Agrégateur de flux

A mostani migrációs hullám még csak a kezdet, a közeljövőben milliós tömegben érkezhetnek a klímamenekültek - állították szakértők a Kossuth Klub rendezvényén. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója mind az EU, mind a magyar kormány bevándorláspolitikáját kritizálta, szerinte rossz előjel, hogy Európa a mostani, még viszonylag kis számú menekülttel sem tudott mit kezdeni.

jQuery(document).ready(function(){jQuery("#isloaderfor-bcbnjh").fadeOut(2000, function () { jQuery(".pagwrap-bcbnjh").fadeIn(1000);});});

A policy forum was held at IPI on October 27th on humanitarian assistance in times of conflict. Dr. Abdullah Al Rabeeah, Supervisor General for the King Salman Humanitarian and Relief Center, briefed the audience on the work of the center in providing relief aid to Yemen and the region.

The center was founded in May 2015 with the mission of managing and coordinating Saudi Arabia’s external humanitarian relief and development assistance.

“The food security program has been the most active with the health program,” Dr. Rabeeah said. “We’ve been delivering aid within Yemen, in the borders, and those in need in Djibouti.”

“Our center is impartial. We’ve not been involved in the politics or military actions,” he noted. “We have moved our help to cities irrespective of who controls those cities… In five months, our center has been able to provide thirteen food programs, reaching more than five million beneficiaries.”

Moderating the event was Hardeep Singh Puri, Vice President of IPI, who shared with the audience the four guiding principles of humanitarian action: humanity, which drives all humanitarian action to prevent and alleviate human suffering; neutrality, which requires humanitarian organizations to abstain from taking sides; impartiality, which guides humanitarian action to administer relief based on need without discrimination; and respect for independence.

“It is critical to understand and respect the work of NGOs in a conflict situation,” said Rabih Torbay, Senior Vice President of International Operations with the International Medical Corps. “As a non-governmental organization, we have to be impartial in our delivery of services. We cannot politicize who receives aid—everybody in need should receive aid.”

“The aid should be given based on need,” he added. “Not based on tribal, ethnic or religious affiliation, and we need to keep the humanity at the center of everything we do.”

Highlighting the difficulties of working in a conflict situation, Amir Mahmoud Abdulla, Deputy Executive Director of the World Food Programme, commended the work of humanitarian workers on the ground.

“Our colleagues on the ground in Yemen deserve a huge amount of respect and gratitude. We all have to acknowledge that they put themselves in harm’s way to deliver [the aid] and the need for ensuring their protection must be paramount,” he said.

Watch event:

 

Egy levelezés szerint régóta gyanakodhattak a tesztek kiskapuira az Európai Bizottságnál. Most próbálják a tagállamokkal közösen bezárni, de lehet, hogy résnyire nyitva marad.

Idén decemberig 200 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás nyílik meg szociális, társadalmi-felzárkózási, család- és ifjúságügyi, köznevelési, felsőoktatási, egészségügyi és egyházi területen - jelentette be az emberi erőforrások minisztere kedden sajtótájékoztatón, a Nyíregyházi Főiskolán.

Lassan kilábalhatnak a válságból, ami miatt rengeteg koszovói útnak indult idén tavasszal.

via flickr kakhunwart

French television viewers were treated to high drama last Thursday night, as National Front leader Marine Le Pen bailed on France 2’s Des paroles et des actes (“Words and Deeds”) only a few hours before airing. The political debate show, which has already hosted her six times over the past four years, became a lightning rod for criticism from France’s mainstream parties before the broadcast. Resurgent Republicans leader Nicolas Sarkozy and Socialist Party head Jean-Christophe Cambadélis joined forces to protest the “excessive” airtime being allotted to Le Pen on French television. An impressive show of solidarity, given that not even the Charlie Hebdo attacks had been enough for Sarkozy to take Cambadélis’ calls in January.

While the France 2 fiasco capped a week of headlines for Marine Le Pen, whose trial for racist remarks in 2010 had been front-page news just two days prior, her National Front continues to gain ground in December’s regional elections (and in the 2017 presidential elections, where a third of French voters plan to vote for her). Marine, who herself leads the National Front’s candidates in the région of Nord-Pas-de-Calais, rejected the primetime invitation after her regional rivals (representing Sarkozy’s Republicans and François Hollande’s Socialist Party) were tacked onto the program. The concession to strict rules on equal airtime prompted Le Pen to rebuff France 2 and presenter David Pujadas with her trademark acerbic flair, asking on Twitter: “Do they take me for their dog?”

Given her “slightly Stalinesque” role within the National Front and the dearth of other high-profile leaders, Marine Le Pen’s steady stream of controversies (and the resulting media coverage she uses to great effect) masks surprising strides made by her lieutenants across France. One standout example, watched closely by the French political elite but little noted by outside observers, is the race currently being run by Marion Maréchal-Le Pen, Marine’s niece and the youngest member of the National Assembly since the French Revolution. As head of the National Front candidates in Provence-Alpes-Côte d’Azur (known as PACA and including Marseille and Nice), the youngest Le Pen is projected to come first in the first round of voting in December, a disconcerting setback for Republicans candidate and Nice mayor Christian Estrosi.

The PACA race is making waves that reach as far as Paris. Estrosi, hard-pressed to generate momentum in the campaign, is a titan in the region and a fixture on the national political scene. A textbook example of “accumulating mandates,” he is not only the long-serving mayor of Nice but also a sitting member of the National Assembly and a Sarkozy-era minister. Ironically, the long resume has proven a stumbling block in the 60-year-old’s efforts to keep up with his young challenger. Even after he qualified the National Front as an “operation to ‘recycle’ local neo-Nazis,” Maréchal-Le Pen’s campaign has preserved its first-round lead. Throwing his multiple mandates back at him, she forced him to admit he would remain leader of Nice in a televised debate last week: “You are going to remain a Niçois, which the people of Marseille will certainly appreciate.”

In many ways, the race has become a microcosm for political battles to be waged in 2017 and beyond. When François Hollande’s term ends, France’s mainstream parties will face intense scrutiny from voters angry with economic stagnation. They will do so with leaders tainted by scandals and unpopularity. Hollande’s historically low approval ratings have gotten no better, standing at only 19% in September. Nicolas Sarkozy, meanwhile, has managed to regain the leadership of France’s center-right while battling allegations of corruption and illegal fundraising. Just last year, the former head of state found himself answering questions in police custody. In PACA, Estrosi has portrayed himself as the candidate “best positioned to keep the National Front out of power,” but he will need the help of the Socialists to do so. With Marine Le Pen projected to outdo both Hollande and Sarkozy in the first round of presidential voting, the two parties may well have to repeat their joint effort against her father in 2002. A turn of events that may, ironically, reinforce Le Pen’s message that the Socialist Party and the Republicans are two sides of the same coin.

A strong performance in December would prove an important milestone in the Front’s quest for “de-demonization“, but neither French voters nor the rest of Europe should take electoral success as a sign of moderation. Marine Le Pen is a savvier speaker than her firebrand father, but the National Front still embodies a xenophobic, racist, and anti-Semitic movement that seeks to lead France out of Europe and back down the road of narrow-minded populism. Behind Marine’s theatrics at the European Parliament (referring to President Hollande as “vice-chancellor of the province France“), the National Front still earns its keep by playing on fears of Islam, immigrants, joblessness, and multiculturalism. Like Donald Trump and Ben Carson in the U.S. and Viktor Orban in Hungary, the siege mentality France’s far right actively perpetuates offers no substantial solutions to the country’s real economic struggles. Unfortunately, as Messieurs Estrosi, Sarkozy, and Hollande well know, France’s political elite has failed to come up with any breakthroughs either. Keeping Marine Le Pen off television can only work for so long.

Date: 17 NovembreDate de fin: Mardi, Novembre 17, 2015Région: Bretagne

Défense Mobilité Brest organise le forum emploi Défense-Entreprises le 17 novembre 2015 de 9h à 17h au Centre des congrès du Quartz à Brest. Militaires, civils ou conjoints de ressortissants de la Défense, concernés par une démarche de transition professionnelle ou en recherche d’emploi, venez-vous informer et rencontrer des professionnels.

Les autorités congolaises ont annoncé dans la matinée les résultats officiels du référendum sur le changement de constitution organisé dimanche 25 octobre : près de 93% des voix en faveur des modifications de la Constitution, qui interdit actuellement au dictateur Sassou Nguesso de rester au pouvoir après 2016, et surtout un taux de participation de plus 72%. C'est ce dernier chiffre qui choque le plus, en totale contradiction avec le boycott massif qui a été observé sur le terrain dimanche. Selon (...) - Congo Brazzaville / Congo Brazzaville, Denis Sassou Nguesso, Dictateurs (Amis de la France), Coopération militaire, Armée française, Une, Congo-Brazzaville

A „Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért” című konstrukció keretében 59,84 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Harsányi Termelő, Befektető és Ingatlanfejlesztő Kft. A vállalkozás a közel 120 millió forint elszámolható összköltségű projektje során új tevékenység beindításához szükséges körkötő üzem építése mellett új munkahelyeket teremtett.

A Harsányi Kft. eddig a gazdaság általános konjunkturális viszonyainak az átlagnál kevésbé kitett, így alacsony kockázatú iparágban, az energetika területén tevékenykedett. A Társaság pénzügyi, vagyoni helyzete stabil, a tulajdonos az eredmények nagy részének visszaforgatásával a későbbi fejlesztéseket készítette elő.

A vállalkozás számára lehetőség adódott új tevékenység beindítására, belépésre a körkötött kelmék piacára. A cég méreteiből fakadóan gyorsan és rugalmasan tud reagálni a változó vevői igényekre, munkaerő költsége jelentősen alacsonyabb, mint a nyugat európai, földrajzi helyzete sokkal kedvezőbb, mint a legtöbb közép-kelet európai országban, vagy Magyarország más régióiban működő cégnek. A társaság továbbá kiépült kapcsolatrendszerrel rendelkezik mind a fonálgyártók, mind pedig a fehérneműgyártók felé.

Az új tevékenység beindításához szükségessé vált a pályázati projekt tárgyát képező fejlesztés, ami egy körkötő üzem felépítését tartalmazta. Az épület egy korszerű 950m2-es üzem, amely alapvetően termelő funkciót foglal magában 600m2-es csarnokkal, 200 m2-es műhellyel, fűtési rendszere részben megújuló energiát hasznosító technológiára épül.

Az NYDOP-1.3.1/DE-13 „Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért” elnevezésű pályázati kiíráson 59 847 947 forintos támogatást elnyert, 119 695 895 forint elszámolható összköltségvetésű fejlesztés 2014. december 22-én indult és 2015. szeptember 30-án zárult.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Début octobre à Gao, au Mali, le personnel médical de la force Barkhane a testé son interopérabilité avec ses homologues hollandais de la Mission des Nations Unies au Mali (MINUSMA) en effectuant un exercice d’évacuation de blessés.

Une vidéo pour décrypter l'actualité, avec l'Opinion

Bir Tawil kapcsán már volt szó olyan területről Afrikában, amelyre igazából egyetlen ország sem tart igényt, de míg annak a kihalt, sivatagos területnek a kapcsán az volt elmondható, hogy azért nem akarja sem Szudán, sem Egyiptom, mert ezzel a szándékukkal elismernének egy olyan térképet, amely több másik terület elvesztését vonná maga után, addig az alig 15 hektáros Perejil-sziget (Isla de Perejil – a Petrezselyem-sziget, az itt növekvő petrezselyem után) esetében azért nem vállalja senki a fennhatóság kinyilatkoztatását, mert azzal igen komoly diplomáciai konfliktus alakulna ki. Ahogy az egyébként már meg is történt a Marokkótól 200 méterre a tengeren található szikla ügyében, amikor a Spanyolország által is követelt szigeten marokkói katonák szálltak partra és kitűzték a marokkói zászlót még 2002-ben, igen komoly, fegyveres reakciót váltva ki Madridból.

Elsőként a spanyol parti őrség szállt partra, hogy tisztázza a marokkói zászló és a felállított marokkói katonai tábor ügyét, de ezeket a tisztviselőket a marokkói katonák fegyverrel távozásra kényszerítették. 2002. július 18-án azonban egy jóval nagyszabásúbb katonai műveletben, a spanyol légierő és tengerészet támogatásával különleges katonai egységes helikopterekkel hajtottak végre akciót a Perejil-sziget ellen és az összes marokkói katonát őrizetbe vették, majd bázisuk felszámolása után spanyol katonai támaszpontot hoztak létre a sziklán. Ez sem tartott sokáig, az Egyesült Államok közbenjárására a spanyolok is visszavonultak a Perejilről, így az azóta eltelt években igazi senkiföldje, ráadásul elég szorosan megfigyelt senkiföldje volt ez a kietlen és túlságosan sokmindenre nem használható földdarab.

Időnként marokkói pásztorok kötnek itt ki csónakjaikkal, hogy gondoskodjanak az itt élő kecskéikről, de katonák nagyon ritka esetben tették a lábukat a Perejilre 2002 óta, legutóbb 2014-ben a marokkóiak, amikor spanyol kérésre elszállították az itt tábort verő és várakozó afrikai bevándorlókat (egyébként Rabat szerint 2002-ben is azért érkeztek katonák a szigetre, hogy felszámolják az itt működő csempészbázist illetve megakadályozzák az illegális bevándorlók gyülekezését a szigeten). Önmagában tehát azért az látható, hogy nem túlságosan értékes vagy jelentős földdarabról van szó, ami fontosságát adja, az a tény, hogy Marokkó több kisebb, hasonló szigetecskével együtt Ceuta és Melilla városát is magának követeli Spanyolországtól, így egyértelmű, hogy ha Madrid a Perejil-sziget kapcsán beadná a derekát és lemondana a területről, azzal lavinát indíthatna el – Franciaországot és Portugáliát (még a 15. században a portugálok voltak a sziget első birtokosai felfedezőként) leszámítva az egész Európai Unió Spanyolország mellett áll, Marokkót pedig a teljes Arab Liga támogatja (kivéve Algériát, amely történelmi okokból is a spanyolok követelését ismeri el). A legtöbb spanyol vagy marokkói nem is nagyon hallott valószínűleg a mai napig erről a földdarabról, Marokkóban ráadásul nem is Perejil- v. Parsley-szigetként hivatkoznak rá, hanem az eredeti berber nevén, azaz Turaként (jelentése üres) vagy a spanyol kiejtés után megmaradt Lailaként, és minden hivatalos kommunikációban így beszélnek róla az országban.

A konfliktusról idén még film is jelent meg La Isla címmel, sőt Colin Powell egykori amerikai külügymininszter It Worked For Me: In Life and Leadership című könyvében is elég hosszú szövegrész jutott a Perejilnek, valószínűleg azért, mert Powell volt az, aki anno 2002-ben tucatnyi telefonhívást intézett az akkori spanyol külügyminiszternek, Ana Palacionak és marokkói kollégájának, Mohamed Benaissának, hogy megoldja a válságot – sőt, mint a könyvből kiderül, ő volt az, aki összeállította azt az egyetlen A4-es oldalnyi szöveget, amely alapján visszaállt a status quo a szigeten. És egyébként ez a kérdés annyira érzékeny téma, hogy még a Google geopolitikai kérdésekkel foglalkozó csapata is órákat egyeztetett arról, hogy milyen néven és kinek a
fennhatósága alatt tüntessék fel a Google térképein a sziklát.

twitter.com/napiafrika

5 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.Tetszett az írás.

 

From 27 to 29 October 2015, an Awareness Level Module of the European Armament Cooperation Course (EAC) is taking place at the European Defence Agency’s premises. Organised by the European Defence Agency (EDA), the European Security and Defence College (ESDC) and the Austrian Ministry of Defence (MOD) and Sports, the course has attracted the highest number of attendees in its four-year history. Forty-six enrolled students represent thirteen EDA Member States, the European Commission, European External Action Service (EEAS) and Organisation for Joint Armament Cooperation (OCCAR). 

The aim of the EAC course is to enhance mutual understanding of the armaments cooperation issues and to serve as a useful networking platform to foster and harmonise armaments cooperation among the Member States. Most of all, it addresses junior personnel who need to gain knowledge and experience in international acquisition and project management. The course also complements the curriculums of available national courses. “We believe that the practitioners who work in national and international armament cooperation can highly profit from the course. We are able to provide them with practical knowledge and understanding of the armament sector along with its frameworks, the stakeholders’ tools and processes as well as challenges and benefits available at the EU level,” says Massimo Guasoni, the EDA Head of Unit Education, Training & Exercise.

Towards Europe’s strategic autonomy 

Rini Goos, the EDA Deputy Chief Executive, welcomed the course participants and, in his speech, he pointed out the key elements for European strategic autonomy and freedom of action: “Apart from working on capabilities, first of all, we must strive to enhance investment in traditional defence research, particularly in collaborative Research & Technology. Secondly, we need a sound European industrial policy. Thirdly, I would like to mention standardisation: a pan-European standardisation approach is the key to increase European competiveness on a global scale and to strengthen the European Defence Technological and Industrial Base Strategy; it is also the main driver for interoperability. And last but not least, civil-military ‘dual-use’ synergies need to be better exploited. It is only if we move ahead along these four strands of work that Europe will be able to attain strategic autonomy and become a security provider rather than a security consumer”.  

Dr Wolfgang Sagmeister from the Austrian MOD being the Course Director will make sure that all the course objectives will have been met. The topics on the agenda are much varied and include the presentations of the EDA and the ESDC; military dimension of the Common Security and Defence Policy; EU military capability development along with the EDA Capability Development Plan, current trends in military defence capability development; intercultural aspects in international cooperation; EU Defence policies in a wider context, and other.  

The EAC course traditionally comprises two parts: an Awareness Level Module taking place in Brussels, and an Expert Level Course, which will be held from 23 to 27 November 2015 in Warsaw, Poland. However, in order to attend the course, it is mandatory to complete an Internet-based Distant Learning (IDL) module offered by the ESDC. 

Shaping an educational platform Since 2006, the EDA had been working towards establishing a proper training frame in response to the growing needs for harmonised education in the armament acquisition field. In 2009, the Czech Republic’s EU Presidency supported the creation of a new European armaments cooperation course, providing an EU-wide training platform where a common understanding of a European approach to armaments cooperation could be promoted. The EDA Member States welcomed the initiative and later that year the EDA Steering Board, in the National Armaments Directors configuration, approved the top-level European Armaments Cooperation (EAC) Framework, under which the current course was established.

In 2013, thanks to the initiative of Austria and other like-minded countries, including the Czech Republic, Germany, Sweden, and the United Kingdom, the course took its current form. It followed the success of the pilot European Armaments Cooperation Course organised in Brussels and Stadtschlaining in 2012.

More information:

• News: "EDA organises joint course with European Security and Defence College" (28 October 2014)
• European Security and Defence College website

1.    Die Europäische Union steht in dieser kritischen Phase fest zu ihrem Engagement für Afghanistan und das afghanische Volk. In den vergangenen Monaten war die Sicherheitslage ernst; erneute Terroranschläge mit mehr zivilen Opfern als je zuvor und die damit einhergehende Binnenvertreibung sowie der Exodus Tausender Afghanen haben den Druck auf die Region und auf die Europäische Union erhöht. 

2.   Umso dringender ist es erforderlich, dass die Regierung Afghanistans und alle Partner in der Region sich glaubhaft dafür einsetzen, den Konflikt zu beenden und ein stabiles Umfeld zu gewährleisten. Ein Friedensprozess unter afghanischer Führung und Eigenverantwortung ist weiterhin die Voraussetzung für jegliche tragfähige Lösung, bei der wichtige Errungenschaften wie die Achtung der Menschenrechte und insbesondere der Rechte der Frauen erhalten bleiben müssen. Die EU verurteilt die jüngsten Angriffe der Taliban in Kundus und bedauert die Opfer unter der Zivilbevölkerung und den afghanischen nationalen Verteidigungs- und Sicherheitskräften. Sie erinnern daran, was auf dem Spiel steht: die Stabilität Afghanistans, seine Entwicklung und die über viele Jahre hinweg erreichten Fortschritte.  

3.   Der Rat bedauert den Verlust von Menschenleben bei dem Luftangriff auf das Krankenhaus der Organisation "Ärzte ohne Grenzen" ("Médecins Sans Frontières"). Er wartet auf die Ergebnisse der verschiedenen dazu eingeleiteten Untersuchungen. Der Rat betont, wie wichtig es ist, dass alle Seiten das humanitäre Völkerrecht und die internationalen humanitären Grundsätze wahren und medizinische sowie humanitäre Einrichtungen, Hilfsorganisationen und deren Personal schützen und achten.  

4.   Die EU wird weiterhin dabei helfen, die Ursachen der Migration – wie Armut, Menschenrechtsverletzungen und Instabilität – zu beseitigen, um die Anreize für irreguläre Migration zu verringern und die Menschenhandelsnetze zu bekämpfen. Der Rat tritt dafür ein, dass Anstrengungen zur Wiedereingliederung von Flüchtlingen, Migranten und Binnenvertriebenen unternommen werden, die für die Entwicklung der afghanischen Gesellschaft wichtig sind. 

5.   Es ist von entscheidender Bedeutung, dass das afghanische Volk das Vertrauen in die Zukunft wiedergewinnen kann. Die von Präsident Ghani auf der Londoner Konferenz von 2014 dargelegte ehrgeizige Reformagenda und die Rahmenvereinbarung über Eigenständigkeit durch gegenseitige Rechenschaft ("Self-Reliance through Mutual Accountability Framework"), die auf der Tagung hoher Beamter in Kabul am 5. September 2015 vorgestellt wurde, belegen das Engagement der Regierung der nationalen Einheit für Veränderung und glaubhafte Reformen. Im Einklang mit der Strategie der EU für den Zeitraum 2014-2016 unterstützt die EU nachdrücklich die Reformen der Regierung der nationalen Einheit, bei denen dringend weitere greifbare Fortschritte vonnöten sind. 

6.   Zur Umsetzung der "Self Reliance"-Reformagenda für Wirtschaftswachstum, makroökonomische Stabilität, gute Regierungsführung und Verringerung von Armut sind entschlossene Maßnahmen der Regierung der nationalen Einheit ebenso erforderlich wie die auf hohem Niveau fortgesetzte Unterstützung durch die internationale Gemeinschaft auf der Grundlage gegenseitiger Rechenschaft. Eine starke afghanische Führungsrolle beim Reformprozess und verstärkte Anstrengungen, öffentliche Dienstleistungen zu erbringen, werden es den Gebern ermöglichen, ihre Unterstützung in wesentlichen Zügen an den Vorstellungen der Regierung auszurichten. Eine stabile und inklusive demokratische Regierungsführung, einschließlich der Reform des Wahlsystems und der Wahlinstitutionen, Fortschritte bei der Rechtsstaatlichkeit, die Bekämpfung der Ursachen für Korruption und die Förderung der Menschenrechte, insbesondere der Rechte von Frauen und Kindern, sind sowohl für die Regierung Afghanistans als auch für die internationale Gemeinschaft entscheidende Faktoren. 

7.   Der Rat begrüßt den Beschluss zur Annahme der Einladung der Regierung Afghanistans, die nächste umfassende Ministerkonferenz zu Afghanistan in Brüssel 2016 mit auszurichten. Afghanistan wird auf das anhaltende Engagement der internationalen Gemeinschaft in der jetzigen oder annähernd in der jetzigen Höhe angewiesen sein, um den Weg zur Nachhaltigkeit fortzusetzen. Die Ministerkonferenz wird die Rahmenvereinbarung für die afghanische Regierung und die Geber bis 2020 festlegen und so zu einem stabilen und verlässlichen Umfeld beitragen, das es Afghanistan ermöglicht, schrittweise zur Eigenständigkeit zu gelangen. Die Brüsseler Konferenz sollte durch konkrete Verpflichtungen und deren Erfüllung durch die Regierung Afghanistans ebenso wie durch die internationale Gemeinschaft gestützt werden. Der Rat ersucht die Hohe Vertreterin und die Kommission, die Vorbereitungen für die Brüsseler Konferenz gemeinsam mit der Regierung Afghanistans und in enger Abstimmung mit internationalen Partnern und Akteuren in der Region weiterzuführen.