Agrégateur de flux

Az elmúlt hónapokban leginkább csak a ISAF misszió vége kapcsán jelentek meg írások Afganisztánnal kapcsolatban (jó, kivéve az államfő és a nemzeti egységkormány megalakulását), de azok is inkább a misszió végével, lezárultával voltak kapcsolatosak. Ahhoz képest, hogy régen elemzések tényleg havi rendszerességgel jelentek meg az országról és a NATO misszióról, sajnos ezek elmaradása is jelzi, hogy a jelentősen csökkent a nemzetközi figyelem.
A jövőt illetően egyrészt nagyon hasznos anyag az Afghanistan Analyst Network anyaga, Philip Münch: The Wrong Mission? amely egy pár napos NATO által szervezett körút eredményeként született.
A 2015 misszióval kapcsolatban az egyik zavaros pont, hogy ki mit fog csinálni. Egyrészről ott lesz az Resolute Support művelet, amely az ISAF folytatása lesz, azaz ENSZ felhatalmazással és NATO vezetésével. Ez az afgán fegyveres erők támogatására fog fókuszálni (nem fog már kiképezni). De emellett, miként 2014-ig, lesz egy amerikai vezetésű misszió is, amely viszont csak a terrorizmus elleni harccal fog foglalkozni. Nem látom hirtelen, hogy hogy, de gyanítom, hogy ez is elsősorban az afgán különleges műveleti erőkkel együttműködve.
Itt most alább csak a támogató művelettel foglalkozok, és a fenti anyagból szemezgetek hozzá. Amit már korábban is lehetett tudni, az a létszám volt (legalább is nagyságrendileg) a legutóbbi hivatalos adatok szerint (lásd a tanulmány szerzőjének adott NATO tisztviselők tájékoztatása) max 13000 fő lesz, amelyek őt regionális központban fognak működni. Nincs meglepetés, a korábbi regionális központokról van szó: Kabul, Bagram, Mazar-i Sharif, Kandahar és Herát. Akkor még is van meglepetés, mert Jalalabad nincs benne, modnjuk Bagramról, relative könnyeben elérhető.
Nem tudni, hogy a magyar szerepvállalás merre lesz, de a cikk épp az északi régióval kapcsolatban hoz példát. Az ottani kb. 1600 katonából mindössze 81 végez majd a afgán partnert támogató feladatokat, a többi enabler lesz, azaz olyan személy, aki a 81 kiképző (nem találok jobb szót hirtelen, de nem kiképezni fognak) tevékenységét foga támogatni. A szerző nem nagyon hoz példát, hogy mégis mi (a force protection-ön kívül), úgyhogy ez homály. Korábbi latolgatások elsősorban a hírszerzői, elemzői képességeket írtak még.
Nem mindenhol lesz ekkor az aránytalanság, a tanulmány szerint 1200-1400 kiképzőre fog jutni a maradék enabler (kb akkor ez olyan 1:10-hez lesz). Ez egyben azt is jelenti, hogy Mazar-i Sharifban inkább a támogatáson lesz a hangsúly.
A korábbi regionális parancsnokságok, TAAC-vé alakulnak majd át (Train, Advise, and Assist Commands)
A misszióban az amerikaiak 10800 katonát adnak, de Obama elnök bejelentése szerint ez a szám 2015 végére ez a szám a felére csökken, 2016 végére pedig már csak a szokásos követésőrzéssel összefüggő feladatokra lesznek amerikai katonák Afganisztánban. Ebben azért nem vagyok olyan biztos, különösen Irak után.
Hogy mennyire változhatnak a tervek, azt jó  mutatja, hogy az eredeti amerikai elképzelés arról szólt, hogy amerikai katonák harcoló műveletekben már nem fognak részt venni 2015-től. Ehhez képest 2014 novemberén már arról szóltak a hírek, hogy az amerikai jelenlét, akár önállóan is indíthat majd támadó műveleteket. 
Zárójelben jegyzem meg, hogy a magyar bejelentések szerint, a magyar kontingens létszáma valahol 100-130 fő lesz, sok egyéni beosztással, különleges műveleti erőkkel és Mi-17-es mentorokkal (lehet még kihagytam valamit?)
Hogy pontosan mit fognak csinálni a misszióban, azt nem igazán látni most, bár nyilván van valami hivatalos papír a feladataikról. NATO tisztviselők szerint az afgán erők különösen az alábbi területeken szenvednek hiányt: hírszerzés, különleges műveletek, logisztika, karbantartás. Semmi meglepő mondhatná az, aki egy két évvel korábban is olvasott anyagokat.
Közben találtam még egy beszámolót itt, az a szerző is ugyanazon az NATO túrán vett részt.

American Smith and Wesson Military and Police Pistol

Russian GT-SM Tracked Cargo Carrier

S-Y. Laurent, Atlas du renseignement. Géopolitique du pouvoir, Presses de Sciences Po, Paris, 2014
Le renseignement est d’actualité, son étude se développe en France, et Sébastien Laurent en est l’un des animateurs les plus actifs. Cet atlas a une double vocation pédagogique et analytique. Pédagogique naturellement puisque les nombreuses cartes présentées ici clarifient, exposent, synthétisent aussi bien des « moments » clefs des relations internationales (les covert action de la CIA, l’époque des cellules Stay behind, le réseau Condor en Amérique latine…), que des structures (Echelon, les clubs européens…), des crises (Pearl Harbor, le Kippour, le 11 septembre…), ou même de nouvelles perspectives (l’avenir du renseignement en sources ouvertes, le réseau…). Analytique aussi car les textes en disent autant que les graphiques ici, revenant sur des évolutions historiques, décryptant des épisodes aujourd’hui négligés (les expulsions des diplomates soviétiques dans les années de guerre froide, la vision socialiste du renseignement à l’heure du Pacte de Varsovie, la logique Schengen…). Plus qu’un seul exercice cartographique – réussi, et toujours fascinant pour les amateurs d’atlas – ce travail constitue une étape importante dans le « rattrapage » français sur les intelligences studies.

Brazília mellett Portugália is igényt tart a francia haditengerészet SIROCCO (L9012) partraszállító hajójára. Az 1998 decembere óta szolgáló egység ebben az évben kerül kivonásra Franciaországban. Testvérhajója a FOUDRE még 2011-ben kerül kivonásra, majd eladásra Chile számára. Akkor 80 millió dollárért vásárolták meg a MISTRAL-osztály megjelenésével feleslegessé vált FOUDRE-osztály névadó egységét. A 12000 tonnás, 1990-ben szolgálatba állt FOUDRE (L9011) személyzete 223 főből áll, tartósan 467 katonát, 30 napnál nem hosszabb időre 700 főt, míg vészhelyzetben akár 1600 főt vehet a fedélzetére. A hajón egy kórház is található két műtővel és 47 ággyal. A helikopterek a két részre osztott, lépcsőzetesen kialakított, összesen 1450 m²-es fedélzeten szállhatnak le, ez a hely elegendő egyidejűleg három Super Puma fogadására.

A franciák a hangárban két Super Frelon helikoptert vagy négy Super Puma helikoptert helyeztek el. Super Pumaból összesen hét darabot tudnak a FOUDRE-osztály egységei a fedélzetükön és a hangárban lehelyezni. Az elárasztható dokkfedélzet lehetőséget biztosít partraszálló naszádok alkalmazására is. A járműfedélzet nagysága lehetővé teszi 100 gépjármű, vagy 22 Leopard 2A4 harckocsi elhelyezését. A SIROCCO műszaki állapotának felmérését még tavaly végrehajtották a portugál haditengerészet szakemberei. Vételi ára várhatólag 80 millió euró lesz, ami 30%-al magasabb, mint amit anno a testvérhajóért kértek. Egy új egység építése nagyjából 500 millió dollárba kerülne, mindezt úgy kellene kiügyeskedni a költségvetésből, hogy két régi U-209PN tengeralattjáró is cserére szorul. Ez nagyjából 2,9 milliárd dolláros kiadást jelent.

Késhet az orosz haditengerészet harmadik és negyedik Project 22350 ADMIRAL GORSKOV-osztályú fregattjainak átadási időpontja, köszönhetően az Ukrajnával szemben beállt állapotnak. Ugyanis a hajók mozgatását végző M90FR gázturbinák Ukrajnában készülnek, és a fegyveres összetűzések miatt a fent említett két egység számára már nem kerültek leszállításra. Az ADMIRAL GOLOVKO és az ADMIRAL ISAKOV számára az orosz kormány a Szaturn-t kérte fel a megfelelő gázturbinák legyártására. Az M90FR erőforrással várhatólag 2017-re készülnek el és kezdődik meg a tesztsorozata. A Severnaja Verf hajógyár által épített hadihajókból összesen 15 egységre tart igényt a haditengerészet.

Eldőlt viszont, hogy két Kalasnyikov leszármazott fog szolgálni a jövőben az orosz hadsereg kötelékében. A 7,62x39mm-es lőszerrel működő AK-103-4-es mellett, a 5,56x45mm-es AK-12 variáns is rendszeresítésre fog kerülni az elkövetkező évtized alatt, összesen 50000-70000 darabos mennyiségben. Ez utóbbi változat várhatólag 25%-al nagyobb mennyiségben kerül beszerzésre.

Ez év őszére (szeptember-október) tervezik az új orosz kiképzőgép, a Jakovlev Jak-152-es első felszállását. A dugattyúmotoros gép az alapfokú kiképzésben fog tevékenykedni, a kadétok erről már a Jak-130-as katapultülésébe szállhatnak majd át.

India hivatalosan is felkérte Tokiót, hogy vegyen részt a levegőfüggetlen meghajtó rendszerrel felszerelt tengeralattjárók beszerzésére kiírt Project 75I tenderen. Új-Delhi reményei szerint Japán a 4200 tonnás SORYU-osztállyal száll majd be a 8,1 milliárd dolláros kiadással járó versenybe. A közel hét éve húzódó beszerzésben a DCNS, a HDW, a Navantia, és a Rosonboronexport jelentkezett tengeralattjárókkal. Az első kört várhatólag 2016-ban zárják le, ezek után már csak a szűkített keretbe került tervek maradnak versenybe 2018-ig.

A lézerfegyver megjelenéséig nem fog eltűnni az AC-130-as csatarepülőgépek fedélzetéről a 105mm-es löveg. A 14 AC-130U Spooky és 12 AC-130W Stinger II utódja a Super Hercules-en alapuló AC-130J Ghostrider lesz, amit már nem terveztek felszerelni a löveggel, csak a GAU-23/A 30 mm-es gépágyúkkal és precíziós irányítású AGM-176 Griffin rakétákkal és GBU-39-es bombákkal. Az első két Block 10-es Ghostrider még ágyú nélkül kerül szolgálatba, de a harmadik Block 20-as példány már ezzel felszerelve kerül átadásra, míg másik két társa később kerül majd ellátására a 105mm-el. Ez érthető, hiszen egy 400 dolláros lövés áll szemben egy 125000 dollárba kerülő bombával, vagy rakétával. A későbbi Block 40-en viszont már a lézerfegyveré lesz a főszerep a tervek szerint.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

Terepen.

Hawker Siddeley Buccaneer S.2B.

General Dynamics F-16D Fighting Falcon.

Mil Mi-8MT.

AIDC F-CK-1A.

Republic F-105G Thunderchief.

Xian JH-7A.

Saab 105OE.

Grumman F-14B Tomcat.

Lockheed TF-104G Starfighter.

Atlas Cheetah C.

Shaanxi Y-8F-200.

Westland Wessex HC.2.

Russian GT-T Tracked Cargo Carrier

World affairs today appear to ignore ‘order.’ Enshrined in the age-old Westphalian system, the role of the nation-state is more than ever under challenge. Governments compete with multinational businesses, NGOs and ever-multiplying informal networks to attempt to control the narrative. Globally, analysts ponder whether newcomers such as ISIS constitute ‘anti-state’ actors that do not adhere to any rules which civilised parties recognise. Elsewhere, some states behave as if adherence to international rules is merely optional while others modulate cautiously their influence and responsibility. Competition for scarce natural resources worldwide is as fierce as it has ever been. The United Nations Security Council, foreseen in 1945 as a main arbiter of disputes between and among nations, seems paralysed, often impotent beyond rhetoric.

Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten egyik szerkesztőnk, Rammjaeger83 ismét a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorának vendége lesz. A beszélgetés témája a II. világháború folyamán a kölcsönbérleti szerződés keretében az Egyesült Államok által a Szovjetuniónak nyújtott katonai segítség. Mivel ez nyilvánvalóan túl szerteágazó kérdéskör ahhoz, hogy megpróbáljunk kb. 50 percben részletes körképet adni róla, a haditechnikai vonatkozásokat többnyire mellőztük. Széndékaink szerint azok majd egy későbbi adás témáját képezik majd, de ígéretet erre inkább nem teszünk. Az adás január 31-én, szombaton 17:30-tól, ill. vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Jó szórakozást!

UPDATE: letölthető a hanganyag

[...] Bővebben!

In den letzten beiden Jahrhunderten hat die Zahl technischer Neuerungen rasant zugenommen. Man spricht in diesem Zusammenhang häufig von mehreren industriellen Revolutionen. Im Rahmen des Fachforums Physik/Ingenieurwissenschaften vom 30. Januar bis 1. Februar 2015 in Kloster Banz wurden Technologien vorgestellt und diskutiert, die Vorreiter der sogenannten vierten industriellen Revolution sind.

Venezuelan Tiuna Light Utility Vehicle

A Panthera nevű természetvédő csoport január 27-én feltöltött videója az első a világon, amely az afrikai aranymacska (Profelis aurata) vadászatát mutatja be napközben.

 

Sommaire et résumés des contributions du Géoéconomie 73

Commander le numéro, s’abonner à la revue

In recent years, the international community has examined and promoted the unique role of women and girls in countering violent extremism. But what does this mean in practice? How can the international community best support women and girls facing the challenge of recruitment and radicalization to violence?

This event will focus on the work governments and civil society have done to address the threats facing Iraqi and Syrian women and girls by Da’esh/ISIL/ISIS.

At the International Armoured Vehicles conference Philip Dunne, Minister for Defence, Equipment and Support, announced a new £30 million contract with General Dynamics Land Systems – Force Protection Europe to upgrade 240 Mastiffs and Ridgebacks and bring them into the UK&#

At the International Armoured Vehicles conference Philip Dunne, Minister for Defence, Equipment and Support, announced a new £30 million contract with General Dynamics Land Systems – Force Protection Europe to upgrade 240 Mastiffs and Ridgebacks and bring them into the UK&#

Hezbollah's attack on Israel is being treated not as some cross-border spat, but rather as a regional battle. There are a few initial regional angles that are appearing via Naharnet, not known for being either pro-Israel or anti-Hezbollah:


Iran celebrating the attack
Iran's Revolutionary Guard on Shebaa operation: We will stand by the resistance against the Zionists. http://t.co/V6ggLnCs2v
— Naharnet (@Naharnet) January 28, 2015
Lebanese anger over Hezbollah endangering Lebanon on behalf of Iran
Geagea: Hizbullah's role in the Golan Heights does not serve Lebanon or Palestine, but it serves Iran. http://t.co/V6ggLnCs2v
— Naharnet (@Naharnet) January 28, 2015
Hezbollah trying to use the attack to claim regional leadership among Palestinians

Al-Manar: Palestinians welcomed the heroic operation in the Shebaa Farms that demonstrated Hizbullah's credibi... http://t.co/V6ggLnCs2v
— Naharnet (@Naharnet) January 28, 2015
Overall regional implications
Consider that Israel isn't just responding to Hezbollah now. It's making a statement to Iran, ISIS, and any other threat in the neighborhood
— Daniel Nisman (@DannyNis) January 28, 2015
Note that Lebanon has claimed Hezbollah's attack did not violate international law because the attack targeted the Shebba Farms/Har Dov area, which they claim is actually Lebanese territory. In fact, Israel captured the area from Syria in 1967, but Damascus symbolically 'ceded' it to Lebanon during the 2000's after Israel withdrew from Lebanon. This allowed Hezbollah to pretend Israel was occupying Lebanese territory.

The US has mocked the idea. In 2006, during an outreach call to the Arab-American community, Alberto Fernandez -- then the Director of Public Diplomacy at State's NEA Bureau --- mocked the claim that Shebaa Farms belongs to Lebanon:
"Oh come on, the 'Lebanese Resistance', if I may use that term sarcastically, didn't know the Shebaa Farms was occupied until the Syrians told them so. That is just ridiculous"

Hat tip: The Israel Project

-----
If you found this post interesting or informative, please it below. Thanks!

Technorati Tag: Israel and Hezbollah

American M24 Sniper Rifle

Die Transatlantische Handels- und Investitionspartnerschaft (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) wird aktuell heiß diskutiert – jedoch mit einem verengten Fokus. Die Debatte konzentriert sich vor allem auf die Auswirkungen von TTIP auf Deutschland und Europa. Den Implikationen dieses Mega Regionals für den Rest der Welt wird nicht genügend Beachtung geschenkt. Vor dem Hintergrund wachsender globaler Ungleichheit stellt sich die folgende Frage drängender denn je: Wie kann Globalisierung fair gestaltet werden – und kann TTIP dabei eine Rolle spielen?
Mit TTIP versuchen sich die europäischen Industrieländer und die USA an der Festlegung neuer, potenziell global gültiger Spielregeln für die Weltwirtschaft. Aus einer entwicklungspolitischen Perspektive ist dieser exklusive Ansatz bedenklich, da er Schwellen- und Entwicklungsländer von den Verhandlungen ausschließt. Die TTIP-Verhandlungsagenda umfasst weit mehr als nur den Abbau von Handelsbeschränkungen, sondern z. B. auch die Regeln für grenzüberschreitende Investitionen und ein breites Spektrum von Regulierungen, die oft nur entfernt etwas mit klassischer Handelspolitik zu tun haben. Diese expansive Verhandlungsagenda ist die eigentliche Innovation der transatlantischen Verhandlungen – mit ungewissen Folgen für all diejenigen Länder, die nicht am Verhandlungstisch sitzen. Denn sie werden sich, ob sie wollen oder nicht, an diesen Regeln orientieren müssen, wenn sie am Welthandel teilnehmen möchten.
TTIP könnte somit einen wichtigen Wendepunkt im Welthandelssystem markieren. TTIP, aber auch die von den USA und weiteren zehn Ländern verhandelte Transpazifische Partnerschaft (Trans-Pacific Partnership, TPP) drohen die multilateralen Verhandlungen in der Welthandelsorganisation (World Trade Organization, WTO) weiter zu unterhöhlen. Gefährlicher noch: Diese Mega Regionals provozieren als Gegenreaktion handelspolitische Blockbildungen von Schwellenländern wie Brasilien, Indien und vor allem China, die allesamt nicht an den TTIP- und TPP-Verhandlungen teilnehmen. Statt des überwiegend exklusiven Vorgehens der transatlantischen Partner wäre es besser, den Schwerpunkt auf die Kooperation mit den Schwellen- und Entwicklungsländern zu legen – insbesondere angesichts des enormen ökonomischen Potenzials dieser Länder und der aktuellen globalen Herausforderungen auch in anderen Politikbereichen, die nur mit den Schwellen- und Entwicklungsländern gemeinsam gelöst werden können.
Die TTIP-Verhandlungen bergen sowohl Potenziale als auch Herausforderungen für die globale Entwicklung und die faire Gestaltung der Globalisierung. Aber es gibt konkrete Empfehlungen, wie TTIP möglichst entwicklungsfreundlich ausgestaltet werden kann: 1) im Bereich der regulatorischen Kooperation sollte auf die Diskriminierung von Drittstaaten verzichtet werden; 2) Ursprungsregeln gilt es möglichst großzügig, einheitlich und offen auszugestalten; 3) Präferenzprogramme der EU und der USA sollten vereinheitlicht werden; 4) Drittländern sollten glaubhafte zukünftige Beitrittsoptionen eingeräumt werden.
Für Akteure der Entwicklungspolitik ergeben sich folgende Handlungsoptionen: 1) die TTIP-Verhandlungen unterstreichen die Bedeutung von Maßnahmen zur Integration von Entwicklungsländern in globale Wertschöpfungsketten; 2) auf der europäischen Ebene sollte auf die stärkere Kohärenz von TTIP mit entwicklungspolitischen Zielen und insbesondere der Post-2015-Agenda eingewirkt werden; 3) an Schwellen- und Entwicklungsländer müssten Transparenz- und Dialogangebote gemacht werden; 4) auf der multilateralen Ebene sollte der WTO-Prozess wiederbelebt und reformiert werden.

Public Discussion: "After Paris: The Challenge of Returning Fighters", 17 February 2015