A Tanács 2016. szeptember 29-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2016/1746 határozatot[1].
A határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékét.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2016. szeptember 30-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 264., 30. o.).
* – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2016. szeptember 29-én elfogadta a (KKBP) 2016/1745 határozatot[1].
A tanácsi határozat a 2017. október 31-ig tartó idoszakra megújítja a hatályos intézkedéseket.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] – A határozatot 2016. szeptember 30-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 264., 29. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
2016. október 24., hétfo
18.15 Telefonbeszélgetés Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel
2016. október 25., kedd
Strasbourg
18.00 Beszéd a Becsületrend Lovagja kitüntetés átadási ünnepségén; kitüntetett: Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke
2016. október 26., szerda
Strasbourg
09.00 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2016. október 20–21-i ülésérol
2015-ben ugrásszerűen megnőtt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni fellépéshez a fejlődő országok részére nyújtott uniós és tagállami hozzájárulások mértéke, különösen az alkalmazkodásra szánt források tekintetében.
A teljes összeget az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 2016. október 24-én erősítette meg, az ENSZ márrákesi éghajlatváltozási konferenciáját megelőzően.
A 2015. évi uniós és tagállami hozzájárulás összesen 17,6 milliárd EUR-t1 tett ki, ami 2014-hez képest jelentős növekedés. A hozzájárulásokat ténylegesen a fejlődő országokban folyó, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó kezdeményezésekre fordították.
Ez a hozzájárulás komoly előrelépést jelent a 2015 decemberében Párizsban elért, jogilag kötelező erejű éghajlatváltozási megállapodás végrehajtása szempontjából.
Számszerűleg igazolja, hogy az EU elkötelezett az iránt, hogy fokozatosan növelje az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi pénzügyi hozzájárulását az évi 100 milliárd USD célösszeg eléréséig, amelyet az iparosodott országok tekintetében 2020-ig, majd azt követően 2025-ig meghatároztak. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének részes felei még 2025 előtt új kollektív célösszeget fognak meghatározni.
Ami a 2015-ös párizsi konferencia eredményét illeti, a tagállamok különösen üdvözlik a fejlett országok által készített konkrét „ütemtervet”, amely szemlélteti, hogy ezek az országok milyen intézkedésekkel kívánják elérni a 100 milliárd USD összegű célt. Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló hozzájárulásokat egyszerre számos különböző forrásból – így magán- és közpénzekből, két- és többoldalú eszközökből, többek között alternatív finanszírozási forrásokból – biztosítják majd, szavatolva egyúttal a végrehajtás átláthatóságát.
1 – Ez az összeg magában foglalja az állami költségvetésekből és egyéb fejlesztésfinanszírozási intézményektől származó, az éghajlatváltozás finanszírozását célzó forrásokat, a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet 16. cikke alapján tett jelentések szerint. Magában foglal továbbá az uniós költségvetésből származó 1,5 milliárd EUR-t, valamint az Európai Beruházási Bank által nyújtott 2,2 milliárd EUR-t.
A Tanács jóváhagyta a közös kül- és biztonságpolitikáról (KKBP) szóló jelentést.
Ma a kereskedelempolitikával foglalkoztunk. Hamarosan átadom a szót Jean–Claude Junckernek, de elotte kérem engedjék meg, hogy két rövid megjegyzést tegyek.
Eloször is: polgárainak körében no az aggodalom annak kapcsán, hogy az általunk tárgyalt kereskedelmi megállapodások valóban az o érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, hogy a jövoben nem tudunk szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat folytatni, ha nem teszünk a gyakorlatban tanúbizonyságot arról, hogy komoly feladatunknak tekintjük az európai fogyasztók, munkavállalók és vállalatok érdekeinek védelmét.
Ma ezen a téren sikerült némi elorelépést tennünk. A vezetok elkötelezettek az iránt, hogy a leheto leghamarabb megállapodás jöjjön létre az Unió piacvédelmi eszközeinek korszerusítésérol. Azzal bíztuk meg kereskedelmi minisztereinket, hogy lendítsék ki a holtpontról a tárgyalásokat.
Másodszor: rendkívül fontos, hogy jó kereskedelmi megállapodásokat kössünk az olyan szoros partnerekkel, mint amilyen Kanada is. Európa jó hírneve forog kockán. Egy kivételével mindegyik tagállam jóváhagyta a megállapodást, és munkánkat a leheto legjobb szándékkal, a Bizottság teljes köru szerepvállalása mellett folytatjuk tovább. Átadom a szót Jean-Claude-nak. Köszönöm figyelmüket.