Feed aggregator

Tízéves távlatban beszélt a hazai bíráskodás megreformálásáról Kirosz Vasszarasz, a romániai labdarúgóbírók országos testületének (CCA) vezetője, amikor kedden a sajtó képviselői elé állt Bukarestben.
Kategória: Sport

“We’ve had this discussion…before where a number of ministers say, look whatever happens in Basel it cannot lead to higher capital requirements, and I said then and now that I don’t think that is the right starting point,” Mr Dijsselbloem told reporters. “I think the approach should be different.”

Read more

Du 3 au 14 octobre 2016, un exercice baptisé Sougex se déroule sur la base aérienne 120 de Cazaux. L’objectif fixé aux hommes du groupement aérien d’appui aux opérations (GAAO) de Bordeaux est de construire une base aérienne projetée en douze jours.

Magyarország is megszerezte első győzelmét a 2018-as labdarúgó-világbajnokság selejtezősorozatának európai B csoportjában: a harmadik forduló rigai kiszállásán Gyurcsó Ádám és Szalai Ádám is bevette a lettek kapuját.
Kategória: Sport

Az RMDSZ kedden iktatta a külföldi választókerületben induló jelöltjeinek névjegyzékét a központi választási bizottságnál. Kovács Péter és Magyari Tivadar a listavezető.
Kategória: Belföld

Beata Szydlo en visite dans les usines polonaises de Mielec et Sidwik (crédit : PM Pologne)

(BRUXELLES2) La décision du gouvernement polonais d’abandonner sans coup férir les négociations menées depuis un an avec Airbus pour l’achat d’hélicoptères Caracal et d’annoncer préférer les hélicoptères Black Hawk de l’Américain Lockheed Martin est souvent rapprochée de celle prise en 2002 préférant les F-16 aux Mirage 2000-5. Or le contexte est totalement différent. Si la décision d’acheter les F-16 pouvait se justifier, celle-ci est très difficilement explicable autrement que par des critères politiques et idéologiques. Cette décision du gouvernement de Beata Szydło révèle un certain orgueil démesuré, une certaine confiance en soi qui n’est pas en prise avec les réalités politiques et géopolitiques et risque de se retourner contre les Polonais. En un mot, cette décision est bête… à pleurer.

L’achat manqué du Mirage : une autre affaire

En 2002, la Pologne vient d’adhérer à l’OTAN. Le F-16 est alors l’avion adopté par une bonne demi-douzaine d’armées européennes (Belgique, Pays-Bas, Danemark, Grèce, Norvège, Portugal). Seule la Grèce est équipée en Mirage. En choisissant le premier modèle, Varsovie prenait la « norme OTAN », s’assurait pour un prix raisonnable une certaine possibilité de mutualisation avec d’autres pays sur un standard identique, et permettait de rendre la monnaie de leur soutien aux partenaires américains. Il y avait une logique politique et opérationnelle évidente (même si on peut ne pas la partager) à choisir le F-16 plutôt qu’un avion français fabriqué en France. Critiquer vertement cette acquisition pour la Pologne et ne pas le faire pour les autres pays — comme le font certains commentateurs — est pour le moins peu logique et légèrement désobligeant pour les Polonais.

L’achat du Caracal : un choix industriel également

En 2016, la situation est légèrement différente. Airbus est un groupe européen, et non pas seulement français. Il a une position de choix sur le marché des hélicoptères. Et même si le Caracal (EC 725 ou H225M) n’a pas été choisi par d’autres alliés, c’est un appareil de choix, déjà testé, vendu dans plusieurs pays dans le monde. Son prédécesseur — le Super Puma — est utilisé par plusieurs armées de l’air européennes (Allemagne, Espagne, Grèce, Suède). Et sa version civile (H225 Super Puma) est aussi promise à un certain avenir. Le groupe européen veut investir en Pologne et faire de ce pays un point d’appui pour ses exportations vers l’Est. Un intérêt pour l’industriel mais aussi pour le pays. La plupart des pays de l’ancien « bloc soviétique » sont équipés d’hélicoptères de fabrication russe de type Mi. Il y a là l’enjeu d’un véritable projet pour la Pologne, chef de file du groupe de Visegrad.

Un montage délicat détruit à coups de bulldozers

Le partage délicat des différents marchés conclus par l’armée polonaise entre les Américains (pour les missiles) et les Européens (pour les hélicoptères) — effectué par le précédent gouvernement — relevait d’un subtil équilibre, soigneusement réfléchi au plan politique, permettant, sans renier l’attachement euro-atlantique de la Pologne, d’ouvrir des portes pour travailler, aussi, en commun entre Européens. Il était même question alors d’une possible montée de Polonais dans le capital d’Airbus. Las… pour de multiples raisons — dont la moindre n’est pas que la décision a été prise par le précédent gouvernement — Varsovie a décidé de rompre les discussions et de passer outre avec un contrat passé avec Lockheed Martin.

Un camouflet à l’intégration européenne

Cet acte est aussi très politique comme le précédent mais largement empreint d’une idéologie et de petits calculs à très court terme. Pour le gouvernement du PiS, il s’agit tout d’abord de revoir la décision du précédent gouvernement. Ce qu’a fait la Plateforme civique (PO) est mauvais, ce qu’a fait PO doit être défait. Il s’agit aussi de montrer outre-Atlantique combien la Pologne est fidèle à ses intérêts. Au passage, il s’agit d’infliger un camouflet à la France et à l’Allemagne (Paris très impliqué dans cette vente n’est pas tout seul), à Airbus et, plus généralement, à tout ce qui ressemble de près ou de loin à l’intégration européenne qui est honni à Varsovie. En outre, cette décision brave l’autorité européenne l’obligeant à agir — car le nouveau contrat pourrait bien ne pas être conforme aux règles européennes sur les marchés publics (comme l’ont indiqué à B2 certaines sources européennes).

Une erreur d’une bêtise affligeante

Utiliser des méthodes qui ressemblent davantage à des méthodes de voyous — laisser croire qu’on négocie un contrat tout en négociant en douce avec le concurrent n’est pas vraiment fair play — ne sont pas de nature à susciter la confiance pour l’avenir. La Pologne ne sera plus pour des années un allié fiable. Fâcher un pays européen (la France) qui n’est pas mineur tant au niveau de l’Union européenne que de l’OTAN, un pays avec qui on partage une certaine organisation de l’Etat (Etat unitaire, majorité/opposition) comme en matière socio-économique (place de l’agriculture dans l’économie, et de l’industrie etc.) et est donc un allié objectif, est un sacré faux pas. Le faire au moment où s’entament des négociations avec le Brexit (avec une grosse immigration polonaise présente sur le territoire britannique), où commence à se négocier la révision à moyen terme du cadre financier actuel (2014-2020) et où va bientôt s’entamer un nouveau cadre européen de financement pluriannuel (2021-2027), où la Pologne a tout à perdre (1) relève de la pure idiotie politique.

Un manque de sens historique

Enfin, si les Polonais croient s’attirer la bienveillance et la protection américaine, ils se mettent le doigt dans l’œil jusqu’au trognon… Ils ont oublié l’histoire. Les Etats-Unis n’ont jamais bougé le petit doigt quand la Russie — et dans le temps l’URSS — est intervenue militairement sur le continent européen : ni en 1968 à Prague et en 1956 à Budapest, ni en 1991-1992 en Moldavie (Transnistrie) et en Géorgie (Abkhazie et Ossétie du Sud), ni en 2008 à nouveau en Géorgie, ni tout récemment en 2014 en Ukraine (Crimée, Dombass), ni même en 2015-2016 en Syrie. Il faut regarder l’histoire et la politique actuelle… Les seules fois où les Etats-Unis sont intervenus, c’est pour soutenir par proxy interposé certaines forces qui s’opposaient aux Russes-Soviétiques, comme en Afghanistan. Le résultat n’est pas extrêmement probant d’un simple point de vue de la sécurité américaine à moyen terme. Il y a là une erreur stratégique que commet Varsovie, illusionné, par un tropisme patriotique échevelé…

(Nicolas Gros-Verheyde)

(1) Tous les indicateurs sont au rouge pour la Pologne : 1) Elle est un des principaux bénéficiaires des fonds structurels et fonds agricoles dans la nouvelle mouture européenne mise en place en 2000. 2) il faut compenser le départ britannique (au bas mot 5 milliards d’euros par an en moins) — ce qui implique de serrer les dépenses. 3) Tous les pays ont aujourd’hui besoin d’argent frais européen, notamment l’Espagne comme l’Irlande ou l’Italie. Et chacun va ‘défendre’ chèrement ses intérêts nationaux. 4) Les Etats contributeurs nets (Allemagne en tête) ne vont plus vouloir payer – sans contrepartie – pour des pays qui ont manqué dans la dernière crise migratoire au premier devoir de solidarité. Etc.

A topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ Aurora Stúdiója szervezésében 1998 óta tartanak Tóth Ferenc-emléknapot az 1980 októberében, tragikus körülmények között elhunyt költőre, drámaíróra, néprajzkutatóra és pedagógusra, valamint munkásságára emlékezve. Tóth Ferenc halálának 36. évfordulója alkalmából október 8-án hatodízben tartottak a megemlékezés keretében tartományi szintű vers- és prózamondó szemlét Topolyán.

Der Job des früheren EU-Kommissionspräsidenten José Manuel Barroso bei Goldman Sachs sorgt weiterhin für Empörung.

L’opération baptisée « Espreaux » s’est déroulée du 27 au 30 septembre dans la région de Tin Bourki, au nord-est de Tombouctou. Elle a été conduite par les forces armées maliennes (FAMa) et appuyée par le détachement de liaison et l’appui opérationnel 4 (DLAO 4) de Tombouctou.

A Tanács 2016. október 13-án véglegesen jóváhagyta azt az irányelvet, amely a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy megvádolt, illetve európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek költségmentességhez való jogáról szól.

A leendő irányelv minimumszabályokat határoz meg a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottaknak és vádlottaknak, valamint más személyeknek a büntetőeljárásokban való költségmentességhez fűződő jogára vonatkozóan. Bizonyos feltételek mellett költségmentességet biztosít továbbá az európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek számára mind a végrehajtó, mind pedig a kibocsátó tagállamban.

„A tisztességes eljárás egyik alapköve, hogy mindenkinek joga van ügyvédi segítség igénybevételére. Azzal, hogy meghatározza a költségmentesség nyújtásának minimumkövetelményeit, ez az irányelv elősegíti annak a célnak a megvalósítását, hogy jövedelmi helyzetétől függetlenül mindenki igénybe vehesse az igazságszolgáltatást. Meggyőződésem, hogy az irányelv hozzájárul az európai országok közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez, és ezzel a büntetőügyekben folytatott együttműködés javításához is.”

Lucia Žitňanská szlovák igazságügyi miniszter

A bizottsági javaslathoz képest bővült az irányelv alkalmazási köre, hogy bizonyos feltételek mellett a büntetőeljárás során minden szakaszában biztosított legyen a költségmentességhez való jog. Az eredeti javaslat csak ideiglenes költségmentességhez való jogról rendelkezett; ez a jog csak a büntetőeljárás kezdeti, a költségmentességről való végleges döntéshozatalt megelőző időszakára terjedt volna ki.

Annak eldöntéséhez, hogy egy adott személy jogosult-e költségmentességre, a tagállamok megvizsgálják az érintett anyagi helyzetét és a jogosultság megalapozottságát. Az anyagi helyzet vizsgálata annak értékelését jelenti, hogy az érintett személy ténylegesen híján van-e a jogi segítségnyújtás költségeinek megfizetéséhez szükséges forrásoknak, a megalapozottsági vizsgálat pedig azt hivatott felmérni, hogy az adott ügy körülményeit tekintve a költségmentesség az igazságtételt szolgálná-e.

A szöveget az Európai Parlament október 4-én hagyta jóvá. Azzal, hogy a Tanács ma véglegesen elfogadta az irányelvet, a jogalkotási eljárás véget ér. Az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően a tagállamoknak harminc hónap áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy az irányelvet nemzeti jogukba átültessék.

Az Egyesült Királyság és Írország úgy döntött, hogy nem vesz részt az irányelvben, Dánia pedig eleve nem vesz részt a bel- és igazságügyi jogszabályokban.

Az eljárási jogokról szóló ütemterv

A szóban forgó irányelv az utolsó olyan jogszabály, amelyet a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott személyek eljárási jogainak megerősítéséről szóló, a Tanács által 2009 novemberében elfogadott ütemterv irányoz elő.

Az ütemterv célja annak biztosítása volt, hogy a valamely tagállamban büntetőeljárás alá vont személyek Unió-szerte rendelkezzenek bizonyos minimális eljárási jogokkal. Ez az Európai Unióban működő igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalmat is fokozná, és ezáltal előmozdítaná az olyan eszközök alkalmazását, mint például az európai elfogatóparancs.

Az ütemterv alapján már sor került az alábbi öt egyéb intézkedés elfogadására:

• a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog (2010/64/EU irányelv);
• a tájékoztatáshoz való jog (2012/13/EU irányelv);
• az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog (2013/48/EU irányelv);
• az ártatlanság vélelme ((EU) 2016/343 irányelv); és
• a gyermekekre vonatkozó speciális biztosítékok ((EU) 2016/800 irányelv).

 

This paper examines the progress made along the month of September on the refugee crisis affecting Europe. Despite the fact that 65 million people are displaced worldwide, of which one-third are refugees, the majority of political declarations and summits concerning the refugee crisis both at the European and international level constitute missed opportunities and are devoid of genuine and concrete propositions.

In spite of the recent EU-Turkey deal and the aggressive border control policy of Visegrad and Balkan states that result in the decrease of the number of migrants and refugees arriving in Europe, still 7,000 refugees and migrants have died in the Mediterranean Sea in the last two years. In addition, there are currently 100,000 migrants stuck in the entry countries of Greece and Italy. Displacement of population worldwide is at its highest level ever achieved. UNHCR Global Trends report finds 65.3 million people, half of which are children, or one person in 113, were displaced from their homes by conflict, persecution and poverty in 2015.

In the last two years, the arrival of 1.5 million asylum seekers in European states resulted in greater anti-migration sentiment over EU populations and exacerbated nationalist and xenophobic movements, as well as populist discourses. Even in Nordic states, which have been at the forefront of welcoming refugees and host among the largest number of asylum seekers, there are increasing discontentment and demand for greater border controls. While EU governments agreed in 2015 to resettle 22,500 refugees in two years, only 7,272 people had been resettled by June 2016 due to the political character of the issue and flourishing nationalist sentiments (ECRE, 2016). The never-ending conflict in Syria is the largest driver of this refugee crisis: Syria is the world’s biggest producer of both internally displaced people (7.6 million) and refugees (3.88 million at the end of 2014). The recent worrying development in Aleppo call for greater cooperation and action both at the international and European level.

Actions at the EU level

The start of this academic year has been marked by crucial international summits and conferences and especially began with the G20, which took place in Hangzhou September 4th to 5th. Presidents Juncker and Tusk on the behalf of the EU, emphasised the need for the G20 to play an increasing role in tackling the international refugee crisis by developing a comprehensive global response and share the responsibility (Juncker, Tusk, 2016). In the Summit, the EU urged G20 leaders to support the United Nations’ action and emphasised the need for increasing humanitarian and development assistance, as well as reaching an agreement on resettlement of refugees worldwide.

Indeed, following the G20, on September 8th, the EU announced its Emergency Social Safety Net plan for Turkey and called the European community to greater collective response to the refugee crisis. The Plan for Turkey aims at benefiting one million refugees present in Turkey to meet their basic needs by providing monthly cash transfer through an electronic debit card (see European Commission, 2016). This plan of €350 million will be primarily financed by the EU and its Member States under the Facility for Refugees in Turkey (which was itself raised from €1 billion to €2.1 billion by the European Commission), thus constituting the largest humanitarian aid project financed by the EU. The plan is part of the wider effort of the EU to raise its development assistance and humanitarian aid for the refugee crisis. Indeed, constitutive of the EU budget to the refugee crisis, €500 million have been allocated to the Trust Fund for Syria, €1 billion to the Facility for Refugees in Turkey and €1.8 billion to the EU Emergency Trust Fund for Africa that aims at addressing the root causes of migration (see: European Commission, 2016). Additionally, Member States agreed on an additional €3 billion for 2016 in order to help Syrian population present in neighbouring countries in Lebanon, Jordan, Iraq and Turkey.

The beginning of this academic year was also marked by the Bratislava informal Summit, which promised to overcome the challenges raised by the Brexit and enhance cooperation on the migration crisis. The Summit however made little advancement on the migration crisis and was even characterized by commentators to represent the ‘beginning of the end’ and a critical point of the EU. Indeed, European leaders’ views appeared to diverge greatly, especially on questions of migration. Matteo Renzi argued that Europe was at risk without a political change on migration and even stated after the conference: “We are doing our bit on migrants and we are ready to do so alone if necessary” (Euronews, 2016). The French President, Francois Hollande focused on border security and EU’s external borders and called for greater control of ‘irregular migration’ (Politico, 2016). Disagreements were especially visible among the Visegrad group concerning the migration crisis, who repeatedly refused to accept refugees under EU quotas. Bratislava Summit illustrated that agreeing on sharing the responsibility and the cost of hosting refugees remained a controversial and unresolved issue.

 

In his annual State of the Union speech on September 14th, Juncker repeatedly stated the need for more solidarity with refugees and called EU Member States to also demonstrate their solidarity and accept shared responsibility. Juncker argued solidarity cannot be imposed or forced, and that solidarity “must come from the heart” and has nothing to do with European Law. He also insisted Europe emerged and formed along migration and immigration waves.

In his speech, Juncker called for shared responsibility between EU Members and demanded states to resettle certain numbers of migrants according to their country size, population and economic situation. Also, Juncker importantly stated in his speech that EU funds could not be used to build fences and walls. Such statements respond to the recent controversy on the building of a wall of four-meter high in Calais to prevent migrants and refugees from the Jungle to enter British coasts. It further responded to criticisms concerning the coming €108 million EU-Bulgaria Deal for border protection. Juncker insisted the funds delivered will be used for the delivery of equipment and vehicles for border police, and not for building up fences and walls across the border.

This statement also pointed to the existing tensions between the EU and Eastern states such as Hungary, Poland, Slovakia and the Czech Republic openly oppose the quotas for resettlement demanded by the EU. The Hungarian referendum on October 2nd concerning quotas for resettlement, which was nevertheless turned down, concerned the demand of the EU to resettle only 1,294 migrants (Faiola, 2016). Despite the rejection of the referendum, the fate of refugees and migrants in Hungary and the ones attempting to cross the country remains worrying. Indeed, the Hungarian Prime Minister, Viktor Obran who has build a wall across Hungary’s border, recently compared migration to “poison” and argued “every single migrant poses a public security and terror risk”, while he is now recruiting thousands ‘border hunters’ (see: Faiola, 2016).

The concept of ‘flexible solidarity’ has been used many times by President Juncker in his State of the Union speech, who argued solidarity has to ‘come from the heart, that it has to be voluntary’. He was in the aftermath of his speech highly criticized for using the formula, especially as commentators saw in the concept of flexibility a gateway term for Balkan states to continue their migration policies. Indeed, whether flexible solidarity could be an efficient strategy to solve the migration crisis is highly questionable. Crisp (2016) indeed argues that “flexible solidarity” illustrated the indecision of the EU and meant Member States would be able to refuse the quotas imposed by the EU on hosting refugees within their borders and “pick and choose when to stand together”. Despite Juncker’s response to criticism on ‘flexible solidarity’ arguing applicable community law was not optional, the speech appeared in line with the demand of Visegrad states (Hungary, Poland, Czech Republic; Slovakia), who block movements of migrants within their borders. As Crisp (2016) argues, language matters when mentioning the fate of refugees, and the term ‘flexible solidarity’ paves the way for Visegrad countries freestyling.

The UN Summit for Refugees and Migrants

The first UN Summit focusing exclusively on migration was held on September 19th and 20th in New York. 193 worldwide leaders adopted a series of engagement and measures in the New York Declaration for Refugees and Migrants to address the urgent migration crisis and the Syrian crisis that killed about 300,000 in five years and pushed four million Syrians in exile in neighbouring countries and European states.

In addition to the UN Summit, the American President Barack Obama organised a meeting aiming at tackling the refugee crisis and especially increase the international assistance provided to entry countries and major host countries. Indeed, 86 per cent of worldwide refugees are currently hosted by developing countries (especially Lebanon, Jordan, Turkey, Iran, Kenya, Ethiopia, Pakistan, Uganda, Thailand), while the six world’s wealthiest countries host 7 per cent of world’s total refugees (Courrier International, 2016). The major host countries of Syrian refugees, including Jordan, Turkey and Lebanon are now closing their borders and ask wealthier nations to share responsibility for the refugees among states.

Before the Summit even began, many commentators had already qualified the conference as a missed opportunity and it indeed proved disappointing. The Declaration primarily focused on the respect of fundamental rights of migrants and reiterated the commitment of the international community to fight against xenophobia and enhance access to education for displaced children. The Declaration also expresses the political will of UN Member States to protect the fundamental rights of refugees and migrants and share responsibilities. However, the Declaration does not articulate any quantifiable objectives, nor does it develops specific commitments concerning the resettlement of refugees worldwide.

The Secretary General Ban Ki-Moon saw in this “historic UN Summit”, a collective effort to tackle the challenge of migration and the commitment of the international community to begin a process of global compact on migration (see: UN, 2016). In fact, the Summit and the New York Declaration postponed the agreement of a vast plans for refugees and migration until 2018. The New York Declaration solely constrains Members to begin negotiations in perspective of another international summit that will adopt a global compact for migrants and refugees in 2018. Indeed, the “Concrete Plans for Making the New York Declaration work” are:

• Start negotiations leading to an international conference and the adoption of a global compact for safe, orderly and regular migration in 2018. The agreement to move toward this comprehensive framework is a momentous one. It means that migration, like other areas of international relations, will be guided by a set of common principles and approaches.
• Develop guidelines on the treatment of migrants in vulnerable situations. These guidelines will be particularly important for the increasing number of unaccompanied children on the move.
• Achieve a more equitable sharing of the burden and responsibility for hosting and supporting the world’s refugees by adopting a global compact on refugees in 2018 (see: UN,2016).

In other words, the New York Declaration only entails the start of negotiations for an agreement to be reached by 2018, while the migration crisis is considered as one of the most urgent crisis worldwide. There is still a lack of concrete objectives and specific commitments regarding the shared distribution of refugees among states.

In 2015, Ban Ki-Moon announced that states would have to resettle 10 per cent of the total world’s refugees per year under a “Global Compact on Responsibility Sharing for Refugees”. This Compact aimed at greater coordination and cooperation between states, as well as balancing the fact developing countries still host 86 per cent of refugees while wealthy states have often proved reluctant to host more refugees. The plan was supposedly going to be included in the UN Summit for Refugees and Migrants and the New York Declaration. The proposition was nevertheless removed from the draft declaration along the negotiations and taken out from the objectives of the Declaration. Following the Summit, the UN High Commissioner for Refugees now asks for the resettlement of 5 per cent of the total burden of refugees. Additionally, while the New York Declaration promised to protect children, little genuine solution has yet been found and agreed on for tackling the retention of children.

The only detailed and concrete decision adopted in the New York Declaration concerns the shift of the International Organisation for Migration (IOM) under the auspice of the UN in order to strengthen the global approach to migration (UN,2016).

As the general secretary of Amnesty International, Salil Shetty concludes, instead of becoming an unprecedented agreement, the Declaration simply turns into another well-written text leading to inaction (see: Shetty, 2016). The postponement of the deal until 2018 represents another missed opportunity for the international community since the beginning of the crisis and maintains the status quo. As Human Rights Watch stated, the Summit was “filled with speeches that veered from vapid platitudes disconnected from real world challenges to get-tough pronouncements about securing borders and stopping irregular migration” (Frelick, 2016). Indeed, even EU Representatives in the Summit principally focused on the questions of irregular migration and focused on the need to further support countries of first arrival such as Greece and Italy. However, as Human Rights Watch points, 83 per cent of ‘irregular migrants’ who arrived on European coasts in 2015 originate from the top refugee-producing countries that are Syria, Afghanistan, Somalia, Iraq and Eritrea (Frelick, 2016).

Commitments therefore remain minimal in the face of the challenge. The Summit missed the opportunity to bring great change to the current distribution of refugees worldwide and meet the demand of countries hosting the majority of refugees. Political statements and proposals articulated at the beginning of this year, remain way under what would be required for tackling the migration challenge and developing efficient solutions. While collective action would be highly required, the international community and the European Union do not express strong enough political commitment to tackle the problem and develop genuine solution. Despite the G20, the Bratislava Summit, the announcement made in the State of the Union speech of President Juncker and the UN Summit on Migration and Refugees, there are still little concrete plan for the resettlement of refugees and on the detention of children stuck in refugee camps. The refugee crisis is one that demand solidarity, while states are not doing enough.

The EU and more largely the UN must compel their Member States and especially the world’s wealthier states to share responsibility for the crisis and provide greater assistance to the major host and entry countries. Genuine commitments and concrete plans will be required before 2018 to tackle the challenge of refugees both in Europe and worldwide. It is time that the interests of states stop taking precedence over the development of genuine solutions for the 21 million refugees worldwide.

The European Union must prove it is able to put in place concrete solution for tackling the refugee crisis and encourage its Members to cooperate. While refugee quotas remain highly debated and controversial among Member States, the EU will have to take political initiatives among members refusing quotas. Especially, the EU has to find solutions to the increasing reluctance of Visegrad members and Balkan states to coordinate on border control, migration policy, and the EU demand for resettlement solutions. It might have to develop more stringent and vigorous response and sanctions towards governments policy like in Hungary, which is now accused of violation of the Geneva Conventions by the UNHCR for racist discourses and repeatedly using force with migrants. The European Union must formulate clear resettlement solutions and options, encourage coordination among its Members in order to formulate quantifiable and homogenous action plans and targets for the following year.

Kim Chardon

Bibliography

Courrier International, (19.09.2016), “Les dirigeants mondiaux se penchent sur le sort des migrants”, Accessed : http://www.courrierinternational.com/depeche/les-dirigeants-mondiaux-se-penchent-sur-le-sort-des-migrants.afp.com.20160919.doc.ga455.xml

Crisp J., (19.09.2016), “’Flexible solidarity’ is Europe à la carte”, The Brief, Euractiv, Accessed : https://www.euractiv.com/section/all/news/the-brief-flexible-solidarity-is-europe-a-la-carte/

ECRE, (09.09.2016), “Have all the tears dried up? One year after Alan Kurdi’s death”, European Council on Refugees and Exiles, Accessed: http://www.ecre.org/have-all-the-tears-dried-up-one-year-after-alan-kurdis-death/

European Commission, (2016), “Did you know…? Facts and figures about the European Union and the G20”, G20 2016 China, Hangzhou, 4-5 September 2016, Accessed: http://europa.eu/rapid/press-release_AGENDA-16-2641_en.htm

European Commission (08.09.2016), “Questions and answers: Support for refugees in Turkey through the Emergency Social Safety Net (ESSN)”, European Commission – Fact Sheet

European Commission (2016), “YouTube Interview with President Juncker – French”, Accessed: https://www.youtube.com/watch?v=PisoCZMjulo

European Commission, (19.09.2016), « LIVE EC Midday press briefing of 19/09/2016 », Accessed : http://ec.europa.eu/avservices/video/player.cfm?ref=I126018 Faiola (01.10.2016), “How do you stop migrants? In Hungary with ‘border hunters’”, The Washington Post, Accessed: https://www.washingtonpost.com/world/europe/how-do-you-stop-migrants-in-hungary-with-border-hunters/2016/09/30/cd9736aa-818c-11e6-9578-558cc125c7ba_story.html

Frelick B., (20.09.2016), “World Refugee Summits Fail Refugees”, Human Rights Watch, Accessed : https://www.hrw.org/news/2016/09/20/world-refugee-summits-fail-refugees

Juncker J.C., Tusk D., (29.08.2016), “Letter on G20”, The European Council, The European Commission

Powell C., (15.09.2015), “The future of the EU : An agenda”, Euractiv, Accessed : http://www.euractiv.com/section/future-eu/opinion/the-future-of-the-eu-an-agenda/

Shetty S., (28.07.2016), “Le pacte mondial concernant les refugiés risque d’être sacrifié sur l’autel d’intérêts nationaux égoïstes”, Amnesty International, Accessed : https://www.amnesty.org/fr/latest/news/2016/07/global-refugee-deal-risks-being-sacrificed-on-altar-of-selfish-national-interests/

Tempest M., Mogran S., (12.09.2016), “Bruxelles annonce la distribution de cartes bancaires aux réfugiés”, Euractiv.fr, Accessed : http://www.euractiv.fr/section/aide-au-developpement/news/stylianides-plan-to-give-refugees-debit-cards/?nl_ref=20592319

United Nations, (2016), “New York Declaration for Refugees and Migrants adopted by all Member States at historic UN Summit”, Accessed: https://refugeesmigrants.un.org/sites/default/files/un_press_release_-_new_york_declaration_-_19_september_2016.pdf

Classé dans:Uncategorized

Magyar Államkincstár Tolna Megyei Igazgatóság
Állampénztári Iroda

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. • (1) bekezdése alapján

pályázatot hirdet

pályázatkezelési referens

munkakör betöltésére.

A kormánytisztviselői jogviszony időtartama:

határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszony.     

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Tolna megye, 7100 Szekszárd, Augusz Imre utca 7.

A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:

3. melléklet 35. pontja szerinti európai uniós feladatkörre I. besorolási osztályban előírt Európai Unió szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképzettség; egyetemi szintű jogász, szociológus, politológus, bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi, vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett szakképzettség, vagy agrár-felsőoktatásban szerzett szakképzettség; államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség vagy gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment, nemzetközi kommunikáció, külgazdasági, nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítási szakon szerzett közgazdász szakképzettség; egyetemi szintű katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) biztonság- és védelempolitikai szakon, illetve azzal egyenértékű egyetemi szintű szakon szerzett szakképzettség.

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

• a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet, valamint az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet között létrejött szerződésben foglaltak szerint közreműködik a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) Közreműködő Szervezeti feladatok ellátásában, különösen a projektek szakmai megvalósulásának nyomon követése tekintetében;
• a feladatok elvégzéséhez kapcsolódó jogszabályok és azok változásainak ismerete, alkalmazása, a belső eljárásrendek megismerése és betartása;
• pályázatok kezelésére kifejlesztett informatikai rendszerekkel kapcsolatos adminisztráció elvégzése, a feladatkörébe tartozóan felelős a pályázatok kezelésére kifejlesztett informatikai rendszerek naprakész, pontos adatokkal történő feltöltéséért, a szükséges módosítások aktualizálásáért, végrehajtásáért, ellenőrzéséért használja a pályázatok kezelésére kifejlesztett informatikai rendszerek által adott sablonokat;
• adat- és információszolgáltatás a vonatkozó jogszabályokban valamint eljárásrendekben foglalt jelentések, beszámolók, riportok készítéséhez, és az egyéb időszakos jelentések összeállításához;
• a benyújtott támogatási kérelmek érkeztetése, befogadása, a megadott szempontok alapján teljességi és jogosultsági ellenőrzése;
• a feladatkörébe utalt pályázatok támogatási szerződéseivel, támogatási okirataival (továbbiakban: szerződés) kapcsolatos feladatok ellátása (formai követelmények teljesítésének ellenőrzése, és ezzel kapcsolatos feladatok szervezése; a szerződéstervezetek ellenőrzése, valamint a szerződésben foglalt egyéb adatok helyességének vizsgálata; a támogatási szerződés aláírásra történő előkészítése, ennek keretében a hiányok pótlására a szükséges intézkedések megtétele, a beérkező hiánypótlások ellenőrzése, egyeztetés más szakmai egységekkel);
• a támogatási szerződések módosításához, változás-bejelentésekhez szükséges intézkedések elvégzése.

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény , a(z) Magyar Államkincstár belső szabályzatai, rendelkezései az irányadók.     

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Főiskola,
• Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettség
• gazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség
• európai uniós támogatások kezelésében és lebonyolításában szerzett tapasztalat
• közbeszerzési eljárások ismerete
• „B” típusú jogosítvány

Elvárt kompetenciák:

• pontos, precíz, önálló, felelősségteljes munkavégzés,
• együttműködési készség,
• terhelhetőség, kiváló stressztűrő képesség,
• problémamegoldó képesség, kezdeményező készség,

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• kizárólag a 45/2012. (III. 20.) Korm. rend. 1. sz. melléklete szerinti önéletrajz (minta a Magyar Államkincstár honlapján megtalálható: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/lakossagi-ugyfelek/allashirdetes_
• motivációs levél
• iskolai végzettséget, szakképzettséget, nyelvvizsgát igazoló okiratok másolata
• a meghirdetett munkakör betöltésének a feltétele a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 42. § (1) és (3) bekezdésének való megfelelést igazoló, 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, melyet legkésőbb a jogviszony-létesítésekor eredeti példányban be kell nyújtani.

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2016. október 21.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Grószné Kóczán Mónika nyújt, a 74/416-411 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton Fehér János részére a igazgato.szekszard@allamkincstar.gov.hu e-mail címen keresztül.

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

A jelentkezéseket legkésőbb 2016. október 21. napjáig elektronikusan az igazgato.szekszard@allamkincstar.gov.hu címre kérjük eljuttatni az e-mail tárgyában a „pályázatkezelési referens” munkakör pontos megjelölésével.

A pályázat elbírálásának határideje: 2016. október 31.

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:

A pályázati anyag benyújtásával egyidejűleg a Pályázó hozzájárul adatainak kezeléséhez, valamint ahhoz, hogy a pályázati anyagát a kiválasztási eljárásban résztvevők megismerhetik. Tájékoztatjuk, hogy a beküldött pályázati anyagokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. § (1) bekezdése szerint kezeljük. A jelentkezéshez csatolt hozzájárulása esetén önéletrajzát az álláspályázati adatbázisunkban egy évig tároljuk.

A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.allamkincstar.gov.hu honlapon szerezhet.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2016. október 10.

A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
Pályázatkezelési és Közbeszerzési Osztályára   

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. • (1) bekezdése alapján

pályázatot hirdet

közbeszerzési csoportvezető

munkakör betöltésére.

A közszolgálati jogviszony időtartama:

határozatlan idejű közszolgálati jogviszony. 

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A vezetői megbízás időtartama:

A vezetői megbízás határozatlan időre szól.

A munkavégzés helye:

Bács-Kiskun megye, 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

Közbeszerzésekkel, központosított közbeszerzésekkel kapcsolatos szakmai, jogi és koordinációs feladatok ellátása. Közbeszerzési és közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzési eljárások lefolytatásának irányítása, ellenőrzése.

A munkakör betöltője irányítása alá tartozó szervezeti egységek megnevezése:

Közbeszerzési Csoport

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény , valamint a(z) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a köztisztviselőket megillető szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokról, valamint a szociális és kegyeleti támogatásokról szóló 9/2010. (II. 5.) önkormányzati rendelete, továbbá az Egységes Közszolgálati Szabályzat rendelkezései az irányadók.    

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Egyetem, jogász,
• Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása,
• közbeszerzési eljárások lebonyolításában ajánlatkérői oldalon szerzett legalább egy éves szakmai gyakorlat

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• közbeszerzési referens végzettség, vagy közbeszerzési szakjogász végzettség.

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• fényképes önéletrajz a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. 5. mellékletében foglalt adattartalommal, iskolai végzettséget igazoló okiratok másolata, 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, nyilatkozat a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2016. október 14.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Balogh Zoltán osztályvezető, Pályázatkezelési és Közbeszerzési Osztály nyújt, a 76/513-523 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Postai úton, a pályázatnak a Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal címére történő megküldésével (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. ). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: 13.733-3/2016. , valamint a munkakör megnevezését: közbeszerzési csoportvezető.
• Személyesen: Balogh Zoltán osztályvezető, Bács-Kiskun megye, 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

A pályázat elbírálásának határideje: 2016. október 25.

A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:

• www.kecskemet.hu – 2016. szeptember 28.

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 46. § (1) bekezdése alapján 6 hónap próbaidő kerül kikötésre.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2016. szeptember 28.

A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

A gyermekhét alkalmából Mohácsi Zoltán, a kishegyesi helyi közösség tanácsának elnöke és Sipos Tibor, a helyi közösség titkára ellátogatott a Pán Péter Gyermekintézmény kishegyesi központi óvodájába.

Bonn, 12.10.2016. Am 16. Oktober ist es wieder soweit: Die Weltgemeinschaft erinnert am Welternährungstag an die Menschen, die auch in Zeiten des globalen Überflusses noch hungern. 1945 wurde an diesem Tag die Ernährungs- und Landwirtschaftsorganisation der Vereinten Nationen (FAO) gegründet. Seitdem ist die Zahl der Hungernden erschreckend konstant – etwa 800 Millionen bis eine Milliarde Menschen leiden weltweit an Unterernährung. Nur weil sich die Weltbevölkerung mittlerweile verdreifacht hat, ist der Anteil der Hungernden von etwa 35 % auf 11 % zurückgegangen. Doch ist dies wirklich ein Erfolg? Mittlerweile leben auch in Entwicklungsländern mehr Über- als Unterernährte. In Südasien und in Subsahara-Afrika jedoch sind sowohl die Anzahl als auch der Anteil der Hungernden immer noch besonders hoch. Diese Zahlen selbst sind bereits skandalös. Dazu kommt, dass in den globalen Überschussregionen wie Nord- und Südamerika die „moderne“ Nahrungsmittelproduktion mit großen Maschinen, Mineraldünger und chemischem Pflanzenschutz an biologische, ökologische und gesellschaftliche Grenzen kommt. Andererseits werden in vielen armen Ländern die natürlichen Ressourcen durch Übernutzung auf niedrigem Produktivitätsniveau zerstört. Wasser für die Bewässerung etwa wird vielerorts knapp. Die Agrar- und allgemeine Biodiversität schwindet. Der Klimawandel bedroht die Landwirtschaft ausgerechnet in den ärmsten, subtropischen Weltregionen am stärksten. Krisen und Konflikte erschüttern die Selbsthilfekräfte ganzer Nationen. Hinzu kommen verstärkt Preisschwankungen auf den internationalen Agrarmärkten. Mit der Bioökonomie (Nutzung von Biomasse für Energie oder als Ersatz für Öl in der Petrochemie) entsteht neue Konkurrenz für Nahrungsmittel. Doch einfache Schuldzuweisungen und schnelle Lösungen gibt es nicht. Einerseits zeigt sich seit Gründung der FAO, dass es bisher keinen grundsätzlichen Mangel an Nahrung gab, sondern nur jeweils örtliche, zeitliche und personenbezogene Verteilungsprobleme. Aber ohne einen kontinuierlichen Anstieg der Nahrungsmittelproduktion ist der globale „Angebotsvorsprung“ schnell aufgebraucht. Und auch die Verteilung der Nahrungsmittel ist kein leicht lösbares Problem. In den reichen Ländern ist eine stärkere ökologische Ausrichtung der Agrarproduktion notwendig. Dadurch sinkt jedoch die Produktivität, was zu steigenden Agrarpreisen national und auf dem Weltmarkt führt. In armen Ländern kann dies zu weiterem Hunger bei armen Konsumenten führen. Die Bekämpfung der Nahrungsmittelverschwendung sowie der Verzicht auf Fleischkonsum könnten dieses Defizit ausgleichen. Anders sieht es allerdings bei der steigenden Nachfrage der kommenden Jahrzehnte in den Entwicklungsländern aus, die weit über dem liegt, was derzeit im Überschuss oder einsparbar ist. Die weltweite Agrarproduktion muss daher weiter steigen. Die Reserven dafür sind vor allem in den ärmeren Entwicklungsländern zu finden, wo die Erträge oft bei nur 20-30 % des realistisch gegebenen Potentials liegen und die vermeidbaren Nahrungsmittelverluste ähnliche Größenordnungen aufweisen. Darüber hinaus braucht es eine drastische Erhöhung des Anteils der Nahrungsproduktion, der auf den Markt angeboten wird, um die wachsenden Städte zu versorgen. Der Schlüssel sind die Kleinbauern. Sie stellen immer noch zwei Drittel aller Hungernden. Können sie ihre Produktion steigern, hat dies zwei ernährungssichernde Effekte: Es wird mehr Nahrung produziert, und die bäuerlichen Haushalte erzielen höhere Einkommen. Dies kann nur gelingen, wenn sie – und ihre organisierten Strukturen – massive Unterstützung erhalten; Einerseits durch die Bereitstellung von kurzfristige Betriebsmitteln wie Düngemitteln, langfristige Investitionen wie Maschinen, (leichtere) Kreditvergaben, und andererseits aber auch durch gute (forschungsbasierte) Beratung. Dies alles muss in eine förderliche Agrarpolitik, in ländliche Entwicklungs- und kohärente Makropolitiken eingebettet sein. Die Produktion muss standortgerecht und nachhaltig sein. Dabei sind teilweise auch große Betriebe nützlich: Sie können mehr Risiken auf sich nehmen, für mehr Stabilität sorgen und die Organisation der Wertschöpfungsketten vorantreiben. Die kleinbäuerliche Produktion werden sie aber auf absehbare Zeit nicht ersetzen können. Flankiert werden muss dies von sozialen Sicherungsprogrammen sowohl für die temporär und chronisch Armen ohne Land als auch für die Kleinbauern selbst. Längerfristig müssen auch Arbeitsplätze außerhalb der Landwirtschaft geschaffen werden, um die steigende Zahl junger Menschen zu beschäftigen. Auch auf internationaler Ebene muss gehandelt werden: Freier Agrarhandel und regulierte Absicherungsmöglichkeiten gegen Ernteschwankungen, der Ausbau der internationalen Agrarforschung mit einer guten Verknüpfung in nationale Systeme, ernährungsorientierte Leitplanken für die Bioökonomie, Maßnahmen zur Sicherung der Biodiversität, die Einrichtung internationaler sozialer Sicherungssysteme für das Auffangen der großen, transnationalen Krisen. Weitere Anstrengungen zur Bekämpfung des Klimawandels sind Voraussetzungen dafür, dass auch der Aufbau einer „Klima-smarten“ Landwirtschaft gelingt. Nur dann können wir es noch schaffen, bis zum Jahr 2030 den Hunger weitgehend auszurotten. Erst dann sollten wir wirklich von einem Welternährungstag sprechen und diesen gebührend feiern.

Nemzeti Sportközpontok

a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. • alapján

pályázatot hirdet

projektmenedzser

munkakör betöltésére.

A közalkalmazotti jogviszony időtartama:

határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony.  

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Pest megye, 1146 Budapest, Hermina út 49.

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:

Sportingatlan és egyéb fejlesztési projektek megvalósításának teljeskörű koordinálása a projekt indulásától az üzembe helyezésig, a projektek terv szerinti megvalósulásának elérése különös tekintettel a műszaki tartalomra, költségvetésekre, határidőkre, megrendelői igényekre, kapcsolattartás az építési beruházásban érintett hatóságokkal, közműszolgáltatókkal, engedélyeztetési eljárás lebonyolítása, építtetői/beruházói érdekek képviselete a tervezés és beruházás megvalósítása során, projektkoordináció, a munkafolyamatok komplett átlátása, részvétel a helyszíni bejárásokon, tervtárgyalásokon, beruházás megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárásban történő közreműködés.

Illetmény és juttatások:

Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a(z) NSK Közalkalmazotti Szabályzata rendelkezései az irányadók.   

Pályázati feltételek:

• Főiskola, műszaki (építész, építő, villamos vagy gépészmérnök),
• Felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások),
• B kategóriás jogosítvány,
• 1-3 év szakmai tapasztalat
• magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• e-napló vezetési tapasztalat
• aktív műszaki ellenőri jogosultság
• közbeszerzési tapasztalat
• projektmenedzseri tapasztalat
• műszaki előkészítői munkatapasztalat beruházói/megrendelő területen

Elvárt kompetenciák:

• pontosság, megbízhatóság, elhivatottság, nagy terhelhetőség

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• szakmai önéletrajz, iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló okirat(ok) másolata, büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a páláyzati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul.

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A pályázat benyújtásának határideje: 2016. október 18.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton Kélinger Zoltán részére a allasajanlat@mnsk.hu e-mail címen keresztül.

A pályázat elbírálásának módja, rendje:

A formai és tartalmi követelményeknek megfelelő pályázatokról a munkáltató által összehívott szakmai bizottság dönt. Személyes meghallgatásra csak a pályázatok alapján legesélyesebb jelentkezők esetében kerül sor.

A pályázat elbírálásának határideje: 2016. október 31.

A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.mnsk.hu honlapon szerezhet.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2016. október 3.

A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a munkáltató által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Quelle : © Europäische Union, 2016 - EP

Source : © European Union, 2016 - EP

Kétórás szórakoztató műsorral várják az érdeklődőket a munkácsi Győzelem parkba. Az eseményen fellépnek az Ukrajna tehetségei című tehetségkutató showműsor résztvevői is. Erőművészek, légtornászok, a legviccesebb bohócok, bűvészek és idomított állatok lépnek színpadra október 13. és 16. között – adta hírül a mukachevo.net hírportál.

A gyerekek nagy örömére majmok, kutyák, rókák, mosómedvék mutatják be tudásukat, valamint különleges fellépőként idomított csizmás kakast is láthatnak a nézők.

A szervezők különleges ajánlatként október 12-ig 2+1 akciót hirdettek, azaz két jegy vásárlása esetén a harmadik belépőt ajándékba adják (az akció az első és a második sorra érvényes). A belépés három éves kor alatt ingyenes.

Jegyek elővételben kaphatók a Scsodnya bevásárló- és szórakoztatóközpont mellett.

Bővebb információért hívják a (050)654-73-95-ös vagy a (067)625-06-43-as telefonszámot.

Kárpátalja.ma