Biztonságpolitika

Több megyében fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az ellenőrzés csütörtökön 0 órától szeptember 6-án éjfélig tart Baranya, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében.

Az akció célja a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása – írták.

A 16+1 szám a Kína (+1) és 16 Közép- és Kelet-Európában (Central and Eastern Europe – CEE) elhelyezkedő ország együttműködésére utal. Az európai országokból 11 EU-tagállam (Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária), 4 tagjelölt (Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia), Bosznia-Hercegovina pedig potenciális tagjelölt ország. Szerbia, Bosznia-Hercegovina, és Észak-Macedónia kivételével pedig NATO-tagállamok is. A szervezet hivatalosan 2012-ben jött létre a varsói találkozón.

A résztvevő államok érdekei, és így a szervezetben való részvételük oka is különbözik. Kína számára ez az együttműködés több célt is szolgál. A közelmúltig érdeklődése a régió felé ugyan nem volt kiemelt, de több lépcsőfokban ez megváltozott. Az első fontos változás 2008-ra tehető, a gazdasági válság után közvetlenül, míg a második az “Egy Övezet, Egy Út” (One Belt One Road – OBOR) kezdeményezést meghirdetéséhez köthető. Kína nem titkoltan a 16+1 együttműködést az OBOR-hoz kapcsolódóan képzeli el. Így a közép- és kelet-európai térség (KKE) földrajzi elhelyezkedése nagy jelentőségű ezen terv megvalósításához . Továbbá így Kína a felgyülemlett tőketartalékokat hasznos munkára tudja fogni és befektetni a régióban, amelyet a biztosabb haszonra pályázó, vagy politikai feltételeket támasztó hagyományos európai befektetők esetleg elkerültek. Emellett Kína növelheti befolyását az Európai Unión belül is, valamint saját magáról egy pozitívabb képet tud kialakítani, és a kereskedelmi forgalmát is növelheti.

A 2012-es varsói találkozó Forrás: Financial Times

A 16 európai ország pedig alapvetően a külföldi források megszerzése mellett, az Európán belüli periférikus helyzetből való kitörésben bízott, illetve a kereskedelem, tudományos együttműködés, stb. fokozása is a célkitűzések között szerepel. Tehát a kölcsönösen előnyös, win-win kapcsolatok kiépítése, erősödése volt a fő szempont.

Az első, varsói találkozó 2012-ben már konkrét intézkedéseket hozott. A létrehozott intézményi struktúrákban a tagok részvétele önkéntes, a szervezet rugalmas, de hierarchikus. Az egyik legfontosabb szerve a Pekingben lévő Titkárság, amely a kínai Külügyminisztérium alá tartozik. Ezen szervezet feladata a folyamatos egyeztetés a tagállamokkal, a munka koordinálása, az esedékes találkozók főbb napirendi pontjainak kijelölése. A megalapítás óta minden évben voltak találkozók, ahová az államfők érkeznek a kialakult gyakorlat szerint. 2013-ban Bukarestben, 2014-ben Belgrádban, 2015-ben Suzhouban, 2016-ban Rigában, 2017-ben Budapesten, és végül 2018-ban Szófiában találkoztak a résztvevők. A találkozókon az új célok kijelölésén kívül a korábban kitűzött célok teljesülését is ellenőrzik.

Az eddigi eredményeket illetően kijelenthető, hogy a működéshez szükséges intézményrendszer felállt. A koordináció 3 szintje különül el; a pekingi titkárság, az egyes területek szakértői/minisztériumai közötti, és az államfők szintjén történő egyeztetés. A már említett titkárságon kívül számos regionális központtal rendelkező szervezet jött létre. Ilyen például Varsóban a kereskedelemért felelős ügynökség, vagy Budapesten a turisztikai kapcsolatokat fejlesztő ügynökség. Az országok közötti tudományos, kulturális, egészségügyi, ember-ember közti kapcsolatok mind fejlődtek, és közös rendezvények, kutatólaborok, növekvő ösztöndíjas keretszámok jellemzik ezeket. Ezen a téren az együttműködés sikeres, de még nem értek el minden célkitűzést. Az együttműködés sarkalatos pontja a gazdasági kapcsolatok, amely több területre osztható.

Ami a tőkebefektetéseket illeti, az Európába irányuló kínai tőke nagy része még mindig a fejlett nyugat-európai gazdaságokhoz irányul. 2008-ban még csak 840 milliód dollárt fektettek be az EU-ban, míg 2017-re ez a szám már 42 milliárd dollár volt. A Bloomberg szerint Kína eddig összesen 318 milliárd dollárt fektetett be, 45%-kal többet, mint az USA-ban, és ennek során mintegy 360 vállalatot szereztek meg. A legnagyobb befektetések Nagy-Britanniába, Olaszországba, Németországba, és Franciaországba áramolnak. A KKE-régió viszonylag kevés ilyen jellegű befektetést kapott. Jól mutatja ezt, hogy Kelet-Európa (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia, Lengyelország) 2016-ban az összes befektetések 3%-át, míg 2017-ben (visszaesés tapasztalható a teljes Európába irányuló összeg tekintetében is) 2%-át kapta meg.

A 16 országra vonatkoztatva is aránytalan a források eloszlása. Például 2014-ben 6 ország kapta a források 95%-át (Csehország, Románia, Lengyelország, Bulgária, Szlovákia, Magyarország). Magyarország több elemzés szerint is kiemelten jól áll ezen a téren; több forrást kapott a régió többi államához képest, a Meric elemzése szerint 2000 és 2017 között 2,1 milliárd euro érkezett Kínából. Az adatok elemzésénél körültekintőnek kell lenni, ugyanis a Kínából érkező tőke jelentős része állami kézben lévő vállalatoktól ered, azonban sok esetben azok leányvállalatai hajtják végre a beruházást. Így  2010-ben az 1600 millió euróért elkelt Borsodchem üzem a Wanhua Csoport tulajdonába került, ám az üzletet egy holland leányvállalaton keresztül bonyolították le. A KKE-államok általánosságban több beruházást vártak, különösen a zöldmezős típusból, azok munkahelyteremtő tulajdonságai miatt. Ezek a remények nem teljesültek a legtöbb esetben, vagy a meghirdetett projektek sokat csúsznak.

A kereskedelmi forgalom növeléséről is folyamatosan zajlanak a tárgyalások. A még Varsóban kitűzött cél szerint 2015-re a kereskedelmi forgalmat Kína és a 16-ok 100 milliárd dollár értékűre növelik. Ez a célkitűzés nem valósult meg, 2015-ben a kereskedelem értéke kb. 50 milliárd dollár volt, de ez javarészt Kína javára változott (42,2 milliárd dollár kínai export és 14,1 milliárd dollár KKE-export). A KKE-országok kereskedelmi deficitje 34%-kal nőtt Kínával szemben. Ez számos országban a kezdeti lelkesedést lehűtötte. A KSH adatai szerint Magyarország tekintetében a Kínába irányuló kivitelünk ugyan nőtt, de az export értéke is, így a kereskedelmi hiány továbbra is fennáll. Ez azonban nem feltétlenül jelent rosszat, tekintve, hogy a behozott termékek főleg nyersanyagok és energiahordozók, amelyeket a termelésben, gépösszeszerelésben hasznosíthatunk, amelyet aztán exportálunk. Azonban, hogy pontosan mennyi a hazai hozzáadott érték, azt meglehetősen nehéz megállapítani.

Az agrárszektor területén a 16+1 együttműködés előnyös volt az európai partnerek számára is, bár a kereskedelem, és így az agrártermékek útjában is a vámok megoldatlan kérdése áll, amely folyamatosan tárgyalás alatt áll a felek között.

Érdemes megemlíteni, hogy Magyarország helyzete más esetben is különleges. 2013-ban a Bank of China 10 milliárd renminbi-ről kötött valutacsere-egyezményt Magyarországgal, és a bank első közép-európai fiókját nálunk nyitotta meg. Ez szerves részét képezi a renminbi nemzetközileg konvertibilis valutává tételének. 2015-ben a kínai államadósságból is vásároltunk egy részt. Magyarország emelett ún. Panda kötvényeket is kibocsát, amelyekkel a kínai piacokat célozzák meg.

Az OBOR tervezett főbb vasútvonalai Forrás: Sydney Morning Herald

Az infrastrukturális befektetések terén tapasztalható az egyik legnagyobb várakozás, amely a kínai OBOR-kezdeményezés esetében egy ambiciózus 900 milliárd dolláros befektetési alapot jelent. A 16+1 esetében Kína kezdetben 10 milliárd dolláros fejlesztési alapot ajánlott fel, amelyet már át is utaltak egy fejlesztési alaphoz. Az egyik legelső, és afféle zászlóshajónak szánt projekt éppen a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése és bővítése lenne. Ez Észak-Macedónia és Szerbia bevonásával együtt segíthetne eljuttatni a görög Pireusz kikötőjéből az árukat a nyugati tőkeerős piacokra. 2014-ben írta Magyarország alá a vonatkozó szerződést, a magyar szakasz esetén feltehetőleg szükséges 1,8 milliárd dollár javarésze (kb. 85%) kínai hitelből származna. Akárcsak Paks 2 esetében az EU részéről számtalan bírálat érkezett, szabálytalanságokra hivatkoztak, mondván nem volt megfelelő közbeszerzési eljárás, és nyilvános tender. Ennek orvoslására a magyar és a kínai fél kiírt tendert, de a bíráló hangokat ez sem hallgattatta el teljesen. Elméletileg 2020-ban megkezdődhet az építkezés, és magyar kormány reményei szerint 2023-ra el is készülhet a magyar szakasz. A várakozások szerint a szerb fél is tudja tartani ezt az ütemtervet, az ő oldalukon már megkezdődtek a munkálatok orosz és kínai munkások, és források bevonásával. Ha a projekt elkészül, számtalan más területet és projektet is hozzá kapcsolhatnak, pl. a Bar–Belgrad vonalat. A kínai fél komolyságát mutatja a Pireusz kikötőjében elvégzett befektetések nagysága, és a kikötő kapacitásának bővítése. Jelenleg a kikötő 67%-át birtokolja a kínai Cosco vállalat.

Pireusz kikötője Forrás: greekreporter.com

Pireusz mostanra az EU-n belül a 8. legnagyobb, a világon pedig a 39. legnagyobb kikötővé vált, a kapacitást pedig a kínai fél 2010 és 2016 között majdnem a négyszeresére növelte.

Ezen kikötő ügye átvezet minket egy másik fő problémakörre, ami a 16+1 kezdeményezéshez kötődik, s mindenképpen megoldásra szorul. A kikötő eladását alapvetően ellenezte a görög közvélemény, és a görög állam sem feltétlen hajlott rá. Azonban a gazdasági megszorító intézkedések miatt, melyeket főleg Németország szorgalmazott, kénytelenek voltak eladni a kikötőt. A beáramló kínai források miatt számos ország, amely vagy a 16+1-nek a tagja, vagy erősen érdekelt az OBOR sikerében, sokkal inkább Kína-barát politikát folytat. Többször kiemelik Magyarországot és Görögországot, kiknek eltérő álláspontja miatt az EU nem volt képes több kényes ügyben egységes nyilatkozatot kiadni, vagy csak lényegesen gyengébb nyelvezettel. Ez természetesen az EU-n belül is szemet szúrt, és a kritikus hangok felvetik, Kína voltaképpen trójai falovat juttatott az EU-n belülre, így bomlasztva a közösség egységét. Kína és a 16 ország folyamatosan hangsúlyozza, ez nem igaz, sőt, mindenképpen követni akarják az EU-s szabályozásokat.

Ezen megnyilatkozásokat sokan kételkedve kezelték, főleg a legnagyobb ellenzője a 16+1-nek, Németország. Az ügy nemcsak a 16+1-et vagy a Balkánon található tagjelölt országok feletti befolyást illeti, hanem részét képezi az EU és Kína közötti befektetési feszültségnek is. Ennek lényege, hogy Kína védi saját vállalatait és piacait, miközben maximálisan kiélvezi az európai gazdaság nyitott szerkezetét. A 2018-as szófiai találkozót szándékosan előbbre hozták, hogy pár nappal az esedékes Kína–EU csúcs előtt tartsák meg, ezzel is üzenve az EU-nak. Pár nappal a találkozó után azonban Li Keqiang Berlinbe utazott, ahol tárgyalt a német féllel, és felvetették Németország bevonását a 16+1 együttműködésbe, mintegy harmadik félként. Ugyanakkor a BASF vállalat lehetőséget kap, hogy felépítsen Kínában egy gyárat, amit elsőként nem a kínaiakkal közösen kell megtennie, nem egy vegyesvállalatként, maximum 49%-os német részesedéssel, ami eddig jellemezte a kínai gyakorlatot. Ez egy biztató lépés, de egyáltalán nem hallgattatta el a kritikus hangokat, és emlékeztetnek olyan kétes alakok üzelmeire, mint pl. Ye Jianming volt Csehországban.

Összegezve a 16+1 egy rugalmas, bővülésre, változásra képes struktúra, azonban Kína irányítja, amelyet elsősorban saját céljaira igyekszik felhasználni. Ezt bilaterális tárgyalásokkal és szerződések rendszerével is fenntartja. Elvégre, a 16-oknak nincs egységes hangja, sokszor egymás között is versenyeznek a kínai befektetésekért, így Kína túlsúlya még jobban érvényesül. A jelenlegi valós erőviszonyok nem a 16+1=17 formában írhatók le. Az EU és Kína között egyensúlyozni működőképes stratégia lehet, azonban javasolt a fokozott együttműködés a 16-okkal, illetve a valós erőviszonyokat figyelembe véve kell megtenni a lépéseket, lévén a meggondolatlanság komoly anyagi, vagy presztízsveszteséghez vezethet.

Felhasznált irodalom:

• Eszterhai Viktor: The Budapest Guidelines. HUG 2018/1.
• Eszterhai Viktor: An Introduction to the 16+1 Cooperation. HUG 2018/1.
• Chen Xin: How the CEE Citizens view China’s Development. China-CEE Institute, Budapest, 2018.

Idén 120 éves a Honvédkórház, ebből az alkalomból rendezvénysorozatot tartanak, amelyet egy ünnepséggel nyitottak meg.

Az eseményen Kun Szabó István, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ parancsnoka köszöntőjében azt mondta, hogy egy olyan, folyamatosan működő szervezetről van szó, amely fővárosi katonai kórházból mára az ország egyik vezető szerepű egészségügyi centrumává nőtte ki magát. Az eltelt időszakban sok változással, megmérettetéssel kellett szembenézni, a Honvédkórház azonban minden szituációban derekasan helytállt – hangoztatta.

Kun Szabó azt mondta, hogy három szó jut eszébe az intézményről: örökség, felelősség, lehetőség. Rengeteg nehézséget kellett legyőzni, azonban teret kapott a tudományos tevékenység, a szakmai konzultáció, a kiterjedt együttműködés. Ezt az örökséget kell ápolni – mondta. Mára több mint 1,2 millió lakos egészségügyi ellátása a feladatuk. Nagy felelősségnek nevezte, hogy egyszerre tesznek eleget a magyarországi és a szövetségesi katonai kötelezettségeknek.

Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára kiemelte, hogy éppen 120 éve, a kiegyezést követő reformok közepette kezdték fejleszteni a nagy fővárosi kórházakat. Ez párhuzamba állítható a jelenlegi kormány erőfeszítéseivel, az Egészséges Budapest Programmal – vélekedett. Annak idején a hadsereg betegágyainak a száma a 20 ezret haladta meg, háborús időszakban azonban akár 100 ezer újabb ágyat is be tudtak vonni.

Az államtitkár kijelentette, hogy a Honvédkórház több szempontból is kiemelkedik a magyar egészségügyi rendszerből. Ez az ország egyetlen olyan intézménye, amely integráltan képes biztosítani a katonai és a civil betegellátást. Kitért rá, hogy a kórház kiemelt szerepet kap a katonai missziók egészségügyi ellátásának biztosításában. Jelenleg is tíz dolgozója szolgál külföldön válságövezetben, nem mindennapi körülmények között.

Az intézmény az országban egyedülálló módon a kardiológiai ellátás teljes spektrumát biztosítja. Szintén unikális az alváslabor, és nagy elismertségnek örvend a helyreállító plasztikai sebészet – sorolta Kádár. Kitért rá, hogy a kórház két orvosa részt vett a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek szétválasztásában. Nem mindennapinak nevezte az intézményt, ahová tartozni óriási felelősség.

A honvédelmi tárca elkötelezett a Honvédkórház fejlesztésében és további működtetésében – jelentette ki az államtitkár, közölve, hogy az Egészséges Budapest Program első ütemében 149 új nagy értékű eszközt adtak át a közelmúltban. Kádár megköszönte a közalkalmazottaknak, hogy 98 százalék feletti arányban vállalták a honvédelmi alkalmazotti jogállást.

Az ünnepségen előadást tartott a Honvédkórház 120 évéről Svéd László nyugállományú orvos altábornagy, a Honvédorvos folyóirat 130 esztendejéről pedig Grósz Andor nyugállományú orvos dandártábornok. Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy fennállásának 120. évfordulója alkalmából egész éven át tartó rendezvénysorozatot szervez az intézmény. Tudományos konferenciákat és művészeti programokat egyaránt terveznek.

A Honvédkórház 2013 óta a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ egyik szervezeti egysége – közölték. Az Egészséges Budapest Programmal megvalósuló fejlesztés eredményeként az észak-pesti centrum alapja a társkórházakkal kiegészülő Honvédkórház lesz – olvasható a sajtóanyagban.

Február közepe óta országszerte mintegy kétezer szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője azt közölte: idén eddig összesen 2600 szabadtéri tűz volt és mintegy 5646 hektárt érintett. A tüzek túlnyomó többségét emberi gondatlanság okozza – jegyezte meg. Elmondta, február vége óta naponta 200-300 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. A szóvivő szerint ennek oka, hogy még nem zöldült ki a természet, száraz a növényzet, és elkezdődtek a kerti munkák.

Felhívta a figyelmet arra, hogy kerti zöldhulladékot csak ott szabad égetni, ahol ezt önkormányzati rendelet engedélyezi. Ahol nincs erre vonatkozó rendelet – például Budapest egész területén – ott tilos a zöldhulladék égetése.

Szerdától országos tűzgyújtási tilalom van érvényben. Szabályszegésért bírság jár, amely húszezer forinttól hárommillió forintig terjedhet.

Az ágazati gyorsjelentések szerint tavaly ezermilliárd forint fölé emelkedtek a biztosítási díjbevételek, ezzel történelmi csúcsot ért el a szektor – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kiemelték: a MABISZ jelenlegi tagjai összesen 1 042 milliárd forint díjbevételt könyvelhettek el 2018-ban, ami több mint nyolcvan milliárd forinttal, 8,03 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi eredményt. A közleményben emlékeztettek, az MNB tavalyi, tíz éves jövőképe szerint nyolc százalékos éves átlagos bővülés szükséges ahhoz, hogy a piac visszatérjen a válság előtti időszakhoz.

A gyorsjelentésekből kitűnik, hogy tovább nyílik az olló az élet és nem életág között – hívták fel a figyelmet. Miközben 2015-ben még az életágból származott a több díjbevétel, azóta megfordult a trend, az életbiztosítási díjbevételek aránya a következő évben 49,6 százalékos volt, 2017-ben 48,2 százalékra csökkent, a tavalyi adatokból pedig 46,1 százalék olvasható ki – részletezték.

Az összes díjbevételen belül 561,2 millió forint a nem életágból származik, ami nyolcvan milliárd forinttal haladja meg az életágét – ismertették. Azt is közölték, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításokból érkező díjbevétel 173,6 millió forint volt tavaly, ami 22 milliárddal haladta meg az előző évi szintet.

A MABISZ felhívta a figyelmet arra, hogy a közölt értékeket még kis mértékben módosíthatják a májusi pontosított mérlegadatok, valamint a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. adatai. A CIG Pannónia csoport vagyonbiztosító leányvállalata idén kilépett a szövetségből és nem szolgáltatott adatot tavalyra. A szövetségének jelenleg 26 tagja van, közülük kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, hat fióktelep, a többi pedig magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság.

Tavaly tizenhárom százalékkal, 29 ezerrel kevesebb bűncselekményt regisztráltak, mint 2017-ben, összesen 186 724-et – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.

Gál Kristóf azt mondta, a nyomozási eredményesség mintegy hetven százalék volt, a rendőrök tízből hét nyomozás során igazságügyi eljárás elé tudták állítani az érintettet. A felderítési eredményesség ötven százalékos volt, minden második, ismeretlen tettes ellen indult nyomozás során azonosítani tudták az elkövetőt – tette hozzá.

Ismertette, 2018-ban 78 szándékos emberölés történt, 12-vel kevesebb, mint 2017-ben. A felderítési eredményesség itt százszázalékos, vagyis egyetlen, ismeretlen tettes által elkövetett gyilkosság sem maradt felderítetlenül. A tulajdon elleni szabálysértések nyomozási eredménye negyven százalékos volt, ebben még van hova fejlődni – mondta a szóvivő.

Tavaly 2,5 százalékkal, 427-tel emelkedett a személyi sérüléses közúti balesetek száma, a balesetekben 633-an haltak meg, nyolccal többen, mint egy évvel korábban – tudatta, hozzátéve, a balesetek legnagyobb része gyorshajtás miatt történt. Gál kitért arra is: a rendőrök 11 500 alkalommal intézkedtek teherautósofőrök ellen az előzési szabályok megsértése miatt, ez napi 31 intézkedést jelent.

Az amerikai dróntámadások civil áldozatairól a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) ezentúl nem kell jelentést tennie, akárhol is hajtják végre azokat – erről döntött Donald Trump, visszavonva elődje, Barack Obama rendelkezését.

A demokrata párti Obama 2016 júliusában hozott rendelkezést arról, hogy a hírszerzés vezetőjének is minden évben pontos jelentést kell készítenie a Fehér Ház számára arról, hogy a terrorista célpontok elleni támadásai hány civil áldozatot követeltek a háborús övezeteken kívül.

Trump ezt a rendelkezést vonta vissza. A védelmi minisztériumnak (Pentagon) viszont továbbra is kötelező éves összefoglalót készítenie az általa végrehajtott dróntámadások civil áldozatairól.

Különböző emberi jogi csoportok azonnal felemelték szavukat a döntés ellen. Úgy vélik ugyanis, hogy ez szűkíti az átláthatóságot. A Human Rights First nevű emberi jogi csoport jogi tanácsadója, Rita Siemion nyilatkozatban bírálta az elnököt. Mint mondta, a döntésre nem volt szükség, részben azért, mert árt az átláthatóságnak, de főként azért, mert lehetőséget teremt a drónok kevésbé felelősségteljes alkalmazására.

A CIA 2001 óta elsődleges szerepet játszik az Egyesült Államok terrorizmus ellen folytatott harcában, és – a Pentagonhoz hasonlóan – egyre nagyobb mértékben használ drónokat, azaz pilóta nélküli repülőgépeket Afganisztánban, Pakisztánban, Jemenben vagy másutt, ahol terrorista célpontokat támad. A dróntámadásoknak viszont egyre több civil esik áldozatául. Barack Obama elnök ennek próbált gátat vetni azzal, hogy a CIA-nak is előírta a jelentéstételi kötelezettséget.

Elemzők szerint e döntésével Trump elnök nagyobb mozgásteret kíván adni a CIA-nak, amelyre egyre jobban támaszkodik.

A béke megőrzéséhez olyan erős, ütőképes, önálló magyar honvédségre van szükség, ahol jól felkészült, elhivatott és lojális magyar katonák teljesítenek szolgálatot – mondta a honvédelmi miniszter Szekszárdon.

Benkő Tibor a Szekszárdi Szakképzési Centrum honvéd-kadét képzésében tanuló diákjainak tartott előadásában hangsúlyozta: a magyar honvédség haderőfejlesztése is a békét fenntartását szolgálja. A fiataloknak ebben nagy szerepe van – tette hozzá.

“Szükség van a fiatalokra és az önkéntesekre, hiszen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is kezdetben az önkéntesekre épült” – mondta a közelgő nemzeti ünnepre utalva, és megjegyezte, hogy idén 171 éve, hogy megalakult az önálló magyar honvédség.

Hallgatósága előtt úgy fogalmazott: a fiatalok megtalálhatják helyüket és számításukat honvédség kötelékében, de mindenképpen a haza szolgálatában. Az ország érdekeit nemcsak fegyverrel lehet szolgálni, hanem becsületes, felkészült munkával is – mondta. Szólt arról is: az, hogy a történelem során a magyar katona nem mindig volt győztes, nem jelenti azt, hogy le kellene kicsinyíteni a szerepét. “A magyar katonák mindig lojálisak voltak a hazájukhoz” – jelentette ki.

A miniszter kifejtette: a NATO-csatlakozás után az a téves üzenet jelent meg a hazai közvélemény előtt, hogy a NATO megvédi Magyarországot. Ezzel szemben rámutatott: nem a NATO-nak, hanem a magyar honvédségnek kell megtennie ezt. Az észak-atlanti szövetséget létrehozó washingtoni szerződés 5. cikkelye, amely a segítségnyújtásról szól, csak a 3. cikkellyel együtt érvényes, amely kimondja, hogy minden tagállam köteles olyan haderőt fenntartani, amely biztosítja az ország javának szolgálatát – szögezte le.

Benkő ismertette a Magyar Honvédség életpályamodelljét, valamint a honvédelmi képzésben tanuló diákok, hallgatók számára elnyerhető ösztöndíjakat. Mint mondta, ma 49 középiskolában 1925 diák tanul honvédelmi alapismereteket. Tervben van a debreceni Kratochvill Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett egy újabb, hasonló iskola indítása Hódmezővásárhelyen.

A tárca vezetője elmondta: jelenleg öt szakképzési centrumban folyik honvéd-kadét képzés, az iskolák száma szeptembertől kilencre nő. Az újonnan induló képzés keretében a honvédelmi igazgatás mellett informatikai, gépészeti, logisztikai, vegyvédelmi ismeretekkel tervezik bővíteni az oktatást. A Szekszárdi Szakképzési Centrumban 2017-ben indult honvéd-kadét képzés, jelenleg két osztályban 42 diák tanul.

A Salgótarjáni Járásbíróság első fokon nyolc és fél év fegyházbüntetésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélt egy 23 éves férfit egy 93 éves sértett sérelmére elkövetett rablás bűntette és lopás vétsége miatt.

A vádlott 2017. szeptember végén berúgta egy salgótarjáni lakás bejárati ajtaját, oda bement, kutatott, és eltulajdonított egy bankkártyát, negyvenezer forint készpénzt, valamint magával vitte a lakás bejárati ajtaja előtt lévő lábtörlőt is.

A férfi néhány hónappal később, 2018. február 2-án délelőtt Salgótarjánban azért ment egy családi házhoz, hogy onnan értékeket tulajdonítson el. Kopogott a ház bejárati ajtaján, majd az ajtót nyitó, 93 éves, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes sértettet mellkason lökte. A sértett a földre esett, a vádlott ezután a házból tízezer forint készpénzt, valamint egy nagyértékű televíziót tulajdonított el, miközben a sértett továbbra is az előszobában a földön ült.

A rablással okozott 120 ezer forint kárból 110 ezer a televízió lefoglalásával és a sértett részére történő visszaszolgáltatással megtérült.

Az ügyben a Salgótarjáni Járásbíróság a Salgótarjáni Járási Ügyészség indítványával egyezően a letartóztatásban lévő vádlottat halmazati büntetésként nyolc év hat hó fegyházbüntetésre ítélte, és nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott különös visszaeső, a büntetéséből feltételes szabadságra sem bocsátható.

A bíróság elrendelte egy a férfivel szemben korábban, más ügyben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, és le kell töltenie egy olyan szabadságvesztést is, amelyből feltételes szabadságra bocsátották 2017 júniusában. Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette.

Három, terrortámadásra készülő iszlamista fegyverest öltek meg a biztonsági erők Kabard- és Balkárföd székvárosában, Nalcsikban – közölte az orosz Nemzeti Terrorelhárítási Központ a TASZSZ hírügynökséggel.

A kommüniké szerint az akciónak, amelyet az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) az észak-kaukázusi térségért felelős parancsnoksága hajtotta végre, a biztonsági erők és a lakosság körében nem volt áldozata. A hatóságok szerint a fegyvereseknek felajánlották a megadás lehetőségét, de azok tüzet nyitottak. Búvóhelyükön gépkarabélyokat és lőszert találtak.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója októberben azt mondta, hogy tavaly hat terrorcselekményt sikerült megakadályozniuk Oroszország észak-kaukázusi régiójában. Mint mondta, a térségben az év folyamán a szolgálat 50 terroristával végzett, és további 63-at elfogott, 142 bűntársukkal egyetemben. Úgy vélekedett, hogy ennek ellenére továbbra is fennáll a komoly terrorfenyegetés, mert nemzetközi terrorszervezetek ki akarják terjeszteni tevékenységüket erre a régióra.

Azt írja ma a kormányzatnál általában jól értesült, de néha tévedéseket megfogalmazó Haraszti Gyula, hogy a Gripeneket lehet lecserélik 7 év múlva, amikor lejár lízing (nem a bérlés, mint írja) - kormányzati források alapján. Az ok, hogy ötödik generációs gépet szerezzünk be, mert ez most 4 és feledik és elavult lesz hét év múlva. 
Az hogy 4. vagy 4. és feledik generációs a Gripen magyar szempontból szerintem mindegy. A jelenleg ismert, biztonsági és katonai doktrinákban megfogalmazott (bár ezek is átíráson vannak éppen) céljaink, az elmúlt 30 év hagyományai, a politikai elit áldozatvállalási hajlandósága, a magyar társadalom támogatottsága szempontjából, stb stb. a magyar légierő lenne az utolsó, amit egy válságkezelő műveletben bevetnénk (háborúról nem is beszélek). 
A magyar Gripenek története épp az, hogy "mindent" kispóroltunk belőle, a balti légirendészeti misszióban az utolsók között vettünk részt. Az Iszlám Állam elleni globális koalícióba is küldhettünk volna gépeket, de nem volt rá ambíció (azaz politikai szándék, pénz, humán erőforrás, és fegyver sem. A képesség épp hogy). A Gripen nem lesz elavult 7 év múlva, ha minden lehetséges modernizációt biztosítunk számára és nem spóroljuk ki azokat. A "lopakodó képessége" nem lesz, de azon túl szinte minden másban adott lesz a lehetőség, hogy még évtizedekig használjuk, ha megfelelően költünk rá. 
Persze történhet lépésváltás, lehet ambíciózusabb a magyar külpolitika, a magyar honvédség, de azért venni 5 generációs gépet, hogy a magyar és a szlovén légteret örizzük vele, és CAS-t gyakoroljanak vele a Bakonyban a különleges műveletiek, azért nagy pénzkidobás lenne. Vegyünk ilyet és menjünk háborúzni az USA oldalán. Dánia, Norvégia, Hollandia, Ausztrália, Olaszország, a britek (az FB-n Izraelt kihagytam, máris kaptam a fejemre), a jövőben a lengyelek, nézzük meg, eddig is együtt bombáztak, ott voltak az Iszlám Állam ellen is és most meg is vették az F-35ösöket. Mert ez egyszerre politikai elköteleződés, szándék a szoros kapcsolatok katonai fenntartására (lásd még interoperabilitás) és a használat. 
És arra most ki sem térek, hogy 5. generációs gépek egyelőre csak az USA-nak vannak. Amikor az új védelmi együttműködés megkötése kapcsán ennyi feszültség volt a két fél között, amit más országokkal rutinból kötötték meg, akkor nem biztos, hogy ez az üzlet olyan magától értetődő lesz (bár az is tény, hogy az üzlet, mit látjuk sokszor felülírja a politikát)

Az amerikai szárazföldi haderő mintegy ötszáz katonája érkezik a hónap végéig Lengyelországból Romániába, a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu támaszpontra – közölte szerdán a román védelmi minisztérium.

Az M1 Abrams harckocsikkal, és M2 Bradley páncélozott harcjárművekkel felszerelt gépesített gyalogos zászlóalj kilenc hónapig fog a román szárazföldi erőkkel közös manőverekben részt venni az Atlantic Resolve elnevezésű – a Krím-félsziget elcsatolása után a keleti NATO-tagok védelmi készültségének fokozása céljából elindított – állandó rotációs hadgyakorlat keretében.

Az Egyesült Államok légierejének mintegy száz katonája is a Mihail Kogalniceanu támaszponton fog ebben az időszakban szolgálatot teljesíteni AH-64 Appache harci helikopterekkel, illetve HH-60 Black Hawk közepes és CH-47 Chinook nehéz szállítóhelikopterekkel. A közös gyakorlatozásban a román légierő egy IAR Puma 330-as mentőhelikopterrel és a támaszpont katonáival vesz részt, akik októbertől a ENSZ Maliban szervezett MINUSMA békefenntartó missziójához csatlakoznak.

A bukaresti védelmi tárca közleménye szerint a román-amerikai katonai együttműködés a két ország közti stratégiai partnerség megszilárdítását, fekete-tengeri biztonságának erősítését célozza.

Az izraeli hadsereg szerda éjszaka légicsapást mért két, a palesztin iszlamista Hamász szervezethez tartozó célpontra a Hamász irányítása alatt álló, palesztin lakosságú Gázai övezetben, válaszul egy léggömbhöz kötött robbanószerkezetre, amely károkat okozott egy izraeli épületben – jelentette a ynet.

A Hamász által útnak indított házilagos bomba a levegőben robbant fel, és betörte egy dél-izraeli ház ablakait. Az izraeli válaszcsapás az övezet középső és déli részén vett célba gázai állásokat. A katonaság jelentése szerint az éjszakai bevetésben felrobbantották a Hamász katonai szárnyának legalább egy harci állását.

Sebesülésről nem érkezett jelentés.

“A léggömbökhöz kötött gyújtó- és robbanószerkezetek teljes mértékben terrortámadási szándékot jeleznek, és jelenleg terjed a terrornak ez a formája”- nyilatkozott a lapnak Gadi Jarkóni, a dél-izraeli Eskól önkormányzatának vezetője.

“Eskól lakói hihetetlen türelmet mutattak, lehetővé tették, hogy a döntéshozók és az izraeli hadsereg mindent megkíséreljenek a közösségünket megrázó terror megszüntetésére. De nem fogjuk elfogadni ezt a valóságot, és azonnali megoldást várunk a hosszú távú nyugalom biztosítása érdekében”- tette hozzá.

Haim Jelin, az eskóli helyhatóság korábbi vezetője, az ellenzéki Van jövő párt politikusa az eset kapcsán – a már javában zajló választási kampány részeként – Benjámin Netanjahu miniszterelnököt támadta, mert szerinte a Gázai övezetből indított robbanószerkezetek “következetes figyelmen kívül hagyása” vezetett a támadások fokozódásához, a léggömbökhöz kötött robbanószerkezetek megjelenéséhez.

“Netanjahu, Ön kudarcot vallott. Az izraeli közösségek a gázai határ közelében nem biztonságosak. Csak az üres szlogenek maradnak Ön után. A robbanószerkezetes léggömböket ugyanolyan súlyosan kell kezelni, mint a kasszám rakétákat” – jelentette ki, utóbbi megjegyzésével a házi készítésű robbanószerkezetre utalva.

Oroszország és Kína megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön azt az amerikai határozati javaslatot, amelyben a testület felszólította volna Venezuelát, hogy tartson “szabad és tisztességes” elnökválasztást, és tegye lehetővé, hogy a humanitárius segélyek szabadon bejuthassanak az országba.

Oroszországon és Kínán kívül a Dél-afrikai Köztársaság is a javaslat ellen szavazott, Indonézia, Egyenlítői Guinea és Elefántcsontpart tartózkodott. A többi kilenc BT-tag – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – támogatta szavazatával a tervezetet.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete azzal érvelt: precedens nélküli lett volna, hogy ily módon megpróbáljanak eltávolítani egy elnököt. Az Egyesült Államok a konfliktus kiszélesítésén ügyködik – vélekedett az orosz diplomata, hozzátéve, hogy az orosz álláspont szerint Washington célja a rendszerváltozás Venezuelában.

Franciaország támogatta ugyan a határozati javaslatot, de nagykövete, Francois Delattre a voksolás előtt leszögezte, hogy az amerikai javaslat nem ad jogi alapot az erő alkalmazására, és nem több Venezuela szuverenitása elleni kísérletnél.

Elemzők szerint a kettős vétó nagyon ritka. A legutóbb 2017-ben fordult elő ilyen, szintén Oroszország és Kína emelt vétót egy francia-brit javaslat ellen, amely szankciókat irányzott elő a szíriai vegyi fegyverek bevetése miatt.

Jogerősen másfél hónap elzárásra ítélt a bíróság egy férfit, aki baltával ütött egy kiskutyára, ezzel olyan súlyos sérülést okozva, hogy az állatot el kellett altatni – tájékoztatta a Nyíregyházi Törvényszék szóvivője.

Sörös László közleményében azt írta: a Nyíregyházi Járásbíróság szerdán gyorsított eljárásban 45 nap elzárásra ítélt egy férfit állatkínzás bűntette miatt.

Ismertette: a vádlott unokatestvérének volt egy három hónapos kölyökkutyája; az unokatestvér kisfia tavaly december 29-én elindult a vádlott lakásához, és utánament a kutya is. Amikor a vádlott észrevette, hogy a kutya bement az ingatlanára, felkapott egy kisbaltát és a kutya hasfalára ütött, ettől az állat hasfala szétnyílt.

A kisfiú hazavitte a kutyát, szülei értesítették az Állatbarát Alapítványt, amellyel az állatot a nyíregyházi állatkórházba vitték. Megállapították: a kiskutya súlyos sérülései miatt már nem épül fel, ezért, hogy megakadályozzák további szenvedését, elaltatták.

Az ítélet jogerős.

A török belügyminisztérium pénteken újabb 57 ezer olyan útlevelet érvényesített újra, amelyet a 2016. július 15-ei puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot alatt biztonsági okból érvénytelenített – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszámoló szerint a rendkívüli állapot tavaly július 19-ei feloldása után végzett felülvizsgálat nyomán került sor az enyhítő intézkedésre. Tavaly július végén a török belügyminisztérium már mintegy 155 ezer útlevelet érvényesített. Akkor olyan emberek úti okmányairól volt szó, akiknek a házastársa ellen a hatalomátvételi incidenst követő megtorlás keretében jogi eljárás indult. A mostani jelentés nem tért ki az érintettek kilétére, de azt közölte, hogy az érvénytelenített útlevelek felülvizsgálata folytatódik.

Ankara a 2016-os puccskísérletért az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török származású, muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé, és azóta is megtorlóan lép fel a mozgalom tagjaival szemben. A hivatalos török álláspont szerint a terrorszervezetnek tekintett hálózat tagjai és támogatói hosszú évek alatt szivárogtak be az állami, valamint a magánszférába.

Süleyman Soylu belügyminiszter február közepén egy televíziós interjúban arról számolt be, hogy összesen több mint ötszázezer embert – köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat – vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a mozgalomhoz és azon keresztül az összeesküvéshez. A hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben 289 bírósági per indult, amelyek során legkevesebb háromezren kaptak börtönbüntetést, csaknem kétezren életfogytiglanit.

A kormány a rendkívüli állapot alatt törvényerejű rendeletekkel mintegy 129 ezer 500 állami alkalmazottat bocsátott el a munkahelyéről. A menesztettek közül később nagyjából 7500-at visszavettek állásába.

A rendkívüli állapotot 2016. július 20-án először három hónapra rendelték el, de 2018. július 19-ig minden alkalommal – összesen hétszer – újabb három hónapra meghosszabbították. Véglegesen nem sokkal azután oldották fel, hogy 2018. július 9-én végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az országban.

Az Antarktisz, a déli félteke hó- és jégsivatagja, a Föld leghidegebb és egyben legszélsőségesebb kontinense. 14,2 millió négyzetkilométer kiterjedésű, de területén a kutatóállomások személyzetét leszámítva nem lakik senki. Mégis van egy olyan vonzereje, mellyel a nemzetközi hatalmak érdeklődését magára tudja irányítani.

Ez a különlegessége, hogy ez a legkevésbé kizsákmányolt természeti területe a Földnek, és óriási nyersanyag- és ásványkincskészlete van, amely az olykor több tíz méter vastag jégtakaró alatt helyezkedik el. A történelem során az államok folyamatos küzdelmet folytattak egymással a különböző energiahordozókért (elsősorban az olajért) és más értékes nyersanyagokért, hogy lelőhelyeiket kiaknázva gazdasági és tudományos előnyökhöz jussanak a vetélytársakhoz képest. Ez a jelenség ma sincsen másképp.

A globális felmelegedés eredményeként klimatikus, földrajzi és ökológiai változások mentek végbe az egész Földön, így a Déli-sarkvidéken is. Elindult a nyugat-antarktiszi jégtakaró egységes, míg a kelet-antarktiszi csupán foltokban megjelenő nagymértékű zsugorodása, melyet a tengervízszint emelkedése tovább gyorsít. A kutatók mérései szerint a jégolvadás mostani mértéke 15 százalékkal nagyobb, mint azt egy egy évvel korábbi tanulmányban kimutatták. 2012 és 2017 között a tempó a háromszorosára nőtt (219 milliárd tonna/év), ami évi 0,6 milliméter vízszintemelkedést jelent. Az ilyen ütemű olvadásnak köszönhetően közel 200 millió hordó olaj nemsokára elérhető közelségben lesz a kitermeléshez.

Azonban 2048-ig ez nem lehetséges az Antarktisz-egyezmény értelmében, amely a földrész nemzetközi viszonyait rendezi. Ez a nemzetközi megállapodás 1961. június 23-án lépett hatályba, összesen 53 ország írta alá. Kimondja, hogy semmilyen ásványi anyagot iparszerűen kitermelni a kontinens talajából nem lehet. Továbbá védett résznek nyilvánítja az Antarktiszt, ahol csak békés kutatási tevékenység folytatható. Jogi szempontból „res communis omnium usus”-nak nevezi, azaz „mindenki által használt terület”-nek, akárcsak a világűrt vagy a nyílt tengereket. A terület nemzetközi igazgatás alatt áll, lévén az utolsó felosztatlan kontinens. Azonban a már említett globális felmelegedés újra napirendre helyezi az olyan kérdéseket, hogy „Kié legyen ?”, illetve „Ki rendelkezzen felette?”.

Jelenleg 11 ország – Oroszország, Kína, Dél-Korea, Ausztrália, Argentína, India, Kanada, Norvégia, Dánia, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok – tart igényt a kitermelés jogára.

A harcok egy igen határozott politikát folytató éllovasa Oroszország, mely 2015-ben nyújtotta be kérelmét az ENSZ a kontinens határainak meghúzásáért felelős bizottságának arra hivatkozva, hogy a több évtizedes kutatómunkájuk feljogosítja őket az óceánban található nyersanyaglelőhelyek birtoklására. Első alkalommal közel 200 tengeri mérföldet követeltek. A második kérelem esetében 1,2 millió négyzetkilométernyi területet, amelynek egy részére Dánia és Norvégia is igényt tartana. Ezen kérelmek az Antarktisz-egyezmény hatálya miatt még nem kerültek elbírálás alá, de az oroszok minden erejükkel próbálnak jelen lenni a területen. Ennek keretében felújítják kutatóállomásaikat, új expedíciókat szerveznek, kutatóhajókat állomásoztatnak a vizeken, illetve navigációs műholdrendszert építenek ki.

Felmerül a kérdés, hogy „Miért is olyan fontos ez számukra?”. A válasz összetett. Az első indok a tiszta ivóvíz, amelyből egyre kevesebb van a Földön és előbb-utóbb globális szinten is hiánycikk lesz. A jégtakaró felolvasztásával és szűrésével azonban előállítható. A vízhez kötődik a második pont is, 5 milliárd tonna krill (a zooplanktonok családjába tartozó apró rák) halászható ki, melyet kapszula és olaj előállítására használnak fel. Az egyéb halakat, rákokat pedig a kereskedelmi céllal halászók tudnák kifogni. Harmadik elem a több milliárd dollárt érő szénhidrogén-tartalmú anyagkészlet a jég alatt, például a 221 billió köbméter földgáz. Ezzel az orosz gázmonopólium fennmaradhatna, sőt, kiterjedhetne komplett Kelet-Közép-Európára, erősítve ezzel a posztszovjet régió államainak Oroszországtól való függését. A negyedik a bányászható ásványkincsek és ritka fémek, amiket például űr-, számítógépes- és telekommunikációs eszközök fejlesztése során alkalmaznának, fejlesztve ezzel akár az ország által folytatott aszimmetrikus hadviselési módszereket, hadiipart, vagy hírszerzési eszközöket. Az ötödik és egyben legfontosabb pedig – ahogyan a cikk elején is megjelenik – a kőolaj. Közel 55 milliárd hordó rejtőzik a jég alatt, amiből benzin, kerozin, gázolaj és számos más energiahordozó állítható elő akár a katonaság vagy a civilek fogyasztását biztosítva. Ezen szempontok alapján az oroszoknak kiemelten fontos lenne a kontinens megszerzése, mind katonai, geopolitikai és geostratégiai, gazdasági és tartalékszerzési szempontból egyaránt.

Forrás: researchgate.com.

Összegezve, az Antarktiszért folytatott „harcot” megnyerő nemzet, amennyiben lesz ilyen, nemcsak az utolsó, eddig felosztatlan földrészt tudhatja a fennhatósága alatt, hanem egy kiaknázatlan „kincsesbányát” is, mellyel gazdaságilag, tudományosan és stratégiailag is a többi nemzettel szemben tud majd előnyt szerezni. Ez azonban drasztikus változásokat hozna a ma ismert nemzetközi környezetben és kapcsolatokban. A tudósok és a nemzetközi vélemény szerint ezért is lenne fontos, hogy 2048-ban az Antarktisz-egyezmény lejártát követően vagy egy újabb szerződés szülessen (melyet Kína, Dél-Korea és Oroszország vélhetően nem fognak támogatni), vagy a 2016-ban az EU és 24 másik állam között létrejött megállapodást , miszerint a Antarktisz ökoszisztémájának védelme érdekében, annak jéggel borított területére kiterjedő nemzeti parkot kívánnak létrehozni. Ezzel hoznának létre egy, az egész kontinensre és a környező vizekre is kiterjedő természetvédelmi területet.

Írta: Haiszky Edina Julianna 

Mintha betettek volna a szoba közepére egy GDPR feliratú bombát, ami ketyegett, de amikor lejárt az idő, nem történt semmi — mondta Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) alapító-elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Biztonságpiac Konferencia pódiumbeszélgetésén, amelyen a GDPR mellett az egyre nagyobb adatvédelmi kihívást jelentő kamerarendszerekről, illetve a komoly kiberbiztonsági kockázatot jelentő kínai techcégekről esett szó.

Mádi-Nátor Anett, a kiberbiztonsági szolgáltatásokat kínáló Cyber Services nemzetközi igazgatója szerint a GDPR mellékhatása, hogy nemcsak a visszaéléseket nehezítette meg, de sokak munkáját is, mert sokkal körülményesebbé vált az adatbányászat, az adatok etikus felhasználása is. Cserében új piacok nyíltak meg, mert olyan konzervatívabb iparágakba is be lehet már szállni, amelyek korábban kevésbé törődtek a kiberbiztonsággal.

Naivitás volt azt gondolni, hogy 2018. május 25-től minden egy csapásra megváltozik – mondta Péterfalvi Attila, a GDPR betartatatásáért felelős hazai testület, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. A GDPR egy rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó, és kevés mozgásteret ad a tagállamoknak. A jogalkalmazó helyzetét nehezíti az is, hogy hiába vannak még érvényben bizonyos tagállami szabályok, ha a GDPR-nak ellentmondanak, nem alkalmazhatók, ezeket az ellentmondásokat pedig ki is kell iktatni, sőt már korábban meg kellett volna tenni. Péterfalvi cáfolta Keletit a robbanás elmaradásának ügyében: mint mondta bár május 25-től élesedett a GDPR, a NAIH eljárási szabályait is össze kellett hangolni, s az ezt elvégző új Infotörvény csak július 26-án lépett életbe, így eleve csak az ez után indult ügyekben lehet bírságot kiszabni. Éppen ezért hamarosan minden eddiginél nagyobb bírságok kiszabása várható.

A rendelet egyik fontos újítása például, hogy amelyik szervezetet adatbiztonsági incidens éri, például meghekkelik vagy gondatlanságból kikerülnek az általa kezelt adatok, 72 órán belül köteles jelenteni az incidenst. A NAIH elnöke szerint aki ezt elmulasztja, semmiféle méltányosságra nem számíthat, az ilyesmi automatikusan büntetést fog érni.

A kamerarendszerek adatvédelmi aspektusaira rátérve Szűcs Gábor, a Robert Bosch biztonságtechnikai szakértője elmondta, hogy épp nagy változás zajlik e rendszerek fejlettsége terén. Az elmúlt tíz évben a passzív, zárt láncú rendszerekből egyre inkább átáll a világ a nyitott, távolról is elérhető rendszerekre, amelyek már nemcsak klasszikus vizuális megfigyelőberendezések, hanem egyben szenzorokkal felszerelt analitikai eszközök is. Egyes biztonsági kamerák például már egészen korai fázisban képesek érzékelni, ha valahol tűz üt ki; mások egy üzleten belül képesek elemezni a vásárlók mozgását, hogy megállapítják, melyek a leginkább frekventált részek; megint másikak a látogatók demográfiai adatait is képesek rögzíteni arcfelismerés segítségével. A hírekben olykor olvasható, rémisztően okos rendszerekről szóló történetek viszont Szűcs szerint nem minden esetben fedik teljesen a valóságot.

Péterfalvi szerint szabályozói szempontból különbséget kell tenni az üzleti célú, illetve a közterületi és más bűnüldözési, honvédelmi célú kamerák között, mert utóbbiak nem a GDPR, hanem az Infotörvény hatálya alá tartoznak.

Mádi-Nátor is azt hangsúlyozta, hogy ma már nem elég a konkrét kamerákra gondolni, más olyan eszközökkel is számolni kell, amelyekben kamera van: például a mobiltelefonokra. Azokra, amiket például a Huawei gyárt. Ezek az eszközök rengeteg adatot gyűjtenek, elemeznek és tárolnak. “Gondoljuk végig azt, hogy egy európai telekommunikációs hálózatban, ahol például az ilyen adatok is közlekednek, milyen gyártóknak az eszközei kerülnek beépítésre? A hálózatokba beépített eszközöknek szerintem több mint hatvan százaléka kínai gyártásból származik” – mondta.

Mádi-Nátor szerint abba, hogy a kínai gyártók az általuk fejlesztett képességeket a saját országukon belül milyen megfigyelőrendszer kialakításához használják, nem lehet beleszólni. Az Európai Uniónak viszont fel kell készülnie a hasonló helyzetek és technológiák megfelelő kezelésére. Mint mondta, jelenleg két ipari szereplőkre vonatkozó EU-s jogszabálytervezet is előkészítés alatt áll. Ezek a tervek szerint elő fogják írni, hogy az Európában is működő gyártók a termékeiket már kutatás-fejlesztési szakaszban be kell, hogy csatornázzák egy nemzeti kompetenciaközpont-rendszerbe. Ezzel elindulhatnánk abba az irányba, hogy ne legyünk annyira kiszolgáltatottak egy ázsiai gyártási láncnak, mint amilyen kiszolgáltatottak most vagyunk – mondta.

Aggasztó mértékét öltött a kanyarós megbetegedések száma a világban, a növekedés több mint 74 százaléka tíz országban mutatható ki, és több olyan országban jelent meg újra a járvány, amelyet korábban kanyarómentesnek nyilvánítottak – figyelmeztet legutóbbi jelentésében az UNICEF.

A szervezet közleménye szerint 2018-ban 98 ország jelentette a kanyarós megbetegedések számának növekedését 2017-hez képest, a legnagyobb mértékű emelkedést Ukrajnában, a Fülöp-szigeteken és Brazíliában regisztrálták. Úgy látják, globálisan csökkent az erőfeszítés a könnyen megelőzhető járvány megfékezésére, pedig a kanyaró súlyos esetben akár halált is okozhat.

Csak Ukrajnában 35 120 esetet jelentettek 2018-ban, harmincezerrel többet mint egy évvel korábban, és a helyi kormány szerint még további 24 042 ember fertőződött meg 2019 első két hónapjában. A Fülöp-szigeteken 12 736 embernél diagnosztizáltak kanyarót idén, és 203 halálesetet jelentettek. Tizenháromezerrel több megbetegedést regisztráltak az ázsiai országban 2018-ban, mint egy évvel korábban. Brazíliában is tízezerrel nőtt a kanyarós esetek száma, de Franciaország is több mint kétezer új esetet jelentett 2018-ban.

Az összegzés kitér a közép- és kelet-európai régióra, megemlítve, hogy Magyarországon jó a helyzet, 2018-ban 13 kanyarós megbetegedést regisztráltak. A szomszéd országokban Ukrajnán kívül Szerbiában is jelentős a kanyaró térhódítása: 2017-ben 702 megbetegedést regisztráltak, ami 2018-ra 5057-re nőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján. Romániában 2017-ben 8673 eset volt, ami 2018-ra 943-ra csökkent – írták.

A közlemény idézi Henrietta Fore-t, az UNICEF igazgatóját, aki szerint ezek figyelemfelkeltő adatok, cselekedni kell. Közölte: van biztonságos, hatékony és gazdaságos oltóanyag, a vakcina csaknem egymillió életet mentett már meg minden egyes évben az elmúlt két évtizedben. Hozzátette, a mai tétlenség katasztrofális következményekkel járhat holnap.

A kanyaró fertőzőbb mint az Ebola, a tbc és az influenza. A vírus a levegőben terjed, a légzőszerveket támadja meg és halálos veszélyt jelenthet az alultáplált gyerekekre, valamint a csecsemőkre, akik még túl fiatalok ahhoz, hogy oltást kapjanak. Mivel a megfertőződés után a kanyarónak nincs biztos gyógymódja, az oltás életmentő lehet – hívta fel a figyelmet az UNICEF.

Jelezték, a gyermekjogi szervezet a kormányokkal és a partnerszervezetekkel együtt dolgozik a járvány terjedésének megfékezésén, a szervezet Ukrajnában felgyorsította az oltások beadását, különösen Lviv térségében, ahol az oltásokkal szembeni ellenérzet és a korábbi vakcinahiány miatt igen súlyos a helyzet. Ezen kívül több millió gyereket oltottak be a Fülöp-szigeteken, Jemenben és Madagaszkáron.

A közleményben kitértek arra, hogy a kanyarójárvány a fejlett világ országait is érinti, és megfelelő tájékoztatást kell adni minden szülőnek, hogy a tájékozatlanságból és bizalmatlanságból fakadóan a gyerekek ne legyenek veszélyben.

Méreganyagoktól mentesnek nyilvánították pénteken a hatóságok a délnyugat-angliai Salisbury városát, ahol csaknem pontosan egy évvel ezelőtt Novicsok típusú katonai idegméreggel próbálták megölni Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt.

A Scotland Yard bejelentése szerint a szakértők Szkripal egykori házát és tizenegy egyéb helyszínt fertőtlenítettek, és az összes érintett helyet biztonságosnak minősítették. A rendőrségi tájékoztatás szerint a brit hadsereg vegyvédelmi egységei összesen 13 ezer munkaóra alatt tisztították meg azokat a helyszíneket, amelyeken ténylegesen fellelték a Novicsok hatóanyag maradványait, illetve amelyek potenciálisan szintén szennyeződhettek.

A tavaly április 20-án kezdődött tisztítási munkálatok minden érintett helyszínen a szennyeződésnek kitett felületek teszteléséből, a szennyezett tárgyak eltávolításából és elégetéséből, a helyszín vegytisztításából és újbóli teszteléséből állt. A tisztítás részeként teljes gyep-, talaj- és kőburkolat-cserét is elvégeztek annak a bevásárlóközpontnak a környékén, amely előtt tavaly március 4-én eszméletlenül találták Szergej Szkripalt és lányát.

A mérgezés ügyében nyomozó brit rendőrségi szakértők a méreganyagot Szkripal Salisburyben lévő házának bejárati ajtaján mutatták ki a legnagyobb koncentrációban.

Dean Haydon, a Scotland Yard főparancsnok-helyettese és terrorellenes rendőri tevékenységének országos főkoordinátora péntek esti tájékoztatóján elmondta: a továbbra is folyó vizsgálatban 250 nyomozó vesz részt, akik eddig 11 ezer órányi, térfigyelő kamerák által rögzített felvételt néztek át, 3700, potenciálisan bizonyítékként felhasználható tárgyat foglaltak le és 1702 tanúvallomást vettek fel.

A 67 éves Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GU, korábbi rövidítésével GRU) ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott.

A tavaly márciusban történt mérgezéses incidensig Salisburyben élt. A Novicsok katonai idegméreggel elkövetett mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Tavaly nyáron két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték -, Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.

A Scotland Yard főparancsnok-helyettese pénteki esti tájékoztatóján közölte: a rendőrség továbbra sem tudja, hogy a Nina Ricci márkajelzést viselő hamisított parfümös üvegcse hol volt a mérgezéses merényletkísérlet napja és tavaly június 27. között, amikor Rowley egy közterületi hulladékgyűjtőben megtalálta a palackot.

Haydon közölte: a Scotland Yard változatlanul várja azok jelentkezését, akik a két időpont között látták a rózsaszín csomagolású parfümös üveget.

A brit hatóságok hivatalosan a GU két aktív hírszerzőtisztjét gyanúsítják a merényletkísérlettel, de a Bellingcat független brit oknyomozó csoport a minap bejelentette, hogy nyomára akadt egy harmadik gyanúsítottnak is, bár ezt London hivatalosan nem erősítette meg. A mérgezéses incidens után a brit kormány többtucatnyi – a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított – orosz diplomatát utasított ki Londonból, és azóta a két ország kormányközi kapcsolatai gyakorlatilag befagytak.

Moszkva ugyanakkor folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.