Határon túli magyar portálok összesített hírei

Az amerikai Nielsen piackutató cég közelmúltban végzett egészségi felmérése szerint a vásárlók 60 százaléka állítja, hogy megpróbálja növelni a fehérje mennyiségét az étrendjében. De vajon miért gondolják ezt szükségesnek?

Fehérjét naponta kell fogyasztania mindenkinek, hiszen alapvető aminosavakból álló tápanyag: innen származnak tehát az építőelemek, amelyek segítenek a test szöveteinek növekedésében és fenntartásában, beleértve az izmokat, az inakat, az ereket, a bőrt, a hajat és a körmöket. Afehérjefontos szerepet játszik az enzimek és hormonok szintetizálásában és megtartásában is, sőt egyre több kutatás utal rá, hogy a fehérje segít hosszabb ideig fenntartani a jóllakottságérzést, ezért fontos eszköze lehet a fogyásnak.

Napi fehérjeszükséglet
Aki aggódik, hogy nem jut elegendő fehérjéhez, valószínűleg rosszul teszi, mert az átlagos étrendben általában több a protein, mint amennyit a dietetikusok ajánlanak. Az egészséges emberek napi kalóriaszükségletének 10-35 százalékát kell fedeznie a fehérjének. Az amerikai tudományos akadémia napi 45 grammot adott meg egy egészséges nő, és napi 52 grammot egy egészséges férfi számára, míg a tényleges átlagos napi fehérjefogyasztás (az USA-ban) a felmérések szerint napi 75 gramm nőknél és körülbelül 100 gramm férfiaknál.

Jobb a több?
Mivel a fehérje annyira fontos az egészségünk számára, felmerül a kérdés, hogy vajon nem jobb-e többet bevinni belőle? A táplálkozási szakértők egy része úgy véli – a körükben végzett panelvizsgálat szerint -, hogy az ajánlásnál mindenképpen érdemes több fehérjét fogyasztani: 90 grammot a nőknek és 105 grammot a férfiaknak. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a fehérje túlfogyasztásának vannak kockázatai, a vesebetegeknek például különösen figyelniük kell rá. Illetve a pluszfehérje, mint minden tápanyag, kalóriát is jelent, a túl sok kalória pedig súlygyarapodáshoz vezethet.

Ezeket tartsa észben!
Ezért mielőtt valaki óvatlanul falni kezdené a magas fehérjetartalmú ételeket, fontolja meg a következőket:

– A “több fehérje” nem jelenti, hogy “több húst” kell enni. A marhahús, a baromfi és a sertéshús (valamint a tej, a sajt és a tojás) minőségi fehérjebevitelt tesz lehetővé, de képes erre számos növényi élelmiszer is, köztük a hüvelyesek, a diófélék és a zöldségek. A táplálkozási szakemberek inkább a növényi alapú étrend mellett vannak, mert nagy eséllyel csökkentheti több súlyos betegség, köztük a rák kockázatát.

– A fehérjebevitelt az egész napra szét kell osztani. A szervezet akkor hasznosítja a fehérjeaminosavakat legjobban, ha napi három fő adagban fogyasztjuk. A szakemberek szerint ez a fajta eloszlás a legjobb az izomépítés és a zsírégetés elősegítésére.

– Nem jó, ha a fehérje kiszorítja a többi fontos makrotápanyagot, így az egészséges szénhidrátokat és zsírt. Az egyensúly megtartása az egészséges táplálkozásban kulcsfontosságú.
Aki magas fehérjetartalmú értrendet kíván követni, mindenképpen konzultáljon szakemberrel, mielőtt belevágna.

Ugyan a szakmai szavazásokon az előző évben Cristiano Ronaldo tarolt, a Marca című spanyol sportnapilap honlapján indított voksoláson a szurkolók Lionel Messit választották 2017 legjobb labdarúgójának.

Az újság honlapján olvasható beszámoló szerint az FC Barcelona argentin sztárjátékosa hatalmas fölénnyel, a szavazatok 56 százalékát bezsebelve diadalmaskodott, míg a Real Madrid portugál sztárja 25 százalékkal követte őt a második helyen.

A harmadik a spanyol Isco lett a Real Madridból hat százalékkal, a negyedik helyre pedig az angol Harry Kane (Tottenham Hotspur) és a horvát Luka Modric (Real Madrid) került 3-3 százalékkal.

Tudományos felfedezésekben és innovációkban gazdag évet hagyunk a hátunk mögött. A gravitációs hullámok mellett egy sor egészségügyi áttörés is lázban tartotta a világot.

Einstein újabb jóslata vált valóra a gravitációs hullámok létének beigazolódásával

Korábban mi is foglalkoztunk részletesebben a gravitációs hullámokkal, amelyek 2016 óta egyre nagyobb izgalomban tartják a tudományos életet. Einstein egy tanulmányában már száz évvel korábban írt e hullámokról, amelyek a a téridő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai, de egészen 2016-ig csak mint felvetést tartották mindezt számon. Aztán robbant a bomba: egy monstre tudományos kooperáció, a LIGO Tudományos Együttműködés keretében tudósok bizonyították a jelenség valóban létezik! A világra szóló felfedezésért egy német és két amerikai elméleti fizikus, név szerint Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne 2017-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.

2017 szeptemberében a Virgo nevű európai detektor is elcsípett egy hullámot. A sorban immáron a negyediket. Októberben pedig egy olyan hullámot észleltek, amely minden korábbitól eltérő, és a tudósok szerint új korszakot nyitott a csillagászatban.

A kutatásokból pedig mi magyarok sem maradhatunk ki. Az ELTE és a debreceni ATOMKI együttműködéséből létrehozott Eötvös Gravity Research Group (EGRG) szakemberei inframikrofonokat fejlesztettek i, melyekkel a nem gravitációs hullámokból származó „zajt” képesek kiszűrni. A Szegedi Tudományegyetemen Gergely Árpád László egyetemi tanár irányítása mellett a feketelyuk-kettősök dinamikájának és gravitációs sugárzásának elméleti vizsgálatával foglalkoznak. Nem magyarországi csoportban dolgozik a hullámok megfejtésén a New York-i Columbia Egyetem három magyar kutatója, Márka Szabolcs, Márka Zsuzsanna és Bartos Imre is.

Fókuszban az exobolygók és az aszteroidák

Az idén is sokak fantáziáját megmozgatták azok a hírek és közlemények, amelyek a lakható bolygók kutatásáról szóltak. Míg az első félévben a TRAPPIST-1 csillag körül keringő hét bolygó váltotta ki, addig decemberben a NASA bejelentette, hogy egy olyan naprendszert fedeztek fel mesterséges intelligencia segítségével, ahol a miénkhez hasonlóan nyolc bolygó képez egy világot a mi Földünktól 2500 fényévnyire. Továbbá ugyancsak 2017-ben találták meg az első olyan Naprendszeren kívüli (vagyis exo-) bolygót, amelynek bizonyítottan van légköre. A GJ1132b-n ugyanakkor a földihez hasonló élet biztosan nincs, mert ahhoz túl forró a felszíne.

A Cassini űrszonda jóvoltából a Szaturnusz gyűrűjéről is számos újdonság kiderült. Majd a szonda dolga végeztével meg is semmisült. Még a magyar kutatók is élőben búcsúztatták.

Az év csillagászati szenzációja pedig egyértelműen az Oumuamua nevű, szivaralakú aszteroida feltűnése volt. Az objektum megismerése felbecsülhetetlen tudás birtokába juttathatja a tudósokat. A fotometriai mérések tanúsága szerint a mintegy négyszáz méter hosszúságú test másik két átmérője nem lehet több negyven méternél. A sokak által csillagközi űrhajónak hitt aszteroida titkát pedig előreláthatólag a magyar Gömböc segítségével fejthetik meg a csillagászok.

Újból emberes űrprogram veheti kezdetét

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke negyvenöt évvel az utolsó Hold-misszió után bejelentette, hogy az Egyesült Államok ismét embert akar küldeni a Holdra, sőt később a Marsra is. Donald Trump ennek megfelelő politikai irányelvet írt alá hétfőn, amelyben utasította az űrkutatási hivatalt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy újra ember léphessen a Holdra. Az amerikai kormány a célok megvalósítása érdekében kész szorosan együttműködni magáncégekkel és más államokkal is.

Beköszönthet a cyber-korszak?

Állampolgárságot kapott Szaud-Arábiában október folyamán Sophia, a robotnő. A robot a rijádi Future Investment Initiative gazdasági csúcson állt színpadra, és ekkor jelentette be Andrew Ross Sorkin, az esemény házigazdája, hogy az ország állampolgárságot adományozott neki, elsőként az ország (és a világ) történelmében. A humanoid robot, aki arcával többféle érzelmet is képes kifejezni, megköszönte a megtisztelő, történelmi jelentőségű címet.

Génszerkesztéssel az emberi egészségért

Nemcsak a gépek fejlődnek rohamtempóban, az egészségügy terén is fontos áttöréseket hozott az idei év. A legnagyobb dobás kétségtelenül a CRISPR nevű forradalmi génszerkesztő módszer. Ez lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott szerkesztését, minden eddiginél pontosabban és rugalmasabban. Mindezzel a tudósok újabb mérföldköveket értek el.A módszer az AIDS megfékezésében is áttörést hozhat. Egerek génjeiből már sikerült vele eltávolítani a HIV-vírust.

Kínai kutatók a világon először életképes emberi embriók génjeit szabták általa át. Pár genetikai mutációt javítottak ki. Majd amerikai kutatók ugyanezt a kísérletet végezték el életképtelen embriókon. azért volt jelentős lépés, mert a tudomány történetében először vágtak ki emberi embrióból betegségért felelős mutáns DNS-darabot. A CRISPR továbbfejlesztett változata a jövőben az úgynevezett bázisszerkesztéssel ahhoz is hozzájárulhat, hogy az emberi DNS módosításával örökletes betegségeket is kiiktassanak.

Kiosztották idén is a tudományos Nobel-díjakat

Az orvosi Nobel-díjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapta a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért. Kémiai Nobel-díjban részesült Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson egy forradalmi molekuláris képalkotó eljárás kidolgozásáért. Míg a fizikai Nobel-díj a a gravitációs hullámok felfedezéséért járt.

Névnap Ábel – héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság. Idézet

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kossuth Lajos szerkesztésében megindul a Pesti Hírlap (1841).

Kiadják Jókai Mór A kőszívű ember fiai c. regényét (1869)

Megnyílt Magyarország első színésziskolája, a Pesti Színi Tanoda (1865).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

EBBEN AZ ÉVBEN HALLGASS ISTENRE!

„Az Úr vezet majd szüntelen…” (Ézsaiás 58:11)

Hogyan állíthatjuk, hogy személyes kapcsolatunk van Istennek, ha sosem beszél hozzánk? A Szentlélek vezetésére való nyitottság és fogékonyság nem szabadon választható része a keresztyén életnek, hanem fontos velejárója. Mindannyian meg tudjuk tanulni, hogyan legyünk nyitottak a Lélek késztetéseire. Ez nem csupán a „fontos emberek” számára van fenntartva, vagy azoknak, akik „lelkibbek”, mint te. Isten hozzád is szóéni fog, ha rászánod az időt arra, hogy figyelj rá. John Ortberg írja: „A keresztyén élet sok kalandjához az kell, hogy reagálni tudjunk a Szentlélek vezetésére. Ez a vezetés nem korlátozódik a nagy jelentőségű döntésekre. Úgy lehet megtanulni felmérését, ha folyamatosan gyakoroljuk.” Ezért imádkozott így Dávid: „Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy a szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (Zsoltárok 25:4-5). Richard Foster írja: „Napjainkban a menny és a föld feszülten várja, hogy megjelenjenek a Lélek által vezetett… a Lélekből erőt merítő emberek… Megtörtént ez már korábban is, így újra megtörténhet. Ilyen embereknek jelennek meg addig, amíg nem tapasztaljuk meg mélyebben, áthatóbban a Lélek jelenlétét, az Immánuelt, hogy Isten velünk van; azt a tudatot, hogy a Lélek ereje által maga Jézus jön, hogy vezesse népét, akinek vezetése éppen olyan világos, egyértelmű és sürgető, mint az a felhő és tűzoszlop volt, mely Izráelt vezette a pusztában.” Ezt megtapasztalhatod te is, ha hiszel az ígéretben: „Az Úr vezet majd szüntelen.” Ez az ígéret neked is szól. Tanuld meg, tedd magadévá, élj eszerint, és figyeld, hová jut el az előttünk álló évben.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Nazianzi Szent Gergely püspök, egyháztanító – Nagy Szent Vazul püspök, egyháztanító

A keleti egyház mindkét szentje messze időkre megvilágította a keresztény hitet. Társak voltak az igazság kutatásában, a szentségre való törekvésben, egyenlők a püspöki méltóságban, és most a megdicsőült szentek között is társak. Kortársak voltak, és Kisázsiában születtek: Vazul Caesareában, Gergely Nazianzban. Szüleik is, testvéreik is a szentek között vannak.
Konstantinápolyban találkoztak, és ott szövődött barátságuk. 370-ben mindketten püspökök lettek: Vazul Caesareában, Gergely Szozimában. Vazul kitűnt élet-szentségével, írói és szónoki tehetségével, kormányzati bölcsességével. 378. január 1-én halt meg 49 éves korában. Barátja, Gergely, az aszkéta életben és tudásában, szónoki képességével tűnt ki. Megválasztották konstantinápolyi pátriárkának, de lemondott erről a tisztségről. 390-ben halt meg.

bacskaplebania.hu

Az új esztendő hajnalán egy bátyúi köszöntővel kívánok a Kárpátalja anno rovat minden kedves Olvasójának áldásokkal teli új évet!

Bagi Balázs Bátyúi jeles napok és szokások című könyvében található az alábbi jó kívánság, melyet a hagyomány szerint a falu egykori református lelkésze, Nyitray Béla tanított meg a falubelieknek. Bagu Ferenc így emlékszik vissza a szövegére:

„Mutasd meg nagy irgalmadat,

Szent Isten, jó Atyánk!

Mi volt, mi lesz, te alkotád,

Vigyázz tovább is ránk!

Adj boldog újévet nekünk,

Ó, hallgass meg, nagy Istenünk!

 

Őrizd meg földi népedet,

Áldd meg jobb kezeddel!

Oltalmazó szárnyaidat

Fejünkről ne vedd el!

Adj boldog újévet nekünk,

Ó, hallgass meg, nagy Istenünk.”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Már 2017 szeptembere és novembere közötti időszakban 10–20%-kal emelte tarifáját a legtöbb internet- és tévészolgáltató Ukrajnában. A következő fél évben további 20%-os áremelkedésre számíthatunk – prognosztizálta az Ukrán Internetes Szövetség január 1-jén.

– Az Európai Unió és a FÁK országaihoz viszonyítva Ukrajnában rendkívül olcsó a szélessávú internet, így a versenyképesség fenntartása és a további fejlesztések érdekében szükségszerű a tarifák emelése – indokolja az áremelést a szövetség, melynek tagjai megfeledkezhettek arról, hogy Ukrajna nem az EU tagja és a bérek köszönő viszonyban sincsenek az európai normákkal.

Kárpátalja.ma

Letartóztattak egy Kárpátaljára tartó kijevi férfit az alsóvereckei ellenőrzőpontnál. A hatóságok elmondása szerint a 21 éves fiatalembernél közel egy kilogramm növényi alapú kábítószert fedeztek fel.

A rendőrség kábítószer illegális tárolása, előállítása, forgalmazása és szállítása ügyében indított a fiatal kijevi lakos ellen büntetőeljárást. A vizsgálatok még folynak – írja a mukachevo.net hírportál.

A Magyar Haltani Társaság honlapján rendezett közönségszavazás eredményeként 2018-ban a balin viselheti az Év Hala címet. A három jelöltre összesen beérkezett ötezer-hétszázhetvenegy szavazat 38 százalékát kapta a verseny győztese, jelentősen megelőzve a második helyezett domolykót (33%) és a harmadik helyezett kövicsíkot (29%).

A balin (Leuciscus aspius) legszebb halaink egyike. Nyúlánk, mérsékelten magas, oldalról lapított testét apró, ezüstszín pikkelyek fedik. Ragadozó életmódjának megfelelően a szája nagy, szeglete a szem alá ér. Fogai nincsenek, de a menekülő zsákmány megragadását segíti, hogy az alsó állkapcsa elől kissé fölfelé hajlik. Úszóinak alakja és elhelyezkedése szabályos. A mélyen bemetszett farokúszó szürkés, az alsó úszók vörhenyesek. Nagyra növő faj, a magyarországi horgászrekord 10,54 kg.

Főként a nagyobb folyók nyílt vizét kedveli, ahol kedvenc tápláléka, a küsz is csapatokban jár, a kis folyóknak inkább csak az alsó, torkolathoz közeli szakaszán fordul elő. Jó alkalmazkodóképességét mutatja, hogy megél a nagyobb állóvizekben, sőt még a félsós tengeröblökben is, de a vízszennyezésre érzékeny. A balin az Európai Unió közösségi jelentőségű hala, a fennmaradását szolgáló úgynevezett Natura 2000-es területek egyik jelölőfaja. A magyarországi állományai stabilak, ezért horgászata a szabályok betartása mellett engedélyezett.

Magyar Haltani Társaság

Lezuhant vasárnap egy kisrepülőgép Costa Ricán, a gépen utazó tíz külföldi turista és a kétfős személyzet életét vesztette.

A kisrepülőgép az északnyugati fekvésű Guanacasta tartományban Punta Islita városának repülőtere közelében zuhant le, a hegyekben egy erdős területen, majd kiégett.

A hatóságok közlése szerint a gépet üzemeltető légitársaság utaslistájából tudják az utasok állampolgárságát, az áldozatok személyazonosságát azonban hivatalosan csak később tudják majd megerősíteni.

Enio Cubillo, az ország polgári légiközlekedési hatóságának igazgatója a sajtónak elmondta, hogy a kisrepülőgép a Nature Air légitársaság Punta Islita és a főváros, San José közötti charterjáratát teljesítette.

Sajtójelentések szerint a kisgépnek – amely előzőleg, vasárnap reggel heves szélben landolt a helyi repülőtéren – már a felszálláskor gondjai adódtak és röviddel ezt követően zuhant le.

A baleset közvetlen kiváltó oka egyelőre nem ismert.

Több politikai indíttatású merénylet, kibertámadás érte idén Ukrajnát, amelyek mögött Kijev szerint Oroszország áll, súlyosbodott a válság a kelet-ukrajnai fronton, és eközben megromlott a magyar-ukrán viszony az új oktatási törvény elfogadása miatt.

Ukrajna számára kedvező fejlemény is történt viszont 2017-ben: megkapták az ukrán állampolgárok júniusban a vízummentes beutazási engedélyt az európai uniós országokba, amelyre a 2013 végén kezdődött kijevi Majdan-tüntetések óta vártak.

Komoly sajtóvisszhang követte belföldön és külföldön egyaránt azt az incidenst, amelyben Gyenyisz Voronyenkovot, az orosz Állami Duma volt képviselőjét március 23-án lelőtték Kijevben. Június 27-én autóba rejtett pokolgép végzett szintén a fővárosban Makszim Sapovallal, az ukrán védelmi minisztérium alá tartozó katonai hírszerzés ezredesével. Egy nappal később a kelet-ukrajnai harcok övezetében úgyszintén pokolgépes merényletben életét vesztette Jurij Voznij, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ezredese.

Október 25-én Kijevben Ihor Moszijcsuk, az ellenzéki Radikális Párt parlamenti képviselője sérült meg egy motorbiciklire szerelt robbanószerkezet felrobbanásakor Kijevben, testőre és egy rendőrtiszt életét vesztette.

Október 30-án ismeretlenek tüzet nyitottak Kijev közelében Adam Oszmajev, a Vlagyimir Putyin elnök elleni merényletkísérlettel vádolt férfi és felesége, Amina Okujeva autójára. A nő életét vesztette, Oszmajev megsérült. Mindketten önkéntesként harcoltak ukrán oldalon a Donyec-medencei fronton.

A merényletek mellett több kibertámadás is történt Ukrajnában, amiért Kijev szintén Moszkvát tette felelőssé. A legsúlyosabb hackertámadás június 27-én, az ukrán alkotmány ünnepét megelőző napon történt: a Petya nevű zsarolóvírus támadta meg Ukrajnában a számítógépeket mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos, állami és magánszolgáltató-, illetve gyártóvállalatnál.

November 10-én hamis bombariadók miatt az ország tíz repülőterén állt le átmenetileg a légi közlekedés.

Kijevi vezető politikusok szerint mindezen incidensek mögött a Kreml áll, amelynek célja azt a látszatot kelteni, hogy Ukrajnában rendkívül rossz a közbiztonság.

Közben a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktus is idén a korábbi évhez képest lényegesen több áldozatot szedett. A 2014 óta tartó válság halálos áldozatainak száma mostanra meghaladta a tízezret.

Novemberben hatalmi belviszály alakult ki a kelet-ukrajnai szakadárok között, több napig jelzés nélküli egyenruhás fegyveresek tartották megszállva Luhanszk központját, végül Ihor Plotninckij, az önkényesen kikiáltott szakadár Luhanszki Népköztársaság “elnöke” lemondott tisztéről és Oroszországba menekült.

Kijev szerint a válság további mélyülésének előjele lehet, hogy december 19-én Moszkva visszahívta képviselőit a Donyec-medencei tűzszünetet felügyelő közös ukrán-orosz katonai koordinációs központból.

A magyar-ukrán kapcsolatokat jelentősen beárnyékolta, hogy szeptemberben az ukrán parlament új oktatási törvényt fogadott el, amelynek hetedik cikkelye kimondja, hogy az oktatás nyelve az országban alapvetően az ukrán. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – úgy rendelkezik, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé viszont a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi ugyan a cikkely több tantárgy oktatását európai uniós nyelveken is.

A kárpátaljai magyar szervezetek szerint a jogszabály sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit, mivel már megszerzett jogokat vesz el a nemzetiségektől, amelyek anyanyelvi oktatást jelentős mértékben szűkíti.

A 7. cikkelyt az Európai Tanács alkotmányjogászokból álló testülete, a Velencei Bizottság úgy foglalt állást: legitim Ukrajnának az a törekvése, hogy polgárainak az államnyelven, az ukránon történő folyékony beszéd elősegítésével kezelni akarja az egyenlőtlenségeket, de a jogszabálynak a kisebbségi nyelveken való oktatás korlátozásával kapcsolatos rendelkezései kiváltotta erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok indokoltak. Míg Budapest és a kárpátaljai magyarok szervezetei a cikkely módosítását követelik, addig Kijev álláspontja az, hogy azon nem szükséges változtatni. A Velencei Bizottság által tett ajánlásokat az ukrán vezetés ígérete szerint egy majdan elkészülő, a középszintű oktatást újraszabályozó törvénybe szándékozik beépíteni.

Az ukrán belpolitikában Miheil Szaakasvili volt georgiai elnök kavart vihart, akit az odesszai kormányzói posztról való távozása után Petro Porosenko elnök júliusban megfosztott ukrán állampolgárságától. Még a kormányzói pozíció elvállalásakor Szaakasvili lemondott georgiai állampolgárságáról, így ezután hontalanná vált. A nyáron külföldön tartózkodott, de szeptemberben újra visszatért Ukrajnába – gyalogosan a lengyel határon át -, majd az általa Új Erők Mozgalma néven alapított ukrajnai ellenzéki párt élén több utcai tiltakozó megmozdulást szervezett Kijevben. Az ukrán vezetéssel szembekerült politikussal szemben a főügyészség eljárást indított, azzal gyanúsítva meg, hogy erőszakos hatalomátvételre készült az országban, pénzt fogadva el ehhez a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán posztjáról leváltott és Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnök környezetétől.

Szaakasvilit december 8-án vették őrizetbe a hatóságok Kijevben azután, hogy néhány nappal korábban ezt hívei megakadályozták. Később az ügyében illetékes bíróság úgy döntött, hogy a politikus szabadlábon védekezhet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az oroszok országukba vetett hitéért mondott köszönetet vasárnap újévi beszédében.

„Az Újév nálunk mindenek előtt családi ünnep. Úgy tartjuk meg, mint gyermekkorunkban: ajándékokkal és meglepetésekkel, különös melegségben és fontos változásokat várva” – emelte ki az orosz államfő.

„Váljon jobbá minden ember és minden család élete, legyen mindenki egészséges, szülessenek gyermekek, és örvendeztessenek minket” – kívánta Putyin az új esztendőre.

„Szívből szeretném megköszönni mindenkinek az önmagába és az országunkba vetett hitet, a munkát és annak eredményeit. A megértés és a bizalom kísérjen minket” – tette hozzá a társadalmi összetartásra helyezve a hangsúlyt az orosz elnök.

A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség európai tagozatának tagjai Hosszú Katinkát választották 2017 legjobb női sportolójának. A háromszoros olimpiai bajnok magyar úszó egymás után a második évben végzett a szavazás élén.

A júliusi, budapesti világbajnokságon két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyerő, a decemberi koppenhágai rövidpályás Európa-bajnokságon pedig hat számban győztes Hosszú Katinka mögött Garbine Muguruza spanyol teniszező és Lieke Martens holland labdarúgó lett a második, illetve harmadik.

A férfiaknál Roger Federer nyert, a svájci teniszsztár ötödször kapta meg az elismerést, megelőzve a tavaly győztes Cristiano Ronaldót és a Forma-1-es világbajnok Lewis Hamiltont.

Pénteken a szervezet nemzetközi rangsorában két teniszező, Federer és az amerikai Serena Williams végzett az élen, utóbbi mögött – mindössze húsz szavazattal lemaradva – Hosszú Katinka második lett.

Antonio Guterres emlékeztetett: amikor egy éve hivatalba lépett, még arra szólított fel, hogy 2017 legyen a béke éve. “Sajnos ennek ellenkezője következett be – mondta.

A konfliktusok elmélyültek, és újabb veszélyek merültek fel. A hidegháború vége óta nem látott mértékűvé nőttek az atomfegyverekkel kapcsolatos aggodalmak – utalt Guterres Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramjára.

“A klímaváltozás gyorsabb nálunk” – figyelmeztetett Guterres, aki szót ejtett a világszerte növekvő egyenlőtlenségekről, és az emberi jogok megsértésének súlyos eseteiről is.

Az ENSZ-főtitkár ugyanakkor leszögezte: a konfliktusok rendezhetőek, a gyűlölet leküzdhető, “a közös értékeink pedig együttes erővel megvédelmezhetőek”.

“Egységesnek kell lennünk, hogy ez sikerüljön”, az egység az út, s “a jövőnk függ ettől” – mondta Guterres.

Kontra Miklós: Sült ​galamb? – Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Fórum Kisebbségkutató Intézet / Lilium Aurum, Somorja, Dunaszerdahely, 2005.

Egy-egy ​oktatási intézmény tannyelvének megválasztása vitákhoz vezethet, különösen ott, ahol több nemzetiség él együtt. Ismeretesek azok a küzdelmek, amelyeket a többségi nemzetek folytattak s folytatnak a kisebbségi tannyelvek visszaszorítására vagy száműzésére. A kisebbségi nyelvek Közép-Európában többé-kevésbé veszélyeztetett nyelvek, veszélyeztetettségük mértéke a politikai széljárásoktól függ. Ebben a helyzetben szokatlan, meglepő, egyeseket talán sokkoló kérdés lenne, ha megkérdeznénk: Ellentétes-e a magyar nemzeti érdekekkel a kizárólag magyar nyelvű oktatás? Ezt a kérdést ilyen „szent együgyűséggel”, pontosabban ennyire precízen, tudomásom szerint, először Szabó Bálint kolozsvári építész professzor fogalmazta meg. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 2004. októberében a tannyelvválasztás kérdéseiről rendezett konferenciát a szlovákiai, ukrajnai, romániai és szerbiai magyar nyelven (is) oktató egyetemek és főiskolák vezetőinek, tanárainak és diákjainak részvételével. Kötetünk e konferencia előadásait és hozzászólásait mutatja be. Az olvasó nemcsak a kisebbségi, magyar nyelven (is) oktató egyetemek és főiskolák tannyelvpolitikájával ismerkedhet meg, hanem a finn és a kanadai kétnyelvű egyetemekkel is.
Kontra Miklós

A legnehezebb évet zárta a 26 esztendeje függetlenné vált Ukrajna kötelékében 2017-ben a kárpátaljai magyar közösség, amelyet a lakosság egészét sújtó, egyre mélyülő – az anyaországi támogatások által jelentős mértékben enyhített – szociális-gazdasági válság mellett az államilag vezérelt nemzetiségi elnyomás réme is mind jobban fenyeget.

A 2017-es év Kárpátalján az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenésével kezdődött. A Nagyszőlősön vaddisznók között megjelent fertőzés csakhamar átterjedt a házi sertésekre, aminek következtében több Munkács környéki falu sertésállományát meg kellett semmisíteni. Augusztusra a súlyos gazdasági következményekkel járó állatbetegség elérte az ukrán-magyar határ tőszomszédságában található Tiszaújlakot, ahol több ezer sertést kellett kiirtani.

Katasztrofális helyzetbe került a humán egészségügy is Kárpátalján. Márciusban Hennagyij Moszkal kormányzó kérésére a magyar kormány sürgősségi támogatásként több millió forint értékű gyógyszerkészítményeket küldött Kárpátaljára a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek életének megmentésére. Röviddel ezt követően Magyarország 20 ezer adag kanyaró elleni oltóanyagot szállított az ukrajnai megyébe. Látva az egészségügy sanyarú állapotát, a kormányzat mellett a magyarországi segély- és civil szervezetek is megmozdultak, és egész évben szinte ontották a segélyeket a kárpátaljai kórházaknak. A Katolikus Karitasz életmentő készülékekkel és kórtermi berendezésekkel segítette az ungvári gyermekkórházat és a munkácsi megyei gyermekkórház onkológiai osztályát. Korszerű diagnosztikai eszközökkel támogatta a járási kórházakat és a munkácsi megyei gyermekkórház jégeső által egy évvel korábban megrongált tetőszerkezetének cseréjét a Miniszterelnökség kárpátaljai kormánybiztossága. Júliusban a kárpátaljai kormánybiztosság közvetítésével 400 ezer euró értékű kórházi eszközökhöz és berendezésekhez jutottak a kárpátaljai egészségügyi intézmények. Szeptemberben Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének elnöke felavatta a Nagyszőlősi Járási Kórház 36 millió forintnyi magyarországi támogatással felújított, 31 ezer gyermeket ellátó osztályát.

Az ukrán állam feladatait részben átvállalva Magyarország 2017-ben megnövelt mértékben folytatta – az egyházi líceumok és a beregszászi Rákóczi-főiskola, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara működésének biztosítása és fejlesztése mellett – a kárpátaljai magyar pedagógusok, orvosok, egészségügyi és művelődési dolgozók, lelkészek, újságírók, tankönyvkészítők bérkiegészítő támogatását, a Keleti Partnerség Program keretében a magyar oktatási és művelődési intézmények korszerűsítését, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program révén 4,5 milliárd forint értékben óvodák felújítását és építését. A kárpátaljai művelődési élet egyik legjelentősebb eseménye volt a mai Kárpátalja történetét a VIII. századtól 1920-ig bemutató, a magyar állam 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítás novemberi megnyitása az ungvári várban.

Valóságos mentőövet jelent a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását tekintve a magyar kormány helyi vállalkozóknak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatása, amelynek keretében 2017 végéig 7,5 milliárd forintnyi beruházás valósul meg Kárpátalján 22 ezer nyertes pályázattal, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően.

A közel négy éve háborús konfliktustól is szenvedő Ukrajnát sújtó szociális-gazdasági válságot tetézve a kárpátaljai magyarság helyzetét 2017-ben tovább nehezítette a mindinkább szélsőséges nacionalizmusba hajló kijevi nemzetpolitika, amelynek jegyében az ukrán állam fel akarja számolni a területén élő nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati, oktatási és egyéb jogait. Ennek tükrében korábban soha nem tapasztalt, provokációkkal kísért magyarellenes rágalomhadjárat indult a központi ukrán médiában, amelynek az orgánumai, minden alapot nélkülözve, szeparatizmussal és ukránellenességgel vádolják a kárpátaljai magyarokat. A kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak viszont összefogtak, és az év elején, alig egy hónap alatt 65 ezer aláírás gyűjtöttek össze az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogainak akkor még csak tervezett szűkítése ellen.

A kárpátaljai magyarságot létében fenyegető, a nemzetiségek anyanyelvű oktatását az első négy osztályra korlátozó új ukrán oktatási törvény szeptember 5-i elfogadása után a kárpátaljai magyarok – az anyaország átfogó nemzetközi támogatása mellett – Ukrajnában a leghatározottabban léptek fel a jogszabály ellen, amivel az ukrán hatalmi és nacionalista körök még bőszebb reakcióját váltották ki. Ennek egyik megnyilvánulásaként Beregszászon zömmel a Kárpátok túloldaláról érkezett ukrán szélsőségesek november elején magyarellenes megfélemlítő felvonulást tartottak.

Viszont pozitív fejleményként értékelhető, hogy Kárpátalja kormányzójával együtt a magyarok anyanyelvű oktatási jogainak megőrzése mellett állt ki határozatában a megyei tanács (közgyűlés) képviselőinek döntő többsége. A kárpátaljai magyarok és érdekvédelmi szervezeteik eltökéltek abban, hogy – az anyaország támogatásából is bátorságot merítve – töretlenül folytatják küzdelmüket szerzett jogaik megvédése érdekében.

Ezuttal sírva, szépen
Forgok meg lelkemnek régi
Gyermekes életében:
Boldog új évet kívánok.

Boldog új évet kívánok,
Mindenki tovább bírja
E rettenetet,
E szamárságot,
Mint szegény, mint bírom én, én
Gyönyörködve,
Óh én szegény
Lelki kémény.
Boldog új évet kívánok.

Ontom a füstjét
A szavaimnak,
Pólyálva és idegesen,
Be messze ringnak
Az én régi terveim,
Az én régi társaim is
De messze vannak,
Boldog új évet kívánok.

Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kívánok.

Névnap Fruzsina – görög-magyar eredetű; jelentése: vidám. Idézet

„Itt van tehát: megjött az Új év, 

Mint biztató előlegem; 

Háromszázhatvanöt nap-éjre 

Halvány reményszínt hoz nekem.” 

Arany János

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

Az évkezdet napja hosszú történeti fejlemény eredménye. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Hazánkban az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik. 13. századi okleveleink utalnak arra, hogy itáliai eredetű szokásként meghonosodott e napon a királyi adományozás. Ki-ki a mestersége szerszámait mutatta be, s ezután megkapta járandóságát. Egyes kutatóink e hagyomány továbbélését látják néhány, a századfordulón, sőt e században keletkezett leírásban. Erdélyben például a Teleki grófok egyik uradalmában újév napján köszönteni mentek az uradalomcselédei szerszámaikkal, munkájukat mímelve. Hasonló leírásokat olvashatunk erdélyi falusi bérlők udvarában megjelent béresekről is, akik az ostorpattogtatást, kolompolást, zajcsapást addig folytatták, míg az ilyenkor szokásos pénzjárandóságukat meg nem kapták. Az ország más részeiről elszórt adatok vannak arról, hogy a pásztorok ezen a napon nagy zajjal keresték fel gazdáikat, hogy ételt, italt és pénzadományt kapjanak. Az újévi köszöntésnek, különösen a diákok adománygyűjtő rekordálásának hagyományáról és tiltásairól a 16. század óta vannak történeti adataink (Dömötör T. 1964a: 36, 43, 160–161; Bálint S. 1976: 130–131).

A változó évkezdet következtében az évkezdő szokások és hiedelmek széthúzódtak az adventi időszak kezdetétől március elejéig. A változó évkezdetre utal az újév kiskarácsony elnevezése is. Az utóbbi közel másfél százados néprajzi leírások jól körvonalazzák a január 1-jéhez fűződő hagyományainkat. Ezek java része – mint a legtöbb ünnepi alkalomkor – a gazdasági élet, a háztartás, a család és az egyén szerencséjét kívánta megalapozni jóslással, varázslással, mágikus praktikákkal. Vannak köztük országosan elterjedt, ma is ismert szokások és hiedelmek, és vannak helyi hagyományok.

A gazdasági élet kedvező alakulását nagymértékben befolyásolta az időjárás, így nem véletlen, hogy az ünnepek, jeles napok szinte kivétel nélkül az időjárásjóslás alkalmai is voltak. „Ha újesztendő napján szép napfényes üdő van, az jó esztendőt jelent” – tartották például a bukovinai magyarok (Bosnyák S. 1977: 164). A jugoszláviai magyarok népi időjárásjóslása szerint „január 1. Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. Kopácson azt tartják, ha süt a nap, sok hal kerül {7-110.} a hálóba. Szerémségben mondják, ha olvadni kezd, sok bor terem. Másutt azt tartják, ha újesztendő napján szép fényes az idő, jó esztendő lesz” (Penavin 1983: 108).

A moldvai magyaroknál a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokás él. Újév reggelén felkeresik a házakat, és búzát vagy búzán kívül kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magvát szórják szét, miközben jókívánságokat mondanak: „Adjon isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”; vagy: „Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!” (Bosnyák S. 1980: 117).

A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak. Újévkor is szokás a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek.

Az állattartással kapcsolatos újévi hagyományok között megtaláljuk a tyúkok abroncsból etetését (az analógiás mágia szép példája), mely sokfelé Luca-napi szokás. Azért tettek a tyúkok köré abroncsot, hogy szét ne széledjenek és egész évben hazatojjanak. A moldvai magyaroknál az újévi gabonamagvakat, melyeket a köszöntők szórtak szét, összeseperték és a tyúkoknak adták. Hajdúböszörményi hiedelem szerint jó tojók lesznek a tyúkok, ha újévkor mindegyiket átdugják a létra fokán.

Újévi első látogatónak férfit vártak, sőt várnak ma is, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Volt azonban az állattartással kapcsolatosan is jelentősége. Ugyanis férfi látogató esetén hím állatszaporulatra, nő esetén nőstény állatokra számítottak a következő esztendőben. Gyimes-völgyben ezt így fogalmazták meg,: „Ha férfi lép bé előbb a házba, akkor mind berbécsek lesznek a báránykák, s mind bikák lesznek a borjúk, azt tartottuk. Ha fejérnép jő bé, akkor mind ünők lesznek a borjúk, s nyöstények lesznek a bárányok” (Bosnyák S. 1982: 105). Szalontán is úgy tartották, hogy ha férfi, cigány vagy kéményseprő lép először a házba, az fiút vagy hímállatot jósol. A nő azonban szerencsétlenséget, vagy a szaporulatban lányt, illetve nőstény állatot jelez.

Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Jászdózsán ezt így fogalmazták meg: „Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a házból, mert elszáll a tehén haszna” (Gulyás É. 1976: 149). A bukovinai és moldvai magyaroknál ezen a napon, ha kiseperték a házat, eltették a szemetet, mert attól tartottak, ha kidobnák, ezzel a szerencsét vetnék ki. A Gyimes-völgyi magyarok a trágyát sem vitték ki az istállóból. Általában munkatilalom volt, mint a legtöbb jeles napon. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Mosni már karácsony első napjától tilos volt január 2-ig. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a házban, mert – a száradni kitett bőrök példáján – az sok elhullott állatot jelentene a következő évre. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben. Ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni. Úgy tartották, akit ezen a napon megvernek, azt egész esztendőben verni fogják.

Szokás volt újévkor korán reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. A szegedi tájon például az újkígyósiak a kútnál mosdottak, korán kelve. Napközben sem fekszenek le, hogy a következő esztendőben nehogy betegesek legyenek. A tápaiak szerint a fekvő betegeknek is fel kell kelniök ezen a napon, nehogy egész évben az ágyban feküdjenek. Tartózkodnak az összeszólalkozástól is. Kerülik a kölcsönkérést. „Deszken, aki leghamarabb fölkel, elmegy a kútra és vizet hoz. Amikor bejön a szobába, megkérdezik tőle, hogy mit hozott. Ő erre háromszor azt mondja: erőt, egészségöt, áldást, békességöt, szöröncsét! Régi ószentiván hagyomány szerint aki újév napján vizet hoz a kútról, a kapun két kannával beönt, hogy ömöljön a pénz is be a házba” (Bálint S. 1980b: 241). Aki hajnalban elsőként merít a kútról, úgy vélték, aranyosvizet merít, mely szerencsét {7-111.} hoz. Ebből a vízből a családtagokat is megitatták. Sarkadkeresztúron úgy mondták: „Ha újévkor valaki először visz vizet, az elviszi az »aranyvizet« és abban az évben mindenbe szerencséje lesz” (Bondár 1982: 12).

Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, kikaparná a szerencsét, vagy például Jászdózsán úgy mondják, kirepülne a szerencse. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előretúrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a kővetkező esztendőben. Hajdúszoboszlón azonban tilos volt a kása evése, mert attól tartottak, hogy kiütésesek lesznek.

Sárkeresztesen rétest sütöttek azzal a magyarázattal, hogy „hosszúra nyújjon az esztendő, sokáig éjjenek” (Gelencsér 1981: 192). Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Az Ipoly menti palócoknál, például Pereszlényben túrós rétest fogyasztanak, hogy hosszú életűek legyenek. A mákos ételt viszont tiltották abban a hitben, hogy sok lenne a bolha a következő esztendőben a háznál. Az Ipolyhídvégiek a nyúl fogyasztásától tartózkodtak, mert elvihetné a szerencsét (Csáky 1987: 72). A Tápió menti falvakban többek között többféle rétest is sütöttek, hogy ezzel „nyújtsák a gazdaságot” (Barna 1985b: 766).

Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Jászdózsán tükröt tettek a fejük alá, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.

Lónyán a hagyományos újévi étel a kocsonya volt. A kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy (Babus 1976: 103).

Újévhez kapcsolódó dramatikus szokásokról csak elszórt adataink vannak. Például a Somló-vidéken újév napján egy legényt öregembernek öltöztettek, akit egy gyerek végigkorbácsolt a falu utcáin, ezzel jelezve, hogy az újesztendő kikergette az óesztendőt (Relković 1928: 103).

A kimondott szó varázserejébe vetett hit az alapja a köszöntés szokásának. Újévkor, akárcsak majd mindegyik ünnepen házról házra jártak köszönteni a felnőttek és a gyerekek. Legismertebb énekük

1. Új esztendő, vígságszerző mos’ kezd újulni,
   újulással, víg örömmel mos’ kezd hirdetni.

Ehhez általában valamilyen tréfás adománykérés kapcsolódott, például Nagyszalontán (Bihar m.):

{7-112.} Diksi-buksi garajcár, bújj ki az ablakfián! Tyúk ide, búbos, kalács ide, fonatos! A gazdasszony piros, a jánya takaros, az ura bakkancsos. (MNT II. 1. sz.)

Kalotaszegen reggel indultak újévet köszönteni. A kalotaszegi szokásokat bemutató monográfia e köszöntők sokféleségéről ad számot, a múlt századi gyűjteményekből ismert szövegektől a tankönyvekből tanult rövid versikékig, régies hangulatú rövid köszöntőkig. Az utóbbira példa:

Tudom disznót, jót öltetek, Kolbászt, májast töltöttetek, Ha engem nem részesíttek, Több újévet ne érjetek! (Vasas–Salamon 1986: 33)

Sajátos szokások éltek egy erdélyi magyar faluban, Magyarózdon. A hajnali derengés előtt kezdtek a férfiak, legények, fiúgyerekek csattogtatni ostoraikkal, ökörcsengőt rázva. Hárman-négyen álltak össze:

– Gazduram megengedi csattogtatni? – Meg, meg. Vágjátok, hogy menjen!

Köszöntőt mondtak, sőt adománykérő rigmust is:

Eljött újesztendő Borzas szakállával Fenyegetnek ingem Kétágú korbáccsal. Ne fenyegess gazda, Tégy bort az asztalra, Majd én is eljüvek A zsíros pánkóra. Zörgetik a kócsat Pénzt akarnak adni, Ha ötvenhányt adnak El se fogom venni, Hogyha egy lejt adnak Meg fogom köszönni…

{7-113.} Pirkadatkor indult az Aranycsitkó (általában felnőtt férfi), ott, ahol kisebb gyermek lakott, a csengőjét rázva nyihogott, és az ajtót megnyitva mogyorót, diót, almát szórt be (Horváth I. 1980: 132–134).

Vasszilvágyon még a hatvanas évek végén is jártak újévet köszönteni a fiúgyerekek. Csapatosan mentek házról házra. Engedélyt kértek: „Szabad-e újévet köszönteni?” Majd rákezdtek:

Boldog újévet! Bort, búzát, barackot, Kurta farkú malacot, Szekerembe kereket, Köcsögömbe feneket, Poharamba vörösbort, Hadd ihassak bőven, Az új esztendőben.

Végül ismét boldog új évet kívántak és a háziaktól pénzt kaptak (Tátrai Zs. gy. 1966). A zoboralji Kolonban szerencsézni jártak:

Az újévnek reggelén köszönteni jöttem, A fiúi szeretet hozott ide engem. Az úr minden jókkal a házat szeresse , A benne lakókat sokáig éltesse. Boldog újévet kívánok!

Ugyanitt a bakter a halaperdára tűzött piros almával ment szerencsézni (Brath–Sándor 1985: 8).

Ipoly menti palócoknál az újévi köszöntők ma is gyűjthetők. Egyik változatuk így hangzik

Boldog újjévet kívánok Az újj esztendőbe, Fehér kenyér dagaggyon A nyárfa teknőbe! Hús, kenyér és ruha Legyen mindig bőven A patikát felejcsük el Az ujj esztendőbe! (Csáky 1987: 68)

Az újévköszöntők többsége szilveszterhez kapcsolódik, hiszen a népi hagyomány szerint e két nap együvé tartozik.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kóródy Sándor (Daróc, 1843. január 1. – ??). Ügyvéd, író, költő, lapszerkesztő. Apja tiszttartó volt. Tízéves korában elárvult, ezután anyai nagyanyja nevelte. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Sárospatakon végezte, 1863-ban szerzett diplomát. Tevékenyen részt vett a főiskolai ifjúsági irodalmi mozgalomban. Fiatal korában többször fellépett műkedvelő színészként Újhelyen, Patakon és Beregszászban. 1864-65-ben Pesten volt joggyakornok, itt is kapcsolatban állt írókkal, művészekkel, akik nagy hatással voltak rá. 1865-ben Beregszászban nyitott ügyvédi irodát. 1866-ban állandó műkedvelő társaságot szervezett, amely aztán hosszú ideig fennállt, s jövedelmét iskolák támogatására fordította. 1872-82 között a város tiszti ügyésze volt. A nevelésügy terén és az egyházi közéletben is jelentős szerepet vállalt. A beregi egyházmegye világi jegyzője, 1883-ban pedig egyházmegyei tanácsbíró lett. 1882-től tizenhárom évig Bereg megye árvaszéki ülnöke és elnökhelyettese, valamint tiszteletbeli főügyésze volt. Részt vett a Bereg megyei Közművelődési Egyesület megalakításában is. Sikeres mozgalmat indított az irodalom és a vidéki színjátszás fejlesztéséért. 1893-ban ő hozta létre a Beregszászi Irodalom-és Műpártoló Egyesületet (BIME), amelynek első elnöke volt. 1896-ban kilépett a vármegyei szolgálatból és a máramarosszigeti református jogakadémia tanára lett. Első költeménye a Vasárnapi Újságban (1861) jelent meg. Több lap közölte humoros, társadalmi s egyéb cikkeit. 1874-től a Bereg főmunkatársa volt, amelyben 700-nál több cikke jelent meg. 1874-től 1896-ig több ízben volt a lap segédszerkesztője. Álnevei: Papra Morgó, Vérkeparti, Fa Jankó, Csergő, Gránit. Írásai jelentek meg a Beregi- és Ugocsai Naptár ban (1875) és szerkesztette a Beregvármegyei Képes Naptárt (1890, 1891) is.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.) könyve alapján.

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megkezdődik az államiság ezer évének emléket állító, 2001. augusztus 20-ig tartó millenniumi év (2000).

Petőfi Sándor 1823-ban ezen a napon született egyszerű emberek gyermekeként Kiskőrösön. Mint a világirodalom egyik lírai lángelméjét a maga korában a világ öt legnagyobb költőjeként tartották számon. Verseit több mint félszáz nyelvre fordították le, (a kínai általános iskolákban ma is tanítják Szabadság, szerelem c. versét) de prózaíróként is a legelső sorba állítják. Olvasott németül, angolul, Bem tábornokkal franciául levelezett. A szabadságot követelte hazájának és a népnek, nagy szerepe volt a márciusi napokban. Katonának állt, s minden valószínűség szerint a segesvári csatában esett el, egyes kutatók szerint Szibériába hurcolták és ott érte a halál.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

AZ ÚJ ÉV (2)

„Istennél minden lehetséges.” (Máté 19:26)

Jon Gordon a következő gyakorlatias újévi fogadalmakat ajánlja: „1) Maradj pozitív. Vagy a cinikusokra hallgatsz, és elhiszed, hogy a siker lehetetlen, vagy abban hiszel, hogy »Istennél minden lehetséges.« 2) Minden nap ébredéskor egészítsd ki ezt a kijelentést: »A célom az, hogy…« 3) Reggelenként egy séta közben gondold végig, mi mindenért lehetsz hálás. Ez elmédet a sikerre hangolja. Az ember nem tud egyszerre hálás és stresszes is lenni. A hála mozgással kombinálva kettős energialökettel és természetes antidepresszánssal ajándékoz meg. 4) Nme csüggesszen el, ahol tartasz, inkább gondolj derűlátóan arra, ahová el fogsz jutni. 5) Étkezz a régi alapelv szerint: reggel, mint egy király, délben, mint egy polgár, és este, mint egy kollégista, akinek már egy fillérje sincs. 6) Hidd el, hogy minden okkal történik, és jó dolgok származnak majd a nehéz helyzetekből. 7) Ne pazarold az energiádat pletykára, múltbeli ügyekre, negatív gondolatokra és olyasmire, amit úgysem tudsz irányítani. Fektess be a jelen pozitív pillanataiba. 8) Keress magadnak egy mentort, és te is légy mentora valakinek. 9) Három fontos dolog: erő, lelkesedés és együttérzés. 10) Ne feledd, a kemény munkát nem lehet semmivel kiváltani. 11) Összpontosíts! Kérdezd meg magadtól: »Mi a három legfontosabb dolog, amit ma meg kell tennem?« 12) Gyakorold a »semmi panaszkodás« szabályt! A panaszkodás olyan, mint a hányás, te ugyan jobban érzed magad utána, de az emberek körülötted rosszul lesznek! 13) Olvass több könyvet, mint tavaly! 14) Pihenj többet! Az alvást nem lehet dupla kávéval pótolni! 15) Lefekvés előtt egészítsd ki ezeket a mondatokat: »Hálás vagyok…-ért.« »Ma elvégeztem …-t.« 16) Képzeld el, hogy elméd egy kert. Ha egy napig kigazolod a negatív gondolatokat, és táplálod a pozitív gondolatokat, az nem sokat számít – de ha minden nap megteszed, pompás kerted lesz.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szűz Mária, Isten anyja

Karácsony nyolcada, Jézus névadása. Mária, Jézus édesanyja, az Isten Fiát szülte, ezért Isten anyja. Őt köszöntjük ezen a napon, és Kérjük, segítsen az egész év során, hogy Fiával járhassuk utunkat.
A keresztény ókorban a gondviselő Isten megengedte, hogy az eretnekségek támadásai csiszolják a kinyilatkoztatásból megismert igazságokat. Az efezusi zsinaton az Atyák megfogalmazták és hittételként kihirdették: mivel a Boldogságos Szűz Mária Jézus Édesanyja, Krisztus Istensége miatt a Boldogságos Szüzet megilleti az Istenanya cím. Urunk, Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta. Méltó, hogy az egész esztendőt az Õ anyai gondoskodásába ajánljuk.

bacskaplebania.hu

 

Búcsúzunk, búcsúztatunk, visszatekintünk…

Nem csak a hetet, 2017-et zárja mai Kopogtatónk. Nem mondhatjuk, hogy nyugodt év volt: túl vagyunk örömön, bánaton, támadásokon és jogtipráson.

Év elejétől határsorban álltunk, vízummentesedtünk, majd derült égből villámcsapásként Ukrajna Achilles-sarkává avanzsáltunk.

Bár számíthattunk rá, mégis mellbe vágott bennünket, hogy elvennénk tőlünk az anyanyelvi oktatás jogát, hogy fáklyás nacionalisták masíroznak a tereken, akik kiebrudalnának a szülőföldünkről és megmásítanák a történelmünket. Még mindig meg tudunk lepődni azon, hogy szeparatistának kiáltanak ki minket, kárpátaljai magyarokat önjelölt politikusok és ezer kilométerre élő médiaszakemberek anélkül, hogy egy percet is eltöltöttek volna a környezetünkben.

Az ország elöljárói szebb jövőről, egy európaibb Ukrajnáról beszélnek, miközben tehetetlenek a keleti háborúval szemben, az egekbe szöktek a közüzemi díjak, késleltetik a fizetéseket, melyekből egyébként is kész bűvészmutatvány életben maradni, hát még eltartani egy családot…

Nemzetiségtől függetlenül kárpátaljaiak ezrei keresnek boldogulást külföldön, szinte nincs olyan hivatás, ahol ne lenne munkaerőhiány a megyében.

De fel a fejjel! Jön a nyugdíjemelés, ahogy a pedagógusok bére is magasabb lesz – ígérik országunk vezetői, akik természetesen a saját béremelésükről sem feledkeztek meg, s akik már azt is főnyereményként élik meg, ha dulakodások és szappanoperába illő jelenetek nélkül sikerül egy tervezetet egységesen jogerőre juttatniuk.

Szerencsére nem csupán negatív dolgokról számolhatunk be.

Magyarország mellett egész Európa kiállt az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekért.

Számtalan kulturális rendezvény erősítette az összetartozás élményét megye-szerte, virágkorát éli a táncházmozgalom, sikeresek az anyaországból indított gazdaságfejlesztési programok, felújított tanintézményeket adtak át, melyekben – reményeink szerint – gyermekeink, unokáink, s dédunokáink is anyanyelvükön tanulhatnak majd. S bár utópisztikus gondolatnak tűnik, de közös munkával, erőfeszítéssel és kitartással mi is hozzájárulhatunk – egy valóban európai, toleráns Ukrajnával egyetemben – ahhoz, hogy elmondhassuk, és gyermekeink elmondhassák: Kárpátalján jó élni és jó magyarnak lenni.

Viszlát, 2017! Reménnyel, hittel, vágyakkal, bizakodással köszöntünk, 2018!

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma

Az újévhez kötődő népszokások célja, hogy segítsék a következő évi bőség megteremtését, ennek megfelelően étkeztek és cselekedtek az emberek – mondta Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia néprajztudományi intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa vasárnap az M1 hírcsatornán.

Tátrai Zsuzsanna jelezte: a lencse és a mák fogyasztása a gazdagságot segíti elő a szokások szerint, ezek az ételek a pénz bőségét jelképezik. Újévkor disznóhúst is szokás enni, mert a malac „előretúrja a szerencsét”, tilos viszont a hal, mert azzal „elúszna a szerencse”, és a szárnyas fogyasztása is.

Azt mondta: sokan korán keltek újévkor, hogy egész évben korán kelők legyenek, és nem veszekedtek, mert semmi olyat nem akartak tenni, ami egész évben ismétlődne. Hozzátette: a szemetet azért nem lehetett kivinni újévkor, mert azzal kivinnék a szerencsét a házból.

A mai petárdázáshoz, tűzijátékozáshoz hasonlóan régen ostorcsattogtatással keltettek zajt szilveszterkor, és erdélyi falvakban erre még mindig van példa. Ennek a régi szokásnak az a célja, hogy elűzzenek minden „gonosz, ártó hatalmat” – mondta Tátrai Zsuzsanna. Felhívta a figyelmet arra: újabb szokás, hogy az év utolsó estéjén az ünneplők szinte farsangi jelmezeket öltenek.

Január elsejétől hat hónapon át Bulgária tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a kelet-balkáni állam Észtországtól veszi át, majd júliusban Ausztriának adja tovább a tisztséget.

Az EU-hoz tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Bulgária most fogja először ellátni a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.
Szófia már véglegesítette programját és annak a prioritásait: az ország elsősorban a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió erősítésére, a nyugat-balkáni államok integrációjára, a kontinens stabilitására és biztonságára, illetve a digitalizációra, a versenyképesség fokozására kíván majd összpontosítani.

Az első területen belül kiemelték, hogy a gazdasági teljesítmény kulcsfontosságú Európa jövője szempontjából, és bár a helyzet összességében kedvező, bizonyos közös kihívásokra még megoldást kell találni, valamint vitát kell folytatni az euróövezet megreformálásáról és a következő hétéves uniós költségvetési ciklusról.

A Nyugat-Balkán kapcsán Bulgária hangsúlyozta: a térség országainak “európai perspektívára” van szükségük, és ehhez konkrét lépések, világos cselekvési tervek kellenek.

A biztonságpolitika és a migrációs politika területén a bolgár kormány szerint konszenzusra kell jutniuk az EU tagállamainak. Mint rámutattak, Szófia tisztességes és hosszú távú megoldásra törekszik a menekültügyi reform terén. Figyelmeztettek ugyanakkor, hogy a krízist a gyökerénél kell kezelni, a biztonsági helyzet javításához pedig erősíteni kell a határok védelmét és az információk megosztását a tagállami hatóságok között.

Aláhúzták emellett: Európa jövőbeli szerepe közvetlenül kapcsolódik a kontinens gazdaságának versenyképességéhez, ezért ennek javítása elengedhetetlen a belső piac, az innováció, az oktatás, a digitális kompetenciák fejlesztése által.

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 11-én Szófiába látogatnak, ahol a bolgár prioritásokról egyeztetnek.

Az Európai Unióban sokakat aggodalommal tölt el, hogy Bulgáriában a tavaszi választások nyomán az ultranacionalista, szélsőjobboldali pártszövetségnek tartott Egyesült Hazafiak is tagja lett a kormánykoalíciónak. A gyűlöletkeltő üzeneteiről ismert párt négy tagját adta a kabinetnek, és így az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács két formációját is az Egyesült Hazafiak politikusai fogják vezetni a következő fél évben. Valeri Szimeonov kormányfő-helyettes például “fékezhetetlen majmoknak” nevezte a romákat, Neno Dimov környezetvédelmi miniszter, aki a környezetvédelmi tanács üléseit fogja elnökölni, pedig tagadta a klímaváltozás jelentette veszélyeket.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest veszített a korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben fog ismét sorra kerülni.