Határon túli magyar portálok összesített hírei

Újabb felvételeket osztottak meg felhasználók a legnagyobb közösségi oldalon, melyek Ungváron készültek. A felvételek az Ungvári Járási Állami Adminisztráció Munkaügyi és Szociális Védelmi Hivatal épülete előtti részek és a hozzá vezető ,,út” állapotát mutatják be. Többméteres szélességű kráterek tele vízzel, melyeket még gyalogosan megkerülni is nehéz. A közösségi oldalon többen is kifejezték felháborodásukat az eset kapcsán.

A helyzet évek óta nem változik. A város más utcáiban végeznek javításokat, ellenben az Állomás (Sztancijna) utca ezen szakaszán nem. Ráadásul maga az utca a város területén található, de a hivatal a járáshoz tartozik, így még mindig nem született döntés arról, hogy ki szedje rendbe a jelzett területet – számolt be korábban az uzhgorod.in/ua hírportál.

 

Kárpátalja.ma

Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága pályázatot hirdet a Kőrösi Csoma Sándor Program és Petőfi Sándor Program ösztöndíjakra. A programok célja, hogy támogassa a Kárpát-medencében, valamint a diaszpórában élő magyar közösségeket, ösztönözze további fejlődésüket, elősegítse a Magyarországgal való kapcsolattartást. Kiépüljön, megerősödjön a külhoni magyar szervezetek intézményrendszere, amely hozzájárul a magyar nemzet összetartozásának erősítéséhez.

Pályázatok nyújthat be, aki:

• a pályázat benyújtásának időpontjában huszadik életévét betöltötte,
• legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, büntetlen előéletű, magyar állampolgár,
• közösségszervező, hagyományőrző vagy egyéb közösségi tevékenységekben aktívan vesz részt, illetve a magyar közösségek számára hasznosítható szakmai felkészültséggel rendelkezik (pl. cserkész, pedagógus, magyar mint idegen nyelv tanár, néptáncoktató, médiaszakember, könyvtáros, levéltáros, hitoktató),
• magas szintű angol nyelvtudással vagy a célország nyelvének legalább társalgási szintű ismeretével rendelkezik,
• megfelel a pályázati felhívásban meghatározott egyéb feltételeknek.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2018.március 12.

A pályázati felhívás és a jelentkezési adatlap elérhető az alábbi oldalakon: www.nemzetiregiszter.hu, www.korosiprogram.hu, www.petofiprogram.hu.

A hamis bankjegyek előfordulási gyakoriságát tekintve Kárpátalja áll az első helyen Ukrajnában – adta hírül a mukachevo.net hírportál február 13-án.

– Nyugat-Ukrajnában kerül forgalomba a legtöbb hamis bankjegy. Leggyakrabban a 200 és 500 hrivnyás, valamint a 100 dolláros és a 100 eurós címleteket sokszorosítják – közölte Ruszlan Sztrembickij, az Ukrán Nemzeti Polícia Gazdaságvédelmi Főosztályának helyettes vezetője. Később hozzátette, hogy a hamis pénz nagyobb részét a bankautomaták és terminálok feltöltésekor találják. Az álbankjegyek 80 százaléka Európából és a Közel-Kelet országaiból származik.

A hamis címletekről hiányzik a vízjel, azonban tapintásra és külső kinézetre nagyon nehéz megkülönböztetni az eredeti bankjegyektől.

Kárpátalja.ma

Székelyföldi kislányokat aláztak meg a temesvári sportklinikán a hiányos román nyelvtudásuk miatt.   Farkas Alpár edző beszámolója szerint a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Iskolás Sportklub U14-es korosztályú leány kosárlabdacsapata az elmúlt hétvégén Temesváron játszott az országos bajnokság elődö...

Javában zajlik a Start-up Nation Romania elnevezésű, kezdő vállalkozókat érintő pályázati program.   A kezdeti késések után mostanra minden nyertes pályázóval megkötötték a finanszírozási szeződéseket. Nagy-Imecs Péter, a Goodwill Consulting operatív igazgatója reggeli magazinműsorunkban számol...

Politikai pártok egész sora követeli Miheil Szaakasvilinek, a Ruh novih szil (Új Erők Mozgalma, RNSZ) párt vezetőjének visszatérését Ukrajnába – jelentette az Ukrajinszka Pravda a pártoknak az RNSZ Facebook-oldalán közzétett közös nyilatkozata alapján.

A nyilatkozatot az RNSZ-en kívül a Demokraticsnij Aljansz, a Hromagyanszka pozicija, a Narodnij Kontrolj, a Jevropejszka Partyija Ukrajini, a Batykivscsina, a Szamopomics, a Szvoboda és a Hromagyanszkij Ruh Hvilja ellenzéki pártok írták alá.

Véleményük szerint a hatalom politikai leszámolást követett el „az ellenzék egyik vezére” ellen, megsértve az emberi jogokat, és csorbítva Ukrajna nemzetközi tekintélyét.

„Ezt a bűncselekményt ki kell vizsgálni. Minden tisztviselőnek, aki megsértette a törvényt és munkaköri kötelezettségeit, a vádlottak padjára kell kerülnie” – áll a nyilatkozatban.

„Követeljük, hogy biztosítsák Miheil Szaakasvili visszatérését Ukrajnába, lehetőséget adva számára, hogy az ukrán törvényekkel és a nemzetközi joggal összhangban megvédje jogait és méltóságát az ukrajnai bíróságok előtt” – jelentették ki a nyilatkozatot aláíró pártok.

Az ellenzéki pártok felszólították az ukránokat, hogy támogassák nyilatkozatukat. „Akárcsak Janukovics idejében, a diktatúra szélén találtuk magunkat” – indokolják kérésüket az aláírók.
„Felszólítjuk a világ vezetőit és diplomatáit, hogy foglaljanak állást a politikai repressziók ügyében, amelyekhez az ukrán hatalom folyamodott. A bűnösök bíróságon kívüli, a legfőbb ügyész nyilatkozata általi megnevezésének gyakorlata, a nemkívánatos személyek kiűzésének gyakorlata örökre a szovjet múltban kell, hogy maradjanak” – fogalmaznak a pártok.

Meggyőződésük szerint „Porosenko elnök a törvénynek az önkénnyel való felváltásának útjára tért”.

A kilenc párt figyelmeztet, hogy az ellenzéki vezetőkkel és aktivistákkal való leszámolásra irányuló bármilyen további kísérlet konszolidált, és szilárd válaszra számíthat részükről.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy február 12-én Miheil Szaakasvilit, az RNSZ vezérét, volt grúz elnököt és Odessza megyei kormányzót őrizetbe vették Kijevben, majd Lengyelországba szállították azzal az indokkal, hogy a politikus a vonatkozó eljárás megsértésével lépett ukrán területre a szomszédos országból.

Valerija Lutkovszka, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa az eset kapcsán kijelentette, hogy Szaaakasvili visszaszállítása Lengyelországba jogos volt, azonban kérdései merültek fel a végrehajtást illetően.

Petro Porosenko elnök még 2017 júliusában megfosztotta ukrán állampolgárságától Miheil Szaakasvilit. Az indoklás szerint a politikus 2015-ben hamis információkat közölt az állampolgárság iránti kérelmében, és nem tüntette fel, hogy büntetett előéletű. A politikus tagadta, hogy aláírt volna egy ilyen űrlapot.

Ukrajna Legfőbb Ügyészsége tavaly december óta azzal gyanúsítja Szaakasvilit, hogy államcsínyt készített elő a Kreml pénzén. A bíróság előbb szabadon bocsátotta a hatóságok által előállított politikust az ellene indított eljárás lefolytatásának idejére, majd néhány nappal kitoloncolása előtt éjszakai házi őrizetet rendelt el számára.

Szaakasvilit a közelmúltban Grúziában is megfosztották állampolgárságától. Egykori hazája a kiadatását kéri. Tbilisziben azzal vádolják őt, hogy elnöksége idején visszaéléseket követett el.
Január 3-án a kijevi körzeti fellebbviteli bíróság elutasította Szaakasvilinek az Állami Migrációs szolgálat elleni keresetét, amelyben kérte, hogy ismerjék el menekültnek. Szaakasvili ugyancsak pert indított ukrán állampolgárságától való megfosztása miatt.

Kedves hallgatók: ezúttal pörögni fogunk! Csupa gyors és szupergyors, ultragyors, ritmusos felvétel szól, de nem csak a hard rock és a heavy metal, speed metal háza tájáról válogatok, hiszen a kevésbé vagy egyáltalán nem érces, nem fémes zenék is lehetnek vérpezsdítően dinamikusak. Mondom ezt azért,...

„Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.”(G.B.Shaw) Vendégem víg kedélyű postás is lehetne, akinek örömmel nyitnak ajtót az emberek, vagy türelmetlenül lesik a kapuban, hogy érkezik-e már a küldeménnyel. Lehetne papírcsákós, fütyörész...

Emelkedett a keretszám a szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor Program és a diaszpórára összpontosító Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjpályázatain.

Potápi Árpád János államtitkár nevezte így a Nemzetpolitikai Államtitkárság által 2013-ban elindított Kőrösi Csoma Sándor Programot, és az ennek mintájára 2015-ben indított Petőfi Sándor Programot. A folytatásukról és a fejlesztésről tartott sajtótájékoztatón beszámolt dr. Grezsa István, a két programot felügyelő miniszteri biztos, vendégként pedig részt vett dr. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott püspök, valamint Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa.

Az egyházi személyiségek jelenléte nem volt meglepő, hiszen a tájékoztatóra szóló meghívó jelezte, hogy a 2018/19-es programévre első alkalommal hirdet a Nemzetpolitikai Államtitkárság egyházi ösztöndíjat a KCSP keretében.

Az eddig megtett útról Potápi Árpád János a zászlóshajó metaforát használva kifejtette, hogy ezeken a fiatalokon keresztül, akik a két programban részt vesznek, kerül közelebb Magyarország a diaszpórában, illetve a szórványban élő magyarsághoz, azok jelzései pedig közvetlenül a fiatalok segítségével jutnak el a nemzetpolitikával foglalkozókhoz. Rengeteg értékes tudással gyarapodtunk általuk – szögezte le, majd gyors áttekintést nyújtott számadatokkal szemléltetve.

A KCSP 2013-as kezdeténél 47 ösztöndíjast küldtek 16 olyan országba, ahol nagyobb magyar diaszpóra van. A pozitív visszajelzések hatására növelték mind a kiküldöttek, mind a célterületek számát, így 2017-ben már 115 ösztöndíjas érkezett 21 országba. Idén 35-tel több, összesen 150 ösztöndíjas utazik a program keretében. A PSP 2015-ben 50 fiatalt indított a Kárpát-medencei magyar szórványokhoz, tavaly már 65-re emelték a létszámot. Idén ez újabb 10 fővel emelkedik.

A MÁÉRT, illetve a Diaszpóra Tanács eszmecseréin évek óta elhangzik az az igény, hogy szükség lenne lelkipásztorokra is a magyar közösségekben. Ezért idén a KCSP keretében kiutazó 150 ösztöndíjasból 30 fő kifejezetten egyházi feladatokat lát majd el. Ebben a programrészben a történelmi egyházakhoz tartozók vehetnek részt, akik számára püspöki ajánlólevél szükséges.

Dr. Grezsa István kiegészítésül hozzátette, hogy három éve, amióta Potápi Árpád János megbízásából felügyeli a programokat, vissza-visszatér ez az igény, hiszen pásztor nélkül szétszéled a nyáj, ezért a diaszpóra kérésének is eleget téve, keresik a megoldást.

A feltételek azonosak a korábbi kiírásokéval, hangsúlyozva, hogy a magyar állampolgárság követelménye nem kell, hogy egyszersmind magyarországi lakóhelyet is jelentsen. Ezzel kapcsolatban rögtön elhangzott egy kérdés, vajon mi történik azokkal a felvidékiekkel, akik csak titokban vehették fel a magyar állampolgárságot? Az államtitkár és a miniszteri biztos egybehangzó válasza az volt, hogy mindig teljes diszkrécióval kezelték a személyes adatokat, s az ezekkel kapcsolatos esetleges megkeresésre nem adnak felvilágosítást.

A Felvidék.ma kérdése az új egyházi ösztöndíjasokra vonatkozott: ha nem akarják növelni a Kárpát-medencei paphiányt, vajon kikből válogatják az ösztöndíjasokat?
Potápi Árpád János erre azt válaszolta, hogy teológushallgatókat, diakónusokat is várnak, akiknek a diaszpóra egyházi szervezeteihez kell kapcsolódniuk, azok jelölik ki a feladataikat.

Ez most olyan úttörő program, amelynek tapasztalataiból alakítják ki jövőre a továbbiakat.
A sajtótájékoztatót követő informális beszélgetésben dr. Cserháti Ferenc püspök elmondta, egyike volt azoknak, akik a Diaszpóra Tanácsban kérték ennek a kérdésnek a megoldását, és ő sem szeretné a magyarországi papságból pótolni a külföldi hiányt, de sokéves tapasztalatai alapján tudja, milyen fontosnak tartják a diaszpórában szolgáló egyházi vezetők a világiak bevonását, akik nagyon sokat tudnak segíteni számos területen.

Végezetül: a programokra, mint az államtitkári tájékoztató többször is felhívta a figyelmet, mától, azaz február 15-től lehet jelentkezni március 12-ig. Az új pályázati felhívások elérhetők a www.nemzetiregiszter.hu oldalon és a két program honlapjain: www.korosiprogram.hu és www.petofiprogram.hu.

A munkácsi Balog Anasztazia képviseli Kárpátalját a Tehetséges gyerekek Ukrajnában 2018 kijevi döntőjében március 16-án – adta hírüla mukachevo.net hírportál

A győztes képviselheti országunkat a kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő San Remo Junior nemzetközi énekversenyen április 18-án Olaszországban.

A neves versenyen 6 és 15 év közötti szólisták mutatják be tehetségüket.

Kárpátalja.ma

Tiltott alkohol előállításának gyanúja miatt tartott razziát Ungváron az Ukrán Állami Fiskális szolgálat (adóhivatal) a Kárpátaljai Megyei Ügyészség eljárási útmutatása alapján – tudatta a pmg.ua hírportál.

A razzia során közel 4000 üveg feketén előállított alkoholra (vodka), és 800 liter műanyag palackokban tárolt tiszta szeszre bukkantak. Megtalálták továbbá az előállításhoz szükséges eszközöket is.

A hamisításban résztvevő személyek 17000 hrivnyától 34000 hrivnyáig terjedő pénzbüntetésre számíthatnak.

A rendőrség nyomozást indított az ügyben, s már be is nyújtottak a vádiratot a bíróságon.

Kárpátalja.ma

Mindenki számára fontos szempont, hogy béke legyen azokban az országokban, ahonnan az illegális migráció kiindul, ugyanis az illegális bevándorlással növekszik a terrorveszély – jelentette ki Vargha Tamás, a védelmi minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően.

Az államtitkár elmondta, Magyarország a béke szigete, ugyanis az ország Európában a legbiztonságosabbak közé tartozik. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, sokat tesz a honvédség és a rendőrség a határ védelmével – húzta alá.

Vargha Tamás a migrációval összefüggésben kiemelte: az a tény, hogy a NATO iraki szerepvállalásának növelése mellett döntött csütörtökön, segít abban, hogy minél hamarabb rend és béke legyen az országban. Mint elmondta, Magyarország tavaly év végén határozott arról, hogy kétszáz főre emeli iraki kontingensének létszámát. A NATO-missziókban a létszámarányt tekintve Magyarország kiemelkedő a többi tagország között a mintegy ezer fős nyugat-balkáni, iraki, valamint afganisztáni hozzájárulásával – húzta alá.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a NATO és Ukrajna védelmi miniszteri bizottsági ülésének megrendezését Magyarország korábban megvétózta, így a kétnapos brüsszeli védelmi miniszteri találkozón ezt az ülést nem tartották meg.

Vargha Tamás kijelentette azt is: minden elvvel és vállalással szembemegy az ukrán oktatási törvény. Ameddig ez meg nem változik, addig Magyarország álláspontja sem változik. Mindaddig, amíg jogi garanciákat nem kap Magyarország arra, hogy az oktatási törtvény megváltozik, és nem érinti hátrányosan az ukrajnai magyar kisebbséget, addig nem járul hozzá semmiféle tárgyaláshoz Ukrajnával sem a NATO-ban, sem pedig az Európai Unióban – szögezte le.

Az ukrán fél korábban ígéretet tett arra, hogy figyelembe veszi a magyar álláspontot és az alapján lépéseket fog tenni, azonban ez idáig nem történt érdemi elmozdulás – tette hozzá.

Magyarország felszólítja Ukrajnát, hogy “a nemzetközi hazugságkampány helyett függessze fel az oktatási törvény végrehajtását”, amíg a kárpátaljai magyarokkal meg nem állapodik az összes részletkérdésről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-nek telefonon nyilatkozva.

A tárcavezető Szófiában az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön kezdődődött, kétnapos informális találkozóján vesz részt.

Mint mondta, pénteken a tagjelölt államokkal közösen tanácskoznak, és az európai térség biztonsági kérdéseiről beszélnek. A biztonság kérdésköréhez alapvetően hozzátartozik, hogy azok az országok, amelyek az európai integráció felé akarnak haladni, milyen módon tartják tiszteletben az európai szabályokat, így a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat – jelentette ki. Hozzátette: az európai integráció felé törekvő Ukrajna az elmúlt időben súlyosan megsértette azokat a nemzetközi jogszabályokat, amelyek a kisebbségek jogainak védelmére vonatkoznak, és amelyek betartását az EU is szigorúan megköveteli.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Ukrajna “nemzetközi hazugságkampányt indított Magyarországgal és a kárpátaljai magyarokkal szemben”. Ukrajna ugyanis azt híreszteli, hogy a kárpátaljai magyarok nem mentek el egy olyan egyeztetésre az ukrán kormánnyal Kijevbe, ahol a már elfogadott ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos konzultációra került volna sor a Velencei Bizottság előírásainak megfelelően – magyarázta.

Közölte: ezzel szemben a valóság az, hogy az ukrán kormány egy olyan új törvényről akart volna egyeztetni a kárpátaljai magyarokkal, amely a már elfogadott oktatási törvényre alapult volna. Tehát nem az oktatási törvénnyel kapcsolatos konzultációra hívták őket, és ha a kárpátaljai magyarok elmentek volna erre a találkozóra, akkor azzal “gyakorlatilag jóváhagyták volna azt az oktatási törvényt”, amely súlyosan sérti a nemzetközi jogszabályokat, a kárpátaljai magyarok jogait, és amelynek a módosítására hívta fel az Európai Unió és a Velencei Bizottság Ukrajnát – mutatott rá.
A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország felszólítja Ukrajnát, hogy “a nemzetközi hazugságkampány helyett függessze fel az oktatási törvény végrehajtását”, amíg a kárpátaljai magyarokkal meg nem állapodik az összes részletkérdésről. Ukrajnának végre meg kell kezdenie az egyeztetést a kárpátaljai magyarokkal – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Úgy vélte, ezt a “hazugságkampányt” azért indította Ukrajna, hogy elfedje: “fittyet hánynak a Velencei Bizottság döntésére”. Sőt, megkezdték az oktatási törvény végrehajtását, hiszen arról értesítették a kárpátaljai magyar iskolákat, hogy szeptembertől a világirodalom oktatását már ukrán nyelven kívánják megkezdeni – fűzte hozzá.

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán.

Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. A testület úgy foglalt állást: legitim Ukrajnának az a törekvése, hogy polgárainak az államnyelven, az ukránon történő folyékony beszéd elősegítésével kezelni akarja az egyenlőtlenségeket, de indokoltak a jogszabálynak a kisebbségi nyelveken való oktatás korlátozásával kapcsolatos rendelkezései által kiváltott erőteljes ukrajnai és nemzetközi bírálatok.

Az est olyan volt, mint az ében,
fekete fáklyaláng kezében,
a háztetõkig nõtt az árnyék,
s az alkony, mint egy némajáték:
felhõk bíborba mártott ujja
a nap a csendtõl megvakulva
a rét, a tóba hulló erdõ
holdszemû éjbõl felderengõ
viasz-csomó, tûztestû sárkány,
lobogva nyargal át a járdán.

Már érkezik fekete lábakon,
a hold mögül süvölt a fájdalom,
szilaj küzdelem alatt felnyerít,
útját sziklák keresztezik.
Sötét utcák kövein bolyong,
körötte csend, csak néha-néha zsong
egy lámpabúra a terek között,
csomóssá dagad fényein a köd.
Megáll egy percre, minden elmerül,
tékozló fénye cseppfolyósra hûl.

Szalagok bomlanak a hold alatt,
feszes zsinórnak képzeled magad,
eltépõdsz, átfeszülsz a tárgyakon,
s a néma súlytalanságban hagyom,
hogy eltépj, megfeszíts, kínt okozz,
s halott csillagként fölöttem forogj.

A Fehér Ház is Oroszországot okolta csütörtökön a tavalyi súlyos számítógépes támadásokért, amelyek Ukrajnában kezdődtek.

A Sarah Huckabee Sanders szóvivő aláírásával este kiadott közleményben leszögezték, hogy a NotPetya néven ismertté vált, 2017-es kibertámadás “a Kreml azon erőfeszítéseinek sorába illeszkedik, amelyekkel megpróbálja destabilizálni Ukrajnát, és egyúttal még egyértelműbben jelzi Oroszország részvételét a konfliktusban”. A közlemény szerint “ez olyan vakmerő és felelőtlen kibertámadás volt, amelynek meglesznek a nemzetközi következményei”.

A közleményt azt követően adta ki a Fehér Ház, hogy az Egyesült Királyság kormánya is Oroszországot tette felelőssé a számítógépes támadásért.

A Politico című lap megkérdezte a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivőjét, Marc Raimondit, hogy vajon a Fehér Ház milyen nemzetközi következményekre célozhatott. A szóvivő azzal válaszolt: “nem fogjuk megtáviratozni erőfeszítéseinket”. A NotPetya zsarolóvírussal 2017 júniusában az ukrán pénzügyi rendszert próbálták megbénítani, tönkretéve az ukrán központi bank, a kijevi repülőtér és a csernobili atomerőmű számítógépes rendszerét is. A vírus azonban nemcsak Ukrajnában, hanem Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában mintegy 60 ország 200 vállalatának számítógépes hálózatát is megkárosította.

A Politico című lap emlékeztetett arra, hogy a NotPetya támadás zsarolóvírusát részben az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) megszerzett hacker eszközökkel terjesztették el a különböző hálózatokon.

A The Wall Street Journal információi szerint az amerikai kormányzat eredetileg a britekkel összehangolva szerette volna kiadni közleményét, de ez a floridai középiskolában történt lövöldözés miatt végül nem történt meg.

Petro Porosenko ukrán államfő felesége szerdán egynapos munkalátogatásra érkezett megyénkbe. A nap folyamán egyes információk szerint hét helyszínre látogatott el, köztük négyre az újságírók kíséretében.

Reggel Marina Porosenko részt vett az Inkluzív Erőforrásközpont ünnepélyes megnyitásán Ungváron. Az intézményt a Miniszteri Kabinet tavaly júliusban hozott határozata értelmében hozták létre a 2–18 éves korú fogyatékos gyerekek pedagógiai fejlesztése érdekében. A központban 9 helyiséget rendeztek be, a bútorok, a műszaki felszerelés, a fejlesztő játékok és egyéb kellékek megvásárlására 150,5 ezer hrivnyát fordítottak. Az Ungvári Városi Tanács következő ülésszakán további 3,2 millió hrivnyát terveznek kiutalni a központ szükségleteinek – munkabér, kommunális díjak – finanszírozására. A jövőben 12 szakember végzi majd a városban élő 383 sajátos oktatási igényekkel bíró gyermek fejlesztését.

Az államfő felesége fontosnak tartja, hogy minden érintett számára elérhetővé váljon a befogadó oktatás. Az inkluzív pedagógia az ép és a fogyatékos gyermekek egyenértékűként való elfogadása. Nem csupán a sérültek és épek közösen végzett tanulását, hanem az adott iskolai közösségbe történő teljes befogadását, optimális fejlesztését jelenti. Jelenleg Kárpátalján 141 iskolában van inkluzív oktatás, amely 298 gyereket érint. Ám ez az említett kategóriába tartozók csupán 1,5%-át teszi ki.

Marina Porosenko látogatásának következő állomása az Ungvári 20. Számú Lider Középiskola volt, ahol a first lady az ATO-ban szolgáló katonák iskolás gyerekeivel közösen kitöltötte a Béke Könyvét. Ez egy összukrajnai projekt, amelyet 2014-ben indítottak útjára. A hatalmas könyvbe családi fotókat ragasztanak, és beírják kívánságaikat azok a gyerekek, akiknek a szülei Ukrajna keleti régiójában harcolnak. Kárpátalja a 19. olyan megye, amely csatlakozott a sajátos békeprojekthez, és azért esett a választás az említett iskolára, mivel a 128-as hegyi dandár állomáshelyének szomszédságában található, és sok katonaszülő gyereke tanul az intézményben.

Ezután Marina Porosenko és Hennagyij Moszkal, megyénk kormányzója a közigazgatási hivatal oszloptermében aláírták a Porosenko Jótékonysági Alapítvány A befogadó oktatás – a nemzet öntudatának szintje elnevezésű projektjéhez való csatlakozásról szóló memorandumot. Kárpátalja tizenegyedik megyeként csatlakozott az Ukrán Oktatásügyi Minisztériummal közösen elindított projekthez, amelyet 3 éve hoztak létre, és azóta sikeresen működik az országban. Ezt követően Marina Porosenko átnyújtotta megyénk vezetőjének az Alap által kidolgozott típusprojekteket, médiatékák és erőforrásszobák leírását, melyeket a regionális fejlesztési, építési és lakásgazdálkodási minisztérium is javasol az új típusú oktatási terek kialakításához.

A találkozón úgyszintén jelen voltak a járási, városi és kistérségi vezetők, akikkel Hennagyij Moszkal aláírta az Inkluzív Erőforrásközpontok létrehozásáról szóló egyezményt. A tervek szerint 2018. szeptember 1-ig Kárpátalján 18 ilyen központ nyílik majd. Az inkluzív iskola fő jellemzői között meg kell említeni, hogy a pedagógusok felkészültsége, a tanítási programok, a tárgyi feltételek biztosítása révén alkalmazkodni tud a gyermekek különböző személyiségjegyeihez, haladási üteméhez, tanulási stílusához. Az inklúzió során a fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek együtt nevelésén, fejlesztésén túl az érintett tanulót szociálisan is befogadja az intézmény gyermek- és felnőtt közössége, s ez a diszkrimináció elleni küzdelem feltétele.

Marina Porosenko látogatásának utolsó állomása a nevickei vár volt, ahová szintén Hennagyij Moszkal kíséretében látogatott el. A történelmi műemlék restaurálása az idén fog megkezdődni a nemrég európai uniós pályázaton nyert pénzösszegből (több mint 10 millió hrivnya), valamint a helyi költségvetésből kiutalt 500 ezer hrivnyából. Elsősorban a központi torony felújítására, a tető faszerkezetének cseréjére, a kisbástya és a romok konzerválására fogják fordítani a rendelkezésre álló összeget. Ezenkívül a tervek között szerepel a vár területének rendezése és megvilágítása, valamint egy kilátó kialakítása.

Rehó Viktória

A Borussia Dortmund, az Arsenal és az AC Milan is győzött a labdarúgó Európa Liga egyenes kieséses szakaszának első fordulójában, párharca csütörtöki első mérkőzésén.

Az angol és az olasz csapat egyaránt idegenben nyert 3-0-ra, a német együttes pedig hazai pályán győzte le fordulatos meccsen 3-2-re az Atalantát.

Európa Liga, a 16 közé jutásért, 1. mérkőzések:

FCSB (román) – Lazio (olasz) 1–0
Partizan Beograd (szerb) – Plzen (cseh) 1–1
Olympique Lyon (francia) – Villarreal (spanyol) 3–1
Napoli (olasz) – RB Leipzig (német) 1–3
Celtic Glasgow (skót) – Zenit (orosz) 1–0
AEK Athén (görög) – Dinamo Kijev (ukrán) 1–1
FC Köbenhavn (dán) – Atlético Madrid (spanyol) 1–4
Olympique Marseille (francia) – Braga (portugál) 3–0
Östersund (svéd) – Arsenal (angol) 0–3
Ludogorec (bolgár) – AC Milan (olasz) 0–3
Real Sociedad (spanyol) – Red Bull Salzburg (osztrák) 2–2
Szpartak Moszkva (orosz) – Athletic Bilbao (spanyol) 1–3
OGC Nice (francia) – Lokomotiv Moszkva (orosz) 2–3
Borussia Dortmund (német) – Atalanta (olasz) 3–2
FK Asztana (kazah) – Sporting Lisabon (portugál) 1–3

kedden játszották:

Crvena zvezda (szerb) – CSZKA Moszkva (orosz) 0–0

A visszavágókra jövő héten kerül sor. A sorozat fináléját május 16-án, Lyonban rendezik.

Munkácsot is elérte az új, „Házasságkötés egy napon belül” elnevezésű kísérleti program – számolt be a mukachevo.net hírportál február 15-én.

A szerelmesek napján, február 14-én a Miss Munkács 2014 szépségverseny győztese, Karolina és vőlegénye, Jura kötött házasságot a munkácsi várban. A fiatal pár már a második, akik úgy döntöttek, hogy a „Házasságkötés egy napon belül” program keretében mondják ki a boldogító igent. Az első ilyen ceremónia januárban volt.

Ungváron már 2017 januárjától tartanak Las Vegas-i gyorsesküvőt, míg Técsőn ez év januárjától választhatják a párok ezt a lehetőséget. Egy év alatt több mint 200 pár döntött úgy a megyeszékhelyen, hogy e lehetőséggel élve mondják ki a boldogító igent.

A program lényege, hogy a szokásos harminc napos határidővel szemben a házassági kérelem bejegyzésétől számított egy napon belül házasságot lehet kötni.

Kárpátalja.ma

Lövöldözés történt egy ungvári éjszakai bárban szerda éjjel. Halálos áldozata nincs az incidensnek, viszont egy 24 éves fiatalember megsérült a támadás során – számolt be róla a mukachevo.net hírportál.

Az elkövetőt keresik, személyazonossága egyelőre ismeretlen. A rendőrség nyomozást indított az ügyben tiltott fegyverhasználat és vandalizmus vádjával.

Kárpátalja.ma

A kivégzésre a kelet-ukrajnai konfliktus térségében egy újoncavató szertartás során került sor; a két, szándékos emberöléssel gyanúsított katonát őrizetbe vették – közölték helyi tisztségviselők csütörtökön.

Az áldozatok az ukrán haditengerészet tagjai voltak. Holttesteikre abban a házban találtak rá, ahol ideiglenesen laktak – közölte az ukrán hadsereg egy szóvivője. Larisza Szargan, az államügyészség szóvivője a Facebookon azt írta, hogy a lövöldözés a Mariupoltól 10 kilométerre található Sirokine falu közelében történt.

Az ukrán hadsereg legalább 2750 tagja vesztette életét a kormányerők és a Moszkva támogatását élvező felkelők közötti összecsapásokban az ország keleti részén 2014 áprilisa óta – mondta el Petro Porosenko ukrán elnök. A konfliktus négy éve alatt összesen több mint tízezer ember halt meg.