Biztonságpolitika

Kedden Hajmáskéren megkezdte ajtólövészeti (Door Gunner) feladatait (Gunnery Table) az Atlanti Határozottság (Eltökéltség?) Hadművelet (OAR) keretében Európába átdobott amerikai rotációs erők forgószárnyas komponensét aktuálisan adó 3. Helikopterdandár (3CAB) állománya Chinook és Black Hawk típusaival. A Hawk Strike 20 légiroham (Air Assault) gyakorlat tűztámogatásáról (itt értsd: LZ megtisztítás, szállítók oltalmazása, kitett erők közvetlen támogatása) gondoskodni hivatott MH 86. SZHB harci helikopteresei eközben a körös-hegyi lőtérrészen dolgoztak Mi-24-eseikkel. S persze ne feledkezzünk meg az ilyen összetett ténykedés biztonságos és hatékony végrehajtásához nélkülözhetetlen előretolt repülésirányítók (JTAC) és a lőtérbiztosítók munkájáról sem.

 

Az ajtólövészek kiképzését/gyakoroltatását célzó lőkört úgy célszerű felépíteni, hogy a szállító helikopterek önvédelmét ellátó ajtólövészek (esetleg a nehéz technika rámpáján helyet foglaló lövészek) mindkét oldalon lehetőséget kapjanak. (Ezt persze a lőtér lehetőségei is behatárolják - a "0"-ponton szerencsére kevésbé). A hosszú expozíciós felvételen (248s, lásd a csillagok bemozdulását) egy Chinook hozzávetőlegesen teljes, az óra járásával ellentétes irányú lőköre során leírt pályáját láthatjuk, először a bal, majd a jobb ajtólövészek sorozatai fényjelzős lövedékeinek nyomával. 

Ez már egy géppárfeladat Chinookkal (lead) és Black Hawkkal (trail), még nappal. A helikopterek most vannak a fő lőirányra merőleges "alapvonalon" (a lőkör elején), hogy a baloldali :-) lövészek ~a fő lőirányba tüzelhessenek. Az amerikai szárazföldi erők helikoptereinek ajtólövész fegyvere többnyire az 7,62 milliméteres M240 (FN MAG).

 

Más feladat, más súlycsoport. A szomszédban a magyar Mi-24-esek dolgoznak 30 millimétereseikkel. A gyakorlat előrehaladtával, a komplexitás fokozásával rövidesen megteremtődik az összhang, a harci helikopterek tűztámogatásának és a szállítók önvédelmi tüzének (és persze a szállított katonák kirakásának) egy mozzanatsorba integrálása.  

Zord

Új koncepció mentén valósult meg az MH Pápa Bázisrepülőtér (MH PBRT) idei repülésbiztonsági szakmai napja. Az elmúlt év helyi szintű repülésbiztonsági értékelése immár nem elsődlegesen a területen dolgozó szakembereknek, hanem minden meghívottnak szólt.

A Boko Haram kifejezés jelentése hausza nyelven “A Nyugatiasodás Szentségtörés”, vagy “A Nyugati Oktatás Tiltott”. Az iszlamista csoportra úgy is hivatkoznak, mint “Akik a Próféta tanításait és a Jihadot támogatják”. A dzsihadista csoport nigériai központú, azonban megjelenik Csádban, Nigerben és Kameronban is. Nigérián belül leginkább az északi területeken, Yobe, Kan, Bauchi, Borno és Kaduna régiókban tevékenykednek. Nigéria történelme során számos vallási konfliktus színterévé vált, hiszen ilyen szempontból nem egységes a lakossága: annak megközelítőleg 50%-a iszlám, akiknek nagy részük szunni, 48%-a keresztény, nagyrészt protestáns, 2%-a pedig az ősi nigériai vallást követi. A Boko Haram politikai szerepet nem vállal, az iszlám fundamentalista irányzata, melyet képviselnek ugyanis ezt tiltja mindaddig, amíg az adott állam jogrendszere nem a Koránban összefoglalt Sharia törrvénykezésen alapul. A Boko Haram legfőbb célja a Sharia törvények bevezetése a lehető legnagyobb területen, elsősorban Nigéria déli részén, ahol a legnagyobb arányban élnek keresztények. Más törvénykönyvekkel szemben ez nem csak a közéletet, hanem az emberek privát ügyeit is hitéletét is szigorúan meghatározza. A testi fenyítés és a halálbüntetés alkalmazását részesíti előnyben a bebörtönzéssel szemben, a nőkkel szemben pedig kivételesen restriktív és diszkriminatív jellegű.

A Boko Haram és az ISWA jelenléte Észak-Nigériában. Forrás:

A Boko Haram feltehetően 2002-ben alakult meg az észak-nigériai Maiduguriban, ahol a brit kolonizáció során a muszlim Bornu Birodalom állt, és ahol a történelem során végig véres harcok folytak a vallási ellentétek miatt a helyi a keresztények és muszlimok között. Kezdetben a csoportot Nigériai Talibánnak is nevezték a hitvallásukon alapuló hasonlóságaik miatt. 17 év alatt a terrorcsoport egy kiterjedt informátorokból és szimpatizánsokból álló hálózatot épített ki a lakosok között országszerte, gerilla harcmodort alkalmazva pedig számtalan brutális merényletet, civilek elleni támadást és emberrablást követett el. Ezek közé tartozott a világsajtót felkavaró 2014. áprilisi tömeges emberrablás, melynek 276 diáklány esett áldozatul, a ’Bring Back Our Girls’ kampány, mely az USA-ban volt rendkívül felkapott, és a nemzetközi nyomás hatására a szervezet ezeknek a lányoknak egy részét elengedte, azonban 195 a mai napig fogságban van. Ezt követően tevékenységüket ugyanúgy folytatták, a világsajtó azonban hamar elfelejtette az ügyet. Az egyik sűrűn használt módszerük, hogy az elrabolt nőkre és lányokra bombákat rögzítenek, majd ráveszik őket, hogy öngyilkos merényletet hajtsanak végre.

A Sharia törvénykezést alkalmazó államok Nigériában. Forrás: constitutionnet.org

Egy IEP által kiadott kutatás szerint 2014-ben a Boko Haram és az ISIS volt felelős az összes, csoportok által okozott halálok 51%-ért, ezen belül pedig a Boko Haram túlszárnyalta az ISIS-t. Egészen 2014-ig a világ legveszélyesebb terrorszervezetének számított, ez év után viszont hatalmát, befolyását tekintve hanyatlásnak indult.

Ennek oka elsősorban az a tény, hogy 2015-ben a csoport vezetője, Abubakar Shekau hűséget esküdött az Iszlám Államnak. Ezzel egy olyan folyamat indult el, amely a Boko Haram fragmentálódását és gyengülését okozta, 2016-ban ugyanis az Iszlám Állam bejelentette, hogy az addigi vezetőt lecserélve, Habib Yusuf élén az eredeti csoportból megalakul a Nyugat-afrikai Iszlám Állam (ISWA). Abubakar Shekau azonban nem fogadta el a döntést, a terrorcsoport egy részét maga mellé állította, ezzel a szervezet két részre szakadt: az ISWA-ra és a meggyengült Boko Haramra.

2015-ben a nigériai kormány egyik fő céljaként tűzte ki a Boko Haram megállítását, annak gyengülését pedig sikernek könyvelte el, annak ellenére, hogy ezt a szervezeten belüli konfliktus eredményezte. A kormány számára a két csoport közötti különbség nem lényeges, ugyanolyan ellenfélként tekintenek az ISWA-ra, mint elődjére és ugyanolyan módszerekkel veszik fel velük a harcot. A nigériai légierő gyakran hajt végre bombázásokat az elfoglalt területeken, harcukat pedig amerikai, francia és brit csapatok segítik.

A két csoport tevékenysége és támadásai leginkább Északkelet-Nigériát, Csád, Kameron és Niger határvidékét, valamint a Csád-tó környékét érintik. Az alapvető különbség azonban, hogy amíg a Boko Haram merényletei elsősorban civileket érintenek, addig az ISWA általában katonai célpontokat választ ki, a helyi lakosok körében pedig igyekszik egy pozitív képet kialakítani annak érdekében, hogy maga mellé állítsa a lakosságot: kutakat ásnak, segítik a helyi mezőgazdaságot és a pásztoroknak, kereskedőknek biztosítják a veszélytelen áthaladást az általuk elfoglalt területen. Emellett védelmet is biztosítanak a lakosságnak a Boko Haram ellen, amire a nigériai hatóságok sokszor képtelenek. Ezzel a stratégiával az ISWA szigorú, a fundamentalista iszlámon alapuló szabályokat kényszeríthet a lakosságra, valamint adókat is kivethet, cserébe pedig stabilitást és támogatást nyújt a helyieknek mindaddig, amíg betartják a szabályaikat. Az ok, amiért ilyen zavartalanul beleszólhatnak a lakosok életébe az, hogy a környező államok az említett Csád-tó területéről a folyamatos, véres konfliktusok miatt szinte teljesen levették a kezüket. Ez lehetőséget nyújt az ISWA számára a további terjeszkedésre, így ma már sokkal nagyobb befolyással rendelkezik a térségben, mint a Boko Haram. Ezt a fölényt katonáik száma is erősíti, amely 3000-5000 főre tehető, ez kétszer annyi, mint a Boko Haram katonáinak megbecsült száma (akik gyermekkatonákat is alkalmaznak), emellett folyamatosan nő, mivel a lakosok bevonása a csoportba egyre hatásosabb. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Nyugat-afrikai Iszlám Állam ezek mellett egy véres merényleteket és tömeges emberrablásokat is végrehajtó terrorcsoport. Ugyan céljuk, hogy a civilekben bizalmat keltsenek, de akik ellenszegülnek velük, azokat keményen megbüntetik. 2018 februárjában több mint 100 iskoláslányt raboltak el, akiket erőszakkal próbáltak muszlim hitre téríteni. Egy hónappal később elengedték a lányokat és azoknak, akik muszlim hitűek voltak, bocsánatot kértek szüleiktől, mondván, azt hitték a lányuk keresztény. Majd kijelentették, hogy ha a lányokat még egyszer az iskolában látják, soha többé nem fognak hazatérni. Ebben a kijelentésben megfogalmazódik a nyugati típusú oktatás elvetése, és az a meggyőződés is, hogy a fundamentalista iszlám szerint a lányok számára tilos részt venni bármiféle oktatásban.

A külvilág számára a két szervezet közötti kapcsolat éveken keresztül rendkívül homályos volt, a kettőt sokszor egy csoportként kezelték, megkülönböztetésük a mai napig nem egyszerű. Ez pedig rendkívül káros, hiszen egyes ISWA által végrehajtott merényletek után a Boko Haramot állították be felelősnek. Így egészen 2018-ig kellett várni, mire az USA különálló terrorszervezetté nyilvánította.

A Boko Haram (és az ISWA) úgy tűnik, eléri kitűzött célját: 2007 óta 5 millióval nőtt a gyerekek száma, akik nem részesülnek általános iskolai oktatásban, vagyis ma megközelítőleg 13,2 millió nigériai gyermek iskolázatlan. Emellett Nigéria lakossága folyamatos félelemben él, a halálesetek és merényletek pedig –ha kisebb arányokban is,- a mai napig folytatódnak.

Szerző: Ustea Dóra

Tisztelt Olvasóink! A közösségi oldalon olvastuk, hogy az augusztusi felújítás után, ismét Pápán dolgoznak Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület tagjai. Megkerestük a Pápán élő Petrovics Olivért, aki tavaly került a Csapatba. Az ő ötlete volt a mostani munka.

Ma még újdonság, rövidesen megszokott látvány lesz Ferihegyen a Korean Air Cargo hetente kétszer érkező Boeing B777F gépe, amely Szöul és Budapest között repül rakományával. Február 23-án vasárnap a pénteki járatnyitást követő második járat érkezését kaptam lencsevégre a spotter dombról és a Cargo Citynél.

A KE543-as járat a menetrendhez képest mindössze néhány perces eltéréssel érkezett Ázsia túlsó feléről.

A Korean Air Cargo tizenegy B747-es mellett tizenkét B777F gépet üzemeltet. A vasárnapi járatot egy három és fél éves gép teljesítette.

Az orrfutó még a levegőben, de már nyílnak a spoilerek és a sugárfék.

A 31R pályára érkezett gép visszagurulása annyi időt vett igénybe, hogy volt időm a spotter dombtól átgyalogolni a Cargo Cityhez. A gép előtt már ott a vontató, amely az állóhelyre vontatja a 777-est.

A Korean Air logóján a jin és jang nemzeti színű szimbólumát a forgó légcsavart jelképező fehér sáv választja szét. Májustól októberig hetente háromszor A330-ason is láthatjuk majd ezeket a színeket.

Dél-koreai széles törzsű a Cargo City előterén.

A pályán egy Alitalia A320-as fékez.

A B777-200LR változaton alapuló F (Freighter) ablaktalan törzsének bal hátsó részére nagyméretű teherajtó került.

Az alsó tehertér hátsó részének nyitott ajtajánál már ott áll a rakodó, a fenti nagy ajtóhoz egy másik közelít.

A 777-es után következzen egy 787-es. A LOT Dreamlinere oda indul, ahonnan a kék teherszállító érkezett – Szöulba.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A gyakorlatok volumenétől/kockázataitól függően eltérő szintű egészségügyi biztosítás indokolt. A napokban a Bakonyban kezdődő amerikai-magyar légiroham már abba a kategóriába tartozik, melyen szükség lehet (reméljük nem lesz!) arra, hogy sérülteket gyorsan a Honvédkórházba juttassanak helikopterrel. Akárcsak a tavalyi tüzérségi gyakorlat idején, a most résztvevő amerikai erők Medevac-helikopterei "bejátszották" a Budapest XIII. kerületében lévő Marinaparton lévő leszállóhelyet, mely az egészségügyi létesítmény megközelítésének módja számukra (egyelőre).

A leszállóhelyen megjelent két HH-60M a 3. Gyalogoshadosztály 3. Helikopterdandárának állományába tartozik. Az Atlanti Határozottság hadművelet (OAR) aktuális rotációjának ők alkotják a forgószárnyas komponensét (Aviation Rotation). Érdemes összevetni ezeket a gépeket a tavaly ugyanitt járt átépített régi UH-60-asokkal, például különböző hajtómű infravörös szignatúra csökkentő megoldásokat (régi keveréses, új felfelé terelős), illetve a FLIR elhelyezést (régi: Safire, főfutó mellé oldalra, új: Talon, az orrtoldalék alatt). 

A hajtóműburkolaton jól látható a 3ID stráfos (színesben kék-fehér) jelvénye.Az ajtó fölött jól latható a valószínűleg Goodrich csörlő.

Egy közeli pillantás a maszkos crewchiefre.

Egy kis szenzortanulmány. (Mivel felmerült, ideírom a gép hasába illeszkedő két fehér antenna megoldását is: AN/APN-209 RALT)

Az immár rutinszerűen igénybe vett Placc a Duna Plaza mögött, a Marinaparton. 

Zord

A KC-130J-t 2020. február 4-én adták át a Francia Légierőnek, a Lockheed Martin Marietta-i (Georgia állam) üzemében. Ezzel a repülőgéppel teljessé vált a még 2016-ban megrendelt, négygépes Hercules-flotta.

Németországban további 71 darab Marder 1A5 gyalogsági harcjármű korszerűsítését fogják elvégezni. A 121 millió dolláros modernizáció 2023-ban fog befejeződni. A munkálatok során a vezető és az irányzó is új hőképalkotós rendszert kap, de átalakítják a tűzoltórendszer is, valamint a páncélosokat a MELLS, irányított páncéltörő rakétákkal is ellátják. Ez a név a világszerte jól ismert és igen elterjedt Spike huzalvezérlésű rakétát takarja. A 4000 méteres hatótávolságú fegyverből első körben (2017 decemberében) 44-et vásároltak meg a Marder-ek páncéltörő képességének visszaállítására, amit eredetileg a Milan rakéták képviseltek. Az integrációt 2017-ben sikeresen befejező Rheinmetall a jövőben az összes Marder alváltozatot is alkalmassá szeretné tenni a MELLS bevetésére.

Az indítóállvány felszerelése egyébként a lehető legegyszerűbb módszerrel valósult meg, ugyanis azt a búvónyílás mellett helyezték el, így csak a járműből félig kibújva végezhető el a cél befogása és a rakéta indítása. További jelentős előrelépés, hogy a Marder-ek új erőforrásokat is kapnak. A hadrendbe állításuktól kezdve az első verziók 29 tonnájához képest a jelenlegi Marder 1A5 súlya már 37 tonna. A leginkább a páncélvédelem erősítése okán lomhábbá vált gyalogsági harcjárművek most végre új motorokat kapnak, amelyek 750 lóerejükkel javítani fogják a mozgékonyságukat. A modernizált Marder 1A5-ek 2025-ig, vagy 2030-ig lesznek képesek kiszolgálni a német haderőt. Ahol jelenleg 382 Marder 1A5 és 2016-tól kezdődően 350 Puma lövészpáncélos található meg. Utóbb járműből további 210 darabot terveznek beszerezni.

Február 18-tól 26-ig Finnországban van a Boeing Super Hornet mindhárom variánsából egy-egy példány. Az együléses E, a kétüléses F, valamint a rádióelektronikai zavaró feladatokra specializált EA-18G Growler természetesen a HX Challenge-nek nevezett teszt miatt települt át a helyszínt biztosító Pirkkala légibázisra, ahol a téli üzemeltetési lehetőség vizsgálata a fő szempont, de a tesztrepülésekre Finnország egész területén sor kerül. Ezek során ellenőrzésre kerülnek a gyártók által megadott paraméterek valósága is. A megrendelésre pályázó típusokból 2-4 darab települ át a próbák idejére Finnországba. A repülési feladatok többségét elsősorban 8 és 16 óra között fogják végrehajtani, de sort kerítenek majd néhány éjszakai repülésre is. A szimulált légi csatákban a megrendelésért versenyző típusoknak a légierő jelenlegi gépeivel, az F/A-18 Hornet és BAE Hawk repülőgépekkel kell szembenézniük.

Összességében a HX Challenge célja nem a jelöltek rangsorolása, hanem annak bizonyítása, hogy az ajánlati felhívásokra adott válaszokban feltüntetett teljesítményértékek valóban érvényesek-e az ilyenkor igencsak zord finn környezetben. Az így ellenőrzött adatokat a képességértékelés második és harmadik szakaszában tervezik felhasználni, ahol már a háborús helyzetben való alkalmazhatóságé lesz a főszerep. A finn kormány 2021-ben dönt a 10 milliárd eurós beszerzésről. Érdekesség a Boeing részéről, hogy a próbákra elküldött gépek a Block 1-es (G) és 2-es (E/F) gyártási széria tagjai, míg a finnek számára felajánlott Block 3-as E/F, illetve a Block 2-es G jelenleg még a fejlesztési szakaszban van, így azoknak valós képességeit most még nem lehet megismerni.

Végrehajtotta első repülését Portugália elsőként korszerűsített Super Lynx Mk.95A helikoptere február 14-én. Az 1993 óta használt öt Super Lynx Mk.95 modernizációjáról még 2016. július 21-én írt alá szerződést a Leonardo Helicopters-szel a Portugál Haditengerészet. A sárkányszerkezetet érintő nagyjavítás mellett a helikopterek új repülési műszerekkel, pilótafülkével, Rolls-Royce Gem 42-es gázturbinák helyett erősebb LHTEC CT800-4N hajtóművekkel és az eddigi hidraulikus helyett egy elektromos fedélzeti csörlővel is el lesznek látva a munkálatok végeztével. Az első Super Lynx Mk.95A helikopter ez év feléig kerül majd vissza a hadiflottához, míg az utolsó 2021 végéig érkezik meg.

Február 10-én és 11-én francia-izraeli hadgyakorlatra került sor. Izrael déli része felett lefolyatott gyakoroló légi harcokban francia Dassault Rafale-ok küzdöttek meg Lockheed Martin F-16I Soufa gépekkel. A francia gépek a CHARLES DE GAULLE repülőgép-hordozón állomásozók közül kerültek ki, míg a kétüléses Fighting Falcon-ok az Ovda légibázison állomásozó 107. repülőszázad gépei voltak. A napi három-három repülési feladat során több olyan is előfordult, amikor vegyes, francia-izraeli kötelékek csaptak össze szintén ilyen vegyes összeállítású kötelékkel.  Szerdán az izraeli pilóták egy helikopter segítségével látogatást tettek a francia CHARLES DE GAULLE repülőgép-hordozón. Az izraeliek számára az angol nyelven folyó kommunikáció gyakorlása mellett a legfőbb előnyt a Rafale jobb megismerése jelenthette, hiszen a szomszédos Egyiptom légierejében is repülik ezt a típust.

Meg nem határozott időre úgy tűnik újra felfüggesztik Izraelben a Bell/Boeing V-22 Osprey billenőrotoros repülőeszközök beszerzését. Az ok az, hogy Tel-Aviv nem tud akkora költségvetést biztosítani, ami lehetővé tenné az egyedülálló képességekkel rendelkező amerikai típus rendszeresítését. A megvásárolni kívánt 12-14 gépnek a beszerzésre szolgáló pénzösszegen osztoznia kellett volna a Lockheed Martin F-35 LIghtning II és/vagy Boeing F-15 vadászbombázókkal, illetve a Sikorsky CH-53K King Stallion, vagy Boeing CH-47F Chinook helikopterekkel. Ugyanis éppen most folyik a merevszárnyú és a forgószárnyas repülőeszközök következő példányainak rendszeresítése, vagy még csak kiválasztása Izraelben. Ennek köszönhetően a védelmi költségvetés igencsak meg van terhelve az elkövetkező évekre. Még 2014-ben Izrael számára Washingtonban hat Osprey eladását hagyták jóvá 1,130 milliárd dollár értékben. A típusból eddig csak Japán rendelt, ők a 17 gépért és a logisztikai támogatásért 3 milliárd dollárt fizetnek ki.

Az elmúlt években többször is szóba hozták Nigériát, mint lehetséges JF-17 Thunder megrendelőt. 2018 októberében aztán megszületett a megállapodás három darab kínai/pakisztáni fejlesztésű vadászbombázó beszerzéséről. A gépekért 184,3 millió dollárt fizetnek majd ki a gyártónak. A hírek szerint a gépvásárlás anyagi fedezete banki kölcsönből került előteremtésre. A sugárhajtású gépek 2022 novemberében érkeznek majd meg az afrikai államba. Az első, festése alapján Nigériának szánt JF-17 Thunder-ről 2020 januárjában jelentek meg fotók a világhálón.

Hivatalos iráni forrás közölte, az ország Dassault Mirage F1-es vadászbombázóiba saját fejlesztésű fedélzeti rádiólokátorok kerültek beépítésre. Az eredetileg iraki gépek az 1991-es háború során a túlélés reményében repültek át a szomszédba, ahonnan azonban nem volt visszaút. A lefoglalásra került nagyjából 20 példány közül a legutóbbi információk szerint 9 együléses és 4 kétüléses van egészen biztosan iráni hadrendben. A hírek alapján a radar beépítésén kívül egyéb módosításon is áteshettek ezek a gépek, hiszen azt is közölték, hogy több hazai fegyver alkalmazására is képessé váltak, így például 300 kilométeres hatótávolságú csapásmérő robotrepülőgép alkalmazhatósága is megvalósult.

Sikeresen tesztelték Pakisztánban a légi indítású 350 km-es hatótávolságú Hatf-8 Ra'ad (Mennydörgés) csapásmérő robotrepülőgép új változatát.  A 2017-ben egy katonai parádén első alkalommal látható Ra'ad II indítását egy Dassault Aviation Mirage III ROSE törzse aló végzeték el. Ezt a fegyvert a pakisztáni Air Weapons Complex (AWC) és a Nemzeti Műszaki és Tudományos Bizottság (NESCOM) fejlesztett ki. A hírek szerint a Ra'ad II legfőbb tulajdonsága, hogy immáron 600 kilométeres hatótávolsággal bír. Módosították a navigációs rendszerét, a hajtóművét, valamint a törzsének hátsó traktusát is. Itt a rossz minőségű felvétel ellenére megfigyelhető volt az eddigi H alakú vezérsík kialakítás helyett immáron X alakúvá vált. A repülőgépekről bevethető Hatf-8 Ra'ad csapásmérő robotrepülőgép csökkentett észlelhetőségű, elsődleges célpontjai parancsnoki központok, raktárak, rakétaindító állások. Az 1100 kilogrammos indulótömegű, 4,85 méter hosszú Hatf-8 harci része szerelhető hagyományos, vagy nukleáris robbanófejjel is. Navigációs rendszerében megtalálható a GPS és az infravörös képalkotó rendszer is, éppen ezért a körkörös szórása 3 méter körül van.

Pakisztán jelenlegi Mirage flottája 90 Mirage III és 90 Mirage 5 repülőgépet foglal magában, ezek a ROSE (Retrofit Of Strike Element) korszerűsíti program során jelentős modernizáláson estek át. Az idős pakisztáni gépek igen korszerűnek mondhatók, hiszen 2008-ban egy modernizáció keretében Thales RC400-as rádiólokátorokat, közeledő rakétákra figyelmeztető rendszert kaptak és lehetőség van az éjszakai bevethetőségre is. A pakisztáni Mirage-ok egyik fontos feladata a nukleáris robbanófejet hordozó robotrepülőgépekkel történő csapásmérés, amely feladatban a 600 kilométeres hatótávolságú Ra'ad II igen nagy előrelépést jelenthet majd, amint rendszeresítésre kerül.

Szingapúrban már folyik az első Lockheed Martin F-16-os vadászbombázó korszerűsítése. A 40 darab együléses C és a 20 darab kétüléses D Block 52+ 1998 és 2003 között került átadásra, az ázsiai városállam részére. A D változatokra az illeszkedő póttartályokon kívül felszerelésre került az izraeli kétüléseseken bevezetésre került gerinckonténer is, ami rádióelektronikai zavarórendszer beszerelését teszi lehetővé. Így a szingapúri D-k külsőleg csaknem azonosak lettek az izraeli F-16I Soufa repülőgépekkel. A modernizációt a gyártó segítségével a helyi ST Engineering Aerospace végzi és az első géppel 2021-ben fognak elkészülni. A 2,43 milliárd dolláros korszerűsítési csomag tartalmazza a Northrop Grumman AN/APG-83 AESA radart, új fedélzeti számítógépeket, JHMCS sisakkijelzőt az eddig használt izraeli Elbit DASH helyett, AIM-9X Sidewinder légiharc-rakétákat, GBU-38 JDAM, és a kettős üzemmódú GBU-49/50 Enhanced Paveway II irányított bombákat, valamint intelligens résztöltettel ellátott CBU-105-ös kazettás bombákat.

Kínából olyan fotók kerültek nyilvánosságra, melyeken egy továbbfejlesztett CAIC Z-10-es harci helikopter látható. Egy hadgyakorlaton készült képek alapján megállítható, hogy a hajtóművek eddig oldalra néző kiömlőnyílását felfelé fordították el. Ezzel sikeresen csökkentették a helikopter infravörös képét, mivel a magas hőmérsékletű égéstermékeket a rotorlapátok gyorsan elkeverik. Ez a megoldás nem jelent teljes újdonságot, hiszen az exportra szánt Z-10ME verzión már látható volt. Logikusnak tűnt, hogy előbb-utóbb a hazai példányokon is megjelenik majd.  Bár erre eddig nincs egyértelmű bizonyíték, nem zárható ki az sem, hogy az ilyen kiömlőnyílással rendelkező forgószárnyasba erősebb gázturbinák is beépítésre kerültek. A Z-10-ből a kínai szárazföldi erő már több mint 100 darabot állított hadrendbe.

Filmfelvételen volt látható a Kínai Légierő J-16-os vadászbombázója a szárnyai alatt az YJ-83K hajók elleni robotrepülőgéppel. A szovjet/orosz eredetű típusról eddig nem volt ismeretes, hogy képes lenne eme fegyver bevetésére.  A 180 kilométeres hatótávolságú YJ-83K hajók elleni robotrepülőgép harci része 165 kilogrammos, legnagyobb sebessége Mach 0,9. A J-16-os vadászbombázó a szárnyai alatt látott, végfázisban aktív önirányítású radarral vezérelt YJ-83K rendelkezik egy továbbfejlesztett verzióval is. Az YJ-83KH hatótávolsága 230 kilométerrel nőtt, a végfázisban az irányítását már egy képalkotó infravörös rendszer végzi.

Brazíliában hivatalosan is cáfolták, hogy eladásra kerülnének az AH-2 Sabre (Mil Mi-35) harci helikopterek néhány példánya. A francia Intelligence Online számolt be arról, hogy a dél-amerikai állam a hat legöregebb AH-2 Sabre helikopterét áruba bocsátotta. Ezeket a Líbiai Nemzeti Hadsereg állította volna hadrendbe, míg az üzletet az Egyesült Arab Emírségek finanszírozták volna, közvetítőként a Roszoboronexport is érintett lett volna benne, az értesülés szerint. Brazília 2009 és 2014 között szerzett be 12 darab Mi-35-öt Oroszországból.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Panavia Tornado GR.1

McDonnell Douglas C-15 Hornet

Antonov An-26KPA

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Bombardier/Raytheon Sentinel R.1

Lockheed C-5M Super Galaxy

Dassault Mirage 2000D

Bell/Boeing MV-22B Osprey

Eurofighter EF-2000 Typhoon

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

MiG-29 Fulcrum

Sikorsky SH-60K Seahawk

Aermacchi MB-339A MLU

Boeing C-17A Globemaster III

Antonov An-70

McDonnell Douglas KC-10A Extender

Airbus A330MRTT

Mitsubishi F-2A

Dassault Rafale B

Lockheed UP-3D Orion

Mil Mi-24P Hind F

A napokban lehetőséget kaptam arra, hogy egy készülő cikkhez légifotókat készítsek a honvédség egyik H145M helikopteréről. A 86. Szolnok Helikopter Bázis körzetében végrehajtott félórás repülés során készült képekből egy mini albumot állítottam össze, a cikk a nyomtatott megjelenést követően kerül fel majd az Air Base blogra.

A repülés első perceiben a Mi-24-essel körberepültük a futópályával párhuzamos füves pálya felett függő könnyű helikoptert.

*

Kíséret jobbról és balról 

*

A szürke géppár másik helikoptere a fotósokat szállító 332-es Mi-24P volt.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

India hosszú ideje keresi a megoldást a harci repülőgép flottájának korszerűsítésére: hogy melyik típus less a befutó, még nem dőlt el. Most az F-15EX is versenybe száll.

Az első négy LUH konfigurációjú H145M tavaly év végi érkezése, a hazai üzem s vele együtt a kiképzési repülések megkezdése után idén újabb epizódokkal folytatódik a könnyű helikopterek beszerzésének magyarországi története. 2020-ban a tervek szerint összesen 12 példány - köztük az öt kutató-mentő (SAR) illetve a felfegyverzettek (MP) közül három - érkezik meg Magyarországra. Közben zajlanak a németországi típus- és szaktanfolyamok a hajózó és a műszaki állomány számára, a hazai kiképzési repülések és infrastrukturális fejlesztések.

200218, 1323. A 02-es oldalszámú LUH Szajol fölött, a 332-es Mi-24P-ből fotózva. 

A felújított hangárból vontatják ki repülésre a 03-ast - a csúszótalpas helikopterek földi mozgatásának kellékei, így a TLD-16-os elektromos vontató, a vontatókeret (rúdnak, vagy villának nem nevezném...lásd lejjebb) és a vendégfutók segítségével. 

És akkor jöjjenek a csúszótalpas helikopter gurulóképessé tételének főbb mozzanatai és szereplői. A hidraulikus vendégfutóra emelés...

...a szolgálatkészen előállt LICO vontatókeret...

...illetve annak rögzítése a csúszótalpak mellső részéhez a gép megbillentésével (lásd a gép farkánál álló műszakit).

Rövid és lassú földi út a hosszú és gyors repülőút előtt :-) 

Az új gépek "indító- és fogadózónájaként" jelenleg a torony előtti placc szolgál, ahol stílszerűen a honvédség korábban jelentős számban rendszerben tartott könnyűhelikopter típusának, a Mi-2-esnek az egyik példánya is őrt áll.  

Zord 

Nagy megelégedéssel és büszkeséggel beszélnek az Airbus H145M típusú helikopterekről azok a szolnoki katonák, akik feladata e huszonegyedik századi csúcstechnika levegőbe emelése.

Kuvait védelmi minisztériuma 2016-ban írta alá a szerződést 30 db H225M többfeladatú, közepes szállító helikopter megvásárlásáról. Az első két példányt már szállítaná a gyártó, Kuvait viszont egyelőre nem veszi át a forgószárnyasokat.

Malajzia fővárosa, Kuala Lumpur kiváló lehetőségeket kínál a repülőgép fotózás szerelmeseinek. A közelmúltban magyar spotterek is eljutottak Ázsiába, az útról természetesen nem hiányozhattak a repülőgépes fotók sem.

Szankciós politika

Ukrajna

A Tanács újabb 5 embert vett fel az ukrajnai helyzethez köthető korlátozott személyek és szervezetek jegyzékébe. A korlátozó intézkedések alá eső személyek részt vettek a jogellenesen annektált Krími Autonóm Köztársaságban és az ukrajnai Szevasztopol városában 2019. szeptember 8-án tartott orosz helyhatósági választások megszervezésében. A jegyzékbe szereplő személyek aláásták Ukrajna szuverenitását és területi integritását, emiatt az EU területén belül található vagyoni eszközeik befagyasztásra kerültek, valamint a szankciók hatálya alá eső személyek, szervezetek részére uniós személy vagy szervezet nem bocsáthat vagyoni eszközöket. A jegyzékben szereplő természetes személyek száma 177-re növekedett a 44 szervezet mellett.

 

Venezuela

Juan Guaido, magát egy éve Venezuela elnökének kikiáltó ellenzéki politikus, európai körútján, Madridban sürgette az uniós szankciók kiszélesítését a venezuelai kormánnyal szemben. Hangsúlyozta az déli részén kitermelt arannyal szembeni korlátozó intézkedések fontosságát, melynek kitermelése a kormányzat egyik fő jövedelemforrása, valamint óriási károkat okoz a helyi lakosságnak és a környezetnek egyaránt.

(forrás: Arkansas Democrat Gazette)

Szomszédságpolitika

Líbia

A líbiai szituáció eszkalálódása kapcsán az Európai Unió is kifejezte aggodalmát. Josep Borrell, az EU külügyi- és biztonságpolitikai képviselője kifejezte az eset kapcsán aggodalmát a tekintetben is, hogy Tripoli körül is eszkalálódhat  az erőszakos összecsapások sorozata. Illetve, kifejtette az EU elköteleződését a líbiai helyzet békés politikai megoldás kidolgozása mellett. Emellett, felszólította a feleket, hogy az ENSZ égisze alatti politikai folyamatokba kapcsolódjanak be.  A Líbiában dúló konfliktus eszkalációja kapcsán, január 8-án a Európai Tanács elnöke, Charles Michel és Josep Borell Fajez esz-Szarrádzs-dzsal találkoztak Brüsszelben, ahol a líbiai konfliktus eszkalálódásáról esett szó elsősorban. Továbbá, január 19-én Berlinben konferenciát tartottak a legbefolyásosabb régiós és nemzetközi szereplők részvételével a líbiai helyzet rendezésével kapcsolatban. Az esemény nagy sikernek könyvelhető el, hiszen 55 pontban megegyeztek, többek között abban, hogy a felek a továbbiakban tartózkodni fognak a katonai támogatástól, illetve minden olyan félmegoldástól, amely a fegyverszünetet veszélyeztetné.

Izrael

Az izraeli telepes mozgalom kapcsán, január 5-én és 6-án ismét újabb incidens történt: az izraeli hatóságok közel 2000 lakóegység felépítését engedélyezték. Ezzel kapcsolatban, az EU kifejezte álláspontját, miszerint Izrael Állam tevékenysége a nemzetközi jogi normákba ütközik és hátráltatja a két-állami megoldás elérését. Az Unió emellett felszólította Izraelt, hogy fejezze be ezen tevékenységét és továbbra sem fogadják el az 1967-es határok bárminemű megváltoztatását.

 

Fehéroroszország

Január 8-án az EU és Fehéroroszország vízumkönnyítési megállapodást és visszafogadási megállapodást írt alá. A vízumkönnyítési megállapodás megkönnyíti a belorusz állampolgárok számára a rövid távú vízumok megszerzését az Európai Unióba történő látogatáshoz.

 

Irán

Január 11-én az EU nyilatkozatot adott ki az Ukrainian Airlines PS752 járatának az iráni főváros, Teherán közelében, 2020. január 8-án történt balesetét követően.  A nyilatkozat szerint az EU elítéli a tragédiát, valamint részvétét fejezi ki az áldozatok családtagjainak. Emellett felszólították az iráni vezetést, hogy minden tekintetben működjön együtt az átfogó vizsgálatok során.

 

Ukrajna

Január 28-án az EU és Ukrajna Brüsszelben megrendezésre került a Társulási Tanács hatodik ülése. Az ülés során az ukrán küldöttséget Oleksiy Honcharuk miniszterelnök, az EU küldöttséget pedig Josep Borrell az EU kül és biztonságpolitikai főképviselője vezette. A Társulási Tanács újfent megerősítette a felek folyamatos elkötelezettségét Ukrajna politikai társulásának és gazdasági integrációjának az EU-val történő megerősítése mellett, a társulási megállapodás, annak szabadkereskedelmi övezete, valamint a benne foglalt közös értékek alapján.

(forrás: EU Neighbours East)

Örményország

Február 3-án az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és Örményország miniszterelnöke, Nikol Pashinyan telefonon keresztül folytatott megbeszélést.  A felek megvitatták az EU és Örményország közötti kapcsolatokat, valamint ígéretet tettek a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére, ideértve a kereskedelmi kapcsolatokat is. A beszélgetés középpontjában az örmény reformtervezetek álltak.

 

Regionális politika

Január 28-án mutatta be Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban közel-keleti béketervét, Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök társaságában. A tervezetet palesztin részről határozottan elutasítják, míg Izrael szerint ez lenne a jövőbeli béke záloga. Az Európai Unió közös kül-és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell szerint a tervezet nem felel meg a nemzetközi jog normáinak, többek között azért, mert az USA a palesztin vezetéssel egyáltalán nem tárgyalt előzetesen. Emellett a főképviselő szerint a Palesztina határairól és Jeruzsálem végleges státuszáról való megegyezés nélkül nem jöhet létre tartós béke, ezeket pedig Trump javaslata nem rendezi megfelelően. Ezen nyilatkozatára reagálva az izraeli külügyminisztérium sajnálatosnak és furcsának nevezte Borrell kijelentéseit. A külügyminisztérium szóvivője szerint az EU Közel-Kelet-politikája jól mutatja, hogy a szervezet szerepe a nemzetközi tárgyalások során “minimalizálódik”. Az EU egységesen nem ismeri el a palesztin államot, viszont számos tagja, köztük Magyarország is, már a diplomáciai kapcsolatokat is felvette a Palesztin Autonómiával.

 

Brexit

 A decemberi választások után felállt brit parlament alsóháza január 9-én jóváhagyta Boris Johnson kilépési megállapodását. Az alsóházi képviselők 330 – 231 arányban szavazták meg a javaslatot, amit ezután a parlament felsőházának küldtek fel mérlegelésre. A Lordok háza január 21-én számos módosítással együtt jóváhagyta a megállapodás. Mivel azonban ezek a módosítások ellentétben álltak a parlamentben többségben lévő Konzervatív Párt érdekeivel és elképzeléseivel, ezért másnap a parlament alsóháza ismét napirendre vette a javaslatot és kiszavazta belőle a felsőház módosításait. Az ismételten felküldött megállapodást a Lordok Háza ezúttal már módosítások nélkül jóváhagyta, ezzel a brit törvényhozás egészén átment a kilépési megállapodás. Ezt követően január 24-én az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, illetve Charles Michel, az Európai Tanács elnöke aláírta azt. A következő lépéshez a kilépés végrehajtásában az Európai Parlamentre volt szükség, amelynek szinten el kellett fogadni az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodást. Az Európai Parlament egy érzelmes, de formális vitát követően szintén elfogadta a megállapodást. 621 képviselő szavazott mellette, 49 ellene, 13-an pedig tartózkodtak. Így már semmilyen jogi akadály nem állhatott az Egyesült Királyság útjába, hogy január 31-én kilépjen az Európai Unióból.

(forrás: European Parliament.eu)

A kilépés egyelőre azonban formális, mivel egy átmeneti időszak veszi kezdetét, amely idő alatt az uniós szabályok továbbra is érvényben vannak a szigetországban, azonban a döntéshozás folyamatában már nem vehetnek részt a britek. Az átmeneti időszak 2020 végéig tart és ez a 11 hónap alatt kell végezni a kilépési tárgyalások második szakaszával. Az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak a következő hónapokban a későbbiekben folytatott kereskedelem és gazdasági kapcsolatokról. Az uniós tisztviselők és szakértők ezt az időt kevésnek gondolják a megtárgyalandó témák nagysága miatt. Egy ilyen átfogó kereskedelmi megállapodás elkészülte akár évekbe is telhet a szakértők szerint. Ennek ellenére a brit parlament törvénybe iktatta, hogy az átmeneti időszak nem hosszabbítható és Boris Johnson kormányfő magabiztos a határidő betartásával kapcsolatban. A közeli határidő miatt január 31. után megindul a versenyfutás a tárgyalások befejezése érdekében.

Erről beszélt felszólalásában Daljit Singh, az Indiai Légierő nyugállományú parancsnoka a 2020. február 4-5. között Szingapúrban megrendezett Electronic Warfare Asia szimpóziumon.

Pontosan egy hónapja fogadja az utasokat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az új beszállítócsarnok. Az 1-es móló névre keresztelt épület első ütemben elkészült, északnyugati szárnyát a január 15-i átadása óta 300 ezer induló és érkező utas használta.

„Vízkonfliktusok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a  világban jelenlévő lehetséges vízkonfliktusokkal kapcsolatban.

A víz a földi élet alapja. Ebből kifolyólag az emberiség egész történelme alatt kulcsszerepet játszott a túlélésben és a civilizációk fejlődésében. Napjainkban a globális klímaváltozás, valamint a társadalmi és gazdasági változások következményei egyre jobban terhelik édesvízkészletünket. Egyre nagyobb számban alakulnak ki konfliktusok, melyek, ha nem is kizárólag csak a vízhez köthetőek, mégis valamiféle módon kapcsolódnak hozzá. Ezeket nevezzük vízkonfliktusoknak.

Európában a Duna-medence régiója lehetne alkalmas egy potenciális vízkonfliktus kirobbanására. Itt azonban nem valószínű a klasszikus ivóvízért folytatott harc megjelenése, és gazdasági szempontból is csupán a bős-nagymarosi vízlépcső ügye körül alakult ki feszültség. A térségben elhelyezkedő országok az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának keretein belül 2011 óta folyamatosan együttműködnek egymással, célul kitűzve a jólét és biztonság megvalósítását. Ebből kifolyólag úgy gondolom, hogy a térség országai közt leheletnyi az esélye egy „vízkonfliktus“ kitörésének, sokkal inkább a kormányzatoktól független belső és külső, a Dunához köthető, potenciális veszélyekre és fenyegetésekre, valamint ezek semlegesítésére szükséges koncentrálnunk. Ugyanis az egész Európai Unióban Magyarországon és Románián kívül nincs olyan ország, amely folyami fegyveres erővel rendelkezne, ennélfogva a Duna fegyveres védelme nem biztosított. Ez egy olyan hiányosság, melyet szükséges lenne megoldani annak érdekében, hogy egy esetleges jövőbeli, a biztonsági dimenziók bármelyikéhez és egyben a vízhez köthető konfliktus kirobbanásakor azonnali és eredményes választ adhassunk. Elemzésemben Dr. Balogh Tamás és Szilágyi Zsolt ezredes gondolatait felhasználva mutatom be a probléma megoldásának lehetőségét.

A Duna – jellemzők

A Duna a németországi Fekete-erdőből ered és Romániában a Fekete-tengerbe torkollik. Mintegy 2850 kilométerével Európa második leghosszabb folyójaként tudható számon, mely 10 országon halad át közvetlenül, s emellett 4 további állam tartozik a medencéjéhez. Ezek közül kilenc Európai Uniós tagállam (Ausztia, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) és öt Unión kívüli (Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna).

A Duna sokrétű összeköttetést jelent a vízgyűjtő területéhez tartozó országok között. Kiemelt jelentőséggel bír a turizmus, az energiagazdálkodás, valamint a folyami közlekedés és kereskedelem szempontjából. 2010-ben 99,7 millió tonna áruforgalmat bonyolítottak le a folyón (lásd 1. ábra), továbbá az EU közlekedési miniszterei 1994-ben beemelték a hét legfontosabb fejlesztendő transzkontinentális közlekedési folyosó közé. A gazdasági faktorokon kívül a Dunára édesvízkészletként is tekinthetünk.

A Dunán lezajló áruforgalom 2010-ben. Forrás: ines-danube.info

Együttműködés a Duna-medence államai közt

2011 júniusában hagyták jóvá az Európai Unió második makro-regionális stratégiáját, a Duna Régió Stratégiát, mely tagjai közt tudhatja számon mind a 14 Duna-medencében elhelyezkedő államot. A koncepció négy pillérre épül, melyek a Duna-régió összekapcsolása (közlekedés, energia, turizmus és kultúra), környezetének védelme, a jólét növelése a régióban és a régió megerősítése. A stratégia projektjeit a pillérekhez tartozó 12 prioritási területen keresztül valósítják meg, amelyek közül Magyarország három darabért vállalta a felelősséget. Elsőként „a fenntartható energia használatának ösztönzését“ koordinálja Csehországgal közösen, másodszor „a vizek minőségének helyreállításának és megőrzésének“ a területén működik együtt Szlovákiával, harmadszor „a környezeti kockázatok kezelésé“-ben vesz részt Romániával összefogva.

A dunai makro-stratégia megteremti az együttműködés új, hatékonyabb formáit, javítja a hajózás feltételeit. Keretet biztosít a fejlesztéspolitika összehangolására, hozzájárul a nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek felszámolásához, lényeges mérsékléséhez. Európai politikaként kell elfogadni és végrehajtani, s eközben szorosabbra fűzni az uniós tagsággal nem rendelkező országokkal a kapcsolatot, elősegíteni csatlakozásukat az EU-hoz.

Az együttműködés irányítása soros elnökségi rendszerrel valósul meg. Magyarország 2017-ben töltötte be ezt a pozíciót, jelenleg Romániát 2020-tól Horvátország fogja követni a sorban.

Kockázatok

A Duna mentén számos kockázattal kell szembe nézniük az államoknak. Elsőként az édesvíz kérdéskörét említeném meg. Mint a bevezetőben már utaltam rá, az édesvizek felbecsülhetetlen értéket képviselnek, miközben vízkészleteink egyre terheltebbek. Az édesvizek mennyiségi és minőségi értékének, továbbá fenntartható hasznosításuk érdekében magas szintű együttműködést kell kiépíteni az érintett szereplők és államok között. Ez az ún. „felelős vízkormányzás“ kialakítását igényli, melyben össze kell hangolnunk és egyszerre megvalósítanunk a stratégiai vízkészletek megőrzését és a vízigények (ivóvízigény, ipari, közlekedési, ökológiai vízigények) biztosítását.

A Duna vízlépcsői. Forrás: hydroinfo.com

Másodrészt kockázatot jelent, hogy Magyarországon belül nincs egy vízlépcső sem a Dunán. Ennek következtében nem tudjuk megfogni a Duna vizét, az csupán átfolyik rajtunk. Míg Németországban 25, Ausztriában 12, Szlovákiában 1 vízlépcső található (lásd 2. ábra). Továbbá a szerb-román határon van kettő, a román-bolgár határon pedig egy. A “felettünk” található vízlépcsőkkel a németek, osztrákok, szlovákok képesek megfogni a Duna vizét , ami ezáltal nem jut le hozzánk. Valamint ha felduzzasztják a vizet, majd egyszerre engedik el, árvizet okozhatnak. Ez nagy biztonsági kockázatnak számít.

Harmadrészt nagy kihívás elé állítja az államokat a régióban jelen lévő szervezett bűnözés, a súlyos bűncselekmények (csempészet, emberkereskedelem), a határokon átnyúló feketepiac működése és a tömeges migráció. Ezen tényezők ellen harcol a 2013-ban létrehozott Dunai Folyami Fórum struktúrájának létrehozása (Setting up the Structure of a Danube River Forum, DARIF), mely az EU Duna Régió Stratégiájának 11. prioritási területéhez kapcsolódóan (biztonság javítása a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés jelentette kihívásokkal való megküzdés közös munkával) lát el feladatokat. A projekt résztvevői: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Moldova, Magyarország, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia, és Ukrajna. Magyarország koordináló szerepet lát el, a magyar résztvevők körét a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, a folyami információs szolgáltatásokat működtető Rádiós Segélyhívó Infokommunikációs Országos Egyesület, valamint a Fórum működtetéséhez csatlakozó Duna-régió országaiból delegált vízi és határrendészeti, bűnügyi, vám és hajózási, valamint folyami információs szakterületen együttműködő szervek vezetői, összekötő tisztviselői, és szakértői alkotják.

A DARIF résztvevő államai.

A DARIF célja, hogy a Duna-menti országok hatékonyabban léphessenek fel napjaink fenyegetéseivel szemben, közösen megerősítve a vízi biztonságot, biztosítva az összehangolt fellépést és az operatív, határokon átívelő rendészeti szakmai együttműködést. Mindehhez a fórum technikai hátteret biztosít.

Védelem

A DARIF megszületésével megindult a rendészeti együttműködés a Duna-menti régió  több országa közt, azonban a fórum nem fedi le teljes egészében a Duna-medencét, melynek  ezenfelül fegyveres védelméről napjainkig nem született átfogó megállapodás.

A Dunán nemcsak kereskedelmi forgalom zajlik, hanem veszélyes anyagok legális szállítása és potenciálisan bármilyen hadi vagy egyéb anyag, akár illegális szállítása is. Ez is indokolttá teszi a védelem kialakítását, habár a magyar és román flotillán kívül egy uniós ország sem rendelkezik folyami fegyveres erővel. Sőt, Románia csupán az al-Duna védelméért tud felelni, a Duna felső és középső szakaszának fegyveres védelme a Magyar Honvédségre hárul, melyben az I. Tűzszerész és Hadihajós Ezred rendelkezik a feladat végrehajtásához szükséges szakosodott- és résképességekkel. Felszerelésük tartalmaz Nestin-osztályú MS-25 típusú aknamentesítő hajókat, AN-2 típusú aknásznaszádokat (tűzszerész járőrhajó), parancsnoki motorosokat, roham- és gumicsónakokat.

A HTHE tűzszerészmentesítő feladatai közül több köthető a vízhez:

• ellenőrzi, szükség szerint aknamentesít a hajózható vízi utakat,
• biztosítja a folyami műtárgyak úszóaknák elleni védelmét,
• kiképzi a személyi állományt a béke és háborús alkalmazás érdekében,
• az ország területén, valamint külföldi műveletek során végzi az improvizált robbanószerkezetek felderítését, hatástalanítását és megsemmisítésé

Továbbá végrehajthatnak járőrtevékenységet, hajózási és folyamzár-telepítési szempontból felderítési feladatokat, mentési feladatok vízi biztosítását, valamint búvárok részére merülési hely biztosítását. Egy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet során a vízi utakra áttevődő illegális határátlépések megakadályozása érdekében folyamzárakat telepíthetnek a rendőrséggel együttműködve, valamint mobil platformként kiegészíthetik a folyóparti megfigyelőtornyokat.

Ezen feladatokat a Dunán csak Romániában végzik, Ausztriának, Horvátországnak, Németországnak, Szkovákiának nincs hadihajós alakulata, azaz a Duna az alsó szakaszától eltekintve védtelen. A kockázatok kezelésére a hadihajós alakulatok potenciálisan jóval nagyobb mértékben alkalmasak, mint a szárazföldi- vagy a légierő, s hozzájárulhatnak egy uniós közös védelmi képesség kialakításához, biztosítva a Duna-medence védelmét.

Szerző: Szilágyi Laura

Ausztriában február 3-tól újra repülhetnek a Luftstreitkräfte (légierő) állományába tartozó Saab 105OE sugárhajtású kiképző repülőgépek. A december végétől életbe léptetett, majd két hónapos földre kényszerülés oka a törzsvégi szekciókat a farokrésszel összekötő csapszegek repedése volt. A valaha még 40 darabos mennyiségben beszerzett gépekből 19 példány volt még hivatalosan hadrendben, ezekből azonban az utóbbi időben csak 10-12 volt alkalmas a repülésre. Az osztrákok a 2020-as évben tervezték a Saab 105OE-k kivonását. Az alapos átvizsgálás során a 12 105OE-ből 10-ben találtak repedt csapszegeket, amiket természetesen kicseréltek.

Dániában a hadsereg részére átadták az első Leopard A7V szintre korszerűsített harckocsikat. A holstebroi laktanyában megjelenő új variáns egyre nagyobb darabszámban lesz majd megtalálható az európai haderőkben, hiszen az Európai Védelmi Ügynökség javaslata alapján több NATO tagállam is az A7V-re fogja korszerűsíteni meglévő régebbi páncélosait.

Két napos késést elszenvedve, február 9-én érkeztek meg a Lockheed-Martin F-35A Lightning II vadászbombázói a finnországi Pirkkala támaszpontra. A típusból négy példány indult el Európába még február 5-én a Luke támaszpontról. Azonban a rossz időjárási viszonyok miatt csak két Lightning volt képes tankertámogatással átrepülni az Atlanti-óceánt és vasárnap este sötétben landolni a finn repülőtéren. A másik géppár kénytelen volt visszafordulni. A finn légierő 2020. január 9-től kezdődően végzi a jövőbeli 64 darabos megrendelést elnyerő típus kiválasztását eredményező folyamat helyszíni próbáinak első szakaszát. A HX Challenge-nek nevezett tesztidőszak központjaként a Pirkkala légi bázis lett kijelölve, ahol a téli üzemeltetési lehetőség vizsgálata a fő szempont, de a tesztrepülésekre Finnország egész területén sor kerül. Az öt jelölt (Boeing F/A-18 Super Hornet, Dassault Rafale, Eurofighter Typhoon, Lockheed Martin F-35, és Saab JAS39 Gripen) mindegyike hét munkanapra eső tesztelési időszakon vesz részt, egészen február 26-áig bezárólag.

Ezek során ellenőrzésre kerülnek a gyártók által megadott paraméterek valósága is. A típusokból 2-4 darab települ át a próbák idejére Finnországba. A repülési feladatok többségét elsősorban 8 és 16 óra között fogják végrehajtani, de sort kerítenek majd néhány éjszakai repülésre is. A szimulált légi csatákban a megrendelésért versenyző típusoknak a légierő jelenlegi gépeivel, az F/A-18 Hornet és BAE Hawk repülőgépekkel kell szembenézniük. Összességében a HX Challenge célja nem a jelöltek rangsorolása, hanem annak bizonyítása, hogy az ajánlati felhívásokra adott válaszokban feltüntetett teljesítményértékek valóban érvényesek-e az ilyenkor igencsak zord finn környezetben. Az így ellenőrzött adatokat a képességértékelés második és harmadik szakaszában tervezik felhasználni, ahol már a háborús helyzetben való alkalmazhatóságé lesz a főszerep. A finn kormány 2021-ben dönt a 10 milliárd eurós beszerzésről.

Február 11-én elkészült az utolsó HC.4/HC.4A verzióra korszerűsített AgustaWestland Merlin HC.3/HC.3A helikopter is. A Brit Királyi Haditengerészet gépeit, melyeket 2015 júliusában vettek át a RAF, vagyis Brit Királyi Légierő kötelékéből, a Leonardo Helicopters vette kezelésbe a Yeoviltonban lévő üzemében. A brit tengerészgyalogosok szállítását végző égi paripa összecsukható főrotort, a faroktartó mellé hajtható farokrészt, a hajófedélzeti üzemnek jobban megfelelő futóművet, nyűgöző pontokat, valamint a gyorsköteles ereszkedéshez függesztési pontokat kapott. Az eddig megszokott zöld festés is már a múlté lett, hiszen a HC.4/HC.4A verzióra korszerűsített forgószárnyasok szürke színben tündökölnek. A pilótafülkébe a haditengerészet HM.2-es variánsáról már ismert nagyméretű kijelzők kerültek beszerelésre. A tengerészgyalogság 25 forgószárnyasa jelenleg két század állományában található meg, a 845. és a 846. század is a Yeovilton-i bázison települ. A 2016-tól folyó korszerűsítéssel egybekötött átépítés mind a 25 példányt érinti, de még hátra van hét átmenetinek tekintett iHC.3-as forgószárnyas korszerűsítése. Ezeket a gyorsabb hadrendbe állítás végett a korszerűbb fedélzeti elektronika beépítése, az új futóművek, illetve a faroktartó mellé hajtható farokrész alkalmazása nélkül tették alkalmassá a hajófedélzeti üzemre.

Két hír is szólt az Airbus Helicopters 12 utast 222 kilométerre elszállítani képes, 2013-ban fejleszteni kezdett H160-as típusáról. Az egyik azt tette köztudomásúvá, hogy 2022-től négy példányt fog használni tíz éven át a Francia Haditengerészet kutató-mentő feladatokra a kiöregedett Aerospitale SA316B Alouette III-ok helyett. A gyártó és partnerei (Babcock és a Safran Helicopter Engines) fogják biztosítani a civil változatú H160-ok rendelkezésre állását. A flottától érkező visszajelzéseket alaposan hasznosítani fogják, hiszen a második híradás alapján 2021-től teljes gőzzel fejleszteni kezdik a katonai feladatokra módosított H106M variánst is. Az öt különféle helikopter (hadsereg-Gazelle, flotta-Alouette III, Dauphin, Panther és a légierő-Fennec) pótlására szánt H160M Guépard (Gepárd) szállítása a 2019 májusában bejelentett, két évvel felgyorsított ütemtervnek köszönhetően 2026-tól kezdődik meg és várhatólag Párizs 168 darabos mennyiséget fog majd beszerezni ezekből. Modularitásának és sokoldalúságának köszönhetően a Gepárd lehetővé teszi majd a fegyveres erők számára, hogy különféle küldetéseket hajtsanak végre. Ez lehet majd a fegyveres felderítés, tűzoltás, a különleges erők szállítása mélyen az ellenség hátországába, vagy orvosi evakuálás. Ezenkívül, hajók elleni bevetésekre is képes lesz az új típus a kutató-mentő feladatok mellett. Mindezt a H160-on is alkalmazott, a hagyományos kialakítású rotorlapátoknál 100 kilogrammal nagyobb emelőerő előállítására képes és 50%-al halkabb Blue Edge rotorlapátok és a Spheriflex rotoragy jelentősen fogja támogatni az 1100 és 1300 lóerős tartományban elhelyezkedő Arrano gázturbinákkal együtt.  Ezek fogyasztása 10-15%-ak kevesebb, mint az előző generációba tartozó erőforrásoké.

Több napon át már többször is az elvártak szerint működött a francia Naval Group, korábban DCNS tengeralattjárók számára tervezett FC2G (Fuel Cell 2nd Generation) második generációs levegőtől független meghajtó rendszere. Az üzemanyagcellás FC2G már többször is üzemelt 18 napon át a franciaországi Nantes melletti telepen, így a fejlesztők szerint közeleg az az időpont, amikor is beépítésre fog kerülni egy tengeralattjáróba. Erre igencsak készültek a tervezők, hiszen a szárazföldi prototípus befoglaló métereit is úgy alkották meg, mintha az egy tengeralattjáróba kerülne rögtön beépítésre. A legalább hat méteres törzsátmérővel rendelkező egységek számára fejlesztett FC2G az eddigi üzemanyagcellás rendszerekkel szemben nem a nyomásálló testen kívül lévő tartályokban elhelyezett hidrogént használ az elektromos áram előállítására. A robbanásveszélyes hidrogént a dízelolajból közvetlenül hevítéssel állítják elő az FC2G esetében. Ez fokozza a biztonságot, hiszen így nincs eltárolt hidrogéngáz a tengeralattjáró közvetlen közelében. További előny, hogy az üzemanyagcellák élettartama is növekszik, hiszen az így előállított hidrogén több mint 99,999%-os tisztaságú lesz. Ugyanis a gázolajból lett hidrogénben gazdag szintetikus gázkeverékből a következő lépésben eltávolítják a szén-monoxidot, és azt szén-dioxiddá alakítják át.

Ezt a gázt membránok segítségével tisztítják tovább, és így érik el az igazán tiszta hidrogént. Az energiatermeléshez szükséges másik összetevőt, a folyékony oxigént azonban külön tartályban helyezték el és ennek mennyisége lehetővé teszi a tengeralattjáró személyzetének levegőellátását is. Az FC2G amellett hogy csendesebben is működik, és kevesebb mellékterméket állít elő, még több villamos energiát is termel, mint a hasonló méretű és súlyú régebbi levegőtől független meghajtó rendszerek. Nagyfokú automatizáltságának köszönhetően mindössze egy főnyi kezelőszemélyzet szükséges hozzá. A 8 méter hosszú FC2G levegőtől független meghajtó rendszert 10000 üzemórás élettartamra tervezték, teljesítménye 250kW. Ez a jelenlegi tengeralattjárók számára az ideális 5 csomós, leghalkabb cirkáló sebesség elérését lehető teszi, hiszen ehhez típustól függően 130-180kW szükséges. A többletteljesítményt akkumulátorokban tárolják el a fedélzeti rendszerek ellátására, illetve a nagyobb sebesség elérésének lehetőségének biztosítása érdekében. Egy évre számolva mindössze 3 hetet kell majd az FC2G levegőtől független meghajtó rendszerrel ellátott tengeralattjárónak karbantartáson tölteni, ezenfelül a világtengereken, vagy nem honi kikötőkben történő üzemanyag utánpótlás is sokkal egyszerűbben megoldható az általánosan használt dízelolaj okán.

Február 7-én vette át a második Lockheed Martin KC-130J Super Hercules légi utántöltő/szállítógépét a Francia Légierő (Armée de l'Air) az USA Georgia államában található Mariettában. A franciák által megrendelt két hosszabb törzzsel épített C-130J-30-as szállítógépet 2017-ben és 2018-ban adták át, míg első KC-130J-t 2019 szeptemberében. A francia tehergép-flottát így már a C-130H Hercules, a C-160 Transall és a Casa CN-235–ös mellett ezek az új gépek is alkotják. A két KC-130J-t a 2/61 Franche-Comté szállítórepülő-század üzemelteti az Orleans-Bricy légibázison, amely rendelkezik a két C-130J-30-mal is. A 2021-es évben azonban a Super Hercules-ek áttelepülnek az Evreux légibázisra, ahol a hat német C-130J-el együtt fognak egy közös, francia-német századot alkotni.

Túl van a második lövészeten is az MBDA Marte ER hajók elleni robotrepülőgépe. A 260 kilogrammos fegyvert az MBDA olasz részlege fejleszti, az első indításra még 2018 végén került sor. A gázturbinás meghajtással rendelkező fegyver Eurofighter Typhoon vadászbombázóra történő integrációja is elkezdődött már. A 2016 második félévében elindított, 16 hónapos első fázis során földi függesztési próbákat is végrehajtottak, amelyhez az olasz tulajdonban lévő IPA2-es jelzésű Eurofighter példányt használták. Ennek során bebizonyosodott, hogy a Marte ER igen gyorsan, mindössze 3 perc alatt elhelyezhető a Eurofighter Typhoon szárnya alatti felfüggesztőjén, a szállítókocsiról történő felemelést követően. A hírek szerint több Eurofighter Typhoon alkalmazó és esetleges megrendelő is élénken figyeli a típus hajók elleni alkalmazhatóságának megvalósítását. A Szardínia szigetéről történt aktuális indítást követően a Marte ER 100 kilométert tett meg a célpontjáig. A mostani próba során a robotrepülőgép fedélzetére telepített telemetriai rendszer hatalmas mennyiségű adatot rögzített. Ezek a repülési adatok nagyon jól igazodtak a szimulációs eredményekhez, de jól vizsgázott az új navigációs és az MBDA Seeker Division által kifejlesztett célravezető rendszer is.

Az Airbus és Szingapúr február 12-én megállapodtak abban, hogy együttműködnek az A330 SMART MRTT többfunkciós légi utántölt/szállítógép kidolgozásában a Szingapúri Köztársaság Légiereje számára. Ez a változat olcsóbb üzemeltethetőséggel és az A3R (Automatic Air-to-Air) automatizált üzemanyag átadó rendszerrel térne el az eddigi példányoktól. Ez utóbbiról 2018 második felében szóltak a legtöbbször a híradások, mivel Spanyolország partjainak közelében 2018. június 20-án több alkalommal is az A3R automata rendszer segítségével kapcsolódott össze egy ausztrál KC-30A MRTT (MultiRole Tanker Transport) tartálygép az Airbus légi tesztekhez használt A310-ével. Egészen pontosan két óra alatt hét csatlakozás történt az A310-es törzse alatt lévő merevcsöves feltöltő rendszerhez, melynek fogadónyílásba irányítását emberi beavatkozás nélkül végezték el minden alkalommal. A feltöltendő repülőgép esetében a megközelítés és a feltöltés közbeni pozíciótartás ugyan úgy zajlik, mint amikor ember irányítja a teleszkópikus boom-ot. Éppen ezért a fogadó gép esetében módosítás nem szükséges az automatikus üzemanyag felvétel végrehajtásához.  Ellenben a töltőgép esetében a munka dandárját képalkotó szoftver végzi el, mely az A3R rendszer egyik fontos alkotóeleme. A 6000 méteres magasságban és 425 kilométer per órás sebesség mellett végzett tesztek bebizonyították az A3R rendszer alkalmazhatóságát, így az Airbus folytathatta az A330-as tankergépeken történő bevezetés felé megkezdett útját. Ennek érdekében az első A3R rendszerrel ellátott A330-al 2021-ben befejeződnek majd meg a légi próbák és a rendszer várhatólag igen rövid idő alatt szolgálatba állíthatóvá fog válni. Szingapúr 2014-ben az öreg Boeing KC-135R gépeinek lecserélésére hat Airbus A330MRTT gépet rendelt meg, ezekből az elsőt 2018 augusztusában kapta meg és 2019 végére már 4 darabbal rendelkezett.

Új fegyverzet jelenhet meg a Tupoljev Tu-160-as Blackjack szuperszonikus nehézbombázók eszköztárában. Az orosz TASSZ védelmi iparból származó közlése szerint, ugyanis a légi indítású K-47M2 Kindzsal (Tőr) típusú hiperszonikus rakéták eme bombázókra történő telepítésének lehetőségét mérlegelik Moszkvában. Ezek az előzetes tervek fogják igazolni, vagy cáfolni azt az elképzelést, mely szerint a belső bombakamrákban lévő két forgótárra összesen 12 darab Kindzsal helyezhető el. A 2018-as évben az orosz védelmi iparból származó információ szerint a modernizált Tu-22M3M Backfire szuperszonikus közepes bombázók fegyverzetében is megjelenhet a légvédelmi rendszerek számára eddig is komoly kihívást jelentő Kindzsal típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változata is. Ebből akár négyet is elhelyezhetnének majd a Tu-22M3M-en, a szükséges módosításokat követően. A minél gyorsabb hadrendbe állítás okán a már meglévő MiG-31BM Foxhound típust repülő vadászalakulatokat teszik alkalmassá a Mach 10-es sebességre képes, 2000 kilométeres hatótávolságú K-47M2-es bevetésére.

A lap értesülései szerint ezek a Kindzsalok már hajók ellen is kellő hatékonysággal lesznek bevethetők. Az új feladatkör ellátása jelentős módosítást igényel a Foxhound-okon, így a vadászfeladatok ellátása ezek után már nem lesz végrehajtható a MiG-31K alváltozatokkal. Ugyanis a fedélzeti rádiólokátor eltávolításra kerül, de a belső üzemanyag-kapacitást plusz tartályok beépítésével megnövekedik. Jelenleg a haditengerészet két MiG-31-et repülő ezreddel rendelkezik. Az Északi Flotta parancsnoksága alatt a moncsegorszki, és a Csendes-óceánon Flotta alárendeltségében a Kamcsatka félszigeten található jelozovói repülőtéren repülik a típust. Az előbbi bázist 2013-ban, míg az utóbbit 2016-ban újították fel és korszerűsítették. Moncsegorszkból felszállva Izland partjaitól a Kara-tengerig nyílik majd mód a Kindzsal bevetésére, míg a kamcsatkai MiG-31K-k a Kelet-Szibéria partvidékétől kezdve, a Bering-tengeren és az Ohotszki-tengeren lévő hajókra jelenthetnek a jövőben veszélyt.

Nem csak a Tu-160-as kaphat új fegyverzete, hanem a Mil Mi-28NM harci helikopter is. Erről az Izvesztyija napilap tudósított. A szárnycsonkok alá az eddig merevszárnyú repülőgépekkel hírbe hozott R-74ML (RVV-MD néven is ismert) levegő-levegő rakéták kerülhetnek majd felfüggesztésre. Az immáron a rakéta hossztengelyéről 75 fokra minden irányba kitéríthető, továbbfejlesztésen átesett Karfagen infra és ultraibolya tartományban is érzékelni képes önirányító rendszer, a néhány centivel hosszabb hajtóműszekció, a 40 kilométeres kinematikai hatótávolság, és a Jantar lézeres közelségi gyújtó tartozik ezen alváltozat legfőbb jellegzetességei közé.

Iránban február 9-én mutattak be egy új ballisztikus rakétát. A rövid hatótávolságú Raad-500 szerkezeti eleminek gyártásánál nagyszámban használtak fel szénszálas kompozitot a súlycsökkentés érdekében. Ennek köszönhetően tömege csak fele az elődjének tekinthető, főként acélból épített Fateh 110-hez viszonyítva, bár főbb méreteik megegyeznek. Hatásosságát jelentősen megnövelte az újfejlesztésű rakétamotor az irányítható fúvókákkal, melyet egyébként műholdak szállítására tervezett rakétákhoz alkottak meg. Így pályamódosításra is képessé vált a légkörön felüli magasságokban, megnehezítve ezzel az ellentevékenységet. Az 500 kilométeres hatótávolságú Raad-500-as harci részét 3000 fokos hőmérsékletnek is ellenálló hőpajzzsal védik a légkörbe való visszatérés okozta hőhatás káros hatásától.

Indiában befejeződött a hazai építésű INS VIKRANT (IAC-1) repülőgép-hordozó hajtóműveinek kikötői tesztelése. A próbákat a 2019-es év decemberétől végezték és ezek során mind a négy gázturbinával, és a nyolc dízel-generátorral is sikerült teljesíteni az elvárásokat. Meg kell említeni, hogy a négy General Electric LM2500 + gázturbina több mint 80 megawatt (110 000 LE) teljesítmény leadására képes. Az állami tulajdonú Cochin Hajógyárban épülő 40000 tonnás, 262 méter hosszú, 60 méter széles egység az eredeti tervekhez képest már több éves késében van. Tervezését 1999-ben kezdték meg, míg az építését 2009 februárja óta végzik, és a legújabb hírek szerint csak 2021 márciusában adják át a flotta számára és csak 2022-ben éri majd el a bevethetőségét. Becslések szerint a teljesen felszerelt VIKRANT majd 5 milliárd dollárba fog kerülni, míg fegyverzet és a tervezett 30 darab légi jármű (20 MiG-29K/KUB és Tejas Mark 2 mellett 10 Kamov Ka-31 helikopter) nélküli ára csak 2 milliárd dollár. 2020. február elején még nem rendelték meg a VIKRANT fedélzetére szánt repülőgépeket az oroszoktól, de más országtól sem, így az első időkben valószínűleg a már meglévő MiG-29K/KUB példányok fognak megjelenni a hajón. Érdekes adat, hogy 2003-ban még csak 500 millió dolláros kiadással számoltak esetében fegyverek és repülőgépek, valamint helikopterek nélkül. A hordozó főbb szerelési munkálatai befejeződtek, így a kikötői próbákat 2020. április 10-től tengeri tesztek fogják követni. A következő indiai hordozó, a 65000 tonnás IAC-2-es INS VISHAL már katapulttal fog rendelkezni, a VIKRANT (IAC-1) síugró sáncával szemben.

Indonéziában a PT Dirgantara Indonesia vállalat befejezte a földi tesztlövészetet a csatarepülőgéppé átalakított CN-235 -220-as teherszállító repülőgéppel. A tehertérbe egy oldalra tüzelő 30 milliméteres DEFA 553-as gépágyú került beszerelésre. Az 1200 lövés per perces tűzgyorsaságú fegyver újrahasznosítva lett, hiszen egy már kivonásra került Douglas A-4H Skyhawk vadászbombázóból került kiszerelésre. A célok felderítéséhez elengedhetetlen egy célzótorony alkalmazása is. A törzsön és a szárnyak alatt fegyverzet felfüggesztési pontokat is kialakítanak rakéták és bombák számára. A demonstrációs platform várhatólag hamarosan elkezdi majd a légi próbákat, amiket a fejlesztők reményei szerint a 2020-as évben be is fejeznek majd. Az indonézek reménykednek benne, hogy a hazai megrendelésen felül a közel-keleti, afrikai, közép- és délkelet-ázsiai régiókból (Fülöp-szigetek, Pakisztán, Egyesült Arab Emírségek, Katar és Szenegál) érkeznek majd megrendelések az új változatra.

Fülöp-szigetek FNSS Defense Systems Kunduz, régebben AZMIM (Amfibik Zırhlı Muharebe İstihkam İş Makinesi = kétéltű páncélozott harci földmunkagép) kétéltű páncélozott földmunkagépeket vásárol meg Törökországból. Fülöp-szigetek lesz így az első dél-ázsiai ország, amelyik beszerzi ezt a különleges járművet. A megállapodás részletei a következő két hónapban kerülnek véglegesítésre, és a járművek leszállítása 2021-ben kezdődik. A török cég kevesebb, mint négy év alatt fejlesztette és vette gyártásba az Ankara által 12 darabos mennyiségben megrendelt Kunduz kétéltű páncélozott földmunkagépet. A tulajdonságaiban egyedülálló jármű legfontosabb feladata a folyamátkeléseknél történő földmunkák elvégzése a partváltás megkönnyítése érdekében, megfelelő védelmet biztosítva a kezelőknek. A Kunduz legénysége két főből áll, legnagyobb sebessége 45 kilométer per óra és nappali, valamint éjszakai kamerarendszerrel is ellátták.

Japánban február 10-től folynak a továbbfejlesztett Type 12-es hajók elleni robotrepülőgépekkel a légi tesztek az Acugi légibázisról felszállva. Ennek során a fegyver négy példányát függesztették fel egy Kawasaki P-1 tengeri járőrgép szárnyai alá. A fotókon a két belső hajtómű közötti részen félszárnyanként 2-2 Type 12-es hajók elleni robotrepülőgép volt látható piros-sárga pepitamintás festéssel. A 300 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépekből a P-1-es akár 8 darabot is hordozhat.

Ausztrália számára az Egyesült Államok február 7-én jóváhagyta 200 darab Lockheed Martin AGM-158C LRASM nagy hatótávolságú hajó elleni robotrepülőgép beszerzését. A korszerű légi indítású fegyverek a Boeing F/A-18F Super Hornet vadászbombázók eszköztárát fogják bővíteni. A 900-990 millió dolláros beszerzés okán Ausztrália lett az első külföldi LRASM megrendelő.

Tovább apadhat az Amerikai Légierő Rockwell B-1B Lancer stratégiai nehézbombázóinak állománya. A hadrendben lévő 59 példány közül a légierő vezetése 17 darabot vonna ki már a 2021-es évben. Persze ezek a gépek azok lennének, melyek szerkezetét a legalaposabban megviselte az eltelt pár évtized. Ennek köszönhetően gépenként több 10 millió dolláros nagyjavítás után lennének csak képesek hosszabb távon továbbra is szolgálatba maradni. A helyreállításukra folyósítandó összeget a továbbra is hadrendben maradó példányokra költené el a légierő vezetése és a meglévő alakulatok sem kerülnének felszámolásra a lecsökkent gépállomány ellenére sem.

Valami hasonlóra készülnek az Amerikai Haditengerészetnél is. Itt szintén a 2021-es év került a célkeresztbe, mivel ez lenne az az utolsó év, amikor újgyártású Boeing F/A-18E/F Super Hornet repülőgépek kerülnek kifizetésre. A 2019-ben 4 milliárd dollárért megrendelt 78 darab Super Hornet átadása 2021-ben befejeződik. A 2022 és 2024 között megvásárolni tervezett 36 F/A-18E/F-re szánt pénzt a régebben F/A-XX, újabban NGAD (Next Generation Air Dominance = Következő Generációs Légi Fölény) néven emlegetett következő generációs repülőgép fejlesztésére csoportosítanák át, ezzel is megtámogatva a 4,5 milliárd dolláros, ötéves fejlesztési keretet. Ezekkel a repülőgépekkel szemben elvárás, hogy legalább 1800 kilométeres hatótávolsággal rendelkezzenek.

Amikor az Egyesült Államokban felfüggesztették a nukleáris meghajtású repülőgépek fejlesztését, a munkában igencsak alaposan elmélyült General Electric nem szerette volna, ha a kutatásai és fejlesztései veszendőbe mennek. Ezért a kisméretű reaktorok egyéb célú hasznosítási lehetősége után néztek. Hamar találtak is egy területet, mégpedig a hajók és tengeralattjárók meghajtását. Az addigi elképzelésekkel szemben a kisméretű reaktor és segédberendezései, valamint a gőzturbina és az erőátvitel a hajócsavarokkal együtt mind egy egységben került volna, egy hidrodinamikailag kedvező kialakítású konténerbe. Ezt a konténert hadi-vagy akár civil hajók teste alá rögzítve a nukleáris fűtőanyag elhasználódásáig alkalmazták volna a meghajtásra. A fűtőanyag kimerülése után a konténert egyszerűen lecserélték volna egy másikra. A tengeralattjárók esetében a hajótest hátsó traktusa alá felfüggesztett, oldalanként egy-egy konténer biztosította volna a mozgatáshoz szükséges energiát.

A felszín alatti egységek esetében a 15000 lóerős verzió 215 tonnát, a 30000 lóerős változat pedig 245 tonnát nyomott volna. A tengeralattjáró egyéb rendszereit egy hasonlóan kisméretű, de beépített reaktor látta volna el energiával. Az éppen akkor építés alatt álló SKIPJACK-osztály módosítására átszámolva, a 601B típusú külső konténerekkel megvalósuló nukleáris meghajtás esetén igen jelentős, 20%-al kisebb vízkiszorítást eredményezett volna. Az elérhető legnagyobb sebesség a 38 csomó körül alakult volna. Egyik hátránya a sugárzás mértéke volt, a General Electric is elismerte, hogy a hajótesttől nagyjából 1,5 méterre kellene elhelyezni a konténereket, amik második hátrányukként várhatólag igencsak zajosak lettek volna. A várható környezetszennyezés, valamint a nem kellő kiforrottság így aztán végleg lehetetlenné tette a kisméretű reaktorok felhasználását abban az időben.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Westland Apache AH.1

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Aérospatiale SA 342M Gazelle

McDonnell Douglas KC-10A Extender

Dassault Mirage IIIRS

Northrop T-38A Talon

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Boeing P-8A Poseidon

Saab JAS39D Gripen

Douglas A-4N Skyhawk

Dassault Rafale C

Boeing F/A-18F Super Hornet

Dassault/Dornier Alpha Jet A

Goodyear FG-1D Corsair

KAI T-50 Golden Eagle

Grumman C-2A Greyhound

AgustaWestland Merlin HC.3

Lockheed UP-3D Orion

Hawker Siddeley U-125A

Lockheed F-104S-ASA Starfighter

Szuhoj Szu-47 Berkut

2020. február 4-én új típussal bővült a Brit Királyi Légirő flottája: az első P-8A Poseidon MRA1 tengerészeti felderítőgép az USA-ból az észak-skóciai Kinloss Légibázisra repült át.