Biztonságpolitika

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben cáfolta csütörtökön a rossz egészségi állapotáról elterjedt álhírt – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Hackertámadás nyomán ukrán rádióállomásokon került adásba az az álhír, amely szerint az államfő súlyos állapotban van és kórházban, intenzív osztályon ápolják. “Oroszország újabb álhírt terjesztett el, amely szerint Zelenszkij elnök nem irányítja az államot, mert kórházban van, pontosabban intenzív osztályon súlyos egészségi állapota miatt. Nos, én az irodában vagyok” – fogalmazott az államfő az Instagramon közzétett felvételen.

“Minden tisztelettel az idősek iránt, a 44 nem 70” – zárta szavait Zelenszkij, utalva Putyin közelgő 70. születésnapjára.

Közben Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselője sajtótájékoztatón reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai kijelentésére, amely szerint az Ukrajna ellen indított orosz inváziónak megváltoztak a “földrajzi koordinátái”, és Moszkva már nemcsak a keleten lévő Donyec-medence egészére, hanem Ukrajna déli megyéire is igényt formál. Az ukrán hírszerzés értékelése szerint az ilyen politikai nyilatkozatok előkészítik az alapot a dél-ukrajnai elfoglalt területeknek az Oroszországi Föderációhoz csatolásához.

Szkibickij rámutatott: Lavrov azért tette ezt a nyilatkozatot, hogy felkészítse a nemzetközi közösséget az “ukrajnai orosz ajkú lakosság védelmére” vonatkozó politika előmozdítására. Szkibickij szerint az oroszok úgynevezett népszavazást terveznek, vagy más módon akarják Oroszországhoz csatolni az általuk megszállt területeket, beleértve Herszon és Zaporizzsja megyéket. “Tudomásunk van arról, hogy a megszállt területeken szavazóhelyiségeket hoztak létre, és a megszállók már készítik a választási névjegyzékeket a népszavazáshoz. Ezeken a területeken nagyon nehéz a humanitárius helyzet, az oroszok szigorúan ellenőrzik az ott maradt állampolgárainkat, ezért nagyon nehéz nekik bármit is tanácsolni. A morált azonban fenn kell tartani. Az ellenállási mozgalom működik (a megszállt területeken), és érezhető az eredménye” – hangoztatta a hírszerzési tisztségviselő.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij videoüzenetben reagált a rossz egészségi állapotáról elterjesztett álhírre appeared first on .

Idén szeptemberben több mint 1900 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A hadtudományi kar szakjait 37 százalékkal többen jelölték meg első helyen, mint tavaly.

Az egyetem a közleményében emlékeztetett: 2021-ben 24 százalékkal többen jelentkeztek az NKE-re, mint az azt megelőző évben. Ez felülmúlta a felsőoktatásba jelentkezők számának 11 százalékos növekedését, ráadásul a bejutni vágyók csaknem 71 százaléka első helyen jelölte meg az intézményt. Idén további két százalékkal nőtt a jelentkezők száma. “A kiugró jelentkezési adatokhoz idén kiugró pontszámok is járnak” – írták, ismertetve: több szakon bőven 400 pont feletti teljesítményre volt szükség a bejutáshoz.

Idén a legtöbben, 807-en az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar képzéseire nyertek felvételt, közülük a legtöbben a közigazgatás-szervező alapképzésre jelentkeztek. A meghirdetett államilag támogatott nappali képzések közül a nemzetközi igazgatási alapszakra volt a legnehezebb bejutni: ott az eredményes felvételihez 443 pont kellett. Az államilag támogatott államtudományi nappali osztatlan mesterképzésre 385 pontra volt szükség a bejutáshoz – írták.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nappali képzéseire idén kiemelkedően sokan adták be jelentkezésüket: a múlt évhez képest 37 százalékkal nőtt az elsőhelyes jelentkezések száma. Legtöbben a katonai vezető képzésre jelentkeztek, a legmagasabb pontszámra azonban az államilag támogatott nappali nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon volt szükség, ahol 423 pontnál húzták meg a ponthatárt, de népszerű volt a felvételizőknél például a katonai logisztika szak is.

A Rendészettudományi Karra 645 felvételizőt vettek fel, a pontszámok alapján a nappali alapképzések közül idén is a bűnügyi szak bűnüldözési szakirányára kellett a legmagasabb pontszám: a jelentkezőknek legalább 434 pont kellett a bejutáshoz. A Rendészettudományi Karon több levelező képzésén is 400 pont feletti eredményre volt szükség: a bűnügyi igazgatási alapszak bűnügyi nyomozó szakirányon 434, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon 416, informatikai nyomozó szakirányon pedig 410 pont volt szükséges. A rendészeti igazgatási levelező alapszak szakirányaira történő bejutáshoz szintén bőven 400 pont felett kellett teljesíteni. A katasztrófavédelmi nappali alapképzések közül a katasztrófavédelmi műveleti szakiránynál volt szükség a legmagasabb pontszámra.

A Víztudományi Karon a nappali képzések közül a környezetmérnöki szakon volt a legmagasabb a pontszám. Az NKE több szakon is hirdet pótfelvételit, amelyről később ad tájékoztatást az intézmény – olvasható a közleményben.

 

The post Több mint 1900 elsőéves kezdhet szeptemberben az NKE-n appeared first on .

Tagadta felelősségét Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök a tavaly tavasszal Meronban történt katasztrófáért az ügyet vizsgáló bizottság csütörtöki ülésén. 2021. április 30-án 45 ultraortodox zarándokot, köztük legkevesebb tíz gyereket taposott agyon a tömeg Simon bar Jocháj sírjánál, a Lag Baomer ünnep évente ismétlődő legnagyobb civil rendezvényén.

Az Izrael legnagyobb civil katasztrófáját vizsgáló bizottság kérdéseire Netanjahu azt mondta, hogy nem tudott a Meronban sok éve fennálló biztonsági problémákról. Közölte: az évente megtartott vallási szertartásért a vallásügyi minisztérium felelt, ő csak a koronavírus-járvány rendelkezései miatt, járványügyi szempontból avatkozott az esemény megrendezésébe 2021-ben.

A tárgyalást vezető Dvora Berliner bírónő emlékeztette a volt kormányfőt a számos hozzá intézett levélre, amelyben az elmúlt években állami vezetők a szent hely körüli biztonsági veszélyekre hívták fel a figyelmét. “Sok éve tudták, hogy katasztrófa lesz, mégsem foglalkoztak vele. Az önhöz intézett megkeresésekről beszélek”- mondta Berliner.

Netanjahu azt felelte, hogy ezek a levelek nem jutottak el hozzá, hanem a miniszterelnöki hivatal illetékeseihez, illetve Aviháj Mandelblitt volt főügyészhez kerültek. Hozzátette: ha tudott volna a dologról, foglalkozott volna a kérdéssel. Netanjahu közölte: meg kell találni a katasztrófa felelősét.

“A Rasbi-alapítvány feloszlatása után az ügy a vallásügyi minisztériumhoz került. Elvárom, hogy az emberek végezzék a munkájukat, amelyért felelősek” – tette hozzá.

Netanjahu a 144. és valószínűleg az utolsó tanú a bizottság előtt. Azért idézték be, mert a rendezvény megtartását szorgalmazta az akkor érvényben lévő járványügyi szabályozás és a veszélyekről szóló figyelmeztetések ellenére, amelyek szerint a meroni szent hely alkalmatlan százezres tömeg fogadására.

Korábban Izrael Ozen, Arije Deri akkori belügyminiszter asszisztense azt vallotta, hogy Netanjahu “hisztérikus volt a témával kapcsolatban”, mert az ultraortodox pártok nyomást gyakoroltak rá az egy évvel korábban a koronavírus-járvány miatt elmaradt tömeges szertartás megtartásáért. Ozen elmondta, hogy április 11-én, kevesebb mint három héttel a katasztrófa előtt Netanjahu telefonos megbeszélést tartott a kormány minisztereivel a rendezvényről, amelyen koronavírus-korlátozásoktól mentes, “nyitott hegyet” rendelt el, vagyis nem korlátozta a résztvevők számát, mivel ezt megígérte az ultraortodox pártok vezetőinek.

Deri és Amir Ohana akkori belbiztonsági miniszter azt vallotta, hogy Netanjahu több találkozót hívott össze az ügyben, szemben a korábbi évekkel, amikor nem foglalkozott a kérdéssel. Netanjahunak a két év alatt négy parlamenti választást okozó politikai válság időszakában szüksége volt vallásos jobboldali tömbjéhez az ultraortodox pártok támogatására.

Jákov Sabtai rendőrfőkapitány és több vezető rendőrtiszt a Jediót Ahronót című újság értesülése szerint várhatóan figyelmeztető levelet kap, amelyben arról értesíti őket a bizottság, hogy felelősségre vonhatják őket a katasztrófa miatt. Simon Levi, az északi körzet rendőrkapitánya hétfőn benyújtotta lemondását.

A Bennett-Lapid kormány tavaly nyáron, első kormányülésén döntött az állami vizsgálóbizottság felállításáról a meroni tömegkatasztrófa ügyében.

 

The post Netanjahu tagadta felelősségét a meroni tömegkatasztrófa vizsgálóbizottsága előtt appeared first on .

Továbbra is várja az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezőket a Magyar Honvédség – hívta fel a figyelmet a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (KIKNYP) parancsnokhelyettese. Durgó Tamás alezredes kiemelte, ez a katonai szolgálati forma azok számára is jó lehetőség, akiknek idén nem sikerült a felsőoktatási felvételi: egyéves szolgálattal akár 64 plusz pontot is szerezhetnek a jövő évi felvételire.

A parancsnokhelyettes elmondta, idén már több mint 200-an jelentkeztek erre a szolgálati formára, és sok érdeklődő is volt, köztük olyan fiatalok, akik szívesen jelentkeznének önkéntes katonai szolgálatra, ha nem kerülnek be felsőoktatási intézménybe. Az alezredes kiemelte: augusztus 15-ig lehet jelentkezni a toborzóirodákban vagy az onlinetoborzo@mil.hu címen. Az iranyasereg.hu weboldalon lehet tájékozódni a különböző szolgálati formákról, továbbá itt megtalálhatóak a toborzóirodák elérhetőségei is.

Durgó elmondta: minden 18 és 65 év közötti, legalább nyolc általános végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár jelentkezhet, akinek van állandó vagy ideiglenes magyarországi lakhelye. Akár határon túl élő magyar állampolgárok is jelentkezhetnek, ha van magyarországi tartózkodási helyük.

Meg kell felelni bizonyos egészségügyi feltételeknek, ez a háziorvosok által kiállított másodfokú egészségügyi alkalmassági vizsgálatból és pszichológiai vizsgálatból áll. Ezek költségét a Magyar Honvédség kifizeti – ismertette a parancsnokhelyettes.

Tervezetten szeptember 5-én kezdődnek az alapkiképzések Budapesten és minden megyeszékhelyen. A két hónapos alapkiképzés után mindenki választhat, hogy azt folytatja vagy valamilyen műveleti besorolású katonai szervezetnél – akár harckocsizó, ejtőernyős vagy búvár gyakorlatot is jelentő – szervezetnél folytatná a kiképzést. Utóbbi esetében viszont számolni kell az esetleges helyőrségváltással, ilyenkor laktanyai elhelyezést is biztosít a honvédség. Hat hónap után pedig további hat hónapig folytatható ez a szolgálati forma.

Az önkéntes katonai szolgálat alatt legalább hat hónap teljesítésével 16 vagy 32, egyéves szolgálattal 64 felvételi többletpontot lehet szerezni. Az első két hónapos alapkiképzés alatt mindenki bruttó 200 ezer forintos illetményt kap. Akik műveleti besorolású katonai szervezetnél folytatják, azok illetménye bruttó 260 ezer forintra emelkedik. Mindemellett utazási költségtérítést, ruházatot, élelmezést is biztosít a honvédség.

A parancsnokhelyettes kiemelte: az önkéntes katonai szolgálat alatt bárki bármikor dönthet úgy, hogy szeretne leszerelni. Akinek pedig már a kiképzés alatt megtetszik ez a pálya, bármikor mondhatja, hogy szeretne szerződéses katona lenni. Ha valaki szerződéses katonai szolgálati jogviszonyba kerül, annak az illetményét a katonai bértábla alapján számítják.

A parancsnokhelyettes emlékeztetett a múlt héten bejelentett, jelentős katonai illetményemelésre is. Ennek nyomán míg jelenleg egy nyolc általánost végzett közkatona bruttó 280 ezer forintos, szeptembertől bruttó 400 ezer forintos illetményt kap. 2024 januárjában újra emelik a katonai illetményeket. Azok számára, akik nem kötnek képzésük közben vagy annak végén szerződéses jogviszonyt, továbbtanulási lehetőséget jelenthet a szentendrei Altiszti Akadémia vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Az alezredes elmondta: a tavaly önkéntes katonai szolgálati képzésre jelentkezők közül többen választották a katonai pályát.

A parancsnokhelyettes szerint ez a szolgálati forma a honvédség számára is több szempontból hasznos. Egyrészt megnő a katonai kiképzéssel rendelkező hadkötelezett állampolgárok száma, másrészt megvan a lehetősége, hogy a civil munkaerőpiac szakembereit is megnyerje a honvédség. Például, ha valakit érdekel a katonai és jogi pálya is, de idén nem veszik fel az egyetemre, jelentkezhet az önkéntes katonai szolgálatra, mellyel többletpontokat szerez. A jogi egyetem elvégzése után pedig dönthet úgy, hogy a Magyar Honvédségnél dolgozik jogászként.

Az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este hozzák nyilvánosságra. A ponthatárok kihirdetését Budapesten és több vidéki településen ponthatárváró rendezvényen várják a felvételizők. Durgó, Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnokhelyettese elmondta: toborzóik több ponthatárváró rendezvényen is ott lesznek, hogy ismertessék a fiatalokkal a honvédségi lehetőséget.

 

The post Továbbra is várja az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezőket a Magyar Honvédség appeared first on .

A belga parlament szerda este, kétnapos heves vita után fogolycsere-megállapodást hagyott jóvá Iránnal – írták a helyi lapok.

A belga média szerint az egyezmény ratifikálása utat nyithat egy terrorizmus vádjával bebörtönzött iráni diplomata, Aszadollah Aszadi hazatérésének, ugyanakkor lehetővé teheti egy Iránban fogva tartott belga humanitárius munkás, Olivier Vandecasteele kiszabadítását is. A megállapodás kritikusai – többek között a Belgiumban élő iráni száműzöttek és politikai menekültek – azt állítják, hogy Belgium engedett a teheráni vezetés zsarolásának és olyan egyezményt fogadott el, amely kifejezetten Aszadi szabadon bocsátásra irányul.

Tavaly februárban egy belga bíróság húsz évi börtönbüntetéssel sújtotta Aszadit, a bécsi iráni nagykövetség egyik volt munkatársát terrorista gyilkossági kísérlet és “terrorista csoport tevékenységében történt részvétel” miatt. A bíróság megállapította, hogy az iráni diplomata egy, a teheráni vezetéssel szemben álló franciaországi mozgalom tagjai ellen kitervelt, de végül meghiúsított merénylet főszervezője volt. Aszadi a vád szerint az iráni hírszerzésnek dolgozott, és diplomáciai státusát felhasználva a bécsi nagykövetségéről irányított informátorhálózatot. Teherán dühösen reagált Aszadi bebörtönzésére, követelve, hogy Belgium ismerje el a diplomáciai státuszát és engedje szabadon.

Vandecasteele belga segélymunkást február vége óta vád nélkül tartják fogva egy teheráni börtönben, rendkívül nehéz körülmények között. A férfi családja korábban sürgette a belga hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a szabadon bocsátása érdekében, és üdvözölte a parlament jóváhagyását a fogolycseréről.

A belga parlament több ellenzéki képviselője úgy ítélte meg, hogy a kormány “súlyos váltságdíjat” fizet Vandercasteele-ért, és bírálta a két ország közötti megállapodást. Egy ellenzéki párt vezetője szerint a szerződés olyan precedenst teremt, amely “szörnyű következményekkel jár majd Belgium hírnevére és polgárainak biztonságára nézve”.

 

The post Túszdiplomácia: a belga parlament Iránnal kötött fogolycsere-megállapodást hagyott jóvá appeared first on .

Litvánia újabb páncélozott szállítójárműveket és lőszereket ad Ukrajnának – jelentette be a litván védelmi miniszter a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szerdai tudósítása szerint.

“Litvánia a közeljövőben további katonai támogatást nyújt Ukrajnának: M113-as és M577-es páncélozott szállítójárműveket, amelyekre Ukrajnának valóban nagy szüksége van, valamint a tartalékképzéshez szükséges lőszereket” – közölte Arvydas Anusauskas az Ukrajnát támogató koordinációs NATO-csoport ülésén.

A miniszter emellett felhívta a figyelmet az Ukrajnát támogató országok szerepére az ukrán hadsereg kiképzésének megszervezésében. Hangsúlyozta, hogy Litvánia az ukrán erők kiterjedt katonai kiképzésének megszervezését javasolja. “Ukrajna meghatározta a főbb képzési igényeit, a litván hadsereg pedig készen áll ezekre. Egyelőre katonai rendőrök, aknamentesítési szakemberek képzésére van igény. A litván hadsereg kész az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzéséhez is hozzájárulni oktatók odaküldésével” – tette hozzá Anusauskas. Kifejtette: a litván hadsereg mérlegeli annak lehetőségét, hogy tíz oktatót küldjenek Nagy-Britanniába, amely a következő három hónapban tízezer ukrán katona számára kíván háromhetes alapkiképzést nyújtani.

A miniszter szavai szerint az Ukrajnának nyújtott litván katonai támogatás magában foglal Stinger légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, golyóálló mellényeket és sisakokat, 120 milliméteres aknavetőket, kézi lőfegyvereket, lőszereket, hőkamerákat, térfigyelő radarokat, páncélozott járműveket, továbbá Bayraktar drónokat és lőszereket vásároltak a litván állampolgárok által összegyűjtött pénzből. Összességében Litvánia katonai támogatása Ukrajnának mintegy 123 millió eurót tesz ki.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők erőfeszítéseiket most leginkább a Donyec-medencei Bahmut és a vuhlehirszki hőerőmű fölötti ellenőrzés megszerzésére összpontosítják.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága arról adott hírt, hogy kiszabadítottak egy ukrán katonát orosz fogságból az ország déli részén. A helyszínről, ahonnan kimenekítették a katonát, további részleteket nem hoztak nyilvánosságra. A hírszerzés rámutatott, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta más szolgálatokkal együttműködve több mint tíz sikeres műveletet hajtottak végre a katonák és családjaik, valamint a civilek, köztük tisztségviselők evakuálására, továbbá értéktárgyak kimenekítésére. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy július 11-én több mint 1100 embert evakuáltak Harkiv megye orosz megszállás alá került területeiről, köztük körülbelül 300 gyermeket. Donyeck megyében mintegy 340 ezer helyi lakos maradt, a többieket már biztonságos helyre menekítették.

Jevhen Jevtusenko, a Dnyipropetrovszk megyei nyikopoli járás katonai adminisztrációjának vezetője felszólította Nyikopol város lakóit, hogy a megszállt Enerhodar felől rendszeressé vált orosz támadások miatt mielőbb költözzenek ideiglenesen Ukrajna biztonságosabb részeibe.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a arról írt, hogy a Moszkva által támogatott, szakadár “Luhanszki Népköztársaságban” nagyon kevés katonai szolgálatra alkalmas életkorú férfi lakos maradt, ezért kényszersorozással egyetemistákat és idős embereket hívnak be, s küldenek harcolni a frontvonalra. “A Luhanszki Népköztársaság a kényszermozgósítás miatt «női népköztársasággá» alakult: az ellenség utolsó éves hallgatókat és majdnem nyugdíjas korúakat küld a frontvonalra” – fogalmazott a kormányzó. Kitért arra, hogy a régióban még heves harcok folynak, így az orosz erők nem tudnak erőteljes offenzívát indítani a szomszédos Donyeck megyei Bahmut városa ellen. Hozzátette, hogy a folyamatos ágyúzás miatt Bilohorivkából és Verhnyokamjankából már lehetetlen az ott maradt civilek evakuálása.

 

The post Orosz agresszió: Litvánia újabb páncélozott járműveket és lőszereket ad Ukrajnának appeared first on .

“Nem hagyjuk, hogy nukleáris nagyhatalom zsarolással megosszon bennünket, és megtörje a szolidaritásunkat Ukrajnával” – hangsúlyozta szerdán Fülöp belga király televíziós beszédében, amelyet Belgium függetlenné válásának ünnepe, július 21. alkalmából tartott.

A The Brussels Times hírportál tudósítása szerint a király egyértelmű támogatásáról biztosította Ukrajnát, és összetartásra, szolidaritásra szólított fel a belga népet “a nehéz idők átvészelése érdekében.” Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború következményei már az egész világon, így Belgiumban is érzékelhetőek.

“Az infláció erőteljes emelkedése alááshatja gazdaságunkat és társadalmunkat is. Sok honfitársunknak nehéz dolga van a jelenlegi áremelkedés miatt, különösen az alacsony jövedelmű háztartásoknak, az egyszülős családoknak és a segélyből élőknek” – jelentette ki.

Fülöp király szerint meg kell akadályozni, hogy a lakosság különböző rétegei közötti szakadék tovább szélesedjen. Mint mondta, a befogadáson és szolidaritáson alapuló belga társadalmi modell képes felfogni a sokkokat, de a magas energiaköltségek nehéz döntéseket tesznek majd elkerülhetetlenné. Figyelmeztetett emellett “az önérdek motiválta tekintélyelvű rendszerek és reflexek újjáéledésének veszélyére”.

“Válaszoljunk ezekre a kihívásokra a demokráciába vetett rendíthetetlen hittel. Az összetartás és a befogadás előmozdításával. Ne ássuk tovább azokat az árkokat, amelyek elválaszthatnak minket”- hangoztatta.

A király szerint az Európai Unión belüli összefogás lehetővé tette a közös fellépést az egészségügy, a honvédelem, az energiaügyek és a menekültek befogadása terén. “Ez az összetartás alapvető fontosságú ahhoz, hogy a tagállamok közötti egyenlőtlenségek ne növekedjenek a lakosság kárára”- emelte ki.

Beszéde végén felszólította a belga népet, hogy ne veszítse szem elől a globális felmelegedés elleni küzdelemben meghatározott célokat. “Ebben a tekintetben azt remélem, hogy a fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése hozzájárul majd az energetikai átállás felgyorsításához”- jelentette ki.

 

The post Orosz agresszió: egyre keményebb a belga király appeared first on .

Az orosz inváziós csapatok ismét heves támadást intéztek Ukrajna második legnagyobb városa, a keleti országrészben lévő Harkiv ellen, az eddigi információk szerint két polgári lakos vesztette életét és 21-en sebesültek meg – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő közlése szerint az oroszok Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel mértek csapást a nagyvárosra. A sebesültek között van egy gyermek, és négyen közülük súlyos állapotban vannak. A kormányzó szavai szerint az orosz erők támadásai csakis polgári létesítményekben okoztak károkat: a civil infrastruktúrában, személyautókban, kereskedelmi pavilonokban, a tömegközlekedésben és egy lakóépületben, amelynek az első emeletén egy fogorvosi rendelő van.

Ihor Terehov harkivi polgármester hozzátette, hogy az oroszok a város egyik sűrűn lakott területére nyitottak tüzet. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz lövedékek egymást követően második napja csapódtak be a város közösségi közlekedési egyik eszközének valamelyik megállójába. Szerdán az egyik megállóban hárman haltak meg, köztük egy 13 éves fiú orosz lövedék becsapódásától.

Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozati osztályának vezetője közölte, hogy nagy valószínűséggel tiltott kazettás lövedékeket vetettek be Harkiv ellen az oroszok.

Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg két rakétát lőtt ki a megye központjára, és eltaláltak egy humanitárius segélyraktárt. “Több ezer tonna gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak szánt élelmiszer égett el” – emelte ki. A kormányzó videófelvételt is közzétett a Twitteren az égő raktárépületről.

Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat arról számolt be, hogy az orosz megszállók legalább 14 darab nehéz haditechnikai eszközt, továbbá lőszereket, fegyvereket és robbanóanyagot vittek be az általuk elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű 1-es erőművi blokkjának gépházába. “A bevitt fegyverarzenál az összes lőszerrel jelenleg nagyon közel található a turbógenerátor működését biztosító berendezésekhez, beleértve a fő olajtartályt, amelyben gyúlékony olaj található, amely gőzturbinák hűtésére szolgál. Robbanásveszélyes hidrogén is van ott, amelyet a generátor hűtésére használnak” – fejtette ki a vállalat. Az Energoatom figyelmeztetett, hogy az orosz erők felszerelése elzárta a hozzáférést az erőmű tűzoltó berendezéséhez. Ha lőszerrobbanás miatt tűz ütne ki, a tragédia mértéke felérne a csernobili atomerőműével – tették hozzá.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság nyilvánosságra hozta, hogy az ukrán erők az ország déli határvidékén tíz légicsapást mértek az orosz csapatokra, helikopterekkel, bombázó és támadó repülőgépekkel. A közlemény szerint egy megerősített orosz szakasz a Herszon megyei Andrijivka irányába próbált ellentámadást végrehajtani, Lozove környékén pedig kísérletet tett elvesztett pozíciójának helyreállítására, de nem járt sikerrel. Két Mi-8-as helikopterrel az orosz erők légicsapásokat intéztek Potyomkine és Olhine közelében, de ukrán oldalon a parancsnokság szerint “nincsenek veszteségek”. Az ukrán erők ötször találták el az oroszok egyik megerősített állását, háromszor élőerő-csoportosulást és a felszereléseket, kétszer lőszerraktárakat a mikolajivi és a herszoni régiókban.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az Ukrajnát támogató kapcsolattartó csoport negyedik ülésén Kijev partnerei új kötelezettségvállalásokról állapodtak meg fegyverek, lőszerek szállítására és ukrán katonák kiképzésére vonatkozóan. Elmondta, hogy a találkozón felvetette a külföldi felszerelések karbantartásával és javításával kapcsolatos munka rendszerezésének szükségességét, valamint annak fontosságát is, hogy a nemzetközi katonai segítségnyújtás elszámolása és felhasználása átlátható legyen.

A miniszter szerint a partnerek biztosították őt afelől, hogy készek támogatni Ukrajnát a győzelemig. Ezenkívül sok partner kifejezte készségét ukrán katonák kiképzésére, ami lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy jól képzett tartalék erőforrásra tegyen szert.

Az EU elfogadta az Oroszország elleni hetedik szankciócsomagot
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Oroszország elleni hetedik szankciócsomagot. A csomag importtilalmat vezet be az orosz aranyra, azon belül az ötvöstermékekre, és szigorítja egyes csúcstechnológiai áruk exportellenőrzését. A csomag kiterjeszti azon ellenőrzött termékek listáját, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország katonai és technológiai vagy védelmi és biztonsági ágazatának fejlesztéséhez, és ezáltal megerősíti a kettős felhasználású és fejlett technológiára vonatkozó exportellenőrzést. A csomag céljai között van, hogy szigorítsák a már hatályos gazdasági szankciókat, illetve hatékonyabbá tegyék azok végrehajtását. A gazdasági szankciók mellett a tanács úgy döntött, hogy további személyeket és szervezeteket vesz fel szankciós listájára.

 

The post Orosz agresszió: megint orosz támadás érte Harkivot, sok áldozat appeared first on .

A minap dolomiti túrázás közben "váratlan helikopterekre" lelt a LégierőBlogger a Tre Cime di Lavaredo/Drei Zinnen környékén. Mint kiderült, a Holland Légierő (KLU) gépei már több éve Avianóba járnak magashegyi képzésre, s most is ennek kapcsán jelentek meg a szimbolikus sziklatornyok környékén is.

A Drei Zinnéket északról kerülve túrázok, amikor egyszercsak kibukkan a keleti (Kleine) és középső (Große) torony között (!) egy Apache!

Ilyen fények és szögek között nincs esély a felségjel felismerésére, de a tulaj mégis belőhető. Miért? Mert a szárnycsonk törővégen lévő Terma AMASE önvédelmi rendszer konténer csak rájuk jellemző...

...a hollandokra, ahogy az ezen a képen már látható felségjelből ki is derül.

Függeszkedés egy közeli csúcs, a Schwabenapenkopf felett.

Visszatérés Avianóba a Dreizinnéktől nyugatra eső sziklás magaslatok előterében.

Egy ideje már az RNLAF is F Chinookot repül. Az utolsó Deltáktól tavaly búcsúztak el.

A High Blaze gyakorlatsorozaton a Chinook és Apache típus mellett Cougarok is részt szoktak venni.

A tandemrotoros nehéz szállító süllyedve befordul az osztrák határhoz közeli völgybe.

Zord

Néhány hónap alatt közel tízmillió forintot emelt ki bankjegyautomaták pénzkazettáiból az a pénzszállító, aki ellen sikkasztás miatt emeltek vádat – tájékoztatott a Zala Megyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Jánky Judit közölte: a harmincéves zalaegerszegi férfi egy értékszállító, személy- és vagyonőr vállalkozás alkalmazottja volt, a munkakörébe tartozott az ATM automaták kezelése. A gépek nyitása és zárása, a pénz kezelése, dokumentálása is a feladatához tartozott, elvárás volt vele szemben az értékszállítási és értékkezelési tevékenységet szabályozó jogszabályok, biztosítói előírások és belső utasítások ismerete.

A férfi tavaly márciustól a rábízott készpénzből rendszeresen vett ki kisebb-nagyobb összegeket, amelyeket azután szerencsejátékra költött. Néhány hónap alatt 9,7 millió forintot emelt el, amit úgy próbált leplezni, hogy az új pénzkazettákból pótolta a régi kazettákban az előzőleg általa kivett összegeket.

Tavaly júliusban azonban munkáltatójánál az értéktárat kezelő alkalmazottak észlelték a hiányt és ellenőrzést rendeltek el. Ekkor derült ki, hogy a vádlott Lentiben, Hévízen, Csesztregen és Zalaszentgróton működő automatákból összesen közel tízmillió forintot tulajdonított el.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a férfi ellen, aki az általa ellopott 9,7 millió forintot az eljárás során teljes egészében visszafizette.

 

The post Pénzszállító fosztogatta a bankjegyautomatákat Zalában appeared first on .

Amerikai gyártmányú F-35 Lightning II. vadászgépekkel lesz felszerelve a jövőben a cseh hadsereg. A cseh kormány szerdán döntött arról, hogy a védelmi tárca hivatalos tárgyalásokat kezdeményez az Egyesült Államokkal a vadászgépek beszerzéséről – jelentette be Petr Fiala miniszterelnök szerdán Prágában a cseh kormány ülése utáni sajtótájékoztatón.

Az amerikai vadászgépek beszerzéséről szakértői vélemények alapján döntött a kabinet – tette hozzá Jana Cernochová, cseh védelmi miniszter. A cseh védelmi tárca 24 amerikai vadászgépet venne. A cseh hadseregnek jelenleg 14 Gripen típusú svéd vadászgépe van. A svéd vadászgépek bérlése 2027-ben jár le, a szerződés szerint a csehek ezt az időt két évvel meghosszabbíthatják.

Az amerikai F-35 Lightning II. vadászgépek beszerzésének ára egyelőre nem ismert. Cseh szakértői vélemények szerint a 24 vadászgép ára több tíz milliárd koronára rúg majd, s várhatóan ez lesz a cseh hadsereg legnagyobb értékű fegyverbeszerzése az 1989-es rendszerváltás utáni időszakban. A prágai sajtóban korábban megjelent írások szerint a cseh vezetés az amerikai és a svéd vadászgépek megvételét is mérlegelte, de a védelmi tárca állítólag az amerikai gépeket részesítette előnyben.

Fredrik Jörgensen, prágai svéd nagykövet a CTK hírügynökségnek a közelmúltban azt mondta, hogy ha Csehország a Gripenek mellett döntene Svédország a bérelt gépeket ingyenesen átadná a cseh hadseregnek.

Az amerikai F-35 Lightning II. vadászgépek a cseh sajtó szerint jelenleg a legkorszerűbbnek tartott sorozatgyártású vadászgépek a világon, 30-40 éves élettartammal. Üzemeltetésük azonban állítólag sokkal drágább, mint a Gripeneké.

 

The post Amerikai vadászgépek beszerzéséről döntött a cseh kormány appeared first on .

Nicola Beer, az Európai Parlament (EP) egyik alelnöke kiállt szerdai tajpeji látogatásán Tajvan önrendelkezése mellett, és felszólította Pekinget, hogy kezdjen “kölcsönös és tiszteletteljes” párbeszédet a szigettel.

“Tajvan megérdemli, hogy teljes jogú és megbízható partnerként tekintsenek rá” – fogalmazott az EP-alelnök Caj Jing-ven tajvani elnökkel folytatott egyeztetetése után. “Csak a tajvaniak dönthetnek Tajvan jövőjéről” – jelentette ki Beer, arra intve egyúttal Kínát, hogy “tartózkodjon a fenyegető gesztusoktól”.

Beer már korábban is támogatásáról biztosította a szigetet, szorgalmazva egyebek között, hogy engedjenek Tajvannak nagyobb részvételt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tevékenységében, illetve hogy az Európai Unió emelje magasabb szintre tajvani hivatalos képviseletét.

Caj Jing-ven a maga részéről üdvözölte az EU és Tajvan erősödő gazdasági kapcsolatait, amelyek további mélyítését szorgalmazta tekintettel arra, hogy “a tekintélyuralmi rendszerek megerősödésének világát éljük”. Mint mondta, hazája “a frontvonalon védi a demokráciát”.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő kedden bírálta Beer háromnapos látogatását a szigetre, és kritikával illette az EP Tajvan javára hozott döntéseit is, az egy Kína elvének súlyos megsértésének nevezve őket, hozzátéve, hogy mindezen lépések “megmérgezték az európai-kínai kapcsolatokat”.

Tavaly tizenhárom fős EP-küldöttség érkezett Tajvanra, a látogatáson a Raphael Glucksmann EP-képviselő vezette delegáció szintén leszögezte: Európa Tajvan mellett áll.

Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró, jelenleg mintegy 24 millió lakosú Tajvant Kína saját szakadár tartományának tekinti. Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután a függetlenségpárti Caj Jing-ven lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Peking politikai eszközeinek kijátszása mellett, nyomásgyakorlásként, gyakran tart a sziget körül hadgyakorlatokat, illetve nem zárta ki szükség esetén az erő alkalmazásának lehetőségét sem.

 

The post Tajvan önrendelkezési joga mellett állt ki az EP egyik alelnöke tajpeji egyeztetése során appeared first on .

Illegálisan vadászott a Siófok környéki erdőkben egy hatfős társaság az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek ellenük – tette közzé a Somogy Megyei Főügyészség.

A bűncselekményekben vezető szerepet játszó férfi 2021 májusa és júniusa között tízszer ment ki a sértett vadásztársaság területére, ahol engedély nélkül, tiltott vadászati eszközök közé sorolt hőkamerát, valamint hangtompítót is használva vaddisznót, szarvast és szarvasborjút ejtett el, illetve több állatot megsebzett, amellyel egymillió forint kárt okozott.

A vádlottat hol az egyik, hol a másik társa kísérte el a vadászatokra. A többségében az általa működtetett vállalkozásnál dolgozó elkövetők az illegálisan elejtett állat mozgatásában, zsigerelésében, otthoni feldolgozásában segítettek, cserébe húst kaptak a zsákmányból.

A férfit végül orvvadászat közben tetten érték a rendőrök, s bár egyik társa közreműködésével elmenekült a helyszínről, a házánál elfogták, őrizetbe vették, s az eljárás egy időszakára letartóztatásba került.

Az ügyészség lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, orvvadászat, továbbá lopás miatt emelt vádat a banda tagjai ellen. A vádhatóság a vadakat ténylegesen elejtő két férfival szemben börtön-, illetőleg fegyházbüntetés, míg társaikkal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt a bíróságnak.

 

The post Siófok környéki illegális vadászatok miatt emeltek vádat egy hatfős társaság ellen appeared first on .

Vádat emelt a Kiskőrösi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki felesége, valamint testvére segítségével euróeladásra, külföldi megbízásra és vállalkozás beindítására két ismerősüktől összesen 403 millió forintot csalt ki – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője.

Négyessyné Bodó Marianna tájékoztatása szerint a kiskőrösi férfi két héttel azután, hogy csalás miatt kiszabott börtönbüntetéséből szabadult, feleségével 2018 márciusában felkereste egy régi ismerősét, hogy vállalkozásának beindításához kölcsönt kérjen. A csaló férfi a testvérét is bevonva, ígéreteik alátámasztására hamis banki letéti igazolást, illetve birtokukban lévő aranyat mutatott be, és végül az ismerőstől 13,5 millió forintot csalt ki.

Később ügyvédi letétben lévő 36 millió euró forintra történő átváltásában kérték egy másik ismerősük segítségét, akivel 180-200 millió forintnak megfelelő euró megvásárlásáról meg is egyeztek. A vádlottak azonban a forintösszeget előre kérték a letét kiváltására hivatkozva, egyben bemutattak egy ügyvédi fejléccel ellátott, hamis letéti szerződést.

Emellett a csaló házaspár valótlanul a cégük által elnyert, jól fizető ausztriai megbízás ürügyével – külföldi vállalkozási szerződés biztosítékát jelentő – 78 millió forint megfizetésére is kölcsönt kértek a nőtől. Néhány nap múlva ezen ügylet kapcsán a munkabérek megelőlegezésére további 125 millió forintot kértek. A sértettet ráadásul magukat ügyvédnek kiadó ismeretlen személyek telefonon is felhívták, megerősítve a vádlottak által előadott történetek valódiságát.

A csaló házaspár fizetési képessége igazolására hamis közjegyzői okiratba foglalt öröklési szerződést is bemutatott a becsapott nőnek, akitől így további összegeket kicsalva végül összesen 390 millió forintot szerzett meg.

Az ügyészség a többszörösen visszaeső férfit különösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalással vádolja, ezért vele szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza, házastársával és testvérével szemben pedig börtönbüntetést indítványoz. A letartóztatásban lévő férfi és társai bűnösségéről a Kiskőrösi Járásbíróság dönt.

 

The post Több mint 400 millió forintot csaltak ki egy bűnszövetség tagjai appeared first on .

Miközben az ukrán tüzérség találatai súlyosan megrongálták szerdán a Herszon Antonivka elővárosát Aleskivel összekötő Dnyeper-hidat, Szergej Sojgu orosz “védelmi” miniszter ismételten a csapások megelőzésének fontosságát hangsúlyozta.

“A hidat gyakorlatilag lerombolták. Ha a csapások folytatódnak, összeomolhat” – közölte Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője a TASZSZ hírügynökséggel. Vlagyimir Szaldo, a herszoni közigazgatás első embere a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a járműforgalmat a belövések miatt és a javítási munkálatok felgyorsítása érdekében ideiglenesen korlátozták a hídon. A teherforgalom a kahovkai vízi erőművön keresztül haladhat át.

Sztemouszov kedden azt közölte, hogy a HIMARS amerikai rakétasorozatvetőből lőtt, 1366 méter hosszú antonivkai közúti híd négy találatot kapott. Az ukrán hadsereg a TASZSZ szerint szerdán ismét tűz alá vette a létesítményt, amelyet 12 rakétából 11 el is talált.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki a szerdai híradás szerint az Ukrajna elleni “különleges hadműveletben” bevetett orosz erők nyugati csoportosulásánál tartott szemlét, elrendelte a drónmegsemmisítés “operativitásának” növelését az Oroszországgal határos területeken, valamint – a hadrendbe állított új lövegelhárító eszközök figyelembe vételével – a “felszabadított” települések lakónegyedei elleni ukrán csapások megakadályozását.

Roman Sztarovojt, az orosz Kurszk megye kormányzója közölte, hogy a határövezetben ukrán oldalról tüzet nyitottak Rilszki járásra, amit az orosz hadsereg és határőrség elfojtott. Az incidensben a tájékoztatás szerint helyi lakosok nem sérültek meg, de megrongálódott egy villanyvezeték, aminek következtében három település áram nélkül maradt.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az Odessza megyei Uszatove falunál az orosz légierő precíziós fegyverrel megsemmisített egy amerikai gyártmányú Harpoon hajóelhárító rakéta-indítóállványt. Ugyanebben a régióban, Dacsne falunál nagypontosságú tengeri indítású fegyverek csapást mértek a 35. tengerészgyalogos dandár egy ideiglenes tartalékoskiképző állomáshelyére, aminek következtében több mint 200 katona életét vesztette és megsemmisült több mint egy tucatnyi külföldi gyártmányú katonai jármű is.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 259 repülőgépet, 143 helikoptert, 1572 drónt, 356 légvédelmi rakétarendszert, 4135 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 760 rakétasorozatvetőt, 3166 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4410 speciális katonai járművet veszítettek.

 

The post Orosz agresszió: ukrán csapások súlyosan megrongáltak egy Dnyeper-hidat a megszállt Herszon megyében appeared first on .

Vádat emeltek egy 31 éves férfi ellen, aki hónapokon keresztül, többször is meglopta, megalázta, bántalmazta vele együtt élő apját, majd egy körfűrésszel tört az életére – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A vádlott 2020 tavaszán költözött apjához, a XX. kerületi lakásába. A vád szerint a következő hónapokban a férfi emberi méltóságában többször súlyosan megsértette, megalázta, szidalmazta és állandó félelemben tartotta a nála gyengébb fizikumú apját, volt, hogy mások előtt megpofozta. Többször meg is lopta őt, a lakásból különböző értéktárgyakat vitt el, összesen mintegy 200 ezer forint értékben, hogy “kábítószer-fogyasztó életmódját” fedezze – írták.

A vádlott 2020 augusztusában ököllel ütötte meg és többször meg is rúgta apját, akinek emiatt több bordája eltört.

A következő év áprilisában a férfi ittasan összeveszett az apjával, mert nem adott neki pénzt. A vád szerint a vádlott először ököllel, majd fém felmosónyéllel és elektromos körfűrésszel is bántalmazta a sértettet, aki emiatt súlyosan megsérült. Ezután a férfi üzenetet küldött több ismerősének is azzal, hogy megölte az apját. Egyikük értesítette a rendőröket, akik a lakásban elfogták a vádlottat, a sértettet pedig kórházba vitették.

Az ügyészség szerint a bántalmazás a sértett halálát is okozhatta volna, az, hogy életben maradt, csak az időben érkező orvosi segítségnek volt köszönhető.

A vádhatóság a többszörös visszaeső férfit emberölés kísérletével, súlyos testi sértés bűntettével, kapcsolati erőszak vétségével, valamint jármű önkényes elvételével és lopással is vádolja. A főügyészség a letartóztatásban levő vádlottra fegyházbüntetés kiszabását indítványozza, azzal, hogy ne kerülhessen feltételes szabadságra.

Vádat emeltek egy migránst életveszélyesen megsebesítő férfival szemben
Vádat emeltek egy Csongrád-Csanád megyei férfival szemben, aki életveszélyesen megsebesített egy éjszaka a kertje mellett elhaladó migránst tavaly ősszel – jelentette be a megyei főügyészség. A cizellált lelkületű férfit életveszélyt okozó test sértés bűntettével vádolják. A kimondottan jóakaratú vádlott egy megyebeli kistelepülés határában, egy tanyán lakik élettársával. A vádirat szerint november 16-ra virradóra, fél 3 körül felfigyelt arra, hogy az udvaron tartott kutyák hevesen ugatni kezdtek, és valakik megrángatták a kaput. A mindenkivel barátságosnak ismert férfi egy méteres akácfa karót magához véve indult el körülnézni, s meglátta, hogy egy csoport a tanya melletti erdős terület felé tart. A vádlott utánuk indult, majd a hátul haladó, betegsége miatt sántító sértett mögé került, akit, miután a sértett felé fordult, a karóval kétszer, nagy erővel megütött a fején. Az ütések következtében összeeső, életveszélyes sérüléseket szenvedő sértetthez a kirívóan emberséges vádlott kérésére az édesapja hívott mentőt.

The post Körfűrésszel tört az apja életére, vád alá került appeared first on .

Az Európai Bizottság 500 millió eurós alap létrehozását javasolta kedden, amelyet a tagországok közös védelmi beszerzéseinek és fegyverkészletük feltöltésének ösztönzésére fordítanának 2022 és 2024 között az uniós költségvetésből.

Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmonda: a tagállamok az orosz-ukrajnai háború során kimerítették nemzeti fegyverkészletiket, ami olyan sebezhetőséget teremtett, amelyet sürgősen kezelni kell.

“Amellett, hogy az alap segít feltölteni a fegyverkészletek egy részét az Ukrajnának történő fegyverszállítások után, az uniós költségvetésen keresztül ösztönözi a tagállamokat a közös vásárlásra. Európa védelme nagy lépésekkel halad előre” – közölte.

A bizottság sajtóközleménye szerint a pénzügyi alap által elkerülhetővé válik a tagállamok közötti verseny ugyanazokért a védelmi termékekért és költségmegtakarítást eredményez.

Egy adott védelmi projekt finanszírozásában legalább három uniós tagállamnak kell részt vennie, és a beruházásnak fejlesztenie kell az európai védelmi ipart, továbbá a beszerzéseknek a kritikus védelmi termékekre kell irányulnia – áll a bizottság közleményében. A bizottságot a tagállami vezetőket tömörítő tanács és az Európai Parlament kérte fel a javaslat kidolgozására.

Két orosz Tu-160-as rakétahordozó hétórás repülést tartott a Barents-tenger felett
Az orosz hadászati légierő két Tu-160-as stratégiai rakétahordozója az előzetes tervek szerinti repülést hajtott végre a Barents-tenger semleges vizei felett – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a Tu-160-asok több mint hétórás rutinrepülésének vadászkíséretet az orosz Északi Flotta légierejének MiG-31-es repülőgépei és légvédelme biztosították. A közlemény rámutatott, hogy a nagy hatótávolságú orosz repülőgépek rendszeresen repülnek az északi sarkvidéki, az észak-atlanti, a fekete- és a balti-tengeri, valamint a csendes-óceáni semleges vizek felett. A repüléseket a légtérhasználat nemzetközi szabályainak megfelelően hajtják végre. Januárban az orosz légierő Tu-160-as stratégiai rakétahordozói 13 órás repülést hajtottak végre a Jeges-tenger felett.

 

The post Orosz agresszió: Az EU 500 millió eurós alapot javasol az uniós tagállamok fegyverkezésének támogatására appeared first on .

Szolgálataikért pénzt kap a Gazprom orosz állami energetikai óriáscég egy leányvállalatától az az orosz humorista duó, amely Vitalij Klicsko kijevi polgármestert imitálva megtévesztett több nyugati politikust – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság.

A Wowan-Lexus duó már korábban elismerte az RBB Kontraste című politikai magazinműsorának, hogy ők felelősek mások mellett a berlini kormányzó polgármester – a tartományi rangú német főváros kormányának vezetője -, Franciska Giffey megtévesztéséért. A műsor új, csütörtöki számában közölt interjúban azt is elmondták, hogy egy Gazprom-leányvállalat finanszírozza a tevékenységüket.

“A Rutube-nak dolgozunk, és a Rutube nagykövetei vagyunk, így onnan szerezzük a pénzünket” – mondta Alekszej Sztoljarov, a Lexus művésznevet használó humorista az RBB-nek. A Rutube egy orosz videomegosztó platform – a Youtube orosz másolata -, amely a Gazprom-csoporthoz tartozik.

Alekszej Sztoljarov és társa, Vlagyimir Krasznov, azaz Wowan manipulált videóhívásokkal tévesztett meg politikusokat. Azt a látszatot keltették, hogy az általuk hívott féllel Klicsko beszélget.Giffey és stábja a beszélgetés nagyjából harmincadik percében gyanút fogott, és megszakította a hívást. Az ál-Klicsko ekkor éppen arra kérte a berlini városvezetőt, hogy segítsen egy kijevi melegfelvonulás megszervezésében.

Az orosz humoristák a Kontraste előző, június 29-i számában közölték: nem árulják el, hogy milyen technológiával dolgoztak, de azt elmondhatják, hogy könnyű dolguk volt. Az RBB szakértői szerint úgy tűnik, hogy a széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben nem a mesterséges intelligencia használatának magas szintű képességét feltételező, úgynevezett deepFake technológiát használták, hanem egy jóval egyszerűbb megoldást.

A berlini polgármesterrel folytatott álbeszélgetésről készített képernyőfelvételek alapján meglehet, hogy csupán manipuláltak egy Zoom-interjút, amelyet Vitalij Klicsko egy ukrán újságírónak adott. A Wowan-Lexus duó számos hasonló megtévesztő akciót hajtott végre korábban. Az RBB-nek hangsúlyozták, hogy munkásságuknak nincs politikai vonatkozása, és nem orosz titkosszolgálati megbízásból dolgoznak.

Ugyanakkor – tette hozzá az RBB – tevékenységük feltűnően gyakran irányul a Kreml kritikusai ellen, és nemrégiben egy moszkvai díjátadó ünnepségen az orosz külügyminisztérium szóvivőjétől kaptak elismerést. A szóvivő a “telefondiplomácia mestereiként” jellemezte őket – jegyezte meg a német közszolgálati médiatársaság.

A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) korábbi vezetője, Gerhard Schindler az ügyről az RBB-nek azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben “gigantikus információs háború” is zajlik, amelynek célja az ellenség hiteltelenítése, és eszközei közé tartozik az álhír, a dezinformáció és a manipuláció.

Ugyanakkor “a legélesebb fegyver ebben az információs háborúban a humor, a viccelődés és gúnyolódás az ellenfél nevetségessé tételének és delegitimálásának szándékával” – mondta Gerhard Schindler, hozzátéve: “nagyon emlékeztet a titkosszolgálati műveletekre” az a módszeres eljárás, amellyel a humoristák feltérképezték, megközelítették, behálózták, majd a videóhívással megtévesztették áldozataikat.

A NATO stratégiai kommunikációra szakosodott rigai kutatóintézetének (NATO CoE STRATCOM) igazgatója, Janis Sarts az RBB-nek elmondta: a Rutube-hoz fűződő kapcsolat elismerése alapján egyértelmű, hogy a két humorista “állami pénzt” kap, és ez logikus is, hiszen a Kremlnek fontos érdeke fűződik a Wowan-Lexus duó tevékenységéhez.

A humor ugyanis fenyegetés “minden autokratikus rezsimnek”, így Putyin rendszerének is, ezért igyekeznek “ellenőrzés alatt tartani a humort”, és mint a Wowan-Lexus duó esetében is, az ellenségnek tartott nyugati politikusokra irányítani – fejtette ki a 32 országot összefogó katonai szövetség szakértője.

 

The post Pénzt kapnak egy Gazprom-leányvállalattól a nyugati politikusokat megtévesztő orosz Klicsko-imitátorok appeared first on .

Jogerősen felmentette a bíróság az M3-as autópályán 2016-ban történt halálos tömegszerencsétlenség vádlottját – közölte a Miskolci Törvényszék.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlott nő az általa vezetett személygépkocsival 2016. december 17-én éjjel, az M3-as autópályán, a belső sávban haladt Budapestről Debrecen felé, 110-120 kilométer/órás sebességgel. Ugyanabba az irányba, a külső sávban 100 kilométeres óránkénti sebességgel haladt egy utazási társaság autóbusza két sofőrrel és nyolcvan utassal.

Csapadék nem esett, de párásodás miatt az út nedves, a hőmérséklet pedig kevéssel fagypont alatti volt. Az autópálya mezőkeresztesi szakaszánál a vádlott elhaladt a busz mellett, amikor az autója megcsúszott, a busz előtt átsodródott a külső forgalmi sávba és a szalagkorlátnak ütközött.

Az autóbusz sofőrje balra kormányozott, de nem tudta elkerülni az ütközést. Az emiatt a baloldali szalagkorlátnak ütköző autóbusz az oldalára borult. Ezután az autópályán érkező járművek közül több is egymásba sodródott. A balesetben öt ember meghalt, többen maradandó fogyatékosságot, illetve 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, 21-en pedig könnyebben megsérültek.

A törvényszék szerint az első fokon eljáró Mezőkövesdi Járásbíróság részletes tanú- és szakértői bizonyítást folytatott le, az időjárási- és útviszonyokat kellő alapossággal feltárta, és a bizonyítékok mérlegeléséből okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a gépkocsi megcsúszása által előidézett súlyos kimenetelű baleset a vádlottnak nem róható fel. A vádlott ugyanis nem számíthatott az útburkolat hirtelen, előre nem látható változására, a lokálisan kialakult jéghártya-képződést nem láthatta előre. Az autópályán addig jegesedést sem a vádlott, sem a közlekedés más résztvevői nem észleltek, és ilyen körülményre a közút kezelője sem figyelmeztette az arra haladókat. A baleset helyszínéig megtett több mint 100 kilométernyi útszakaszon tapasztaltak alapján nem merült fel a sebességcsökkentés szükségessége – írták. Ezt támasztották alá a vádlott után a helyszínre érkező járművek vezetői is, akik közül egy, megengedettnél jelentősen alacsonyabb sebességgel haladó autó sem tudta elkerülni az ütközést – tették hozzá.

A stabilitásvesztés oka az eljárásban nem volt feltárható, a jeges útfelületen a szakértői vélemények alapján akár enyhe fékezés is okozhatta – közölték. A vádlott esetében tehát bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, ezért a törvényszék helybenhagyta az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét – áll a közleményben.

 

The post Felmentették az M3-ason 2016-ban történt halálos tömegszerencsétlenség vádlottját appeared first on .

Csalás és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés kísérlete miatt őrizetbe vettek szombaton egy férfit, aki magát rendőrnek kiadva nyolcvanezer forintot csalt ki egy járókelőtől – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A 49 éves V. Attila pénteken egy XIII. kerületi bankautomata előtt leszólított egy embert, akinek rendőrként mutatkozott be. Felmutatott egy hamis igazolványt, majd elmondta, hogy gyanús alakokat látott az utcán, ezért a készpénzt felvevő férfit hazakíséri. A sértett elfogadta a felajánlást, és a lakásáig ment az álrendőrrel. A csaló elkérte a férfi által felvett pénzt, hogy megvizsgálja hamisak-e. Egy telefonos applikációval megtévesztve a sértettet, közölte, hogy a tíz bankjegyből nyolc hamis. A hamisnak mondott tízezer forintos bankjegyeket le is foglalta, és azt ígérte, hogy az intézkedésről szóló jegyzőkönyvet másnap elviszi neki.

A megtévesztett férfinak azonban gyanúsak lettek a történtek, ezért felhívta a rendőrséget. Másnap a csaló azzal hívta a sértettet, hogy viszi a jegyzőkönyvet, de le kell foglalnia a bankkártyáját is, mert valószínűleg klónozták – írták. A megbeszélt helyen az álrendőrt igaziak várták. V. Attilát a XIII. kerületi kapitányságra előállították, és gyanúsítottként hallgatták ki csalás vétsége és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének kísérlete miatt.

A férfi beismerő vallomást tett, az angyalföldi rendőrök őrizetbe vették, és kezdeményezték bíróság elé állítását – áll a közleményben.

 

The post Őrizetbe vettek egy álrendőrt a XIII. kerületben appeared first on .