Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. június 8-án megállapodott az értékpapír-kibocsátási tájékoztatókra vonatkozó új szabályokkal kapcsolatosan a Tanács által képviselendő tárgyalási álláspontról.
A rendelettervezet célja, hogy csökkentse a tulajdon- és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását nehezítő egyik legfontosabb szabályozási akadályt. A tájékoztatók közzétételével kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítésére, illetve lazítására törekszik, mégpedig oly módon, hogy továbbra is biztosított legyen a befektetők megfelelő tájékoztatása.
„Ez olyan fontos reform, amely segíteni fog a finanszírozást igénylő vállalkozásoknak, hogy ki tudjanak lépni az európai tőkepiacokra” – nyilatkozta Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a Tanács elnöke. „A tájékoztató alapvetően fontos eszközt jelent a befektetők számára, ugyanakkor a jogszabályi követelmények nem jelenthetnek szükségtelen akadályokat a tőkebevonás előtt.”
A Tanács a 2016. június 17-i ülésén fogja megerősíteni a Coreper keretében elért megállapodást, és felkéri majd az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A cél az, hogy a rendeletet első olvasatban el lehessen fogadni.
A tájékoztatókra vonatkozó szabályok reformja egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Bizottság az üzleti környezet javítását célzó 2014-es európai beruházási tervének részeként jelentett be.
Emellett a tőkepiaci unió létrehozására irányuló 2015-ös uniós terv második jelentős építőköve is. A Tanács 2015 decemberében hasonló megállapodást ért el egy olyan javaslatcsomagra vonatkozóan is, amely az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítésére irányul. A tőkepiaci unió teljes körű működése a tervek szerint 2019 végéig megvalósul. A cél a banki finanszírozás mellett a piaci alapú finanszírozás szerepének megerősítése az európai gazdaságban.
A tájékoztatók az adott vállalkozásokról nyújtanak olyan információkat, amelyek alapján a befektetők eldönthetik, hogy vásárolnak-e az általuk kibocsátott vagy forgalmazott értékpapírokból. Jogszabály rendelkezik az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról. A kapcsolódó papírmunka és költségek azonban elriaszthatják az értékpapír-kibocsátástól különösen a kis- és középvállalkozásokat. Ezért a rendelettervezet valamennyi típusú kibocsátóra vonatkozóan a saját konkrét igényeikre szabott közzétételi szabályokat állapít meg, ugyanakkor elősegíti, hogy a tájékoztató a potenciális befektetők számára hasznosabb eszközzé válhasson.
A szöveg egy hatályos irányelvet alakít át rendeletté, és csökkenteni fogja a tagállami végrehajtás során felmerült különbségeket. A tőkepiaci unió céljainak megfelelően az egységes uniós piac egészében megerősíti majd a tájékoztatókra vonatkozó szabályok összhangját.
A javaslat sajátos szabályokat állapít meg egyrészt a kkv-kre, másrészt pedig azokra a szabályozott piacon jegyzett vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek másodlagos kibocsátás révén kívánnak további tőkét bevonni.
Emellett célul tűzi ki a tájékoztatókra vonatkozó szabályok és más közzétételi szabályok közötti konvergencia fokozását.
A rendeletet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)
A Tanács 2016. június 7-én általános megközelítést fogadott el a belvízi hajózásban szükséges szakképesítések elismeréséről szóló irányelvtervezetre vonatkozóan. A Bizottság célja a javaslattal, hogy új szakmai előmeneteli lehetőségeket biztosítson, és hogy ösztönözze az ágazatban dolgozók mobilitását. Az irányelvtervezet közös tanúsítási rendszert hoz létre a személyzet minden tagjára vonatkozóan, a gyakornokoktól a hajóvezetőkig. Az ilyen tanúsítványok tulajdonosai a belvízi hajóutakon Európa-szerte gyakorolhatják hivatásukat.
Melanie Schultz van Haegen-Maas Geesteranus, Hollandia infrastrukturális és környezetvédelmi minisztere, a Tanács ülésének levezető elnöke így nyilatkozott: „Ezzel az új uniós tanúsítvánnyal a belvízi hajók személyzetének tagjai Európa-szerte korlátozás nélkül dolgozhatnak. A személyzet új tagjai úgy kaphatnak ilyen tanúsítványt, ha igazolják, hogy rendelkeznek az európai szinten jóváhagyott széleskörű ismeretekkel és készségekkel. Ez javítja az ágazat munkavállalóinak mobilitási lehetőségeit és hozzájárul a szakképzett személyzet hiányának csökkentéséhez.”
Egységes kompetenciaalapú rendszer a személyzet minden tagja tekintetébenAz ágazatban a szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályok hatálya csak a hajóvezetőkre terjed ki, és az ő esetükben is csak akkor, ha – a Rajna kivételével – a folyókon és a csatornákon teljesítenek szolgálatot. A fedélzeti személyzet többi tagjára a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló horizontális irányelv vonatkozik.
Az irányelvtervezettel egy olyan egységes rendszer jön létre, amely kiterjed a fedélzeti személyzet összes olyan tagjára, aki – a Rajnát is belevéve – az irányelv hatálya alá tartozó uniós belvízi utakon teljesít szolgálatot.
Az ágazat és a tagállamok kérései nyomán az új rendszer az egyéb közlekedési módok esetében alkalmazott kompetenciaalapú keretet hoz létre.
Jobb szakmai előmeneteli lehetőségek a belvízi hajózásbanAz új rendszernek köszönhetően a hivatásgyakorlás várhatóan kevesebb akadályba fog ütközni. Javulni fognak a szakmai előmeneteli lehetőségek, ami vonzóbbá fogja tenni a hivatás egészét. Az automatikus kölcsönös elismerés pedig megkönnyíti az elhelyezkedést, bárhol legyen is erre lehetőség. Így a vállalkozások is könnyebben tudnak majd személyzetet toborozni Európa minden részéből. Mivel az ágazatban tevékenykedő vállalkozások jó része inkább kis méretű, a belvízi hajózás iránti érdeklődés növekedése elősegítheti üzleti tevékenységeik kiszélesítését, ami kedvező hatást fejtene ki az ágazat egészére. A kompetenciaalapú képesítések következtében várhatóan javulni fog a biztonság és csökkenni fognak a balesetekből fakadó költségek is.
A CESNI szerepének megerősítéseA belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló irányelvhez hasonlóan ez az irányelvtervezet is szorosan kapcsolódik a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottsághoz (CESNI), amely a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) égisze alatt létrehozott nemzetközi szervezet. A CESNI különféle szabványokat fog kidolgozni az EU és a CCNR számára a szakképesítések vonatkozásában. Mihelyst egy szabvány elfogadásra kerül, az irányelv szövege kiegészül a rá vonatkozó utalással.
A tagállamok eltérő helyzetének figyelembevételeAz általános megközelítés egy arányossági tényezővel egészíti ki az irányelvet, amely lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék azon tagállamok helyzetét, ahol kevés a belvízi hajózási tevékenység vagy egyáltalán nincs. Az objektív kritériumok teljesülése esetén az ilyen tagállamoknak nem kell átültetniük az irányelvet vagy annak bizonyos részeit nemzeti jogszabályaikba.
Hogyan válik jogszabállyá?A ma elfogadott általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament még nem fogadta el az álláspontját. A két intézmény között megállapodásnak kell születnie a jogszabály szövegéről ahhoz, hogy az hatályba léphessen.
A belföldi hajózási útvonalak fokozottabb használataA belföldi hajózás különösen költséghatékony és környezetbarát közlekedési mód. Ez az irányelvtervezet az egyik arra irányuló intézkedés, hogy javuljon a belföldi hajózás minősége, és hogy ösztönözzék a használatát, különösen az áruszállításhoz (NAIADES II csomag).
Az EU mali kiképzési missziójának (EUTM Mali) parancsnokává 2016. július 3-i hatállyal a belga állampolgárságú Eric Harvent dandártábornokot nevezték ki. Az új parancsnok Werner Albl dandártábornokot váltja, aki 2015. decemberétől töltötte be ezt a pozíciót.
Az EUTM Mali misszió segítséget nyújt a mali fegyveres erők újjászervezéséhez, amelyek így hatékony és elszámoltatható módon működnek majd, és képesek lesznek hosszú távon garantálni Mali biztonságát, valamint polgári irányítás alatt helyreállítani az ország területi integritását. Az EUTM Mali e célból kiképzést nyújt a mali fegyveres erők egységeinek, és megalapozza a későbbi saját kiképzés lehetőségeit. A misszió emellett tanácsokkal segíti a mali hatóságokat a hadsereg reformjában. A misszió 2013. február 18-án indult, megbízatását pedig nemrégiben 2018. május 18-ig meghosszabbították. Főparancsnoksága a mali Bamakóban található.
A misszió része annak az átfogó uniós megközelítésnek, ami a Száhel-övezet biztonságát és fejlesztését célozza. A régióban két további KBVP-misszió működik: az EUCAP Száhel Mali az alkotmányos és demokratikus rend szavatolásában, a tartós béke feltételeinek megteremtésében és az államhatalomnak az egész ország területén való fenntartásában segíti a mali államot, az EUCAP Száhel Niger pedig a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez nyújt támogatást Nigerben.