Biztonságpolitika

Amint az alábbi képeken is látszik, nem a harsogó színek csábítottak ki január közepén Ferihegyre, ugyanakkor a természet a maga zúzmarás, fakó, szürkés-fémes hangulatával ebben az időben is szép volt. Ilyenkor persze el lehet felejteni a „szép, színes gép a kék égen” jellegű fotókat, de az ilyen időjárásban zajló forgalmat is érdekes dokumentálni és legalább nem támad az a téves érzésünk, hogy a közforgalmi gépek kizárólag jó időben repülnek…

Déltájban, szürke időben érkezik a Lufthansa frankfurti járata.

A zúzmarás kerítés mögött egy A321neo száll le. Egy későbbi Wizz-járat pilótáit arra kéri az irányítás, hogy jelezzék, milyen távolságból látják a teljes fényerővel működő pályafényeket. 

Az Emirates narancssárga gyűrűs (Opportunity) 777-ese érkezik Dubajból, ahonnan nemrég a repülőteret is elárasztó hatalmas esőzésről érkeztek hírek.

A megszokott járatok közé időnként egy-egy privát forgalom vegyül. A 13 jobb pálya várópontján egy Man-szigeteken lajstromozott Challenger 650-es várakozik, hogy a KLM B737-ese után szabaddá váljon a pálya.

A homályból először egy fényszóró bukkan ki, majd felsejlik egy nagyvas körvonala.

A nagyvas nem más, mint a Qatar Airbus A330-asa. A természet éppen a járat érkezésének perceire ütemezett egy rövid havazást.

Egy Ryanair 737-es érkezik a küszöb fölé. Az időjárás rövidesen tisztul egy kicsit.

Egy pillanatra megvillantja a hasát a LOT London City Airportról érkező E190-ese.

Az Ural Airlines többéves kihagyás után tért vissza Budapestre. A VQ-BZC lajstromjelű A320-asuk korábban angol cégeknél repült.

Felszállásra kész egy osztrák Learjet 75.

A Norwegian Boeing 737-esein látható képmások közül ehhez az időjáráshoz Fridtjof Nansen norvég sarkkutatóé illik a legjobban – a Svédországban lajstromozott gépről ő tekint vissza.

Magyar lajstromú Cessna Citation III-as a váróponton.

A Helvetic tavaly októberben átvett E190-E2-ese.

A természet ilyenkor is szép.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Idén is katonai tiszteletadással emlékeztek meg a 2006. január 19-én Hejce közelében történt repülőbaleset áldozataira, amely során egy szlovák An-24-es szállítógép a település fölé magasodó Borsó-hegynek ütközött és lezuhant.

Kedves hallgatók! A KatPol Kávéház következő adása ezúttal a science fiction területére űrhajózik, és a Naprendszer határait feszegeti. A korábbi szavazás második helyezettjeként az újabb, górcső alá kerülő sorozat a The Expanse. Felhívjuk a sorozatot követő hallgatók figyelmét, hogy az adás az első három évadot öleli fel. Az adás letölthető innen, a korábbi adások pedig elérhetők itt. Jó szórakozást kívánunk!

[...] Bővebben!

Ahogy az várható volt Németország új nehézhelikopter-tenderére (Schwerer Transporthubschrauber = STH) jelentkezett a két legesélyesebbnek tartott gyártó, a Sikorsky és a Boeing is. Előbbi a még talán nem kellően kiforrott CH-53K King Stallion modellel, míg utóbbi a némileg kisebb kapacitású, de megbízhatóbb CH-47 Chinook típussal. Berlin 44-60 darab forgószárnyas beszerzéséről szóló szerződését 2021-ben tervezik majd véglegesíteni. Ezek a helikopterek 2024-től kerülnének átadásra, míg az utolsó példány 2030-ban érkezik majd meg. A Sikorsky helyi erők bevonásával (is) megpróbál sikert elérni. Csapatában olyan nevek találhatók meg, mint a Rheinmetall Aviation Services GmbH, az MTU Aero Engines, az Autoflug GmbH, a Hydro Systems KG, a Collins Aerospace, a Hensoldt, a Liebherr, a Rohde & Schwarz, a Vincorion és a ZFL. További pozíciószerzés okán Németországban egy logisztikai és karbantartó központot is létrehoznának a lipcsei repülőtér területén. A német vállalatok jelentős szerepet játszanak a CH-53K program sikerében, mivel a német ipar számára ez sok új, hosszú távú munkahely létrehozását jelentheti. Azt már most tudják a Sikorsky-nál, hogy a Bundeswehr igényei miatt egy új fedélzeti rádiólokátorra is szükség lesz a továbbfejlesztett kommunikációs rendszer mellett a King Stallion esetében, amennyiben kiválasztásra kerül.

Finnország Izraelből szerez be lőszereket Leopard 2-es harckocsiai számára. A 120 milliméteres simacsövű lövegből így az Elbit Systems leányvállalata, az IMI Systems által gyártott M339-es jelzéssel ellátott lövedékek indulhatnak majd útjukra.

Még december 18-án került a Sevilla-ban található festőműhelybe az az Airbus A400M Atlas tehergép, mely Luxemburg megrendelésére került legyártásra. Az MSN104 gyártási számmal rendelkező repülőgép a CT-01 lajstromozás alatt fog majd repülni. Átadása a 2020-as év közepére,  június második felére várható. Ez a példány hét másik, Belgium által megrendelttel együtt Belgiumban, a Melsbroek légibázison lesz majd megtalálható. A Belgium és Luxemburg által megrendelt összesen 8 repülőgépet 2023 végéig fogja leszállítani a gyártó.

Olaszország további 30 Freccia (Nyíl) páncélost rendelt meg, még a 2019-es év decemberében. Az Iveco-Oto Melara konzorcium számára ezzel a megrendeléssel lehetőség nyílik a gyártósor további életben tartására. Róma eddig 634 darabot rendelt a Freccia különféle változataiból és a gyártó egyértelműen megpróbálja külföldön is eladhatóvá tenni a Freccia-t, már évek óta. A gyalogsági harcjármű  variáns fegyverzete egy 25 milliméteres Oerlikon KBA gépágyú és két 7,62 milliméteres géppuska. Az OTO Melara Hifist Plus torony helyett ellátható a szintén olasz Dardo lánctalpas gyalogsági harcjármű tornyával is. Fegyverzete igény szerint kiegészíthető TOW, vagy Rafael Spike MR/LR irányított páncéltörő rakétákkal is. A gyalogsági harcjármű változat mellett létezik páncélozott szállító harcjármű, felderítő, rakétás páncélvadász (a 25 milliméteres Oerlikon KBA gépágyút is megtartva), 120 milliméteres TDA-2R2M aknavetőt hordozó, parancsnoki, egészségügyi, valamint műszaki-mentő változatban is. A 26 tonnás Freccia mozgatásáról egy 550 lóerős Iveco 6V motor gondoskodik. A Freccia gyalogsági harcjármű háromfős személyzetén kívül még további nyolcfőnyi lövészraj szállítására képes. Olaszország a 2006-ban véglegesített 253 darabos megrendelésében 172 példány OTO Melara Hifist Plus toronnyal ellátott gyalogsági harcjármű, 36 Rafael Spike irányított páncéltörő rakétákkal ellátott páncélvadász, 20 parancsnoki jármű és 21 120 milliméteres aknavetőt hordozó változat volt megtalálható. A következő, 2014-es megrendelésben 381 darab páncélos szerepelt, ezek közül 120 volt a felderítők igényei szerint módosított változat. A 2019-es megrendelésben 5 darab gyalogsági harcjármű, és 25 darab páncélvadász változat szerepelt.

Az Izvesztyija orosz lap értesülése szerint az új orosz bombázógép, a PAK-DA gyártása 2027-től veheti majd kezdetét. A Tupoljev által megtervezett géppel 2023 áprilisától kezdenék el a berepülést, ami gyorsan haladna, hiszen a meglévő szerződés előírja a bombázó három prototípusának elkészítését. Ezt követően a rendszeresítést megelőző állami tesztekre 2026 februárjától kerítenének sort. A bombázóhoz készített új hajtóművel ebben az évben kezdődnek majd el a tesztek. A PAK-DA-val szemben elvárás a Tu-160-nál nagyobb repülési idő és fegyverterhelés is. 2017-ben a PAK-DA első prototípusainak repülési próbáit 2025-re várták, míg a gyártás elindítását 2028-2029-ra prognosztizálták.

Szintén friss hír, hogy új tengeri járőrgépet terveznek kifejleszteni Oroszországban. Az orosz haditengerészet által támasztott műszaki követelményeket a Tupoljev Tu-204-es utasszállító repülőgép átalakított változata képes lenne kielégíteni. Így az idős Iljusin Il-38-as és Tupoljev Tu-142-es gépeknek egy korszerű fegyverekkel és fedélzeti rendszerekkel ellátott utódja lehetne. Előbbiek sorában továbbra is fő szerepelt játszanak majd a torpedók, azonban a fegyverek esetében szeretnék a lehető leginkább robotizált eszközöket kifejleszteni az új tengeri járőrgép számára. Fő feladat a tengeralattjárók elleni harc, és szintén elvárás az egy tengeralattjáró elpusztításának képessége, mindössze egy torpedó felhasználásával. Természetesen a már jól ismert akusztikus bóják és a fedélzeti keresőberendezések is megtalálhatók lesznek a módosított Tu-204-es fedélzetén.

Üzbegisztánból érkezett hírek szerint az egykori szovjet tagköztársaság megkapta első Mil Mi-35M (Hind-E) helikoptereit. Az időpont és a darabszám még nem teljesen egyértelmű, két gépről van bizonyosan képi bizonyíték. Írásos források szerint azonban még 2019 vége előtt megérkezett négy Mi-35M az országba. A típus nem ismeretlen itt sem, hiszen a Mi-24-ből 25 darab van napjainkban is rendszeresítve. Továbbfejlesztett verziójából Taskent 12 példányt rendeltek meg 2018 elején.

Törökországban helyi nyilatkozatok szerint teljes sebességgel folyik a hazai tervezésű, ötödik generációs harci repülőgép, a TF-X hajtóművének fejlesztése. A gázturbina kutatási és fejlesztési központjának a TR Engine számít, de munkájukat mások is segítik. A helyi rövidítéssel MMU-nak nevezett, elsősorban légi harcra fejlesztett gép felszállását 2029-re várják, így a gázturbina 2026-ra, 2027-re kerülhet kifejlesztésre. A tervezett török típushoz kapcsolódó hír, hogy Ankara szorosabb együttműködésre szeretné rávenni Malajziát. Az ázsiai állam jelenleg kompozit alkatrészek előállításával veszi ki részét a programból. Mélyebb együttműködés lehetőségével a Turkish Aerospace Industries szintén megkereste Indonéziát, Pakisztánt, Bangladest, és Kazahsztánt is.

Ez év végéig folytathatja a Lockheed Martin F-35-ös alkatrészek gyártását Törökország. Mindezt teheti úgy, hogy legalább másfél évvel azelőtt az országot kirekesztették a típus programjából. A hírek szerint a törökök által előállított alkatrészek már márciustól kiválthatók lennének másutt készültekkel, de a Pentagonban tiszteletben tartották a Lockheed Martin-nak és a Pratt&Whitney-nek az érvényes szerződésben foglalt kötelezettségét, így ennek köszönhető a decemberi időpont megállapítása.

Az Izrael déli részén, a Negev-sivatagban végzett legutóbbi tesztsorozatokban a Rafael demonstrálta a SPIKE SR (rövid hatótávolságú) irányított rakétájának napjainkban egyedülálló képességét. A 9,6 kilogramm tömegű SPIKE SR hatótávolságát sikerült jelentősen megnövelni. Ez a SPIKE rakétacsalád legkisebb és legkönnyebb változata, melyet már több ország is rendszeresített. Az ilyen tömegű fegyverek nagyjából 1500 méteres hatótávolsággal rendelkeznek. A továbbfejlesztésnek köszönhetően a SPIKE SR 2000 méteres távolságban is képes harckocsik megsemmisítésére.

Január 16-án hivatalosan is megkezdte repüléseit a Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázókkal az izraeli légierő 116. (Dél oroszlánjai) repülőszázad. Az első hivatalos fénykép, melyen eme, még 1956-ban alapított alegység jelvényét viselő F-35I látható, 2019 decemberében látott napvilágot. Az új amerikai típusra elsőként átfegyverzett alegység, a 140. (Arany Sas) repülőszázad ugyancsak az Izrael déli részén található Nevatim légibázison települ, mint a 116-os. Ez lehetővé teszi, hogy a még nem teljesen feltöltött gépállományú 116. repülőszázad számára elégséges gépmennyiség álljon rendelkezésre az összes repülőgépének átvételéig. Érdekesség, hogy ezek a századok korábban F-16A/B Netz-el repültek 2015-ig, a 116-ok éppenséggel 2003-tól. Az izraeli légierőnek jelenleg 20 darab F-35I Adir repülőgépe van, és 2024-ig várhatóan összesen 50 repülőgépet kap majd meg, hogy a két teljes századot át tudják fegyverezni. A fennmaradó 30 repülőgépből hat repülőgép előreláthatólag még ebben az évben leszállításra kerül Izrael részére. Ezek között lesz az a példány is, amelyen tesztelni fogják az Izraelben tervezett eszközöket.

Az egyiptomi hadseregről készült egyik hivatalos videó alapján úgy tűnik Kairó Mil Mi-24 Hind harci helikopterekkel is rendelkezik. Többen is úgy vélik, hogy nagyjából 12 darab Mi-24V állhatott szolgálatba az észak-afrikai ország haderejében, már 2017-től kezdődően. A gépeket használtan vásárolhatták, talán Ukrajnától. A helikopter törzsének bal oldala alatt célzótorony volt látható a felvételen, valamint az is szembeötlő volt, hogy a hajtóművekre nem a szovjet érában tervezett EVU, hajtóműkiömlőre felszerelhető hűtőberendezés volt látható, hanem egy áramvonalasabb kialakítású eszköz. Egyiptom esetében még 2014-ben említették meg a korszerűbb Mi-35-ök beszerzését, azonban a képkockákon látható helikopterek behúzható futóművekkel és három-három félszárnyak alatti felfüggesztési ponttal rendelkeztek.

Egy másik rövidfilmben két egyiptomi MiG-29M Fulcrum volt látható a hajtóművek között légi utántöltő konténert hordozva. A PAZ-MK utántöltő konténerek segítségével nem csak a többi MiG-29M üzemanyag-készlete egészíthető ki a levegőben, hanem a francia Dassault Mirage 2000EM, Rafale C/DM, McDonnell Douglas F-4E Phantom II is utántölthetővé válik. A Fulcrum-ok tanker szerepét a szárnyak alatti két-két póttartály még hangsúlyosabbá tette, még úgy is, hogy a mögöttük repülő két Rafale csatlakozása nem volt látható. Az eredetileg a hordozófedélzeti üzemre áttervezett MiG-29K/KUB variáns számára megalkotott PAZ-MK utántöltő konténer 18,5 méter hosszú tömlőjén percenként 750 liternyi üzemanyag adható át.

A NETARZENÁL-on a múlt heti bejegyzésben volt olvasható, hogy a török Turkish Aerospace Industries (TAI) a hazai hajtómű fejlesztése miatt egy évvel elodázza a Pakisztán által 1,5 milliárd dollárért megrendelt 30 darab T129 ATAK harci helikopter legyártását. A pakisztániak elfogadták a helyzetet és biztosították a törököket, türelemmel kivárják a plusz 12 hónapot. Tették ezt úgy, hogy betekintést kaptak a Tusas Engine Industries TS1400 jelzéssel ellátott hazai gázturbinájának fejlesztési stádiumába, és gyaníthatóan úgy vélték, partnereik sikeresen befejezik majd a fejlesztést a megadott időpontig.

Január 16-tól a nyílt tengeren hajózik az Egyesült Államok legújabb repülőgép-hordozója a USS GERALD R. FORD (CVN 78). A több téren is forradalmi újdonságot hordozó hadrendbe állítását és bevethetővé tételét 2021 októberére szeretnék elvégezni, természetesen ennek feltétele a megbízható működési képesség. Ezért egy részletes tervet alkottak meg arra nézve, mikorra hol kell majd tartani a képességek tesztelésében. 2020 márciusának végére befejeződnek a fedélzetre szánt repülőgépek kompatibilitási próbái, valamint a fékező és indítórendszereknek is megfelelően kell majd üzemelniük. Most éppen ezek a próbák kezdődtek el a keleti partvonal közelében. Az elektromágneses katapult és a repülőgépek lefékezését a korábbi rendszereknél kíméletesebben végző rendszer erőhatásait vizsgálják az E-2D Advanced Hawkeye, a C-2A Greyhound, T-45 Goshawk, F / A-18E/F Super Hornet, és az E/A-18G Growler repülőgépek esetében. A FORD fedélzetén még a 2018. januári tesztek során 747 fel-és leszállást hajtottak végre, így az akkor és a majd most összegyűjtött adatok elemzése során egyértelműen kiderül, hogy történt-e érdemi előrelépés.

Érdeklődést mutat az amerikai haditengerészet igényei szerint által fejleszteni kezdett AARGM-ER lokátorromboló rakéta iránt az amerikai légierő. Az AGM-88 HARM utódjának tekinthető AARGM-ER-t a flotta egyaránt rendszeresíteni kívánja a Boeing F/A-18E/F Super Hornet és EA-18G Growler, valamint a Lockheed Martin F-35C Lightning II repülőgépein. A fegyvert 2019 márciusától kezdődően fejleszti a Northrop Grumman Innovation Systems (korábban ATK Defense Electronics Systems), az akkor elnyert 323 millió dolláros szerződés értelmében. Az elődökhöz képes kétszeres hatótávolsággal rendelkező AARGM-ER makettjével a függesztési próbákat már elvégezték az F-35C esetében, és természetesen elfér a belső fegyvertérben is, így várható képességeinek okán is joggal kelthette fel a légierő érdeklődését. Itt természetesen az F-35A variáns lenne a hordozó. A flotta vezetői 2022-ben már hadrendbe szeretnék állítani a radargyilkos rakétát.

Brazíliában január 10-től folyik a harmadiknak elkészült AH-11B Super Lynx helikopter összeszerelési munkálatai. Az N-4005 oldalszámú forgószárnyas 2019. október 30-tól november 1-ig sikerrel elvégezte a gyári berepülési feladatokat angol légtérben. Most a szállításhoz szétszerelt állapotot elhagyva újra repülőképessé teszik, majd egy berepülési program után átadják a megrendelőnek. Nagy-Britanniában még 2017 szeptemberének utolsó hetében hajtotta végre első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóművekkel kerül ellátására (ezek találhatók meg a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatokban is), új navigációs és elektronikai hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak feladataik lerepülése során.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Alenia C-27J Spartan

Boeing C-17A Globemaster III

Fiat G91-T/1

Kawasaki Kv-107

Dassault Mirage F1CR

McDonnell Douglas CF-188A Hornet

Bombardier/Raytheon Sentinel R.1

Sikorsky SH-60B Seahawk

Fokker Dr.1 Triplane

McDonnell Douglas RF-4E Kai Phantom II

Tupoljev Tu-142M3

Lockheed U-2S

NHI UH-90A

Boeing TC-135W

North American TF-100F Super Sabre

Dassault Mirage 2000C

McDonnell Douglas AF-1A Skyhawk

Tupoljev Tu-22M3 Backfire

Lockheed C-5M Super Galaxy

LWD Junak 3

A 2019 elején meghiúsult izraeli F-16-os beszerzést követően Horvátország nem mondott le kiöregedő MiG-21-es flottája cseréjéről, a napokban hét országtól kértek be ajánlatot új, illetve használt harci repülőgépekre.

Alig több mint fél évvel a Sanghaj-Budapest járat elindítása után a China Eastern és a Shanghai Airlines bejelentette: a kiemelkedő keresletre való tekintettel erősíti a légiösszeköttetést két további kínai város útba ejtésével.

„Vízkonfliktusok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a  világban jelenlévő lehetséges vízkonfliktusokkal kapcsolatban.

Miért fontosak a nagy folyók?

Az emberi civilizáció bölcsőjének is szokták hívni azokat a folyómenti területeket, ahol az ókorban kialakultak az első nagy civilizációk. Afrikában a Nílus-völgy, a Közel-Keleten Mezopotámia, Indiában az Indus-völgy, míg Kínában a Sárga-folyó az, amely életre hívta az első államokat. Erre azért kerülhetett sor, mert ezeken a területeken az öntözéses földműveléssel nagy terméshozamot lehetett elérni, a nagyobb hatékonyság érdekében pedig a folyókat szabályozni kellett. A sok élelmiszer adta népesedés és a folyószabályozás szervezettséget igénylő mivolta vezetett el az első államok kialakulásához.

Gyakran hívják éléskamrának ezeket a területeket, mivel az ókor óta magasfokú mezőgazdasági tevékenységről híresek, ami a technológia fejlődésével jobb és jobb terméshozamhoz vezetett. Ehhez elengedhetetlen volt a folyók megbízhatósága, vagyis az, hogy nagyjából mindig ugyanannyi víz folyt le a medrükben.

A mai Irak területén lévő hajdani Mezopotámia, vagyis a Tigris és Eufrátesz folyók köze is évezredekig lehetővé tette, hogy az ottani mezőgazdaság virágozzék, amihez a víz volt a kulcs. Manapság viszont más hírek jönnek Irakból: a vízhozam csökkent, a víz szennyezett, a folyóköz kiszárad, emiatt pedig egyre elégedetlenebbek az irakiak. Mindezért háborúk sora és Irak kiszolgáltatott helyzete a felelős.

Az iraki víz

A mai Irak területe azért válhatott mezőgazdasági paradicsommá, mert a mezopotámiai vízgyűjtő területen hatalmas mennyiségű víz folyik át. A két fő folyó a Tigris és az Eufrátesz, amik Törökország délkeleti hegyeiben erednek több ezer méter magasan, hogy aztán egyesüljenek a Shatt al-Arab folyóban és elérjék a Perzsa-(Arab-)öblöt.

Irak problémája abból fakad, hogy a rajta átfolyó vizeknek legalább a 81%-a külföldön ered: 71% Törökországban, 6% Iránban és 4% Szíriában. Ez azt jelenti, hogy Irak nagymértékben függ a szomszédos államoktól, sőt Törökország egymaga képes a folyók szabályozásával ellehetetleníteni az évezredes hagyományokkal rendelkező iraki földművelést.

Fogy a víz

Az 1970-es években indította el Törökország a Délkelet-Anatólia Projektet, aminek a célja a folyószabályozással elektromosságot termelni és javítani a mezőgazdasági lehetőségeket. A projekt keretében 22 gátat, 19 hidroelektrikus erőművet és 1,8 millió hektárt lefedő öntözőrendszert terveznek építeni a Tigrisen és az Eufráteszen, illetve azok mellékfolyóin. Ezek megvalósítása jelenleg is folyamatban van, például idén töltötték fel a legutóbb elkészült Ilisu-gátat. Törökország mellett Irán 12, Szíria pedig 4 gátat épített, amelyek bár kisebbek a török gátaknál, jelentősen hozzájárulnak az iraki vízhiányhoz.

Mezopotámiai vízgyűjtő medence és az ott található folyószabályozási infrastruktúra 2009-ben. Forrás: University of Victoria.

Vízben Törökország sem bővelkedik, így nem meglepő, hogy stratégiai erőforrásként kezeli a nagy folyóit, ezzel azonban befolyással van a Tigris és az Eufrátesz alsóbb folyására, főként az ezekre támaszkodó Irakra. A folyók apadása drasztikus, ugyanis nagyjából megfeleződött a rajtuk lefolyó víz a XX. századhoz képest.

Szennyezett a víz

A vízmennyiség csökkenésével párhuzamosan lett egyre szennyezettebb az iraki folyók vize, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott egészséges értéket nem mindenhol éri el (lásd 2. ábra). Ennek egyrészt oka a vízmennyiség csökkenése is, ugyanis kevesebb vízben a több szennyező jóval nagyobb hatást fejt ki. A folyók vízhozamának csökkenése okozott egy másik problémát is: a Shatt al-Arab sodrásának gyengülése lehetővé tette, hogy Dél-Irakban a sósvíz egyre feljebb folyjon, így gyorsítva az egyébként mocsaras terület elsivatagosodását.

Az iraki víz minőségére a víztisztító infrastruktúra hiánya is nagy hatást gyakorol. Az elmúlt évtizedekben több háborúba is belekeveredett Irak, sőt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pusztítása és polgárháborús állapotok is sújtják a közel-keleti államot. Ezek során gyakran volt a harcok célpontjában az iraki infrastruktúra, de arra is volt példa, hogy a vizet fegyverként alkalmazzák. Az Iszlám Állam 2014-ben sikeres offenzívát hajtott végre Irakban, és dél felé haladva egyre több gátat és víztisztító állomást foglalt el, amiket megmérgezve az iraki fegyveres erők és lakosság ellen is felhasználtak.

Irak főbb folyóinak emberi fogyasztásra való alkalmassága 2018-ban. Sötétkék: kiváló, piros: fogyaszthatatlan. Forrás: Iraq Energy Institut.

Iraki vízkatasztrófa közeleg

A gátak építésének folytatásával és a klímaváltozás hatásaival együtt nem valószínű, hogy Irak vízkészletei nőni fognak az elkövetkező évtizedekben, hacsak a szomszédos országok nem engednek át több vizet vagy nem fejleszti Irak a víztisztító infrastruktúráját.

Ennek a helyzetnek a következményei súlyosak. Az öntözéses földművelés visszaszorulásával a termőterületek elsivatagosodhatnak, miközben a rendelkezésre álló élelmiszer is csökkenne a tiszta ivóvízzel együtt. Eközben Irak lakossága rohamosan nő, az évezred közepére a mostani közel 40 millió főről 70 millióra nőhet, amit az iraki állam nem tudna ellátni.
Hogy milyen lesz a jövő, már látszik: Irak legdélebbi tartományának fővárosában már tüntetések zajlanak a víz minősége miatt. A 2,5 milliós Bászra egykor Irak gazdasági központjaként funkcionált, ma viszont már nem jut el odáig elég fogyasztható víz, így a helyiek egyre elégedetlenebbek.

Szerző: Petróczki Márk

Mint ahogy arról a napokban már lapunkon is beszámoltunk, megkezdődött Finnországban a kiöregedő Hornetek leváltására bejelentkező típusok tesztelése. Elsőként két brit Typhoon érkezett, mutatjuk a helyszíni felvételeket.

2019 decemberében került sor az utolsó Tranche 3A Eurofighter (31.53) átadására a Luftwaffe számára. Ezzel a repülőgéppel a Typhoon-flotta gépszáma 143 darabra nőtt – az első, még Tranche 1 verziót 2003-ban kapta meg a Luftwaffe.

Idén augusztusban lesz húsz esztendeje, hogy véget ért a magyar MiG-21-es üzemeltetés 1961-ben kezdődött és harminckilenc éven átívelő története. A maradék üzemképes huszonegyes ekkor már Pápán üzemelt – a taszári Boszorkány és Turul századok gépei a pápai Griff és Sámán századoknál repültek.

Gál József 1995 februárjában és júniusában még saját fészkükben, Taszáron, a 31. Kapos Harcászati Repülőezrednél fotózta az együléses MiG-21biszeket és a kétüléses MiG-21UM-eket. Abban az évben, amikor a taszáriak megkezdték ideiglenesnek remélt, de véglegesnek bizonyult áttelepülésüket a 47. Pápa Harcászati Repülőezred bázisára. Az első kötelék 1995. december 8-án repült át Pápára. Az áttelepülés a következő évben is folytatódott és 1996 végén a taszári ezred megszűnt. A képeken látható MiG-21biszek a hetvenes évek második felében, a MiG-21UM-ek tíz évvel később kerültek Magyarországra és többségük a kivonásig, 2000-ig repült. Nem mindegyik gép lett az enyészeté, néhányat magángyűjteményekben, múzeumokban láthatunk.

* * *

Fotó: Gál József

Napjainkban a szakértők által Latin Amerika mintaállamának nevezett Chile a jobboldali diktátor Augusto Pinochet 1990-es bukása óta történelme legnagyobb tüntetéssorozatával néz szembe.

A 2018-ben megválasztott államfő Sebastian Pinera, a tüntetésekre válaszul kihirdette a szükségállapotot, valamint parancsot adott a hadsereg bevetésére a közrend visszaállításának érdekében. Civil szervezetek a demonstrációsorozatot az eddigi halálesetek, a kormány reakciói, valamint az demonstrálók száma miatt a demokratikus Chile legnagyobb hatású tiltakozásának tekintik.

A tüntetés kiváltó okai:

A tüntetések október 7.-én kezdődtek amikor a bérlet- és jegyáremelésekre válaszul középiskolások és egyetemisták csoportjai szervezetten megtagadták a menetjegyek kifizetését. Egy héttel később a folyamatosan növekvő tiltakozók csoportjai összecsaptak a metró biztonsági személyzetével, valamint a rend helyreállítására kivezényelt rendőrökkel.

A tüntetők szerint a demonstrációk mozgatórugója az országban tapasztalható egyenlőtlenség. A demonstrálok szerint a mindennapi életet jelentősen nehezítik a magas lakhatási költségek, a részben privatizált oktatási és egészségügyi rendszer, valamint több bírálat érte a privatizált nyugdíjrendszert is.

A társadalmi csoportok között valóban jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók, 2017-ben a chilei lakosság leggazdagabb 20%-a 8-9-szer többet keresett, mint a lakosság legszegényebb 20%-a, a fejlett országok között sehol máshol nem található ilyen méretű eltérés. Bár az elmúlt évtizedben a szegénységi ráta is jelentősen csökkent, valamint reálbérnövekedés történt, még így is csak a lakosság fele éri el a chilei bérek mediánjának megfelelő 400 ezer (kb.550$) pezo havi keresetet.

A tüntetések:

A tüntetések október 18-án eszkalálódtak amikor is a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel a chilei főváros Santiago utcáin, az összecsapások során több épület is jelentős károkat szenvedett, valamint az egész metróvonalat le kellett zárni a folyamatos támadások miatt. A demonstrációk hevessége miatt a kormány a rendőrség megerősítése miatt bevetette a hadsereget, első alkalommal a demokratikus Chile történetében. Az összecsapások során összesen 11 ember vesztette életét, valamint a kormány kihirdette a vészhelyzetet mely értelmében korlátozhatók a gyülekezés szabadsága, emellett a nagyobb városokban kijárási tilalom lépett érvénybe. A kormány a szükségállapot kihirdetését a privát és magántulajdon védelmével magyarázta. Sebastian Pinera elnök egy TV beszéde során kijelentette, hogy az utcákon randalírozó és a rendőrökkel összecsapó emberek nem mások, mint bűnözők, valamint kifejtette, hogy a demonstrációk mögött bűnözői szervezést és szervezettséget észlel. Pinera elnök beszédében kijelentette, hogy minden káresetért felelősségre fogják vonni az elkövetőket.

Forrás: New York Times

Michelle Bachelet az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Chile korábbi elnöke közleményt adott ki, melyben a chilei közélet politikai és civil szereplőit egy békés megoldást garantáló párbeszéd megkezdésére sürgeti. A főbiztos fokozottan felszólította a fegyveres erők tagjait, hogy munkájuk során tartsák be a nemzetközileg is elfogadott emberi jogi normákat, emellett elítélte az eddigi rendőri túlkapásokat. A főbiztos véleménye szerint a helyzet békés rendezéséhez a közélet minden szereplőjére szükség van.
Közeledési kísérletek:
A folyamatos tüntetések hatásra, Sebastian Pinera egy TV által közvetített bocsánatkérés során több reformtervezetet jelentett be:
• a kormány által garantált minimálbér;
• a kormány által támogatott nyugdíjak;
• villamosenergia árának csökkentése;
Az elhúzódó tüntetések hatására a Pinera elnök bejelentette, átalakítja a kormányát, hogy jobban megfeleljen a chilei polgárok igényeinek, ezért felmentette 8 miniszterét, köztük a belügy és pénzügyminisztert. Azonban Pinera ígéretei nem tudták lecsillapítani a tüntetőket, akik nem tartották elégségesnek a kormányzat eddigi lépéseit.
Az országban tapasztalható feszültségeknek köszönhetően Pinera elnök úgy döntött, hogy lemondja a tervezett APEC (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozót, amelynek Chile a házigazdája lett volna. A találkozó során tárgyalta volna meg Donald Trump amerikai elnök és Xi Jinping kínai államfő a két állam közötti kereskedelmi megállapodás első kérdéseit.
Az APEC konferencia mellett lemondásra került az ENSZ COP25 elnevezésű klímakonferenciája is melynek december 2. és 13. között szintén Chile adott volna otthont, a konferencia során a Párizsi egyezmény bevezetésnek lehetőségeit fogják megtárgyalni. A klímakonferencia lemondása tovább szította az elégedetlenséget, a chilei fővárosban Santiagoban előfordultak olyan tüntetések is amiken a 1 millió demonstráló vett részt.
A tüntetések hatására több városban „tanácsokat” szerveztek melyek részeként, a chilei polgárok elmondhatták véleményüket az országot érintő fontos problémákról. A résztvevők szerint továbbra is szükséges fenntartani a nyomást Pinera elnökön, hiszen így változásokat kényszeríthetnek ki az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben.
A legfontosabb kérdés a chilei polgárok szerint egy új alkotmány bevezetése, mivel a jelenleg érvényben lévő chilei alkotmány 1980-ban August Pinochet diktatúrája alatt került elfogadásra. Az alkotmány ellenzői szerint, nem garantálja megfelelően az alapvető emberi jogokat, valamint nem biztosítja kielégítően a részvételi demokrácia védelmét, ezért nem jelképezi megfelelően a modern Chilét. November 10.-én Gonzalo Blumel belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány elfogadta a tüntetők követelését egy új alkotmány kidolgozásáról. A belügyminiszter ezt azután jelentette, hogy tanácskozott a kormányfővel, valamint a kormánykoalíciót alkotó jobboldali pártok képviselőivel. A belügyminiszter szerint a legjobb megoldás, egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása lenne, melynek munkájában a lakosság széleskörűen részt vehet. A közvéleménykutatók mérései szerint a lakosság 78%-a támogatja egy új alkotmány létrehozását. Korábban a kormányzó jobboldali koalíció leszavazta az előző elnök Michelle Bachelet alkotmánytervezetét, melynek fő pontjai, mint az egészséghez, az oktatáshoz való jog megjelentek a tüntetők főbb követelései között is.
Szakértők szerint a kormány vállalása nem feltétlenül elég a tüntetések azonnali felfüggesztéséhez, de lehetőséget nyújt a tüntetők többségét kitevő középosztály kibékítéséhez. A hírekre a piac is reagált, mivel az új alkotmány bejelentésének hatására a chilei pezo értéke tovább csökkent a dollárhoz képest, és ennek köszönhetően elérte a 760,43 pezo/1$ árfolyamot, ami az eddig mért legalacsonyabb a pezo története során.

Sebastian Pinera elnök. Forrás: BBC

Mit hozhat a jövő?

A tüntetők eddig visszautasították Pinera legtöbb reformtervezetét és a lemondását, valamint egy új alkotmány megalkotását követelik, amire a feszült helyzet és a bizonytalan politikai klíma nem teremt sok esélyt. Szakértők szerint Sebastian Pinera előtt egy nehéz csata áll, meg kell fékeznie a demonstrációkat, vissza kell nyernie a chilei polgárok támogatását, hiszen támogatottsága a tüntetések kezdete óta 14%-ra csökkent. A legnehezebb feladatnak az új chilei alkotmány megalkotása és elfogadása tűnik, hiszen az ellenzék többségben van a chilei kongresszusban, így valószínűsíthető, hogy a kérdésben legkésőbb a 2021-ben esedékes választások után születik döntés.

Szerző: Párducz Árpád

2020. január 11-én érkezett meg Szlovákiába az utolsó három UH-60M Black Hawk többcélú szállítóhelikopter, mellyel teljessé vált a korábban megrendelt, 9 gépes flotta.

Még 2019. december 20-án került sor 4 darab, többcélú S-70i Black Hawk helikopter ünnepélyes átadására az 1. Varsói Légiszállító alakulat Varsó-Okecie-i repülőterén.

A Budapest Airport 2019-es éve újabb rekordot hozott a számok tekintetében.– Tavaly, a repülőtér történetében először, több mint 16 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

70. évforduló

2019. 12. 03. – A NATO vezetői Londonban gyűltek össze a Szövetség 70. évfordulója alkalmából (Györgyi Dominika)

A szövetséges állam- és kormányfők 2019. december 3-án, Londonban találkoztak a NATO 70. évfordulója alkalmából. A vezetők döntöttek a Szövetség további megerősítéséről és a változó biztonsági környezethez való alkalmazkodás folytatásáról. Az est folyamán II. Erzsébet királynő tartott fogadást a NATO vezetőinek a Buckingham-palotában.

December harmadikán, Jens Stoltenberg NATO Főtitkár a nagyszabású diplomáciai rendezvényen adott tájékoztatást a tárgyalás fő témáiról. Másnap a tisztviselők a The Grove Hotelben találkoztak az aktuális biztonsági kérdések megvitatása céljából, valamint döntéseket hoztak a NATO jövőbeli adaptivitásának növelése érdekében. Tárgyalás zajlott a szövetséges erők készenlétének további javításáról, az űr operatív területként való elismeréséről és a NATO terrorizmus elleni cselekvési tervének frissítéséről, stratégiai vitát tartottak Oroszországról, a fegyverzet-ellenőrzés jövőjéről, valamint Kína felemelkedéséről.

A védelmi beruházások növekvő tendenciái alapján az európai szövetségesek és Kanada, 2020 végére 130 milliárd USD értékben járulnak hozzá a szövetség terheinek megosztásához, mely összeg 2024 végére 400 milliárd dollárra növekedhet.

 

2019. 12. 04. – Stoltenberg: ahogy a világ, úgy fog a NATO is változni (Tóth Milán)

A NATO megalapításának hetvenedik évfordulója alkalmából, december 4-én Londonban ült össze az évben utoljára a Szövetség vezetése annak érdekében, hogy megoldást találjanak a következő évtized kulcskérdéseire. A gyűlés sikerességét méltatva Jens Stoltenberg NATO Főtitkár az ülés végén kifejtette, hogy a Szövetség maradt az egyetlen olyan platform, ahol Európa és Észak-Amerika államai a mindennapi biztonságukat érintő stratégiai fontosságú kérdéseiket hatékonyan megvitathatják.

A NATO vezetői számos lényeges területen tudtak döntést hozni annak érdekében, hogy a szervezet készenléti képességeit növelni tudják. Ennek keretében az űrt hivatalosan is új hadszíntérré nyilvánították, valamint elköteleződtek a telekommunikációs infrastruktúra védelmének biztosítására. Hangsúlyozták továbbá a terrorizmus elenni közös fellépés fontosságát is, melynek gyakorlati megvalósítása érdekében egy erre vonatkozó tervezetet is elfogadtak. Jens Stoltenberg szerint immáron ötödik éve, hogy a NATO államai évről-évre folyamatosan növelik védelmi kiadásukat. Kiemelte továbbá az európai tagországok és Kanada egyre növekvő szerepét a költségek vállalásában, melynek eredményeként a jelenlegi 130 milliárd dollárról 2024-re 400 milliárd dollárra szeretnék emelni a NATO-s védelmi ráfordításaikat.

A találkozón szó esett még Oroszországról is, illetve a fegyverkorlátozás sem maradt napirenden kívül. Ez utóbbival kapcsolatban a Főtitkár elmondta, hogy sikerült leküzdeniük a Kína által generált problémákat, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben az ázsiai ország is részt fog venni fegyverkorlátozásról szóló egyezmények megkötésében.

 

Fejlesztések és változások

2019. 12. 11. – Többnemzetiségű légierő-kiképző bázis nyitotta meg kapuit Horvátországban (Gönczi Róbert)

Horvátország mellett Bulgária, Magyarország és Szlovénia is részt vett azon a zárai ceremónián szerdán, december 11-én, ahol hivatalosan is elindították a Nemzetközi Speciális Légierő Kiképző Programot. A centrum feladata egy repülőgép  kezelőszemélyzet kiképzése lesz, amely felelősen el tudja látni a különleges műveleti erők szállításának teendőit.

A megnyitó házigazdája a honvédelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes Damir Krstičević volt, aki vendégül látta a másik három ország védelmi minisztereit, valamint egyéb képviselőit, szintúgy, mint a horvát fegyveres erők parancsnokát, Mirko Šundov tábornokot, a NATO védelmi beruházásaiért felelős helyettes főtitkárt Camille Grandot, illetve a NATO különleges műveleti parancsnokát, Eric P. Wendt altábornagyot.

„A Nemzetközi Speciális Légierő Kiképző Program tömören összefoglalja miről szól a NATO – a szövetségesek együtt többet érhetnek el, mint egyedül bármelyikük” – fogalmazott Grand helyettes főtitkár.  „Azzal, hogy komoly kiképzésnek vetjük alá a különleges műveleti erők következő generációját, befektetünk egy olyan jövőbe, ahol sokkal zökkenőmentesebben mennek a közös műveletek.” – tette hozzá.

A kiképző központ 2020-ban fogja megnyitni akadémiáját, a légi-kiképzést pedig 2021-től fogják megkezdeni az intézményben. Zára nem véletlenül lett a központ helyszíne: a régió számos egyedi földrajzi lehetőséget biztosít a helikopteres személyzet kiképzésére, így hegyek közt, a tengeren és szigeteken is gyakorolhatnak az itt tanulók.

A Nemzetközi Speciális Légierő Kiképző Program (NSLKP) fő patrónusa a NATO Különleges Műveleteinek Központja, akiknek a lehetőség kifejezetten jó alkalmat biztosít állományának feltöltésére, valamint a résztvevő szövetséges államok számára. Ez a fajta különleges műveleti együttműködés egyedi jelenség a NATO-ban. A NATO szabványok alkalmazásával lehetőség nyílik az átjárhatóság bővítésére a résztvevők között, így a szövetség és a NATO partnerek között. Azzal, hogy már meglévő, vagy jövőbeli NATO partnerek majd csatlakozhatnak az NSLKP-hoz, azzal a szövetség egy lehetséges kiterjedés-köri bővítését segíthetik elő.

 

2019. 12. 17. – A NATO és az EU kibervédelmi együttműködése (Kertai Zoltán Péter)

A NATO és EU szakértői 2019. december 17-én ültek össze a NATO brüsszeli főhadiszállásán, hogy megbeszéljék a múltban kialakult kibervédelmi együttműködést, továbbá, hogy a jövő lehetséges perspektíváit kilátásba helyezzék. Az eddigi eredmények közé tartozik, hogy a két szervezet kibervédelemre szakosodott egységei valós idejű információcserét folytatnak, közös gyakorlatokat és kutatásokat végeznek. Kijelentették, hogy a jövőben a következő generációs hálózatok védelmét kívánják erősíteni, valamint a kiberstabilitást biztosítani az államok között, illetve a rosszindulatú kibertevékenység megelőzésére, elrettentésére, válaszadására is tettek javaslatokat. „Tartanunk kell a lépést, miközben tovább mélyítjük az együttműködésünket” – nyilatkozta Pawel Herczynski az EU részéről. A közös stratégiai érdekek miatt a NATO és EU együttműködése számos más területre is kiterjed, de a kibervédelem kiemelten fontos szerepet fog betölteni a jövőben – jelentette ki.

 

2019. 12. 30. – Lengyelország átvette a NATO VJTF vezetését (Szilágyi Laura)

Németországtól a lengyel hadsereg vette át 2020 januárjában a NATO Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erő (VJTF) vezetését és ezer katonát állított készenlétbe, akik pár napon belül bevethetőek lennének egy esetleges incidens bekövetkezése esetén.

Jens Stoltenberg köszönetét fejezte ki az országnak a feladat elvállalásáért, mely „jelentősen hozzájárul a kollektív védelemhez és Lengyelország képességeinek erőteljes megjelenítéséhez“.

A VJTF ereje azonnal rendelkezésre áll a Szövetség megvédése érdekében, bármilyen fenyegetés ellen, ami a jelenlegi biztonsági kihívások közt még fontosabb, mint valaha – jelentette ki.

Idén a lengyel haderő egységei mellett bolgár, brit, cseh, magyar, lett, litván, olasz, román, spanyol, szlovák és török erők fognak szolgálni a VJTF-ben.

A VJTF a NATO Reagáló Erőinek (NRF) részeként szárazföldi, légi, tengeri és különleges erőkből áll. Létrehozásáról a 2014-es Walesi Csúcstalálkozón határoztak válaszul a megváltozott biztonsági környezetre (ide értve a Krím-félsziget oroszok általi illegális annexióját).

 

(írta: Györgyi Dominika, Tóth Milán, Gönczi Róbert, Kertai Zoltán Péter, Szilágyi Laura)

(szerkesztette: Szilágyi Laura)

Szerbiában már a tavalyi év végétől a hadsereg tesztjein van az M-80-as gyalogsági harcjármú továbbfejlesztett változatának prototípusa. A Szerb Katonai Műszaki Intézet működött közre a BVP M-80A gyalogsági harcjármű modernizált prototípusának, a BVP M-80AB-1-nek az elkészítésében. A célkitűzés az volt, hogy növeljék a páncélvédelmet és a tűzerőt is. Ezért plusz páncéllemezek felszerelésével megerősítésre került a páncélzat, így elölről a 30 milliméteres, oldalról a 14,5 milliméteres, míg hátulról a 7,62 milliméteres páncéltörő lövedékek ellen nyújt védelmet. A BVP M-80AB-1 csöves fegyverzete egy 30 milliméteres gépágyúból és egy 7,62 milliméteres géppuskából áll. Ezeket egy egyszemélyes toronyban helyezték el, míg a két Maljutka 2T5 irányított páncéltörő, vagy Maljutka 2F változatú rakéta a torony tetejének jobb oldalán került elhelyezésre.

A gépágyú 2000 méretig, míg a rakéták 5000 méterig alkalmazhatók. A huzalvezérlésű Maljutka 2T5 a továbbfejlesztés során tandem robbanófejet kapott, így már 1000 milliméteres homogén páncélzat átütésére képes. A Maljutka 2F változatot termobarikus harci résszel látták el, így a szétporlasztott majd begyújtott folyékony robbanóanyag 8 kilogrammnyi TNT-vel egyenértékű robbanást okoz. A torony páncélzatának kialakítása megváltozott a majd 3 évvel ezelőtt bemutatott példányhoz képest. Akkor ferde páncéllemezekkel volt látható, most viszont a mellső páncélzat ék alakú lett. A gépágyútól jobbra és balra ebben az ék alakú páncélzatban nyert elhelyezést oldalanként 4-4 ködgránát vető.  A mozgékonyság szinten tartása érdekében megnövelték a BVP M-80AB-1 motorjának a teljesítményét. Szerbiában a hadvezetés egyik fő prioritása az M-80-ok korszerűsítésének végrehajtása.

Lengyelországban újra nekifutnak a flotta számára történő helikopter-beszerzésnek. A Kaman SH-2G Super Seasprite forgószárnyasok hadrendben tartása az idő előre haladtával egyre költségesebb. Ez egyrészt adódik abból, hogy a gépek mindegyike csaknem 30 éves, másrészt viszonylag kis példányszámban gyártott típusról van szó, így a rendelkezésre álló alkatrészek mennyisége is igencsak korlátozott. A Kondor nevű többcélú haditengerészeti helikopter-tenderre 2020 májusa és júliusa között várják majd a jelentkezőket. A tengeralattjárók elleni harcra is képes helikopterekkel szembeni egyik követelmény, hogy maximális felszálló tömegük kevesebb, mint 6500 kilogramm legyen. Varsó várhatólag négy-nyolc darab új helikoptert szándékozik vásárolni majd a haditengerészet részére.

Decemberben hajtották végre azt a próbát, melynek során első alkalommal indítottak el egy Rafael Advanced Defense Systems SPIKE LR huzalvezérlésű irányított rakétát egy BAE Systems Hägglunds CV90-es gyalogsági harcjárműről. A nehéz sarkvidéki körülmények között zajló tesztre Svédország északi részén került sor, sarkvidéki viszonyokat idéző tartósan fagypont alatti hőmérséklet mellett, heves havazással és az ebből adódó rossz látási viszonyokkal nehezítve. Mindezek ellenére a lövészetet teljes sikerrel hajtották végre.

Spanyolországban hamarosan elkezdik majd keresni a Northrop F-5BM sugárhajtású kiképzőgépek utódját. A 2012-es gépveszteség után már csak 19 példány használható a haladó pilótaképzés esetében ebből a típusból. Lecserélésüket a 2025 és 2028 közötti években tervezik végrehajtani. A típus egyébként most január 7-én ünnepelte Spanyolországban az 50. évfordulóját. Ugyanis 1970-ben ezen a napon érkezett meg az első 5 gép, amelyeket még 1965-ben rendeltek meg. Az amerikai típus gyártását a CASA getafei gyárában 1967-től végezték, az első itt készült példány 1968. március 22-én hajtotta végre első repülését. Összesen 70 darab viselte a spanyol felségjelet.

Megrendelés érkezett az Elbit Systems Iron Fist Light Decoupled (IFLD) aktív páncélzatára, méghozzá országhatáron belülről. Ugyanis az izraeli védelmi erők ezzel kívánja felszerelni az Eitan lövészpáncélosait. A 31 millió dolláros szerződés teljesítési ideje öt év. Az izraeli védelmi minisztérium az Iron Fist Light Decoupled aktív páncélzatot 2019 augusztusában választotta ki az Eitan gyalogsági harcjármű és a D-9 buldózerek számára. Az optikai érzékelőket és radarokat is használó rendszer 360 fokos védelmet biztosít az ezzel ellátott járművek számára. Az Iron Fist Light Decoupled nyílt terepen és városi területeken egyaránt nagy megbízhatósággal használható. Ezt a rendszert a kompakt mérete és az alacsony súlya teszi a kisebb és könnyebb harci járművekhez egyszerűbben adaptálhatóbbá a többi társával szemben. A 2018-as év novemberi hónapjában az is kiderült, hogy az addig hangoztatott 2020 helyett csak egy évvel később, vagyis 2021-től kezdődhet majd meg az Eitan lövészpáncélosok gyártása. A vietnami háború időszakából származó, bár azóta többször is korszerűsített amerikai M113-as lövészpáncélosok nyugdíjazása (melyekből több mint 1000 darabbal rendelkezik Izrael) így bizonyosnak tekinthető. Az IAI, az IMI és a Rafael által fejlesztett és 2016-ban bemutatott Eitan-t ugyanis több száz darabos mennyiségben tervezik hadrendbe állítani. A 8x8-as kerékképletű 35 tonnás Eitan könnyebb és olcsóbb, mint a Merkava alapján kifejlesztett Namer. A védelmét aktív páncélzattal is erősítő Eitan 3 fős személyzet mellett még 9 lövész szállítására képes.

Az aktív páncélzat mellett a moduláris páncélzat is alkalmazásra került a defekttűrő abroncsokkal egyetemben a járművön. Ezekkel 50 kilométer per órás sebesség mellett legfeljebb 16 kilométer tehető meg. A 2014-es gázai konfliktus tapasztalatait is felhasználó páncélos a 750 lóerős motornak köszönhetően képes elérni a 90 kilométer per órás sebességet, fegyverzetét egy  távirányított torony fogja alkotni. A szállított lövészek számát nem csökkentő, igen alacsony toronyban egy 30 milliméteres gépágyú, (a fotók alapján Orbital ATK Mk44 Bushmaster) és egy 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska került elhelyezésre. A célpontok felderítését, megfigyelését, valamint a fegyverzet irányzását két független optikai rendszer teszi lehetővé. A torony jobb oldalán lévő, 360 fokban körbeforgatható a parancsnok, a másik, a bal oldalon lévő az irányzó számára jeleníthet meg képeket és adatokat a kijelzőn. A torony hátsó részén egy behúzható rakétaindító került kialakításra. Ez a két SPIKE-MR irányított rakéta elhelyezésére képes indító megléte így bizonyossá tette, hogy a következő évtizedek izraeli lövészpáncélosainak fegyverzetéből nem fog hiányozni az irányított rakéta. Érdekesség az Eitan-nal kapcsolatban, hogy jelenleg az összetevők többsége külföldről (nagyrészt az Egyesült Államokból) kerül megvásárlásra, így inkább tekinthető helyben összeszerelt páncélosnak, mint helyben gyártottnak, de a jövőben ezen az izraeliek változtatni szeretnének. Az Eitan gyalogsági harcjármű második prototípusa 2018 júniusában készült el. Ezen az első példánnyal szerzett tapasztalatok alapján számos átalakítást hajtottak végre, módosításra került a személyzet elhelyezése, a futóművek felfüggesztése, a fékrendszer, az erőátvitel és a kormányzás is.

Újra behúzták a kéziféket Törökországban az Altay harckocsi esetében. A janár első hetében tett bejelentés szerint 18 hónappal elcsúsztatják a páncélos sorozatgyártásának megindítását, mivel nem sikerült erőforrásokat szerezni az első példányok számára. A német MTU mindössze 4 motor szállítását vállalta erre az évre, így, mivel más erőforrás nem állrendelkezésre, ez az egyetlen egy lehetőség maradt a törökök számára. A 2019-es év végén pedig úgy tűnt az addigi kitérővágányon töltött idő után újra a jó irányba vezető sínen van az Altay harckocsi programja. Az egyhelyben járást a meghajtást biztosító erőforrás körül kialakult probléma okozta. Történt ugyanis, hogy a dél-koreai K2-es Black Panther licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele.

A vita végül a felek szakításához vezetett, aminek következében már akkor látható volt, hogy ez a (félre)lépés további csúszást fog okozni az Altay harckocsi programjában, de hogy ez mekkora lesz, azt akkor még nem lehetett tudni. Pár hónappal későbbi hírek szerint a törökök Ukrajnát keresték meg, mint lehetséges motorbeszállítót. A volt szovjet tagköztársaságban még 2017-ben teszteket végeztek egy, az Altay számára is megfelelőnek tűnő erőforrással. Ezek során bebizonyosodott, hogy még 55 fokos környezeti hőmérséklet esetén is képes az 1500 lóerős teljesítmény leadására a folyadékhűtéses, 6TD sorozatba tartozó, hathengeres, kompresszoros motor legújabb változata. Az elsősorban harckocsik erőforrásaként reklámozott erőforrás légszűrőrendszere még sivatagi körülmények között is 99,8% hatékonysági mutatóval volt képes a levegőben található porszemcsék kiszűrésére. Meg kell említeni, hogy a 3, illetve 5 hengeres „kistestvérei” a 3TD, illetve az 5TD jelzést viselik és 280-600, valamint 700 és 1050 lóerő közötti teljesítménykategóriába tartoznak.

Török részre az Altay további két változata, a műszaki harckocsi és az aknamentesítő harckocsi is egyaránt az első szériás Altay-T1-en (amelyből 40 darab fog elkészülni) kerül majd kifejlesztésére. A 2018-as év végén vált véglegessé, hogy az Altay harckocsik gyártásának a jogát a BMC nyerte el, így az első 250 darab harckocsit ők építhetik meg.  A BMC 2018. júniusban megállapodást írt alá az Hadiipari Igazgatósággal (SSB-vel), hogy kifejleszthet egy 1500-1800 lóerős dízelmotort és más rendszereket az Altay páncélosokhoz. Persze a motorfejlesztés nem megy egyik napról a másikra, így az első 40 darab török Altay-T1-es jelzést viselő harckocsiba is a német MTU Friedrichshafen GmbH 1500 lóerős motorjait tervezték beszerelni, de már akkor közölték, hogy amennyiben a németek elzárkóznának az erőforrások eladásától, készen állnak alternatív megoldás felhasználására is. Az első sorozatgyártásúnak tekinthető páncélost nagyjából a 2020-as év végére tervezték elkészíteni és a következő 210 darab, immáron Altay-T2-őt készek módosítani az első 40 darabos gyártási széria tapasztalatai alapján felmerült igények szerint.

Ankara a későbbiekben akár 1000-1500 darabot is megvásárolhat majd az Altay-ból, hiszen jelentős számú elavult harckocsival rendelkezik a hadsereg. Elég csak megemlíteni a 930-as és az 1370-es darabszámban rendszeresített M60-as és M48-as amerikai páncélosokat, de a 382 darab német Leopard 1-es sem mai darab. Néhány modernizáláson átesett régebbi harckocsin (a 2000-es évek közepén az izraeli Israel Military Industries már korszerűsített 169 darab M60-as páncélost a Sabra Mk II csomaggal, majd 700 millió dollárért) kívül csak a 338 Leodard 2-es tekinthető korszerű páncélosnak Törökországban.

Már biztossá vált az is, hogy az Altay-T2-en fog majd bevezetésre kerülni a sikeres teszteket maga mögött tudó, Törökország saját fejlesztésű aktív páncélzata az Akkor Pulat. A rendszert az Aselsan török ​​vállalat és az ország legfőbb tudományos testülete, a Törökországi Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács (TÜBİTAK) kifejlesztette ki. Az aktív páncélzat modularitásának köszönhetően többféle páncélos járműre is könnyedén felszerelhető. A 2018-as évben a török állami hírforrásokban felbukkant hír igazi érdekessége maga az aktív páncélzat léte, hiszen a török médiában addig nem foglalkoztak vele. Ugyanis ez a rendszer valójában az ukrán Zaslon könnyűsúlyú, Zaslon-L változata, amellyel a 2017-es évben fejeződtek be a vizsgálatokat Ukrajnában, majd utána egy gyorsított tesztsorozatot végeznek vele Törökországban is. Az integrációt végző Aselsan már munkálkodik a Zaslon-L török páncélosokra történő felszerelésének kidolgozásán.

A teljesen hazai motorral és erőátviteli rendszerrel ellátott Altay változat talán 2023-ra készülhet el és ez után kerülhet majd sor a hazai rendszeresítés és az export megkezdésére. Törökországi sajtóértesülések szerint a kicsit távolabbi jövőben gyártásba kerülő Altay harckocsi harmadik gyártási szériája, vagyis az Altay-T3 gyökeresen különbözni fog az elődjeitől. A 2024 után bemutatkozó Altay-T3 legénysége 3 fő lesz, a löveget egy töltőautomata fogja kiszolgálni. A torony szerkezete más lesz, hiszen a személyzet mindhárom tagja az orosz T-14 Armata harckocsihoz hasonlóan a páncéltestben helyezkedik majd el, így a torony teljes egészében távirányítású lesz.

Szintén kérdésessé vált a Pakisztán által megrendelt TAI (Turkish Aerospace Industries) T129 ATAK harci helikopterek beszerzése. Ugyanis a török gyártású harci forgószárnyasok több összetevőjét is USA béli székhellyel rendelkező cégek állítják elő. Ilyen például a forgószárnyasok levegőbe emelkedéséhez szükséges LHTEC T800-4A gázturbina is, melyekből kettő kell egy ATAK-ba. Ezek előállítását a LHTEC közös vállalat végzi, mely az amerikai Honeywell és a brit Rolls-Royce közös gyermeke. Éppen ezért az igencsak elmérgesedő amerikai-török viszony az F-35-ök el(nem)adása mellett a T129-es helikopterek előállítására is rányomja bélyegét. Meg kell jegyezni, hogy már 2017 februárjától Törökországban megkezdték a hasonló paraméterekkel rendelkező TS1400 jelzéssel ellátott hazai gázturbina kifejlesztését is. Ezt az erőforrást szeretnék felhasználni a Turkish Aerospace Industries T625 közepes méretű, több célra is felhasználható helikopteren is. A megjelenésében igencsak Agusta jegyeket mutató szerkezet fejlesztése 2010-ben kezdődött. A 6 tonnás forgószárnyas a 2 pilótán felül 12 fő szállítására képes. A nagyrészt török előállítású T625-ben kerülnek külföldről is alkatrészek, például a hidraulikus rendszerekért a spanyol CESA felel. A Pakisztán által 1,5 milliárd dollárért megvásárolni kívánt 30 darab T129 ATAK harci helikopter előállítása, valamint leszállítása is így a beépíthető hajtóművek hiánya miatt legalább egy évet késhet a legfrissebb török hírek szerint.

Több mint öt évtizedes szolgálat után a Malajziai Királyi Légierő (RMAF) azt tervezi, hogy véglegesen leállítja régi Sikorsky S-61 A-4 Nuri helikoptereit, amik az SH-3 Sea King helikopter továbbfejlesztett változatai. Az utóbbi időben nagyon költségessé vált a típus üzemben tartása. A csere alkatrészekre történő várakozási idő az egykori két hét helyett most akár 18 hónapot is igénybe vehet. A 12 darab még szolgálatban álló gép jelenleg felszállási tilalom alatt áll, pedig 2015 után élettartam-hosszabbításon és korszerűsítésen mentek át. A forgószárnyasok egy része már éjjellátó szemüvegekkel kompatibilis, színes kijelzőkkel ellátott pilótafülkét kapott ez előtt, de ezt követően új farok- és főrotorlapátok, valamint reduktorok is felszerelésre kerültek. Ezeket digitális adatátviteli rendszer, önvédelmi eszközök és páncélozás egészítette ki, de mint kiderült, ezek sem tudták sokkal megnövelni a veterán típus élettartamát. Az 1967 és 1978 között 38 darabos mennyiségben rendszeresített, a 2012-ben tervezett kivonását alaposan túlélő típus 29 példánya 2015-ben még 3 századnál repült, 2 VIP feladatokra használt AS-61N1-el közösen, mivel a beszerzett 12 Eurocopter EC725-ök darabszáma kevésnek bizonyult a feladatok ellátására. Utóbbiakból most felmerült további példányok beszerzése az S-61 A-4 Nuri helikopterek pótlására.

Az Egyesült Államok jóváhagyta 12 Lockheed Martin F-35B Lightning II lopakodó repülőgép eladását Szingapúr számára. Az üzlet becsült költsége, amely magában foglalja a kapcsolódó felszereléseket, 13 Pratt&Whitney F135-ös hajtóművet és a szükséges logisztikai támogatást is, elérheti a 2,750 milliárd dollár. Az ázsiai városállam egyébként négy darab F-35B megvásárlási lehetőségét kérte Washington-tól 2019 márciusában, a másik nyolc a típus legdrágább (jelenlegi darabára 115,5 millió dollár) változatából csak opcióként szerepelt a dokumentumban. Így Szingapúr lehet az első ázsiai állam, aki beszerezheti a rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázókat. Az F-35-ök várhatóan 2030-ig leváltják Szingapúr összes F-16-os Block 52/52 + C/D repülőgépét.

A 2019-es évben lefolytatott sikeres tesztlövészetek eredményeként az amerikai hadsereg az izraeli Rafael Advanced Defense Systems által gyártott SPIKE NLOS rakétákat fog vásárolni. A nagy hatótávolságú, 25 kilométeres lőtávval rendelkező rakétákat a Boeing AH-64E Apache harci helikopterek fogják majd alkalmazni. 2009 végi bemutatása óta a SPIKE NLOS a rakétacsalád legnagyobb indulótömegű (70 kg) és hatótávolságú változata. Feladatkörének bővülését jelzi a harci részének cserélhetősége, így már hajók ellen is alkalmazható. Ezekből már Fülöp-szigetek és Dél-Korea is rendelt AugustaWestland AW159 Wildcat helikoptereik számára. Az izraeli AH-64-ek már évek óta alkalmazzák a SPIKE több változatát is. Az amerikai hadsereg a lövészeti tesztek során kilenc SPIKE NLOS rakétát indított az AH-64E-ről. Ezek során történt éjszakai indítás is, de egy valami közös volt bennük, mégpedig az, hogy minden alkalommal sikerült a célt leküzdeni Arizona hegyvidéki sivatagában. Jelenleg még csak átmeneti megoldásként tekintenek az izraeli rakétára, míg a hasonló képességű amerikai rakéta el nem készül. Amennyiben a jövőben mégis nagyobb mennyiség megvásárlásról születne döntés, a helyi gyártásban várhatólag a Lockheed Martin fog együttműködni az izraeli céggel.

Brazília 2016-tól kezdődően vette át első M577A2 parancsnoki változatú M113-as páncélosait. Az amerikai hadsereg által használt, majd a kivonást követően eladásra kerülő járművekből akkor 34 darabot vehettek át. Nemrégiben újabb lehetőség nyílt további eltárolt járművek beszerzésére az Egyesült Államokból. Ennek köszönhetően további M577A2 parancsnoki változatú M113-ok kerülnek majd a dél-amerikai hadsereg állományába. Egészen pontosan 60 darab megvásárlását hagyta jóvá a brazil hadsereg.

Új év, új remények, szól a jól ismert közmondás. Igaz ez Argentínában is, hiszen január elején arról cikkeztek, hogy argentin admirálisok most két kicsi, 1040 tonnás, norvég ULA-osztályú tengeralattjáró megvásárlását fontolgatják. Norvégia hat egységet állított szolgálatba az 1980-as évek második felében a német tervezésű Type 210-ekből. Ezek hajótesteit Norvégiában gyártották, és Németországban szerelték össze a Thyssen Nordseewerke cégnél. A harci rendszerek között megtalálható volt német és francia szonár, valamint Kongsberg gyártott összetevők is. Az ULA-osztály 2,2 méterrel rövidebb, mint az alapnak számító Type 209-es osztály egységei és 110 tonnával kisebb a vízkiszorításuk is. Ezeket a módosításokat a norvég partok közelében elvégzendő harci feladatok miatt eszközölték a tervezők. A hideg vizekre tervezett tengeralattjárók felét később módosították, így már melegebb vizekben is elegendő hűtési kapacitással futhattak ki. A kisebb méret hátránya a kevesebb ellátmány és üzemanyag, így ezek a tengeralattjárók feleakkora hatótávolsággal rendelkeznek, mint a nagyobb Type 209-ek. Kényelem szempontjából viszont jobban teljesítenek a norvég hajók, hiszen itt a legénység minden tagja számára külön hálóhely került kialakításra. A 8 darab szabvány 533 milliméteres vetőcsőből 14 darab Atlas Elektronik DM2A3 torpedó indítható. A fedélzeti rendszerek modernizációjára 2008-tól került sor, így ezen korszerű berendezésekkel ellátott tengeralattjárók valódi minőségi ugrást jelentenének az argentinok számára.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Eurofighter F-2000A Typhoon

Boeing Vertol CH-47F Chinook

Aerospatiale SA-342M Gazelle

Szuhoj Szu-22M4 Fitter K

General Dynamics F-111E Aardvark

Saab Sk37E Viggen

Lockheed Martin F-35C Lightning II

Berijev A-50U Mainstay

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

MiG-29A Fulcrum

General Dynamics F-16CM Fighting Falcon

Fiat G-91R/1A

Rockwell B-1B Lancer

Saab JAS39C Gripen

Northrop F-5E Tiger II

Szuhoj Szu-35Sz

Boeing RC-135V Rivet Joint

Tupoljev Tu-22M3 Backfire

Lockheed P-3C Orion

PZL-Warszawa PZL-130 TC2 Orlik

Boeing C-17A Globemaster III

Kawasaki C-2

McDonnell Douglas F-4EJ Kai

Kamov Ka-52 Alligator

LTV Aerospace A-7E Corsair II

Dassault Rafale B

Douglas A-4N Skyhawk

Panavia Tornado IDS

Grumman EA-6B Prowler

NHIndustries NH90TTH

Bell-Boeing MV-22B Osprey

Kawasaki C-1

Célegyeneséhez érkezik a finn Hornetek leváltására indított HX vadászgép tender, ugyanis megkezdődött a szóba jöhető típusok tesztelése Finnországban, a Pirkkala légibázison. Mutatjuk a tervezett menetrendet.

Malajzia légiereje kapcsán legutóbb a visszavont és azóta is talonban tartott vadászgép tender kapcsán írtunk, most az 1960-as években beszerzett S-61A-4 Nuri helikopterek a hírek szereplői, negatív értelemben.

Anatolij Kvocsur nevét már nem kell bemutatni Olvasóinknak, sokszor írtunk lapunkon a szovjet legendáról, akit a világ egyik legjobb pilótájaként tartanak számon. Kvocsur a közelmúltban Csehországba látogatott.

Az elmúlt évek, és persze az elmúlt napok is rámutatnak: a technológia fejlődésének (különösen a precíziós rávezetés elterjedésének) köszönhetően végérvényesen megváltoztak a légtérből érkező fenyegetések sajátosságai, s erre minden folyamatban lévő (lég)védelmi fejlesztésnek tekintettel kell lennie. Bár lehetőség szerint továbbra is mindent meg kell tenni a csapás megelőzősére (ebbe beleértve a légi, földi vagy vízi hordozó-indítóplatformok elleni harcot), bizonyosan nem lehet megúszni a hatást közvetlenül kiváltó (pusztító)eszközök elleni, jellemzően kisebb távolságban lefolytatott tevékenységet sem. Magyarán szólva a tüzérségi lövedékek, ballisztikus rakéták, bombák, robotrepülőgépek, irányított rakéták, drónok semlegesítését, aktív-passzív, kinetikus és nem kinetikus (manőver, álcázás-megtévesztés, EW, stb.) értelemben egyaránt.

Sajtótájékoztató ma reggel a HM-ben, az asztalnál a honvédelmi vezetéssel, a videokonferencián keresztül pedig a napokban ballisztikus rakétatámadás hatókörébe került magyar (MH IKBK Erbíl) katonákkal.

Zord