Határon túli magyar portálok összesített hírei

Kétségtelen, hogy a Jupiteren észlelt viharokról készültek az év legcsodásabb képei, de rendre csak egy-egy ilyen került elő. Most számos új kép érkezett.

Túlnyomóan derűs időnk lesz hétfőn, az alacsonyabban fekvő területeken köd alakulhat ki. 4 és 9 Celsius-fok körül alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet.

Marosi Anita: Hit és megmaradás – Kárpátaljai nagycsaládok. Interjúkötet. Kiadó: Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete, Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Beregszász, 2017.

Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik házasságban, családban képzelik el a jövőjüket. Célunk a kötet megjelentetésével az, hogy bátorságot, erőt adjunk a bizonytalanságban élő kárpátaljai fiatalok és idősebbek számára. Biztassuk őket, hogy az élet ajándékának elfogadása csak gazdagíthatja életüket, és örömük kiteljesedésének egyik fő forrása lehet… Török Dénes

Idén viszonylag kevesen voltak az éjféli misén Betlehemben az esős, hideg idő és az utóbbi hetek zavargásai miatt - jelentette hétfő reggel a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Felrobbantotta magát hétfőn egy öngyilkos merénylő az afgán hírszerzés (DNS) egyik kabuli épülete közelében, a támadást az Iszlám Állam vállalta magára.. A robbantásban legalább hét ember halt meg.

Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne.

Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.” (Kolossé 2, 6-7)

A karácsonyi ünnepkör nagyon sok ember számára már csak az ajándékok körül forog, és nem is gondolnak arra, hogy kivel ajándékozta meg a Teremtő Isten, a Mindenség Ura ezt a világot. Érdekes, hogy a Mikulás ünnep ellensúlyozására Luther Márton volt az, aki karácsonykor ajándékozásra buzdította az embereket. Hogy ezzel felhívja a figyelmet arra, hogy Isten az ő kegyelmével, bűnbocsánatával ajándékozta meg az egész emberiséget. Ha így tekintünk ebben az esztendőben az ünnepünkre, Jézus születésének a megünneplésére, akkor ez az a bibliai vers, amit szeretnék előhozni az olvasók, az ünneplők számára, ami bizonyosság és elmélyítést is jelent egyszerre.

„Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne.” Pál apostol az újszövetség korának első éveiben a kolosséiakról azt feltételezi, és arra épít, hogy ők már elfogadták az Urat. Ezen az ünnepen nekünk is úgy kell tekintenünk embertársainkra, mint akik már elfogadták az Urat. És akiknek ez furcsa, azok gondolkodjanak el róla. Akik úgy érzik, hogy ez egy olyan feltételezés, amelynek a bizonyítására szükség van egyen-egyenként és közösségként is, akkor azok jelezzenek, hogy így van. Ebben a világméretű zűrzavarban – és nemcsak Európában, és nemcsak a migrációs hullámok miatt –, nagyon fontos, hogy tudatosuljon ezen az ünnepen az emberekben, hogy az Isten adta a Megváltót, a megszületett Jézust. Mi már nemcsak egy kisdedet látunk a betlehemi jászolbölcsőben, hanem a halál fölött győzedelmeskedő mestert, aki Lázárt kihívta a sírboltból, és látjuk azt az Urat, aki megjelent a félelemben lévő tanítványok előtt, és azt mondta, hogy „Békesség néktek”. Nekünk látnunk kell a feltámadott Urat!

„Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne!” Ehhez szükség van ismeretekre, megtapasztalásra, bizonyosságra, és ennek a bizonyosságnak a megvallására: elfogadtuk az Urat. Pál azt mondja: mivel már elfogadtátok az Urat… Ezen az ünnepen mindenki gondolkodjon el, hogy igaz-e ez az ő életére. Ha igen, akkor kövesse Pál apostol utasításait, a Szentírás utasítását, ami a Lélek utasítása: éljetek is Őbenne!

Mit jelent Jézusban élni? Talán, ha azt mondom, hogy bűnben élni, ez még közelebb áll az emberekhez, tudják, hogy mit jelent állandóan kötődni a bűnhöz, állandóan szembesülni vele, akár elhallgattatott, akár vádló lelkiismerettel. Azt is tudják, hogy mit jelent szegénységben, betegségben, magányban, fűtetlen lakásban élni… De milyen Jézusban élni? Jó lenne, ha az emberek elkezdenék keresni a választ erre! És nem adnák fel félúton. Nem elégednének meg az ünnep fényével vagy talán az ürességével, hanem továbbmennének: mit jelent Jézusban élni?! Pál apostol, amikor azt kéri, hogy „éljetek is őbenne”, akkor nem lehetetlent kér. Lehetséges dologról van szó. Jézusban élni az én számomra azt jelenti, hogy közösségben élni Vele. Ez azt jelenti, hogy az Ige alapján elfogadott Megváltóként, Messiásként azonosulok azzal, amit tanított, amit képviselt, amilyen Ő volt. Ahogyan a Szentírásból Őt megismerhetjük. Jézusban élni azt jelenti, hogy benne lenni abban a tudatban, hogy Ő az, aki által, és akiben van a bűnbocsánatom, és van az életemnek értelme. Azt mondja Pál apostol, hogy éljetek is Őbenne. Ez azt jelenti, hogy hozzá hasonlóan, hozzá mérve.

Sokszor gondolkodom el azon, hogy milyen kevésre van szüksége az embernek ahhoz, hogy éljen, és mi milyen sokra vágyunk. És a nagyravágyásunkban milyen nagy az elégedetlenségünk. Jézusban élni valami nagyon egyszerű, s mégis a legcsodálatosabb dolgot jelenti. Mert ahogyan az úrvacsorai alkalmakon halljuk, hogy Vele együtt feszíttetünk meg, halunk meg a bűnnek és támadunk fel az örök életre – ez szerintem a legkonkrétabb megfogalmazás. Jézusban élni azt jelenti, hogy csak azt teszem, azt tervezem, arról álmodok, azért dolgozom, amiért Jézus is tenne, oda megyek el, ahová Ő is elmenne. Egy egészen más értékrendet és életet jelent.

Ez a Jézusban való élés bizonyos ütemeket is magában hordoz. Azt mondja Pál apostol, hogy gyökerezzetek meg és épüljetek fel Őbenne. Ha belecseppenünk egy ünneplő közösségbe, akkor vagy azt mondjuk, hogy nem akarjuk megzavarni az ünnepeteket, vagy azonosulunk vele. Ha belekerülünk egy olyan légkörbe, ahol valaki szomorú, gyászol, akkor vagy rászánjuk az időnket és azonosulunk vele, átérezzük a keserűségét, gyászát, és megpróbálunk vele együtt sírni, vagy ha örömről van szó, vele együtt örülni, de mindenképpen odaszánt időt jelent. És nemcsak egy találkozást, ahogyan egymással a közlekedésben találkozunk, hogy intünk a szembejövő autónak, vagy a járdán odaköszönünk egymásnak. Hanem ennél sokkal többet. Azt mondja Pál apostol: gyökerezzetek meg! Ez a történés azt jelenti, hogy nagyon szorosan ragaszkodunk hozzá, mint fa a talajhoz, a földhöz. Ez azt jelenti, hogy belőle táplálkozunk. A Jézusba való gyökerezés állandó ismeretbővülést is jelent, és megélését a Szentírásnak, az ő tanításának.

Az épülés. Épüljetek fel benne. Mi nagyon sokszor szeretnénk, úgy ahogy vagyunk, a tanítványok névsorába kerülni. Ez nem így működik. Amikor az ember találkozik az evangéliummal, az örömhírrel, hogy Jézusban életünk van és Jézus a Messiás, akkor mindenki az elejéről kezdi. És mindegy, hogy hány éves. Pál sem egy százéves fát képzel maga elé, amikor azt mondja, hogy gyökerezzetek meg benne. Hanem egy magocskát, ami kihajthat és meggyökerezhet. Ami naggyá nőhet. És ez a korunktól teljesen független. Ha az evangélium megérintette a szívünket, akkor ez az életfolyam kell, hogy bennünk is történjen. Nem véletlenül beszél Pál apostol a hitben kiskorúságról. És idős embereknek beszél erről. Ebben a bibliai szakaszban elénk kerül, hogy mi az útja a hívő életnek. Hogy megéljük a kereszténységünket. Nemcsak ünnepeljük azt, hogy Jézus megszületett, hanem valóban az életünk ennek a hatása alatt van.

Gyökerezzetek meg és épüljetek fel Őbenne! Erősödjetek meg a hit által! Ebben az esztendőben, aki így hallja az evangéliumot, és ez megérinti őt, az imádkozzon azért, hogy tudja ezeket a nagy életállomásokat követni, szem előtt tartani és ezért tenni. A meggyökerezés, a növekedés és az épülés is függ attól, hogy megmarad-e abban a közösségben. Nagyon sok karácsonyi hívő van. És újra és újra karácsonyi hívővé válnak emberek. Mert nagy ünnep, míg elmennek templomba, vagy a házukban egy olyan jelképet állítanak, ami arra utal, hogy nekik közük van Krisztushoz. Olyan furcsa, hogy a tolerancia leple alatt a tagadás és a gyávaság lelkiségével hogyan fogyatkozik meg Nyugat-Európában az adventi üzenet, az adventi díszítések Krisztusra utalása! Lassan olyanná válik, mint egy riói karnevál. Mert vannak fények, van üzlet, mozgás, van vásár, de a Krisztusra utalás szépen eltűnik, nehogy ez valakit sértsen, vagy kompromittáljon… Ezért ma azt kell mondjam, hogy mindenki tudatosan vállalja fel és jelezze, hogy Krisztushoz köze van! Az idősebb nemzedéknek van hitélménye, megtapasztalása, kötődése az Istenhez. Tudatosan adja át ezt a következő nemzedéknek! Ennek az ünnepnek különös jelzésértéke lesz, hogy az emberek odaszánják-e az idejüket, akár a tehetségüket, a talentumaikat arra, hogy jelezzék: ők Krisztushoz tartoznak, nemcsak egy szél fújta szalmaszálak ebben a világban, hanem olyan emberek, akiknek van hittudatuk, meggyökerezett emberek és épülőben vannak. Lehet, hogy valaki még nagyon az elején jár a hit útján, de azt mondja az Ige, hogy épüljetek fel. Ne ünnepi keresztyének legyünk, ne csak karácsonykor jelenjen meg az otthonunkban a bibliai üzenetnek valamilyen mozzanata! Legyen egy igeolvasás és a közös bibliaolvasás bizonyossága annak, hogy közünk van a Krisztushoz, és mi benne élünk, benne épülünk.

Azt mondja az Ige: erősödjetek meg a hit által. Az erősödés azért fontos, hogy másokon is segíthessünk. Csak az tud másokon is segíteni, aki erős abban, ami őt jellemzi, amiben él, amiben hisz. És láthatóvá kell, hogy váljon rajunk személyesen és a közösségünkön az Isten áldása, az ő munkája, megváltó csodája. A végén ezt is mondja az apostol: hálaadásotok legyen egyre bőségesebb. És itt nagyon fontos arról beszélni, hogy ez nem egy ünnepi adakozásra szólítja fel az embereket, hanem egy látásmódra. Néha elgondolkodom azon, hogy mennyire megszokottá válik a jómódunk. Olyan sokan nem gondolnak bele, hogy mondjuk negyven éve van folyóvíz az otthonukban – és van, akinek nincs. Vannak, akiknek napi néhány liter vízből kell meglenni. Ez a minden. Mi annyira megszoktuk, hogy van világításunk. Ha nem kérjük azt Istentől, hogy láttassa meg velünk, azt, aminek örülhetünk, amiért hálásak lehetünk, akkor csak azt fogjuk látni, ami nincs. „Hálaadásotok legyen egyre bőségesebb” – ez azt jelenti, hogy lássátok meg, hogy Isten mennyi mindennel ajándékozott meg.

Amikor idén együtt lesz majd a család szentese, az ünnep első, második napján – jó, hogy itt Kárpátalján is most munkaszüneti nap lett –, akkor ne csak azt az ajándékot nézzék, ami csomagolva van. Hanem lássák mögötte az ajándékozót! A kisgyereket, aki az édesanyjának készített egy kis ajándékot. Hogy a gyerek lássa az anyját, lássa az apját, aki az év nagyon sok napján fáradságos munkával keresi meg a kenyeret. És örüljön annak, hogy van családja, és legyen hálás érte, az otthonáért, a békéért, ami még van. Ez a háládatosság legyen egyre bőségesebb – ez csak akkor érthető meg és akkor élhető meg, hogyha Krisztusban gyökerezik az ember. Krisztusban él, és valahogy onnan néz ki a világra. Mert onnan, ebből a biblikus, krisztusi értékrendből lehet látni, hogy van miért hálát adni. De imádkoznunk kell, hogy lássuk meg azt, amit megköszönhetünk, amiért hálásak lehetünk. És ebből következik majd, hogy valamit megoszthatunk. Lehet, hogy valaki az idejét oszthatja meg azzal, akire nem fordítanak időt. Valaki a „van”-ját oszthatja meg, lehet ez egy tálca sütemény lesz. Lehet, hogy többet tehet valaki azért, hogy legyen egyre több gyerek, felnőtt, idős ember életében egy örömjelzés arról, hogy az angyalok valamikor nagy örömet hirdettek. Mi csak pici dolgokat tudunk tenni, de amikor valakinek örömet szerzünk, ez mind arra utal, hogy az Isten egyszer nagy örömet szerzett az egész világnak. És hirdették az örömöt a pásztoroknak, mert megszületett a világ Messiása.

Én ezzel a néhány gondolattal szeretnék áldott ünnepeket kívánni itt, Kárpátalján, de bárhol a világon, ahol majd olvassák ezeket a gondolatokat.

Zán Fábián Sándor,
a Kárpátaljai Református Egyház püspöke

Mintegy 750 híve jelölte Moszkvában vasárnap Alekszej Navalnij ellenzéki politikust a márciusi orosz elnökválasztásra.

A nap folyamán mintegy 20 orosz városban tartottak Navalnij-párti megmozdulásokat annak ellenére, hogy a Központi Választási Bizottság többször is kifejtett álláspontja szerint a 41 éves politikus nem vehet rész az erőpróbán. Ennek oka a próbaidőre felfüggesztett, gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott börtönbüntetés.
A jelölőgyűléseken a vonatkozó orosz jogszabály értelmében legkevesebb 500 embernek kellett részt vennie. A független jelölteknek 300 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy hivatalosan is elnökjelöltként jegyezzék be őket.
Navalnijt idén háromszor is letartóztatták amiatt, hogy nem engedélyezett, korrupcióellenes témájú tüntetéseket kezdeményezett.
A hétvége folyamán egyébként a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatásáról biztosította az újraválasztását függetlenként megpályázó Vlagyimir Putyin elnököt, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja pedig – saját kérésére – nem a vezetőjét, hanem a párton kívüli Pavel Grugyinin állami gazdasági igazgatót nevezte meg elnökjelöltjeként.

Névnap Eugénia – görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való. Idézet

„Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.

Márai Sándor

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

KARÁCSONY NAPJA

A család ünnepe volt a hagyományos magyar paraszti életben is. Mint minden nagy ünnep, munkatilalommal járt. Lészpeden „Karácsony napján, akkor a ganyét nem vetették ki, esszeszedték a jószág alól. Vagy ha ettünk, akkor a tányérokat sem mostuk el, akkor azt félreraktuk és másnap mostuk el” (Bosnyák S. 1980: 120). A szemetet sem vitték ki. Pereszlényben a hamut, szemetet nem vitték ki, mert úgy vélték, ezzel kivinnék a szerencsét a házból. Egerszegen, ha söpörtek, akkor is csak befelé az asztal alá. Csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Az állatoknak a takarmányt már előző nap odakészítették, Jászdózsán karácsony napján nem fésülködtek. Nem főztek, csak az előtte való napokon. Tilos volt e napon a kölcsönkérés, kölcsönadás is, mert kivinné a házból a szerencsét.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gálocsy Zoltán, Gálócsy (Ungtarnóc, 1855. december 25.  – Debrecen, 1929. december 30.). Levéltáros. Régi nemesi családból származott. 1878-ban fejezte be jogi tanulmányait Debrecenben. 1888-ban Ung megye számvivője lett. 1906-tól dolgozott az Ung megyei levéltárban. 1917-ben a levéltárosként említik. 1919-ben települt Hajdú megyébe. Az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság tagja volt. Számos, a megye múltjával foglalkozó tanulmánya jelent meg az ungvári lapokban.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Domján Edit színésznő (1932) hamar kitűnt drámák és vígjátékok vezető szerepeiben. Humor, könnyedség, és bensőséges líra jellemezte alakításait.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

MILY CSENDESEN, MILY HALKAN JŐ A CSODÁS AJÁNDÉK

„A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” (Lukács 2:12)

Amikor Ézsaiás így prófétált: „megjelenik az Úr dicsősége” (Ézsaiás 40:5) bizonyára sokan arany koronát, arany koronapálcát láttak maguk előtt. Kétségtelen, hogy a zsidók visszagondoltak Salamon uralkodásának dicsőséges napjaira, amikor annyi volt „Jeruzsálemben az ezüst meg az arany, mint a kő” (2Krónikák 1:15). Ám az a Messiás, aki Betlehemben megjelent, az alázat dicsőségét hordta. Isten, aki hadsereget és birodalmat is tudott irányitani úgy, mint a sakkbábukat, csecsemőként jelent meg, és mindenben egy fiatal pártól függött, tőlük várt szállást, ételt és szeretetet. Hogyan járnak az uralkodók a földön? Testőrökkel körülvéve, harsonákkal bejelentve, gyönyörű ruhákban, csillogó ékszereket viselve. Nemrég egy államfő az Egyesült Államokba látogatott, a poggyásza csaknem két tonna volt, minden alkalomra kétféle öltözetet vitt magával, vele volt a külön fodrásza és seregnyi más alkalmazottja. Amikor Isten e földre jött, szállása egy istállóban volt, ahol nem vették körül szolgák, nem volt más csak egy jászol, ahol az újszülött király lehajthatta a fejét. Akár rá is léphetett volna egy öszvér! Az ég fénylett az angyalóktól, de kik voltak e lenyűgöző látvány szemtanúi? Írástudatlan pásztorok, akik mások nyájait őrizték, „senkik”, akiknek még a neve sem maradt fent. 1865-ben egy episzkopális lelkész látogatott Betlehembe , és pappírra vettette a következő szavakat: „Mily csendesen, mily halkan jő a csodás ajándék! Isten áldása betölti az emberek szívét. Nincs fül, mely hallja jöttét, de ha bűn elgyötört, s megtört szíved behívja őt, Krisztus hozzád lép.”

Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Jézus születése

Nem hívatlan jön Jézus, nem a sötétből. Kiolthatatlan fényben az Atya “kinyilvánítja nekünk Őt”. A próféták sejtették, hogy az ő szavuk majd egykor fölemelkedik az Igébe, ki él örökkön és minden embert megvilágosít. — Nem hívatlan jön a Gyermek, a világ sötétjében világító Fény, mégsem fogadják Őt szívesen evilágon. A világtörténelem nem veszi tudomásul születését; halálát is, mint kínos közjátékot, csak pár sorban említi. Mégis ez a szegény Kisded az egész világot hordja isteni Szívében.
Figyelemre méltó tény, hogy az Egyház karácsony szent ünnepén, mikor tetőfokára hág az ünnepi hangulat, mikor mindenki elérzékenyedik a betlehemi istálló kisdede láttán, amikor a szeretet ünnepén örvendezünk, az evangéliumban a legnehezebben érthető, legfilozófikusabb, leginkább gondolkodásra késztető evangéliumi szakaszt tárja elénk: János elmélkedő sorait az Igéről. Az Egyház liturgiáját, imádságait, a szentírási szakaszok összeválogatását az évszázadok érlelték meg. Szinte semmi sincs véletlenül benne. Mindennel valamire tanítani akar bennünket Egyház anyánk, így a mai evangéliumi résszel is. Az evangéliumi szakasz elgondolkodtató rész, s aki veszi a fáradságot, hogy mélyébe tekintsen, azt gondolkodásra készteti.

Nem kezd el érzelmeskedni az Egyház a betlehemi kisdeden. Mert bármely kisgyermeken lehet érzelgősködni. Bármely kisgyermek nagyon aranyos és szívet indítóan gyönge. Az Egyház arra irányítja figyelmünket a karácsony mértéktelen ajándéközönében, hogy gondoljunk bele abba, hogy ki ez a gyermek, s hogyan került közénk. Mert annyi kisgyermeket láttunk már, s az első karácsony oly messze van már tőlünk időben, hogy megszoktuk azt, hogy ugyanolyan mint a többi.

De ezt a gyermeket nem lehet megszokni. Meg kell döbbeni azon, hogy ki ez a gyermek. Mert ez a gyermek keresztény hitünk szerint az Isten Fia, a megtestesült Isten.

“És az Ige testé lett és közöttünk lakott.”

Olyan megszokott már évről-évre ez a gyermekarc, hála a sok giccsesebbnél giccsesebb képeslapok mosolygó, valószínűtlen gyermekarcának. Megszokott, mint ahogy megszoktuk már, hogy szentáldozáskor magunkhoz vesszük azt a kis ostyadarabkát, aminek ugyanolyan az íze, mint a többinek. Pedig ha sokszor belegondolnánk, hogy micsoda valóság rejtezik abban a kicsiny ostyában…

Ugyanígy az a betlehemi kicsiny gyermek sokkal több, mint aminek látszik: ő magasságbeli Isten Fia, az évezredeken keresztül várt Messiás. Hallatlan merész és érthetetlen dolgot állít ezzel a kereszténység: a mindenség teremtője emberré lett. Ha belegondolunk ebbe a ténybe, akkor ez emberi ésszel nézve megbotránkoztató. Könnyebb elhinni Isten létét, mint azt, hogy az a betlehemi kisded az Isten Fia.

Mi volt az, ami arra késztette az Istent, hogy ezt tegye? Mi volt az, ami miatt a megváltásnak ezt a módját választotta? Mert másképp is megválthatta volna a világot – hiszen Isten mindenható.

Az egyelten lehetséges magyarázat: a SZERETET.

Lehet, hogy most ezzel sokakban csalódást okoztam, mert oly megszokott és elkopott szó a szeretet. Mindenfélére használják és kihasználják. Amikor pedig az Egyház a szókincsében használja ezt a szót, akkor sokszor úgy érezzük: nesze neked fogd meg jól. A hittanórákon, mikor valamire azt a választ adja valaki, hogy szeretet, akkor azt mondom: na itt a szeretet – fogd meg!

Ebből is látható: a szeretet fogalma nehezebb, mintsem gondolnánk.

Hogy milyen az igazi szeretet, annak szemléltetésére egy történetet had mondjak el.

Egyszer valahol kigyulladt egy többemeletes ház. Az égő házban bennrekedt két gyermek, akiknek édesanyja éppen nem volt otthon, mikor a tűz kiütött. Mikor hazaérkeztek már a lángokban álló házat látták. Az egyik édesanya az erkélyre kimenekült fiának elkezdett utasításokat osztogatni: “Menj be a konyhába. Ott a fiókban találsz jó erős spárgát. Azt hozd ki, és kösd az erély korlátához és mássz le rajta.” A legokosabb tanács sem ért semmit, mert a megrémült gyermek a lángok zajától nem értett semmit édesanyja okos tanácsaiból, csak állt az erkélyen, míg oda nem veszett a lángokban.

A másik édesanya ezzel szemben ész nélkül az lángoló lépcsőházba vetette magát, hogy majd lehozza gyermekét. Hiába próbálták visszatartani, mert kitépte magát az emberek kezeiből és az égő lépcsőházba vetette magát. Odaveszett ő is.

A két édesanya, két Istenkép.

Az egyik a parancsokat osztogató Isten képe, aki a menny trónusának magasából figyeli az embereket és osztogatja parancsait. S parancsai oly messziről hangzanak, hogy nem értjük meg azokat. Én ilyen Istenből nem kérek. Pedig hány és hány embernek kimondva, kimondatlanul ilyen az istenképe.

A másik istenkép az, aki értelmetlennek tűnő módon közénk rohan, emberek közé. Nem tesz semmit azért, hogy legalább valami tisztességes helyen szülessék meg, ne egy istállóban. Nem tesz semmit azért, hogy mentse életét, hanem hagyja, hogy az emberek keresztre feszítsék.

Volt értelme ennek az életnek Jézus Krisztus neve alatt? Hiszen annyi de annyi gonoszság volt még utána egész napjainkig az egész világban. Úgy tűnik, hogy annyi, de annyi ember esetében hiába jött közénk, s lett megváltónk, mert tovább élik bűnös életüket

Volt értelme a betlehemi istállónak? Kérdezzük meg Istent – s az Isten hallgat. Csak az angyalok éneklik éneküket, mintha nem is látnák a kis Jézus körüli nyomorúságot: “Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek”

Gondolkodjunk el ezen a megmagyarázhatatlan isteni szereteten. Kérjük Isten kegyelmét, világosítsa meg elménket, hogy valami szikrányit is felfogjunk abból a súlyos mondatból, melyet Szent Jánostól hallottunk: “És az Ige testé lett és közöttünk lakott.” S ha valamit sikerült Isten kegyelméből felfogni ebből a súlyos igazságból, akkor elmondhatjuk vele: “Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal”. Nem a test szemével, hanem a testi szemnél sokkal többet látó szív szemével és szeretetével.

bacskaplebania.hu

Egy lány ment előttem a központon. Márkás holmik, kényelmes öltözet, tökéletesen beállított kócos hatású haj, nem idevalósi – gondoltam.Egy koszos ruhájú, ápolatlan cigánygyerek szaladgált a központon, hirtelen meglátta a lányt és felé vette az irányt. Nekem egyértelműnek tűnt, hogy ez a gyerek is felismerte a lányban a messziről érkezettet és koldulni fog tőle. De nem így történt. Odaszaladt hozzá és megfogta a lány kezét. Mindjárt repül a hatalmas pofon vagy hangzik el a hangos szitkozódás – pergett le előttem ismét a forgatókönyv, mert ugyebár mi, kárpátaljaiak ilyen esetben természetesen ezt tennénk, de ismét meglepetés ért. A lány megszorította a kisfiú kezét, rámosolygott és erős akcentussal megkérdezte tőle, hogy van. A kisgyerek lázasan mesélt neki az elkészített rajzról, amelyet együtt készítettek, a cukorkáról, amelyet tőle kapott és hazavitt. Kézenfogva sétáltak néhány métert, majd újabb mosoly, búcsúzás és integetés zárta a jelenetet.

Amikor az ember ünnepre készülő tömegben sodródik, először nem lát semmit, csak próbál haladni a többiekkel, hogy ne taposson rá senkire, ne lökjön meg senkit. Igyekszik odafurakodni a legkelendőbb holmikhoz, nehogy lemaradjon az olcsó portékáról. Biztosan van még olyan ismerős, akinek az ajándékáról megfeledkezett, ezért kétségbeesetten próbál minél több felesleges holmit összevásárolni „az a biztos, ha van” alapon.
Kezemben két teletömött táskával éppen így araszoltam a piacon szenteste reggelén, közben gondolataim a rengeteg fennmaradt házimunka és elkészítésre váró étel körül forgott. Körülöttem a tömeg miatt szitkozódó emberek, kapkodó árusok, cipekedő öregek. Ez ám a karácsonyi hangulat – gondoltam magamban – mindenki ideges, mérges, többet szitkozódik, mint egész évben és alig várja, hogy túl legyen az egész ünnepi felhajtáson. Próbáltam kievickélni a tömegből, hogy ne legyek én is egy a bosszankodó vásárlókból. Eldöntöttem, hogy nem a rossz dolgokra fogok figyelni, hanem megpróbálom észrevenni a jót. És ekkor megláttam egy idősödő hölgyet, aki lehajolt egy fal alatt lapuló, a lábak rúgását elkerülni igyekvő kutyához, megsimogatta és csirkelábat adott neki. Nem voltak nála ételekkel és ajándékokkal teletömött tasakok, csak egy, csirkelábakkal tele.

A tanárnő mérgesen állt az osztály előtt, nem tudta levenni a szemét a cipőtalpak nyomairól a frissen festett teremben. Az osztály összes diákja lesütött szemmel sandított Karcsikára, az iskola legrosszabb gyerekére. Karcsika csendben ült a többiek között, nem szólt egy szót sem. Már a tanáriban is szidták Karcsikát, mondván – ismét bajt csinált, kezelhetetlen, rossz gyerek, el kellene bocsájtani. A tanárnő azonban nem csatlakozott a panaszáradathoz. Az ő óráin nem rendetlen, nem viselkedik vele lekezelően, ahogyan a többiek, ezért a fiú sem bánik vele tiszteletlenül, általában lesütött szemmel üli végig csendben az órákat. Eldöntötte, megpróbálja jó útra téríteni. Az aznapi tananyagot félretette és mesélni kezdett. Mesélt az adventről, a megtisztulásról, a várakozásról, Jézusról – voltak benne megható és szomorú történetek, tanulságos mesék a jóról és a rosszról. Amikor befejezte, várt. Várt arra, hogy Karcsika mondjon valamit. De a fiú nem szólalt meg. Két lány törte meg a csendet. Halkan, félve kezdtek beszélni. Bevallották, hogy ők rugdosták össze a falat. Karcsika – talán most először – felpillantott a tanárnőre, megkönnyebbülés és a néma köszönet csillogott a szemében.

Vegyük észre a jót, vegyük észre a messziról érkezőt, aki egy vak embernek próbál segíteni tájékozódni, amikor mindenki más elmegy mellette; vegyük észre az öreg szomszéd nénit, aki nyáron minden nap végigrakja almával és körtével a kerítés padkáját, hogy az arra járó gyerekek vehessenek belőle, hisz ő egyedül úgysem tudja megenni mindet; vegyük észre a cigányasszonyt, aki az aznapi összekéregetett pénzét az unokájának adja, hogy vegyen belőle cukorkát, amire annyira vágyik…

Gyűjtsük a szeretetmorzsákat, mert ezekkel van teleszórva az út, amely előbb a boldogsághoz, végül a Mennyországhoz vezet. És ha már gyűjtöttünk, akkor mi is szórjunk belőle bőven, mert azokat mások is észreveszik és ők is gyűjteni kezdik…

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

Alig pár napja, hogy a técsői járási közútkezelő munkatársai sötétedés után, fagyban aszfaltozták az úttestet, most a kárpátaljai közútkezelés legújabb csodájáról számolhatunk be…

Az ungvári járási Homok és Kereknye közötti útszakaszon december 24-én este döntöttek úgy, hogy leaszfaltozzák a havas úttestet.

Hiába… levonhatjuk a következtetést, hogy van, ami változik, de az ukrán útjavítás örök…

Az ukránok nem elégedettek a jelenlegi választási rendszerrel, de nem szeretnének visszatérni a korábbi, tisztán egyéni választókerületeken alapuló vagy kötött listás arányos választási rendszerekhez sem – írja a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata.

A Razumkov Központ felméréséből kitűnik, hogy a felajánlott választási rendszerek közül az ukrán polgárok relatív többsége (35%) a nyílt listás arányos választási rendszert választaná. A tisztán többségi, illetve a jelenlegi vegyes választási rendszer támogatottsága gyakorlatilag azonos – 16-17%. A legkevesebben (5%) a kötött listás arányos választási rendszert támogatnák.

„Ily módon sem a jelenlegi vegyes választási rendszer, sem a kötött listás arányos választási rendszer, sem a többségi rendszer a maga »tiszta« formájában nem rendelkezik azzal a döntő társadalmi támogatottsággal, amely legitimálná a hatályos rendszer konzerválását, vagy a korábban már kipróbáltakhoz való visszatérést. Ugyanakkor nyilvánvaló a társadalom egy számottevő részének törekvése a tudatos választásra szavazáskor, és ez a választás jelentős mértékben egyik vagy másik (hiteles embereket bevonni képes) politikai párt támogatására irányul, s nem az egyes jelöltekére” – mutatnak rá a szociológusok.

A Razumkov Központ felmérése 2017. szeptember 22–27. között készült 2008 válaszadó bevonásával Ukrajna valamennyi régiójában – a megszállt területek kivételével.

A felmérés tanúsága szerint az ukránok többsége (56%) a demokráciát tekinti a legkívánatosabb kormányzási formának, 18% bizonyos körülmények között kész előnyben részesíteni az önkényuralmat, 14% pedig azt mondta, számára nincs jelentősége annak, hogy demokratikus-e a rendszer vagy sem.

Zágoni Balázs íróval és családjával keressük a karácsony igazi titkait, közben Barni-mesét és Csendes éjt hallgatunk. Négy-ötéves koromban, egy ilyen nagyon lázadó időszakomban eldöntöttem, hogy én bizony meg fogom lepni az angyalt. Utána el is meséltem a szüleimnek, hogy mi történt: igaz, hogy éppe...

Akár többórás várakozásra is készülni kell az ukrán határ több pontján, mivel a külföldön dolgozók ezekben a napokban látogatnak haza karácsonyra.

Záhonynál 3 kilométeres kamionsor alakult ki, a személygépkocsik is majdnem ilyen hosszan torlódnak, ezért csaknem 2 órát kell várni az átkelésre itt és Beregsuránynál is. Az utazóknak az ukrán határszakasz más átkelőin is várakozásra kell készülniük, bár már jelentősen csökkent az átkelők száma az elmúlt napokhoz viszonyítva.

A határátkelők leterheltségéről a magyarországi rendőrség határinfó oldalán lehet tájékozódni.

Jézus születése az egész emberi életet értelmező, átható örömhír, amely minden élethelyzetben reményt ad – mondta Erdő Péter bíboros, prímás az MTI-nek karácsony alkalmából.

A bíboros hangsúlyozta: a keresztények hite abban teljesedik ki, hogy az emberrel sorsközösséget vállaló Isten szeretete erősebb, mint a halál, ez az, ami a kereszténységet optimista világnézetté teszi.

E nélkül az életet értelmező lényege nélkül a karácsony nem több egy világnapnál vagy fesztiválnál, amelyen évről évre összejönnek és jól érzik magukat az emberek.

Erdő Péter kitért arra: az ünnepre készülő keresztény pontosan látja, hogy karácsonykor sem csak öröm van a világban. Ilyenkor is van szenvedés, betegség és halál, ettől azonban nem veszíti el derűjét, mert Isten szeretete “bevilágítja a szomorúságot és értelemet ad a szenvedésnek is”.

A karácsonyi örömhír ugyanakkor nemcsak ajándék, hanem feladat is: a beteg, magányos vagy éppen utolsó napjaikat élő emberek is a “mi közösségünkhöz tartoznak, és joggal tartanak számot a szeretetünkre” – fogalmazott.

A bíboros beszélt arról is, hogy miközben vannak Európában a keresztény ünnepeket és szimbólumokat érintő konfliktusok, itt-ott megpróbálják a közterekről, intézményekből eltávolítani vagy meggyalázni a keresztet, újabban látszik egy ezzel ellentétes folyamat is.

Mintha a nyugati civilizáció elért volna egy szakadék szélére, ahol megtorpant, és rádöbbent arra, hogy gyakorlati következményekkel is jár, ha nincs mélyebb, az e világi életen túlmutató értelme semminek. Emiatt felmerül benne, hogy mégiscsak szüksége van a régi, már-már elfeledett hitére, és újra felfedezi azt.

Hozzátette: “minél többet tudunk a világról és benne az emberről, minél több dolgot fedeznek fel a fizikusok, a csillagászok vagy a genetikusok, annál inkább felismerjük, hogy mennyire nem magától értetődő az élet, az, hogy van egy hely a világmindenségben, ahol élni tudunk”. Az ember beleborzad, hány feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy kialakuljon az élet, és milyen sok minden kell pillanatról pillanatra ahhoz is, hogy fennmaradjon.

Ebben a bizonytalanságban az életbe vetett bizalom alapja a “személyes Isten, aki szeret minket, aki sorsközösséget vállalt velünk”. Ha pedig ő a garancia, akkor ennek következménye van, akkor az ember bízhat a jövőben, merhet családot alapítani, és van értelme a nagyobb közösségek, népek sorsának is.

2018-ban 900 hrivnyával – 2787 hrivnyára nő az átlagnyugdíj – jelentette ki Volodimir Hrojszman miniszterelnök december 22-én kijevi évértékelő sajtótájékoztatóján, amelyről az UNIAN hírügynökség számolt be.

Az átlagnyugdíj nálunk 1886 hrivnya volt, vagyis országosan plusz 900 hrivnyával emelkednek a nyugdíjak a következő esztendőben – közölte.

A kormányfő hozzátette, jelenleg a nyugdíjas katonák nyugdíjának rendezése van napirenden. Tájékoztatása szerint az ő illetményük jövőre 1,5 ezer hrivnyával emelkedik majd. Hrojszman jelezte, még amennyiben a katonanyugdíjakra vonatkozó törvényt csak januárban vagy februárban fogadja is el a parlament, ragaszkodni fog hozzá, hogy az emelés visszamenőleges hatályú legyen, vagyis az év elejétől, januártól járjon az érintetteknek.

Az UNIAN emlékeztet, október 11-én lépett életbe az új nyugdíjellátási törvény, melynek értelmében módosított képlet alapján számítják ki valamennyi nyugdíjas illetményét. A kormány részéről még akkor megígérték, hogy a katonák nyugdíjának rendezésére külön törvényt készítenek elő, amelyet november 1-jéig kellett volna a törvényhozás elé terjeszteni.

Szokás szerint Ferenc pápa vezeti a karácsonyi egyházi eseményeket a biztonsági gyűrű övezte Vatikánban, ahova hívők és turisták tízezreit várják a következő napokban. Az ünnepeken Ferenc pápa nem feledkezik meg a szegények segítéséről sem.

Mivel december 24. vasárnapra esik, ezért délben Ferenc pápa Úrangyala-imádságot (Angelus) mond a pápai palotáknak a Szent Péter-térre néző ablakából. Ez lesz Ferenc pápa ötödik vatikáni karácsonya.

Szenteste 21.30-től Ferenc pápa misét mutat be a Szent Péter bazilikában, bíborosok, püspökök és papok koncelebrálnak az egyházfővel. A mise kezdetén a pápa a bazilika kapujától a főoltárig vonul, ahol felcsendül a karácsony éjszakáján latinul előadott Kalenda éneke. A misén népviseletbe öltözött gyerekek visznek virágot a Gyermek Jézusnak az oltárnál elhelyezett szobránál, az öt kontinenst jelképezve vagy azokat az országokat, ahol az utóbbi hónapokban Ferenc pápa járt.

A Jézuska-szobrot a mise végén Ferenc pápa a gyerekek kíséretében a Szent Péter-bazilikában felállított betlehemben helyezi el. A Vatikán honlapján közölt misekönyv szerint kínaiul az egyházért imádkoznak, arabul a világot kormányzókért, portugálul a családért, románul a bűnben élőkért, bengáli nyelven a fiatalokért. A fényárban úszó bazilika teljesen megtelik többségében külföldi hívőkkel.

A bazilikában mintegy ötezren férnek el. Aki nem jut be a bazilikába, a Szent Péter téren felállított kivetítőkön követheti a misét. December 25-én délben Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról mond karácsonyi beszédet, amelynek témája szokás szerint a béke lesz, majd Urbi et Orbi áldást ad Róma városára és az egész világra. A Szent Péter térre ötven-százezer embert várnak. Ferenc pápa elődeivel ellentétben nem köszönti különböző nyelveken a világ népeit.

A szombat esti misét és a pápa vasárnapi beszédét a világ számos rádiója-televíziója egyenesben közvetíti. Ez lesz az első alkalom, hogy a vatikáni közvetítést kisérletileg interneten a rendkívül jó, 8K felbontásban is sugározzák. December 26-án délben Ferenc pápa ismét rövid beszédet mond Úrangyala-imádsággal.

Az utóbbi hónapokban a Ferenc pápát és a Vatikánt fenyegető iszlamista videók miatt továbbra is kiemelt a biztonsági készültség a Szent Péter-tér és Vatikánváros egész térségében, amely az ünnepekre széles gyalogosövezetté változott. A belépőket több ponton ellenőrzik.

Az ünnepnapokon sem szünetel a Szent Péter-tér oldalában a szegényeknek és hajléktalanoknak kialakított zuhanyzó, orvosi rendelő és fodrászat, amelyeket már egy podológus (lábgyógyász) is kiegészít. Az egyházfő egyik jobbkezének tartott Konrad Krajewski pápai főalamizsnás idén karácsonykor takarókat és ingyenes ebédjegyeket oszt a Róma utcáin élő hajléktalanok között. A Szent Egyed katolikus közösség december 25-én délben 15 ezer embert vár ünnepi ebédre Rómában, többek között a Vatikántól nem messzi Trastevere-negyed Szűz Mária templomba.

Kiemelt a biztonsági készültség karácsonykor egész Itáliában a milánói székesegyháznál éppúgy mint a firenzei dómnál, Nápoly tengerparti sétányán, amelyet betontömbök torlaszolnak el, valamint majdnem minden jelentősebb olaszországi templomnál, ahova szenteste éjszakáján tobb tíz millió olasz megy éjféli misére.

„Évekkel ezelőtt jelzáloghitelt vettem fel. Miután nem tudtam tovább törleszteni a részleteket, a bank beperelt, és a bíróság a javára döntött. Most mi lesz? Jön a végrehajtó, és eladják a lakást? Elvehetik az otthonunkat? Kisgyermeket nevelünk, és nincs hová mennünk.”

– Az Ukrajna polgárai által külföldi valutában felvett hitelek biztosítékaként felajánlott tulajdon behajtásának moratóriumáról című törvény értelmében nem hajtható be erőszakkal, tehát a tulajdonos akarata ellenére az a lakáscélú ingatlan, amely egy Ukrajnában működő hitelintézet által Ukrajna polgárának külföldi valutában folyósított fogyasztói hitele fedezetéül szolgál, amennyiben az adott ingatlan állandó lakóhelye a hitelt felvevő személynek, akinek a tulajdonában nincs más lakáscélú ingatlan, és lakóhelyének alapterülete nem haladja meg a 140 négyzetmétert.

Ebből következik, hogy amíg hatályban marad a szóban forgó jogszabály, nem kerülhet sor az ingatlan kényszerértékesítésére a bírósági határozat alapján megindított végrehajtási eljárás keretében.

Az ingatlan lakóinak kitelepítésére egyéb jogalappal sem kerülhet sor cserelakás biztosítása nélkül, mivel ez sértené az ott élő kiskorú gyermek jogait.

Lionel Messi, az FC Barcelona ötszörös aranylabdás labdarúgója szombaton 526. gólját szerezte tétmérkőzésen a katalánok színeiben. A Real Madrid elleni találatával megdöntötte Gerd Müller, a Bayern München korábbi klasszisának csúcsát.

A 30 esztendős támadó 526-szor volt eredményes tétmeccsen a Barcelona felnőttcsapatában, ez eggyel több, mint Gerd Müller góltermése a Bayern München színeiben 1965 és 1979 között. Így immár Messié a rekord, ami a mai értelemben vett öt topliga valamely klubjában elért legtöbb szerzett gólt illeti.

Messi a 2004–2005-ös évadban debütált a Barcában, összesen 608 mérkőzésen szerepelt a gránátvörös-kékek együttesében. A La Ligában 399 találkozón 364-szer talált be, a Bajnokok Ligájában pedig 121 összecsapáson 97-szer.

Van, aki (meg)éli, imádja, van aki unja, van akit agyonstresszel s nyomaszt a karácsony. Öt vendégünkkel az ünnep(lés) arcairól, színéről és fonákjáról beszélget Mihály István. Mindenki másképp csinálja? Az élő karácsonyi Sajtóklubban vendégeim lesznek: Bodó Márta, a Keresztény Szó főszerkesztője, S...

VATIKÁNVÁROS. Szokás szerint Ferenc pápa vezeti a karácsonyi egyházi eseményeket a biztonsági gyűrű övezte Vatikánban, ahova hívők és turisták tízezreit várják a következő napokban. Az ünnepeken Ferenc pápa nem feledkezik meg a szegények segítéséről sem.