WikiLeaks révén – olyan e-mailek kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC – gyakorlatilag a Demokrata Párt elnöksége) az előválasztási procedúra során végig etikátlanul próbálta gáncsolni Sanders kampányát és előnyhöz juttatni Clintont.
   
   https://www.theguardian.com/us-news/2016/jul/24/debbie-wasserman-schultz-resigns-dnc-chair-emails-sanders
   
   http://nymag.com/daily/intelligencer/2016/07/dnc-emails-nothing-there-but-bad-timing.html?mid=facebook_nymag
   

3. A botrányok és saját tábora egy részének kitartása ellenére Sanders azonban – korábbi ígéretéhez híven – elismerte vereségét, sőt ő maga tette a formális javaslatot Clinton elnökjelöltté választására. A konvenció végére a Demokrata Párt egysége helyreállt.
   
   http://talkingpointsmemo.com/livewire/sanders-joins-vermont-democrat
   
   https://newrepublic.com/article/135652/hillary-survived-gauntlet-saboteurs-scoundrels

4. Példátlan beavatkozás az amerikai belügyekbe orosz részről a DNC e-mailek kiszivárogtatása, amely Amerikában és a világon széles körű felháborodást váltott ki. Donald Trump republikánus elnökjelölt minderre még rá is tett egy lapáttal, amikor arra kérte az oroszokat, hekkeljék meg a Clinton korábbi szerverbotrányában szerepet játszó, mindeddig nyilvánosságra nem került 30 ezer e-mailt és tegyék azokat is közkinccsé.
   
   http://www.nytimes.com/2016/07/25/us/politics/donald-trump-russia-emails.html
   
   http://www.wsj.com/articles/obama-says-experts-tie-russia-to-dnc-hacking-1469619650
   
   http://www.theatlantic.com/politics/archive/2016/07/trump-russia/493298/?utm_source=atlfb
   
   http://www.nytimes.com/2016/07/29/world/europe/russia-trump-clinton-email-hacking.html?_r=0
   
   Mindennek jelentős hatása van a két párt külpolitikai profiljára is:
   https://www.washingtonpost.com/news/josh-rogin/wp/2016/07/27/clinton-has-now-made-democrats-the-anti-russia-party/
   
   
5. A konvención a Clinton mellett felsorakozott „tanúságtevők” között kiemelendő Barack Obama jelenlegi elnök és Bill Clinton korábbi elnök, Hillary férje beszédei, de közülük is igazi nagy sztárként emelkedik ki a mostani First Lady, Michelle Obama, akinek beszéde rendkívüli pozitív visszhangot váltott ki.
   
   http://www.newyorker.com/news/john-cassidy/obamas-powerful-message-donald-trump-is-un-american?mbid=social_facebook
   
   
   
   
   
6. Ki kell emelni, hogy a Republikánus Párt prominenseinek Trump sorozatos botrányai miatti elbizonytalanodását Clintonék a konvención nagyon ügyesen használták ki: a Demokrata Pártot az összes jóérzésű amerikai platformjának beállítva csalogatták a kiábrándult republikánusokat soraikba.
   
   https://newrepublic.com/article/135609/welcome-new-party-lincoln
   
   
7. Hillary Clinton jelölése történelmi tett: ez az első alkalom, hogy a két nagy párt egyikének elnökjelöltje női politikus.
   
   http://www.huffingtonpost.com/entry/hillary-clinton-nominated-for-president_us_5796781be4b02d5d5ed28832
   
   http://www.theatlantic.com/politics/archive/2016/07/hillary-clinton-presidential-nomination-dnc/493556/?utm_source=atlfb
   
   http://www.politico.com/story/2016/07/full-text-hillary-clintons-dnc-speech-226410?cmpid=sf
   
   
8. Végül pedig fontos hangsúlyozni, hogy bejött az általam is jósolt, papírformaszerű hatás: míg a Republikánus Konvenció Trump megerősödését hozta a közvéleménykutatásokban, a demokrata elnökjelölt-választását követően először néhány ponttal, immáron 15 százalékkal vezet Hillary Clinton, akit én az idei választás esélyesének tartok.
   
   http://edition.cnn.com/2016/08/01/politics/trump-vs-clinton-presidential-polls-election-2016/
   
   https://www.washingtonpost.com/politics/poll-after-conventions-clinton-leads-trump-by-8-points/2016/08/06/517999c0-5b33-11e6-9aee-8075993d73a2_story.html
   
   http://www.businessinsider.com/hillary-clinton-biggest-lead-donald-trump-2016-8

Tartozom olvasóimnak az amerikai Demokrata Párt konvenciójának elemzésével, amelyre balatoni nyaralásom miatt kis csúszással kerítek sort. 

A legfontosabb megállapítások, amelyeket a konvencióval kapcsolatban tennék, a következők:

1. A Demokrata Párt konvenciója éppúgy, mint a Republikánus Párté, felszínre hozta a párt komoly belső feszültségeit, megosztottságát. Hillary Clinton előválasztási ellenfele, Bernie Sanders vermonti szenátor támogatói (legalábbis egy hangos csoportjuk) nem kívánták elfogadni Hillary győzelmét.
   
   http://www.vox.com/2016/7/27/12279928/bernie-sanders-dnc-protests 
   
   http://www.politico.com/story/2016/07/dnc-2016-protesters-walkout-226247?cmpid=sf#ixzz4FYs1RnTx
   
   http://www.politico.com/story/2016/07/bernie-sanders-booed-convention-226136?cmpid=sf

2. A belső feszültségek kirobbanásában, illetve a Sanders-támogatók makacsságában szerepet játszott az is, hogy a konvenció előestéjén – amerikai források szerint az orosz titkosszolgálat aknamunkája, valamint a WikiLeaks révén – olyan e-mailek kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC – gyakorlatilag a Demokrata Párt elnöksége) az előválasztási procedúra során végig etikátlanul próbálta gáncsolni Sanders kampányát és előnyhöz juttatni Clintont.
   
   https://www.theguardian.com/us-news/2016/jul/24/debbie-wasserman-schultz-resigns-dnc-chair-emails-sanders
   
   http://nymag.com/daily/intelligencer/2016/07/dnc-emails-nothing-there-but-bad-timing.html?mid=facebook_nymag
   

3. A botrányok és saját tábora egy részének kitartása ellenére Sanders azonban – korábbi ígéretéhez híven – elismerte vereségét, sőt ő maga tette a formális javaslatot Clinton elnökjelöltté választására. A konvenció végére a Demokrata Párt egysége helyreállt.
   
   http://talkingpointsmemo.com/livewire/sanders-joins-vermont-democrat
   
   https://newrepublic.com/article/135652/hillary-survived-gauntlet-saboteurs-scoundrels

4. Példátlan beavatkozás az amerikai belügyekbe orosz részről a DNC e-mailek kiszivárogtatása, amely Amerikában és a világon széles körű felháborodást váltott ki. Donald Trump republikánus elnökjelölt minderre még rá is tett egy lapáttal, amikor arra kérte az oroszokat, hekkeljék meg a Clinton korábbi szerverbotrányában szerepet játszó, mindeddig nyilvánosságra nem került 30 ezer e-mailt és tegyék azokat is közkinccsé.
   
   http://www.nytimes.com/2016/07/25/us/politics/donald-trump-russia-emails.html
   
   http://www.wsj.com/articles/obama-says-experts-tie-russia-to-dnc-hacking-1469619650
   
   http://www.theatlantic.com/politics/archive/2016/07/trump-russia/493298/?utm_source=atlfb
   
   http://www.nytimes.com/2016/07/29/world/europe/russia-trump-clinton-email-hacking.html?_r=0
   
   Mindennek jelentős hatása van a két párt külpolitikai profiljára is:
   https://www.washingtonpost.com/news/josh-rogin/wp/2016/07/27/clinton-has-now-made-democrats-the-anti-russia-party/
   
   
5. A konvención a Clinton mellett felsorakozott „tanúságtevők” között kiemelendő Barack Obama jelenlegi elnök és Bill Clinton korábbi elnök, Hillary férje beszédei, de közülük is igazi nagy sztárként emelkedik ki a mostani First Lady, Michelle Obama, akinek beszéde rendkívüli pozitív visszhangot váltott ki.
   
   http://www.newyorker.com/news/john-cassidy/obamas-powerful-message-donald-trump-is-un-american?mbid=social_facebook
   
   
   
   
   
6. Ki kell emelni, hogy a Republikánus Párt prominenseinek Trump sorozatos botrányai miatti elbizonytalanodását Clintonék a konvención nagyon ügyesen használták ki: a Demokrata Pártot az összes jóérzésű amerikai platformjának beállítva csalogatták a kiábrándult republikánusokat soraikba.
   
   https://newrepublic.com/article/135609/welcome-new-party-lincoln
   
   
7. Hillary Clinton jelölése történelmi tett: ez az első alkalom, hogy a két nagy párt egyikének elnökjelöltje női politikus.
   
   http://www.huffingtonpost.com/entry/hillary-clinton-nominated-for-president_us_5796781be4b02d5d5ed28832
   
   http://www.theatlantic.com/politics/archive/2016/07/hillary-clinton-presidential-nomination-dnc/493556/?utm_source=atlfb
   
   http://www.politico.com/story/2016/07/full-text-hillary-clintons-dnc-speech-226410?cmpid=sf
   
   
8. Végül pedig fontos hangsúlyozni, hogy bejött az általam is jósolt, papírformaszerű hatás: míg a Republikánus Konvenció Trump megerősödését hozta a közvéleménykutatásokban, a demokrata elnökjelölt-választását követően először néhány ponttal, immáron 15 százalékkal vezet Hillary Clinton, akit én az idei választás esélyesének tartok.
   
   http://edition.cnn.com/2016/08/01/politics/trump-vs-clinton-presidential-polls-election-2016/
   
   https://www.washingtonpost.com/politics/poll-after-conventions-clinton-leads-trump-by-8-points/2016/08/06/517999c0-5b33-11e6-9aee-8075993d73a2_story.html
   
   http://www.businessinsider.com/hillary-clinton-biggest-lead-donald-trump-2016-8

Why Trump? – Possible reasons why the Hungarian Prime Minister supports the Republican candidate CEID - Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy

By Dániel Bartha, Botond Feledy and Zoltán Fehér | Download

The Annual Bálványos Summer University and Students’ Camp in Baile Tusnad, Romania, have gained fame in the broader region in the recent years. The week-long political festival held annually since 1990 is one of the most important national political workshops of the Hungarian conservative parties Throughout the years Bálványos has become the biggest public forum of Hungary’s dialogue with its ethnic Hungarian minority.

Every festival has its headliner, and in case of Bálványos it is Prime Minister Viktor Orbán. The Hungarian Prime Minister understood well the nature of summer gatherings and has capitalized on the opportunity to introduce truly controversial issues not only into the Hungarian political discussions but at an international level as well.

For the broader international public Bálványos hit the news in 2014, when Orbán spoke about the success of illiberal states and portrayed them as a positive example for Hungary.

Currently the most important issue on the Hungarian political agenda is the referendum on EU refugee resettlement quotas on the 2nd of October. The government invests a lot in setting the tone of the public discourse, by massively campaigning through the state-controlled public and government friendly private media channels.

In this context, it was absolutely not surprising that Orbán’s latest speech at Tusnád portrayed the European Union as the complete failure of the bureaucrats in Brussels and Berlin. According to Orbán: “We have to make it clear that our problem is not in Mecca, but in Brussels. The bureaucrats in Brussels are an obstacle for us, not Islam.” He stated again that there is a clear link between terrorism and the recent migration crisis. Moreover, he managed to surprise the audience by pledging support to Donald Trump. The anti-terrorism proposals of U.S. Republican presidential candidate makes him the better option for Europe and Hungary, he said.

What is truly behind Orbán’s support to Trump? We have asked Hungarian experts about the possible motivations.

Botond Feledy, Senior Fellow of CEID highlighted that the current endorsement of Trump fit well into the longer line of Orbán’s critical attitude towards the West. Just as much as with illiberal democracies, Orbán is keen on collecting allies in criticizing the liberal Western establishment. He has expressed several times his mistrust against Brussels. The fall of 2014 brought serious diplomatic tensions between the USA and Hungary. Orbán has also argued against the sanctions on Russia, recently renewed by the European Council. Though he has never been in the position to use a veto, the Hungarian government is one of the closest to Moscow in the region, despite the very narrow Hungarian leverage in bilateral Hungarian-Russian relations. Trump’s (so far oral) support for the authoritarian Russia and its leader, his permanent anti-Washington outbreaks and strong anti-immigration stance are all shared by the Hungarian Prime Minister.

The curious new twist in his recent Tusnád speech raises questions about his view on NATO. As Donald Trump just made his infamous remarks about not willing to go to war against Russia according to article V of the treaty, if the Baltic states’ sovereignty was violated, Orbán’s endorsement has arrived in a very sensitive moment among NATO members. Even more curiously, Hungary has been a good NATO ally so far, taking part in air patrolling in Baltic skies, being present in Afghanistan and even contributing a training mission to Iraq in the Coalition of the Willing. Should the Hungarian government embark on prolonged NATO criticism, together with Trump, it would put Budapest into a new and extremely dangerous position.

Daniel Bartha, Director of CEID added that although it was hard to predict any consistent US foreign policy based on the Trump campaign, the majority of Fidesz supporters showed little sympathy towards either of the US Presidential candidates. He believes that we could evaluate Orbán’s decision through two different points of view.

First, an important domestic policy element is to use Trump’s position on Islam fundamentalism, migration and international terrorism as a justification and support for the referendum on the resettlement quotas. The referendum intends to strengthen the support of Fidesz, even though there is a high risk that participation will remain under the threshold, and the vote will be invalid. So far the anti-migrant policy brought a major success that not only stopped the further decrease of support of the governing parties, but even changed the trends.

Second, the bilateral relations between the Obama-administration and the Orbán government have seriously worsened in the last two years. The increasing antagonism to liberal values linked the policies of democrats with George Soros and democracy promotion. Positions of Presidential candidate Hillary Clinton vis-a-vis Hungary were often voiced through Victoria Nuland, one of the most critical representatives, pinpointing to the „undemocratic” developments in Hungary. Clinton herself already criticized the first Orbán government’s policies on religious groups and media freedom during her 2011 visit in Budapest.  There is little hope, that the Orbán government could secure support from any potential member of the future Clinton administration.  By supporting Trump, Orbán can make a pre-emptive strike to counter future critical voices. In case of a Trump Presidency. Orbán hopes for an improved partnership for the early support, while in case of a Clinton Presidency he can respond to the possible critical voices, as they would be solely a political revenge.

Zoltán Fehér, a Boston-based foreign policy analyst underlined: it is an unusual step diplomatically, however, there is no surprise in Prime Minister Orbán’s endorsement of Donald Trump. The two politicians share a similar brand of populism-nativism, a strong anti-immigration stance and an alignment with Russian President Vladimir Putin. In the past year, both have placed immigration the highest on their political agendas, rallying their respective countries’ voters against “the current failed immigration policy”(of the US/EU, respectively) and the threat posed by illegal immigration (Orbán refers to the Syrian refugees as “illegal immigrants”).

In the context of the U.S. presidential elections, Prime Minister Orbán is playing a low-stake game right now. His relationship with the Obama administration and the Clinton camp has been strained in recent years and he has received significant criticism from those circles. He risks nothing vis-à-vis Clinton by endorsing Trump. On the other hand, he has much to gain if Trump is to get elected. He clearly hopes to achieve an improved relationship with the U.S. by endorsing the Republican nominee so early in the process.

Finally, it is important not to underestimate the domestic effects of such an endorsement. Orbán is known to play mostly to his domestic audience. Endorsing Trump would enable the Hungarian leadership to say that they are not alone in harshly opposing immigration – even the frontrunner in the American presidential race runs on a similar agenda. This, they are likely to hope, will strengthen their argumentation and possibly their support for the October 2 anti-immigration referendum in Hungary.

Disclaimer: The views and opinions expressed in this article are those of the authors and do not necessarily reflect those of the publisher. © CEID, 2016

http://www.ceid.hu/why-trump-possible-reasons-why-the-hungarian-prime-minister-supports-the-republican-candidate/

Why Trump? – Possible reasons why the Hungarian Prime Minister supports the Republican candidate CEID - Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy

By Dániel Bartha, Botond Feledy and Zoltán Fehér | Download

The Annual Bálványos Summer University and Students’ Camp in Baile Tusnad, Romania, have gained fame in the broader region in the recent years. The week-long political festival held annually since 1990 is one of the most important national political workshops of the Hungarian conservative parties Throughout the years Bálványos has become the biggest public forum of Hungary’s dialogue with its ethnic Hungarian minority.

Every festival has its headliner, and in case of Bálványos it is Prime Minister Viktor Orbán. The Hungarian Prime Minister understood well the nature of summer gatherings and has capitalized on the opportunity to introduce truly controversial issues not only into the Hungarian political discussions but at an international level as well.

For the broader international public Bálványos hit the news in 2014, when Orbán spoke about the success of illiberal states and portrayed them as a positive example for Hungary.

Currently the most important issue on the Hungarian political agenda is the referendum on EU refugee resettlement quotas on the 2nd of October. The government invests a lot in setting the tone of the public discourse, by massively campaigning through the state-controlled public and government friendly private media channels.

In this context, it was absolutely not surprising that Orbán’s latest speech at Tusnád portrayed the European Union as the complete failure of the bureaucrats in Brussels and Berlin. According to Orbán: “We have to make it clear that our problem is not in Mecca, but in Brussels. The bureaucrats in Brussels are an obstacle for us, not Islam.” He stated again that there is a clear link between terrorism and the recent migration crisis. Moreover, he managed to surprise the audience by pledging support to Donald Trump. The anti-terrorism proposals of U.S. Republican presidential candidate makes him the better option for Europe and Hungary, he said.

What is truly behind Orbán’s support to Trump? We have asked Hungarian experts about the possible motivations.

Botond Feledy, Senior Fellow of CEID highlighted that the current endorsement of Trump fit well into the longer line of Orbán’s critical attitude towards the West. Just as much as with illiberal democracies, Orbán is keen on collecting allies in criticizing the liberal Western establishment. He has expressed several times his mistrust against Brussels. The fall of 2014 brought serious diplomatic tensions between the USA and Hungary. Orbán has also argued against the sanctions on Russia, recently renewed by the European Council. Though he has never been in the position to use a veto, the Hungarian government is one of the closest to Moscow in the region, despite the very narrow Hungarian leverage in bilateral Hungarian-Russian relations. Trump’s (so far oral) support for the authoritarian Russia and its leader, his permanent anti-Washington outbreaks and strong anti-immigration stance are all shared by the Hungarian Prime Minister.

The curious new twist in his recent Tusnád speech raises questions about his view on NATO. As Donald Trump just made his infamous remarks about not willing to go to war against Russia according to article V of the treaty, if the Baltic states’ sovereignty was violated, Orbán’s endorsement has arrived in a very sensitive moment among NATO members. Even more curiously, Hungary has been a good NATO ally so far, taking part in air patrolling in Baltic skies, being present in Afghanistan and even contributing a training mission to Iraq in the Coalition of the Willing. Should the Hungarian government embark on prolonged NATO criticism, together with Trump, it would put Budapest into a new and extremely dangerous position.

Daniel Bartha, Director of CEID added that although it was hard to predict any consistent US foreign policy based on the Trump campaign, the majority of Fidesz supporters showed little sympathy towards either of the US Presidential candidates. He believes that we could evaluate Orbán’s decision through two different points of view.

First, an important domestic policy element is to use Trump’s position on Islam fundamentalism, migration and international terrorism as a justification and support for the referendum on the resettlement quotas. The referendum intends to strengthen the support of Fidesz, even though there is a high risk that participation will remain under the threshold, and the vote will be invalid. So far the anti-migrant policy brought a major success that not only stopped the further decrease of support of the governing parties, but even changed the trends.

Second, the bilateral relations between the Obama-administration and the Orbán government have seriously worsened in the last two years. The increasing antagonism to liberal values linked the policies of democrats with George Soros and democracy promotion. Positions of Presidential candidate Hillary Clinton vis-a-vis Hungary were often voiced through Victoria Nuland, one of the most critical representatives, pinpointing to the „undemocratic” developments in Hungary. Clinton herself already criticized the first Orbán government’s policies on religious groups and media freedom during her 2011 visit in Budapest.  There is little hope, that the Orbán government could secure support from any potential member of the future Clinton administration.  By supporting Trump, Orbán can make a pre-emptive strike to counter future critical voices. In case of a Trump Presidency. Orbán hopes for an improved partnership for the early support, while in case of a Clinton Presidency he can respond to the possible critical voices, as they would be solely a political revenge.

Zoltán Fehér, a Boston-based foreign policy analyst underlined: it is an unusual step diplomatically, however, there is no surprise in Prime Minister Orbán’s endorsement of Donald Trump. The two politicians share a similar brand of populism-nativism, a strong anti-immigration stance and an alignment with Russian President Vladimir Putin. In the past year, both have placed immigration the highest on their political agendas, rallying their respective countries’ voters against “the current failed immigration policy”(of the US/EU, respectively) and the threat posed by illegal immigration (Orbán refers to the Syrian refugees as “illegal immigrants”).

In the context of the U.S. presidential elections, Prime Minister Orbán is playing a low-stake game right now. His relationship with the Obama administration and the Clinton camp has been strained in recent years and he has received significant criticism from those circles. He risks nothing vis-à-vis Clinton by endorsing Trump. On the other hand, he has much to gain if Trump is to get elected. He clearly hopes to achieve an improved relationship with the U.S. by endorsing the Republican nominee so early in the process.

Finally, it is important not to underestimate the domestic effects of such an endorsement. Orbán is known to play mostly to his domestic audience. Endorsing Trump would enable the Hungarian leadership to say that they are not alone in harshly opposing immigration – even the frontrunner in the American presidential race runs on a similar agenda. This, they are likely to hope, will strengthen their argumentation and possibly their support for the October 2 anti-immigration referendum in Hungary.

Disclaimer: The views and opinions expressed in this article are those of the authors and do not necessarily reflect those of the publisher. © CEID, 2016

http://www.ceid.hu/why-trump-possible-reasons-why-the-hungarian-prime-minister-supports-the-republican-candidate/

Zord Gábornak van egy nagyon jó cikke a mai Magyar Nemzetben a térségben zajló amerikai hadgyakorlatokról. Nála jobban kevesen látják át az Európában, vagy csak szűkebb Közép-Kelet Európai régiónkban folyó légierős eseményeket, fejleményeket, fejlesztéseket.

Most is sok érdekeset ír, de ami miatt írok az ez a rész:
A szlovákiai Szliács légibázisán az indianai légi nemzeti gárda A–10 típusú csatarepülőgépei állomásoznak közel egy hónapon át, Pápán F–16-osok a coloradói gárdától. Amellett, hogy az adott ország légterében is repülnek, s a vendéglátók légi és földi erőivel is együttműködnek, átrepülnek a szomszédos országokba, ami az ilyen amerikai gyakorlatoknak új, eddig ritkán látott sajátossága. Mi több, közben szárazföldi erőik is jelen vannak, mint például a bakonyi lőtereken az 5–7. páncélos felderítő zászlóalj több tucatnyi Bradley lánctalpas járművel, melyeket a tavasztól őszig zajló térségi manőverek idejére az előretolt németországi raktárakból aktiváltak.

Miközben a vadászgépek jöttek-mentek – a tegnapi sajtónap keretében két A–10-es és egy szlovén PC–9-es ideiglenesen Pápára repült át, két F–16-os pedig Szliácsra –, addig a Zólyom és Besztercebánya közötti festői völgyben fekvő bázison megjelent egy szintén gárdista C–130-as szállítógép is, mely a zivataros idővel dacolva több körben szlovák ejtőernyősöket ugratott a közeli gyakorlótérre. A „pápai” F–16-osok a minap a szlovéniai előretolt NATO-légibázison, Cerklje ob Krkiben, és a poceki lőtéren is felbukkantak. 

A félkövérrel még ki is emeltem, mi az a mondat, ami érdekes, ami újdonság, és ami egyből kiszúrta Gábor szemét. Mi ennek az új fejleménynek az oka?

A 2014-es walesi NATO csúcson sok mindenről döntött a szövetség, hogy a katonai szervezet hatékonyabb, gyorsabban reagálni képes legyen. Ezeknek a döntéseknek a legtöbbje beért a varsói NATO csúcsra és sok visszhangot kapott (épp a napokban írtam erről). Van egy olyan eleme is - amennyire nekem sikerült ezt dekódolni - ami sajtónyilvánosságot szintén kapott, csak figyelmet nem, vagy keveset.

A hatékonyság, az egyes hadsereg közötti interoperabilitás javítása kapcsán világosság vált, hogy egyelőre az is gondot okoz, ha egy hadgyakorlat, de egy éles helyzetben el kell jutni az egyik országból a másikba. A levegőben ez természetes, napi gyakorlat, kidolgozott eljárása van, ott nem gond. De mi van akkor, ha egy gépesített zászlóaljnak el kell jutnia Németországból Észtországba vagy Romániába? Keréken vagy vasúton?

Millió láthatatlan probléma van ilyenkor, én sem látom őket, csak tippelek. Ki ad engedélyt a belépésre? Kell politikai jóváhagyás a kormánytól vagy a parlamenttől? A határőrség a rendőrséghez tartozik, ki engedi be a konvojt? Hol tankol egy Stryker lövészpáncélos Magyarországon áthaladva? Visznek a katonák magukkal útlevelet? Van rendszáma a Strykereknek? Megfelelnek a magyar KRESZ szabályainak és a nem tudom milyen hatóság elvárásainak (nem lehet akármilyen járművel csak úgy bejönni Magyarországra)? Ja és ezt mind angolul kell lepapírozni?

2014 óta legalább két ilyen gyakorlatra emlékszem, az egyiknek Dragon Ride volt a neve. Akkor az "üzenet" kb ez volt, amit a hírrel eladtak nekünk: "The road march was intended to demonstrate solidarity and support for Central and Eastern European NATO allies in response to Russia’s actions in Ukraine," Nekem sem esett le, amíg aztán egy cikkben nem olvastam a fenti célokról is.

A kulcs ugyanis a sebesség. Milyen gyorsan ér oda a NATO erő a keleti határra ha gond lenne. Annyi minden lassíthat egy beavatkozást: elsősorban a politikusok döntésképtelensége, időjárás, bürokratikus akadályok. Legalább az legyen megoldva, kidolgozva, amit lehet előre tervezni.

Pár hete olvastam a Foreign Affairsben lamentálni valakit egy military schengen zóna létrehozása kapcsán. Wow, mi ez? Rákerestem, és kiderült, hogy ez már 2015 novemberében elhangzott Ben Hodges tábornok, az U.S. Army Europe parancsnoka szájából.

Akkor vagy egy más alkalommal ezt mondta Hodges: “I was probably naïve,” admits Lieutenant General Ben Hodges, the commander of the U.S. Army in Europe. “I assumed that because these were NATO and EU countries we’d just be able to move troops. But ministries of defense are not responsible for borders.”

Itt értettem meg, hogy miről szólnak vagy szóltak még ezek a több ezer kilométeres felvonulások. A háttérben kénytelen voltak a résztvevő országok elvégezni a papírmunkát és most már mindenki okosabb, hogy mi történne, ha élesben kerülne sor egy ilyen menetre.

Visszatérve Gábor cikkéhez és amit ő ott kiszúrt. A megnövekedett, országokon átívelő gyakorlat szerintem ugyanebbe passzol bele. Mennyire élethű egy olyan NATO gyakorlat, ahol nem lehet átrepülni a szomszédos NATO ország légterébe a gyakorlat során? Mennyire modellez ez háborús szituációt, ahol a NATO döntött a közös védekezésről, és a támadó fél (oroszok) behatoltak az egyik országba?

Innentől a dolog már szubjektív. Szerintem a NATO és az amerikaiak csak azt gyakorolják, ami a hiteles, valósághű elrettentéshez kell. Régen azért bírálták a NATO-t, mert csak a terepasztal felett tartottak vezetési gyakorlatot, gyufásdobozokat tologatva. Ma azért mert élethűen akarják csinálni?

Szubjektív az is, hogy ezt Oroszország fenyegetésének tartjuk vagy sem. Az oroszok nyilván annak tartják, mert az ellenség védelmi képességeinek az erősítése is őket gyengíti.

De hogy egy ilyen gyakorlati oroszellenes lenne-e ettől, na ez az amiben Gáborral nem szoktunk egyetérteni :)

Frissítés: Tegnap beszélgettünk Gáborral, erről a posztról is, és mondta, hogy ezt a katonai Schengen-t megírta ő is anno. Most rákerestem, és lám itt is van: Ami Magyarországot illeti, míg eredetileg az áthaladás engedélyezése, szervezése a szövetségi átlagnál pár nappal több időt vett igénybe, mára már megfelel az új elvárásoknak.

2016. július 22-én a Hír TV "Magyarország élőben" című műsorában beszélgettem Szöllősi Györgyivel a török puccskísérletről és az azt követő tisztogatásokról, valamint az amerikai Republikánus Párt konvenciójáról és Trump elnökjelöltté választásáról.

http://hirtv.hu/videok/159287

 

2016. július 22-én a Hír TV "Magyarország élőben" című műsorában beszélgettem Szöllősi Györgyivel a török puccskísérletről és az azt követő tisztogatásokról, valamint az amerikai Republikánus Párt konvenciójáról és Trump elnökjelöltté választásáról.

http://hirtv.hu/videok/159287