A Tanács 2016. május 25-én szabályokat fogadott el a multinacionális vállalatok adózásával kapcsolatos adatok szolgáltatásáról és ezen adatoknak a tagállamok közötti megosztásáról.
Ez az irányelv annak a 2016. januári bizottsági javaslatcsomagnak az első eleme, melynek célja a vállalati adókikerülés megakadályozását célzó uniós szabályok szigorítása. Az irányelv alapját az OECD által 2015-ben jóváhagyott azon ajánlások képezik, amelyek az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni fellépés jegyében születtek.
Az irányelv a multinacionális vállalatok általi országonkénti adatszolgáltatás vonatkozásában jogilag kötelező erejű uniós eszközbe ülteti át az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni 13. intézkedését. Az irányelv hatálya alá azok a vállalatcsoportok tartoznak, amelyek összevont, csoportszintű bevétele legalább 750 millió EUR.
Az irányelv főként annak megelőzését célozza, hogy az adókötelezettségek csökkentése vagy elkerülése érdekében a multinacionális vállalatok kihasználják valamely adórendszer technikai részletszabályait, illetve a különböző adórendszerek közötti eltéréseket.
A multinacionális vállalatok által szolgáltatandó adatokAz átláthatóság fokozása érdekében az irányelv előírja, hogy a multinacionális vállalatok szolgáltassanak részletes országonkénti bontásban adatokat a következőkről: bevétel, nyereség, megfizetett adók, tőke, eredménytartalék, tárgyi eszközök és az alkalmazottak létszáma.
Ezeket az adatokat már a 2016-os pénzügyi évre vonatkozóan szolgáltatni kell azon tagállam adóhatóságának, ahol a csoport anyavállalata adóügyi illetőséggel rendelkezik.
Amennyiben a vállalatcsoport anyavállalata nem rendelkezik az EU-ban adóügyi illetőséggel és nem szolgáltat adatokat, ezt az uniós leányvállalatain keresztül kell megtennie. Ez a „másodlagos adatszolgáltatás” 2016-ban még önkéntes alapon működik majd, de a 2017-es pénzügyi évtől kötelező lesz.
InformációcsereAz irányelv értelmében az adóhatóságoknak automatikusan meg kell osztaniuk egymással ezeket a szolgáltatott adatokat annak érdekében, hogy felmérhetők legyenek a transzferárazáshoz[1] kapcsolódó adókikerülési kockázatok. E célból az irányelv előirányozza az adóhatóságok közötti automatikus információcsere hatályos, a 2011/16/EU irányelvben meghatározott uniós keretének alkalmazását. Az adóhatóságok egy, már létező közös kommunikációs hálózatot fognak használni, így mérsékelhetők a végrehajtás költségei.
Az irányelv az alábbi határidőket állapítja meg:
Az irányelv előírja, hogy a tagállamok határozzanak meg szabályokat, amelyek a rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkoznak.
Közös uniós megközelítésAz irányelv biztosítja az OECD országonkénti adatszolgáltatásra vonatkozó ajánlásának harmonizált végrehajtását az Unióban.
A 2016. március 8-án született megállapodás nyomán a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén vita nélkül elfogadták az irányelvet.
Egyéb kezdeményezésekA 2016. januári, adókikerülés elleni csomag néhány 2015-ös uniós kezdeményezére épül. E kezdeményezések közé tartozik a határokon átnyúló adószabályokról szóló, 2015 decemberében elfogadott irányelv.
Az Európai Tanács 2014 decemberében jelezte, hogy „sürgősen elő kell mozdítani az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind globális, mind uniós szinten”.
[1] Transzferárazás: a vállalatcsoporton belüli, azaz a részvállalatok közötti áruértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás árazása.
A Tanács 2016. június 1-jén felhatalmazást adott az Európai Unió és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) GPM-csoportja közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására és ideiglenes alkalmazására. A SADC-GPM csoport tagjai Botswana, Lesotho, Mozambik, Namíbia, Dél-Afrika és Szváziföld.
A SADC–EU gazdasági partnerségi megállapodás ünnepélyes aláírására 2016. június 10-én kerül sor a botswanai Kasane-ban.
A gazdasági partnerségi megállapodások célja, hogy az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokban elősegítsék a regionális integrációt és a gazdasági fejlődést. Alapjuk a piacok aszimmetrikus megnyitásának elve, ami azt jelenti, hogy az AKCS-partnerországok számára megkönnyítik az uniós piacokhoz való hozzáférést. Egyedülálló piaci lehetőségeket kínálnak többek között a mezőgazdasági és halászati termékek esetében. A gazdasági partnerségi megállapodások az AKCS-országok tekintetében korábban alkalmazott piacra jutási rendszer, az egyoldalú kedvezmények helyébe léptek.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. június 1-jén a Tanács nevében jóváhagyta azt a határozatot, amely alapján Tunézia legfeljebb 500 millió eurós makrogazdasági pénzügyi támogatásban részesülhet.
A támogatás célja az ország gazdasági stabilizációjának és a nagyszabású reformprogramnak az elősegítése, hozzájárulva ezáltal a külső finanszírozási hiány csökkentéséhez. A támogatásban az IMF is közreműködik, amely 2016. május 20-án a kibővített megállapodás keretében 2,9 milliárd dollárt hagyott jóvá Tunézia számára.
Az Európai Parlament várhatóan a 2016. június 6–9-i plenáris ülésén első olvasatban jóváhagyja a fenti határozatot. A Tanácsnak ezután el kell fogadnia a Parlamenttel egyeztetett szöveget, amely nem tartalmaz módosításokat a bizottsági javaslathoz képest.
HitelekA támogatás két és fél éves időtartamon belül, három részletben folyósítandó hitel formájában vehető igénybe. A hitel maximális átlagos futamideje 15 év.
FeltételrendszerA támogatás feltétele, hogy a Bizottság és Tunézia között egyetértési megállapodás jöjjön létre, amelyben egyértelműen rögzítik a gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a strukturális reformok és a rendezett államháztartás kérdéseire.
A makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Tunézia tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.
A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat a makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi ezen előfeltétel teljesülését.
A Tanács a főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, illetve azok során a jó kormányzás elve alkalmazásának a javításáról szóló következtetéseiben több tagállami és európai szintű intézkedést is javasol arra vonatkozóan, hogy ezeket az elveket hogyan lehetne érvényre juttatni az említett sportesemények valamennyi szakaszában (megvalósíthatóság vizsgálata, pályáztatás, előkészítés, szervezés, értékelés, további tevékenységek), valamint azok lezárulását követően is.
A következtetések hangsúlyozzák, hogy rendszeres párbeszédre van szükség a tagállamok, a Bizottság és a sportmozgalom között, valamint kiemelik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságoknak a finanszírozás, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a biztonság és a védelem, illetve az ilyen sportesemények fenntarthatóságának megtervezése és biztosítása terén betöltött szerepét.
Az Europeanának az európai kulturális örökség digitális hozzáférhetőségében, ismertségében és felhasználásában játszott szerepéről elfogadott tanácsi következtetések az Europeana finanszírozásáról, kormányzásáról, a portálon keresztül hozzáférhető adatok minőségéről és a portál felhasználóbarát kialakításáról szólnak. A Tanács következtetései emellett azt a célt is kitűzték, hogy a tagállamok részvételének és szerepvállalásának fokozása, valamint az Europeana tartós finanszírozásának biztosítása révén növekedjen az Europeana mint kulturális és digitális innovációs projekt értéke.
A Tanács a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről elfogadott következtetéseiben elismeri, hogy az internet és a közösségi média számos előnyt és lehetőséget nyújthat, ugyanakkor az általuk jelentett potenciális fenyegetésekre és veszélyekre is rámutat. A Tanács hangsúlyozza továbbá, hogy az oktatásnak és a képzésnek alapvető szerepe van abban, hogy a fiatalok szert tegyenek a médiaműveltségre és később felelős polgárrá váljanak.
A Tanács e következtetésekben kiemeli azt a felbecsülhetetlen szerepet, amelyet az ifjúsági munka, az önkéntes és a kulturális tevékenységek, valamint a sport tölthetnek be az olyan fiatalokkal való kapcsolatteremtés érdekében, akik egyébként könnyebben a radikális eszmék célpontjaivá válhatnának.