Biztonságpolitika

Legnagyobb sajnálatunkra a magyarországi szövetséges légvédelmi gyakorlat leginkább várt résztvevői, az amerikai bajtársak Patriot és Avenger rendszerei nem jelentek meg a Tobruq Legacyn, ahogy az alájátszásban sem jeleskedik a OAR-megerősítés közel száz járulékos forgószárnyasából egynehány. De sebaj, szakmailag rendkívül sokszínű csoportosítást sikerült így is összehozniuk a szervezőknek a Bakonyba, melyet a hollandokat nem számítva kelet-közép-európai országok lérakosai alkotnak.

A TOLY18 "nagy puskái" az amerikai Patriot távolmaradása miatt a hollandok "joint" (szf és légierő) lérak-kontingensének komponensei lettek, így a két TRML-3D lokátor, NASAMS-indítók, illetve a C2 kabinok. Ők maguk alkották a "0" pont mellett települt erőket. Pók a központi MEZ hálójában.

Az egyik holland NASAMS-indító. Sixpack konténereiről nem szabad elfelejteni, hogy nem tároló-indító funkciójú egységekről van szó, hanem "csak" a rakétát és a LAU-129 indítósínt tűzszolgálatban az időjárás viszontagságaitól megvédő dobozokról. Az AMRAAM tárolókonténere a fémszínű lapos koporsó (CNU-431) az indító mellett a fűben. Jól látszik az adatközlő antenna is. Azt nem kell mondani, hogy ez a rendszer miért tarthat komoly érdeklődésre számot idehaza...a LégierőBlogger igencsak kíváncsi, hogy végül a magyar döntéshozó mire jut Gripen-fegyverzet kontra lérak, akarom mondani AMRAAM vs Meteor, Raytheon (Kongsberg) vs MBDA, NASAMS vs MICA NG VL, európai vs amerikai kérdésekben. Azt azért érdemes tisztázni, hogy bár a céges brosúrák mindent elbírnak, de ezek a rakéták a gyakorlatban nagyon erőlködve nyújtózkodnak túl a SHORAD 25 kilométeres zónáján, bele az MRAD-ba.

Az Ei immár a "0" pontnál lévő drónos csapata az egyik Meteor-3MA-t indítja.

Hogy a nagyobb vasaknál maradjunk, a győriek ezúttal nem hozták el magukkal a saját SZT-jüket, de ezt megtették a szlovákok saját, helyileg modernizált SZT-68MSK változatukkal. Körös-hegyen a Tin Shield.

Újdonság Magyarországon a román lérakos, de komplexumuk (az anno holland illetőségű) HAWK is. Itt a félaktív rendszer HPIR alávilágító lokátorának ikerantennája és a kis magasságú célok elleni CWAR, a körös-hegyi lőtérrészen, a keleti szektorban. Háttérben Öskü házai.

Az egykori impulzusüzemű parabolikus reflektoros antennás felderítőlokátor, a PAR helyén a román HAWK-konfigurációban a FAR-os izraeli IAI (ELTA) EL/M-2106 ATAR (70-110 km) kapott helyet.

A hármas indítóállvány.

És mi is jöhetne a MIM-23 HAWK után, mint a 2K12 Kub, a honi helyett csapatlégvédelmi csomagolású ~ekvivalens félaktív szovjet rendszer. A győriek egyik komplexumának SzPU-ja 3M9ME gyakorló rakétákkal a Rátóti Nagy-mezőn...

...illetve SzURN-ja, háttérben a Cica bácsi könyveiből jól ismert Papoddal...

...ahonnan egy tér(idő)ugrásnak köszönhetően vissza is tudunk ugyanide nézni :-)

És akkor jöjjenek a  VSHORAD harcosok! Amikor 2014 augusztusában aláírták a Mistral rakétakészlet megújítási (M3+M2 SLEP) szerződést, melynek részét képezte a megnövelt zónájú rakéta hatékony alkalmazásához szükséges Matis MP3 többfunkciós kamerák (az Atlason ülő légvédelmi lövész előtt) beszerzése is, nem gondoltam volna, hogy csak ma tudom lefotózni az új, fontos szenzort...

...de a lényeg, hogy megvan. Jól látszik a gyakorló Mistral rakéta (ATPS), melynek BCU-jából alul kiágaznak (az élessel szemben) hosszú idejű hűtés/táplálás vezetékei.

A Mistral szakasz felett ottjártunkkor célként a T-SCR dolgozott.

Lett RBS 70-es indító...

...illetve vezetési pontjuk, melynek kommunikációs antennái ugyanolyan felemelhető árbócra kerültek...

...mint PS-70 lokátoruk. A gyakorlóteret kettéosztó erdősáv (hátul a Majer Antal-kilátó) fölé magasodó antenna jól mutatja, miért is jó a zsiráf elrendezés.

Csak hogy az egész állomást is lássuk, platformostul, esőfüggönyön keresztül.

A közelben egy litván családtag is meghúzódott, a Boleticéből, a TOLY15-ről már ismerős Mk4, Bv206 alvázon.

Ez ismét a Körös-hegy, a nyitrai dandár iglásai nem a saját, speciális PVO-változatú, hanem "sima" APC-változatú OT-n "lovagolnak".

Itt pedig, szintén a keleti MEZ-ben a lengyel Grom-mal felszerelt szakasz. A tűzalegység parancsnok a tripodra szerelt IFF-antennával, előtte egyik lövésze a csővel. Nem kell, hogy minden indítóra jusson interrogátor, a feladat megoldható így is.

A lengyelek nagy hangsúlyt fektettek a technika és a személyi állomány álcázására. Itt ZUR-23-2 kg ágyú/rakétás (szintén Grom) komplexumuk háló alatt. Ahogy a MANPADS-lövészek esetében, a készültségi foktól függ a fedettség, tüzelés előtt közvetlenül lekerül az álcaháló.

Magyar Mi-17-es célrepülés közben. A profil, akárcsak a Gripenek esetében nem azt tükrözte, hogy a lérakosok dolgának a megnehezítése lenne a cél. Persze az együttműködés, a szenzorok, vezetési rendszerek adatainak összefésülése - ami a TOLY-sorozat célja - nem is lenne úgy elképzelhető. A fokozatosság jegyében persze oda sem ártana eljutni...

A teljesen körbegyodázott körös-hegyi figyelőnél lévő vezetési pont mellett kivehető egy lengyel Soła lokátor is.

Zord

Legnagyobb sajnálatunkra a magyarországi szövetséges légvédelmi gyakorlat leginkább várt résztvevői, az amerikai bajtársak Patriot és Avenger rendszerei nem jelentek meg a Tobruq Legacyn, ahogy az alájátszásban sem jeleskedik a OAR-megerősítés közel száz járulékos forgószárnyasából egynehány. De sebaj, szakmailag rendkívül sokszínű csoportosítást sikerült így is összehozniuk a szervezőknek a Bakonyba, melyet a hollandokat nem számítva kelet-közép-európai országok lérakosai alkotnak.

A TOLY18 "nagy puskái" az amerikai Patriot távolmaradása miatt a hollandok "joint" (szf és légierő) lérak-kontingensének komponensei lettek, így a két TRML-3D lokátor, NASAMS-indítók, illetve a C2 kabinok. Ők maguk alkották a "0" pont mellett települt erőket. Pók a központi MEZ hálójában.

Az egyik holland NASAMS-indító. Sixpack konténereiről nem szabad elfelejteni, hogy nem tároló-indító funkciójú egységekről van szó, hanem "csak" a rakétát és a LAU-129 indítósínt tűzszolgálatban az időjárás viszontagságaitól megvédő dobozokról. Az AMRAAM tárolókonténere a fémszínű lapos koporsó (CNU-431) az indító mellett a fűben. Jól látszik az adatközlő antenna is. Azt nem kell mondani, hogy ez a rendszer miért tarthat komoly érdeklődésre számot idehaza...a LégierőBlogger igencsak kíváncsi, hogy végül a magyar döntéshozó mire jut Gripen-fegyverzet kontra lérak, akarom mondani AMRAAM vs Meteor, Raytheon (Kongsberg) vs MBDA, NASAMS vs MICA NG VL, európai vs amerikai kérdésekben. Azt azért érdemes tisztázni, hogy bár a céges brosúrák mindent elbírnak, de ezek a rakéták a gyakorlatban nagyon erőlködve nyújtózkodnak túl a SHORAD 25 kilométeres zónáján, bele az MRAD-ba.

Hogy a nagyobb vasaknál maradjunk, a győriek ezúttal nem hozták el magukkal a saját SZT-jüket, de ezt megtették a szlovákok saját, helyileg modernizált SZT-68MSK változatukkal. Körös-hegyen a Tin Shield.

Újdonság Magyarországon a román lérakos, de komplexumuk (az anno holland illetőségű) HAWK is. Itt a félaktív rendszer HPIR alávilágító lokátorának ikerantennája és a kis magasságú célok elleni CWAR, a körös-hegyi lőtérrészen, a keleti szektorban. Háttérben Öskü házai.

Az egykori impulzusüzemű parabolikus reflektoros antennás felderítőlokátor, a PAR helyén a román HAWK-konfigurációban a FAR-os izraeli IAI (ELTA) EL/M-2106 ATAR (70-110 km) kapott helyet.

A hármas indítóállvány.

És mi is jöhetne a MIM-23 HAWK után, mint a 2K12 Kub, a honi helyett csapatlégvédelmi csomagolású ~ekvivalens félaktív szovjet rendszer. A győriek egyik komplexumának SzPU-ja 3M9ME gyakorló rakétákkal a Rátóti Nagy-mezőn...

...illetve SzURN-ja, háttérben a Cica bácsi könyveiből jól ismert Papoddal...

...ahonnan egy tér(idő)ugrásnak köszönhetően vissza is tudunk ugyanide nézni :-)

És akkor jöjjenek a  VSHORAD harcosok! Amikor 2014 augusztusában aláírták a Mistral rakétakészlet megújítási (M3+M2 SLEP) szerződést, melynek részét képezte a megnövelt zónájú rakéta hatékony alkalmazásához szükséges Matis MP3 többfunkciós kamerák (az Atlason ülő légvédelmi lövész előtt) beszerzése is, nem gondoltam volna, hogy csak ma tudom lefotózni az új, fontos szenzort...

...de a lényeg, hogy megvan. Jól látszik a gyakorló Mistral rakéta (ATPS), melynek BCU-jából alul kiágaznak (az élessel szemben) hosszú idejű hűtés/táplálás vezetékei.

Lett RBS 70-es indító...

...illetve vezetési pontjuk, melynek kommunikációs antennái ugyanolyan felemelhető árbócra kerültek...

...mint PS-70 lokátoruk. A gyakorlóteret kettéosztó erdősáv (hátul a Majer Antal-kilátó) fölé magasodó antenna jól mutatja, miért is jó a zsiráf elrendezés.

Csak hogy az egész állomást is lássuk, platformostul, esőfüggönyön keresztül.

A közelben egy litván családtag is meghúzódott, a Boleticéből, a TOLY15-ről már ismerős Mk4, Bv206 alvázon.

Ez ismét a Körös-hegy, a nyitrai dandár iglásai nem a saját, speciális PVO-változatú, hanem "sima" APC-változatú OT-n "lovagolnak".

Itt pedig, szintén a keleti MEZ-ben a lengyel Grom-mal felszerelt szakasz. A tűzalegység parancsnok a tripodra szerelt IFF-antennával, előtte egyik lövésze a csővel. Nem kell, hogy minden indítóra jusson interrogátor, a feladat megoldható így is.

A lengyelek nagy hangsúlyt fektettek a technika és a személyi állomány álcázására. Itt ZUR-23-2 kg ágyú/rakétás (szintén Grom) komplexumuk háló alatt. Ahogy a MANPADS-lövészek esetében, a készültségi foktól függ a fedettség, tüzelés előtt közvetlenül lekerül az álcaháló.

A teljesen körbegyodázott körös-hegyi figyelőnél lévő vezetési pont mellett kivehető egy lengyel Soła lokátor is.

Zord

Az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata adta hírül, hogy 2018. május 29-én Párizsban aláírták a francia és az ukrán kormány közötti megállapodást az egységes légiközlekedés-biztonsági rendszer létrehozásáról.

Befejező hetéhez érkezett a szolnoki MH Béketámogató Kiképző Központban zajló 35. Nemzetközi Katonai Megyfigyelői Tanfolyam.

Jeruzsálem a világ egyik legősibb városa. A város mindhárom ábrahámi vallás – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám számára is szent helynek számít. Jól tükrözi ezt az óváros megosztottsága, hiszen mindegyik felekezetnek külön városnegyede van. A keresztény városnegyedben található a Szent Sír-templom, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus keresztre feszítésének, eltemetésének és feltámadásának a helyét is magába foglalja. A muszlim negyedben van az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegyen található Al-Aksza mecset, illetve a mellette álló Sziklamecset. Az iszlám hagyomány szerint Mohamed próféta innen indult mennybeli utazására. A judaizmus legszentebb helye, a második templomból fennmaradt siratófal pedig a zsidó negyedben található.

Felosztási tervek és Jeruzsálem

Izrael megalakulását megelőzően, a brit mandátumi időszak alatt, a helyi arab lakosság és a növekvő számú zsidó bevándorló között kialakult konfliktusok miatt több faji alapú felosztási terv is született, azonban Jeruzsálemet, speciális helyzetére való tekintettel, mindig kiemelték a felosztandó területek közül. Mind a Peel-Bizottság terve (1937), mind pedig a Woodhead-Bizottság terve (1938) mandátumi irányítás alatt hagyta volna Jeruzsálemet. Az 1947-ben megfogalmazott ENSZ 181. közgyűlési határozat pedig nemzetközi felügyelet alá (Corpus Separatum) helyezte volna a várost. A szerződéses úton történő felosztás azonban nem valósult meg. Az első arab-izraeli háború (1948-49) következtében a város nyugati fele izraeli, míg keleti fele jordán adminisztráció alá került. Jeruzsálem Kelet-Nyugat kettéosztottságát ez az időszak alakította ki. 1950-ben Izrael kikiáltotta Jeruzsálemet fővárosának, majd Nyugat-Jeruzsálemben kormányzati szerveket állított fel. A hatnapos háború (1967) alatt Izrael elfoglalta a város keleti részét is, amelyet végül az 1980-ban hozott „Jeruzsálem törvénnyel” annektált, az egyesített Jeruzsálemet pedig egyoldalúan fővárosává kiáltotta ki. Erre válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 478-as számú határozatot, amelyben a nemzetközi joggal ellentétesnek ítélte a Jeruzsálem törvényt. Ezenkívül felszólította a Jeruzsálemben működő diplomáciai missziókat, hogy hagyják el a várost.

Forrás: time.com

Nagykövetségek Jeruzsálemben

Nem az Egyesült Államok nagykövetsége lesz az első, amelyet Jeruzsálemben létesítenek. A történelem folyamán, az 1950-es évektől egészen 1980-ig 16 ország működtetett Izraelhez delegált nagykövetséget a városban. Ezek a következő országok voltak: Elefántcsontpart, Zaire (mai nevén: Kongói Demokratikus Köztársaság), Kenya, Bolívia, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Panama, Uruguay, Venezuela, Guatemala, Haiti és Hollandia. A nagykövetségek létesítése de iure nem jelentette Jeruzsálem Izrael fővárosaként történő elismerését.

Jeruzsálem vagy Tel Aviv?

Habár Izrael 1950-ben Nyugat-Jeruzsálemet kikiáltotta fővárosának, majd 1980-ban ezt kiterjesztette a város egész területére, a nemzetközi közösség túlnyomó többsége ezt nem ismeri el. Általánosan elfogadott elv, hogy a város státuszát az izraeliek és palesztinok között folytatott tárgyalások eredményeként kell eldönteni. Éppen ezért, az Izraelbe akkreditált nagykövetek – az államképviselet helyének szimbolikus jelentése miatt – Tel Avivból látják el feladatukat, Jeruzsálemben pedig jellemzően csak konzulátusok működnek. Ennek a magatartásnak azonban nem csak szokásjogi relevanciája van, hiszen 1980-ban, az ENSZ Biztonsági Tanács 478-as számú határozatában Jeruzsálem elhagyására szólította fel az ott működő nagykövetségeket.

A „Jerusalem Embassy Act”

Az Egyesült Államok nagykövetségének Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetése már több mint húsz éve húzódik. A Kongresszus 1995-ben elfogadta a „Jerusalem Embassy Act” nevű törvényt, amely felszólította az elnököt, hogy ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, valamint rendelje el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A törvény azonban lehetőséget adott annak fél éves intervallumokra történő felfüggesztésére. Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama mind biztonsági okokra hivatkozva éltek a felfüggesztés lehetőségével. Donald Trump azonban kampányígéretéhez híven 2017. december 7-én, a Fehér Házban mondott beszédében eleget tett a törvény rendelkezéseinek. Elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan megkezdi a nagykövetségének átköltöztetését.

A beszéd teljes szövege ide kattintva olvasható.

A nagykövetség átadóünnepsége

2018. május 14-én, Donald Trump távollétében történt meg Jeruzsálemben az Egyesült Államok nagykövetségének átadóünnepsége. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy egyelőre a diplomatáknak csak egy töredéke költözött, hiszen az új nagykövetségi épület felépítése még több évet vesz igénybe. David Friedman, az Egyesült Államok Izraelbe akkreditált nagykövetének irodája viszont most már Jeruzsálemből látja el feladatát.

A részleges átköltözés ellenére, a lépés szimbolikus jellege miatt ez egy hatalmas diplomáciai siker az izraeli vezetés számára. Az Egyesült Államok bejelentését követően több állam is jelezte már, hogy nagykövetségét Jeruzsálembe költözteti. Ilyen bejelentést tett többek között Csehország, Honduras, Románia, Guatemala és Paraguay is. Japán viszont ellenpéldaként szolgál, hiszen a szigetország miniszterelnöke kijelentette, hogy országa nem tervezi a nagykövetségének elköltöztetését.

A palesztinok reakciója

A palesztin vezetés felháborodva és aggodalommal követte az Egyesült Államok nagykövetségének költözését, hiszen ebben is Kelet-Jeruzsálemre irányuló követelésük ellehetetlenítését látják. A költözés dátuma csak olaj volt a tűzre. Míg május 14-e Izrael számára a függetlenség ünnepe – ami idén az állam kikiáltásának a 70. évfordulója volt –, addig a palesztinok számára ez a Nakba, a katasztrófa napja. A palesztinok ekkor emlékeznek meg elveszett hazájukról, illetve arról a több százezer honfitársukról, akik az első arab-izraeli háború következtében menekültté váltak.

Tiltakozásképpen a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász hazarendelte Washingtonból a palesztin küldöttséget. Az amerikaiakkal a béketervről folytatott egyeztetéseket is befagyasztották, arra hivatkozva, hogy a Jeruzsálemmel kapcsolatos lépések egyértelművé tették az Egyesült Államok Izrael iránti elfogultságát. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy márciusban napvilágot látott Donald Trump rendezési terve, amely a jövőbeli palesztin állam fővárosának Kelet-Jeruzsálem helyett annak egyik elővárosát, Abu Dis-t jelölte meg.

A palesztin vezetés elkeseredettsége nem alaptalan. Az elmúlt években, az arab tavasz folyamán kitört regionális válságok következtében a palesztin ügy sokadrangú kérdés lett a Közel-Keleten. Emellett a szaúdi-izraeli közeledésnek köszönhetően regionális támogatóit is kezdi elveszíteni a Palesztin Nemzeti Hatóság. A Kelet-Jeruzsálem körül folyó izraeli adminisztratív intézkedések, a telepespolitika, illetve a jeruzsálemi palesztin lakosokra vonatkozó engedélyrendszer lassan ellehetetleníti, hogy a város valaha egy palesztin állam fővárosa legyen.

Az Egyesült Államok légiereje (USAF) pályázati felhívást tett közzé 112 darab Fairchild-Republic A-10 Thunderbolt II csatarepülőgép felújítására.

A PNA információi szerint, az ünnepségen, mely 2018. május 29-én a Heracleo Alano haditengerészeti bázison zajlott le, hivatalosan is hadrendbe állt a legújabb NV-394 jelzéssel ellátott TC-90 King Air.

Két érdekességet is sikerült ma elcsípni a Bakonyban...

HAW teherdobás a Rátóti-Nagy-mező felett.

Ma a villámvédelem is gyakorlati kérdéssé lépett elő a TOLY18 résztvevői számára.

Zord

Két érdekességet is sikerült ma elcsípni a Bakonyban...

HAW teherdobás a Rátóti-Nagy-mező felett.

Ma a villámvédelem is gyakorlati kérdéssé lépett elő a TOLY18 résztvevői számára.

Zord

Rövid hírek a Közel-Keletről

Irán hajlandó támogatni a tűzszünet létrejöttét Jemenben

A 2015 óta tartó jemeni polgárháborúban Irán a síita húti lázadókat támogatja, míg térségbeli riválisa, Szaúd-Arábia a szunnita kormányt.  A humanitárius válsághelyzetre tekintettel Irán hajlandó a befolyását felhasználni ahhoz, hogy a lázadókat tűzszünetre bírja. Ezzel lehetővé válna az ártatlan civilek nemzetközi szervezetek általi segítése. Irán kész együttműködni Franciaországgal, az Egyesült Királysággal és Németországgal a konfliktus megoldásában. Az európai hatalmak, amennyiben sikerrel járnak, példát mutathatnak az Egyesült Államok számára, hogy kell Iránnal sikeresen kompromisszumokat kötni. (angol, Reuters, 05.29.)

Törökország máshonnan fog harci gépeket beszerezni, ha az Egyesült Államoktól nem vehet F35-öst

Korábban Törökország több mint 100 ilyen harci repülőt tervezett vásárolni.  Mivel az utóbbi időszakban az Amerikai Egyesült Államokkal és Izraellel számos nézeteltérés alakult ki (többek között az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe helyezése, az amerikai Szíria-politika, valamint a törökök oroszoktól történő légvédelmi rakétarendszer beszerzése), ezért az Egyesült Államok igyekszik meggátolni Törökországot abban, hogy a Lockheed Martin F-35 vadászgépeit megvásárolja. Mevlüt Cavusoglu, török külügyminiszter szerint a török légierő igényeit máshonnan kell kielégíteni. (angol, Haaretz, 05.30.)

A szíriai elnök, Bassár el-Aszad a hónap végén ismertette a szír kormányerők jelenlegi helyzetét

Véleménye szerint Szíria közel került a 7 éve tartó háború megnyeréséhez az Amerikai Egyesült Államok beavatkozása ellenére is. Az egész országot fel fogják szabadítani, visszafoglalják azon területeket is majd, melyeket a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) tartanak ellenőrzésük alatt. Az izraeli légicsapásokra válaszul meg fogják erősíteni az ország légvédelmét. Az iráni csapatok szíriai tartózkodását tagadta, de az iráni tisztek segítségét elismerte. Szerinte az Egyesült Államoknak el kellene hagyni az országot; tanulnia kell az Irakban történtekből, hogy az emberek e régióban már nem fogadnak el idegeneket. (angol, RT, 05.31.)

Manbij: a puskaporos hordó 

Manbij régóta gócpont a térségben, ahol a következő erők sorakoznakfel egymással szemben vagy egymás mellett: a szíriai kormány hadserege és támogatóik, a kurdok által vezetett milíciák, a szíriai lázadó csoportok, ezenfelül török és amerikai csapatok is vannak Észak-Szíria térségében. (Reuters, angol, 05.30.)

A nukleáris nagyhatalmak fenyegetik a glóbuszt – ezzel a kijelentéssel vette Erdogan, török elnök Izraelt ismét célkeresztbe. Erdogan szerint a Közel-Kelet térségét meg kell tisztítani a nukleáris fegyverektől; a török elnök ezzel  bírálta Donald Trump amerikai elnököt az iráni nukleáris megállapodás felmondásáért. (Reuters, angol, 05.21.)

Erdogan nagyobb ellenőrzést akar a gazdaság felett, de a gazdaság ennek nem örül 

A választások után a török központi bank lehet az egyik fő áldozata Erdogan hatalma kiszélesítésének. A török líra hetek óta mélyrepülésben van, és egyre inkább elértéktelenedik a dollárral szemben. Ezt a helyzetet nem javítja az argentín válság sem, ugyanis a két ország valutája egy kosárban van, így a tovagyűrűzés valós problémát jelenthet. (Reuters, angol, 05.16.)

Úton a béke felé?

Május 19-én Emmanuel Macron, francia államfő vezetésével Párizsban került megrendezésre az a csúcstalálkozó, amelyen részt vettek a líbiai politikai élet legfontosabb kulcsszereplői. Az eseményen többek között képviseltette magát Fáiz Szarradzs, a nemzetközi közösség által elismert Tripoli kormány miniszterelnöke, a Líbiai Nemzeti Hadsereget irányító Khalifa Haftár tábornok,  Aguila Saleh, a Tobrukban székelő Képviselőház elnöke, illetve Khaled al-Mishri, az Államtanács elnöke. A résztvevők megállapodtak, hogy december 10-én parlamenti választásokat fognak tartani az észak-afrikai országban. Továbbá abban is egyetértettek, hogy legkésőbb szeptember közepéig meg kell teremteni a választások lebonyolításának alkotmányos alapjait, és ki kell dolgozni a szükséges választási törvényeket. A találkozón részt vett Ghassan Salamé, az ENSZ líbiai megbízottja, aki tűzszünetre szólította fel a konfliktusban résztvevő feleket.

Választások Libanonban

Libanont az elmúlt évtizedben mély politikai válság jellemezte, többek között 2014-2016 között nem volt hivatalban államfő, illetve két kormány is megbukott. Azonban a  2009-es választások után kilenc évvel idén kiírták az új általános választásokat Libanonban.

A május 6-án tartott választás egyben a 2017-ben elfogadott új választási rendszer próbájaként is szolgált. Egyfelől csökkentették a választókerületek számát, másfelől egy arányosabb rendszer került bevezetésre, amely felváltotta az eddigi „győztes mindent visz” elvet. A politikai struktúra gerincét alkotó konfesszionális rendszer azonban megmaradt.

A választások legnagyobb vesztesének a Saad Hariri miniszterelnök vezette Jövő Mozgalom (Future Movement) listáját tartják, amely a 2009-es választásokhoz képest a kapott szavazatok csupán kétharmadát megszerezve a 32 mandátuma 20-ra csökkent. A legnagyobb növekedést a Keresztény Libanoni Erők (Christian Lebanese Forces) listája érte el, amely közel megduplázva mandátumainak számát, 15 képviselőt delegálhat az országgyűlésbe. Igaz, a Hezbollah csupán eggyel tudta növelni megszerzett mandátumainak számát, a választások másik nagy győztese mégis az általa vezetett pártszövetség, amely 70 mandátummal a parlament legerősebb frakciójává vált. Ez a mandátumszám már lehetővé teszi bármely törvényjavaslat megvétózását.

Bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/valasztasok-libanonban

Jeruzsálem helyzete az Egyesült Államok nagykövetségének áthelyezése után

A Kongresszus 1995-ben elfogadta a „Jerusalem Embassy Act” nevű törvényt, amely felszólította az elnököt, hogy ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, valamint rendelje el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A törvény azonban lehetőséget adott annak fél éves intervallumokra történő felfüggesztésére. Donald Trump azonban – kampányígéretéhez híven – 2017. december 7-én, a Fehér Házban mondott beszédében eleget tett a törvény rendelkezéseinek. Elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan megkezdi a nagykövetségének átköltöztetését. Habár a hivatalos átadásra 2018. május 14-én sor került, fontos megjegyezni, hogy egyelőre a diplomatáknak csak egy töredéke költözött át, hiszen az új nagykövetségi épület felépítése még több évet vesz igénybe.

A lépés szimbolikus jellege miatt ez egy hatalmas diplomáciai siker az izraeli vezetés számára. Az Egyesült Államok bejelentését követően több állam is jelezte már, hogy nagykövetségét Jeruzsálembe költözteti.

Értelemszerűen, a palesztin vezetés felháborodva és aggodalommal követte az Egyesült Államok nagykövetségének költözését, hiszen ebben is Kelet-Jeruzsálemre irányuló követelésük ellehetetlenítését látják. Tiltakozásképpen a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász hazarendelte Washingtonból a palesztin küldöttséget.

Bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/jeruzsalem-helyzete-az-egyesult-allamok-izraeli-nagykovetsegenek-athelyezese-tukreben

Irán válasza az atomalku felmondására

Olaj a tűzre – Irán részéről nem maradhat válasz nélkül Donald Trump amerikai elnök döntése, amely alapján felmondta az iráni atommegállapodást (JCPOA). Irán elsődleges célpontjai az Egyesült Államok legfontosabb közel-kelti stratégiai és gazdasági partnerei lehetnek, főként Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok. A csapások főként a szaúdi olajmezőket érinthetik, amelyek a világ olajtermelésének jókora hányadát adják, komoly hatást gyakorolva így az olaj világpiaci árának emelkedésére. Az akciókat feltehetően kibertámadások, drónok és nagy hatótávolságú rakéták bevetésével hajtják majd végre, új szintre emelve ezáltal a térség eddigi hadviselési doktrínáit.

Az atomalku felmondásának körülményei korántsem olyan egyoldalúak, mint azt a Trump-adminisztráció próbálja feltüntetni. A perzsa állam az atomalku megkötését követően leállította programját és elkezdte szisztematikusan gyakorlatba ültetni az egyezményben megfogalmazottakat. Ennek ellenére a jelenlegi amerikai vezetés geopolitikai veszélyt látott Irán szárazföldi terjeszkedésében, amelyet az a proxy háborúival próbált elérni. Ahogyan Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter kifejtette: a Teheránhoz közeli síita milíciák szíriai és regionális tevékenysége súlyosan veszélyezteti az Egyesült Államokat és a szövetségeseinek az érdekeit.

Trump elnök irányelve, valamint az iráni válasz nagy mértékben kihat az európai energiapiacokra is, mivel az Európai Unió jórészt az iráni olajra alapozta energiapolitikáját, emellett az atomalku növelte az Unió világpolitikában betöltött szerepét. Előrejelzések szerint az olaj hordónkénti ára tovább fog emelkedni, amennyiben az amerikai vezetés nem dolgoz ki egy átláthatóbb és működő energiapolitikát a régióban.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Shadeh Fadi (Levante), Lázin Áron és Vincze Patrik (Síita félhold, szíriai konfliktus), Banos Benjámin (Törökország).

Hatodik alkalommal vett részt a kecskeméti Puma harcászati repülőszázad a NATO Tiger Meet gyakorlaton. A lengyelországi 31. Baza Lotnictwa Taktycznego repülőezred bázisára öt JAS-39 Gripen típusú géppel és közel ötven fővel települt át az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis állománya.

A szolnoki repülőmúzeum hangárépületének aulájában rendezték meg a RepTár első könyvének bemutatóját a napokban. A könyv szerzője Magó Károly, a kötet címe: Szolnok repüléstörténete 1945-ig.

2018. május 28-án, 93 éves korában, párizsi otthonában elhunyt Serge Dassault, a Dassault Aviation többségi tulajdonosa, aki 2000-től a cég tiszteletbeli elnöki posztját is betöltötte.

A Wizz Air, Európa egyik leggyorsabban növekvő légitársasága, Közép- és Kelet-Európa vezető diszkont légitársasága egyedülálló mérföldkőhöz érkezett: flottájához 2018. június 4-én csatlakozott a 100. repülőgép.

PESCO

Nagy-Britannia és a kontinens biztonsága

A hónapban a Politico birtokába jutott egy kétoldalas dokumentum, amely “harmadik országok” bevonását szorgalmazza a PESCO projektjeibe. A Benelux államok által jegyzett elképzelés lényege, hogy eseti szinten nem uniós országok is részt vehessenek az állandó strukturált együttműködés egyes fejlesztéseiben, anélkül, hogy a döntéshozatalba be lennének vonva. A támogatók azzal érvelnek, hogy ezzel biztosítanák Nagy-Britannia szerepvállalását a kontinens biztonságában a Brexit után. Jelenleg az EU tagországok közül a szigetország rendelkezik a legnagyobb védelmi költségvetéssel, valamint őfelsége hadereje a világ legkülönbözőbb pontjain szerzett missziós tapasztalatokat: ezek olyan források, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az európai biztonság fejlődéséhez.

A megfogalmazók arra is felhívták a figyelmet, hogy az elképzelésük nem az Egyesült Királyságra koncentrálódik. London márciusban – korábbi ígérete ellenére, visszavonta részvételét a felálló EU egységekben –, megkérdőjelezve eltökéltségét a kontinens biztonsága mellett. Ugyanakkor Norvégia, Kanada, Svájc és az Egyesült Államok is felmerültek, mint potenciális résztvevői a fejlesztéseknek, ami által újabb pénzügyi és szellemi források szabadulnának fel az európai biztonság megerősítésére – közülük az Egyesült Államok már jelezte is szándékát a részvételben.

Kritikaként fogalmazódhat meg az elképzeléssel szemben, hogy az EU forrásai így a tömbbön kívül hasznosulnának, amikor a PESCO egyik lényegi eleme, hogy az Unión belül fektet a védelmi iparba. Másik ellenérv lehet harmadik felek bevonására, hogy ezzel könnyebben hozzáférhetővé válhatnak olyan kritikus katonai eszközök, amelyeket az Unió összes tagállama rendszeresít.   

Az elképzelés támogatói közt szerepel még Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Portugália, Svédország, Finnország és a balti államok. A kezdeményezők a júniusi Külügyminiszteri Tanácson szeretnék elfogadtatni a tervezetüket, azonban ez az ambiciózus határidő könnyen ellene dolgozhat a dokumentum elfogadásának.

Emmanuel Macron és a “coalition of the willing”

A Németország által erősen támogatott PESCO mellett – amelynek célja a védelmi iparban az innovációnak, fejlesztéseknek a támogatása – Franciaország egy kisebb koalíció összeállításán munkálkodik, melynek középpontjában az európai missziós képességek kialakítása áll: válságkezelési és béketeremtési feladatokat fejlesztene Macron. Az Európai Intervenciós Kezdeményezésnek (European Intervention Initiative – EII) a lényege, hogy nem lenne az Unió lassú bürokratikus döntéshozatalához kötve, hanem a résztvevők önkéntes vállalásaik alapján vennének részt benne. Ennek értelmében a francia, az olasz, a brit, a német, a dán, az észt, a portugál, a belga és a holland védelmi miniszterek júniusban egy szándéknyilatkozatot írnak alá, amely a közös stratégiai kultúra megteremtésére és a válságelőrejelzési elemzések közös kiértékelésére irányul.

Informális védelmi miniszteri találkozó Szófiában

A márciusban elfogadott 17 PESCO projekthez még idén újabb projektek kerülnek elfogadásra – tájékoztatott Frederica Mogherini a védelmi miniszterek informális találkozója után. A Főképviselő bizakodóan nyilatkozott a megbeszélésről, és kiemelte, hogy a május 2-i költségvetési javaslat 22-szeres növekedést javasol az EU védelmi kiadásaiban, amely forrásokból tovább lehet növelni a kontinens biztonságát. Ezek mellett bejelentette, hogy nyáron egy új “off-budget” intézmény, az European Peace Facility (Európai Béke Intézet – EPF) felállítására tesz majd javaslatot, amely a védelmi szektor finanszírozásával, katonai műveletekkel és katonai partnerkapcsolatokkal foglalkozna.

A közös kül- és védelempolitika civil oldalának megerősítése

Május 28-án az Európai Tanács a CSDP civil képességeinek megerősítése mellett döntött, ezzel tervezve megerősíteni az EU, mint biztonságszolgáltató szerepét a válságövezetekben. A dokumentum levonja az Unió eddigi civil misszióiból a lényeges következtetéseket, és ezek alapján három területet jelöl meg a fejlesztések fő irányának: a hatékonyság növelése, a külső és a belső biztonsági kihívások hatékonyabb kezelése, és a reakcióképesség javítása. Ennek értelmében 2018 nyarára készül el a Civil Képességek Fejlesztési Terve (Civil Capability Development Plan – CCDP) a Tanács, a tagállamok, a Bizottság szakosított szervei és a bel- és igazságügyi együttműködésben érintett szereplők együttműködésével, amely konkrét lépéseket tartalmaz majd a kapacitások bővítésére.  

Májusi csúcstalálkozók, nyilatkozatok

2018. május 17-én Bulgária fővárosában, Szófiában megrendezésre került egy csúcstalálkozó az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak vezetői között. A rendezvényen részt vett az összes uniós tagállam állam- és kormányfője, valamint a hat nyugat-balkáni partnerország; azaz Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Koszovó vezetője. A találkozó eredményeképpen elfogadásra került a szófiai nyilatkozat. A deklarációban az Európai Unió vezetői támogatásukról biztosították a térség országait az európai integrációban való részvételükkel kapcsolatban, és üdvözölték, hogy partnereik elkötelezettek a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása mellett. A nyilatkozat kiemeli a biztonsági kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát. Ilyen kihívás a migráció; a terrorizmus és a szélsőségesség; a korrupció és szervezett bűnözés; az emberkereskedelem; a kábítószernövény-termesztés; az ember-, kábítószer- és fegyvercsempészet  elleni küzdelem. A nyilatkozathoz mellékletet csatoltak, mely tartalmazza a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjét.

http://biztonsagpolitika.hu/wp-content/uploads/2018/06/119176-EU-Western_Balkans-Summit-Highlights_PRV.mp4

Összefoglaló az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóról. Forrás: consilium.europa.eu.

2018. május 22-én Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatot adott ki a május 20-án Venezuelában lezajlott elnöki és regionális választásokra reflektálva. Ebben kijelentette, hogy a választások érvénytelenek és eredménytelenek, hiszen az alacsony részvétel mellett számos törvényellenesség volt tapasztalható a választások során. Ennek következtében szankciók bevezetését helyezte kilátásba. Május 28-án a Tanács a főképviselő nyilatkozatára is hivatkozva következtetéseket fogadott el Venezuelával kapcsolatban. Az EU felszólította az államot egy új, alkotmányos, demokratikus követelményeknek megfelelő választás mihamarabbi lebonyolítására. Az Unió további támogatásáról biztosította Venezuela lakosságát, és ígéretet tett arra, hogy a jövőben is segítséget nyújt majd a válság leküzdése érdekében.

Az Unió válasza Iránnak az atomalku amerikai felmondása után

Sokkolóan hatott az Európai Unió és a legtöbb tagország vezetőire Donald Trump, amerikai elnöknek az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos május 8-ai lépése. Az elnök ugyanis a paktumból való kivonuláson túl a lehető legkeményebb gazdasági szankciók bevezetését helyezte kilátásba az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben. Trump ezen lépése cselekvésre kéztette az egyezség mellett továbbra is kiálló uniós és tagállami vezetőket.

A nukleáris megállapodás megmentésnek az érdekében május 15-én az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Frederica Mogherini a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közösen megbeszélést tartott Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszterrel. A találkozón az európai fél a megállapodás, valamint az abból adódó gazdasági előnyök további fenntartását ígérte Teheránnak. Ugyanakkor a főképviselő hangsúlyozta, hogy egyenlőre konkrét gazdasági és jogi garanciákat nem tudnak Irán számára biztosítani.

Május 17-én a 28-ak szófiai találkozóján a kormány- és államfők egyetértettek abban, hogy közösen lépnek fel a megállapodás megmentésének az érdekében. Május 21-én a Frederica Mogherini az iráni atomprogram felügyeletének egyetlen lehetséges alternatívájának nevezet a megállapodást. Ezzel a főképviselő az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo azon korábbi kijelentésére reagált, amely szerint az egyezségből való amerikai kivonulás mellett Washington igen kemény  szankciókkal kívánná sújtani a perzsa államot.

http://biztonsagpolitika.hu/wp-content/uploads/2018/06/25-05-18-119281-Iran-Non-Proliferation-Deal_180523_PRV.mp4

Az EU az USA kilépése ellenére is az iráni nukleáris megállapodás részes fele marad. Forrás: consilium.europa.eu

BREXIT

Május 14-én tartotta ülését az Általános Ügyek Tanácsa (50.cikk), melynek során Michel Barnier, az EU Brexit-ügyekért felelős főtárgyalója tájékoztatta az EU27 formációban ülésező Tanácsot a tárgyalások állásáról. A Tanács áttekintette a márciusi ülés óta lezajlott egyeztetéseket, melyek kapcsán a biztos hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépés nem történt, ezért az EU-nak fel kell készülnie minden lehetséges forgatókönyvre. Barnier ismertette a miniszterekkel az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli partnerségének lehetséges kereteit is. Az ülés zárásaként a miniszterek hangsúlyozták, hogy minél hamarabb – az Általános Ügyek Tanácsának júniusi üléséig – ki kell dolgozni egy működőképes megoldást az Ír-szigeten húzódó határ ügyében. Ekaterina Zaharieva bolgár miniszterelnök-helyettes így nyilatkozott a Tanács ülése után: “Októberig már csak öt hónap maradt, és néhány kulcsfontosságú kérdés még megoldásra vár. Haladéktalanul előre kell lépnünk az Írországgal, az irányítással és minden egyéb, a kilépéssel kapcsolatos lezáratlan kérdés tekintetében. Ezenkívül ki kell alakítanunk a leendő viszonyrendszerünk keretét is. A La Mache-csatorna mindkét partján meg kell nyugtatnunk a polgárokat és a vállalkozásokat, hogy a Brexitre rendezett keretek között kerül majd sor.”

A tárgyalások kapcsán május 17-én Theresa May, brit miniszterelnök ismételten kihangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság nem kíván közös vámunióban maradni az Európai Unióval. A vámunió helyett két lehetséges megoldást támogat London: az egyik opció esetén visszaállna a vámhatár az Egyesült Királyság és az EU között, de a brit hatóságok megpróbálnák minimálisra szorítani az ellenőrzést különböző technikai megoldásokkal, míg a másik verzió szerint különleges vámmegállapodás lépne életbe, amelynek során a brit hatóságok csak az EU vámuniója által megszabott vámértéket szednék be az országba belépő termékek után. Egy brit felmérés szerint az utóbbi lehetőséggel élve is, a brit vállalatok összesen akár évi 20 milliárd font kiadással nézhetnek szembe, ezért komoly belpolitikai vita övezi a kereskedelmi kapcsolatok kérdéskörét.

Komoly vita alakult ki az EU és az Egyesült Királyság között, mivel az előbbi ki akarja zárni a briteket a Galileo navigációs műhold használatából, amivel az EU az amerikai műholdak egyeduralmát kívánják megtörni. David Davis Brexit-miniszter egymilliárd euró kártérítést követel az EU-tól, ugyanis Nagy-Britannia komoly összegekkel hozzájárult a fejlesztésekhez. A műhold a tervek szerint 2026-ra lesz teljesen működőképes. Az Unió elképzelései  szerint a britek ugyanolyan feltételek mellett használhatnák csak a műholdat, mint minden más közösségen kívüli ország. A brit kormány az említett kártérítés mellett azzal fenyegetőzik, hogy ha nem használhatják a Galileot, megépítik a saját műholdas rendszerüket. Az előzetes számítások alapján egy ilyen program 5 milliárd fontjába kerülne az angol adófizetőknek. A vita fokozódása akár komolyan befolyásolhatja a két fél kapcsolatát a további biztonságpolitikai együttműködések terén.

Partnerkapcsolatok

2018.05.14. – Új eljárások a tömegközlekedés biztonságáért (Rácz-Nagy Judit)

A NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért program (SPS) által valósul meg egy új, a tömegközlekedésben robbanószerkezetek és kézifegyverek keresésére specializálódott rendszer fejlesztése és tesztelése. A projektben francia, ukrán és dél-koreai szakemberek vesznek részt, hogy egy olyan képalkotó rendszert fejlesszenek, amely valós időben képes kiszűrni a robbanóanyagokat, robbanószerkezeteket és a rejtett fegyvereket mikrohullámok segítségével. A rendszert metró- és vasútállomásokon, pályaudvarokon és reptereken alkalmaznák. A programot – Microwave Imaging Curtain (MIC) – a franciaországi Általános Védelmi és Nemzetbiztonsági Titkárság (SGDN) és a NATO alapította közösen. A rendszer várhatóan 2020-ra már üzemképes állapotban lesz, ezzel is elősegítve a nemzetközi fellépést a határokon átnyúló terrorizmus megfékezéséért.

2018.05.25. – Oroszország felelős a maláj gép lelövéséért (Petróczki Márk)

Ausztrália és Hollandia bejelentette, hogy az Ukrajna felett 2014. július 17-én lelőtt maláj MH-17-es repülőgép lelövéséért Oroszország a felelős. A rakétát, amely eltalálta az utasszállító repülőgépet, valószínűleg a kurszki 53. Légvédelmi Dandár lőtte ki. A főtitkár felszólította Oroszországot, hogy vállalják a felelősséget és dolgozzanak együtt a számonkérés érdekében.

Műveletek

2018.05.02. – Észtországban megkezdődött a Siil 2018 Gyakorlat (Szabó Orsolya Réka)

A Siil 2018 Gyakorlatban több mint 15000 fős szövetséges és partneri csapat vett részt 19 különböző országból, akiket tovább erősítettek a NATO Előretolt Jelenléttől érkező csapatok. A gyakorlat lényege a területvédelem volt a konvencionális és nem-konvencionális hadviselés kontextusában. Az észt katonai erők mellett az önkéntes paramilitáris Védelmi Liga, a Nők Otthonvédelmi Szervezete, a rendőrség és a mentőszolgálatosok vettek részt. A csapatokon kívül még jelen voltak megfigyelők több mint 30 országból, még Oroszországból, Fehéroroszországból és olyan nemzetközi szervezetektől is, mint az EBESZ. A gyakorlatnak két állomása volt, az első rész során május 6-ig a Védelmi Liga és a Védelmi Erők közösen gyakoroltak; könnyű gyalogsági egységek és erők dolgoztak együtt. A második fázisban, ami május 7. és 13. között zajlott, főleg Võru, Põlva, Valgamaa és Észak-Lettország területén, az észt 2. gyalogos dandár a szövetséges és partneri erőkkel kooperált az 1. gyalogos dandár és a NATO harccsoport ellen.

2018. május 7-13. – A NATO Állandó Haditengerészeti Köteléke és hét tagállam vett részt a fekete-tengeri „Sea Shield ” nevű éves hadgyakorlaton (Lendvai Tünde)

Idén Románia vezetésével összesen 21 hadihajó, 10 vadászrepülőgép, egy tengeralattjáró és 2300 fős személyzet dolgozott szoros együttműködésben a 2018-as Sea Shield hadgyakorlat során. Bulgária, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Görögország, Spanyolország és Törökország fregattokkal, rombolókkal, korvettekkel és egyéb hajókkal járult hozzá a válságkezelő hadgyakorlat sikeréhez, a részvétel lehetősége azonban nemcsak a tagállamok felé, hanem a NATO partnerországai irányában is nyitott volt. Daniel Căpăţîna ellentengernagy, a Sea Shield parancsnoka kiemelte, hogy a román haditengerészet a hadgyakorlat szervezésével, és a Fekete-tengeren állomásozó NATO Állandó Haditengerészeti Kötelékével közösen járul hozzá a fekete-tengeri régió biztonságához a haditengerészeti műveletek folyamatos fejlesztése során.

Új gyalogsági harcjárművön dolgozik a Harkovi Morozov Gépgyár tervezőgárdája. A BMP-U nevű lövészpáncélos eléggé hasonlít az orosz Kurganyec-25-ös gyalogsági harcjárműre. A tervezők szerint a BMP-1-es és BMP-2-es felváltására készülő BMP-U első prototípusa 2019-ben készülhet el. A 735 lóerős dízelmotor erejét egy automatikus sebességváltó továbbítja majd a láncmeghajtó kerék felé és ezeket a lövészpáncélos orr-részében fogják elhelyezni a védettség növelése érdekben. A védettségben nem lesz hiány, hiszen a BMP-U 10-12% múlja majd felül ezen mutató tekintetében a 8x8-as kerékképletű BTR-4-et. Éppen ezért tömege 25-27 tonna körül fog alakulni, de a BMP-U nem veszíti el elődjei úszóképességét. Következésképpen a teljesítmény-súly aránya várhatóan 27-29 lóerő lesz tonnánként.

Az ukránok szerint a tömegnövekedés ellenére mozgékonysága sokkal jobb lesz, mint a BMP-1 és a BMP-2 esetében (21-23 lóerő/tonna). A 3 fős személyzetű BMP-U 7 lövész szállítására lesz képes, fegyverzetét a BM-8-as torony fogja alkotni. Így a ZTM-2-es 30 milliméteres gépágyún, a párhuzamosított PKT 7,62 milliméteres géppuskán kívül még két Barrier irányított rakétával is el lesz látva a torony jobb oldalán, míg átellenben egy szintén 30 milliméteres AGS-30-as gránátvető kerül felszerelésre. A BMP-U alvázának felhasználásával egy egész járműcsaládot szeretnének létrehozni az ukrán tervezők, aminek a tagjai a parancsnoki vezetési pont, az egészségügyi, a műszaki, valamint a felderítő feladatok ellátására lennének képesek.  A BMP-U sorozatgyártásáról igencsak optimista időpont, vagyis 2020 került be a hírekbe.

Románia déli szomszédjánál, Bulgáriában próbál meg újabb megrendelőt találni a Piranha lövészpáncélos legújabb variánsára a General Dynamics European Land Systems (GDELS). A 8x8-as kerékképletű Piranha V-ös gyalogsági harcjármű fegyverzetét az izraeli Elbit UT30 Mk.2-es távirányítású torony rejti. Ebben egy 30 milliméteres Orbital ATK Armament Systems MK44-es gépágyú mellett megtalálható egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska, valamint két irányított páncéltörő rakéta is.

Túl van második lövészetén a francia-brit együttműködésben fejlesztett MBDA Sea Venom/ANL (Anti-Navire Léger) hajók elleni rakéta. Egy dél-franciaországi lőtéren végzett próba során majdnem a legnagyobb indítható távolságról került sor a Sea Venom/ANL útjára bocsátására. A nagyobb valósághűség kedvéért az indítást egy AS365 Panther helikopterről végezték, továbbá a célpontot a kétutas adatkapcsolatnak és a fegyver orrába épített képalkotó infravörös érzékelőnek köszönhetően jóval az indítás után fogták be. A Sea Skua és AS15TT hajók elleni rakéták leváltására tervezett Sea Venom/ANL a Royal Navy AW159 Wildcat helikopterei mellett franciák NH90 NFH forgószárnyasain kerül majd alkalmazásra.

Véglegessé vált a Mil Mi-8/17-es helikoptercsalád egyik legújabb tagjának kialakítása. Az orosz helikoptergyártókat tömörítő Russian Helicopters beszámolója szerint az elkövetkező években a Mi-171S-VN típusjelöléssel 2017-ben bemutatott variáns kerülhet majd nagyobb mennyiségben rendszeresítésre az orosz haderőben. A szíriai tapasztalatokat is magába foglaló fejlesztés eredménye a digitális robotpilótával, kijelzős pilótafülkével, szenzortoronnyal, Prezident-Sz önvédelmi rendszerekkel felszerelt forgószárnyas. A különleges műveletek támogatására is alkalmas Mi-171S-VN fegyverzetét a mindkét oldalán kialakított ajtókban elhelyezett 12,7 milliméteres Kord nehézgéppuskák mellett Ataka (AT-9 Spiral-2) irányított rakéták, UPK-23-250 gépágyúkonténerek, B-8V20A rakétakonténerek, és OFAB-250-es bombák alkothatják. A 2019-től akár már átadásra is kerülő gép üzemanyagtartályait alulról teljes mértékben kevlárpáncélzat védi a kézi lőfegyverek lövedékeitől.

A nagyobb mérvű megrendelés elől nem zárkózik el a Russian Helicopters, mivel az előrejelzések alapján az elkövetkező években több 10%-os (az export várhatólag 40%-al fog csökkenni) visszaesés várható a cég eladásaiban, így a nagy darabszámúra várt hazai megrendeléseket ki tudják majd elégíteni. Számszerűsítve, csak ebben az évben 220 forgószárnyas kerül majd átadásra különféle megrendelők részére. Tavaly ez a mennyiség 217 darab volt, ezekből 70 kerül az orosz haderőkhöz, míg 2016-ban 189 helikoptert szállítottak le összesen. Távlati célként a jelenlegi 13%-os világpiaci részesedésüket 2025-re szeretnék feltornázni 20%-ra.

Gyártótól származó értesülések arról adtak tájékoztatást, hogy az előzetes terveknek megfelelően idén teljessé fog válni a kínai légierő Szuhoj Szu-35-ös Flanker-E állománya. A 2015 novemberében kötött megállapodás értelmében 2016-ban négy, 2017-ben tíz Szu-35-ös vadászbombázó került át a Nagy Fal túloldalára. A fennmaradó tíz példány még ebben az évben leszállításra fog kerülni.

A Raytheon-nak került odaítélésre egy 14,8 millió dolláros szerződés, így eldőlt, hogy az amerikai haditengerészet LCS-osztályú fregattjainak felszíni célpontok elleni fegyverzetét a Kongsberg által kifejlesztett NSM (Naval Strike Missile) csapásmérő robotrepülőgépek fogják alkotni. A 3,96 m hosszú NSM súlya 407 kilogramm, hatótávolsága 180 kilométer. Az LCS fregattokat említve arról is szólni kell, hogy egy újabb, a FREEDOM-osztályba tartozó hajó, az LCS 11-es SIOUX CITY átvételi próbája fejeződött be a Michigan-tó vizein. A Lockheed Martin által hatodiknak megépített egység várhatólag a nyár vége előtt átadásra kerül a flotta számára. A SIOUX CITY építését 2014. február 19-én kezdték el, míg vízre 2016. január 30-án bocsátották.

Továbbra is érkeznek hírek arról, hogy Brazília élénken érdeklődik az amerikai tengerészgyalogságnál feleslegessé váló Bell AH-1W Super Cobra harci helikopterek iránt. Függetlenül attól, hogy évekkel ezelőtt eldőlt, a légierő, a haditengerészet és a szárazföldi haderő számára Airbus forgószárnyasok beszerzése, modernizációja fog megvalósulni. Minderre a szükséges anyagi fedezet elő is lett teremtve, így többek számára is kérdéses az újabb program finanszírozása. Mindenesetre tény, a tárgyalások folynak a felek között, sőt a legújabb információk már 26 darabos beszerzendő mennyiségről tesznek említést. Ezek a szárazföldiek mellett a haditengerészet/tengerészgyalogság kötelékében is rendszeresítésre kerülnének. Így a Nagy-Britanniától megvásárolt egykori HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó - mely új hazájában az ATLANTICO (A140) nevet viseli majd - fedélzetéről is felszállhatnak, hiszen a nagyobb méretű AH-64D Apache harci helikopter üzemeltetésére a hajó képes. A nagyjavítással egybekötött korszerűsítés után új fegyverzetet is szóba hoztak az Bell AH-1W Plus Super Cobra esetében, ez pedig a félaktív lézeres irányításúvá tett 70 milliméteres GATR-L (Guided Advanced Tactical Rocket) rakéta, amelyet az Elbit Systems fejlesztett ki.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MiG-29UB

Aerospatiale AS-532AL Cougar

Lockheed Martin KC-130J Hercules

Saab 105OE

MiG-29SzMT

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Panavia Tornado ECR

Lockheed Martin F-16CJ Fighting Falcon

Dassault Mirage F1CT

MiG-35

Bell-Boeing MV-22B Osprey

Dassault/Dornier Alpha Jet 1B+

Lockheed S-3B Viking

PZL-Mielec TS-11 Iskra bis DF

Lockheed Martin F-22A Raptor

Szuhoj Szu-30SM

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Dassault Mirage 2000C

British Aerospace Hawk T.1A

McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II

Eurocopter EC665 Tiger UHT

Dassault Rafale B

Új gyalogsági harcjárművön dolgozik a Harkovi Morozov Gépgyár tervezőgárdája. A BMP-U nevű lövészpáncélos eléggé hasonlít az orosz Kurganyec-25-ös gyalogsági harcjárműre. A tervezők szerint a BMP-1-es és BMP-2-es felváltására készülő BMP-U első prototípusa 2019-ben készülhet el. A 735 lóerős dízelmotor erejét egy automatikus sebességváltó továbbítja majd a láncmeghajtó kerék felé és ezeket a lövészpáncélos orr-részében fogják elhelyezni a védettség növelése érdekben. A védettségben nem lesz hiány, hiszen a BMP-U 10-12% múlja majd felül ezen mutató tekintetében a 8x8-as kerékképletű BTR-4-et. Éppen ezért tömege 25-27 tonna körül fog alakulni, de a BMP-U nem veszíti el elődjei úszóképességét. Következésképpen a teljesítmény-súly aránya várhatóan 27-29 lóerő lesz tonnánként.

Az ukránok szerint a tömegnövekedés ellenére mozgékonysága sokkal jobb lesz, mint a BMP-1 és a BMP-2 esetében (21-23 lóerő/tonna). A 3 fős személyzetű BMP-U 7 lövész szállítására lesz képes, fegyverzetét a BM-8-as torony fogja alkotni. Így a ZTM-2-es 30 milliméteres gépágyún, a párhuzamosított PKT 7,62 milliméteres géppuskán kívül még két Barrier irányított rakétával is el lesz látva a torony jobb oldalán, míg átellenben egy szintén 30 milliméteres AGS-30-as gránátvető kerül felszerelésre. A BMP-U alvázának felhasználásával egy egész járműcsaládot szeretnének létrehozni az ukrán tervezők, aminek a tagjai a parancsnoki vezetési pont, az egészségügyi, a műszaki, valamint a felderítő feladatok ellátására lennének képesek.  A BMP-U sorozatgyártásáról igencsak optimista időpont, vagyis 2020 került be a hírekbe.

Románia déli szomszédjánál, Bulgáriában próbál meg újabb megrendelőt találni a Piranha lövészpáncélos legújabb variánsára a General Dynamics European Land Systems (GDELS). A 8x8-as kerékképletű Piranha V-ös gyalogsági harcjármű fegyverzetét az izraeli Elbit UT30 Mk.2-es távirányítású torony rejti. Ebben egy 30 milliméteres Orbital ATK Armament Systems MK44-es gépágyú mellett megtalálható egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska, valamint két irányított páncéltörő rakéta is.

Túl van második lövészetén a francia-brit együttműködésben fejlesztett MBDA Sea Venom/ANL (Anti-Navire Léger) hajók elleni rakéta. Egy dél-franciaországi lőtéren végzett próba során majdnem a legnagyobb indítható távolságról került sor a Sea Venom/ANL útjára bocsátására. A nagyobb valósághűség kedvéért az indítást egy AS365 Panther helikopterről végezték, továbbá a célpontot a kétutas adatkapcsolatnak és a fegyver orrába épített képalkotó infravörös érzékelőnek köszönhetően jóval az indítás után fogták be. A Sea Skua és AS15TT hajók elleni rakéták leváltására tervezett Sea Venom/ANL a Royal Navy AW159 Wildcat helikopterei mellett franciák NH90 NFH forgószárnyasain kerül majd alkalmazásra.

Véglegessé vált a Mil Mi-8/17-es helikoptercsalád egyik legújabb tagjának kialakítása. Az orosz helikoptergyártókat tömörítő Russian Helicopters beszámolója szerint az elkövetkező években a Mi-171S-VN típusjelöléssel 2017-ben bemutatott variáns kerülhet majd nagyobb mennyiségben rendszeresítésre az orosz haderőben. A szíriai tapasztalatokat is magába foglaló fejlesztés eredménye a digitális robotpilótával, kijelzős pilótafülkével, szenzortoronnyal, Prezident-Sz önvédelmi rendszerekkel felszerelt forgószárnyas. A különleges műveletek támogatására is alkalmas Mi-171S-VN fegyverzetét a mindkét oldalán kialakított ajtókban elhelyezett 12,7 milliméteres Kord nehézgéppuskák mellett Ataka (AT-9 Spiral-2) irányított rakéták, UPK-23-250 gépágyúkonténerek, B-8V20A rakétakonténerek, és OFAB-250-es bombák alkothatják. A 2019-től akár már átadásra is kerülő gép üzemanyagtartályait alulról teljes mértékben kevlárpáncélzat védi a kézi lőfegyverek lövedékeitől.

A nagyobb mérvű megrendelés elől nem zárkózik el a Russian Helicopters, mivel az előrejelzések alapján az elkövetkező években több 10%-os (az export várhatólag 40%-al fog csökkenni) visszaesés várható a cég eladásaiban, így a nagy darabszámúra várt hazai megrendeléseket ki tudják majd elégíteni. Számszerűsítve, csak ebben az évben 220 forgószárnyas kerül majd átadásra különféle megrendelők részére. Tavaly ez a mennyiség 217 darab volt, ezekből 70 kerül az orosz haderőkhöz, míg 2016-ban 189 helikoptert szállítottak le összesen. Távlati célként a jelenlegi 13%-os világpiaci részesedésüket 2025-re szeretnék feltornázni 20%-ra.

Gyártótól származó értesülések arról adtak tájékoztatást, hogy az előzetes terveknek megfelelően idén teljessé fog válni a kínai légierő Szuhoj Szu-35-ös Flanker-E állománya. A 2015 novemberében kötött megállapodás értelmében 2016-ban négy, 2017-ben tíz Szu-35-ös vadászbombázó került át a Nagy Fal túloldalára. A fennmaradó tíz példány még ebben az évben leszállításra fog kerülni.

A Raytheon-nak került odaítélésre egy 14,8 millió dolláros szerződés, így eldőlt, hogy az amerikai haditengerészet LCS-osztályú fregattjainak felszíni célpontok elleni fegyverzetét a Kongsberg által kifejlesztett NSM (Naval Strike Missile) csapásmérő robotrepülőgépek fogják alkotni. A 3,96 m hosszú NSM súlya 407 kilogramm, hatótávolsága 180 kilométer. Az LCS fregattokat említve arról is szólni kell, hogy egy újabb, a FREEDOM-osztályba tartozó hajó, az LCS 11-es SIOUX CITY átvételi próbája fejeződött be a Michigan-tó vizein. A Lockheed Martin által hatodiknak megépített egység várhatólag a nyár vége előtt átadásra kerül a flotta számára. A SIOUX CITY építését 2014. február 19-én kezdték el, míg vízre 2016. január 30-án bocsátották.

Továbbra is érkeznek hírek arról, hogy Brazília élénken érdeklődik az amerikai tengerészgyalogságnál feleslegessé váló Bell AH-1W Super Cobra harci helikopterek iránt. Függetlenül attól, hogy évekkel ezelőtt eldőlt, a légierő, a haditengerészet és a szárazföldi haderő számára Airbus forgószárnyasok beszerzése, modernizációja fog megvalósulni. Minderre a szükséges anyagi fedezet elő is lett teremtve, így többek számára is kérdéses az újabb program finanszírozása. Mindenesetre tény, a tárgyalások folynak a felek között, sőt a legújabb információk már 26 darabos beszerzendő mennyiségről tesznek említést. Ezek a szárazföldiek mellett a haditengerészet/tengerészgyalogság kötelékében is rendszeresítésre kerülnének. Így a Nagy-Britanniától megvásárolt egykori HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó - mely új hazájában az ATLANTICO (A140) nevet viseli majd - fedélzetéről is felszállhatnak, hiszen a nagyobb méretű AH-64D Apache harci helikopter üzemeltetésére a hajó képes. A nagyjavítással egybekötött korszerűsítés után új fegyverzetet is szóba hoztak az Bell AH-1W Plus Super Cobra esetében, ez pedig a félaktív lézeres irányításúvá tett 70 milliméteres GATR-L (Guided Advanced Tactical Rocket) rakéta, amelyet az Elbit Systems fejlesztett ki.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MiG-29UB

Aerospatiale AS-532AL Cougar

Lockheed Martin KC-130J Hercules

Saab 105OE

MiG-29SzMT

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Panavia Tornado ECR

Lockheed Martin F-16CJ Fighting Falcon

Dassault Mirage F1CT

MiG-35

Bell-Boeing MV-22B Osprey

Dassault/Dornier Alpha Jet 1B+

Lockheed S-3B Viking

PZL-Mielec TS-11 Iskra bis DF

Lockheed Martin F-22A Raptor

Szuhoj Szu-30SM

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Dassault Mirage 2000C

British Aerospace Hawk T.1A

McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II

Eurocopter EC665 Tiger UHT

Dassault Rafale B

Egy különleges eseményről számolhatunk be lapunkon, mely a közelmúltban történt Kecskemét légterében: a feladatról hazatérő Gripen géppár vezére, PUMA 11, áttért magyar nyelvű rádiólevelezésre, melynek részleteit az alábbiakban közöljük.

Most, hogy hétfőn (június 4.) immár magyarországi (központi) helyszínnel kezdetét veszi a Tobruq Legacy 2018 lég- és rakétavédelmi gyakorlat, ehhez illő képpel nyitom a júniusi hírbejegyzést. SzPU ül a fűben, valahol a Bakonyban.

Zord