2016. június 14., kedd
11.00 Találkozó Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral (hivatalos sajtófotó-alkalom)
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)
17.00 Találkozó Faustin Touaderával, a Közép-afrikai Köztársaság elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
2016. június 16., szerda
9.15 Találkozó Uhuru Kenyatta kenyai elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
10.30 Találkozó Rui Maria de Araújóval, Kelet-Timor miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
13.30 Találkozó Roch Marc Kaboréval, Burkina Faso elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
14.15 Találkozó Hailemariam Desalegn etiópiai miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
16.45 Találkozó a Világbank-csoport elnökével, Jim Yong Kimmel
2016. június 16., csütörtök
Helsinki
12.00 Találkozó Juha Sipilä miniszterelnökkel
13.00 Sajtókonferencia
13.30 Munkaebéd
15.00 Találkozó Sauli Niinistö elnökkel
Az uniós igazságügyi miniszterek június 9-én a kibertérben gyakorolt büntető igazságszolgáltatás további javításáról folytattak megbeszéléseket. Két tanácsi következtetést is elfogadtak, amelyek praktikus intézkedéseket határoznak meg az együttműködés javítása céljából, valamint felvázolják a további lépések menetrendjét.
Ard van der Steur miniszter a holland elnökség nevében a következőket nyilatkozta: „Az, hogy ezeken a területeken sikerül előrelépnünk, segíti a digitális bizonyítékok hatékony beszerzését és biztosítását, ami kiemelten fontos a terrorizmus és a kibertérben elkövetett egyéb bűncselekmények elleni küzdelem fokozása szempontjából.”
A Tanács következtetései a kibertérben gyakorolt büntető igazságszolgáltatás javításárólA kibertérben gyakorolt büntető igazságszolgáltatás javításáról szóló következtetések konkrét intézkedéseket, illetve nyomon követést irányoznak elő a következő három kiemelt területen:
a tagállamok kölcsönös jogsegélyének keretében alkalmazott, illetve adott esetben a kibertérrel összefüggő kölcsönös elismerési eljárások egyszerűsítése szabványosított elektronikus űrlapok és eszközök használata révén
a szolgáltatókkal való együttműködés javítása egy olyan közös keret kidolgozása (pl. harmonizált formanyomtatványok és eszközök használata) révén, melynek segítségével kikérhetők meghatározott kategóriákba tartozó adatok és
egy elemzési folyamat elindítása, amelynek célja annak feltérképezése, hogy a kibertér esetében milyen kapcsoló elvek alapján állapítható meg végrehajtási joghatóság
Míg a következtetésekben előirányzott intézkedések némelyike azonnal végrehajtható, a többihez további mérlegelésre és politikai iránymutatásra van szükség. Ezért a miniszterek irányadó vitát tartottak a következő két konkrét kérdésről:
a végrehajtási joghatóságot megalapozó lehetséges tényezők, azaz azok a tényezők, melyek alapján az illetékes hatóságok nyomozást kezdhetnek a kibertérben olyan esetekben, ahol a meglévő keretek nem megfelelőek, például amikor a vonatkozó elektronikus bizonyíték rejtve van, vagy rövid idő alatt az egyik állam joghatóságából egy másik állam joghatósága alá kerül át; és
az adatok különböző kategóriáinak differenciált kezelése a büntetőeljárások során, azaz annak a kérdése, hogy a nem tartalom-jellegű (előfizetői vagy forgalmi) és a tartalom-jellegű, illetve a valós idejű és a tárolt adatok közötti megkülönböztetés alkalmazása milyen hatással volna a nemzeti jogi keretekre, mely elemek volnának relevánsak egy közös uniós megközelítés kialakításához és milyen intézkedéseket érdemes ezzel összefüggésben fontolóra venni.
A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2017 júniusáig mind a három kérdéssel kapcsolatban mutassa be az elért eredményeket.
A Tanács következtetései a számítástechnikai bűnözés elleni európai igazságügyi hálózatrólA következtetésekben a miniszterek hivatalossá teszik és továbbfejlesztik az igazságügyi hatóságok és a számítástechnikai bűnözés területén tevékeny szakértők hálózatát, melyet az Eurojust támogat.
A hálózat célja megkönnyíteni a számítástechnikai bűncselekmények kivizsgálásával és a kapcsolódó büntetőeljárásokkal kapcsolatos szakismeretek, bevált gyakorlatok, valamint egyéb ismeretek és tapasztalatok megosztását.
A miniszterek 2015 decemberében, majd a 2016. január 26-i amszterdami nem hivatalos miniszteri találkozón is politikai támogatásukat fejezték ki olyan megoldások kidolgozása iránt, melyek lehetővé teszik, hogy hatékony nyomozásokat lehessen folytatni a kibertérben. A 2016. március 22-i brüsszeli terrortámadásokat követően a bel- és igazságügy-miniszterek együttesen hangsúlyozták, hogy e kérdést kiemelten kell kezelni.
Az EU 18 tagállama 2016. június 9-én általános megközelítést fogadott el két olyan rendeletről, melyek célja az olyan házaspárok, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatban élők vagyonjogi rendszereire vonatkozó szabályok meghatározása, ahol a pár két tagja két különböző uniós tagállam állampolgára, és/vagy akik valamely másik uniós tagállamban rendelkeznek tulajdonnal.
A rendeletek célja megállapítani egyrészt azt, hogy a házassági vagyonjogi rendszerek mely bíróság joghatósága és mely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, másrészt azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatok milyen vagyonjogi hatásokkal bírnak. Ezenfelül megkönnyítik majd az ilyen ügyekben hozott határozatok határokon átnyúló elismerését és végrehajtását is. Világos szabályokat határoznak meg a tekintetben, hogy elhalálozás vagy válás esetén mely jogszabályok alkalmazandók, ezáltal növelik a jogbiztonságot és véget vetnek a több tagállamban párhuzamosan folyó, adott esetben egymásnak ellentmondó eljárásoknak.
A megerősített együttműködésben a következő tizennyolc tagállam vesz részt: Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Finnország és Svédország. A többi tagállam a rendeletek elfogadása után bármikor csatlakozhat. Észtország már jelezte szándékát, hogy a javaslatok elfogadása után részt kíván venni a megerősített együttműködésben.
Ard van der Steur holland igazságügy-miniszter a holland elnökség nevében a következőket nyilatkozta: „A holland elnökség örömmel veszi tudomásul, hogy a Tanácsban jelentős és gyors előrelépés történt afelé, hogy a megerősített együttműködés révén megoldást találjunk a rendeletekkel kapcsolatban kialakult patthelyzetre. Már 18 tagállam részt vesz az együttműködésben. A Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács az elmúlt félévben intenzíven dolgozott a javaslatokon, és reméljük, hogy elfogadásuk után további tagállamok is csatlakoznak majd a megerősített együttműködéshez.”
A rendeletek nem érintik a házasság, illetve az élettársi kapcsolat meglévő jogintézményét: ezeket továbbra is a tagállamok nemzeti joga határozza meg. A javaslatok szövege több garanciát is tartalmaz a nemzeti jogi rendszerek tiszteletben tartására. Nem kötelezik például azon együttműködő tagállamokat, amelyek nemzeti joga nem ismeri el a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, hogy elismerjék azt, sem pedig arra, hogy vállalják a joghatóságot az ilyen kapcsolatokkal összefüggő ügyekben.
A Tanács a mai napon vita nélkül elfogadta magát a megerősített együttműködést engedélyező határozatot is. A megerősített együttműködésre vonatkozó szabályoknak megfelelően a szavazásban minden tagállam részt vett.
A Tanács a megerősített együttműködésre vonatkozó javaslatot azt követően kapta, hogy 2015. december 3-i ülésén megállapította: nem lehetséges észszerű időn belül uniós szintű egyhangú megállapodást elérni a 2011-ben benyújtott eredeti bizottsági javaslatokról.
Következő lépésekAz általános megközelítés elfogadása után az Európai Parlament egy hónapon belül véleményt nyilvánít a szövegekről. Ezután a 18 részt vevő tagállam hivatalosan is elfogadja a rendeleteket. Erre várhatóan 2016. június végén kerül majd sor.
HáttérinformációkAz Európai Bizottság 2011-es becslése szerint mintegy 16 millió európai pár életének vannak határokon átnyúló vonatkozásai.