Biztonságpolitika

A tíz éves kerek évforduló adta az ötletet, hogy a Régenvolt repülőnapok sorozat újabb részében az addigi legsikeresebb kecskeméti repülőnap kerüljön sorra. Ha a NATO Express ’97-et és ’98-at is beleszámítjuk, akkor ez volt sorrendben a nyolcadik, nagyszabású nemzetközi repülőnap, amelyet 2010. augusztus 7-8-án rendeztek meg. Ekkorra már olyan híre lett a kecskeméti rendezvénynek, hogy volt, aki csak ezért utazott Magyarországra – Japánból.

Nemzeti színek az 574-es Mi-24D egyik forgószárny lapátján, amely - négy másik társaságában - korábban a 714-es oldalszámú, díszfestésű Mi-24V felett forgott. Az 574-es ma az egyik szolnoki körforgalomban látható.

Felszálláshoz gurul ki a Gripen – MiG-29 vegyes kötelék.

Itt még kötelékben repülnek a gépek, de légiharc bemutatóra is sor került a két típus között.  

A nagyközönség ezen a repülőnapon láthatta utoljára a MiG-29-est. A típust 2010 végén kivonták a rendszerből.

Gripen-fióka.

An-26-os Gripen kísérettel. Az Ancsát két hónapja búcsúztatta a honvédség, a szűkebb szakmai közösség augusztus 28-án, egy találkozóval emlékezik majd a típusra.

A Vihar és az Orrszarvú, az izraeli légierő F-16I Sufa és C-130H Karnaf gépei.

Izraeli szektor a statikus zónában. Szombat reggel a köd miatt még a pályáig sem lehetett ellátni, pedig az nincs messze a zónától. 

A Karnafokat 1976 óta a Nevatim légibázis két százada, az „Elefántok" és a „Sárga Madár" közösen üzemelteti. Ezek a századok vettek részt az 1976-os entebbei akcióban is négy C-130-assal (a 208-as nem volt köztük).

A Ramon légibázis 201. századának („Egyes") nevét elegánsan bedolgozták az álcázó festésbe.

Sufa-idomok a délutáni fényben.

Kutató-mentő Mi-17 LPZS a szlovák légierő eperjesi (Presov) bázisáról. Állítólag a 2006-os hejcei katasztrófa adott lökést a szlovák kutató-mentő képesség fejlesztésének, de ezt 2010-es eperjesi látogatásomkor a katonák cáfolták. Elmondásuk szerint a fejlesztésre mindenképpen sor került volna.

A helikopter orra alatti szenzortornyot a másodpilóta is kezelheti egy kihúzható joystick segítségével.

Ha a helikoptervezetők nagyon elfoglaltak, a feladatot egy operátor is átveheti.

Lakk-fekete Pilatus PC-9-es a bolgár légierőtől. A légcsavaros kiképzőgépek egy tematikus repülőnap szereplői lehetnének, akár gázturbina, akár dugattyús motor forgatja a srófot.

Az új évezred elejére jellemző pixel-mánia a szlovákokat is elérte, a szliácsi bázis néhány MiG-29-esére is ilyen festésminta került.

Hollandia a nemzet atyjának tartott Orániai (Orange) Vilmos emléke előtt tiszteleg a narancssárga színnel.

Az olaszok AMX-e se sűrűn fordult meg felénk, ezért 2008 őszén  meglátogattuk őket Istranában. Időközben a Zseb Tornadónak nevezett, kissé lesajnált típusból precíziós csapásmérő lett, célfelderítő és célmegjelölő konténerrel felszerelve.

Román MiG-21 LancerB fékernyős érkezése. Ahogy a mindennapokból, úgy a repülőnapokról is lassan eltűnik ez a látványelem.

A rendőrségi MD500-as előtt cseh lajstrommal egy Sokol repül. Nem véletlen a párosítás: a magyar légirendészet ilyen merevszárnyú típussal kezdett repülni az ötvenes években.

Az azóta már áttelepített közelkörzeti radar előtt egy francia Rafale emelkedik. Bő fél év múlva, 2011 tavaszán, az Armée de l’Air gépei - köztük a Rafale-ok - Líbia fölé indultak éles bevetésre.

A spanyol Ejército del Aire új és Katartól átvett használt Mirage F.1-eseket egyaránt üzemeltetett, elsősorban elfogóvadász szerepben. A Kecskemétre érkezett F.1-esek az Albacete légibázis 14. ezredénél repültek, helyüket EF 2000-esek vették át.

Tíz évvel ezelőtt svájci és spanyol Hornetet egyaránt láthattunk Kecskeméten. Itt az utóbbi, a zaragozai ezred gépe látható, diszkrét tigrismintával a szárnytő feletti áramlásterelőn.

Szintén a spanyol légierőé ez a levegőben is utántölthető CASA C-295-ös.

Az ukrán légierő sárga 04-es oldalszámú An-26-osa a statikus soron. A 2013-as repülőnapon is feltűnt, de akkor csak a Szu-27-esek kísérőjeként szállított műszakiakat és felszerelést, a repülőnapon nem állították ki.

Az USAFE ramsteini ezredénél ekkor már a C-130J változatok repültek. A Hercules mögött egy C-27J Spartan áll. A gépek mögött már oszlik a köd.

A Spartant a levegőben is láthattuk és meglepő lett volna, ha a pilóták nem forgatják a hátára.

Az orrfutóját emeli a cseh légierő Jak-40-ese, amelynek kivonása néhány héten belül megtörténik.

Szlovák légierő malackai (Malacky) bázisának L-410UVP-E szállítógépe.

Gumifüstöléssel ér földet a pápai nehéz légiszállítók (HAW) C-17-ese.

A fékezés után a gép a sugárfordító segítségével tolat a pályán. A nyitott ajtóból az egyik loadmaster figyel hátrafelé.

Itt éppen felhőárnyékban repüli remek bemutatóját a PC-9-esekkel felszerelt horvát Krila Oluje (A Vihar Szárnyai) kötelék.

A svájci őrjárat, a Patrouille Suisse F-5-ösei zárt alakzatban. Itthon 1992-ben, Taszáron láthattuk őket először. Akkor még a Hawker Huntert repülték, amelyből egy a szolnoki repülőmúzeum gyűjteményének darabja lett.

A svájciakhoz hasonlóan F-5-össel repül a török Türk Yildizlari (Török Csillagok), bár egy másik változattal, az együléses NF-5A-val és a kétüléses NF-5B-vel. A szárnyvégen lévő üzemanyag tartályokat a színes füst előállítása miatt átalakították festéktartálynak, ahonnan szivattyú juttatja a festéket a hajtómű fúvócsövébe.  

A második világháborús amerikai táborhelyen egy makulátlan Willys Jeepet láthattunk.

A német táborban egy, a 4. „Polizei” SS hadosztály jelvényével díszített oldalkocsis motor díszeleg, a fűben egy MG 42-es géppuskát állítottak fel.

*

Pillanatképek a dinamikus zónából

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Közel 27 évet töltött börtönben egy férfi a délnyugat-kínai Csianghszi tartományban, mire kiderült, hogy ártatlanul ítélték el – számolt be a South China Morning Post.

Csang Jü-huant 1995 januárjában mondták ki bűnösnek két kiskorú fiú meggyilkolásában. Halálbüntetésre ítélték, majd két évvel később életfogytiglanra enyhítették az ítéletet. A csianghszi fellebbviteli bíróság azonban kedden elégtelen bizonyítékra hivatkozva felülbírálta a 25 évvel ezelőtti verdiktet, és a férfit, aki 1993-ban került előzetes letartóztatásba, azonnali hatállyal szabadlábra helyezték. A bíróság hivatalosan bocsánatot kért tőle, és tájékoztatta, hogy joga van állami kártérítést kérni. Csang állítása szerint az eredeti ítéletet a bíróság nagyrészt kínzással kikényszerített vallomásra alapozta.

Az 53 éves férfi ezzel Kínában az ismert esetek közül a leghosszabb időt töltötte börtönben téves ítélet miatt. Előzőleg a rekordot egy Liu Csung-lin nevű férfi tartotta, aki 22 évesen került börtönbe, majd 25 évvel később szabadult. Ő kártérítésként összesen 4,6 millió jüant (192 millió forint), vagyis minden egyes börtönben töltött napért ötszáz jüant (21 ezer forint) kapott. Csang ügyvédje elmondta: hétmillió jüan (292 millió forint) kártérítésre nyújtanak be kérelmet a börtönben töltött 9778 napért cserébe.

Ahogy a cikkíró rámutat: Kínában kiemelkedően magas a vádlottak elítélésével végződő bírósági esetek aránya. 2016-ban ez az arány 99,9 százalékos volt, szemben az Egyesült Államok szövetségi bírósági rendszerében mért 93 százalékkal. A kínai legfelsőbb bíróság 2014-ben eltörölte azt a gyakorlatot, hogy az elítéléssel végződő esetek arányát tekintsék a bíróságok teljesítményének mutatójaként, mérséklendő a hibás ítéletek, valamint a kikényszerített vallomások számát.

The post Téves ítélet nyomán 27 évet töltött ártatlanul börtönben egy férfi Kínában appeared first on .

A Balaton Európa legbiztonságosabb tava – mondta a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője.

Horváth László ezredes tájékoztatása szerint idén 140 esetben riasztották már a vízirendőröket a Balatonon, és 310 sikeres életmentésen vannak túl. Idén az átlagosnál kevesebb, öt halálos tragédia történt a Balatonnál, de az eseteket nem jogsértések, hanem rosszullét, ájulás okozta – közölte. Több sikeres újraélesztés is volt – tette hozzá. A kapitány hangsúlyozta, gyakran a rosszul megválasztott vízmélység okoz tragédiát, ezért a Mentőöv programban telepített táblák több strandon is jelzik már a vízmélységet.

Horváth felhívta a figyelmet arra is, hogy mindig ügyelni kell a viharjelzésre, az elsőfokúnál a parttól legfeljebb 500 méterre lehet bemenni, másodfokúnál viszont már mindenkinek el kell hagynia a tavat.

The post A Balaton Európa legbiztonságosabb tava appeared first on .

Peking és Teherán Donald Trump amerikai elnök, Moszkva pedig Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje meggyengítését szeretné elérni – jelentette ki William Evanina, az amerikai Országos Elhárítási és Biztonságpolitikai Központ (NCSC) igazgatója.

Az elemzők által szokatlannak minősített közleményben az amerikai elhárítás csúcsvezetője arra figyelmeztetett: Kína, Irán és Oroszország megpróbálkozik majd azzal, hogy beavatkozzék az amerikai választási folyamatba, aláásva valamelyik elnökjelölt hitelességét, választási esélyeit.

Evanina leszögezte: a három említett ország elsősorban interneten terjesztett félrevezető információkkal próbálja meg befolyásolni az amerikai választókat, igyekszik majd zavart kelteni, és megingatni a választók bizalmát a demokratikus folyamatokban. A beavatkozás módja lehet a szakember szerint a választási folyamat akadályozása, adatlopás, vagy a választási eredmények megkérdőjelezése.

Evanina mindazonáltal úgy vélekedett: “ellenfeleink nehezen tudnak majd széles körben beavatkozni, vagy manipulálni a választási eredményeket”.

A szakember kifejtette: Kína és Irán azt szeretné, ha Trumpot nem választanák újra. Peking “kiszámíthatatlannak” tartja Trumpot, ezért szeretné, hogy ne válasszák újra, és a személyét érintő bírálatokra összpontosít. Míg Teherán nemcsak Trumpot bírálja, hanem – Evanina megfogalmazásában – “az amerikai demokratikus intézmények meggyengítésével és az ország választások előtti megosztásával próbálkozik”. Oroszország pedig – a hírszerzői elemzések szerint – “már meg is próbált beavatkozni, Biden lejáratásával”.

“A Kremlhez kapcsolható szereplők Trump jelöltségét próbálják támogatni különböző közösségi platformokon és az orosz televízióban” – jegyezte meg Evanina. Felhozta egy oroszbarát ukrán politikus, Andrij Derkacs példáját is. Derkacs, aki független parlamenti képviselő Kijevben, Evanina szerint “azzal próbálja meg lejáratni Biden és a Demokrata Párt kampányát, hogy “korrupcióról szóló hazugságokat terjeszt” Bidenről.

Derkacs az idén májusban egy sor olyan hangfelvételt mutatott be, amelyek állítása szerint Biden és Petro Porosenko korábbi ukrán elnök beszélgetéseiről készültek 2016-ban. Biden, aki akkor az Obama-kormányzat alelnöke volt, ukrán belpolitikai kérdéseket vitatott meg Porosenkóval, azt a benyomást keltve, hogy a Porosenko-kormányzatot külföldről vezérlik. Derkacs hangfelvételeitől függetlenül is, republikánus szenátorok vizsgálatot is indítottak az ukrán gázipari cégben igazgatósági tagságot vállaló Hunter Biden – Biden fia – ügyében.

A közlemény nyilvánosságra hozatalát a szenátus hírszerzési bizottságának vezető politikusai dicsérő szavakkal fogadták. A nyilvánosság a legjobb módszer a külföldi beavatkozások elleni küzdelemhez – fogalmazott Marco Rubio republikánus és Mark Warner demokrata párti szenátor újságíróknak. Ugyanakkor mindketten azt javasolták a felelős politikusoknak, hogy a hírszerzési információkat ne használják politikai fegyverként, mert “ez csak politikai ellenfeleink malmára hajtaná a vizet”.

The post Amerikai elhárítás: Peking és Teherán Trump, Moszkva Biden ellen dolgozik appeared first on .

Öt kategóriában összesen 26 készételt rendeltek házhoz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei, a laboratóriumi eredmények alapján három vendéglátó egységben helyszíni ellenőrzést tartottak, egy vendéglátó vállalkozás működését ideiglenesen fel is függesztették.

A Nébih közleménye szerint az elmúlt hónapokban a járványügyi korlátozó intézkedések miatt jelentősen megnőtt az étel-házhozszállítással is foglalkozó éttermek, vendéglátó egységek száma, és a vásárlók igénye is egyre nagyobb az internetes rendelések iránt. A helyzetre reagálva a házhozszállítással foglalkozott az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal a legutóbbi Szupermenta terméktesztjén.

Pizzákat, tésztákat, frissensülteket, hamburgereket, valamint a távol-keleti konyha leveseit rendelték házhoz. A Nébih laboratóriumában mért eredmények alapján a dobozokról vett minták nem mutattak ki mikrobiológiai szennyeződést a csomagoláson. Három ételnél azonban a laboratóriumi vizsgálat szennyezettséget jelző mikroorganizmust mutatott ki, ebből egy frissensültben Escherichia coli baktérium volt, két esetben pedig magas Coliform és mikroorganizmus számot állapítottak meg.

A három szennyezettnek tekinthető, problémás étel vizsgálati eredményei alapján az érintett vállalkozásoknál a hatósági felügyelők helyszíni ellenőrzést tartottak. Az ezek során tapasztalt szabálytalanságok miatt egy esetben szükség volt a működés azonnali felfüggesztésére. Mindhárom ellenőrzött vállalkozással szemben hatósági eljárás indult, egy esetben figyelmeztetés, két esetben bírság kiszabása folyamatban van – közölte a Nébih.

Az ellenőrzések során figyelmet fordítottak a weboldalakon, alkalmazásokban lévő tájékoztatók és az ételekhez kapcsolódó információk ellenőrzésére is. Hat kiszállított étel allergén-tartalmáról semmiféle információt nem kaptak, sem a megrendelés előtt a weboldalon nem szerepelt erre vonatkozó tájékoztatás, sem kiszállításkor nem volt az ételen annak allergén-tartalmára utaló jelölés. Az érintett vállalkozásokkal szemben hatósági eljárás indult.

The post Házhoz rendelés után helyszíni ellenőrzést is tartott az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal appeared first on .

Mark Esper amerikai védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki kínai kollégájának Peking “destabilizáló tevékenysége” miatt – jelentette be a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium), amely közleményt adott ki a két politikus csütörtökön telefonon folytatott megbeszéléséről.

A közlemény szerint Esper több mint másfélórás beszélgetést folytatott Vej Feng-ho kínai nemzetvédelmi miniszterrel. Az amerikai tárcavezető a Dél-kínai-tengeren és Tajvan közelében tapasztalt kínai tevékenységet kifogásolta.

Jonathan Hoffmann, a Pentagon szóvivője sajtótájékoztatót is tartott, amelyen kiemelte: “Esper miniszter fontosnak mondta, hogy a Kínai Népköztársaság tartsa magát a nemzetközi joghoz, törvényekhez és szabályokhoz és tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit”.

Hoffmann elmondta azt is, hogy Esper kiemelte kínai kollégájának a “konstruktív, stabil és eredményekre összpontosító” kétoldalú viszony fontosságát is.

A sajtótájékoztató utáni amerikai kommentárok megjegyezték: a két ország magas rangú kormányzati tisztségviselői az elmúlt hónapokban nemigen tárgyaltak egymással közvetlenül. Az amerikai-kínai viszony feszültebbé vált az új típusú koronavírus járványának kirobbanása óta. Donald Trump amerikai elnök és az amerikai kormányzat több tagja is – köztük elsősorban például Mike Pompeo külügyminiszter – Kínát okolja a járvány világméretűvé szélesedéséért, mondván, hogy Peking elhallgatta a járványt, késve számolt be róla, és akkor sem fedte fel a teljes igazságot.

Donald Trump újságíróknak ismét Kínát tette felelőssé a pandémiáért. Mint fogalmazott: “Borzasztó, amit Kína művelt… hozzá nem értésből, vagy szándékosan”.

A viszony további romlását hozhatja elemzők szerint Alex Azar amerikai egészségügyi miniszter vasárnap kezdődő látogatása a Kínai Köztársaságban, ismertebb nevén Tajvanon, amelyet Kína a saját területéhez tartozó, “renegát tartománynak” tekint.

The post Esper aggodalmát fejezte ki kínai kollégájának Peking “destabilizáló tevékenysége” miatt appeared first on .

Telefonon vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a 33 orosz állampolgár Minszk környékén történt letartóztatása nyomán kialakult helyzetet – közölte a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint az eszmecsere során “kifejezésre jutott az a meggyőződés”, miszerint a helyzetet “a két ország együttműködését jellemző kölcsönös megértés szellemében” fogják rendezni. Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország érdekelt a fehéroroszországi belpolitikai stabilitás fenntartásában és abban, hogy nyugodt körülmények között rendezzék meg az ottani elnökválasztást. A közlemény szerint a két vezető megvitatta a kétoldalú testvéri kapcsolatok továbbfejlesztésének aktuális kérdéseit.

A fehérorosz államfő sajtószolgálata szerint a két vezető megállapodott a történteknek a lehető legkomolyabb módon való kivizsgálásában, a tények tanulmányozásában, a valódi okok és felelősök megállapításában. Minszk szerint a megbeszélésen jelentős hangsúlyt kapott a Covid-19 elleni vakcina kifejlesztése.

A két elnök először beszélt egymással azt követően, hogy június végén közösen avatott fel a második világháború rzsevszki csatározásaiban elesett szovjet katonák tiszteletére emelt emlékművet az oroszországi Tver megyében. A Minszk által előbb zsoldosoknak, majd katonáknak nevezett oroszok elfogásának ügye és az a tény, hogy Lukasenka a nyilvánosság elé vitte a konfliktus tárgyalását, erősen lehűtötte Minszk és Moszkva viszonyát.

Az orosz médiában olyan, az orosz állambiztonságra hivatkozó értesülések jelentek meg, amelyek szerint az incidenst az ukrán titkosszolgálatok “provokálhatták ki” azzal a céllal, hogy konfliktust szítsanak Moszkva és Minszk között. Az elsőként a Komszomolszkaja Pravda című napilapban megjelent, majd az orosz állami média által induló hírként tálalt verzió szerint az elfogott férfiakat líbiai olajobjektumok őrzésére kezdték el toborozni egy Mar elnevezésű, már 2018-ban megszűnt katonai magáncég nevében, a munkaközvetítő külön feltüntetve a feltételek között, hogy a harci tapasztalat, különösen a Donyec-medencében szerzett, előnyt jelent. (Komoly fantázia kell ahhoz, hogy ezt a “legendát” bárki is hihetőnek tartsa. A -szerk- megj.)

Később az úticél Venezuelára változott, ahová a jelentkezők a Minszk-Isztambul-Havanna-Caracas útvonalon jutottak volna el. A repülőjegyeket, mint azt a Turkish Airlines moszkvai irodája igazolta, július 13-án Kijevben készpénzért vette meg egy, az ukrán fővárosban bejegyzett utazási iroda. Mire az összesen 180 fős kontingens első, 33 fős csoportja Minszkbe ért, ahol július 25-re szóló jegyeiket Kijevből július 30-ra foglaltatták át. Erről a csoport tagjainak, akiket július 29-re virradóra vettek őrizetbe, a narratíva szerint nem volt tudomása

A Komszomolszkaja Pravda úgy értesült. hogy a négy átutazó csoportnak a tervek szerint július 24-én és 26-án, illetve augusztus 4-én és 6-án kellett Minszkbe érkeznie. Egy ötödik csoport tengeren kelt volna útra Venezuelába.

A Minszken átutazó biztonsági emberek listáját előre leadták a fehérorosz biztonsági szolgálatoknak. A Rosszija 24 hírtelevízió ezzel hozta összefüggésbe, hogy Lukasenka már egy július 24-i rendezvényen arról beszélt, hogy zavargásokat provokáló zsoldosok érkeznek Fehéroroszországba.

A fehérorosz elnök egyébként egy ukrán újságírónak kamerák előtt adott interjújában azt mondta, hogy az ukrán biztonsági szervektől Minszk kapott olyan jelzést, hogy ukrán területről egy orosz diverzánscsoportot dobtak Fehéroroszországba. Ezt azonban, saját állítása szerint “nem hitte el”, mert a helyi biztonsági erőknek meg kellett volna találniuk a behatolókat.

A szövevényes történet szerint a toborzást egy szíriai fiktív telefonszámról Szergej Petrovics néven bemutatkozó személy kezdte el, akinek később halálhírét keltették. Biztonsági embereket a Rosznyefty objektumai számára kerestek, amitől az orosz olajvállalat pénteken közleményben elhatárolódott. A munkaközvetítő oldal hamisnak bizonyult és már nem hozzáférhető. Az elfogott csoport szállását Minszkben egy Larisza Szamarina álnevet használó nő foglalta le, aki a Rosznyefty isztambuli – nem létező – munkatársának adta ki magát. A csoportok megszervezéséért a Wagner katonai magánszervezet egy Sámán fedőnevet használó orosz harcosa, Artyom Miljajev számra 14 ezer dollárt fizettek ki, bankautomata segítségével elvégzett átutalással.

Az ügyet a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálja.

The post Orosz zsoldosok Minszkben: Putyin és Lukasenka megvitatta a helyzetet appeared first on .

Augusztus elsejétől 33 új kórházparancsnok kezdte meg szolgálatát – közölte a rendőrség pénteken a honlapján. Így a kórházparancsnokok mintegy harmadánál történt váltás.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok pénteken átadta az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt megbízóleveleket azoknak a kórházparancsnokoknak, akik augusztustól a korábbi kórházparancsnokok helyett ellátják ezt a feladatot.

A rendezvényen a vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes megköszönte valamennyi korábbi kórházparancsnoknak és kórházlogisztikusnak, hogy a járványügyi veszélyhelyzet és a járványügyi készültség idején magas színvonalon hajtották végre feladataikat.

A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggésben március végétől minden kórházban kórházparancsnok segítette az intézmény működését és az egészségügyi készletek védelmét. Akkor a Koronavírus Sajtóközpont azt írta: a kórházparancsnok orvosszakmai kérdésekben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést. Feladata, hogy koordinálja a betegellátáshoz és a járványügyi intézkedésekhez szükséges egészségügyi eszközök, felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítőszerek nyilvántartását, felügyelje a készletgazdálkodást és gondoskodjon annak megfelelő védelméről, akár a készleteket őrző biztonsági szolgálat kijelölésével, valamint rendőrök és katonák bevonásával. A kórházparancsnoknak a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartására és az egészségügyi készlet megóvására vonatkozó javaslatát a kórház vezetője köteles végrehajtani.

A járványügyi bevetési egység pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Szabó Pál, az Országos Kórház-főparancsnoki Támogató Törzs képviselője azt mondta, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után is 92 kórházparancsnok segíti országszerte a járvány elleni védekezést. Április végétől továbbá 19, kétszáznál több embert gondozó idősotthonban kezdték meg a munkát intézményparancsnokok.

The post Új kórházparancsnokokat neveztek ki appeared first on .

Az idén fennállásának 100 évfordulóját ünneplő Libanon egykoron a „Közel-Kelet Svájca”, napjaink híreibe legutóbb a Bejrút kikötőjét megrázó hatalmas robbanással (melyben a Hezbollah érintettsége sem kizárható egyes szakértők szerint), továbbá a mélyülő gazdasági és pénzügyi válságával, illetve az ennek nyomán kitörő tüntetés-sorozataival került be. A korrupció-ellenes és politikai reformokat szorgalmazó demonstrálók jelentős részét nem győzték meg a januárban alakult „technokrata”-kormány ígéretei (melyek javarészt a mai napig ígéretek maradtak, legutóbb a külügyminiszter Nassif Hitti lemondásának okaként is az ország jövőjére vonatkozó elképzelések és a strukturális reformok megvalósításához szükséges hatékony akarat hiányát jelölte meg). Az elmúlt években-évtizedekben libanoni állam életében egyértelműen meghatározó befolyásra szert tevő Hezbollah, a mostani pénzügyi és koronavírus válság hatására hatalmas nyomás alá került és a párt támogatói közül is sokan elégedetlenek a kialakult helyzettel. A továbbiakban azt fogjuk körbe járni, mégis, hogyan válhatott a radikális síita Hezbollah (amelyet a legtöbb nyugati és számos arab ország is terrorszervezetként ismer el), egy vallásilag diverz országban megkerülhetetlen tényezővé.

Hezbollah szimpatizánsok Bejrút utcáin. (Forrás: AFP)

Új frakció a síita oldalon

A Hezbollah (Ḥizbu ‘llāh, Isten pártja) megalakulása az 1975-óta tartó libanoni polgárháború idejére tehető (a pontos dátumról vita folyik, mindenesetre 1982-85 között több síita radikális csoport együttműködéseképp létrejött az amit ma Hezbollahként ismerünk), már az alapításban jelentős szerepet játszottak az Iráni Iszlám Köztársaság Forradalmi Gárdájának egységei, fémjelezve, hogy a radikális síita iszlámot támogató erők 1979-es iráni hatalomra kerülése után, most már Libanonban is számolni kell velük (a Hezbollah és Irán kapcsolata azóta is virágzik, utóbbi hatalmas mennyiségű harcianyaggal és pénzügyi segítséggel finanszírozza a szervezet működését, lehetővé téve a közös fellépést a regionális konfliktusok során, ami például a szíriai és jemeni polgárháborúk esetében is látható).

A libanoni síiták helyzetéről (egyébként az országban legmagasabb népszaporulattal bíró közösség, amely majd a politikai küzdelmekben fog fontos szerephez jutni) általánosan megállapítható, hogy a polgárháborúból és az izraeliekkel való konfliktusokból megerősödve kerültek ki. A szekulárisabb Amal (Ḥarakat Amal) mozgalom után megjelenő Hezbollahra ez különösen igaz, ha azt a tényt vesszük alapul, hogy a polgárháborút lezáró békemegállapodás (1989-es Taif egyezmény) minden keresztény, szunnita és drúz milíciát a fegyvereik leadására kötelezett, az egyedüli kivételt a csupán a síita Hezbollah képezte (amely egyezményben foglaltak megvalósulását aztán a megszálló szíriai csapatok biztosítottak). Ezt katonai téren mutatkozó előnyt pedig a szervezet ki is használta kíméletlen hatékonysággal, egyfelől megerősítette az államon belüli pozícióit, továbbá a 2005-ös szíriai csapatok kivonulása után a különböző politikai folyamatokban is egyre inkább szerepet vállalt, hogy jobban tudja saját (és Irán) érdekeit érvényesíteni és képviselni. Másrészről a dél-libanoni területeket megszállva tartó Izrael elleni küzdelmem élére állt (később nem nyílt módon ez kibővült a ENSZ által Dél-Libanonba kirendelt békefenntartó UNIFIL-egységek elleni fellépéssel), ezzel népszerűségre szert téve nemcsak a síiták, hanem egyes szunniták és keresztények, sőt az egész arab világ körében.

Isten pártja kalasnyikovval

Abbasz al-Muszawi 1992-es meggyilkolása után a főtitkári pozíciót a Legfelsőbb Tanácsban (a Hezbollah legfontosabb döntéshozó szerve) Hassan Nasrallah vette át, aki azóta is vezeti a szervezetet, melynek katonai ereje hozzávetőlegesen 25 ezer harcost számlál, kiegészülve további 20-30 ezer tartalékossal. Szakértők az évek alatt felhalmozott rakéta arzénált 100-150 ezerre teszik (ezek közül több száz nagyhatótávolságú, azaz 200-700 km-re lévő célpontokat is támadhatnak vele), ami kiegészül több ezer tankelhárító (ezek egy része harmadik generációs rendszerű ATGM, amely egyes nyugati országok hadseregei és az IDF által használt páncélzaton is képes áthatolni), továbbá légelhárító és hajóelhárító rakétával is. Az utóbbi időben erőfeszítések történtek a távolról irányított légi képességek bővítése terén is pl.: robbanószerrel felszerelt drónok, felderítő drónok stb. A jelentések szerint a szomszédos szíriai harcok során egyes Hezbollah harcosok orosz gyártmányú harckocsikon kaptak kiképzést és vettek részt az ütközetekben (főként T-55, T-62 és T-72-esekről van szó), továbbá a Hezbollah eszköztárában megtalálhatóak még páncélozott személyszállító járművek, terepjárók, motorkerékpárok
is.

Hezbollah harcosok díszszemlén. (Forrás: Marwan Naamani/ dpa/ Alamy Live News)

A szíriai polgárháborúban való aktív szerepvállalás a kormányerők oldalán, jelentős harci tapasztalattal ruházta fel a Hezbollah harcosait, jóllehet egy az Izraellel való összeütközés esetén, kétséges, hogy bevetnék az ott alkalmazott taktikákat (irreguláris-reguláris ellenség elleni harc különbözősége). A reguláris hadseregek elleni harcban mutatkozó fogyatékosságuk idén májusban az Idlib körüli harcok idején már megmutatkozott, amikor is a  török hadsereg ellen, a Hezbollah elit alakulatát (a Radwan-egységet) súlyos vereség érte.  Az évek során elszenvedett veszteségek ellenére, viszont kétségtelen, hogy szír-orosz hadsereggel történő összehangolt harctevékenység során olyan felbecsülhetetlen operatív tapasztalatot szereztek, amelyek jelentősen javították a Hezbollah addigi szervezési és parancsnoklási képességeit.

A szíriai beavatkozás ugyanakkor, a Hezbollah megítélésének romlásával járt a muszlim világban (a szunnita részén), hiába igyekezett az egészet Libanon érdekének és az ország védelme érdekében tett lépésnek beállítani, a felkelőkkel szembeni harc, mégis azt eredményezte, hogy többen a szervezetet a szunniták elleni felekezeti háborúval vádolták meg.

Elapadó iráni pénzcsap, diaszpóra és drogkereskedelem

A Hezbollah kiterjedt tevékenységének finanszírozása (katonák fizetése, hadianyag vásárlás, szociális kiadások stb.) koránt sem egyszerű feladat, és számos forrásból történik. A legjelentősebb tétel az Irán által nyújtott pénz, ami évi több száz millió dollárt jelent (és ez még kiegészül a hadianyag szállítmányokkal). Hassan Nasrallah pár éve ezt egy nyilvános szereplés alkalmával beismerte, amikor azt mondta: „Nyitottak vagyunk azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a Hezbollah költségvetése, jövedelme, kiadásai, minden, amit iszik és eszik, a fegyverei és rakétái, az Iráni Iszlám Köztársaságból származnak.” A befolyó bevételek második köre, a legális és illegális kereskedelmi tevékenységből származik, utóbbiba drogkereskedelem (pl.: kaptagon és hasis termesztés a Bekaa-völgyben), pénzmosás, csempészet stb. tartozik, továbbá fontos megemlíteni még a libanoni diaszpóra őket támogató tagjaitól kapott adományokat is. Az USA, hogy elvágja a Hezbollahot jövedelmei egy részétől, szankciókat (2015-ben a HIFPA) helyezett kilátásba minden olyan pénzintézettel szemben, amely a radikális síita szervezet pénzét kezeli és azon cégekkel akik üzleti tevékenységet folytatnak vele. A Hezbollah válaszul 2016-ban az egyik vezető libanoni bank bejrúti bankfiókja előtt robbantott, jelezve a bankszektor résztvevőinek, ha elkezdik alkalmazni az amerikai szankciókat, az megtorlást fog maga után vonni. A patrónus szerepét betöltő Irán ellen kivetett nemzetközi szankciók különösen fájdalmasan érintik a Hezbollahot, mivel a romló gazdasági mutatók miatt a irániak is a korábbiakhoz képest kisebb összegeket tudnak rendelkezésre bocsátani, így a párt is kénytelen egyre inkább saját bevételi forrásaira hagyatkozni.

Bombaraktárak nyomában Európában és a koronavírus, kétes ügyek a párt körül

Sokan a Hezbollahot okolják a koronavírus libanoni megjelenésével, ugyanis a párttal szoros kapcsolatot ápoló Iránban már sebesen terjedt a járvány, azonban Libanonban még mindig fogadták a Teheránból érkező repülőgépeket, melyek utasai között bizonyítottan jelentős számú Hezbollah-tag is volt. Az biztos a Hezbollah gyanúsan hallgatásba burkolózott az egész üggyel kapcsolatban, egyes jelentések szerint, fertőzött tagjait a nyilvánosság szemei elől távol helyezte el, a felelősséget kerülendő.

A már korábban említett Bejrútban történt robbanás körülményei már csak azért is figyelemre méltók, mert az ott felrobbant (egyébként mezőgazdaságban is használt), mintegy megközelítőleg 2750 tonna ammónium-nitrát, a terroristák egyik kedvelt alapanyaga robbanószer gyártáshoz (a rakományt szállító hajó kapitánya ugyancsak megerősítette, hogy mielőtt kikötöttek volna Bejrútban az eredeti úti cél egy afrikai robbanószergyár volt Mozambikban, érdekes módon ezt az illetékes mozambiki hatóságok tagadták). Az elmúlt években az izraeli titkosszolgálatok európai kollégáikkal együttműködve többek között Nagy-Brittaniában és Németországban is nagy mennyiségű ammónium-nitrátra bukkantak Hezbollahoz köthető személyeknél (melyet vélhetően a kontinensen európai és zsidó célpontok elleni támadásoknál használtak volna fel).

Bejrút kikötője a robbanás után. (Forrás: Twitter)

A bejrúti robbanásnál ezért is nagy kérdés a felelősségre vonás, hogy megtalálják-e a felelősöket (minden bizonnyal „muszáj lesz” a jelenlegi felfokozott, amúgy is feszültségektől terhes közegben) és ha igen, az elítélésük miként fog zajlani, amennyiben azonban ez elmaradna, az újabb bizonyítékul szolgálna az állami intézményrendszer inkompetenciájának és működésképtelenségének, egyúttal tovább rontaná a már eleve kedvezőtlen megítélését. A kialakult közhangulatot szemléletesen illusztráló párbeszéd zajlott le a helyszínre kitűnő érzékkel látogató francia elnök Emmanuel Macron és a helyi lakosok között: „Segítsen rajtunk, Ön az egyetlen reményünk”, „Kérem ne adjon pénzt a korrupt kormányzatunknak” stb. amely során ilyen és ehhez hasonló kétségbeesett kijelentések hangzottak el.

A deep state kiépülése és működése

A Hezbollah és a hozzá hasonló szervezetek útja a hatalom megszerzéséig három fázisú. A kezdeti szakaszban a katonai-politikai kapacitás kiépítése történik meg külső segítséggel (esetünkben ezt Irán biztosította), hogy aztán ezt kövesse a „beépülés” az állam politikai, gazdasági, adminisztratív, igazságügyi stb. intézményeibe. Utolsó lépésként, pedig megtörténik a közvetlen ellenőrzés és irányítás érvényesítése, amikor a szervezet (illetve az őt finanszírozó idegen ország) érdekeit a nemzet érdekeként tüntetik fel (amelynek természetesen a letéteményesei is ők). Végeredményben tehát megállapítható, hogy az adott állam szuverenitásának mértéke teljesen beszűkül vagy megszűnik.

A Hezbollah előtt álló egyik legnagyobb kihívás épp az volt, amikor a biztonsági és katonai hatalmával a háta mögött megpróbálta az állam intézményeit és politikai rendszerét is az ellenőrzése alá vonni. A maronita (legnagyobb keresztény felekezet Libanonban) Michael Aoun 2016-os elnökké választásával a Hezbollahnak ugyan ezt sikerült elérnie (ők javasolták személyét a jelölésre), viszont egyúttal soha nem látott megpróbáltatások elé nézhetett a párt. Ezzel a Hezbollah olyan útra lépett, ahol a libanoni nemzet és saját szervezete sorsának alakulását összekötötte, továbbá a körülmények megváltozásával az is járt, hogy többé nem hagyatkozhatott kizárólagosan katonai erejére.

A 2018-as parlamenti választások is a Hezbollah és szövetségesei győzelmét hozták, amivel a törvényhozásban kényelmes többséget tudtak szerezni (a számos vele szövetséges kis és közepes méretű párt katonai erő hiányában alá van rendelve a Nasrallah akaratának). A párt befolyását mutatja a tény, hogy a vele szemben álló maroniták jelöltjét sikeresen megvétózta a védelmi miniszteri poszt esetében. A „technokrata” kormány felállása sem hozott változást ezen a téren és továbbra is többségben Hezbollah-barát/báb erők kapták a pozíciókat. Hivatalosan a jelenlegi kormányban közvetlen a Hezbollah csak két tárcát visz, egyik ezek közül az egészségügyi, ami jelenleg a koronavírus okozta válsághelyzetben kulcsfontosságú, ezenfelül a legnagyobb büdzsével rendelkező minisztériumok közé tartozik (szakértők is felhívták rá a figyelmet, hogy a járvány elleni harcra az ENSZ által küldött több tíz millió dolláros összeg és orvosi felszerelés rossz kezekbe kerülhet).

A libanoni fegyveres erők feletti hatalom átvételnek is kiemelt szerepet szánt a Hezbollah, melyek állományának létszáma ugyan meghaladja a terrorszervezet erejét, de a belső kohéziót és egységet tekintve egyértelműen utóbbi az erősebb, ha összehasonlításra kerül sor (a hadsereget már régóta az országra is jellemző szektariánus ellentét és széthúzás gyengíti). Az izraeli hadsereg arról számolt be, hogy Dél-Libanonban a libanoni hadsereg és Hezbollah között mindennapos az együttműködés és többször láttak már, a terrorszervezethez köthető harcosokat a hadsereg egyenruhájában, továbbá, hogy az ország déli részére vezényelt katonák és tisztek jelentős része síita és a Hezbollah szimpatizánsok köréhez tartozik (ezért is volt fontos a védelmi miniszteri poszt biztosítása, amint arról korábban írtunk).

A belső biztonság szempontjából kiemelt szerep hárul a titkosszolgálatokra, melyek közül Libanonban négy is található. A legnagyobb és legfontosabb a GSDG, Abbasz Ibrahim irányítása alatt áll (szintén síita és Hezbollah-párti), aki a libanoni bankok és a párt között játszott fontos közvetítő szerepet még a szankciókat követő robbantás idején. A szolgálatok közti hatalmi harcokban az is megeshetett 2012-ben, hogy az ISF (egy másik, szunnita vezetésű, hezbollah-ellenes titkosszolgálat) vezető kulcsfiguráját Wissam Hassam ezredest autóba rejtett bombával meggyilkolták, vélhetően a szunnita miniszterelnök Rafik Haríri merényletet követő nyomozásban és az egykori információs miniszter Michael Samaha (a szír titkosszolgálatokkal együttműködve csempészett robbanószert az országba) elfogásában betöltött szerepet miatt. Az gyilkosság kitervelése és végrehajtása mögött természetesen a Hezbollahot sejtik.

Kihívások és küzdelem a fennmaradásért

A Hezbollah ha szeretné megvédeni a hatalmát két fronton kell helytállnia. Ez egyrészről jelenti a regionális vetélkedésben való sikeres szereplést (szír polgárháború lezárása, békerendezéssel és kivonulás az országból például ilyen lehetne), másrészről pedig azt, hogy a Libanont érintő gazdasági és belpolitikai problémákra megoldást talál.

Korrupció-ellenes tüntetők Michael Aoun maronita elnök felakasztott papírmásával fotózkodnak. (Forrás: Twitter)

A szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy a Hezbollahnak síita támogató bázisára is nagyobb figyelmet kell fordítania, ha elakarja kerülni, hogy elforduljanak tőle (síita oldalon ott van még a jelenleg szövetséges Amal, ami alternatívát tud jelenteni a kiábrándult hívek számára, a polgárháború idején is volt már rá példa, hogy a két síita frakció egymás ellen harcolt). Ez azért is sürgető, mert a jelenlegi gazdasági helyzet kifejezetten hátrányosan érinti a Hezbollah szimpatizánsok körét, akik hozzá voltak eddig szokva a párt pénzügyi és gazdasági támogatásaihoz (amely a szankciók miatt rendelkezésre álló bevételi források szűkülésével egyre nehezebben valósul meg). Ehhez kapcsolódik egy már korábban megjelent probléma is, mégpedig a korrupció, ami mostanra számottevő mértéket öltött, köszönhetően annak, hogy a párt hatalmának növekedésével haladva, egyre kiterjedtebb bürokráciát kénytelen fenntartani. A kétes hírnév, korábban nem volt jellemző pénzügyi szempontból a szervezetre, azonban mostanra a Hezbollah tagjainak belső kohézióját és morálját veszélyezteti a jelenlévő korrupció, amelynek felszámolása csak nagyon nagy erőfeszítések árán érhető el (sokszor nem is sikerül).

Összefoglalás

Áttekintésünk végére érve, összegzésképpen a következő megállapításokat tehetjük a Hezbollahhal kapcsolatban:

-A Hezbollahal szövetséges pártok blokkja a politikai életben egyaránt uralja a törvényhozói és végrehajtó hatalmat, így dominálni tudja a döntéshozatali és döntésvégrehajtási folyamatokat

-A katonai szempontból a legerősebb és legütőképesebb hadsereggel rendelkezik Libanonban és jelentős befolyással rendelkezik szimpatizánsai révén a fegyveres testületekben

-A belső biztonság területén, a legjelentősebb nemzetbiztonsági szolgálat a közvetlen ellenőrzése alatt áll, így ezen a téren is meghatározó szerepe van

-A gazdasági és pénzügyi életben egy hatalmas legális és illegális tevékenységet egyaránt folytató gazdasági birodalom élén áll

Az itt felvázolt nagymértékű összefonódás az állami intézményekkel és hatalom átvétel a politikai élet (és a libanoniak mindennapi élete) felett, a jelenlegi konfliktusokkal és megoldatlan problémákkal terhelt időkben a visszájára fordulhat és Libanon bukása (bizonyos mértékig) egyúttal a Hezbollahét is jelentené.

Írta: Hende Olivér

Oroszország működésbe hozza nukleáris potenciálját egy területe ellen intézett rakétatámadás esetén – figyelmeztetett az orosz védelmi minisztérium hivatalos lapjában, a Krasznaja Zvezdában pénteken közölt cikkében Andrej Sztyerlin vezérőrnagy, az orosz vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője és Alekszandr Hrjapin, a vezérkari akadémia katonai-stratégiai kutatóintézetének munkatársa.

“Bármely támadó rakéta nukleáris robbanótöltettel felszerelt rakétaként lesz pozícionálva. A rakéta indítására vonatkozó információ automatikusan Oroszország katonai-politikai vezetése elé kerül, amely a kialakult helyzet függvényében állapítja meg a nukleáris erők válaszlépésének nagyságrendjét” – írták. A szerzőpáros szerint most először konkretizálták nyilvánosan a nukleáris fegyver Moszkva általi bevetésének feltételeit azóta, hogy Vlagyimir Putyin június elején jóváhagyta az orosz nukleáris elrettentési politika alapjait.

Sztyerlin és Hrjapin szerint ezekben az alapelvekben Oroszország kijelölte azokat a határokat, amelyeket senki sem léphet át, ellenkező esetben a potenciális ellenségnek azzal kell számolnia, hogy “a válasz kétségtelenül megsemmisítő lesz”.

“Az első feltétel az Oroszország és (vagy) szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indítására vonatkozó hiteles információ beérkezésévek áll összefüggésben. Magát a ballisztikus rakéta indítását rögzíti majd a rakétatámadásra figyelmeztető rendszer. Emellett nem lesz mód megállapítani felszereltségének (nukleáris vagy nem nukleáris) típusát” – áll a publikációban.

“Arra a feltett kérdésre, hogy mi a célja a jelentős nukleáris potenciállal rendelkező Oroszország elleni agressziónak, konkrét válasz adható: Oroszország mint állam megsemmisítése” – írták a szerzők.

Szerintük éppen ezért fognak orosz részről minden rakétát nukleárisnak tekinteni, ezért a válasz felől nem lehet kételye egyetlen szakértőnek sem, de annak mértékét az orosz vezetés fogja meghatározni.

Putyin június 2-i, Oroszország nukleáris elrettentési politikájának alapjait megfogalmazó rendelete értelmében Moszkva atomfegyverrel válaszolna egy, az ország kritikus fontosságú kormányzati vagy katonai infrastruktúráját célba vevő, hagyományos fegyverrel végrehajtandó csapásra is. Az orosz hadászati tervezés alapját jelentő dokumentum mindemellett leszögezte, hogy a nukleáris feltartóztatás orosz politikája védelmi jellegű, célja a nukleáris erők képességének olyan szinten tartása, amely elégséges a potenciális ellenség feltartóztatására. Egyúttal szavatolja az ország szuverenitásának és területi épségének védelmét.

A Putyin által jóváhagyott politika értelmében Moszkva akkor is kész nukleáris fegyvert bevetni, ha az ellenség “hatást gyakorol” a kritikus fontosságú állami és katonai objektumaira, amelyek kiiktatása a nukleáris erők válaszlépéseinek meghiúsításához vezet, valamint olyan, hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió esetén, amely az orosz állam létét veszélyezteti.

Sztyerlin és Hrjapin rámutatott, hogy a júniusi dokumentum a Szovjetunió és jogutódja, az Oroszországi Föderáció történelme során első alkalommal fejtette ki nyilvánosan Moszkvának a nukleáris feltartóztatásra vonatkozó hivatalos álláspontját. A szerzőpáros emlékeztetett rá, hogy július 27. és 30. között Bécsben orosz-amerikai szakértői konzultációkat tartottak a kétoldalú stratégiai párbeszéd keretében.

The post Nagyon retteghetnek: atomcsapással fenyeget az orosz vezérkar appeared first on .

Két, terrortámadásokra készülő fegyverest likvidáltak, egy harmadikat pedig elfogtak az orosz rendvédelmi szervek Ingusföldön – közölte pénteken az orosz Nemzeti Terrorelhárító Bizottság.

A hatóság szerint a terroristákat Nazran városban és a Malgobek járásbeli Szagopsi községben kísérelte meg őrizetbe venni a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), de ők fegyveres ellenállást tanúsítottak. Az összecsapások helyszínén a hatóságok fegyvereket, lőszert és egy robbanószerkezetet foglaltak le. Az akcióban részt vevő kommandósok nem szenvedtek veszteséget.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója júliusban közölte, hogy Oroszországban az elmúlt tíz évben csaknem 160, tavaly pedig 43 terrorcselekményt sikerült megakadályozni. A szolgálat az elmúlt hetekben az ország több régiójából és a fővárosból is merényletkísérletek megakadályozásáról számolt be.

The post Ismét terroristákat likvidáltak Ingusföldön az orosz hatóságok appeared first on .

Csütörtök után pénteken is halálra ítéltek egy kanadai állampolgárt Kínában kábítószer előállításának és szállításának bűntette miatt.

A dél-kínai Kuangtung Fosan városának középfokú bírósága pénteken egy internetes oldalon közzétett közleményben jelentette be az ítéletet, amelyet a legfelsőbb bíróságnak még jóvá kell hagynia. A közlemény szerint a Ye Jianhui néven azonosított kanadai állampolgárt egy kínai társával együtt ítélték halálra és vagyonelkobzásra kábítószerek előállítása és szállítása miatt. Négy társukra hét évtől életfogytig tartó börtönbüntetést, vagyonelkobzást, illetve pénzbírságot szabtak ki.

Csütörtökön a tartomány székhelyén, Kantonban (Kuangcsou) egy másik kanadai állampolgárt is halálra ítéltek kábítószer előállításának bűntette miatt. Tavaly szintén két kanadai állampolgárt ítéltek halálra két, egymástól független kábítószeres ügyben. Az ítélet ellen mindkét esetben fellebbezést nyújtottak be.

Kína és Kanada kapcsolata feszültté vált, miután a kanadai hatóságok 2018 végén amerikai kérésre őrizetbe vették Meng Van-csout, a Huawei kínai telekommunikációs vállalat pénzügyi igazgatóját. Röviddel Meng elfogását követően Kínában két kanadai állampolgárt vettek őrizetbe, de Peking tagadja, hogy ennek köze lenne Meng ügyéhez. Michael Kovrig korábbi diplomata és Michael Spavor üzletember ellen idén júniusban kémkedés miatt emeltek vádat.

The post Kínában nem sokat teketóriáznak, ha kanadai állampolgárt kell halálra ítélni appeared first on .

Közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost vettek őrizetbe a napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói Debrecenben – tájékoztatta a hatóság észak-alföldi bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense, Simon Béla.

A vállalkozó egy év alatt 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót. A milliárdos üzletember letartóztatásban van, ügyvédje is gyanúsított – közölte.

Kelet-Magyarország egyik meghatározó élelmiszerláncának tulajdonosa 2017-ben több gazdasági társaságtól 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel. Az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési jogot, arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon – írta a referens.

A nyomozás kiderítette, hogy a vállalkozó külföldi életvitele csak álca, valójában itthon él, Magyarországról irányítja üzleteit, így az adómentességre sem jogosult. A számos élelmiszer-áruház és egy hajdúszoboszlói négycsillagos wellness-szálloda tulajdonosát balatoni villájában fogták el a NAV munkatársai. Az akcióban ingatlanokat zároltak és bankszámlákat foglaltak le, a biztosított vagyon értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Vizsgálják ugyanakkor más évek milliárdos osztalékfelvételeit is – olvasható a közleményben.

A vállalkozó vadászházában tartott házkutatáson több doboz engedély nélküli éles lőszer és mintegy ezer liter, tisztázatlan eredetű gyümölcspálinka is előkerült.

A vállalkozót és ügyvédjét bűnszövetségben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Az üzletember letartóztatásban van – írta a sajtóreferens.

The post Milliárdost vettek őrizetbe a NAV nyomozói appeared first on .

Az amerikai szenátus megszavazta azt a kétpárti törvényjavaslatot, amely megtiltja a TikTok kínai videómegosztó alkalmazás telepítését és használatát kormányzati munkatársak és a kongresszus tagjainak telefonjain és számítógépein.

A javaslat republikánus társszerzője, Josh Hawley a voksolás előtt a Twitteren azt írta: “a TikTok nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot jelent, s ezért nincs helye kormányzati telefonkészülékeken”. Később kiadott közleményében a politikus bátorítónak nevezte a szenátorok egyetértését az ügyben, s leszögezte, hogy döntésével a szenátus “felelősségre vonhatónak tartja a Kínai Kommunista Pártot, s mindazokat a vállalatokat, amelyek csak eleget akarnak tenni Kína ajánlatának”.

A képviselőház már júliusban megszavazta a tiltást, mely szerint a szövetségi alkalmazottak nem tölthetik le kormányzati informatikai eszközökre a TikTokot. A kongresszus mindkét házának szavazása után a törvényjavaslatot Donald Trump amerikai elnöknek kell aláírnia, hogy törvényerőre emelkedjék.

A TikTok ellen, amely a Bytedance kínai cég leányvállalata, több kormányzati kifogás merült fel, s mind Trump, mind Mike Pompeo külügyminiszter nyíltan bírálta a céget. Álláspontjuk szerint ugyanis az alkalmazás révén a TikTokhoz amerikai állampolgárok adatai kerülnek, s egy 2017-ben Pekingben elfogadott törvény értelmében a kínai vállalatok kötelezhetőek arra, hogy együttműködjenek a kínai nemzetbiztonsági szervekkel.

A múlt héten Satya Nadella, a Microsoft amerikai informatikai óriáscég elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat a Bytedance-szal a TikTok megvásárlásáról. Az ügyletet – némi habozás után – Trump elnök is támogatásáról biztosította, igaz, hozzátette, hogy az üzletkötés hasznából a pénzügyminisztériumnak, vagyis a kincstárnak is részesülnie kell.

A The Washington Post című lap a csütörtöki számában arról közölt Seattle-ből, tehát a Microsoft székhelyéről keltezett információkat, hogy a Microsoft azért akarná felvásárolni a TikTokot, mert a videómegosztó több milliárdnyi videója segíthet a beszédet és képeket értelmező és alapvető feladatok ellátására alkalmas mesterséges intelligencia kifejlesztésében. A TikTok több milliárdnyi videóját különböző etnikumú és különböző foglalkozást végző emberek töltötték fel, s ez lehetőséget ad a Microsoftnak a mesterséges intelligencia “tanítására” szolgáló modellek kialakítására. A cég nagy vetélytársainak, a Google-nak és az Amazonnak már megvan a maguk videós adatbázisa: a Google-nak a Youtube, az Amazonnak pedig a Twitch.

The post Egységfrontba tömörült az USA szenátusa appeared first on .

Újabb kanadai állampolgárt ítéltek halálra Kínában kábítószer előállításának bűntette miatt.

A dél-kínai Kanton (Kuangcsou) középfokú bírósága csütörtökön ismertetett közleményben jelentette be az ítéletet, amelyet a legfelsőbb bíróságnak kell jóváhagynia.

A helyi sajtó beszámolói szerint a Xu Weihong névű elítélt társával 2016. októbere óta ketamint állított elő, amelyet Xu otthonában tároltak. A rendőrség az ügy kapcsán több mint 120 kilogramm ketamint foglalt le az elítélt otthonában és egy másik címen. Xu társát, a kínai állampolgárságú Ven Kuang-hsziongot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Kínában tavaly két másik kanadai állampolgárt ítéltek halálra két, egymástól független kábítószeres ügyben. Az ítélet ellen mindkét esetben fellebbezést nyújtottak be. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő a legújabb eset kapcsán úgy vélekedett, hogy az nem fogja befolyásolni a kínai-kanadai kapcsolatokat.

A két ország kapcsolata feszültté vált azt követően, hogy a kanadai hatóságok 2018 végén amerikai kérésre őrizetbe vették Meng Van-csout, a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját. Röviddel Meng elfogását követően Kínában két kanadai állampolgárt vettek őrizetbe, de Peking tagadja, hogy elfogásuknak köze lenne Meng ügyéhez. Michael Kovrig korábbi diplomata és Michael Spavor üzletember ellen idén júniusban kémkedés miatt emeltek vádat.

The post Nem jó most kanadainak lenni Kínában appeared first on .

Nyomozást indított a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség egy büntetés-végrehajtási felügyelő és társai ellen, mert pénzért cserébe mobiltelefonokat juttattak be a bv-intézetbe egy, a készülékeket továbbértékesítő fogvatartottnak – jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre azt írta: az ügyészség indítványozta a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagjának letartóztatását, a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa pedig a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében és katonai fegyelmi okból elrendelte a kényszerintézkedést.

A gyanú szerint egy nő 2020 júliusa előtt abban állapodott meg egy fogvatartottal, hogy mobiltelefonokat juttat be neki továbbértékesítés és személyes használat céljából. A készülékek bevitelét a bv-intézetben dolgozó munkáltatási felügyelő vállalta, aki öt készülék beviteléért alkalmanként 150 ezer forintot kapott. A készülékeket és a pénzt a fogvatartott megbízásából ismeretlenek küldték el a nőnek, aki továbbadta a felügyelőnek.

Az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség összehangolt akcióban, több helyszínen tartott kutatást. A két gyanúsított nem élt panasszal a gyanúsítás ellen: a felügyelő nem tett vallomást, civil társa elismerte a bűncselekmények elkövetését, ám érdemi védekezést terjesztett elő – áll a közleményben.

The post Korrupció gyanúja miatt letartóztattak egy bv-dolgozót Szegeden appeared first on .

A Fehéroroszországban őrizetbe vett 33 orosz állampolgárnak haza kell térnie Oroszországba – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

“Még egyszer megismételjük: az Fehéroroszországban őrizetbe vett állampolgárok bűnösségét semmi sem bizonyítja. Vissza kell térniük Oroszországba” – hangoztatta.

A 33, orosz útlevéllel utazó férfit, Moszkva szerint egy biztonsági magáncég alkalmazottait, július 29-én vették őrizetbe egy Minszk környéki szanatóriumban. Előbb a Wagner orosz zsoldoscsoport tagjainak, majd katonáknak minősítették és csoportos rendzavarások előkészítésével vádolták meg őket. A minszki orosz konzul szerint a csoport Minszk és Isztambul érintésével egy latin-amerikai országba tartott, csak “lekéste” a repülőjáratát, amelyet július 25-én kellett volna elérnie. Az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai fehérorosz nagykövetet.

Fehéroroszországban a tervek szerint augusztus 9-én elnökválasztás lesz. A Minszkben megfogalmazott vád a gyanúsítottak megjelenését az ország területén ezzel hozta összefüggésbe. Az ukrán főügyészség 28 embert az elfogottak közül azzal gyanúsította meg, hogy a szakadárok oldalán részesei voltak a Donyec-medencei konfliktusnak.

Ajakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz állampolgárok ügyét a fehérorosz, orosz és ukrán főügyészeknek közösen kellene megoldaniuk.

The post Orosz zsoldosok Minszkben: Moszkva szerint az őrizetbe vett zsoldosoknak haza kell térnie appeared first on .

Jogtalanul kiadott sportcélú fegyverengedélyek miatt emelt vádat a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 29 ember ellen – közölte Fürcht Pál.

A fővárosi főügyészhelyettes közölte: a vádirat szerint egy hatvannégy éves férfi sportlövő-egyesületet működtetett. Több társával 2014-től sportlövő-egyesületek, klubok tagjainak segített sportcélú fegyvertartási engedélyt szerezni vagy meghosszabbíttatni úgy, hogy az érintettek nem teljesítették a szükséges jogszabályi feltételeket. Így a – közokiratnak minősülő – fegyvertartási engedélyek a lőfegyverek tartására és használatára vonatkozó jogosultságot valótlanul tanúsították. A vádlottak között van egy ötvenegy éves orvosnő is, aki úgy adta ki az orvosi igazolásokat, hogy a klubtagokat meg sem vizsgálta.

Az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le a nyomozást – írta a főügyészhelyettes.

Az ügyészség 29 ember ellen nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra lőfegyverrel visszaélés és közokirat-hamisítás bűntette miatt. Huszonöt vádlott esetében felfüggesztett börtönbüntetést, négy esetben letöltendő szabadságvesztést indítványoz az ügyészség, és az orvost határozott időre eltiltaná foglalkozása gyakorlásától. A letöltendő büntetések próbaidőre felfüggesztésére csak akkor lát lehetőséget az ügyészség, ha a négy vádlott az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról – írta Fürcht.

The post Jogtalanul kiadott fegyverengedélyek miatt emeltek vádat 29 ember ellen appeared first on .

New York főügyésze, Letitia A. James perkeresetet nyújtott be a befolyásos fegyverlobbi, az Országos Fegyverszövetség (NRA) ellen, azzal vádolva a szervezet elnökét és csúcsvezetőit, hogy dollármilliókat tulajdonítottak el a szervezettől. A főügyész egyúttal az NRA feloszlatását is javasolta.

James “a kapzsiság, a visszaélés és az égbekiáltó törvénytelenség táptalajának” minősítette az NRA-t, amely szerinte “évtizedeken keresztül ellenőrzés nélkül tevékenykedett, miközben csúcsvezetői milliókkal tömték meg a saját zsebüket”.

A 148 évvel ezelőtt alapított és több mint ötmillió tagot számláló NRA az amerikai politikai élet rendkívül befolyásos fegyverlobbija. Ennek ellenére nem lobbiszervezetként, hanem jótékonysági egyesületként jegyezték be, illetve az e csoportokra érvényes törvények szerint működhetett. Vezetője Wayne LaPierre, akit a többi vezetővel együtt a vádirat szerint eltulajdonított összegek – több tízmillió dollár – megtérítésére kötelezné a New York-i ügyészség.

A vádiratban LaPierre mellett a szervezet három másik vezetője szerepel: Josh Powell volt elnökhelyettes, John Frazer, a szervezet főtanácsnoka és Woody Phillips, a volt kincstárnok. Valamennyien “több állami és szövetségi törvényt sértettek meg”, s nemcsak önmaguknak, hanem családtagjaiknak, barátaiknak és szövetségeseiknek is tekintélyes summákat juttattak. A vádirat szerint az elmúlt három évben mintegy 64 millió dollárt tulajdonítottak el a szervezettől.

A manhattani legfelsőbb bíróságon benyújtott kereset polgári pert irányoz elő, de James büntető pert is indítványozhat, bár egyelőre nem derült ki, hogy ez lenne a szándéka.

“Az NRA befolyása olyan erőteljes, hogy a szervezetet évtizedeken keresztül nem ellenőrizték” – olvasható az ügyésznő csütörtökön közzétett közleményében. Letitia James leszögezte, hogy mivel a szervezet a csalás és a visszaélés melegágya, ezért a feloszlatását is szorgalmazza. “Egyetlen szervezet sem állhat a törvények felett” – hangsúlyozta az ügyésznő. A New York-i ügyészség 2019 februárja óta folytatott nyomozást az NRA-nél feltételezett visszaélések ügyében.

Az Országos Fegyverszövetség közleményben reagált a perkeresetre, alaptalannak minősítette a vádakat és azt hangsúlyozta, hogy az ügyész “előre megfontolt szándékkal támadta meg” a szervezetet, s ezzel egyben az amerikaiaknak azt az alkotmányban rögzített jogát is, hogy fegyvert tartsanak és viseljenek.

Donald Trump újságíróknak azt fejtegette: az NRA-nek – amelyet New Yorkban jegyeztek be jótékonysági szervezetként – New Yorkból Texasba kellene átköltöznie. A szervezet központi irodája egyébként a virginiai Fairfax városában van.

The post New York főügyésze keresetet nyújtott be az Országos Fegyverszövetség feloszlatására appeared first on .

A fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően helybenhagyta az ítélőtábla az anyja életére törő békés megyei férfi letartóztatását.

Korábban a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség indítványozta azzal a kondorosi elkövetővel szemben hozott letartóztatást fenntartó határozat helybenhagyását, akit a Gyulai Törvényszék nem jogerős elsőfokú ítéletében emberölés bűntettének kísérlete miatt hét év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és hét év közügyektől eltiltásra ítélt. Az ítélettel szemben az ügyészség valamint a vádlott és védője jelentett be fellebbezést.

Az ítélet szerint a terhelt 2019 nyarán a vele egy háztartásban élő sértettet egy vascsővel bántalmazta és forró vízzel leöntötte, aki ennek következtében többszörös töréses és égési sérüléseket valamint testszerte zúzódásokat szenvedett. Az ítélet kihirdetését követően az elsőfokú bíróság fenntartotta a vádlott letartóztatását, aki ez ellen fellebbezést jelentett be.

A Szegedi Ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, hogy a vádlott vonatkozásában a szökés, elrejtőzés valamint a bűnismétlés veszélye továbbra is fennáll, esetében kizárólag a letartóztatás tekinthető szükséges és arányos kényszerintézkedésnek. Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezések tárgyában a Szegedi Ítélőtábla a másodfokú eljárás keretében fog dönteni.

The post Vascsővel bántalmazta és forró vízzel öntötte le az anyját appeared first on .