Agrégateur de flux

Russian APB Silenced Automatic Pistol

Ha van olyan régiója a NATO-nak, amit méltán nevezhetünk a hidegháborús kék-vörös szembenállás utolsó színterének, akkor az a Baltikum. Litvánia, Lettország és Észtország triója nem csak sajátos csoportot alkotnak a katonai tömb közép-európai részében, de az utóbbi években kifejezetten a Vasfüggöny lebontása előtti válságos időszakokat idéző folyamatok színterévé váltak. Mindez természetesen kihat pozíciójukra, a szövetségben elfoglalt szerepükre, valamint arra, ahogyan a többi NATO-tagállam tekint rájuk. A Varsói Szerződés és a NATO tagságát egyaránt megtapasztalt országok biztonságpolitikai bemutatását ezért a Balti-tenger partjára tett virtuális látogatással folytatjuk.  

[...] Bővebben!

Két éve sikerült utoljára interjút készíteni Antal Timivel, aki már akkor azt nyilatkozta a Melano.hu-nak, hogy a jövőben sem dívaként, sem celebként, hanem kizárólag énekesnőként szeretné magát látni. A most 21 éves, erdélyi születésű hölgyet ezúttal a Dal kapcsán kérdeztük, ugyanis bekerült a középöntőbe az Eurovíziós szereplésért folytatott küzdelemben. Timi emellett új albumáról és a közelgő fellépésekről is elárult néhány titkot.

Kapcsolódó hírek:  Antal Tímea: nem díva és nem celeb

tovább

Russian APS Automatic Pistol

L’Union africaine, successeur légitime de l’OUA a lancé des projets très ambitieux pour le continent africain surtout en 2003, depuis la présidence nigériane d'Olusegun Obasanjo et son secrétaire général malien, Alpha Konaré. Konaré a envisagé un plan stratégique de l’Union africaine de 1,7 milliard de dollars, pour créer un Parlement panafricain (en Afrique du Sud), un tribunal international permanent, un fonds permanent pour la paix et une armée de métier.

Le plan a été élaboré, mais ce fut le désenchantement. En 2006 le budget endossé de l`UA était 158 millions de dollars, bien que le premier budget de l’UA en 2003, fût de 43 millions de dollars dont 26 millions ne furent pas payés par les États membres. (Désormais la situation est pire, en 2014, 97% du budget de l`UA, 222,9 millions a été financé par des partenaires étrangères et seulement 3% par les États africains.)

Lors du sommet de l’organisation le 1er févier 2015, le controversé Robert Mugabe a été désigné à la tête de l’UA. Le président du Zimbabwe, 91 ans, l’anticolonialiste historique, plus ancien chef d’Etat africain en exercice dirige toujours son pays «d’une main de fer». Malgré le fait que cette désignation à la tête de l’instance relève d’un tournus, «elle n’en suscite pas moins des inquiétudes, y compris au sein des délégations qui ont voté Rober Mugabe. L’Union africaine va-t-elle être pénalisée? Etant sous sanctions de l’Union européenne, il semble d’ores et déjà difficile que le président zimbabwéen puisse représenter l’Afrique lors du prochain G7 en Allemagne.» De fait, mardi, l’UE a précisé qu’en tant que président de l’Union africaine, le dirigeant pourra venir en Europe.

Outre de nouvelles mesures de lutte contre le terrorisme et la question des interventions régionales, l’UA est confrontée à un sérieux problème de financement. Elle dépend à hauteur de 72% des dons des nations non africaines. Sur les 522 millions de dollars de son budget de fonctionnement, l’UA ne finance elle-même que 28%. Le reste est payé par les donateurs, parmi lesquels l’UE, les Etats-Unis, la Banque mondiale, la Chine et la Turquie. Cette année, l’organisation panafricaine, consacrera 750 millions de dollars au financement des opérations de maintien de la paix.

Pour accroître ses recettes propres, l’UA propose des taxes. Une dépêche de l’agence Ecofin relayée par Senenews résume: l’organisation veut «mettre en œuvre une taxe de 2 dollars sur les nuits d’hôtels et de 10 dollars sur les billets d’avion pour les vols en partance ou à destination de l’Afrique. Ces mesures permettraient de lever 730 millions de dollars par an. Une taxe additionnelle de 0,005 dollar par SMS échangé sur le continent rapporterait 1,6 milliard de dollars par an. C’est le «plan Mugabé» pour « réduire la dépendance financière de l’Union africaine . Il y aurait là, selon l’algérien L’Expression, «de quoi largement mettre à l’abri l’UA des aléas budgétaires des donateurs et des turbulences économiques que traversent la Libye et l’Egypte, deux des plus gros contributeurs au budget de l’organisation parmi ses membres.»

Antécédents et controverse

Toutefois, précise notamment le Journal du Mali, les ponctions prévues demeurent peu définies, car elles dépendront de la volonté des Etats: «L’UA laisse [...] aux pays le choix d’appliquer ou non tout ou partie de ces taxes, à condition de respecter un nouveau barème de contributions revu à la hausse en fonction du PIB de chaque pays.» Evoquant en détail les coulisses du sommet de l’UA, Jeune Afrique a également relevé que cette idée n’est pas nouvelle: «En mai 2013, désireuse de diversifier ses financements, l’UA avait approuvé les propositions en ce sens de l’ancien président nigérian Olusegun Obasanjo et l’avait chargé de les mener à bien. Depuis, rien n’a bougé: ni la taxe de séjour ni celle sur les billets d’avion n’ont été mises en œuvre.»

Il y aura encore débat. Entre autres, Financial Afrik souligne que «cette décision ne fait pas encore l’unanimité, car certains Etats africains considèrent que ces taxes pèsent injustement sur le secteur du tourisme, alors que les industries pétrolière et minière sont épargnées.»

Tag: Robert MugabeUnion africaine

Russian PSM Pistol

Romániában újra napirendre került a Nagy-Britanniától vásárolt két Type-22-es osztályba tartozó fregatt korszerűsítése. A REGELE FERDINAND (ex-HMS COVENTRY) és REGINA MARIA (ex-HMS LONDON) egy kismérvű korszerűsítésen esett csak át az Egyesült Királyságban, az átvitel előtt. A pénzügyi okok miatt elmaradt további modernizációt most újra átgondolva szeretnék megvalósítani. A némi korrupciós botránnyal is megfűszerezett, megközelítőleg 168 millió eurós üzlet volt az 1989 utáni Románia legnagyobb összegű katonai jellegű beszerzése. A 2004 szeptemberében és 2005 áprilisában átadott egységek fedélzetére egy-egy OTO Merala 76/62 Super Rapid hajóágyú és a hozzá tartozó harcvezető rendszer került felszerelésre, a fegyverzet két további 30 mm-es gépágyúból és torpedókból áll. Ezt erősítenék meg egy 3D-s rádiólokátorral valamint hajók és légi célpontok elleni fegyverzettel és légvédelmi gépágyúkkal. Még nem eldöntött tény a vontatott szonár típusa.

Négy évvel a Turkish Aerospace Industries Anka A UAV első, 2010 decemberében végrehajtott repülése után, ez év január 30-án már a továbbfejlesztett Anka B is végrehajtotta első szárnyalását. A HD kamerával, Aselsan MilSOFT szintetikus apertúrájú radarral, lézeres távolságmérővel, műholdas adatkapcsolattal rendelkező gépből tavaly év végén egy 30 darabos szériára tartott igényt Ankara. Jelenleg még nem tudni, hogy a 2012-ben beharangozott felfegyverzett UAV az Anka B lesz-e, mivel eddig információ a fegyverzetéről még nem látott napvilágot.

Kazahsztán lépéseket tesz az orosz Szuhoj Szu-30SzM vadászbombázók beszerzése érdekében. A kazah légvédelem vezetője Nurlan Ormanbetov vezérőrnagy már látogatást is tett a típust gyártó Irkutszk-i üzemben. A beszerzendő darabszámról nem közöltek semmit sem.

Február 1-jén már a második szállítmány Mil Mi-28NE harci helikopter is megérkezett Irakba. 2014 augusztus 30-án három harci forgószárnyas került leszállításra, most pedig két újabb példányt gördítettek ki egy Antonov An-124-es Ruszlán rakteréből.

Pakisztánban február 2-án egy újabb sikeres légi indítást hajtottak végre a 350 km-es hatótávolságú Hatf-8 Ra'ad csapásmérő robotrepülőgéppel. A Hatf-8 Ra'ad csapásmérő robotrepülőgép csökkentett észlelhetőségű, elsődleges célpontjai parancsnoki központok, raktárak, rakétaindítók. Az 1100 kg-os indulótömegű, 4,85 méter hosszú Hatf-8 harci része szerelhető hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel is. Navigációs rendszerében megtalálható a GPS és az infravörös képalkotó rendszer is, éppen ezért a körkörös szórása 3 méter körül van. Egyes hírek szerint a Ra'ad és a nagyobb, 750 km-es hatótávolságú Hatf-7-es Babur megalkotásához legalább két, 1998-ban afganisztáni célpontok ellen indított, ám Pakisztáni területen a becsapódás után is viszonylag épségben maradt RGM/UGM-109 Tomahawk robotrepülőgép maradványait használták fel.

Januárban fejeződött be a HAL Tejas vadászbombázó extrém hideg körülmények között végzett tesztje. Ezt a 3260 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Leh bázison végezték el, ahol mínusz 15 fokos hidegben, nem teljesen feltöltött akkumulátorokkal, egy alkalommal 42 órányi szabad ég alatt töltött idő után is gond nélkül sikerült a hajtómű és a fedélzeti rendszerek indítása külső segítség igénybevétele nélkül.

Spanyolország egén január 30-án hajtotta végre első repülését az első maláj megrendelésre épített Airbus Military A400M Atlas (MSN22) teherszállító repülőgép. A helyi idő szerint 17:30-kor megkezdett repülés 1 órával és 30 perccel később sikerrel fejeződött be.

A Northrop Grumman Corporation elkezdte az első dél-koreai megrendelésre készülő RQ-4 Global Hawk pilóta nélküli repülőgép gyártását. Szöul két földi irányítóállomást és négy repülőgépet kíván beszerezni.

Argentin lapértesülések szerint Cristina Kirchner pekingi látogatása során a dél-amerikai ország fegyveres erőinek kínai gyártmányú harceszközökkel történő ellátásának első lépése lehet. A hírek szerint 14 J-10-es vagy FC-1/JF-17-es vadászbombázó kerülhet eladásra Argentína számára. A gépek lehetséges üzemeltetéséről már egy közös munkacsoport is készít elemzést.

Egy másik hírben a 8x8-as kerékképletű VN-1-es páncélozott harcjármű került megemlítésre. A 21 tonnás tömegű, német eredetű 440 lóerős BF6M1015C motorral hajtott páncélos esetleges argentin gyártását/összeszerelését is vizionálják a források, ám azt is hozzáteszik, hogy ehhez még jelentős átalakítások kellenének. Egyrészt az eddigi 20 mm-es gépágyút egy 30 mm-re kellene cserélni, továbbá a deszanttér jelenlegi kétszárnyú ajtóit egy lenyitható rámpára kell cserélni, hogy a hadsereg elvárásait teljesítsék.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

Dassault Mirage 5BA.

Westland WG-13 Lynx AH.9.

Douglas EKA-3B Skywarrior.

Douglas C-124C Globemaster II.

Mil Mi-8T.

Avro 696 Shackleton AEW2.

McDonnell Douglas F-4F Phantom II.

Handley Page HP-80 Victor K.2.

Jakovlev Jak-38U.

Dassault Etendard IV M.

Sepecat Jaguar E.

McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.

PZL-Swidnik W-3R Sokol.

General Dynamics FB-111A Aardvark.

Eurocopter EC-725AP Caracal.

Nekem bomba meglepetés volt a Magyar Nemzet mai híre (Őrkatonák Kurdisztánba), hogy magyar katonák őrzés védelmi feladatokat láthatnának el (feltételes mód egyelőre) Kurdisztánba, egy közös német magyar misszióban: "Orbán Viktor miniszterelnök a Hír Televíziónak adott szerdai interjúban utalt arra, hogy a német hadsereggel együtt hamarosan magyar misszió mehet a Törökország, Irak és Irán határán található régióba." idézem a MN-t. A cikk még elmondja, hogy a HM tájékoztatása szerint a feladat semmi újat nem jelentene a honvédségnek, mert már csinált ilyet máskor is.

Elsőre nagyon meglepőnek és zavarosnak tűnt a hír, hiszen egyáltaln milyen formátumban, milyen felhatalmazással menne a honvédség. Orbán kijelentése - kétharmados többség - valamit már sejtet. Az elmúlt 20 év gyakorlata ugyanis az volt, hogy ENSZ, EU vagy NATO (a kisebbeket most kihagyom) műveletekben vettünk csak részt, amelyek megfelelő nemztközi legitimációval rendelkeztek (ENSZ BT felhatalmazás). Ez még az egyébként kivételnek tekinthető 2003-as iraki szállítózászlólajra is igaz, mert azok is csak azután mentek, hogy az USA/brit koalíció megkapta az ENSZ mandátumot, hogy akkor már mint megszállók lássanak neki az iraki közállapotok stabilizáláshoz. Ráadásul, az NATO és EU missziók esetében emlékeim szerint nem is kell a parlament jóváhagyása, arról a kormány saját határkörében dönthet.

Egyelőre azonban nem hallottam semmiféle NATO, EU vagy ENSZ kezdeményezésről, amelyik valamilyen missziót akarnak elindítani Irakban. Csak németekről hallani, az USA nélkül meg, ez még furcsább az egészben.

Mi marad akkor? Szerintem Magyarország az iraki kormány felkérésére, bilateriális alapon fog részt venni bármilyen iraki műveletben. Ez nagyon nagy újdonság és történelmi elmodulás a rendszerváltás utáni időszak gyakorlatától. (ezt lehet hogy félkövítenem kellene?).

További kérdés, hogy mégis mit kellene őiznie a magyar katonáknak Kurdisztánban, mert alapból semmi őrizni való nincs ott. Ez utóbbi kitétel is arra utalt számomra, hogy ezek szerint valami német kezdeményezésű misszió kezdődhe, amiben a németek (és még akár más nemzetek is) fognak csinálni valamit a táboron belűl (vagy onnan kijárva), és a magyarok (részben vagy egészben) lehetnek azok, akik a tábort fogják őrizni.

Nyilván ha ez a hír komoly, akkor kell legyen belőle valami a német hírekben is. Egy rövid és egyszerű keresés+google translate máris kiadott egy kéthetes hírt: Bundestag stimmt Bundeswehr-Hilfe für Kurden im Irak zu. Eszerint a kormánykoalíció legfeljebb 100 német katona kiküldését, telepítését döntötte el Kurdisztánaba az Iszlám Állam elleni harc céljából (für den Kampf gegen die Dschihadistengruppe Islamischer Staat (IS) ausbilden).

Ez a hír még annyit hozzáfűz, hogy a német katonák feladata a korábban vagy a jövőben kurodknak ígért német fegyverekre való kiképzés. A hír konkrétan 16.000 G3-as és G36-os gépkarabélyról beszél, amelyet megígért a kurdoknak a német kormány, és amelynek használatára okítanák majd a német kiképzők a peshmergákat. Azért voltam bizonytalan, hogy pontosan milyen német cuccokra okítanák a peshergákat, mert talán nyárom volt már egy nagy bejelentés, amiben egy dandárnyi (?, 4000 főre emlékszem) erő felszereléséhez küldtek támogatást a németek. A Bundeswehr weboldalán ezt szépen meg is találni: Überblick: Die Irak-Hilfe der Bundeswehr (Stand: September 2014) vagy itt felsorolás szerűen. Stückzahlen: Ausrüstung, Waffen, Munition und Fahrzeuge für den Nordirak (azt nem tudom észrevesszük-e, hogy ezek a infok a német hadsereg, nem német hadügyminisztérium honlapján jelennek meg? És hogy a magyar honvédségnek nincs is hivatalos oldala? Mert szerintem a honvedelem.hu nem az, max a honvédség híroldala)

Na most megnéztem, nem piskóta a mennyiség és ebben van benne a 8000 G3as és 8000 G36-os+ MILAN+táborkonyha+UNIMOG+stb. Szóval akkor a német újságok is keverik. előbb ment a cucc, most mennek a kiképzők.

A döntés január 29-én született meg, de már decemberben is írtak róla az újságok. A teljes német katonai segély 46 millió euró értékű volt. A misszió alaprendeltetése: Schwerpunkt der Mission ist der „nachhaltige Fähigkeitsaufbau der irakischen Streitkräfte sowie der Sicherheitskräfte der Regierung der Region Kurdistan-Irak, ami google fordításban: sustainable capacity building of the Iraqi armed forces and the security forces of the government of Iraqi Kurdistan region.

A németekhez képest ez kőkemény és proaktív lépés, és nem véletlen, hogy a cikk többi rész az ellenzék által megfogalmazott, a misszió legitimátásá érintő kritikákkal foglalkozik.

Ok, szóval a Bundeswehr megy. A jó magyar német katonai kapcsolatokra tekintettel mi is becsatlakozhatunk. Ismerjük egymást, Afganisztán óta különösen alaposan :)

Az utolsó Bundeswehr-es idézet mutat rá a legitimációra is: Training support is provided at the request and with the consent of the Government of Iraq and the government of Iraqi Kurdistan region. The insert is part of the international efforts in the fight against the IS-terrorist militias.

Jó, és igazából itt áll össze a dolog. Ugyanis - bár Magyarországon ez elvétve lett hír, mert csak a hivatalos kommünikékben szerepel - az Iszlám Állam elleni koalíció tagja, ami főleg politikai elköteleződést jelentett idáig, egy kis katonai segéllyel. Ebből a szempontból konzsisztens a mostani lépés, a korábbi magyar katonai segélyről és értelméről már írtam múltkor. Magyar segélyek Irakban mint a külpolitika eszközei címmel. Akkor ottt már felvetettem, hogy akár katonákat is küldhetünk majd Irakba, igaz nem az őrzés védelemmel, hanem kiképzéssel számoltam.

Nem akarom hosszúra nyújtani ezt a posztot, de a feladatot még érdemes egy pillanatra megvizsgálni. Miért nem kiképzésben veszünk részt? Még nem zárhatjuk ki, nem tudjuk hivatalosan mit fog csinálni a magyar kontingens.

A HMnek igaza van abban hogy az őrzés védelemhez jól értünk. Koszovóban is Afganisztánban is csináltuk. Egy az egyik leginkább alapképesség. Első kevésbé veszélyesnk tűnik, mint peshmergákat képezni, de az atért ez így nem teljesen igaz. nem tudom, hol lesz a tábor, de ha a frontvonaltól akár csak 50-100 kilométerre (ne adj isten közelebb), úgy a őrző-védőket legalább akkora veszély fogja fenyegetni, mert ix, statikus célpontként, az önygilkos merénylők begyakorolt célpontjai lehetnek majd, és hát hetek át csinálni csak ezt, akkor bizony lankadhat a figyelem. A kiképzés szerintem nem veszélyesebb, egyrészt a kurdoknál eddig szinte ismeretlen volt a green on blue támadások (azaz, amikor a kiképzendő a kiképzőre támad), másrészt a vélelmezett kiképző bázisok is a frontvonaltól messzebb lesznek, és szerintem egy táborba bejutni, majd megtalálni a külföldieket mindezet észrevétlenül, még akár könnyebb is lehet majd.

Bizonyosan mi is kerültünk már munkahelyi konfliktushelyzetbe. Lehet, nem mindig jöttünk ki győztesen, és nem is esett jól mindig. De el is kerülhetjük azokat, ha követünk bizonyos dolgokat. Néhány tipp, hogyan kerüljük el ezeket a konfliktusokat, vagy ha már benne vagyunk, akkor ötlet, hogyan ne sérüljünk meg.

Kellemes munkakörülményekre vágyunk mindannyian, szeretnénk vidám környezetben dolgozni, hisz akkor jobban megy az idő is és a munka is. De ez érthető, hisz stresszes munkahelyre senki se vágyik. Persze azért időnként előfordul még a legjobb munkahelyeken is. Lehet az a főnöktől is, vagy az egyik kollégától is.

Néha ideges a főnök, csapkod és kiabál mindenkivel. Lehet az egy rossz ébredéstől, a családi gondjaitól vagy más dologtól, amit úgy érez, hogy nem tud megoldani.  A megoldás, hogy ne kiabáljunk vissza, próbáljuk átvészelni ezt az időszakot. Közöljük vele, hogy jó lenne, ha szabadságra menne, pihenje magát ki. Adjunk neki tanácsokat, persze, ha látjuk, hogy befogadó.

Amikor vitatkozik kettő vagy három kollégánk, és minket nem vontak bele, semmiképpen se kezdjünk mi is vitatkozni. Próbáljunk kimaradni ebből, ha lehetséges. Kerüljük a vitát, hisz az senkinek se jó. Törekedjünk mindig a jókedvre, mindenkivel legyünk kedvesek és mosolygósak. Nagyon fontos a munkahelyen a stresszmentes munkavégzés. Próbáljuk mindig megtalálni a probléma forrását, és tegyünk is ellene valamit.

American Ford F-350 Light Utility Vehicle

Látási problémák, ízületi fájdalom, haj- és emlékezetvesztés, valamint szorongásos rohamok sújtják a nyugat-afrikai ebolajárvány túlélőinek egy részét hónapokkal a betegségből való felépülés után: néhány orvos "posztebola-szindrómaként" utal a jelenségre.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című konstrukciója keretében 295,33 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Delta Bio 2000 Kft. által vezetett konzorcium.

A 369 millió forintot meghaladó összköltségű projekt során homológ rekombináció befolyásolásán alapuló célzott integrációt és tumorterápiát segítő alkalmazások kifejlesztése történt.

A kutatási projekt végső célja egy indikátor eukarióta sejtpanel és egy célzott génintegrációt elősegítő rendszer kiépítése volt, amelyre napjainkban különösen nagy igény jelentkezik mind tumorterápiás irányú gyógyszerkutatások, mind tumor szuppresszorok és onkogének kutatásával foglalkozó laboratóriumok irányából. A projekt aktualitását és világszintű újdonságtartalmát a legutóbbi alapkutatási eredmények adták, amely során sikerült a tumorterápiás szerekkel károsított DNS replikációjában szerepet játszó új molekuláris résztvevőket azonosítani. Ezen kutatási eredmények egy részét a konzorciumvezető nemzetközi szabadalommal védte, valamint vezető nemzetközi tudományos folyóiratokban publikálta az elmúlt években.

A projektet támogató eredményeik abból adódtak, hogy a Delta Bio 2000 Kft. már több éve fokozott hangsúllyal aknázza ki a homológ rekombináció mechanizmusán alapuló fejlesztési lehetőségeket. Ebbe a munkába kapcsolódott be néhány éve a Szegedi Tudományegyetem és legutóbb a VisalPus Kft., amelyek nemcsak új tudással, de a projekt kivitelezéséhez szükséges nagy áteresztő-képességű tesztrendszerekkel és jól működő géndiagnosztikai platformokkal is hozzájárultak a projekt sikeréhez.

A konzorciumi partnerek korábbi együttműködése során már jellemzésre kerültek egyes gének homológ rekombinációra kifejtett hatásai. A projekt során létrehozott riporter-rendszeren végzett nagyléptékű siRNS és fehérje túltermelő szűrések számos új, az irányított integrációt befolyásoló gént azonosítottak. Ezeknek és a már eddig feltárt genetikai elemeknek a módosítását kombinálták és párosították a cink-fingernukleáz technológiával, amely egy magas frekvenciájú irányított géncserére alkalmas rendszert eredményezett.

A projekt eredménye nem csak hazai, de világszinten is újdonságot jelent, hiszen a homológ rekombináció olyan molekuláris elemei kerültek jellemzésre, amelyeket eddig más laboratóriumok még nem vizsgáltak.

A GOP-1.1.1-11 „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című pályázati kiíráson 295 334 600 forintos támogatást elnyert projekt 2013. január 2-án indult és 2015. január 30-án zárult.

Russian GT-MU-1D Light Multi-Purpose Armored Vehicle

A napokban adtam egy interjút a honvedelem.hu-nak az Iszlám Államról, amiben részem az volt a kérdés, hogy mi lesz Irakban 2015-ben. Kb azt mondtam, hogy nagyrészt semmi, mert amíg nincs ütőképes iraki hadsereg, addig nem lesz mivel visszafoglalni Moszult és Nyugat-Irakot. Ez a blogposztot (Violence Up In Iraq In January 2015 As Insurgents Go On Offensive Again) csak most látom, amely elég hitelesen támasztja alá azt, hogy - azért mert nem hallunk róla - az Iszlám Államnak még rengeteg tartaléka és ereje van arra, hogy Irakban szinte az össze fronton növelje az aktivitását (azaz támadásba menjen át).

Ami még maradt az iraki hadseregből az Falludzsánál és Ramadinál áll szemben az Iszlám Állammal (és néha vesztésre áll), illetve keletre Tal Afarnál és Jalawla-nál (az iráni határ közelében) harcol. Minél távolabb vagyunk Szíriától Irakban, és minnél közelebb a kurd területekhez és Bagdadhoz, annál nagyobb szerepet játszanak az iraki hadsereg mellett a kurd peshmergák és a különböző síita milicíák.

A kurd és síita erők morálban, könnyűfegyverzetben, PR-ban erősek, de így sem nyújtanak kb többet mint egy jobban szervezett gerilla erő. Irakban jelenleg a konfliktus nagyobb városok körül zajlik viszonylag láthatatlan fronvonalakkal. Ezzek kapcsolatban érdemes emlékezni két eseményre. A szíriai Kobane elvesztése után az Iszlám Állam meglepetésszerű támadást intézett Kirkuk ellen, ami azt jelentette, hogy lecsaptak annak előterében levő kurd erőkre. Kirkuk mellett lecsaptak Jalawlaban is. Ez a város azért érdekes mert 2014 novemberében az volt a hír, hogy a várost elfoglalták a kurd, síita milíciák és az iraki hadsereg erői. De akkor hogyan lehet, hoyg 2015 februárjában a városban célzottan robbantja fel magát egy dzsihadista, úgyhogy hoyg "magával visz" egy kurd alezredest és kíséretét is. Sőt ugyanez történt Kirkukban is, ahol egy kurd tábornok és kísérete az áldozat? (lásd itt: Islamic Militants Surprise Kurds in Iraq, Killing a Commander in a Day of Attacks) Azt kell mondjam nagyon jó a hírszerzésük.

De hogyan jön ez a két történet, ahhoz, hogy mi lesz 2015-ben Irakban? Úgyhogy sem a síita, sem a kurd milíciák önmagukban (sem együtt) nem elegendőek ahhoz, hogy arra támaszkodva az iraki kormány ls nyugati támogatói bármilyen előretörést hajtsanak végre és visszafoglaljanak bármilyen fontosabb települést. Ezek milíciák (a kurdok biztosan) ráadásul nincsenek is teljesen a bagdadi kormány műveleti irányítása alatt, azaz csak annyit tesznek és arra mennek harcolni, amerre Maszúd Barzáni és a kurd közös (KDP, PUK) vezetés ebben kurd érdeket lát.

Jó, akkor marad az iraki hadsereg, de azt újra kell képezni és újra kell fegyverezni az USA-nak, ami nem lesz pár hónap alatt meg. Sajtóhírek szerint az amerikai és iraki tervezők fejében Moszul visszafoglalása a cél. Egy 1,5 milliós városról van szó, ahol a lakosság egy rész utálja az iraki kormányt és nem szeretne visszatérni annak irányítása alá.

Moszul és a szunnita arab irakiak egy jó része attól tart, hogy egy ilyen harc a síita milíciák bosszújával lesz kísérve, ami elsősorban a civil lakosságon fog lecsapódni (igen, tömeges kivégzések, amitket már ismerünk). Hogy ez a félelmük nem alaptalan, azt már számos sajtóhír bizonyítja.

De ami nekem a legérdekesebb volt - és jól mutatja a zavaros állapotokat Irakban - az az, hogy az egyik legerősebb síita milícia, a Badr dandár (Badr Brigade) úgy harcol jelenleg Irakban, hogy legalább egy iraki reguláris alakulat van beosztva alá. Armed with U.S. weapons, infamous militia beating ISIS. Ez szerintem érthetővé teszi az iraki szunnita arabok félelmét, hogy bizony a síita miliícák és az iraki haderős között nincsn sok különbség, és az utóbbitól - amely elvileg egy nemzeti intézmény - sem számítatnak túl sok jóra.

OK, de akkor van e valamilyen pozitív fejlemény Irakban? Igen van, ez pedig az, hogy az új kormányfő valamelyest előrehaladt a Nemzeti Gárda felállításával kapcsolatban. Ha jól értem, ez az intézmény szolgálna a szunnita törzsek fegyvereseinek, a korábbi Ébredési Tanácsok fegyvereseinek újbóli integrációjára. Ezek azok a csoportok, akiknek sokat köszönhetett Irak, hogy 2007-2008-ban sikerült megállítani az akkori helyi al-Káida térnyerését. Ezek a fegyveresek kellően edzettek, tapasztaltak, akik 2004 és 2007 között az amerikai és az iraki hadsereg ellen harcoltak (az al-Káida dzsihadistáival az oldalukon) és csak akkor váltottak oldalt, amikor 1 tele lett a hócipőjűk a dzsihadistákkal 2. az USA felismerte ezt és rájött, hogy ők leválaszthatók a felkelésről elsősorban politikai koncessziük biztosításával. Nagyon fontos tanulság Irakban (is), hogy ott a felkelés megállítása politikai eszközökkel és katonai eszközökkel történt, de nem csak utóbbiakkal.

Amikor az amerikaiak kijöttek 2011-ben, az akkori Máliki kormány minden ígéretét megszegte (azaz hogy továbbra is alkalmazni, integrálni fogja ezeket a fegyvereseket) és elbocsátotta és üldözni kezdte ezeket a csoportokat.

Igen, az nyert, aki arra tippelt, hogy ezek a csoportok elég idegesek lettek 2011 után és nem véletlen, hogy erőszak nőtt a környéken majd 2014-ben az Iszlám Állam, mint kés a vajban tudott itt hasítani, mert sok volt a külső szimpatizánsa és önkéntese.

Mit kínálna a Nemzeti Gárda? A hírek szerint egy újbóli lehetőség lenne a szunnitáknak, csak kérdés, hogy elhiszik, mert bizalom az nem nagyon van.(itt két cikk a gárda mögötti politikáról: Violence Up In Iraq In January 2015 As Insurgents Go On Offensive Again, Iraqi cabinet approves draft law to set up national guard)

Ha ez nem fog összejönni, kérdés marad, hogy mégis mivel tudja megszólítani a szunnita lakosságot az iraki kormány (csak azért nem írok síita-kurd kormányt, amert vannak benne szunniták is, azaz valamennyire reprezentálva van ez az üldözött kisebbség is).