Federica Mogherininek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Unió nevében Thorbjørn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával közösen tett együttes nyilatkozata a halálbüntetés elleni európai és világnap alkalmából (2016. október 10.).
Ma, a halálbüntetés elleni európai és világnapon az Európa Tanács és az Európai Unió ismételten megerősíti azon álláspontját, miszerint határozottan és feltétel nélkül elítéli a halálbüntetést. A halálbüntetés nem egyeztethető össze az emberi méltósághoz való joggal. Embertelen és megalázó bánásmód, nem bizonyított, hogy komoly elrettentő hatása lenne, és ahhoz vezet, hogy a bírói tévedések visszafordíthatatlan és végzetes következménnyel járhatnak.
A halálbüntetés eltörlése Európa egyik jelentős vívmánya. Az Európa Tanács tagságának egyik előfeltételét képezi, és az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzíti a halálbüntetés feltétel nélküli, minden körülményre kiterjedő tilalmát. Az Európa Tanács és az Európai Unió felszólítja az összes európai országot, hogy erősítsék meg az emberi jogok európai egyezményének a halálbüntetés eltörlésére irányuló jegyzőkönyveit.
Az Európa Tanács és az Európai Unió valamennyi európai ország politikai vezetését erőteljesen arra ösztönzi, hogy biztosítsák az Európa Tanácsban és az Európai Unióban való tagságból következő jogi és politikai kötelezettségek teljesítését.
Az Európa Tanács és az Európai Unió elítéli, hogy Belarusz - egyedüli országként az európai kontinensen - továbbra is alkalmazza a halálbüntetést. Ezen intézmények a már kiszabott halálos ítéletek módosítására, illetve a kivégzésekre vonatkozó moratórium azonnali bevezetésére sürgetik Belarusz hatóságait, mely így megtenné az első lépést a halálbüntetés felszámolásához vezető úton. A moratórium bevezetése döntő lépést jelentene afelé, hogy Belarusz közelítsen az összeurópai jogi normákhoz.
Az Európa Tanács és az Európai Unió örömmel fogadja a halálbüntetés eltörlésére irányuló világszintű tendenciát. Mára az országok több mint kétharmada jogrendszerében vagy a gyakorlatban megszüntette a halálbüntetést. Az Európa Tanács és az Európai Unió azonban sajnálattal állapítja meg, hogy a kivégzések száma a halálbüntetést alkalmazó országok egy részében növekedett, és a de facto moratóriumot érvényben tartó országok közül is voltak olyanok, amelyek kivégzéseket hajtottak végre. A két szervezet különösen aggasztónak tartja a kiskorúak kivégzését, amely ellentétes a nemzetközi joggal. Egyes országok továbbra is alkalmazzák a halálbüntetést a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében, amely szintén sérti a nemzetközi jogot.
Ez év júniusában került sor Oslóban a halálbüntetés eltörlésének kérdésével foglalkozó hatodik világkongresszusra. Valamennyi részt vevő ország és szervezet egységesen kiállt amellett, hogy a halálbüntetés alkalmazására vonatkozóan globális moratóriumra van szükség.
Az Európa Tanács és az Európai Unió reméli, hogy a világkongresszus nyújtotta lendület tükröződni fog abban, hogy növekszik a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló határozatot támogató országok száma az ENSZ-közgyűlés 2016 decemberében esedékes 71. ülésszakának erre irányuló szavazásán.
2016. október 5-én az ugyanezen a napon tartott, Afganisztánnal foglalkozó brüsszeli konferencián részt vevő 75 ország és 26 nemzetközi szervezet közleményt adott ki, amelyben megújította az Afganisztán nemzeti egységkormánya és a nemzetközi közösség közötti, a jólétet és a békét célzó partnerséget. A közleményben kiemelték kollektív elkötelezettségüket együttműködésük elmélyítése és megerősítése iránt annak érdekében, hogy megvalósuljon Afganisztán önállósága az átalakulás évtizedében (2015–2024), és hogy olyan politikai, társadalmi és gazdasági környezet jöjjön létre, amely lehetővé teszi Afganisztán számára, hogy megszilárdítsa a békét, a biztonságot, a fenntartható fejlődést és a jólétet. Megjegyezték, hogy noha jelentős előrelépés történt abban a tekintetben, hogy Afganisztán működő, elszámoltatható és egyre nagyobb mértékben fenntartható állammá váljon, azok a rendkívüli kihívások, amelyek még az ország előtt állnak, további erőfeszítéseket igényelnek ahhoz, hogy ezeket a közösen elért eredményeket meg lehessen óvni és azokra építeni lehessen. A továbblépés támogatása érdekében újólag megerősítették elkötelezettségüket az átalakulás évtizedének alábbi három pillére iránt: