Európai Unió : hírek magyarul

„1. ÜDVÖZLI a Párizsi Megállapodásban foglalt célt, miszerint a megállapodás részes felei a források áramlását az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztésre irányuló célokhoz igazítják. ISMÉTELTEN HANGSÚLYOZZA, hogy ez minden fél részéről mind egyéni, mind kollektív fellépést kíván.

2. MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai annak a globális törekvésnek a részeként, melynek élén a fejlett országok állnak, eltökélten fokozni kívánják az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását, különösen azzal a céllal, hogy támogassák a fejlődő országokat abban, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás tekintetében végrehajtsák saját nemzeti stratégiáikat és különösen nemzeti vállalásaikat. KIEMELI, hogy az EU és egyes tagállamai Párizsban, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek 21. Konferenciáján bejelentették, hogy az elkövetkező években megnövelt összegeket különítenek el az éghajlatváltozás elleni küzdelem közforrásokból való finanszírozására, ami révén a kiszámíthatóságot is fokozzák. HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és tagállamai biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozás jelentős részét, és ennek kapcsán RÁMUTAT arra, hogy a fejlett országok között méltányosan meg kell osztani a terheket, és hogy a jövőben a hozzájárulók szélesebb körének részvételére lenne szükség. HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén az eredményorientáltságot középpontba helyező megközelítésre van szükség, ami biztosítja, hogy a rendelkezésre bocsátott és mozgósított források a lehető legnagyobb hatást érjék el.

3. ÜDVÖZLI a fejlett országok arra irányuló munkáját, hogy a jelentős mérséklési intézkedések és a végrehajtás átláthatósága összefüggésében konkrét menetrendet dolgozzanak ki azon cél teljesítésére vonatkozóan, hogy 2020-ig a források széles körének bevonásával – köz- és magán-, kétoldalú és többoldalú forrásokból, beleértve alternatív forrásokat is – évente közösen 100 milliárd USD-t mozgósítsanak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedésekre. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az ütemtervnek – a még az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek 22. Konferenciája (COP 22) előtt esedékes – elkészülte elé.

4. KIJELENTI, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek amellett, hogy kivegyék részüket a fejlett országok által kitűzött azon cél megvalósításából, hogy 2020-ig a források, eszközök és csatornák széles körének bevonásával évente együttesen 100 milliárd USA-dollárt mozgósítsanak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazodást szolgáló intézkedésekre.

5. ISMÉTELTEN KIJELENTI, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában a közforrások továbbra is jelentős szerepet fognak betölteni. MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai a továbbiakban is biztosítanak ilyen közforrásokat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás céljára.

6. FELKÉRI a Bizottságot, hogy nyújtson be a Tanácsnak áttekintést arról, hogy az Unió és tagállamai 2015-ben hogyan finanszírozták az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, hogy a Tanács az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek 22. Konferenciája (COP 22) előtt jóváhagyhassa azt.

7. HANGSÚLYOZZA, hogy növelni kell az azon fejlődő országok támogatását célzó forrásokat, amelyeket különösen súlyosan érintenek az éghajlatváltozás káros következményei, és amelyek komoly kapacitásbeli korlátokkal küszködnek.

8. ÜDVÖZLI, hogy a multilaterális fejlesztési bankok többsége a közelmúltban vállalta, hogy megbízatásának keretein belül fokozottan beépíti a portfólióiba az éghajlatváltozás mérséklésével, az ahhoz való alkalmazkodással és a vele szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos szempontokat; e vállalás az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó beruházásaik növelésére is kiterjed. ARRA ÖSZTÖNZI a nemzetközi és regionális pénzügyi intézményeket és ENSZ ügynökségeit, hogy az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye titkárságán keresztül tájékoztassák a Feleket arról, hogyan építik be az éghajlattal kapcsolatos céljaikat és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség növelésére irányuló intézkedéseiket az általuk kínált fejlesztési támogatásba és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását célzó programokba.

9. MEGELÉGEDÉSÉRE SZOLGÁL, hogy egyes feltörekvő gazdaságok és fejlődő országok számottevő mértékben hozzájárultak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. KIEMELI, hogy a Párizsi Megállapodás arra ösztönzi azokat Feleket, amelyekre nézve az Egyezmény nem kötelező, hogy biztosítanak vagy továbbra is biztosítsanak önkéntes alapon pénzügyi forrásokat.

10. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a magánszektor kulcsfontosságú finanszírozási forrást jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az egyéb releváns beruházások szempontjából. ELISMERI, hogy az olyan területeken, ahol közfinanszírozásra van szükség, a magánszektortól érkező finanszírozás kiegészítő szerepet tölt be, és nem helyettesítheti a közforrásokból való finanszírozást. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az EU a nemzetközi éghajlat-politikai intézkedések érdekében a magánszektorból érkező finanszírozás – többek között a helyi magánszektor forrásainak – mozgósítását célzó eszközök széles körével rendelkezik, és azokat tovább fogja fejleszteni.

11. ÜDVÖZLI, hogy a Párizsi Megállapodás határozott jelzést küld a magánszektornak, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb beruházásokra fordítsa forrásait. NYUGTÁZZA az Unión belül annak érdekében kifejtett erőfeszítéseket, hogy a beruházási ösztönzőket – például a tőkepiaci unió és európai beruházási terv keretében – az éghajlat-politikai uniós célokhoz igazítsák; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a G20-ak és a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkáját, ami nagyban hozzájárul magánberuházások terén a súlypontáthelyezéshez. HANGSÚLYOZZA, hogy a beruházási súlypontáthelyezést lehetővé tévő feltételeket biztosító környezet egyik fő összetevője a szén-dioxid-árazás, amely többféle eszközzel is megvalósítható, többek között szabályozás, kibocsátáskereskedelem és adóztatás révén. Ezzel összefüggésben TÁMOGATJA a szén-dioxid-árazási kezdeményezéseket, a környezeti és gazdasági szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetését előmozdító kezdeményezéseket, valamint a kibocsátásintenzív projektek finanszírozásának leépítését.

12. KIEMELI az EU és tagállamai által az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fokozására tett, az alkalmazott stratégiákról és megközelítésekről szóló 2016. évi dokumentumokban ismertetett erőfeszítéseket. EMLÉKEZTET arra, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fokozása lépésről lépésre haladó folyamat, amely elválaszthatatlan azoktól a lépésektől, amelyeket a kormányok tesznek a keretfeltételeket biztosító környezet, beruházási stratégiák, projektek és programok kialakítása érdekében, amelyekben mindig helyet kell kapniuk a magánszektor szerepvállalását elősegítő intézkedéseknek is. Ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI a fejlődő országok erőfeszítéseit.

13. RÁMUTAT ARRA, hogy fontos támogatni az alkalmazkodást annak elősegítése érdekében, hogy a fejlődő országok fejlesztési stratégiáiban is kiemelt helyet kapjanak az éghajlatpolitikai célok, illetve hogy olyan megélhetési módok alakulhassanak ki, amelyek ellenállóbbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben. HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás következményeinek enyhítését szolgáló finanszírozás olyan egyensúlyára kell törekedni, amely összhangban van az adott országok sajátos prioritásaival és célkitűzéseivel, és KIEMELI, hogy az EU és tagállamai most is és a jövőben is tesznek arra irányuló intézkedéseket, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozás jelentős része az alkalmazkodás elősegítésére irányuljon, és ennek keretében lépéseket tesznek mindenekelőtt a legszegényebb és leginkább kiszolgáltatott helyzetű fejlődő országok – így például a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok – szükségleteinek kielégítésére.

14. KIEMELI, hogy az átláthatósági keret döntően fontos elem a Párizsi Megállapodás sikeres végrehajtása szempontjából, hiszen elszámoltathatóbbá teszi az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását. HANGSÚLYOZZA, hogy a keretnek biztosítania kell a nyújtott, mozgósított és kapott támogatás egyértelműen nyomonkövethetőségét, és ezzel elő kell segítenie a globális helyzetfelmérést, ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyek célja, hogy a források áramlása az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztésre irányuló célokhoz igazodjon. A kerethez világos és közös módszertannak kell kapcsolódnia, amelynek a már meglévő módszertanokra és az OECD/CPI tanulmány keretében elért eredményekre kell épülnie. TÁMOGATJA, hogy az közfinanszírozású beavatkozások révén nyújtott és mobilizált pénzügyi források tekintetében számviteli szabályokat dolgozzanak ki, hogy ezzel is hiteles módon tükrözzék a felek erőfeszítéseit, bármilyen forrásból származzanak is. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását célzó forrásáramlásoknak a finanszírozással foglalkozó állandó bizottság által készített kétévenkénti értékelése és áttekintése elé, amely iránymutatást nyújt majd a támogatások nyomon követési, jelentési és ellenőrzési rendszerével (MRV-rendszer) kapcsolatos további munkához.

15. KIEMELI, hogy támogatni kell az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tervezéssel és a tervek eredményes és hatékony megvalósításával összefüggő kapacitásépítést. HANGSÚLYOZZA egyrészt azt, hogy ki kell dolgozni a rendelkezésre álló projekt- és programtervek tárát annak érdekében, hogy minél több finanszírozási forrást lehessen bevonni, és a maximális hatékonyság érvényesülhessen, másrészt annak fontosságát, hogy a közfinanszírozás hatására a magánfinanszírozás bővüljön, és hogy a fejlődő országok hozzájuthassanak a rendelkezésre álló forrásokhoz. KIEMELI, hogy az Uniónak és tagállamainak továbbra is támogatniuk kell az arra rászoruló fejlődő országok kapacitásépítését, többek között a technológiai együttműködés terén. HANGSÚLYOZZA, hogy a pénzügyi mechanizmus keretében egyszerűsített jóváhagyási eljárás révén könnyen hozzáférhetővé kell tenni az országok által meghatározott stratégiák támogatását célzó pénzügyi forrásokat, és még inkább késznek kell mutatkozni a fejlődő országok, és különösen a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok támogatására.

16. ELISMERI és egyben KIEMELI azt, hogy rendkívül fontos a nemzeti vállalások céltudatos végrehajtása globális szinten. KIEMELI, hogy az EU és a tagállamok által harmadik országokkal kialakított fejlesztési együttműködés során maradéktalanul figyelembe kell venni az egyrészről az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, másrészről a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben, az addisz-abebai fejlesztésfinanszírozási cselekvési menetrendben és az egyéb nemzetközi menetrendekben elfogadott fenntartható fejlesztési célok közötti szinergiákat. RÁMUTAT ARRA, hogy a nemzeti vállalások végrehajtásának finanszírozását illetően döntő jelentőségű a felek között koordináció: az intézményeknek koordináltan, egymással partnerségben kell fellépniük, hogy az adott országban a lehető legnagyobb hatást lehessen elérni.

17. ÜDVÖZLI, hogy a Párizsi Megállapodásban is az Éghajlat-változási Keretegyezmény pénzügyi mechanizmusát alkalmazzák. RÁMUTAT ARRA, hogy az Éghajlat-változási Alap kulcsfontosságú multilaterális eszközként kiemelt szerepet játszik abban, hogy segítse a fejlődő országokat a paradigmaváltás előmozdításában, és így ezek az országok elmozdulhassanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlesztés irányába. ÜDVÖZLI a további projektek és programok jóváhagyását, VALAMINT ÜDVÖZLI az Éghajlat-változási alap stratégiai tervének jóváhagyását, amely terv célja elősegíteni, hogy az alap valódi változást hozzon. KIEMELI, hogy az elkülönített és rendelkezésre álló források jelentős része (47 %) uniós tagállamoktól származik. ÜDVÖZLI, hogy a fejlődő országok hozzájárulásokat tettek az Éghajlat-változási Alapba, és minden országot arra BÁTORÍT, hogy ha módjában áll, tegyen ilyen hozzájárulást.”

„A Tanács:

1. ELISMERI az adóztatás méltányosabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá tételére irányuló ambiciózus uniós ütemterv végrehajtása, valamint az Unió egészében az adóhatóságok közötti együttműködés megerősítése terén elért eredményeket;

2. MEGERŐSÍTI az uniós és a nemzetközi adózási keretek javításának fontosságát a határokon átnyúló adóvisszaélések és illegális pénzügyi tevékenységek megelőzése céljából;

3. ÜDVÖZLI az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről szóló, 2016. július 5-i bizottsági közleményt;

4. EGYETÉRT azzal, hogy a feltételes adómegállapításokkal és a multinacionális vállalatcsoportok országonkénti adóügyi jelentéseivel kapcsolatos, a tagállamok illetékes hatóságai között folytatandó automatikus információcserére vonatkozó, a közelmúltban elfogadott uniós jogszabályok komoly előrelépést jelentenek;

5. KÉRI az arra vonatkozó lehetőségek megvizsgálását, hogy miként fokozható az illetékes hatóságok közötti közigazgatási együttműködés az Unión belül és azon túl, ideértve az OECD információcserével és együttműködéssel foglalkozó közös munkacsoportja (JITSIC) tevékenységének köszönhetően feltárt lehetőségek megvizsgálását is;

6. időszerűnek ÍTÉLI a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv, illetve a pénzmosás elleni irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatot, figyelembe véve a két terület közötti szinergiákat, és TÖREKSZIK e jogszabályok mielőbbi elfogadásának elősegítésére az uniós jogalkotási eljárásokkal összhangban;

7. MEGERŐSÍTI az adóhatóságok, valamint az adókijátszás, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben részt vevő egyéb szervezetek közötti eredményesebb és hatékonyabb együttműködés szükségességét, a megfelelő jogi biztosítékokkal összhangban;

8. HANGSÚLYOZZA, hogy meg kell előzni a vagyoni eszközök jelentős nagyságrendben történő elrejtését, mivel ez hátráltatja az adókijátszás, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni eredményes küzdelmet, továbbá gondoskodni kell arról, hogy a társaságok, jogi személyek és jogi konstrukciók tényleges tulajdonosainak személyazonossága ismert legyen;

9. ÜDVÖZLI a végső tényleges tulajdonosokkal kapcsolatos automatikus információcserére irányuló kezdeményezést, amelynek keretében számos állam, illetve terület – köztük valamennyi uniós tagállam – hozzájárult ahhoz, hogy a társaságok, jogi személyek és jogi konstrukciók tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkat cseréljen, és ezzel kapcsolatban gyors nemzetközi előrehaladásra SZÁMÍT;

10. FELKÉRI a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a nemzetközi szinten jelenleg folyó munkára építve javaslatot dolgozzon ki a végső tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk határokon átnyúló hozzáférhetőségének javításával kapcsolatban;

11. MEGJEGYZI, hogy a G20-ak a 2016. októberi ülésükön meghallgatták az átláthatósággal – többek között a tényleges tulajdonosra vonatkozó információk hozzáférhetőségével – kapcsolatos nemzetközi standardok végrehajtásának javítására irányuló, az OECD és az FATF által kidolgozott első javaslatokat;

12. EMLÉKEZTET arra, hogy javítani kell az agresszív adótervezést lehetővé tévő és támogató szereplők felügyeletét, és hatékonyabb, visszatartó erejű intézkedéseket kell bevezetni az ilyen tevékenységekkel szemben;

13. ÜDVÖZLI a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy 2016 őszén nyilvános konzultációt kezdeményezzen, és annak keretében visszajelzéseket gyűjtsön arról, hogy milyen megközelítéssel lehetne biztosítani a nagyobb átláthatóságot az adókijátszást és adókikerülést lehetővé tevő rendszerek működését segítő közvetítők tevékenységével kapcsolatban;

14. NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság fel kívánja tárni az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos projektjének (OECD BEPS) 12. fellépésén alapuló kötelező adatszolgáltatási szabályok kidolgozásának lehetőségeit – figyelembe véve egyes uniós tagállamok e téren szerzett tapasztalatait –, hogy amennyiben lehetséges, 2017-ben erre vonatkozó javaslatot nyújthasson be;

15. arra ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy kezdje meg annak mérlegelését, hogy milyen lehetőségei vannak az említett információk uniós adóhatóságok közötti jövőbeli cseréjének;

16. HANGSÚLYOZZA, hogy az e területre vonatkozó nagyobb átláthatóságot célzó esetleges globális megközelítés kialakítása érdekében szorosan együtt kell működni az OECD-vel és más nemzetközi partnerekkel;

17. TÁMOGATJA a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó szigorúbb nemzetközi standardok előmozdítását, és MEGJEGYZI, hogy a Tanácsban már megkezdődött az ezzel kapcsolatos munka a magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) keretében, amelynek feladata, hogy 2017 folyamán elkészítse a nem együttműködő harmadik országok és területek uniós jegyzékét, és ezzel összefüggésben kidolgozza az országok, illetve területek jegyzékbe vételének kritériumait és megvizsgálja a lehetséges ellenintézkedéseket is;

18. EGYETÉRT azzal, hogy fontos a visszaélést bejelentő személyek védelme, és arra ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – vizsgálja meg az uniós szintű jövőbeli intézkedések lehetőségeit;

19. ELISMERI, hogy az Unión belüli adózási biztonság javítása hozzájárulhat az uniós vállalkozások versenyképességének további növeléséhez, és NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság javaslatokat kíván előterjeszteni, amelyek az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás, valamint az adókikerülés elleni küzdelemre, és ezzel egyidejűleg a stabil és kiszámítható adózási környezet biztosítására és a kettős adóztatás megszüntetésére – konkrétan a vitarendezés javítására és a KKTA-javaslat újbóli vizsgálatára – irányulnak.”

Ranks és Vasiļevičs
Szellemi és ipari tulajdon
Egy számítógépi program korlátlan használati engedéllyel ellátott példányának eredeti megszerzője jogosult e használt példányt és engedélyét egy későbbi vásárlónak eladni

Heteken, de akár már napokon belül is pont kerülhet annak a vitának a végére, ami eddig blokkolta az úgynevezett aszfaltügy lezárását és a 2014 és 2020 közötti forrásfelhasználásra is hatással lehet – tájékoztatták megbízható források a BruxInfót. Brüsszel első körben nem fogadta el az energiahatékonysági operatív program módosítására a kormány által benyújtott kérelmet és indoklást vár.

The Budgets Committee demanded more funds, in a vote on Tuesday, to help young people into jobs, to boost economic growth and assist third countries with a view to mitigating the migration crisis. MEPs had earlier reversed all the cuts proposed by the Council to the draft 2017 EU budget. Part of the additional funds are expected to be financed via new appropriations to be obtained through the ongoing mid-term revision of the Multiannual Financial Framework (MFF).
Committee on Budgets

Source : © European Union, 2016 - EP

MEPs will debate the pros and cons of the Comprehensive Economic and Trade Agreement (CETA) between the EU and Canada with farmers, businesses and trade union representatives from around 9.00 on Wednesday morning. EU trade ministers are to decide on 18 October in Brussels on the approval and provisional application of the agreement. CETA cannot enter into force without European Parliament approval.
Committee on International Trade

Source : © European Union, 2016 - EP

A Tanács 2016. október 13-án véglegesen jóváhagyta azt az irányelvet, amely a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy megvádolt, illetve európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek költségmentességhez való jogáról szól.

A leendő irányelv minimumszabályokat határoz meg a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottaknak és vádlottaknak, valamint más személyeknek a büntetőeljárásokban való költségmentességhez fűződő jogára vonatkozóan. Bizonyos feltételek mellett költségmentességet biztosít továbbá az európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek számára mind a végrehajtó, mind pedig a kibocsátó tagállamban.

„A tisztességes eljárás egyik alapköve, hogy mindenkinek joga van ügyvédi segítség igénybevételére. Azzal, hogy meghatározza a költségmentesség nyújtásának minimumkövetelményeit, ez az irányelv elősegíti annak a célnak a megvalósítását, hogy jövedelmi helyzetétől függetlenül mindenki igénybe vehesse az igazságszolgáltatást. Meggyőződésem, hogy az irányelv hozzájárul az európai országok közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez, és ezzel a büntetőügyekben folytatott együttműködés javításához is.”

Lucia Žitňanská szlovák igazságügyi miniszter

A bizottsági javaslathoz képest bővült az irányelv alkalmazási köre, hogy bizonyos feltételek mellett a büntetőeljárás során minden szakaszában biztosított legyen a költségmentességhez való jog. Az eredeti javaslat csak ideiglenes költségmentességhez való jogról rendelkezett; ez a jog csak a büntetőeljárás kezdeti, a költségmentességről való végleges döntéshozatalt megelőző időszakára terjedt volna ki.

Annak eldöntéséhez, hogy egy adott személy jogosult-e költségmentességre, a tagállamok megvizsgálják az érintett anyagi helyzetét és a jogosultság megalapozottságát. Az anyagi helyzet vizsgálata annak értékelését jelenti, hogy az érintett személy ténylegesen híján van-e a jogi segítségnyújtás költségeinek megfizetéséhez szükséges forrásoknak, a megalapozottsági vizsgálat pedig azt hivatott felmérni, hogy az adott ügy körülményeit tekintve a költségmentesség az igazságtételt szolgálná-e.

A szöveget az Európai Parlament október 4-én hagyta jóvá. Azzal, hogy a Tanács ma véglegesen elfogadta az irányelvet, a jogalkotási eljárás véget ér. Az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően a tagállamoknak harminc hónap áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy az irányelvet nemzeti jogukba átültessék.

Az Egyesült Királyság és Írország úgy döntött, hogy nem vesz részt az irányelvben, Dánia pedig eleve nem vesz részt a bel- és igazságügyi jogszabályokban.

Az eljárási jogokról szóló ütemterv

A szóban forgó irányelv az utolsó olyan jogszabály, amelyet a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott személyek eljárási jogainak megerősítéséről szóló, a Tanács által 2009 novemberében elfogadott ütemterv irányoz elő.

Az ütemterv célja annak biztosítása volt, hogy a valamely tagállamban büntetőeljárás alá vont személyek Unió-szerte rendelkezzenek bizonyos minimális eljárási jogokkal. Ez az Európai Unióban működő igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalmat is fokozná, és ezáltal előmozdítaná az olyan eszközök alkalmazását, mint például az európai elfogatóparancs.

Az ütemterv alapján már sor került az alábbi öt egyéb intézkedés elfogadására:

• a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog (2010/64/EU irányelv);
• a tájékoztatáshoz való jog (2012/13/EU irányelv);
• az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog (2013/48/EU irányelv);
• az ártatlanság vélelme ((EU) 2016/343 irányelv); és
• a gyermekekre vonatkozó speciális biztosítékok ((EU) 2016/800 irányelv).

Általános : Can Dündar bebörtönzött újságíró és a törökországi gondolatszabadságért küzdő társai, Musztafa Dzsemiljev száműzött krími tatár vezető, és a jazidik jogaikért küzdő Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár a Szaharov-díj idei döntősei. Erről október 11-én döntöttek a külügyi és a fejlesztési szakbizottságokban. A gondolat- és véleményszabadságért küzdők elismeréseként járó díj nyertesét Martin Schulz EP-elnök és a frakcióvezetők választják ki október 27-én, a díjátadó pedig december 14-én lesz.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A Tanács 2016. október 10-én egyhangúlag megállapodott a kereskedelmi szempontból legfontosabb tíz balti-tengeri halállományteljes kifogható mennyiségéről (TAC) a következő évre vonatkozóan. Ez a megállapodás megnyitja az utat azok előtt a további tárgyalások előtt, amelyeket a felek az idei év későbbi szakaszában folytatnak majd a mélytengeri és az északi-tengeri halállományok teljes kifogható mennyiségeiről.

A miniszterek úgy határoztak, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően a hering (kivéve a rigai-öbölbeli halállományt), a sima lepényhal és a lazac (kivéve a finn-öbölbeli halállományt) tekintetében növelhető a fogásmennyiség. Ami a többi halállományt illeti, a miniszterek úgy döntöttek, hogy a fő tengermedencében élő lazacállomány esetében nem, a spratt esetében pedig csak kisebb mértékben növelhető a fogásmennyiség.

Mindemellett arról is megegyeztek, hogy bizonyos halállományok esetében csökkenteni kell a halászati lehetőségeket: így például a keleti tőkehalállomány esetében 25%-kal, a nyugati tőkehalállomány esetében 56%-al, ideértve a hobbihorgászatból származó fogásokat is, a rigai-öbölben élő hering esetében 11%-al, a finn-öbölben élő lazac esetében pedig 20%-al.

 

„A ma született megállapodás kitűnő eredményt jelent mind a környezet, mind pedig a balti-tengeri halászok számára. Nem volt könnyű feladatunk, de sikerült elérnünk a megfelelő egyensúlyt a tengeri erőforrások fenntarthatósága és az érintett országok halászati ágazatának igényei között, mégpedig úgy, hogy mindeközben maradéktalanul eleget teszünk a balti-tengeri halászatra vonatkozó új többéves tervben foglaltaknak.”

Gabriela Matečná szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, a Tanács soros elnöke.
A megállapodás részletei

A mai napon elfogadott mennyiségek figyelembe veszik a közös halászati politika céljainak megvalósítására vonatkozó kötelezettségeket, így többek között a legnagyobb fenntartható hozamra vonatkozó cél elérését, a balti-tengeri halászati gazdálkodásra vonatkozó többéves tervben foglalt elveket, valamint a tudományos szakvéleményeket, különös tekintettel a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleményére.

A balti-tengeri tőkehalra vonatkozóan a miniszterek több kiegészítő támogatási intézkedésről is megállapodtak, amelyek arra hivatottak, hogy javítsák a halállomány állapotát.

Europe should continue to support film creation and distribution as important tools for our cultural diversity, MEPs and filmmakers underlined on Monday evening in a Lux Prize 10th anniversary debate. Translation and subtitling help to circulate works and promote European values, especially in time of crisis, they added. Film directors Ken Loach, Céline Sciamma and Andrea Segre participated in a very animated debate with Members of the Culture Committee on this occasion.
Committee on Culture and Education

Source : © European Union, 2016 - EP

Bizottság kontra Olaszország
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
By failing to guarantee just and appropriate compensation for victims of all violent intentional crimes committed in cross-border situations, Italy has failed to fulfil its obligations under EU law

Plans to prolong a 10% increase in the EU contribution towards project costs in Greece until 30 June of the year following the end of its economic adjustment programme were approved by Regional Development Committee MEPs on Tuesday. MEPs also approved a special provision whereby the EU would pay up to 85% of project costs in Cyprus until the current programming period ends in 2020.
Committee on Regional Development

Source : © European Union, 2016 - EP

Gibraltáron azt mondják, túlélik a brexitet, de betehet a gyarmatnak az elszakadás az EU-tól.

Általános : Májusban tartották az Európai ifjúsági rendezvényt (EYE) Strasbourgban, amelyen 7500 fiatal vitatta meg az EU előtt álló kihívásokat és kereste a választ a korosztályát érintő fő problémákra, mint például a munkanélküliség, vagy a háború. A rendezvényen megfogalmazott javaslataikat egy jelentésben foglalták össze, amelyet most a parlamenti szakbizottságok előtt is bemutatnak. A meghallgatásokat honlapunkon is élőben közvetítjük, a Twitteren pedig bárki hozzászólhat az #EYE2016 hashtaggel.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Propaganda pressure on the EU from Russia and Islamic terrorist organisations is growing, say Foreign Affairs Committee MEPs in a resolution voted on Monday. It seeks to distort the truth, incite fear, provoke doubt and divide the EU. However, this pressure should be countered, not with more propaganda, but with positive messaging, awareness raising and education to increase the information literacy amongst EU citizens, MEPs add.
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2016 - EP

“We have no problem with the 12,5% corporate tax rate in Ireland”, Commissioner Margrethe Vestager told Irish Economic and Monetary Affairs Committee members in a hearing on competition policy on Monday. “But we want to be sure that tax rulings are not being used to grant selective advantages to companies through the backdoor”, she added, referring to the illegal tax ruling that resulted in a minimal tax bill for the American multinational.
Committee on Economic and Monetary Affairs

Source : © European Union, 2016 - EP

Általános : A szakbizottságok üléseznek a héten az EP-ben, szavaznak többek között az Európa gázellátást biztosító szabályokról, az orosz propaganda elleni fellépésről és a vadon élő állatok- és növények illegális kereskedelmét tiltó szabályokról. A költségvetési szakbizottság dönt az EU jövő évi büdzséjéről, míg a külügyi és a fejlesztési szakbizottságban kiválasztják a Szaharov-díj, az EP emberi jogi díjának három döntős jelöltjét.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

2016. október 6-án – nem egészen egy évvel az első bizottsági javaslat után – hivatalosan is megkezdi működését az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. A megnyitót a Bulgária Törökországgal közös külső határán lévő Kapitan Andreevo határállomáson rendezik, ahol bemutatják az új ügynökség járműveit, eszközeit és munkacsoportjait, valamint sajtótájékoztatót tartanak Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos, Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Rumjana Bacsvarova bolgár miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, Denisa Saková, a Szlovák Köztársaság belügyminisztériumának államtitkára, Fabrice Leggeri, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója, az uniós tagállamok belügyminiszterei és más magas rangú tisztviselők részvételével. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a Frontex által lefektetett alapokra építve szigorúan figyelemmel kíséri az uniós külső határokat, és együttműködik a tagállamokkal az EU külső határait fenyegető esetleges biztonsági veszélyek gyors azonosítása és kezelése érdekében.

A Tanács soros elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico elmondta: „Az Európai Határ- és Parti Őrség elindításával új helyzetet teremtünk külső határainkon. Ez a pozsonyi ütemterv keretében elfogadott együttes kötelezettségvállalás kézzelfogható eredménye, egyúttal a tagállamok közötti egység gyakorlati megnyilvánulása. Az új ügynökség elősegíti, hogy visszatérjünk a schengeni rendszerhez. Az elnökség eltökélt szándéka, hogy változatlanul támogassa az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítését, valamint az ütemtervben foglalt egyéb kötelezettségvállalásokat is átültesse a gyakorlatba.”

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A mai nap mérföldkő az európai határigazgatás történetében. Az egyes tagállamok külső uniós határai ezentúl valamennyiünk külső határai lesznek – jogi és operatív szempontból egyaránt. Nem egészen egy év alatt olyan teljes körű európai határ- és partiőrségrendszert hoztunk létre, amely valóra váltja a tagállamok és az Unió közötti közös felelősség és szolidaritás elveit. Éppen ez az az európai válasz, amelyre a 21. század biztonsági és migrációs kihívásainak kezeléséhez szükségünk van.”

Fabrice Leggeri, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója rámutatott: Történelmi pillanathoz érkeztünk, és nagy büszkeséggel tölt el, hogy a Frontex Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggé alakul. Az új ügynökség erősebb lesz, és alkalmasabbá válik az Európa külső határain felmerülő migrációs és biztonsági kihívások kezelésére. Megbízatása kibővül, és olyan új hatáskörökkel gyarapodik, amelyek hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé. Az ügynökség stresszteszteket fog végezni a külső határokon annak érdekében, hogy a sebezhetőségek még a válságok kialakulása előtt napvilágra kerüljenek. Az ügynökség képes lesz operatív segítséget nyújtani a határaikon támogatást kérő szomszédos harmadik országoknak, valamint a nyomozások előmozdítása érdekében megosztani a határon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos hírszerzési információkat a nemzeti hatóságokkal és az európai ügynökségekkel. Új partiőrség-funkciói révén Európa tengeri határain is kulcsfontosságú szerepet tölt majd be.”

Az ügynökség szerepe és tevékenysége az új megbízatás alapján jelentősen kibővül. Az ügynökség állandó állománya több mint megkétszereződik, és az ügynökség képes lesz saját eszközöket beszerezni és azokat rövid időn belül bevetni a határműveletek során. Az ügynökségnek legalább 1 500 fős határőr-tartalékállomány és jelentős műszakieszköz-állomány áll majd rendelkezésére – azaz műveletei során nem szembesül többé létszám- és eszközhiánnyal. Az Európai Határ- és Parti Őrség az uniós határigazgatási normák végrehajtását rendszeres kockázatelemzéssel és kötelező sebezhetőségi elemzéssel fogja biztosítani.

Az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásával helyére kerül az európai külső határok megerősítésének utolsó hiányzó láncszeme is, így az emberek továbbra is szabadon élhetnek és mozoghatnak az Európai Unió területén. Ez hozzájárul Európa arra irányuló kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, hogy az év végéig helyreálljon a schengeni térség rendes működése és megszűnjenek az ideiglenes belső határellenőrzések, amint azt a Bizottság A schengeni rendszer helyreállítása – ütemterv című március 4-i közleményében kifejtette.

A új ügynökség működése az elkövetkező hónapokban fokozatosan indul be:

• 2016. OKTÓBER 6.: az új ügynökség jogi szintű működésbe lépése

• 2016. DECEMBER 7.: a gyorsreagálású tartalékállomány és a gyorsreagálású eszközállomány működésbe lépése

• 2016. DECEMBERIG: 50 új ügynökségi munkatárs felvétele

• 2017. JANUÁR 7.: a visszatérési állományok működésbe lépése

• 2017. JANUÁR–MÁRCIUS: az első sebezhetőségi elemzések.

 

Háttér-információk

Juncker elnök 2015. szeptember 9-i, az Unió helyzetét értékelő beszédében bejelentette az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását, ami az uniós külső határok igazgatásának és biztonságának megerősítését célzó európai migrációs stratégia keretében előirányzott intézkedések egyike. A belső határok nélküli schengeni térség csak a külső határok hatékony biztosítása és védelme mellett tartható fenn.

Az Európai Bizottság 2015. december 15-én jogalkotási javaslatot terjesztett elő az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására a Frontex meglévő struktúráira alapozva, a migráció és a belső biztonság terén az EU előtt álló új kihívások és politikai valóságok kezelése érdekében. Az Európai Határ- és Parti Őrséget az Európai Parlament és a Tanács rekordidő alatt, mindössze kilenc hónap alatt jóváhagyta.

Az Európai Határ- és Parti Őrség elősegíti a migráció hatékonyabb kezelését, az Európai Unió belső biztonságának megerősítését és a személyek szabad mozgására vonatkozó alapelv megőrzését. Az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása biztosítani fogja az uniós külső határok erős igazgatását, ami az Unió és tagállamai közös felelőssége lesz.

A brit belügyminiszter ugyan keménykedik, de kiszivárgott, hogy a már kint élőket mégsem küldenék haza.

2016. október 10., hétfő
Passau (Németország)
18.00 Részvétel a „Menschen in Europa 2016” (Emberek Európában 2016.) konferencián

2016. október 11., kedd
13.30 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével (Berlaymont)
17.45 Telefonbeszélgetés Mark Rutte holland miniszterelnökkel
19.30 Találkozó a Régiók Európai Bizottságának delegációjával és vezetőjükkel, Markku Markkula elnökkel

2016. október 13., csütörtök
17.30 Beszéd a European Policy Centre (Európai Politikai Központ) fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott konferencián (helyszín: Palais des Académies)

2016. október 14., péntek
10.00 Találkozó Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfővel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
11.30 Találkozó Luca Visentinivel, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) főtitkárával
12.30 Találkozó az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központjának (CEEP) elnökével, Katherina Reichével és főtitkárával, Valeria Ronzittivel
13.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
15.15 Találkozó a BusinessEurope elnökével, Emma Marcegagliával és főigazgatójával, Markus Beyrerrel