2016. június 17-én a Tanács 2017. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálására válaszul bevezetett korlátozó intézkedések hatályát.
Az intézkedések uniós személyekre és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak. Területi hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik. A szankciók értelmében tilos:
Amint azt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a 2016. március 13-án tett nyilatkozatában kimondta, az EU továbbra is elítéli a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, és változatlanul elkötelezett el nem ismerési politikájának maradéktalan végrehajtása mellett.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. június 15-én megállapodott a pénzpiaci alapokról szóló rendelettervezetre vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontról. Az irányelv célja, hogy a pénzpiaci alapok ellenállóbbá váljanak a pénzügyi sokkhatásokkal szemben.
A rendelettervezet a rövid távú finanszírozási piac zökkenőmentes működését hivatott biztosítani, fenntartva ezzel a pénzpiaci alapoknak a gazdaság finanszírozásában betöltött alapvető szerepét.
A Tanács a 2016. június 17-i ülésén fogja megerősíteni a Coreperben született megállapodást, és felkéri majd az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2015 márciusában hagyta jóvá a parlamenti tárgyalási álláspontot.
Jeroen Dijsselbloem, Hollandia pénzügyminisztere és a Tanács elnöke kijelentette: „A holland elnökség fontosnak tartja, hogy megállapodás szülessen erről a kulcsfontosságú jogszabályról, mert így biztosítható a reálgazdaság rövid távú finanszírozásában fontos szerepet betöltő PPA-ágazat jövőbeli stabilitása és életképessége. Arra számítunk, hogy az ECOFIN Tanács a pénteki ülésén jóváhagyja a Coreperben elért előzetes megállapodást.”
A PPA-k szerepe és típusai
A pénzpiaci alapok (PPA-k) a vállalatok és a kormányzati szervek számára a rövid távú finanszírozás egyik fontos forrását jelentik.
Jelenleg kétféle PPA létezik:
A PPA-k megközelítőleg 1 billió EUR értékű eszközt kezelnek, és főként a készpénztöbblet rövid távú befektetésére használják őket. Fontos eszközt jelentenek a befektetők számára, mivel a likviditás magas szintjének megőrzése mellett lehetővé teszik a fölös készpénzállomány diverzifikálását.
Piaci stresszhelyzet
A 2007–2008-as pénzügyi válság során kiderült ugyanakkor, hogy a PPA-k sérülékenyek lehetnek a sokkhatásokkal szemben, sőt terjeszthetik vagy felerősíthetik a kockázatokat a pénzügyi rendszer egészében. A befektetők hajlamosak arra, hogy kockázat észlelése esetén visszaváltsák a befektetésüket. A visszaváltási kérelmek teljesítése pedig az eszközök gyors értékesítésére kényszerítheti az alapokat. Ez „befektetői pánikot” válthat ki és likviditási válságot idézhet elő a PPA-k körében, ami további kedvezőtlen hatásokat válthat ki a pénzügyi rendszer egyéb részein.
Egységes előírások
A rendelettervezet szabályozza a PPA-k működését, különösen a portfóliójuk összetételét és az eszközeik értékének meghatározását. Ez biztosítja a PPA-k struktúráinak stabilitását és azt, hogy jó hitelminőségű, megfelelően diverzifikált eszközökbe fektessenek.
A rendelettervezet az alapok likviditásának fokozása érdekében is bevezet egységes előírásokat, hogy garantálható legyen, hogy a PPA-k piaci stresszhelyzet esetén teljesíteni tudják a hirtelen érkező visszaváltási kérelmeket. A szöveg emellett egységes szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy az alapkezelő kellő ismeretekkel rendelkezzen a befektetőiről, és hogy megfelelő és átlátható tájékoztatást nyújtson a befektetők és a felügyelet számára.
A „továbbterjedési kockázat” további enyhítése érdekében a PPA-k nem kaphatnának harmadik felektől – így például szponzoraiktól – külső támogatást, mivel az ilyen támogatás a nem kötelező jellege miatt instabil piaci helyzet esetén fokozhatná a bizonytalanságot.
Alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k
A rendelettervezet egyik fontos új eleme, hogy létrehozza az „alacsony volatilitású nettó eszközértékű” PPA-k állandó kategóriáját. Ezek a PPA-k fokozatosan fel fogják váltani a legtöbb olyan meglévő, állandó nettó eszközértékű PPA-t, amelyeknek a rendelet hatálybalépését követő 24 hónapon belül alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kká kellene átalakulniuk. Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k – korlátozott mértékben és szigorú feltételek mellett – állandó nettó eszközértéket kínálhatnának.
A rendelettervezet csak az olyan állandó nettó eszközértékű PPA-k további működését tenné lehetővé, amelyek:
Az állandó nettó eszközértékű PPA-k és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k kategóriájára egyaránt szigorúbb likviditási követelmények és olyan biztosítékok vonatkoznának, mint például a „likviditási díjak” és a „visszaváltási korlátok”. Ezeket a követelményeket és biztosítékokat úgy alakítanák ki, hogy megelőzhetők, illetve mérsékelhetők legyenek a hirtelen kialakuló befektetői pánik hatásai.
A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága 2016. június 15-én jóváhagyta az új orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozásról az Európai Parlamenttel május 25-én kialakított megállapodást. A Bizottság kijelentette, hogy támogatni tudja a két társjogalkotó közötti megállapodást.
Ha a megállapodást megerősíti a Parlament ENVI bizottsága, a Tanács miniszteri szinten is jóváhagyja azt. Erre a tervek szerint szeptemberben kerül sor, amint a rendelettervezeteket az összes hivatalos nyelvre lefordították. A szövegek ezt követő jogász-nyelvészi ellenőrzését követően a Tanács és a Parlament valószínűleg az év végén fogadja el a jogszabályokat, amelyeket az orvostechnikai eszközök esetében a kihirdetést követő három év, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök esetében pedig a kihirdetést követő öt év elteltével kell alkalmazni.
„Az új uniós szabályok célja kettős: annak biztosítása, hogy az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök biztonságosak legyenek, egyszersmind lehetővé téve, hogy a betegek indokolatlan késlekedés nélkül innovatív egészségügyi ellátásban részesülhessenek. Ezenfelül elősegítik a növekedés és munkahelyteremtés előmozdítását az EU-ban azzal, hogy a betegek által igényelt eszközök gyártásához megfelelő jogi keretet biztosítanak a gyártóknak” – mondta Edith Schippers holland egészségügyi miniszter, egyben a Tanács elnöke.
Az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök termékek széles körét ölelik fel a ragtapasztoktól a csípőprotézisekig, és a terhességi tesztektől a HIV-tesztekig.
A két új uniós rendelet: