Az izraeli kormánypárt tagja fajként beszélt a zsidóságról, és általánosító kijelentéseket tett, ezzel egyértelművé téve, hogy szerinte ma nyílt társadalmi vitát lehet folytatni a zsidó népről mint "fajról".
Októbert idéző időjárásban véget ért a Tobruq Legacy 2018 légvédelmi rakéta harcászati gyakorlat. A záró mozzanat helyszíne a hajmáskéri gyakorló- és lőtér, a 0 pont volt, ahol egy statikus és egy dinamikus bemutatóval búcsúztak a résztvevők, akikre még egy feladat vár: a technikai eszközök és a személyi állomány hazatelepítése közúton illetve vasúton.
Magyar és szlovák Kubok, előtérben a két SzPU-val (indítóállvány) és a háttérben a két SzURN-nal (célfelderítő és rávezető állomás).
Szlovák páros. A légi célokat a páncélozott Astra-Tatrapan vezetési pont osztja el a lánctalpas OT-90-es harcjárművek között.
A szlovák OT-90-es lövészei Iglával küzdhetik le a légi célokat.
Román statik HAWK indítóval, a töltőberendezéssel és a letakart 2D-s kis magasságú radarral.
Az amerikai Humvee egy mobil vezetési pontot cipel a hátán.
Az OT-90-es antennájára felkerül a kisméretű szlovák zászló. A járműben a parancsnokon és a vezetőn kívül három légvédelmi lövész és egy toronylövész utazhat; utóbbi az Iglával és a jármű fegyverével is tüzelhet.
Holland lérakos a széllel küzdve tűzi ki az alakulatzászlót.
Amerikaiak az újabb (balra) és a régebbi gyakorlóban.
A lengyel ZUR-23-2KG kezelője 23 mm-es lőszer hevederrel.
A modernizált ZUR-23-2KG lézer távolságmérővel ellátott, nappali és éjszakai célzást lehetővé tevő célzókészüléke.
A kétcsövű 23 mm-es gépágyú mellett két Grom indító is a ZUR-23-2KG tartozéka.
UST-1 Grom szimulátor. Egy készlet négy katona képzését képes kiszolgálni.
Szlovák SzURN a nyitrai dandártól.
Az Arrabona Légvédelmi Rakétaezred SzPU-ja égnek emelt indítóval.
Mintha a Disney-nél tervezték volna. Svéd gyártmányú litván Bv206-os lánctalpas jármű, Giraffe radart hordozó utánfutóval.
Egy lett Giraffe, Scania alvázon.
A holland NASAMS TRLM-3D radarjait most egy nyolckerekű MAN teherautón láthattuk, korábban a földre telepítve pörögtek.
Szemben a HAWK hármas indítóval.
*
DINAMIKUS BEMUTATÓ
Lengyel Polaris quad vágtat a pocsolyán át. Kezdődik a harcrend foglalás.
Az OT-90-es három Igla lövészt szállít, akik a küzdőtér tetején kibújva is lőhetnek, persze nem ilyen nagy sebesség mellett.
Érkezik a lett RBS-70-es csapat. Az indítócsöveket a terepjáró tetején szállítják. Előttük a fűben egy lengyel Grom-lövész térdel.
Elfoglalja a helyét a győriek közeli hatótávolságú Mistral rendszerének Mercedes Unimogra telepített indítóállványa.
A lengyel Sola radart a Zubr-P jármű páncélozott felépítménye rejti. Nem sokáig, mert nyílnak az ajtók, hogy az antenna kibújhasson.
A letalpalt Sola gyorsan üzemkész.
Az ajtókat visszazárják és már pörög is a radar, percenként 60-as vagy 30-as fordulattal.
A lett RBS-70-es mellett menethelyzetbe hajtott antennákkal robog el a szlovák SzURN.
A SzURN mögött az SzPU érkezik, a háttérben a litván mini-lánctalpas lapul.
A magyar SzURN személyzete már az antennák felállításán dolgozik. Hátul nyitva van a járművet elektromos energiával ellátó gázturbina szívócsatornája és fúvócsöve. (A harcrend foglalásról bővebben itt.)
A Magyar Honvédség közeli és kis hatótávolságú rendszerei egymástól karnyújtásnyira dolgoznak.
A szlovák SzURN-személyzet kézzel is körbeforgatja a már kiemelt antennát.
Hangjelzés után beindul és pörögni kezd a SzURN téglalap alakú felderítő lokátora.
Dolgozik a magyar SzURN is, amely a bal oldali szektort kapta. A szlovákoké a jobb oldali.
Az alacsony, zárt felhőzet miatt nem érkeztek repülőeszközök a 0 pont fölé, így a kitelepült rendszerek rövidesen elhagyják a helyszínt.
A szlovák SzURN-os leugrik a járműről. Ők is csomagolnak.
A lett katonák RBS-70-ese is visszakerül a terepjáró Mercedesekbe.
A litván szállítójármű a pocsolyán vágtat keresztül.
Irányra fordul és továbbra is dolgozik a holland NASAMS-indító, amelynek középső fedele hangos csattanással nyílik, miközben lassan zárul a szélső.
Ismét menethelyzetben a győri SzURN antennái, a jármű elhagyja a helyszínt.
Földet forgatva elindul a nyitrai SzURN is. Hatalmas füstje aligha segíti az álcázást.
A SzURN mögé az SzPU-k sorolnak be.
A füstokádó indítóállvány követi a célfelderítő és rávezető állomást.
*
Az időjárás miatt elmaradt a repülés, de a reggeli órákban a 33-as Gripen ellátogatott a lőtér fölé. Itt éppen a 8-as út felett fordul irányra.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Októbert idéző időjárásban véget ért a Tobruq Legacy 2018 légvédelmi rakéta harcászati gyakorlat. A záró mozzanat helyszíne a hajmáskéri gyakorló- és lőtér, a 0 pont volt, ahol egy statikus és egy dinamikus bemutatóval búcsúztak a résztvevők, akikre még egy feladat vár: a technikai eszközök és a személyi állomány hazatelepítése közúton illetve vasúton.
Magyar és szlovák Kubok, előtérben a két SzPU-val (indítóállvány) és a háttérben a két SzURN-nal (célfelderítő és rávezető állomás).
Szlovák páros. A légi célokat a páncélozott Astra-Tatrapan vezetési pont osztja el a lánctalpas OT-90-es harcjárművek között.
A szlovák OT-90-es lövészei Iglával küzdhetik le a légi célokat.
Román statik HAWK indítóval, a töltőberendezéssel és a letakart 2D-s kis magasságú radarral.
Az amerikai Humvee egy mobil vezetési pontot cipel a hátán.
Az OT-90-es antennájára felkerül a kisméretű szlovák zászló. A járműben a parancsnokon és a vezetőn kívül három légvédelmi lövész és egy toronylövész utazhat; utóbbi az Iglával és a jármű fegyverével is tüzelhet.
Holland lérakos a széllel küzdve tűzi ki az alakulatzászlót.
Amerikaiak az újabb (balra) és a régebbi gyakorlóban.
A lengyel ZUR-23-2KG kezelője 23 mm-es lőszer hevederrel.
A modernizált ZUR-23-2KG lézer távolságmérővel ellátott, nappali és éjszakai célzást lehetővé tevő célzókészüléke.
A kétcsövű 23 mm-es gépágyú mellett két Grom indító is a ZUR-23-2KG tartozéka.
UST-1 Grom szimulátor. Egy készlet négy katona képzését képes kiszolgálni.
Szlovák SzURN a nyitrai dandártól.
Az Arrabona Légvédelmi Rakétaezred SzPU-ja égnek emelt indítóval.
Mintha a Disney-nél tervezték volna. Svéd gyártmányú litván Bv206-os lánctalpas jármű, Giraffe radart hordozó utánfutóval.
Egy lett Giraffe, Scania alvázon.
A holland NASAMS TRLM-3D radarjait most egy nyolckerekű MAN teherautón láthattuk, korábban a földre telepítve pörögtek.
Szemben a HAWK hármas indítóval.
*
DINAMIKUS BEMUTATÓ
Lengyel Polaris quad vágtat a pocsolyán át. Kezdődik a harcrend foglalás.
Az OT-90-es három Igla lövészt szállít, akik a küzdőtér tetején kibújva is lőhetnek, persze nem ilyen nagy sebesség mellett.
Érkezik a lett RBS-70-es csapat. Az indítócsöveket a terepjáró tetején szállítják. Előttük a fűben egy lengyel Grom-lövész térdel.
Elfoglalja a helyét a győriek közeli hatótávolságú Mistral rendszerének Mercedes Unimogra telepített indítóállványa.
A lengyel Sola radart a Zubr-P jármű páncélozott felépítménye rejti. Nem sokáig, mert nyílnak az ajtók, hogy az antenna kibújhasson.
A letalpalt Sola gyorsan üzemkész.
Az ajtókat visszazárják és már pörög is a radar, percenként 60-as vagy 30-as fordulattal.
A lett RBS-70-es mellett menethelyzetbe hajtott antennákkal robog el a szlovák SzURN.
A SzURN mögött az SzPU érkezik, a háttérben a litván mini-lánctalpas lapul.
A magyar SzURN személyzete már az antennák felállításán dolgozik. Hátul nyitva van a járművet elektromos energiával ellátó gázturbina szívócsatornája és fúvócsöve. (A harcrend foglalásról bővebben itt.)
A Magyar Honvédség közeli és kis hatótávolságú rendszerei egymástól karnyújtásnyira dolgoznak.
A szlovák SzURN-személyzet kézzel is körbeforgatja a már kiemelt antennát.
Hangjelzés után beindul és pörögni kezd a SzURN téglalap alakú felderítő lokátora.
Dolgozik a magyar SzURN is, amely a bal oldali szektort kapta. A szlovákoké a jobb oldali.
Az alacsony, zárt felhőzet miatt nem érkeztek repülőeszközök a 0 pont fölé, így a kitelepült rendszerek rövidesen elhagyják a helyszínt.
A szlovák SzURN-os leugrik a járműről. Ők is csomagolnak.
A lett katonák RBS-70-ese is visszakerül a terepjáró Mercedesekbe.
A litván szállítójármű a pocsolyán vágtat keresztül.
Irányra fordul és továbbra is dolgozik a holland NASAMS-indító, amelynek középső fedele hangos csattanással nyílik, miközben lassan zárul a szélső.
Ismét menethelyzetben a győri SzURN antennái, a jármű elhagyja a helyszínt.
Földet forgatva elindul a nyitrai SzURN is. Hatalmas füstje aligha segíti az álcázást.
A SzURN mögé az SzPU-k sorolnak be.
A füstokádó indítóállvány követi a célfelderítő és rávezető állomást.
*
Az időjárás miatt elmaradt a repülés, de a reggeli órákban a 33-as Gripen ellátogatott a lőtér fölé. Itt éppen a 8-as út felett fordul irányra.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Ha valaki nem ismerné a brevity kódokat: június 13-14-én történelmi pillanatokra került sor a svédországi Vidsel lőterén. Közel 17 évvel az első magyar Gripen-lízingszerződés aláírása után megtörtént a repülőgép releváns földi célok elleni fegyverzetének (értsd: nem gépágyú) első valós használata. Bár a kecskeméti (MH59), szolnoki (MH86 ERICS) és ÖHP állomány által végrehajtásra kerülő Légi Fölény 2018 fedőnevű gyakorlatból még egy hét hátra van, a LégierőBlogger a helyszínről azt jelentheti kedves olvasóinak: néhány AGM-65H és G2 levegő-föld irányított rakéta (ez utóbbi esetében "fahegyi gyerek" nyomta a gombot :-) , illetve GBU-12 lézerirányítású, valamint Mk 82 irányítás nélküli bomba már felhasználásra került - a hot debrief szerint teljes sikerrel.
Videó a főbb függesztési mozzanatokról.
Függesztik a fegyveresek az egyik éles GBU-12-est.
GBU-12 és AGM-65G2 együtt a bal szárny alatt.
Mark 82 modifikáció és modularitás. A legtávolabb gyakorló bombatest alapkonfigurációban, aztán inert bombatest teljes Paveway II kittel, legközelebb pedig az éles bombatest a felszerelt lézeres irányítófejjel (Computer Control Group)...
...a ledobás után kinyíló szárnyszekció (Airfoil Group) pedig most érkezik hozzá. Az MXU-kat szerelés előtt a baloldalt látható légmentes hordókban tárolják.
Ez bizony éles.
Inert Mk 82-es várja a dobást tároló-szerelőhelyen cápapofával díszítve. Miként máshol a világon, a bombafegyverzet itt is megihlette a személyi állomány képzőművészeti hajlamú tagjait.
Ugrik tábornok kecskeméti bázisparancsnok, gyakorlatvezető tájékoztatója. Aki figyel: Müller Adrien, hazánk stockholmi nagykövete, Sáfár tábornok ÖHP pkh, légierő haderőnem főnök és Kilián tábornok véderőattasé.
A 31-es kismagasságú útvonalra indul 11-es irányba, háttérben a régi, immár használaton kívüli torony.
Ez már a díszfestésű 40-es és az új torony. Talán a megváltozott körülményeknek köszönhetően, de jelentős építkezések vannak folyamatban az északi tesztbázison, ahová a LégierőBloggernek most sikerült harmadszor eljutnia az LF12 és az EDA HTIC13 után.
Helyi sajátosság: meglepően sok port vernek fel itt a repülőgépek úgy általában, de most az építkezések miatt pláne.
A lassú közelítés jegyében most már sikerült egész közelről megcsípni a ROVER DL antennát a podokon. Az éles fegyverhasználatok alkalmával maximalizálták a szolnoki JTAC közreműködését, de történtek száraz rávezetések, a második héten pedig tervben van svéd irányítók bevonása is.
Hogy némi perspektívába helyezzük a fenti tényközlést, mindez azt jelenti, hogy hosszas hiátust követően pótlásra került a magyar honvédségben korábban rendszerben állt szovjet harci típusok inherens, és többé-kevésbé realizált (nem irányított) bombavető képessége; helyreállt a Szu-22-es 1997-es kivonásával elvesztett, az 1980-as évek közepén először megteremtett precíziós (nagy pontosságú levegő-föld) képesség; végül pedig a honvédség repülői bekerültek azon (köztük térségi, például román) légierők közé, amelyek ténylegesen képesek a napjainkban is még korszerűnek mondható módon földi célok elleni tevékenységre. Csak emlékeztetőül: a direct attack precíziós levegő-föld fegyverzet elterjedése éppen az elektrooptikai önirányítású Maverick, illetve a félaktív lézeres Paveway családdal az 1960-as évek végétől kezdődött meg az amerikai légierőben.
Bár az elmúlt években sokan keverték a szezont a fazonnal, a Gripen-fegyverrendszer technikai lehetősége csak ezekkel a lépésekkel lépett elő valós katonai képességé. Mondhatnánk úgy is: a százmilliárd forintos nagyságrendű JAS-beruházás újabb harmadát (a J után az A betű által jelöltet) sikerült realizálni.
Köszönet a munkáért azoknak, akiket illet, nem feledve természetesen, hogy az LF18 során az újdonság A-G mellett a szokásos A-A gépágyúlövészeti, illetve Sidewinder (Rb74) rakétalövészeti, valamint kis magasságú navigációs feladatokra is sor kerül.
De persze ez a bejegyzés...
...sem jöhetett volna létre a Teve-század nélkül, mely Luleába, az F21 ezred bázisára repítette a szemlélő elöljáró mellett a LégierőBloggert és a katonai sajtó képviselőit is.
Irány észak, fütyülnek a...CFM56-osok a honvédség Airbus A319-esének szárnyai alatt. Diszkrét hidegháborús nosztalgiaként megjegyezném: a távolban látható Gotland, kb. abban a pozícióban vagyunk (csak persze úgy 12 kilométerrel alacsonyabban) ahol az amerikai SR-71-esek anno ellentétes, déli irányban átdörrentek a Baltic Express feladatok során a semleges svéd szárazföld és sziget közti keskeny nemzetközi "légtérfolyosón".
Belső- és külső toborzással töltik fel a légikísérő-állományt. Egyikük mutatja az új Teve-patchet.
Zord
Ps: köszönet azoknak, akik az elmúlt hetekben tettek azért, hogy erről a fontos fejleményről a helyszínről tudósíthassak.
Június 13-14-én történelmi pillanatokra került sor a svédországi Vidsel lőterén: közel 17 évvel az első magyar Gripen-lízingszerződés aláírása után megtörtént a repülőgép releváns földi célok elleni fegyverzetének (értsd: nem gépágyú) első valós használata. Bár a kecskeméti (MH59), szolnoki (MH86 ERICS) és ÖHP állomány által végrehajtásra kerülő Légi Fölény 2018 fedőnevű gyakorlatból még egy hét hátra van, a LégierőBlogger a helyszínről azt jelentheti kedves olvasóinak: néhány AGM-65H és G2 levegő-föld irányított rakéta (ez utóbbi esetében "fahegyi gyerek" nyomta a gombot :-) , illetve GBU-12 lézerirányítású, valamint Mk 82 irányítás nélküli bomba már felhasználásra került - a hot debrief szerint teljes sikerrel.
Függesztik a fegyveresek az egyik éles GBU-12-est.
GBU-12 és AGM-65G2 együtt a bal szárny alatt.
Mark 82 modifikáció és modularitás. A legtávolabb gyakorló bombatest alapkonfigurációban, aztán inert bombatest teljes Paveway II kittel, legközelebb pedig az éles bombatest a felszerelt lézeres irányítófejjel (Computer Control Group)...
...a ledobás után kinyíló szárnyszekció (Airfoil Group) pedig most érkezik hozzá. Az MXU-kat szerelés előtt a baloldalt látható légmentes hordókban tárolják.
Ez bizony éles.
Inert Mk 82-es várja a dobást tároló-szerelőhelyen cápapofával díszítve. Miként máshol a világon, a bombafegyverzet itt is megihlette a személyi állomány képzőművészeti hajlamú tagjait.
Ugrik tábornok kecskeméti bázisparancsnok, gyakorlatvezető tájékoztatója. Aki figyel: Müller Adrien, hazánk stockholmi nagykövete, Sáfár tábornok ÖHP pkh, légierő haderőnem főnök és Kilián tábornok véderőattasé.
A 31-es kismagasságú útvonalra indul 11-es irányba, háttérben a régi, immár használaton kívüli torony.
Ez már a díszfestésű 40-es és az új torony. Talán a megváltozott körülményeknek köszönhetően, de jelentős építkezések vannak folyamatban az északi tesztbázison, ahová a LégierőBloggernek most sikerült harmadszor eljutnia az LF12 és az EDA HTIC13 után.
Helyi sajátosság: meglepően sok port vernek fel itt a repülőgépek úgy általában, de most az építkezések miatt pláne.
A lassú közelítés jegyében most már sikerült egész közelről megcsípni a ROVER DL antennát a podokon. Az éles fegyverhasználatok alkalmával maximalizálták a szolnoki JTAC közreműködését, de történtek száraz rávezetések, a második héten pedig tervben van svéd irányítók bevonása is.
Hogy némi perspektívába helyezzük a fenti tényközlést, mindez azt jelenti, hogy hosszas hiátust követően pótlásra került a magyar honvédségben korábban rendszerben állt szovjet harci típusok inherens, és többé-kevésbé realizált (nem irányított) bombavető képessége; helyreállt a Szu-22-es 1997-es kivonásával elvesztett, az 1980-as évek közepén először megteremtett precíziós (nagy pontosságú levegő-föld) képesség; végül pedig a honvédség repülői bekerültek azon (köztük térségi, például román) légierők közé, amelyek ténylegesen képesek a napjainkban is még korszerűnek mondható módon földi célok elleni tevékenységre. Csak emlékeztetőül: a direct attack precíziós levegő-föld fegyverzet elterjedése éppen az elektrooptikai önirányítású Maverick, illetve a félaktív lézeres Paveway családdal az 1960-as évek végétől kezdődött meg az amerikai légierőben.
Bár az elmúlt években sokan keverték a szezont a fazonnal, a Gripen-fegyverrendszer technikai lehetősége csak ezekkel a lépésekkel lépett elő valós katonai képességé. Mondhatnánk úgy is: a százmilliárd forintos nagyságrendű JAS-beruházás újabb harmadát (a J után az A betű által jelöltet) sikerült realizálni.
Köszönet a munkáért azoknak, akiket illet, nem feledve természetesen, hogy az LF18 során az újdonság A-G mellett a szokásos A-A gépágyúlövészeti, illetve Sidewinder (Rb74) rakétalövészeti, valamint kis magasságú navigációs feladatokra is sor kerül.
A posztot rövidesen további, szakmai képekkel bővítem.
De persze ez a bejegyzés...
...sem jöhetett volna létre a Teve-század nélkül, mely Luleába, az F21 ezred bázisára repítette a szemlélő elöljáró mellett a LégierőBloggert és a katonai sajtó képviselőit is.
Irány észak, fütyülnek a...CFM56-osok a honvédség Airbus A319-esének szárnyai alatt. Diszkrét hidegháborús nosztalgiaként megjegyezném: a távolban látható Gotland, kb. abban a pozícióban vagyunk (csak persze úgy 12 kilométerrel alacsonyabban) ahol az amerikai SR-71-esek anno ellentétes, déli irányban átdörrentek a Baltic Express feladatok során a semleges svéd szárazföld és sziget közti keskeny nemzetközi "légtérfolyosón".
Belső- és külső toborzással töltik fel a légikísérő-állományt. Egyikük mutatja az új Teve-patchet.
Zord
Ps: köszönet azoknak, akik az elmúlt hetekben tettek azért, hogy erről a fontos fejleményről a helyszínről tudósíthassak.
A második hetébe lépett Tobruq Legacy 2018 légvédelmi rakéta harcászati gyakorlat mellett egy másik, European Transport Airlift Programme – Training 18 elnevezésű kéthetes légiszállító gyakorlat is elkezdődött Magyarországon az Európai Védelmi Ügynökség (EDA), az Európai Harcászati Légiszállítási Központ (ETAC) és az Európai Légiszállítási Parancsnokság (EATC) szervezésében.
A Magyar Honvédség mellett nyolc nemzet kilenc repülőgépe vesz részt a gyakorlaton; hat C-130 Hercules, egy Airbus A400M és két C-160 Transall. Ezek mindegyike a gyakorlat bázisára, Pápára települt.
A június 10. és 22. között zajló gyakorlaton a résztvevők hadműveleti tervezést, személy- és teherdobással kombinált harcászati repülést és éjszakai repülést gyakorolnak. Személy- és teherdobást Szolnok-Szandaszőlős sportrepülőtéren, a Bakony Harckiképző Központ gyakorlóterein és a szentkirályszabadjai repülőtéren hajtanak végre, illetve Pápán kívül Szentkirályszabadján, Kecskeméten és Szolnokon is leszállnak majd a gépek, utóbbi helyszínen a füves kényszerleszálló sávot használva.
Reggeli érkező, egy An-26-os Kecskemétről.
Mindegyik szállítógép a földi személyzet segítségével, a reverz használatával, tolatva áll ki az állóhelyről.
Apró vontató a pápai gurulón.
A repülőtér munkaterületére csak az autók kerekeinek ellenőrzése után lehet hajtani, nehogy a gumik mintázatában kavicsot vagy más szennyeződést vigyenek a zónába, amelyek azután sérülést okozhatnak a repülőgépen. A "talált tárgyakat" a figyelmeztető tábla melletti hordóba lehet dobni.
A gumik ellenőrzése a zónába hajtás előtt, a piros vonalon ...
... ahol a FOD (Foreign Object Damage) felirat emlékeztet az "idegen tárgy által okozott sérülésre".
Tanker, nyergesvontatós kivitelben.
Egy régebbi MAN RNTG (Repülőtéri Nehéz Tűzoltó Gépjármű) ...
... és egy nagy teljesítményű, a C-17-esek miatt beszerzett Rosenbauer Panther, 12 500 literes víztartállyal és 1500 literes habképzőanyag tartállyal.
Az MH Pápa Bázisrepülőtér északi végében egy cseh Kub célfelderítő és rávezető állomása (SzURN) dolgozik. A cseh légvédelmi rakétások és szlovák kollégáik a Tobruq Legacy 2018 részeként repülőtér védelmet gyakorolnak.
*
Az ETAP-T18-on résztvevő gépek:
Belgium - Luchtcomponent / Componente Air
C-130H
*
Franciaország - Armée de l'Air
Airbus A400M
*
Németország - Luftwaffe
C-160 Transall
*
Olaszország - Aeronautica Militare
C-130J
*
Lengyelország - Siły Powietrzne
C-130E
*
Egyesült Királyság - Royal Air Force
C-130J
*
Norvégia - Luftforsvaret
C-130J
*
Hollandia - Koninklijke Luchtmacht
C-130H
*
Gripenek által Pápára kísért szlovák L-410-es ("intercepted aircraft") alacsony áthúzása. A kis képen a kecskeméti "interceptor", a Titán hívójelű géppár tagja repül egy kört, mielőtt elhagyja a légteret.
Zárásképpen - ha már Pápán vagyunk - álljon itt egy kép a helyiek gyönyörűen restaurált, napfürdőző Mi-24-eséről.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
A második hetébe lépett Tobruq Legacy 2018 légvédelmi rakéta harcászati gyakorlat mellett egy másik, European Transport Airlift Programme – Training 18 elnevezésű kéthetes légiszállító gyakorlat is elkezdődött Magyarországon az Európai Védelmi Ügynökség (EDA), az Európai Harcászati Légiszállítási Központ (ETAC) és az Európai Légiszállítási Parancsnokság (EATC) szervezésében.
A Magyar Honvédség mellett nyolc nemzet kilenc repülőgépe vesz részt a gyakorlaton; hat C-130 Hercules, egy Airbus A400M és két C-160 Transall. Ezek mindegyike a gyakorlat bázisára, Pápára települt.
A június 10. és 22. között zajló gyakorlaton a résztvevők hadműveleti tervezést, személy- és teherdobással kombinált harcászati repülést és éjszakai repülést gyakorolnak. Személy- és teherdobást Szolnok-Szandaszőlős sportrepülőtéren, a Bakony Harckiképző Központ gyakorlóterein és a szentkirályszabadjai repülőtéren hajtanak végre, illetve Pápán kívül Szentkirályszabadján, Kecskeméten és Szolnokon is leszállnak majd a gépek, utóbbi helyszínen a füves kényszerleszálló sávot használva.
Reggeli érkező, egy An-26-os Kecskemétről.
Mindegyik szállítógép a földi személyzet segítségével, a reverz használatával, tolatva áll ki az állóhelyről.
Apró vontató a pápai gurulón.
A repülőtér munkaterületére csak az autók kerekeinek ellenőrzése után lehet hajtani, nehogy a gumik mintázatában kavicsot vagy más szennyeződést vigyenek a zónába, amelyek azután sérülést okozhatnak a repülőgépen. A "talált tárgyakat" a figyelmeztető tábla melletti hordóba lehet dobni.
A gumik ellenőrzése a zónába hajtás előtt, a piros vonalon ...
... ahol a FOD (Foreign Object Damage) felirat emlékeztet az "idegen tárgy által okozott sérülésre".
Tanker, nyergesvontatós kivitelben.
Egy régebbi MAN RNTG (Repülőtéri Nehéz Tűzoltó Gépjármű) ...
... és egy nagy teljesítményű, a C-17-esek miatt beszerzett Rosenbauer Panther, 12 500 literes víztartállyal és 1500 literes habképzőanyag tartállyal.
Az MH Pápa Bázisrepülőtér északi végében egy cseh Kub célfelderítő és rávezető állomása (SzURN) dolgozik. A cseh légvédelmi rakétások és szlovák kollégáik a Tobruq Legacy 2018 részeként repülőtér védelmet gyakorolnak.
*
Az ETAP-T18-on résztvevő gépek:
Belgium - Luchtcomponent / Componente Air
C-130H
*
Franciaország - Armée de l'Air
Airbus A400M
*
Németország - Luftwaffe
C-160 Transall
*
Olaszország - Aeronautica Militare
C-130J
*
Lengyelország - Siły Powietrzne
C-130E
*
Egyesült Királyság - Royal Air Force
C-130J
*
Norvégia - Luftforsvaret
C-130J
*
Hollandia - Koninklijke Luchtmacht
C-130H
*
Gripenek által Pápára kísért szlovák L-410-es ("intercepted aircraft") alacsony áthúzása. A kis képen a kecskeméti "interceptor", a Titán hívójelű géppár tagja repül egy kört, mielőtt elhagyja a légteret.
Zárásképpen - ha már Pápán vagyunk - álljon itt egy kép a helyiek gyönyörűen restaurált, napfürdőző Mi-24-eséről.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
A tavalyi helikopteres Fire Blade után az Európai Védelmi Hivatal (EDA) szállítórepülős standardizációt célzó gyakorlatát, az ETAP-T is Magyarországon rendezi. Vigyázat, alacsonyan szálló, ejét dobó A400M, Herkyk és Transallok várhatóak.
Dekkpucolás közben a lengyel Hercules személyzete. A Herky változatokon és konfigurációkon morfondírozni hosszadalmas elfoglaltság, azt támasztja alá a polyák C-130E, és a mögötte álló olasz C-130J összevetése is. Előtérben egy német C-160-as, melyet a jelen állás szerint C-130J, illetve A400M típusok váltanak.
Impresszív sor. A régi kutyanyelvekről kitolatás a divat, akárcsak a tavalyi Saber Guardian idején, a tengerentúli Herkykkel.
Taktikai leszállás, szép bedöntés egy ekkora jószágtól.
Francia A400M (F-RBAK) fordul vissza az állóhelyére.
A Thales MIRAS rakétaindításjelzője az Airbus katonai szállítógépének svanca alatt. Két diszpenzer helye is látszik.
Ez már egy RAF C-130J-30, azaz brit jelzéssel Hercules C.4 (érdekes a folytatódó részvétel a Brexit dacára egy EDA-s programban), ráadásul a különleges erőket kiszolgáló 47. század állományából.
AAQ-24(V) Nemesis dörkom torony a törzs bal oldalán. A törzsön lévő sötétebb panelek nagyobb ellenállóképességű festéket/bevonatot jelölnek, melyet a tábori repülőterekről történő üzemeltetés miatt felrepülő kavicsok tettek indokolttá.
A brit gépek EW érdekessége még, hogy a típuscsaláddal normájával szemben a besugárzásjelző antennáját (ALR-39) kirakták a szárny törővégére a kabin elől, illetve a törzs végéről.
A powidzi lengyel C-130E négytollú 54H60 srófjai örvényeket húznak a párás levegőben. Érdekes, hogy az aktuális légállapot az J-k hattollú Dowty légcsavarjainál nem eredményezett ilyen markáns látványt.
AAR-54-es indításjelző a Luftwaffe C-160-asán. Érdekes a cockpit tetején használt homokszín.
Zord
A tavalyi helikopteres Fire Blade után az Európai Védelmi Hivatal (EDA) szállítórepülős standardizációt célzó gyakorlatát, az ETAP-T is Magyarországon rendezi. Vigyázat, alacsonyan szálló, ejét dobó A400M, Herkyk és Transallok várhatóak.
Dekkpucolás közben a lengyel Hercules személyzete. A Herky változatokon és konfigurációkon morfondírozni hosszadalmas elfoglaltság, azt támasztja alá a polyák C-130E, és a mögötte álló olasz C-130J összevetése is. Előtérben egy német C-160-as, melyet a jelen állás szerint C-130J, illetve A400M típusok váltanak.
Impresszív sor. A régi kutyanyelvekről kitolatás a divat, akárcsak a tavalyi Saber Guardian idején, a tengerentúli Herkykkel.
Taktikai leszállás, szép bedöntés egy ekkora jószágtól.
Francia A400M (F-RBAK) fordul vissza az állóhelyére.
A Thales MIRAS rakétaindításjelzője az Airbus katonai szállítógépének svanca alatt. Két diszpenzer helye is látszik.
Ez már egy RAF C-130J-30, azaz brit jelzéssel Hercules C.5 (érdekes a folytatódó részvétel a Brexit dacára egy EDA-s programban), ráadásul a különleges erőket kiszolgáló 47. század állományából.
AAQ-24(V) Nemesis dörkom torony a törzs bal oldalán. A törzsön lévő sötétebb panelek nagyobb ellenállóképességű festéket/bevonatot jelölnek, melyet a tábori repülőterekről történő üzemeltetés miatt felrepülő kavicsok tettek indokolttá.
A brit gépek EW érdekessége még, hogy a típuscsaláddal normájával szemben a besugárzásjelző antennáját (ALR-39) kirakták a szárny törővégére a kabin elől, illetve a törzs végéről.
A powidzi lengyel C-130E négytollú 54H60 srófjai örvényeket húznak a párás levegőben. Érdekes, hogy az aktuális légállapot az J-k hattollú Dowty légcsavarjainál nem eredményezett ilyen markáns látványt.
AAR-54-es indításjelző a Luftwaffe C-160-asán. Érdekes a cockpit tetején használt homokszín.
Zord
Az immár negyedik alkalommal megrendezett, Tobruq Legacy elnevezésű légvédelmi rakéta harcászati gyakorlat zajlik a napokban a magyar gyakorlótereken, a Veszprém melletti Újmajorban, a hajmáskéri „0” ponton és a Kőrös-hegyen. Az áttelepült technikai eszközök, és az állomány létszámát tekintve ekkora léptékű lérak gyakorlat Magyarország 1999-es NATO csatlakozása óta nem volt az országban. Ugyancsak először történik meg, hogy a résztvevő nemzetek harcálláspontjai közös vezetés alatt működnek.
A gyakorlat fő célja a magyar, litván, lett, lengyel, román, holland és szlovák légvédelmi alegységek működésének, technikai és eljárásbeli különbségeinek összehangolása, és a közös rendszerben végrehajtott gyakorlás. Az amerikaiak idén nem küldtek légvédelmi alegységet illetve repülőeszközt; ők az adatkapcsolat kiépítésében segítettek. A gyakorlat három fő helyszínén az alábbi elosztás szerint települtek a résztvevő erők.
*
TASK FORCE 1 - ÚJMAJOR
A Magyar Honvédségnek a gyakorlat szervezésében, a logisztikai feladatokban, a tábor kiépítésében és az őrzés-védelemben van kiemelt szerepe, amellett, hogy a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred Mistral és Kub alegységeivel vesz részt a Tobruq Legacy 2018-on.
*
Ugyancsak a TF 1 részei és így Újmajorban települnek a lettek és litvánok is az RBS 70-essel, lokátorral és vezetési ponttal.
*
TASK FORCE 2 - KÖRÖS-HEGY
A legnagyobb erőkkel a románok települtek a Kőrös-hegyre, akik a HAWK-rendszer hármas indítóit és azok kiszolgáló elemeit; felderítő és alávilágító radarokat hozták Magyarországra. A Tobruq Legacy 2018 második hetében várhatóan a román légierő gépei is megjelennek a Bakony felett.
*
A Task Force 2-ben kapnak szerepet a lengyelek is. Eszközeik, ha kevésbé látványosak is, mint a többi résztvevőé, nem kevésbé érdekesek. Az egyik a klasszikus, vállról indítható (MANPADS) fegyver, az Iglából továbbfejlesztett, saját-ellenség azonosítóval támogatott Grom. Mint láthattuk is, egy ilyen rendszer kezelője igen csekély nyomot hagyva tud várni merev- vagy forgószárnyas célpontjára, majd feladata végeztével szinte észrevétlenül képes elhagyni a területet. A másik fegyver a csöves és a rakétás légvédelem kombinációja, egy modernizált, két Grom indítóval is kiegészíthető ZUR-23-2 kg légvédelmi gépágyú, amely álcaháló alatt lapult. A lengyelek terepen való mozgását amerikai Polaris quadok és hazai gyártmányú Honker terepjárók segítették.
*
A Tobruq Legacy 2018 egyes szlovák elemei otthonról dolgoznak, de északi szomszédunk Igla és Kub alegységekkel is szerepel a gyakorlaton. Ezekből az eszközökből látogatásunk idején egyik sem volt látható, ellenben SzT-68-as lokátoruk ott pörgött a kőrös-hegyi figyelő mellett kialakított táborukban és a teherautók mellett, az álcázó háló alatt is lapult egy láncos technika. Talán az OT-90-es, amelyből egy példányt mozgás közben is láthattuk.
*
TASK FORCE 3 - "0" PONT
A más gyakorlatokról jól ismert „0” ponton a hollandok közepesnek mondott hatótávolságú NASAMS-rendszere települt, az AMRAAM szárazföldi indítású változatának hatos indítóival, 3D-s radarokkal és vezetési ponttal.
*
Terepjárók, amelyek a helyszínek közötti mozgásunkat biztosították. Köszönet érte!
A megfigyelőként jelen lévőket is beleértve, idén tizenkilenc nemzet érintett a Tobruq Legacy gyakorlaton.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Az immár negyedik alkalommal megrendezett, Tobruq Legacy elnevezésű légvédelmi rakéta harcászati gyakorlat zajlik a napokban a magyar gyakorlótereken, a Veszprém melletti Újmajorban, a hajmáskéri „0” ponton és a Kőrös-hegyen. Az áttelepült technikai eszközök, és az állomány létszámát tekintve ekkora léptékű lérak gyakorlat Magyarország 1999-es NATO csatlakozása óta nem volt az országban. Ugyancsak először történik meg, hogy a résztvevő nemzetek harcálláspontjai közös vezetés alatt működnek.
A gyakorlat fő célja a magyar, litván, lett, lengyel, román, holland és szlovák légvédelmi alegységek működésének, technikai és eljárásbeli különbségeinek összehangolása, és a közös rendszerben végrehajtott gyakorlás. Az amerikaiak idén nem küldtek légvédelmi alegységet illetve repülőeszközt; ők az adatkapcsolat kiépítésében segítettek. A gyakorlat három fő helyszínén az alábbi elosztás szerint települtek a résztvevő erők.
*
TASK FORCE 1 - ÚJMAJOR
A Magyar Honvédségnek a gyakorlat szervezésében, a logisztikai feladatokban, a tábor kiépítésében és az őrzés-védelemben van kiemelt szerepe, amellett, hogy a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred Mistral és Kub alegységeivel vesz részt a Tobruq Legacy 2018-on.
*
Ugyancsak a TF 1 részei és így Újmajorban települnek a lettek és litvánok is az RBS 70-essel, lokátorral és vezetési ponttal.
*
TASK FORCE 2 - KÖRÖS-HEGY
A legnagyobb erőkkel a románok települtek a Kőrös-hegyre, akik a HAWK-rendszer hármas indítóit és azok kiszolgáló elemeit; felderítő és alávilágító radarokat hozták Magyarországra. A Tobruq Legacy 2018 második hetében várhatóan a román légierő gépei is megjelennek a Bakony felett.
*
A Task Force 2-ben kapnak szerepet a lengyelek is. Eszközeik, ha kevésbé látványosak is, mint a többi résztvevőé, nem kevésbé érdekesek. Az egyik a klasszikus, vállról indítható (MANPADS) fegyver, az Iglából továbbfejlesztett, saját-ellenség azonosítóval támogatott Grom. Mint láthattuk is, egy ilyen rendszer kezelője igen csekély nyomot hagyva tud várni merev- vagy forgószárnyas célpontjára, majd feladata végeztével szinte észrevétlenül képes elhagyni a területet. A másik fegyver a csöves és a rakétás légvédelem kombinációja, egy modernizált, két Grom indítóval is kiegészíthető ZUR-23-2 kg légvédelmi gépágyú, amely álcaháló alatt lapult. A lengyelek terepen való mozgását amerikai Polaris quadok és hazai gyártmányú Honker terepjárók segítették.
*
A Tobruq Legacy 2018 egyes szlovák elemei otthonról dolgoznak, de északi szomszédunk Igla és Kub alegységekkel is szerepel a gyakorlaton. Ezekből az eszközökből látogatásunk idején egyik sem volt látható, ellenben SzT-68-as lokátoruk ott pörgött a kőrös-hegyi figyelő mellett kialakított táborukban és a teherautók mellett, az álcázó háló alatt is lapult egy láncos technika. Talán az OT-90-es, amelyből egy példányt mozgás közben is láthattuk.
*
TASK FORCE 3 - "0" PONT
A más gyakorlatokról jól ismert „0” ponton a hollandok közepesnek mondott hatótávolságú NASAMS-rendszere települt, az AMRAAM szárazföldi indítású változatának hatos indítóival, 3D-s radarokkal és vezetési ponttal.
*
Terepjárók, amelyek a helyszínek közötti mozgásunkat biztosították. Köszönet érte!
A megfigyelőként jelen lévőket is beleértve, idén tizenkilenc nemzet érintett a Tobruq Legacy gyakorlaton.
* * *
Fotó: Szórád Tamás
Megkapta 200. Puma gyalogsági harcjárművét a német Bundeswehr. Berlin az eddig megrendelt 342 Pumából az első még 2015-ben kapta meg és az utolsó is átadásra fog kerülni 2020-ban. A járművek építéséből a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) 50-50 százalékban veszik ki a részét. Persze a Puma eddigi története nem teljesen sikersztori, ugyanis a gyártói elképzelésekből eddig még sok nem valósult meg és ezekre nagyjából 2029-ig kell majd várni. A megbízhatóságával, hadrafoghatóságával is problémák vannak még, mindezeknek köszönhetően nagyobb kiadással jár majd a Pumák hadrendben tartása, mint arra előzetesen számítottak.
A július 11. és 15. között megrendezésre kerülő Eurosatory kiállításon fogja bemutatni újdonságait a General Dynamics European Land Systems (GDELS). Az Ascod gyalogsági harcjárművön alapuló MMBT (Medium Main Battle Tank) páncélos egy 120 milliméteres löveggel és vele párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuskával lett felfegyverezve. A 35 tonnásra növekedett tömegű gyalogsági harcjármű variáns egy távirányítású tornyot kapott, melyben egy 30 milliméteres gépágú és egy 7,62 milliméteres géppuska került elhelyezésre. A háromfős személyzet és a nyolcfőnyi szállított lövész helyzettudatosságát 360 fokos lefedettséget biztosító kamerarendszer segíti.
A svéd Saab és holland partnere, a Damen hivatalosan is bemutatta a Holland Királyi Haditengerészet számára ajánlott tengeralattjáró tervét. A WARLUS-osztály pótlására szánt egység megjelenésében igencsak hasonlít a svéd megrendelésre épülő A26-os egységekhez, ami a svéd partnerre gondolva nem is meglepő. A Kockums Stirling motorjának alkalmazásával megvalósított levegőtől független meghajtással rendelkező tengeralattjáró orr-részében egy másfél méteres átmérőjű zsilipkamra is található, ezen keresztül búvárok vagy kisméretű személyzet nélküli víz alatti járművek is elhagyhatják majd a tengeralattjárót. A tengeralattjáró építéséről szóló szerződést várhatóan 2021-ben írják majd alá a hollandok a kiválasztott gyártóval, az első tengeralattjáró átadása 2027-ben várható.
Igazi családdá fog válni a Leonardo BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalija, ugyanis most egy újabb variánst jelentette be a gyártó. Az eddig ismert BC55-ös (amit a Brit Királyi Légierő már szolgálatba is állított), valamint az ebből származó „átcsomagolt” 2x1x8 collos méretű, BC218 hasáb alakú önvédelmi eszköz mellé a nagyobb méretekkel rendelkező szállító, tartály és felderítő repülőgépek (pl.: C-27J Spartan, Airbus Defense & Space A400M, Embraer KC-390, Lockheed Martin C-130) számára is megalkotnak egy repülőgép fedélzeti aktív csalit. A BriteCloud 55-T, akárcsak a BC55-ös hengeres testtel rendelkezik, ám az általa létrehozható hamis céljel sokkal erősebb, mivel nagyobb méretű repülőgépet kell lefedni a miniatűr rádiófrekvenciás zavaró modul által előállított hamis céljellel. Ez a képesség elsősorban a megnövelt akkumulátor kapacitásnak lesz köszönhető. A gyártó elmondása szerint a BriteCloud 55-T jelenleg a fejlesztés végső szakaszában tartózkodik, az első megrendeléseket 2019 elejétől már várják is rá.
A BC55 jelzésű eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.
A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni.
Oroszországban a Rádió-Elektronikai Technológiai (KRET) konszern, mely a Rostec vállalat egy része, és elektronikus rendszereket fejleszt repülőgépekhez, bemutatta a helikopterek számára kifejlesztett és exportra szánt N025E rádiólokátorát. A Mil Mi-28NE Havoc-B harci helikopterek rotoragyára felszerelhető radar minden időjárási körülmények között képes álló és mozgó célpontok felderítésére. A jobbra-balra 90, le-fel irányba viszont -25 és +15 fokban elforgatható parabola antennával ellátott berendezés egyidejűleg 4 célpont követését teszi lehetővé legfeljebb 20 kilométeres távolságból. Az N025E rádiólokátor természetesen képes a talajkövető repülés közben az ütközésveszélyes objektumok felderítésére, valamint az időjárásradarként is képes funkcionálni, ekkor 100 kilométeres a hatótávolsága.
Pakisztán újabb kínai hadihajókkal fogja erősíteni haditengerészetét. A napokban aláírt megállapodás értelmében összesen négy Type 054A-osztályú fregattot vásárol meg Pekingtől Iszlámábád. A 4000 tonnás vízkiszorítású testvérhajókat igazán gyorsan, 2021 végéig át is fogja adni a kínai fél, ugyanis az elmúlt időben éppen kínai segítséggel megerősített pakisztáni hajógyártás kimarad a haderőfejlesztésből, mivel az összes fregatt Kínában fog elkészülni. A rövid gyártási idő az eddigi tapasztalatok alapján akár tartható is lehet, hiszen az elmúlt években Kínában szédítő ütemben zajlik a hajóépítés, és ez számos hajógyárra kiterjed, többek között az egyik legtermékenyebbre, Dalianra. Itt 2012-ben bocsátották vízre az első Type 52D-osztályú rombolót, mely osztályból azóta hat egység állt szolgálatba, további négy a próbák különféle szakaszában tart, míg másik hét az építés különféle szakaszában található meg. A nagyobb Type 55-ös osztályú rombolókból kettő már vízre került és másik négyen dolgoznak a hajógyárakban. Az Egyesült Államok hadihajó építése ez idő alatt három ZUMWALT és nyolc ARLEIGH BURKE-osztályú egységet tud felmutatni, persze a kínai egységek képességeiről kevés információ látott napvilágot.
Mivel Indonéziában a tervezett 5 helyet csak 2 Airbus A400M Atlas szállító repülőgép megvásárlása valósult meg, ezért a légi szállításban fennálló krónikus kapacitás hiányt további repülőgépek beszerzésével szeretnék orvosolni. A gyógymód a Lockheed Martin C-130 Hercules gépek képében fog megérkezni, melyekből 5 példányt szeretnének beszerezni. Mindezek mellett az ország vezetése továbbra is dédelget olyan tervet, hogy a hazai ipar is legyen képes előállítani szállító repülőgépeket. A megvalósításhoz a legrövidebb utat, a licencgyártás megvalósítását tartják a legjárhatóbbnak.
Kínában a Védelmi Minisztérium bejelentést tett, mely szerint hadrafoghatóvá vált az ország első repülőgép-hordozójának, a LIAONING fedélzetén állomásozó repülőegység. A helikopterek és vadászbombázók alkotta vegyes ezred az elmúlt időszakban megismerkedett a tengeralattjárók, a hadihajók és más repülőgépek elleni harccal, valamint képessé vált szárazföldi célpontok megsemmisítésére.
Továbbra is képlékeny még a Kanada Ausztráliából történő F/A-18 Hornet beszerzésének több pontja. A felek között folyamatos az egyeztetés, várhatólag az év vége előtt sikerül majd megállapodniuk a részletekről. Eddig Washington még nem adta áldását az üzletre, továbbá a 18 darab használt repülőgép, a pótalkatrészek, fegyverek és egyéb kapcsolódó felszerelések vételára sem realizálódott. Ottawa részéről egy 500 millió dolláros összeget szánnak a vásárlás ellentételezésére, de a végső megállapodás még nem született meg. Annyi azonban már biztosnak látszik, hogy a 2019 januárjára prognosztizált első két vadászbombázó érkezése csak 2019 nyarán fog megvalósulni. Az ex-ausztrál Lódarazsak a Bagotville-i 3. és a Cold Lake-i 4. repülőezredek gépállományát fogják növelni a tervek szerint.
NETARZENÁL GALÉRIA
English Electric Lightning F.2A
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II
Lockheed Martin F-35C Lightning II
Northrop SF-5M Freedom Fighter
Megkapta 200. Puma gyalogsági harcjárművét a német Bundeswehr. Berlin az eddig megrendelt 342 Pumából az első még 2015-ben kapta meg és az utolsó is átadásra fog kerülni 2020-ban. A járművek építéséből a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) 50-50 százalékban veszik ki a részét. Persze a Puma eddigi története nem teljesen sikersztori, ugyanis a gyártói elképzelésekből eddig még sok nem valósult meg és ezekre nagyjából 2029-ig kell majd várni. A megbízhatóságával, hadrafoghatóságával is problémák vannak még, mindezeknek köszönhetően nagyobb kiadással jár majd a Pumák hadrendben tartása, mint arra előzetesen számítottak.
A július 11. és 15. között megrendezésre kerülő Eurosatory kiállításon fogja bemutatni újdonságait a General Dynamics European Land Systems (GDELS). Az Ascod gyalogsági harcjárművön alapuló MMBT (Medium Main Battle Tank) páncélos egy 120 milliméteres löveggel és vele párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuskával lett felfegyverezve. A 35 tonnásra növekedett tömegű gyalogsági harcjármű variáns egy távirányítású tornyot kapott, melyben egy 30 milliméteres gépágú és egy 7,62 milliméteres géppuska került elhelyezésre. A háromfős személyzet és a nyolcfőnyi szállított lövész helyzettudatosságát 360 fokos lefedettséget biztosító kamerarendszer segíti.
A svéd Saab és holland partnere, a Damen hivatalosan is bemutatta a Holland Királyi Haditengerészet számára ajánlott tengeralattjáró tervét. A WARLUS-osztály pótlására szánt egység megjelenésében igencsak hasonlít a svéd megrendelésre épülő A26-os egységekhez, ami a svéd partnerre gondolva nem is meglepő. A Kockums Stirling motorjának alkalmazásával megvalósított levegőtől független meghajtással rendelkező tengeralattjáró orr-részében egy másfél méteres átmérőjű zsilipkamra is található, ezen keresztül búvárok vagy kisméretű személyzet nélküli víz alatti járművek is elhagyhatják majd a tengeralattjárót. A tengeralattjáró építéséről szóló szerződést várhatóan 2021-ben írják majd alá a hollandok a kiválasztott gyártóval, az első tengeralattjáró átadása 2027-ben várható.
Igazi családdá fog válni a Leonardo BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalija, ugyanis most egy újabb variánst jelentette be a gyártó. Az eddig ismert BC55-ös (amit a Brit Királyi Légierő már szolgálatba is állított), valamint az ebből származó „átcsomagolt” 2x1x8 collos méretű, BC218 hasáb alakú önvédelmi eszköz mellé a nagyobb méretekkel rendelkező szállító, tartály és felderítő repülőgépek (pl.: C-27J Spartan, Airbus Defense & Space A400M, Embraer KC-390, Lockheed Martin C-130) számára is megalkotnak egy repülőgép fedélzeti aktív csalit. A BriteCloud 55-T, akárcsak a BC55-ös hengeres testtel rendelkezik, ám az általa létrehozható hamis céljel sokkal erősebb, mivel nagyobb méretű repülőgépet kell lefedni a miniatűr rádiófrekvenciás zavaró modul által előállított hamis céljellel. Ez a képesség elsősorban a megnövelt akkumulátor kapacitásnak lesz köszönhető. A gyártó elmondása szerint a BriteCloud 55-T jelenleg a fejlesztés végső szakaszában tartózkodik, az első megrendeléseket 2019 elejétől már várják is rá.
A BC55 jelzésű eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.
A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni.
Oroszországban a Rádió-Elektronikai Technológiai (KRET) konszern, mely a Rostec vállalat egy része, és elektronikus rendszereket fejleszt repülőgépekhez, bemutatta a helikopterek számára kifejlesztett és exportra szánt N025E rádiólokátorát. A Mil Mi-28NE Havoc-B harci helikopterek rotoragyára felszerelhető radar minden időjárási körülmények között képes álló és mozgó célpontok felderítésére. A jobbra-balra 90, le-fel irányba viszont -25 és +15 fokban elforgatható parabola antennával ellátott berendezés egyidejűleg 4 célpont követését teszi lehetővé legfeljebb 20 kilométeres távolságból. Az N025E rádiólokátor természetesen képes a talajkövető repülés közben az ütközésveszélyes objektumok felderítésére, valamint az időjárásradarként is képes funkcionálni, ekkor 100 kilométeres a hatótávolsága.
Pakisztán újabb kínai hadihajókkal fogja erősíteni haditengerészetét. A napokban aláírt megállapodás értelmében összesen négy Type 054A-osztályú fregattot vásárol meg Pekingtől Iszlámábád. A 4000 tonnás vízkiszorítású testvérhajókat igazán gyorsan, 2021 végéig át is fogja adni a kínai fél, ugyanis az elmúlt időben éppen kínai segítséggel megerősített pakisztáni hajógyártás kimarad a haderőfejlesztésből, mivel az összes fregatt Kínában fog elkészülni. A rövid gyártási idő az eddigi tapasztalatok alapján akár tartható is lehet, hiszen az elmúlt években Kínában szédítő ütemben zajlik a hajóépítés, és ez számos hajógyárra kiterjed, többek között az egyik legtermékenyebbre, Dalianra. Itt 2012-ben bocsátották vízre az első Type 52D-osztályú rombolót, mely osztályból azóta hat egység állt szolgálatba, további négy a próbák különféle szakaszában tart, míg másik hét az építés különféle szakaszában található meg. A nagyobb Type 55-ös osztályú rombolókból kettő már vízre került és másik négyen dolgoznak a hajógyárakban. Az Egyesült Államok hadihajó építése ez idő alatt három ZUMWALT és nyolc ARLEIGH BURKE-osztályú egységet tud felmutatni, persze a kínai egységek képességeiről kevés információ látott napvilágot.
Mivel Indonéziában a tervezett 5 helyet csak 2 Airbus A400M Atlas szállító repülőgép megvásárlása valósult meg, ezért a légi szállításban fennálló krónikus kapacitás hiányt további repülőgépek beszerzésével szeretnék orvosolni. A gyógymód a Lockheed Martin C-130 Hercules gépek képében fog megérkezni, melyekből 5 példányt szeretnének beszerezni. Mindezek mellett az ország vezetése továbbra is dédelget olyan tervet, hogy a hazai ipar is legyen képes előállítani szállító repülőgépeket. A megvalósításhoz a legrövidebb utat, a licencgyártás megvalósítását tartják a legjárhatóbbnak.
Kínában a Védelmi Minisztérium bejelentést tett, mely szerint hadrafoghatóvá vált az ország első repülőgép-hordozójának, a LIAONING fedélzetén állomásozó repülőegység. A helikopterek és vadászbombázók alkotta vegyes ezred az elmúlt időszakban megismerkedett a tengeralattjárók, a hadihajók és más repülőgépek elleni harccal, valamint képessé vált szárazföldi célpontok megsemmisítésére.
Továbbra is képlékeny még a Kanada Ausztráliából történő F/A-18 Hornet beszerzésének több pontja. A felek között folyamatos az egyeztetés, várhatólag az év vége előtt sikerül majd megállapodniuk a részletekről. Eddig Washington még nem adta áldását az üzletre, továbbá a 18 darab használt repülőgép, a pótalkatrészek, fegyverek és egyéb kapcsolódó felszerelések vételára sem realizálódott. Ottawa részéről egy 500 millió dolláros összeget szánnak a vásárlás ellentételezésére, de a végső megállapodás még nem született meg. Annyi azonban már biztosnak látszik, hogy a 2019 januárjára prognosztizált első két vadászbombázó érkezése csak 2019 nyarán fog megvalósulni. Az ex-ausztrál Lódarazsak a Bagotville-i 3. és a Cold Lake-i 4. repülőezredek gépállományát fogják növelni a tervek szerint.
NETARZENÁL GALÉRIA
English Electric Lightning F.2A
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II
Lockheed Martin F-35C Lightning II
Northrop SF-5M Freedom Fighter
Egy nemrég végzett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a török lakosság elsöprő többsége Törökország ellenségeként tekint a nyugati országokra.