Biztonságpolitika

Gál Kristóf azt mondta, a Speedmarathon nevű 24 órás összeurópai akció célja, hogy felhívja a figyelmet arra, a közlekedés biztonságának fenntartása nem csak a rendőrség dolga. Beszélt arról is, hogy 2018 augusztusában 31-gyel, egész évben pedig néggyel többen haltak meg közúti balesetben, mint az azt megelőző évben.

Tavaly a halálos balesetek 8,4 százalékát okozta ittas vezetés – ismertette. Hozzátette, az ittasan balesetet okozók 66 százaléka autós, a második helyen tíz százalékkal a kerékpárosok állnak. A balesetek mindössze nyolc százalékát okozzák teherautó- és buszvezetők.

A vizsgálat szerint a válaszadók 72 százaléka állította, hogy a nyilvános felhő biztonságosabb, mint a saját céges adatközpontjuk, ezért inkább a felhőbe helyezik adataikat. Az átláthatóság hiánya azonban megnehezíti a cégek számára annak megértését, hol és hogyan kezelik bizalmas adataikat a felhőben.

Az Oracle és a KPMG közös felmérése szerint 2018 és 2020 között 3,5-szeresére növekszik azon vállalatok száma, amelyek adataik legalább felét a felhőben tárolják, emellett a vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ, szemben a tavaly mért 50 százalékkal. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők többsége (92 százalék) aggódik, hogy a munkavállalóik betartják-e az adatok védelmét szolgáló felhőbiztonsági szabályozásokat.

A jelentésből az is kiderül, hogy a felhőszolgáltatások üzemkritikus jellege miatt a felhőbiztonság mára stratégiai szempontból is elengedhetetlenné vált. A felhőszolgáltatások napjainkban nem harmadrangú it-kiegészítőként vannak jelen a vállalati működésben, hanem számos üzleti érdeket érintő, alapvető jelentőségű funkciót szolgálnak ki. Az Oracle és a KPMG idei felmérése több kulcsfontosságú területet tárt fel, ahol a vállalatok számára kihívást jelent a felhőben tárolt adatok védelme.

• A megosztott felelősség körüli bizonytalanságok kibervédelmi incidenseket eredményeztek. A felhőmegoldásokat használók 82 százaléka tapasztalt biztonsági incidenseket, amelyek a megosztott felelősségi körök értelmezésének hibáiból adódtak. Míg a válaszadók 91 százaléka rendelkezik pontos belső szabályozással a felhő alkalmazásának tekintetében, 71 százalékuk biztos benne, hogy a munkavállalók megsértik a szabályokat, ami kibertámadásokhoz és adatvédelmi incidensekhez vezet.

• Az információbiztonságért felelős vezetők (Chief Information Officer – CISO) túl sokszor szorulnak a partvonalra. A CISO-k 90 százaléka mondta, hogy nincs tisztában a szerepkörével az SaaS (Software as a Service) alkalmazások védelmével kapcsolatban, ellentétben a felhőszolgáltatói környezettel. A CISO-k 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy SaaS (Software as a Service) szolgáltatás védelmével kapcsolatban nincs tisztában a szerepkörök megosztásával a saját, illetve a felhőszolgáltató környezete között.

• Továbbra is az átláthatóság a legfőbb biztonsági probléma. A válaszadók 38 százaléka számára a legnagyobb kihívást a kiberbiztonsági incidensek észlelése és azok kezelése jelenti a felhőben. A felmérésben részvevők 30 százaléka szerint biztonsági kihívást jelent számukra, hogy a meglévő hálózati biztonsági eszközeikkel nem tudják a felhőben lévő szerveren futó alkalmazásaikat monitorozni.

• A felhőalkalmazások illetéktelen használata és a biztonsági ellenőrzések hiánya veszélyezteti az adatokat. A válaszadók 93 százaléka mondta, hogy még mindig problémát okoz számukra a „shadow it”, ahol a munkavállalók engedély nélkül használják saját eszközeiket, tárhelyeiket vagy fájlmegosztó szoftvereket a vállalati adatok kezelésére. A vállalatok mintegy fele említette a csalások és az adatok sérülékenységének gyakori okaként a biztonsági ellenőrzések hiányát és a helytelen konfigurációkat. Emellett a vállalatok 26 százaléka számára a legnagyobb kiberbiztonsági kihívást a felhőszolgáltatások jogosulatlan használata jelenti.

“Az Oracle-KPMG jelentés megállapításai a közép-európai vezetők számára jövőbe tekintési lehetőséget nyújtanak, amit érdemes hasznosítani. Valamennyi késéssel Magyarországon is ugyanezek a felhőhasználati trendek és a velük járó problémák lesznek jellemzők. Vegyük úgy, hogy nekünk több időnk van informáltan felkészülni arra az időre, amikor a magyar vállalatok és akár az államigazgatás is tömegével futtatnak majd üzletkritikus alkalmazásokat nyilvános felhőben.

A jelentésben megkérdezettek körében a legfontosabb munkafolyamatok már a felhőben futnak, ezért vállalataiknak az eddiginél sokkal jobban koordinált, integrált és többrétegű biztonsági stratégiára van szüksége. Ezen stratégiáknak része kell legyen a dolgozók biztonsági képzése és tevékenységük monitorozása ugyanúgy, mint mesterséges intelligencia használata.

Adatvédelmi, audit és törvényi megfelelési szempontból is sokat levesz a személyzet válláról egy ilyen modern stratégia. Ugyanakkor nemcsak új biztonsági megoldásokra és modellekre van szükség, hanem azoknak a gyakorlatba való hatékony átültetésére is. Fontos, hogy a felhasználók átlássák, mit szolgálnak a biztonsági szabályozások és azokat be is tartsák, illetve betartassák velük” – mondta Szuhai Gusztáv, az Oracle biztonsági megoldásokért felelős kereskedelmi vezetője.

“Magyarországon tapasztalt érdekesség, hogy bár a kulcs-rendszerek felhőbe telepítése még nem olyan elterjedt, az említett gépi tanulás alapú, felhőben futó korszerű menedzsment megoldásokat sokan szívesen alkalmaznák a saját, hagyományos adatközpontjaik monitorozására – és erre adott is a lehetőség. Az Oracle által fejlesztett üzemeltetési és biztonsági menedzsment megoldások egyaránt használhatók hagyományos vagy felhős környezetben, illetve ezek tetszőleges kombinációjában, és az eddig alkalmazott monitorozó eszközöktől eltérően, az infrastruktúra minden rétegét egyben, egy felületen kezelhetően, holisztikusan monitorozzák” – tette hozzá Szuhai.

A jelentés főbb megállapításai:
• Az automatizálás segíthet a tartósan fennálló patchelési problémákban: a megkérdezettek 51 százaléka állította, hogy a patchelés hátráltatta az IT projekteket, a vállalatok 89 százaléka pedig automatikus patchelési stratégia bevezetését tervezi.
• A gépi tanulás csökkentheti a fenyegetettségek számát: a válaszadók 53 százaléka használ gépi tanulást a kiberfenyegetések ellen, 48 százalék pedig többfaktoros azonosítást (Multi-factor Authentication – MFA) alkalmaz, amelynek segítségével automatikusan beiktathatnak egy második hitelesítési faktort a szokásostól eltérő felhasználói viselkedés észlelése esetén.
• Kockázatok az ellátási láncban: az üzemkritikus szolgáltatásokat el kell szigetelni, mivel az ellátási lánc veszélyeknek való kitettsége az esetek 49 százalékában vírusok bejutásához vezetett, amelyet az esetek közel felében (46%) illetéktelen adathozzáférések követtek.
• A megosztott felelősségi körökkel kapcsolatos bizonytalanság növekedése egyre több biztonsági incidenshez vezet: tízből egy vállalat képes elemezni a biztonsági eseményekhez kapcsolódó adatok legalább 75 százalékát, és a felhő felhasználóinak 82 százaléka került már biztonsági incidensbe a megosztott felelősségi körökön alapuló felhőbiztonsági modellek körüli bizonytalanság miatt.
• A felhő növekvő alkalmazása kiterjesztette a core-to-edge modellt: az egyre mobilisabb munkaerő, amely mind a telephelyi, mind a felhőben elérhető alkalmazásokhoz is képes hozzáférni, drasztikusan megnehezíti a kiberbiztonsági szakemberek munkáját a kockázatok és fenyegetettségek tekintetében. 2018-ban még a képzésekbe fektettek a legtöbbet, idén viszont már a tréningek a második helyre szorultak, és a végponti védelem vette át a vezető szerepet (pl. WAF, CASB, Botnet/DDoS Mitigation ellenőrzések).

Olaszország az első a világ hét legfejlettebb gazdaságát tömörítő G7-csoport tagjai közül, amely csatlakozik a Kínai Népköztársaság által indított Egy övezet, egy út elnevezésű nagyszabású gazdasági kezdeményezéshez.

Az új Selyemútként is emlegetett kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló szándéknyilatkozatot 2019. március 23-án írta alá Luigi di Maio, miniszterelnök-helyettes és iparügyi miniszter, valamint He Li-feng, a kínai nemzeti fejlesztési bizottság elnöke Rómában. Ez az esemény volt Hszi Csin-ping kínai államfő háromnapos olaszországi látogatásának csúcspontja. E három nap alatt a két fél összesen huszonkilenc egyezményt írt alá.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezés (Belt and Road Initiative) célja olyan infrastrukturális projektek kínai hitelekből való megvalósítása szerte a világon, melyek felgyorsítják a kínai áruk áramlását. A tervek között szerepel egy új szárazföldi útvonal (New Silk Road) és egy tengeri kereskedelmi útvonal infrastruktúrájának kiépítése is (Maritime Silk Road). A cél tehát a kereskedelmileg fontos területeken lévő vasútvonalak, közutak, kikötők, gáz- és olajvezetékek fejlesztése, esetlegesen újak építése kínai bankok által nyújtott hitelekből. Ennek megfelelően a China’s Communication and Construction Company ezentúl használhatja Trieszt kikötőjét a Közép- és Kelet-Európával folytatott kereskedelem élénkítése céljából, illetve Kína részt vesz a genovai kikötő fejlesztésében is.

A projekt elindítását 2013-ban jelentette be Hszi Csin-ping, kínai államfő. Az alapvető cél természetesen Kína gazdasági és politikai befolyásának növelése, illetve a felhalmozott belföldi tőke hatékony befektetése. Emellett Kínának szüksége van az exportpiacokra, ugyanis a nyugati fogyasztás visszaesése negatívan hatott az exporttól erősen függő kínai gazdaságra. A hatalmas méretű acél- és építőipari kapacitásokat igyekeznének minél hatékonyabban kihasználni, ehhez pedig a belföldi beruházások már nem elégségesek. Természetesen nem utolsó szempont az sem, hogy a kínai gazdaságnak rengeteg nyersanyagra van szüksége, ezt a szükségletet pedig könnyedén fedezhetik, ha a célországokban gazdasági befolyásra tesznek szert.

Kína gazdasági térnyerését kiválóan példázza, hogy 2016-ban kínai cégek többségi birtokosai lettek a pireuszi kikötőnek, ezáltal még több árut tudnak fuvarozni Európa különböző részeire. Ehhez szükségeltetik a Budapest és Belgrád közötti vasúti vonalszakasz felújítása is (habár a kínai kormány térképe szerint a fő útvonal az Adriai-tengeren futna). Kína és tizenhat közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország már aktívan együttműködik az Egy övezet, egy út keretein belül. 2017 decemberében Budapesten tartották a 16+1 együttműködés miniszterelnöki csúcstalálkozóját.

Mindeközben az Egyesült Államok és az Európai Unió nem nézi jó szemmel Olaszország csatlakozását a kezdeményezéshez, ugyanis tartanak a túlzott kínai gazdasági befolyástól. Egy héttel korábban az Európai Bizottság nyilatkozatot adott ki, szót emelve Kína gazdasági erejének növekedése és politikai befolyása ellen. A Bizottság vezetői szerint Kína nemcsak stratégiai–gazdasági partnere az EU-nak, hanem egyben versenytársa is. Ezért a gazdasági kapcsolatokat a kereskedelem és a befektetések terén kölcsönösségnek kell jellemeznie. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is hangsúlyozta a kiegyensúlyozott és fair kereskedelmi kapcsolatokat, illetve az egyenlő hozzáférést a piacokhoz. Az Egyesült Államok a kereskedelmi versengésen kívül a Huawei kínai telekommunikációs vállalat térnyerésétől is tart, mert szerintük a cég olyan hálózatokat építhet ki, amelyek segítségével a kínai állam számára kémtevékenységet folytathat.

Az olasz kormány azonban nem tulajdonított nagy jelentőséget a veszélyekre figyelmeztető véleményeknek. Hszi Csin-ping és Giuseppe Conte is utalt arra, hogy a szándéknyilatkozat aláírása történelmi pillanat, hiszen az ókorban is Kína és Itália volt a Selyemút két végpontja. Emellett, ha a kínaiak beruháznak az olasz kikötőkbe, az növelheti Olaszország közvetítő szerepét a kelet–nyugati irányú kereskedelemben. Conte nyilatkozatában megemlítette, hogy az olasz fél szívesen fogadja a kínai vállalatok beruházásait, melyek közös előnyökhöz juttatják mindkét oldalt. Ezen felül a tárgyaló felek kiemelték az Európai Unió és Kína közötti kapcsolat fontosságát. Nagy kérdés, hogy az európai vezetők által hangoztatott kölcsönösséget a kereskedelem és a befektetések terén a jövőben sikerül-e megvalósítani.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezéssel kapcsolatban olyan jogos aggodalmak is felmerültek, miszerint Kína gyakorlatilag gyarmatosítja a projektben részt vevő országokat. A szegény, gyenge gazdasággal rendelkező afrikai és ázsiai országok esetében ennek valóban van alapja, hiszen bizonyos államok nem képesek fizetni a hiteleket Kínának. Nem egy esetben Kína területek átadásáért cserébe engedte el az adósságok egy részét. Erre példa Tádzsikisztán, amely 2011-ben egy 1160 négyzetkilométernyi vitatott hovatartozású területet volt kénytelen átengedni, vagy Sri Lanka, amely 2017-ben 99 évre átengedte Hambantota kikötőjének működtetését Kínának. A kelet-afrikai Dzsibutiban pedig kínai katonai bázis működik, tehát nem csupán gazdasági eszközökkel gyakorolják hatalmukat a régió érintett országai felett. Ez a tény pedig már biztonságpolitikai problémákat is felvet. Egyértelmű, hogy a fejlődő világ szegény országaival szemben Kína szinte teljes hatalmi pozíciót tud kialakítani. A jövő nagy kérdése, hogy a napjainkban gyengélkedő olasz gazdaságra hogyan hat majd a kínai hitelezés. Valószínűtlen, hogy Olaszország az afrikai és ázsiai országok sorsára jut, mindenesetre szimbolikus jelentőséggel bírna, ha egy, a G7-es csoportba tartozó fejlett ország gazdasága is „térdet hajtana” a világhatalmi pozícióra törekvő Kína előtt.

Írta: Kőbányai Dénes

“Az orosz külügyminisztérium már kommentálta ezt az ügyet. Nagyjából ugyanolyan módon, de udvariasabb formában válaszoltunk arra a telefonhívásra, amelyet Michael Pompeo amerikai külügyminisztertől kaptam” – mondta a tárcavezető.

“Elmagyaráztuk, hogy mit csinálnak Venezuelában katonáink, akik abszolút legitim és törvényes alapon szolgálják ki azt a technikát, amelyet a kormányközi megállapodás keretében szállítottunk le, amelyet a venezuelai parlament ratifikált és amely abszolút összhangban áll Venezuela alkotmányával” – hangoztatta Lavrov.

Marija Zaharova külügyi szóvivő kedden azt mondta, hogy az orosz katonák a kétoldalú haditechnikai együttműködésről 2001-ben megkötött kormányközi megállapodásnak és a venezuelai alaptörvénynek megfelelő módon tartózkodnak a dél-amerikai országban. Először múlt hétvégén jelentek meg sajtóértesülések arról, hogy Moszkva egy An-124-es és egy Il-62-es szállítógépet küldött Caracasban, fedélzetén mintegy száz katonával és 35 tonna rakománnyal.

A dél-amerikai ország körüli feszültség az elmúlt napokban továbbfokozódott azt követően, hogy az amerikai külügyminisztérium hétfőn közölte: Pompeo felhívta Lavrovot és arra figyelmeztette, hogy Washington nem marad tétlen, ha Moszkva nem tanúsít konstruktív magatartást a venezuelai válságban, és tovább támogatja “Nicolás Maduro törvénytelen rezsimjét”. Donald Trump felszólította Oroszországot: vonja ki csapatait Venezuelából. Mint mondta, minden lehetőség nyitva áll ennek a célnak az elérése érdekében.

Lavrov a vasárnap sugárzott nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai diplomácia eszköztárából az ultimátumok és az azokat követő szankciók kivételével szerinte az összes többi eszköz “eltűnt”. Az orosz diplomácia vezetője így kommentálta Pompeo állásfoglalását, amely szerint a NATO-tagállamoknak közösen kell fellépniük Oroszországgal szemben Ukrajna ügyében.

Elismerte, hogy Pompeo “meglehetősen korrektül” tárgyal, amikor telefonon beszél vele, noha egyértelmű, hogy a felek a legtöbb kérdésben nem értenek egyet. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy egy külügyminiszternek diplomáciai megoldást kell keresnie a problémákra.

A Készenléti Rendőrség három mentőhelikoptert adott át üzemeltetésre az Országos Mentőszolgálat tulajdonában lévő Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-nek. A helikopterek közül kettő vasárnap Budaörsről szállt fel, hogy elfoglalja állomáshelyét a szentesi, illetve a debreceni légimentő bázison, a harmadik a budaörsi bázison állomásozik.

A magyar tulajdonú helikoptereket modern mentéstechnikai eszközökkel, lélegeztető, újraélesztő, valamint ultrahang készülékekkel, a korábbiakhoz képest fejlettebb radar- és navigációs berendezésekkel, robotpilótával szerelték fel, alkalmasak éjszakai és kötéltechnikai légi mentésre is.

További hat mentőhelikoptert 2019 decemberéig ad át a Készenléti Rendőrség a légimentőknek – olvasható a közleményben.

Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyész tavaly januárban látogatott hazánkba. A legfőbb ügyészek akkori megbeszélésén – többek között – szó esett a két országban zajló jogszabályi változásokról, és az ügyészi szervezetet érintő kihívásokról. A látogatást viszonozva, az osztrák legfőbb ügyész meghívására utazott Polt Ausztriába.

A tanácskozáson a legfőbb ügyészek tájékoztatták egymást az országhatárokon átnyúló bűnözés és a bűnüldözés aktuális helyzetéről, továbbá megvitatták a jogsegély ügyek intézésének tapasztalatait is. A felek egyeztetése érintette országaik jogalkotásának és jogalkalmazási gyakorlatának időszerű kérdéseit, illetőleg a magyar legfőbb ügyész tájékoztatást adott a 2018. július 01-én hatályba lépett új magyar Büntetőeljárási törvényről.

A hivatalos út alkalmával a legfőbb ügyész a Bécsi Fellebbviteli Bíróság mellett működő Főügyészségen, valamint az Eisenstadti Ügyészségen osztrák ügyészségi vezetőkkel folytatott szakmai megbeszéléseket. A látogatás során Polt találkozott a Bécsi Büntetőbíróság elnökével, Friedrich Forsthuberrel.

Idén lesz 15 éve, hogy Magyarország döntést hozott a NAEW&C-hez való csatlakozásról. Épp 2004-ben csíptem el ezt a képet is a NATO egyik E-3-asáról.

Zord

A közlemény szerint egy magát hivatalos személynek kiadó férfi több alkalommal pénzt követelt a sértettől azzal az indokkal, hogy tudomása van az általa korábban elkövetett bűncselekményekről. Az elkövető és a zsarolásban közreműködő három nő a sértettől összesen mintegy hétmillió forintot kényszerített ki.

Az egyik zsarolót – egy 22 éves pétfürdői férfit, valamint egy 19 éves nőt – Veszprémben fogták el, társaikat, egy 48 éves vilonyai és egy 32 éves csajági nőt pedig aznap este otthonaikban igazoltatták a rendőrök.

A négy embert előállították a Balatonfüredi Rendőrkapitányságra. A nyomozók indítványozták letartóztatásukat, aminek az illetékes bíróság helyt adott – tették hozzá.

A biztonsági erők legalább 12 tagja meghalt, öt társuk pedig megsebesült a csütörtök éjjel kezdődött összecsapásokban – közölte Abdulláh Nadzsi Nazari és Abdul Rahmán Talaat, a tartományi tanács tagja. A tálibok további öt embert túszul ejtettek.

Miután ellenőrzés alá vonták Argandzs Haut, a tálibok támadást intézhetnek a tartományi székhely, Faizabad ellen.

Az elmúlt három év alatt a tálibok Badahsánban elfoglalták Vardudzs és Jumgán járásokat is. Jelenleg az ország járásainak 53,8 százaléka áll a kormány ellenőrzése, illetve befolyása alatt, míg 2017-ben ez az arány 64 százalék volt az afganisztáni újjáépítést megfigyelő amerikai kormányzati szervezet (SIGAR) szerint.

Aszadulláh Hálid afgán védelmi miniszter csütörtökön figyelmeztetett, hogy a tálibok a következő évben nagyszabású támadást indíthatnak, és közlése szerint az afgán hadsereg erre felkészült. A tálibok megtámadtak egy rendőrőrsöt is a dél-afganisztáni Zabul tartománybeli Sahr-i-Szafánál szombaton, a támadásban a biztonsági erők kilenc tagja halt meg – közölte egy nevének elhallgatását kérő vezető.

A tálibok is megerősítették a támadást, ők azt közölték, hogy nyolc biztonságit öltek meg, a kilencediket élve fogták el.

Március második felében bő egy hétig ismét egypályás üzem volt Ferihegyen, az induló és érkező forgalom egyaránt a 2-es pályát használta. A spotter szempontból kényelmes helyzetet kihasználva kétszer is kilátogattam a használatos pálya déli végéhez.

Nagyjából fél órát faragott le a repülési idejéből az Emirates triplahetese. Ahogy gyakran lenni szokott, csak a gépre vetült árnyék az egyébként szép időben. 

A 777-es főfutóin hat-hat kerék van, a szárnyakon General Electric hajtóművek dolgoznak.

Közvetlenül az Emirates után érkezik a Qatar Airways A330-asa. Az Airbus négy-négy kerékkel oldotta meg a főfutó kérdését. Ezt a gépet is General Electric hajtóművek tolják, de más típusúak, mint a Boeinget.

A 330-as kiér a felhőárnyékból.

Közelít a Wizz első neója, a HA-LVA lajstromjelű A321-es. 

Blue Bird – Kék madár Tel Avivból.

Amikor ezt a C-12 Huront az USAF részére megrendelték, még Richard Nixon volt a Fehér Ház lakója.

Ez másik légierős gép, a kormányzati repüléseket lebonyolító 89. szállítóezred C-40-ese (Boeing B737-700).

Ha nem csak barátaid vannak, legyen hátul is szemed! A C-40-est önvédelmi rendszerrel látták el.

Füstcsíkot húzó, orrát lógató An-12-es közelít a leszálláshoz.

Az Ukraine Air Alliance teherszállítója még a fenti Huronnál is régebbi, 1966-ban készült a szovjet légierő számára.

Az Eurowings A320-asa a Germanwings üzemeltetésében repül. Itt egy kölni járatot teljesítve érkezik Budapestre.

A Tarom tömzsi A318-asa gyorsít a 31R pályán.

Fény és árnyék határán gurul az OTP-zöld sávokkal díszített, magyar lajstromjelű Falcon 900LX.

Chicago felé indul a LOT Dreamlinere.

A bevezető fénysor felett süllyed az Arkia Tel Avivból érkező ERJ-195-öse.

Márciusban többször is megfordult Ferihegyen a lengyel Enter Air Boeing 737-800-asa.

Egy ős-festésmintás Wizz 320-as, a fehér orrú HA-LPO.

Hiánypótlás egy másik gépről.

Emirates B777-ese, ezúttal nem valamelyik dombról, hanem a „földszintről” fotózva.

Egy kilencven fokos jobb forduló után új irányon gyorsulnak a négylábúak, miután észlelték, hogy a spotter dombon kétlábúak fotóznak.

A váróponton ácsorgó, sokadik Lufthansa gép helyett egy másik, a spotter domb mellett virágzó fán ügyködő légjárót fotóztam.

 *

Reptéri tűzoltók, kerítésen kívül. A patakparti aljnövényzet kapott lángra, amely aztán az élénk szélben gyorsan terjedt. A lapátos ember nem bírt vele, de a tűzoltók percek alatt eloltottak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az uniós tagországok kormányai jóváhagyták a jelenlegi mandátuma szerint március végéig tartó művelet hat hónappal történő meghosszabbítását.

Ugyanakkor az egyetértés hiánya miatt felfüggesztették a hivatalosan az embercsempész-hálózatok felderítését végző hajók járőrözését, ameddig nem sikerül megoldásra jutni a kérdésben. A misszió így a légi támogatásra, a líbiai parti őrség kiképzésére és a Líbiával szembeni fegyverembargó betartásának ellenőrzésére fog korlátozódni.

“Világos, hogy tengeri erők nélkül nem lehet teljes körűen végrehajtani a misszió mandátumát” – mondta korábban az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Valamint hozzátette, az EU külügyi szolgálata intézkedéseket fog hozni a döntés negatív hatásainak csillapítása érdekében.

A 2015 ősze tartó műveletet ideiglenes megoldásként decemberben hosszabbították meg március 31-ig, miután a tagállamok nem írtak alá egyezséget egy hosszabb távú megoldásról.

A misszió keretében a tavalyi év végéig közel 50 ezer menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengerből, és mindegyiküket Olaszországba szállították.

A római kormány éppen erre hivatkozva nem támogatta a status quo kiterjesztését, mondván, a többi EU-országnak részt kellene vennie a menedékkérők befogadásában, hogy ne Olaszország viselje egyedül a terheket. Ezt azonban több tagállam, például Magyarország és Lengyelország is határozottan elutasította.

A mentési műveleteket a Sophia keretében gyakorlatilag már tavaly leállították az olasz kormány intézkedései hatására.

Januárban Németország bejelentette, hogy nem küld újabb hajót a műveletben február elejéig részt vevő Augsburg fregattja helyett. A német védelmi miniszter pedig a misszió szabotálásával vádolta meg Olaszországot, mondván, hogy Róma a német hajókat a Földközi-tenger távoli részeibe irányította, ahol nem voltak útvonalaik sem az embercsempészeknek, sem a bevándorlóknak.

Berlini közlés szerint a Sophia által gyűjtött információk több mint 140, embercsempészéssel gyanúsított személy elfogásához vezettek, a művelethez tartozó hajók emellett több mint 400, embercsempészek által használt bárkát süllyesztettek el.

A rakéta az övezet melletti Eskol térségben, lakott területen kívül csapódott be, és nem okozott kárt emberéletben vagy anyagiakban. Néhány órával korábban a hajnal óta tartó nyugalom után feloldották összes biztonsági tilalmat az ország déli részén.

Benjámin Netanjahu visszatért az Egyesült Államokban tett látogatásáról, majd megbeszéléseket folytatott a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán. Ezt követően bejelentették, hogy Izrael hétfőn nem kötött tűzszünetet a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezettel, és újabb csapatösszevonások zajlanak az övezet határánál.

Avív Kochávi vezérkari főnök újabb tartalékosok behívásáról is döntött, és egy név nélkül nyilatkozó politikai vezető közölte, hogy bármelyik pillanatban kiújulhatnak a harcok.

A tévé híradásában tankok és katonai eszközök hosszú sorát mutatta, amelyeket az övezet határán sorakoztattak fel. Az ország déli részén az utakon is tankokat szállító járművek hosszú sorát lehetett látni kedden.

A tévé szakértői szerint Izrael azért nem jutott dűlőre a Hamásszal a tűzszüneti tárgyalásokon, mert Izrael teljes nyugalmat szeretne, a rakétatámadások beszüntetése mellett a határ melletti erőszakos, zavargásokba forduló tüntetések leállítását, valamint robbanószerkezetek léggömbökkel izraeli területre irányításának abbahagyását is követeli, de ezekről a Hamász egyelőre nem hajlandó lemondani.

Közleményük szerint a TEK visszautasítja az ezzel kapcsolatos, a nemzetközi sajtóban is megjelent állításokat. Úgy fogalmaztak: az ügyben az elmúlt napokban megjelent “hamis értesüléseken, spekulációkon alapuló publikációk” félreértéseket okoztak, megnehezítik a partnerszolgálati együttműködést, az ügyben eljárók munkáját és a felderítést. Felidézték, a TEK felderítő tevékenysége közben annak gyanúja merült fel, hogy a férfi, F. Hassan az Iszlám Állam terrorszervezet tagja és különböző terrorcselekmények elkövetésében vett részt.

A TEK – ahogy ilyen információ birtokában ez mérlegelés nélkül kötelessége – feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés alapján büntetőeljárást rendeltek el. Ismertették: a büntetőeljárást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatja, ennek célja, hogy F. Hassan cselekményével kapcsolatban beszerezzék a bizonyítékokat, mérlegeljék azokat, majd döntsenek a vádemelésről.

A TEK az Europollal, Európai Rendőrségi Hivatallal több ország rendvédelmi szervével és titkosszolgálatával együttműködve mindent megtesz azért, hogy munkájukat felderítési tevékenységével támogassa – olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint mindhárom bűnszervezet cégláncolatokon keresztül tüntette el az EU-ból beszerzett szója belföldi eladása után fizetendő áfát, egyikük tevékenységi körét kiterjesztette a bűnszövetkezetek másik gyakori célszektorára, a használtgépjármű-kereskedelemre is. A három bűnözői csoport az ország szójapiacának számottevő részét lefedte az illegális eredetű “áfamentes” termékekkel, a 27 százalékos árelőnnyel pedig a szektor tisztességes cégei képtelenek felvenni a versenyt – írja közleményében a NAV.

A költségvetést ért kár – a három bűnszövetkezet működésével – meghaladta az egymilliárd forintot, a takarmány- és malomipart sújtó negatív árverseny további károkat okozhat a gazdaságnak – írják.

A helyszíni eljárásokban több mint háromszázmillió forint értékben készpénzt, gépjárműveket, ingatlanokat, luxuscikkeket, valamint 300 tonna szója- és repcedara vételárának követelését vették zár alá. Ezzel nemcsak az okozott kár nagy része térül meg, hanem az elkövetők által felhalmozott vagyon sem forgatható vissza újabb bűncselekmények finanszírozására – közölte a NAV.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt az elkövetők akár húsz évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A bíró tájékoztatása szerint a spanyol hatóságoknak a tíz támadóból hetet sikerült azonosítaniuk, köztük az akciót irányító Adrián Hong Changot, egy mexikói állampolgárságú, az Egyesült Államokban élő férfit. Az akció után mindannyian azonnal elhagyták Spanyolországot, négy kisebb csoportban Portugália felé. Vezetőjük előbb Lisszabonba utazott, majd onnan az Egyesült Államokba repült. Öt nappal később pedig kapcsolatba lépett az FBI New York-i irodájával.

A spanyol hatóságoknak eddig van információjuk a történtekről, amelynek egyes elemeit már több spanyol napilap is közölte névtelen nyomozati forrásokra hivatkozva.

Mata bíró több új részletet is ismertetett, beszámolójából kiderült: Chang két héttel a támadás előtt, magát vállalkozónak kiadva kereste fel az észak-koreai külképviseletet irányító kereskedelmi megbízottat azzal, hogy szeretne befektetni, üzleti kapcsolatokat találni az ázsiai országban.

Az akció napján is erre hivatkozva tért vissza, és kihasználva az alkalmazottak óvatlanságát, beengedte odakint várakozó társait a nagykövetség épületébe, egy kertvárosi lakóövezetben található villába. Az egyebek mellett bozótvágóval, késekkel, vasrudakkal felfegyverkezett férfiak rátámadtak az épületben tartózkodókra, ütlegelték, majd megkötözték őket. A kereskedelmi megbízottat elkülönítették a többiektől, kezét hátrakötötték, fejére zsákot húztak. Arról győzködték, hogy “dezetráljon”, álljon át az ő oldalukra. A támadók Észak-Korea felszabadításáért küzdő emberi jogi szervezet tagjainak nevezték magukat.

Az egyik nagykövetségi alkalmazott felesége egy első emeleti szobában rejtőzött el. Még mielőtt rátaláltak volna, kiugrott az ablakon. Sérülései ellenére el tudott menekülni. Őt látta meg egy járókelő, aki értesítette a mentőket és a rendőrséget is. A támadók a rendőrök felbukkanását követően a nagykövetség három gépkocsijával hajtottak ki a garázsból, ezeket később a város három különböző pontján találták meg üresen.

A csoport vezetője viszont hátul szökött ki az épületből és egy mobiltelefonos alkalmazással rendelt autóval hagyta el a helyszínt, amelyre Oswaldo Trump néven regisztrálta magát.

A bíró összegzése szerint két számítógépet, egy mobiltelefont, több pendrive-ot és két merevlemezt vittek magukkal a támadók, utóbbiak egyikén a nagykövetség biztonsági kameráinak felvételeit tárolták. A támadók ellen bűnszervezetben elkövetett betörés, rablás, fenyegetés, testi sértés, illegális fogvatartás és okirathamisítás miatt indul eljárás Spanyolországban. Az azonosított személyek ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a spanyol bíróság – értesült az El País című spanyol napilap.

A madridi nagykövetségi betörést öt nappal Kim Dzsong Un és Donald Trump Hanoiban rendezett csúcstalálkozója előtt követték el. A kiemelt jelentőségű diplomáciai esemény előkészítésében kulcsszerepe volt Észak-Korea egykori madridi nagykövetének.

Kim Jong Csol az észak-koreai Koreai Munkapárt központi bizottságának alelnöke, akit Kim Dzsong Un jobbkezeként tartanak számon. A madridi külképviselet éléről 2017 őszén távozott, miután a spanyol kormány kiutasította tiltakozásul Észak-Korea ballisztikusrakéta-kísérletei miatt. A támadással kapcsolatban az El País korábban felvetette a “politikai kémkedés” lehetőségét, majd arról is írt, hogy értesülése szerint az akció mögött az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) állhat dél-koreai közreműködéssel.

Meng 2016-ban került a nemzetközi rendőrségi szervezet élére, de nem tudta kitölteni négyéves megbízatását, mert amikor tavaly szeptemberben hazalátogatott Franciaországból, a kínai hatóságok őrizetbe vették. Meng ezt követően azonnal lemondott elnöki tisztségéről.

Meng hazájában a közbiztonsági tárca miniszterhelyettesi posztját töltötte be.

A KKP fegyelmi bizottsága úgy fogalmazott: az ügyben folytatott vizsgálat azt igazolta, hogy Meng súlyos jogsértéseket követett el, továbbá nem tartotta magát a párt alapelveihez és központi bizottságának határozataihoz. A hivatalos szóhasználatban a “súlyos jogsértések” kifejezés rendszerint korrupciós ügyekre utal.

A közleményben az állt: Meng a befolyását kihasználva igyekezett fenntartani családja “pazarló életmódját”, hatalmával visszaélve szerzett állást a feleségének, és “hatalmas mennyiségű vagyontárgyat” fogadott el másoktól, amiért cserébe előléptetések, áthelyezések és céges ügyletek előmozdításában nyújtott segítséget.

A lyoni rendőrség tavaly októberben nyomozást indított Meng eltűnése ügyében, ugyanis felesége bejelentést tett azt követően, hogy több mint egy hétig nem hallott Kínában tartózkodó férjéről. Az utolsó üzenet, amit Meng a feleségének küldött, egy kést ábrázoló kép volt, mely az asszony szerint azt jelenthette, hogy férje veszélyben érezte magát.

Meng felesége a múlt héten levélben kérte Emmanuel Macron francia államfőt, hogy tegye szóvá férje rejtélyes eltűnésnek ügyét Hszi Csin-ping kínai elnöknek, aki a hét elején Franciaországba látogatott. A nő a férje hol- és hogylétéről szeretett volna információt kapni, és azt követelte, hogy engedélyezzék a férjének, hogy meglátogathassák ügyvédjei.

Meng a 192 tagállam rendőrségei közötti együttműködést segítő Interpol végrehajtó bizottságának első kínai elnöke volt, hazájában negyvenéves rendőri pályafutást volt a háta mögött.

Hszi elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselő részesült büntetésben. A közvélemény által méltatott kampány azonban sokak szerint eszközként szolgál Hszi számára politikai ellenlábasainak ellehetetlenítésére.

Az eset a X. kerületi Bányató utcában történt, az idős férfi megszédült és kiesett a kilencedik emeletről, majd a lába egy emelettel lejjebb beakadt az erkély korlátjába – írták a közleményben.

A perceken belül a helyszínre érkező kőbányai rendőrök biztonságban be tudták őt húzni, majd átadták a mentőknek.

Bélteczki János elmondta, az elmúlt időszakban kiépítették a légtechnikai fertőtlenítő rendszert, valamint számos higiénés fejlesztést valósítottak meg, ezáltal javult a betegbiztonság, valamint a dolgozók higiénés körülményei is az intézményben.

Megjegyezte, intézményi szinten kritikus területnek számított az intenzív osztály és a gyermekgyógyászat, ahol gyakori volt a dolgozók légúti megbetegedése. Az elnyert pénznek és az új rendszernek köszönhetően az intézmény több helyiségben is csökkenteni tudja a levegőben terjedő kórokozók jelentette fertőzési kockázatot, védelmet nyújtva a dolgozóknak és a betegeknek.

A támadás miatt 19 embert (17 felnőttet és két kiskorút) tartóztattak le . Az ügyészség nem közölte, hogy szerdán hányan voltak közülük még őrizetben. Az erőszakot megelőzően felhívások jelentek meg a közösségi oldalakon, miszerint gyerekeket és kamaszokat próbálnak elrabolni egy fehér kisbusszal közlekedő romák a Párizs környéki Ile-de-France régióban. Az üzenet terjesztése miatt a párizsi rendőrség hétfőn és kedden a Twitteren jelezte, hogy “álhírekről” van szó.

“A kisbusszal történő gyerekrablásról szóló pletykák teljesen megalapozatlanok. Semmilyen emberrablás nem történt. Ne szítson senki erőszakot!” – írta a rendőrség. Az ügyészség is jelezte kedden, hogy “semmilyen vizsgálat nem indult a roma közösség tagjai ellen gyerekrablási kísérlet miatt”.

Rendőrségi források szerint az őrizetbe vett mintegy húsz férfi hétfő este nyolc óra körül Clichy-sous-Bois-ban behatolt egy házba, amelyben romák voltak. A megtámadott embereknek sikerült elmenekülniük és menedéket találniuk egy szomszédos bevásárlóközpontban. Egy órával később a szomszédos Bobigny nevű városban ötven, késekkel és botokkal felszerelkezett férfi egy út menti romatáborra támadt, a lakókocsikat felgyújtották, és tömegverekedés tört ki.

A Le Monde című napilap tudósítása szerint a kisebb kunyhókból és lakókocsikból létrejött út menti romafaluban – amely körül a támadás óta megerősítették a rendőri védelmet – mintegy 250 – Romániából és Bulgáriából érkezett – roma él évek óta. A Facebookon hetek óta azt terjesztik róluk, hogy “gyerekrabló cigányok”.

A bizottság aláhúzta, hogy a kiberbiztonságot illetően egységes megközelítésre van szükség, s ezért egy sor olyan konkrét intézkedésre és operatív lépésre tett javaslatot, amelyek révén jobban felmérhetőek lesznek az 5G-hálózatokat érintő kockázatok és hatékonyabbá válhat a megelőzés is. Ezen ajánlások jogi és szakpolitikai eszközök kombinációját tartalmazzák az EU-országok gazdaságának, társadalmának és demokratikus rendszerének védelme érdekében.

A brüsszeli testület felszólította az uniós tagállamokat, hogy idén júliusig végezzenek kockázatelemzést a telepítendő 5G-hálózatokkal kapcsolatban, frissítsék meglévő biztonsági előírásaikat, illetve határozzák meg a nyilvános hálózatok biztosításának feltételeit, különösképp az 5G-sávok rádiófrekvencia-használati jogainak odaítélése terén. Rámutattak, kiemelt fontosságú az információk megosztása a tagállamok között.

Hangsúlyozták, hogy szigorítani kell a beszállítók és az üzemeltetők kötelezettségeit. Különböző kockázati tényezőket kell figyelembe venni, például a műszaki, illetve a beszállítói, üzemeltetői magatartásához kapcsolódó kockázatokat, a harmadik országbeli cégekre vonatkozóan is.

Az uniós tagállamok nemzetbiztonsági megfontolásból kizárhatják piacaikról az előírásaiknak meg nem felelő vállalatokat – mutattak rá.

Az EU kiberbiztonsági ügynöksége (ENISA) feltérképezi a jelentett fenyegetéseket, és októberig elvégzi a közösség egészére kiterjedő értékelését. Ennek alapján dönthetnek a nemzeti szintű intézkedésekről, amelyek között lehetnek tanúsítási követelmények, tesztek, ellenőrzések és az esetleges kockázatokat hordozó termékek és beszállítók azonosítására szolgáló eljárások. Továbbá olyan biztonsági követelményeket kell kidolgozni, amelyeket az 5G-hálózatok kiépítésére vonatkozó közbeszerzések keretében alkalmazni lehet – közölték.

Mint írták, az 5G-nek köszönhető bevételek 2025-re nagyjából 225 milliárd eurót fognak kitenni, így nyilvánvaló, hogy ez a technológia kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképességét illetően, a rendszer biztonsága pedig alapvető a kontinens stratégiai autonómiája szempontjából.

“Az új technológiák át fogják alakítani társadalmunkat, és hatalmas lehetőségek tárházát jelentik az emberek és a cégek számára. Nem engedhetjük meg ugyanakkor, hogy minderre a teljes biztonság megteremtése nélkül kerüljön sor. Alapvető jelentőségű, hogy az 5G-infrastruktúrák ellenállóképesek, teljesen biztonságosak legyenek mind technikailag, mind jogilag” – mondta Andrus Ansip, a bizottság digitális egységes piaci stratégiáért felelős alelnöke.

Noha nem nevezték meg a Huaweit a közleményben, szakértők szerint egyértelműen a kínai óriásvállalatra utaltak.

Biztonsági megfontolásokból nemrég az Egyesült Államok, majd Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huaweit, illetve Japán is erre készül. Washington szerint Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit, a vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai cégek együttműködését a hírszerző szervekkel. A kínai kormány és a Huawei ezt tagadja. Az Egyesült Államok bojkottra szólított fel, és a hírszerzési információk megosztásának korlátozásával fenyegette meg például a tiltást elutasító Németországot.

A Huawei kizárása a nagy távközlési szolgáltatók szerint azonban jelentősen visszavethetné az új technológia terjedését Európában.