Az Európai Unió és az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás keretében létrejött Együttműködési Tanács 2016. október 18-án, Brüsszelben tartotta második ülését. A találkozót Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az uniós delegáció vezetője nyitotta meg. Az iraki delegációt Ibrahim al-Dzsafári iraki külügyminiszter vezette, és tagja volt Faláh Musztafa Bakir, az Iraki Kurdisztáni Régió külügyi hivatalának vezetője is. A tematikus megbeszéléseken Hrísztosz Sztilijanídisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos és Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője is részt vett.
Figyelembe véve, hogy épp folyamatban van az a katonai művelet, melynek célja felszabadítani Moszult a Dáis általi megszállás alól, a megbeszélések elsősorban Irak közvetlen humanitárius, illetve a stabilitást érintő nehézségeire összpontosultak. A későbbiekben szó esett az ország hosszabb távú szükségleteiről is.
A találkozón az EU elismerését fejezte ki az iraki kormánynak a jelenlegi válsághelyzet kezelése érdekében tett erőfeszítéseiért. Felvázolta továbbá, hogyan járul hozzá az ország közvetlen szükségleteinek kielégítéséhez a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott humanitárius segítség és támogatás, ezen belül a lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekeknek nyújtott oktatás révén, figyelemmel e személyek rövid és hosszabb távú szükségleteire egyaránt. Az EU és Irak képviselői megvitatták továbbá a megszállás alól frissen felszabadított területek stabilizálására vonatkozó prioritásokat, ideértve a rögtönzött robbanószerkezetek eltávolítását is, ami a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérésének alapvető feltétele.
Nagyobb távlatokat tekintve minden Irakot érintő megbeszélésnek elengedhetetlen és központi elemét kell képeznie az egyesített, befogadó iraki állam és az ennek keretein belül folytatandó békeépítés és megbékélés kérdésének. Megállapítva ugyanakkor azt, hogy a jelenlegi iraki válság és az ország stabilitására és jólétére vonatkozó hosszabb távú kilátások szorosan összefüggenek, a miniszterek alaposan megvitatták Irak hosszú távú jólétének kérdését, valamint azt, hogy az EU–Irak kapcsolatok miként járulhatnak hozzá az ország lehetőségeinek teljes mértékű kiaknázásához. Az Együttműködési Tanács ezért nemcsak a politikai, hanem a gazdasági és társadalmi befogadás fontosságát is kiemelte. A résztvevők ezen belül külön hangsúlyozták, hogy az EU-nak és Iraknak egymással párhuzamosan kell erőfeszítéseket tennie a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása, továbbá a gazdaság és a kereskedelem élénkítése érdekében, valamint azért, hogy Irak teljes mértékben kiaknázhassa energiapotenciálját.
A már meglévő együttműködés áttekintésén túl a találkozó résztvevői megvitatták a következő lépéseket is: megállapodtak többek között arról, hogy létrehoznak egy, az energiaügyi együttműködéssel foglalkozó munkacsoportot, valamint felmerült a migrációról szóló nem hivatalos párbeszéd elindításának lehetősége is.
Végezetül az EU–Irak Együttműködési Tanács áttekintette Irak regionális kapcsolatait. Az EU ismételten kijelentette, hogy kiáll Irak szuverenitása és területi integritása, valamint az ezek megőrzéséhez való joga mellett. Hangsúlyozta továbbá az Irak és a régió más országai közötti párbeszéd jelentőségét.
A Tanács áttekintette a 2016. október 25–26-án Santo Domingóban rendezendő CELAC–EU külügyminiszteri találkozó előkészületeinek állását. A találkozó témája a biregionális partnerség jövője. A Tanács által elfogadott napirendtervezet szerint a miniszterek megbeszélést fognak folytatni arról, hogy hogyan valósuljon meg a biregionális párbeszéd erősítése és a kölcsönös kapcsolatok elmélyítése, értékelik a csúcstalálkozókon elfogadott programokat és intézkedéseket, megvitatják a fejlesztésfinanszírozás és az éghajlatváltozás kérdését, valamint külön napirendi pontként foglalkoznak az Európai Unió–Latin-Amerika és Karib-térség Alapítvánnyal (az EU–LAC Alapítvánnyal).
A találkozón várhatóan megállapodást írnak alá az EU–LAC Alapítvány mint nemzetközi szervezet létrehozásáról. Az EU–LAC Alapítványban az Európai Unió és 28 tagállama, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és 33 tagállama vesz részt az alábbi célokkal:
Az EU–LAC Alapítvány céljai többek között a következő tevékenységek révén valósulnak meg: a vita ösztönzése szemináriumok, konferenciák és publikációk révén; a CELAC–EU csúcstalálkozók témáihoz kapcsolódó rendezvények előmozdítása; biregionális programok indítása és cserék szervezése; tanulmányok ösztönzése és új kapcsolatteremtési lehetőségek kialakítása.
Az EU–LAC Alapítvány székhelye továbbra is Hamburgban (Németország) lesz. A 2011-ben létrehozott átmeneti alapítvány a nemzetközi megállapodás megkötésével megszűnik.
A Tanács megállapodott a Jordánia esetében a 2016–2018-as időszakra vonatkozó, Libanonesetében pedig a 2016–2020-as időszakra vonatkozó partnerségi prioritásokkal és megállapodással kapcsolatos következő lépésekről. A partnerségi prioritások iránymutatásul szolgálnak majd az Uniónak a két országgal ápolt kétoldalú kapcsolataiban. A megállapodások keretet biztosítanak ahhoz, hogy a „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” című londoni konferencián (2016. február) tett kölcsönös vállalásokból tettek legyenek.
A partnerségi prioritások figyelembe veszik az EU Jordániával és Libanonnal közös törekvését, amely a béke, a jólét és a stabilitás közös térségének megteremtésére irányul, továbbá a két országnak a térségben betöltött kulcsszerepét.
A megállapodások középpontjában a tartós befogadó országok gazdasági ellenálló képességének megerősítése áll, ugyanakkor a nagyobb fokú védelem, valamint a több munkavállalási és színvonalas oktatási lehetőség révén javulni fognak a szíriai menekültek gazdasági lehetőségei is. Ennek köszönhetően a szíriai menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára megfelelő és biztonságos környezet alakítható majd ki ezekben az országokban ideiglenes tartózkodásuk idejére.
A partnerségi prioritások és a megállapodások együttes elfogadása az EU–Jordánia Társulási Tanács, illetve az EU–Libanon Társulási Tanács elkövetkező hetekben sorra kerülő ülésén várható.
Az EU–Jordánia partnerségi prioritások között a tervek szerint szerepel a térség stabilitása és biztonsága, a terrorizmus elleni küzdelmet is ideértve; a gazdasági stabilitás, a fenntartható és tudásalapú növekedés, a színvonalas oktatás és a munkahelyteremtés, valamint a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok.
Az EU–Jordánia megállapodás egyebek mellett további uniós pénzügyi támogatást és egyszerűbb szabályokat irányoz elő tíz évre 18 különleges gazdasági övezethez tartozó számos termék Jordániából az EU-ba irányuló exportjára vonatkozóan, azzal a feltétellel, hogy a jordániai polgárok mellett a szírai menekültek is munkalehetőséget kapjanak. A megállapodás értelmében Jordánia még több szíriai gyermeknek ad lehetőséget arra, hogy oktatásban és szakképzésben vegyen részt. Jordánia jelenleg közel 1,3 millió szíriainak ad otthont.
EU–LibanonAz EU és Libanon közötti kapcsolatokat az elkövetkező években meghatározó partnerségi prioritások között a tervek szerint szerepel a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a kormányzás és a jogállamiság, a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása, továbbá a migráció és a mobilitás.
Az EU–Libanon megállapodás több szakpolitikai területen is további uniós pénzügyi támogatást és fokozott segítségnyújtást irányoz elő. Libanonnak a jövőben is arra kell törekednie, hogy javítsa a menekültek regisztrálására és tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályozási keretet. Libanon jelenleg 1,5 millió szíriainak ad otthont, ezáltal mind lakosainak számát, mind pedig a területét tekintve a legtöbb lakóhelyét elhagyni kényszerült személynek és menekültnek otthont adó ország.
A Tanács elfogadta az EU–Irak Együttműködési Tanács második ülésének napirendjét. Az ülésre 2016. október 18-án Brüsszelben (Justus Lipsius épület) kerül sor.
Az Együttműködési Tanács megvitatja az Unió és Irak közötti kétoldalú kapcsolatokat és különösen a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtása terén elért eredményeket. Emellett megbeszélést fog folytatni az Iraknak nyújtott jelenlegi és hosszú távú uniós támogatásról. A résztvevők továbbá véleménycserét folytatnak a belföldi és regionális politikai és biztonsági kérdésekről.
Az ülést Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Ibrahim al-Dzsafári iraki külügyminiszter fogja vezetni. Az Együttműködési Tanács ülésén az iraki külügyminiszter meghívására részt vesz Faláh Musztafa, a Kurdisztáni Régió külügyi hivatalának vezetője is.
Sajtóesemények 2016. október 18-án, kedden:
+/-13.30-tól
Érkezés (VIP-bejárat, 02. szint)
15.00
EU–Irak Együttműködési Tanács
Kerekasztal-megbeszélés
17.00
Csoportkép
+/- 17.10
Sajtónyilatkozatok (a Tanács sajtóterme)
A Tanács megbeszélést folytatott Tunéziáról és következtetéseket fogadott el a főképviselő és az Európai Bizottság „A Tunéziának nyújtott uniós támogatás megerősítése” című közös közleményéről.
A miniszterek megvitatták, hogy az Unió miként javíthatná Tunézia azon erőfeszítéseihez nyújtott támogatását, melyek az ország előtt álló kritikus kihívások kezelésére, valamint a tartós stabilitás, a reziliencia, a jó kormányzás, a társadalmi-gazdasági fejlődés és a biztonság előmozdítására irányulnak. A Tanács elismerte, hogy jelentős eredmények születtek, de felhívta a figyelmet az ország előtt álló kihívásokra is.
A Tanács megerősítette az iránti szilárd elkötelezettségét, hogy Tunézia népe és kormánya számára támogatást nyújt a szabadság, a demokrácia, a méltóság és a társadalmi igazságosság érdekében 2011-ben megkezdett átmenethez. A Tanács ennek keretében támogatta az EU 2017-re vonatkozó pénzügyi támogatásának legfeljebb 300 millió EUR összegre történő növelését, valamint azt, hogy a 2020-ig terjedő időszakra fenntartsák a finanszírozás magas szintjét a tunéziai kormány stratégiai fejlesztési tervében bejelentett reformok előrehaladása alapján.
A Tanács megvitatta a „Közös jövőkép, közös fellépés: erősebb Európa” című, az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiáról szóló dokumentum bemutatását követő intézkedéseket, és következtetéseket fogadott el a témában.
Az uniós globális stratégia végrehajtásával kapcsolatos munka 2016–2017-ben várhatóan az alábbi öt kiemelt területre összpontosít majd:
Emellett az emberi jogokat, valamint a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos szempontokat, a nemek egyenjogúságát és a nők társadalmi szerepvállalását továbbra is érvényre kell juttatni az EU valamennyi külső politikájában.
A Tanács 2016. október 17-én hivatalosan elfogadta az új szabályokat, amelyek célja, hogy fellendítsék Európában a vasúti utazást. A reform megnyitja a tagállamokban a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacát és a vasúti társaságok számára méltányosabb feltételeket teremt a hálózathoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés tekintetében.
Érsek Árpád szlovák közlekedési, építésügyi és területfejlesztési miniszter kijelentette: „A negyedik vasúti csomag ma határozottan és biztosan sínre került. Az állampolgárok immár jobban működő szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A vasúti társaságok ezentúl könnyebben bejuthatnak az egyes tagállamok piacaira, ami erősebb versenyt, az utasok számára pedig nagyobb választási lehetőséget és jobb színvonalat jelent. A vasúti közlekedés pedig valószínűleg népszerűbbé fog válni, mivel országainkban elősegíti a fenntartható mobilitást.”
A módosított szabályok megkönnyítik az új szereplők számára a piacra jutást és a szolgáltatásnyújtást. Ez az utasok számára várhatóan szélesebb választékot, alacsonyabb árakat és jobb színvonalat fog eredményezni.
A közszolgáltatási szerződések esetében – néhány kivétellel – előírás lesz a versenytárgyalási eljárás Továbbra is lehetséges lesz a szerződések közvetlen odaítélése, amennyiben ez színvonalasabb szolgáltatást vagy nagyobb költséghatékonyságot eredményez. Ahhoz, hogy ez megfelelően működjön, a közvetlenül odaítélt szerződésekben olyan célokat kell előírni a teljesítmény és a színvonal tekintetében, amelyek kiterjednek például a járatok pontosságára és sűrűségére.
A szolgáltatások folyamatossága és a megfelelő működésük biztosítása érdekében a tagállamok korlátozhatják az új szolgáltatóknak a piacra jutáshoz kapcsolódó jogát, amennyiben a javasolt új szolgáltatás veszélyeztetné valamely hatályos közszolgáltatási szerződés „gazdasági egyensúlyát”.
A reform emellett fokozza a pályahálózat-működtetők függetlenségét és pártatlanságát, biztosítandó, hogy valamennyi vasúti társaság egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen a vasúthálózathoz és az állomásokhoz. A tagállamok megőrizhetik a jelenlegi szervezeti struktúráikat, de a rendszer biztosítékokat tartalmaz annak céljából, hogy nagyobb legyen a pénzügyi átláthatóság és elkerülhető legyen az összeférhetetlenség.
Az új rendszer fokozatosan kerül majd bevezetésre. A pályahálózat-működtetőknek legkésőbb két évvel a jogi aktus hatálybalépését követően kell eleget tenniük az új követelményeknek. A hozzáférési szabályok alapján a szolgáltatók 2020. december 14-én indíthatnak majd új kereskedelmi szolgáltatásokat. A közszolgáltatási szerződések versenytárgyalás keretében történő odaítélése a jogi aktusok kihirdetését követő hét év elteltével veszi kezdetét.
A reform célja, hogy a vasúti közlekedés olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb legyen. Az embereket ez várhatóan arra ösztönzi majd, hogy a vasutat válasszák az egyéb, kevésbé környezetbarát közlekedési eszközök helyett.
Mikor válik jogszabállyá?A ma elfogadott három szöveg a következő: a közszolgáltatási szerződéseket szabályozó módosított rendeletre, az egységes európai vasúti térségről szóló módosított irányelvre és a vasúti vállalkozások elszámolásainak normalizálásáról szóló rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre vonatkozóan a Tanács által első olvasatban kialakított álláspont. A javaslatokról nem hivatalosan 2016. április 19-én született megállapodás a Parlamenttel.
Az eljárás befejezéséhez a Parlamentnek második olvasatban jóvá kell hagynia a szövegeket. Ha mindkét intézmény aláírta őket, a jogi aktusok kihirdetésre kerülnek az EU Hivatalos Lapjában. Erre várhatóan 2016 végéig sor kerül.
2016. október 17., hétfő
18.30 Találkozó Ranil Wickremesinghe Srí Lanka-i miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
21.00 Telefonbeszélgetés Theresa May-jel, az Egyesült Királyság miniszterelnökével
2016. október 18., kedd
09.30 Telefonbeszélgetés Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszterrel, az Általános Ügyek Tanácsának soros elnökével
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont) 21.00 Találkozó a BusinessEurope elnökével, Emma Marcegagliával és főigazgatójával, Markus Beyrerrel
2016. október 19., szerda
12.45. Telefonbeszélgetés François Hollande francia elnökkel
14.00 Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó (sajtókonferencia ±17.00)
19.00 Munkavacsora Petro Porosenko ukrán elnökkel, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
A Justus Lipsius épület VIP-bejáratán át történő belépéshez az Európai Tanács ülésére szóló akkreditáció vagy féléves sajtóbelépő szükséges
2016. október 20., csütörtök
11.30 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Maastricht)
16.00 Az Európai Tanács ülése
2016. október 21., péntek
10.00 Az Európai Tanács ülése