Biztonságpolitika.hu

Idén a Biztonságpolitikai Szakkollégium is képviseltette magát az “Őszi Tudományos Hallgatói Konferencia 2015” nevet viselő rendezvényen. A Debreceni Egyetemen működő Hatvani István Szakkollégium által szervezett egész napos konferenciának az MTA DAB székháza adott otthont, melyen 5 szekcióban, mintegy 25 hallgató mutatta be kutatási témáját. A szakkollégium tagjai a Történettudományi-Hadtudományi szekcióban tartottak előadást:

Fekete Csanád  előadásában kitért rá, hogy  a   2014-es  ukrán  válság eseményei újra  az  érdeklődés  középpontjába  állították  a  hibrid háborúk  fogalomkörét, amely a  médiában  és  a  szakirodalomban  már  régóta  heves  viták tárgyát képezi. Az előadó részletesen ismertette a hibrid hadviselés főbb jellegzetességeit, majd bemutatta az ellenük történő hatékony fellépés lehetséges formáit. E kapcsán megállapította, hogy az Egyesült Államok, a NATO és a szövetséges országok az utóbbi időben megkezdték a felkészülést annak érdekében, hogy megtalálják a hibrid fenyegetések kapcsán jelentkező kihívásokra adható válaszokat.

Németh  Ferenc előadásában bemutatta, hogy Bosznia-Hercegovina a  daytoni  egyezmény 1995-ös aláírását követően továbbra is számos biztonsági  kihívással nézett és néz  szembe.  Ennek kapcsán megállapította, hogy a problémák  leginkább  az  egyezménnyel kialakított  politikai  és  intézményi  konstellációk,  valamint  a  három  államalkotó  nemzet szétválasztásának eredményei. Az előadó részletesen ismertette Bosznia fejlődés- és működésképtelenségeinek biztonságpolitikai  aspektusait, ezt követően pedig kitért a  balkáni  állam  megreformálására  tett  nemzetközi kísérletekre.

Bartók  András Japán  demográfiai kihívásaival és annak biztonsági vetületeit mutatta be előadásában. Kiemelte, hogy Japán 65 év fölötti népessége nemrégiben elérte a teljes népességszám egynegyedét. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár a prognózisok  eltérő  adatokat  vetítenek  előre,  a  tendenciák  drasztikus  változása  nélkül  a jelenleg  127  milliós  ország  népességszáma  negyven  éven  belül  akár  87  millió  főre is csökkenhet. Az elöregedés és a népességfogyás nem csupán a szociális háló fenntarthatóságát érinti érzékenyen, de komoly biztonsági kihívásokat is rejt magában. Az előadó bemutatta az ebből eredő kihívásokat, valamint az ezekre adott  jelenlegi  válaszokat,  továbbá összegezte,  hogy  milyen  tanulságokkal  szolgálhat  az  elöregedő  társadalom  és  a népességfogyás  által  fenyegetett  szigetország  a  fejlett  világ hasonló  tendenciákat  mutató államai számára.

Szabó Albert előadásában az  Obama-adminisztráció  védelmi  tervezési  és  költségvetési  tapasztalatai alapján értékelte az Egyesült Államok 2015-ös Nemzeti Biztonsági Stratégiáját és Nemzeti Katonai Stratégiáját. Az előadó ismertette az Egyesült Államok védelmi képességeinek költségvetési vitáit, stratégai percepcióit, a jelenlegi haderő képességeinek változásait, valamint ezek 2015-ös és 2016-os tendenciáit. Az előadás első felében az Egyesült Államok védelempolitikai vonatkozású stratégiai dokumentumainak áttekintésére került sor, átfogó képet adva arról, hogy a költségvetési nehézségek miként befolyásolták az ország  stratégiai  gondolkodásának  prioritásait  és  hirtelen “kiigazításait”. Mindemellett bemutatásra került az  Egyesült  Államok  védelmi  költségvetésének  belső  eloszlása,  valamint  a védelmi  képességek  stratégiai  irányai.

Vay  Bernát  Dániel előadásában a katonai magánvállalatok növekvő jelentőségére hívta fel a figyelmet. Ennek során kiemelte, hogy a hidegháború után a megváltozott a biztonsági környezetben a magas intenzitású, államok közti  háborús  konfliktusok  esélye  visszaszorult. A  két  katonai  tömb  szembenállása  során felhalmozott óriási fegyverarzenál és a haderők magas létszámának további fenntartására nem volt szükség,  ezért az államok többsége a nagymértékű  leszerelés  mellet  döntött.  A  könnyűfegyverek elterjedése és az évtizedekig visszaszorított etnikai, vallási konfliktusok felszínre törése egy  új  típusú  biztonsági  kihívás  elé  állította  a  nemzetközi  szereplőket.  Ezen  alacsony intenzitású, több és jellemzően nem állami szereplők által vívott háborúk új megoldásokat igényeltek.

A képeket a Debreceni Egyetem hallgatói készítették. A rendezvényről készült fotóalbum az alábbi linken tekinthető meg.

 

A Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztróvédelmi Intézete meghív minden kedves érdeklődőt a “Fukusimai katasztrófa japán szemmel” című előadásra.

Előadó:

Makino Shigeru, japán kutató

Beszédet mond:

Dr. habil. Grósz Zoltán ny. ezredes, a Katasztrófavédelmi Intézet intézetigazgató-helyettese

Levezető elnök:

Dr. Németh József Lajos egyetemi adjunktus, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, 4. épület, 8-10. terem

Időpont: 2015. 12. 15. 15.00

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linkre kattintva lehet elvégezni.

Bizalomkeltő találkozóra került sor múlt vasárnap Bangkokban India és Pakisztán között, melyen a két nukleáris hatalom nemzetbiztonsági tanácsadói vettek részt. Az előre be nem jelentett megbeszélés váratlanul érte a nemzetközi közösséget, mivel az elmúlt időszakban a két ország viszonya rendkívül feszült volt. Az eseményről szóló híreket az indiai külügyminisztérium szóvivője, Vikas Swarup tette közzé vasárnap délután a külügyminisztérium közösségi oldalán.

India és Pakisztán szembenállása a dél-ázsiai szubkontinens egyik legjelentősebb konfliktusa, melynek gyökere több mint fél évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza. A két állam között kiéleződött feszültség fő tárgyát elsősorban a Kasmír-kérdés, azaz a tartomány vitatott hovatartozása jelenti, mely kapcsán a felek már többször keveredtek fegyveres konfliktusba.

A két ország közötti kapcsolatok augusztus óta különösen mereven és fagyosan alakultak, miután a nemzetbiztonsági tanácsadók Újdelhibe tervezett nyári találkozója végül nem került megrendezésre. A tárgyalás elhalasztásához a napirendre tűzendő kérdések kapcsán felmerülő nézeteltérések vezettek: míg India kizárólag a terrorizmus problémakörére kívánt fókuszálni, addig Pakisztán a Dzsammut és Kasmírt érintő kérdéseket akarta megvitatni, melyet India határozottan elutasított.

A vasárnapi áttörő megbeszélésre nem sokkal a Párizsban megrendezett klímacsúcs után került sor, melyen a két állam miniszterelnöke is találkozott egymással. A francia fővárosban Narenda Modi és pakisztáni kollegája, Nawaz Sharif egyetértettek abban, hogy országaiknak tárgyalóasztalhoz kell ülni, mely egyetértés kikövezte a bangkoki megbeszélés felé vezető utat. A találkozón Ajit Doval indai, és Naseer Khan Janjua pakisztáni nemzetbiztonsági tanácsadók mellett a két állam külügyi államtitkárai is részt vettek.

A nyilvánosságot teljesen kizáró tárgyalást követően a felek közös sajtóközleményt adtak ki, melyből kiderül, hogy a felölelt témák között szerepelt a béke és biztonság kérdésköre, a terrorizmus, Dzsammu és Kasmír ügye, valamint a Kasmír de facto határát képző ellenőrzési vonal (Line of Control) területének nyugalma. A felek nyilatkoztak a további együttműködés melletti elkötelezettségükről, mely az elmúlt időszak fényében kimondottan pozitívan értékelendő. A megvitatott témakörök jól mutatják, hogy Indiának és Pakisztánnak végül sikerült kompromisszumra jutnia, hiszen mind a terrorizmus problematikája, mind pedig Dzsammu és Kasmír kérdése felvetődött.

Nasheer Khan Janjuaés Ajit Dovala bangkoki találkozón. (A kép forrása: thehindu.com)

A bangkoki helyszínválasztás egyébként több szempontból is érdekes. Egyrészt ez volt az első harmadik országban tartott bilaterális tárgyalás, melyen a felek a Kasmír-kérdést is megvitatták. Másrészt az eseményt annak ellenére rendezték meg a thai fővárosban, hogy az indiai miniszterelnök korábban kijelentette, egy ilyen dialógusra csakis Újdelhiben vagy Iszlámábádban kerülhet sor.

 Úgy néz ki tehát, hogy egyelőre mindkét regionális nagyhatalom nyitottnak mutatkozik és konstruktív hozzáállást tanúsít. A dél-ázsiai hatalmak között kétoldalú tárgyalások Sushma Saraj indiai külügyminiszter Iszlámábádba történő látogatásával kedden tovább folytatódnak. A külügyminiszter az Ázsia Szíve konferencián vesz részt, ami három év óta India vezető diplomatájának első látogatását jelenti a pakisztáni fővárosban.

A bangkoki megbeszélést mindenképp a békés együttműködés irányába tett pozitív lépésként értékelhetjük, mely hosszú idő után megtörheti a jeget a rivális államok között. Ahogy arról az Aljazeera is beszámolt, az a tény, hogy nemzetbiztonsági tanácsadók a miniszterelnökök párizsi klímacsúcson tett látogatása után ilyen rövid időn belül találkoztak egymással arra enged következtetni, hogy a tárgyalások további folytatása mögött az indiai és pakisztáni politikai felső vezetés komoly érdekei húzódhatnak meg.

(Szerkesztette: Szabó Márk, Agócs Endre)

A jövő évtől kezdve hivatalosan is elhárul minden akadálya annak, hogy női katonák is tagjai legyenek az amerikai hadsereg különleges alakulatainak. Ashton Carter védelmi miniszter a Pentagonban megtartott beszédében kiemelte, hogy ezentúl ugyanolyan eséllyel kerülhetnek be nők a katonai egységekbe, mint férfi társaik.

Az új szabály értelében a különleges alakulatoknak, így akár a haditengerészet elit kommandójának (NAVY SEALs) is lehetnek női tagjai.

“Nem lesznek kivételek. Amíg megfelelően képzettek, és az előírásoknak is eleget tesznek, ők is hozzájárulhatnak munkánk sikerességéhez olyan területeken, ahol eddig ezt nem tehették meg”

– nyilatkozta Carter.

Az új szabály bevezetését számos lépés előzte meg az elmúlt években, amelyek a hadseregben tapasztalható nemi diszkriminációt igyekeztek megszüntetni, ezzel pedig a nők szerepvállalásának lehetőségeit próbálták kiszélesíteni. E sorba illeszkedik az a két női katona, akik az év elején történelmet írva sikeresen elvégezték a Ranger Iskola (Ranger School) képzését.

Fontos megjegyezni, hogy az új törvény hatályba lépése előtt a Kongresszusnak harminc nap áll a rendelkezésére a jogi felülvizsgálatra. Ugyanennyi idő illeti meg a hadsereget is, hogy felkészüljön a szabály bevezetésével járó változásokra.

(Szerkesztette: Fekete Csanád)

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsa minden évben egyszer, a naptári év utolsó hónapjaiban hív össze találkozót. A külügyminiszterek idén december 3-án és 4-én tárgyalnak a szervezet 22. ülésén Belgrádban, az EBESZ soros elnökének, Ivica Dačić szerb külügyminiszternek a meghívására. A találkozón összesen 40 állam külügyekért felelős minisztere képviselteti magát három kontinensről: Észak-Amerikából, Európából és Ázsiából.

A tárgyalások fő témáit az Ukrajna körül kialakult helyzet, a migráció, a terrorizmus és a tágabb értelemben vett európai biztonság képezik. Az ülés ugyanekkor előkészíti a soros elnökség Németország általi átvételét.

A konferencia előtt Ivica Dačić kiemelte az EBESZ Nyugat-Balkánon a térség stabilitásáért végzett hat helyi missziójának (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia, és Szkopje) fontosságát. A szerb külügyminiszter hangsúlyozta: a térséget sújtó problémák komplexitása miatt minden ország érdeke az együttműködés folytatása és megerősítése.

Az ülés első napján a Parlamenti Közgyűlés elnöke, Ilkka Kanerva felhívta a figyelmet arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megoldást kell találni az ukrán válságra, a migrációra és terrorizmus jelentette veszélyre egyaránt. „Ha nem tudunk kiterjedt lépéseket tenni most, hogy a Helsinki záróokmány 40 éves lett és a fenyegetések alapjaiban rázzák meg a biztonságunkat, vajon mikor leszünk rá képesek?” – tette fel a kérdést az országok külügyminisztereinek címezve.

Az EBESZ hegyi-karabahi konfliktussal foglalkozó Minszk csoportja is összeült. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, John Kerry amerikai külügyminiszter és Harlem Désir Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára közös nyilatkozatban elítélte a helyzet eszkalációját és sürgette a békés megoldást.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is felszólalt a konferencia első napján. Mogherini egy bilaterális tárgyalás keretében találkozott Szergej Lavrovval, hogy a szíriai helyzetről és a békefolyamatról, valamint az ukrán válságról és a minszki megállapodás kivitelezéséről egyeztessenek.

A miniszteri tanácsnak ülésének élő közvetítése az EBESZ honlapján elérhető.

Amíg a világ és a sajtó figyelme a Szíriában lelőtt orosz SzU-24-es vadászbombázó körüli eseményekre koncentrál, a szomszédos Irak területén egy kisebb szárazföldi offenzíva indult Ramádi felszabadításáért.

Az offenzíva november 25-én, szerdán kezdődött, és az iraki haderő szárazföldi alakulatai – melyek számára kulcsfontosságú légi támogatást nyújtottak az Egyesült Államok által vezetett Iszlám Állam elleni koalíció tagjai – sikerrel elfoglalták a Ramáditól észak-nyugatra fekvő „Palesztin hidat”, ami a terrorszervezet számára logisztikai szempontból kiemelt jelentőséggel bír. A koalíció és az Iszlám Állam elleni amerikai Operation Inherent Resolve hadművelet szóvivője, Steve Warren ezredes megerősítette, hogy a szerdai siker egy nagyobb művelet része, mely számos más városra is – Bajdzsi, Fallúdzsa, Mahmúr, Moszul, Szindzsár, Szultán Abdullah és Tell-Áfár – kiterjed.

Ramádi Anbár tartomány központja, ahol a 2006-ban lezajlott felkelők elleni műveletek a legvéresebb harcok közé tartoztak, melyek során megközelítőleg 70 amerikai katona vesztette életét. A város még májusban az Iszlám Állam fennhatósága alá került, ez a hír pedig sok amerikai veterán számára csalódás volt, ezért a Ramádi elleni offenzíva a koalíció morálján is javíthat.

A Ramádi felszabadításáért küzdő iraki alakulatok létszáma jelenleg 8000 és 10 000 fő között mozog, míg a várost védő Iszlám Állam erői a becslések szerint az 1000 főt sem érik el. „Arra számítunk, hogy az irakiak hamarosan végeznek a műveletekkel, […] értesüléseink szerint az iraki kormány már kidolgozta a tartomány stabilizációjára vonatkozó terveket” – nyilatkozta Steve Warren.

November 27-én, a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében immáron harmadik alkalommal került megrendezésre a “Biztonságpolitikai Szakmai Kupa” nevet viselő vetélkedő, melynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara adott otthont. A rendezvényt a HHK dékánja, Dr. Boldizsár Gábor ezredes nyitotta meg, majd ezt követően kezdetét vette a különböző ügyességi feladatokból, valamint a biztonság- és védelempolitikához kötődő szellemi vetélkedőből álló verseny, amelyen a résztvevők összemérhették elméleti tudásukat és ügyességüket.

A rendezvény ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult, amelyen a Kupa zsűrije (Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesületének elnöke, Dr. Németh József Lajos, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tiszteletbeli elnöke, valamint Dr. Nagy László, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke) átadta az értékes nyereményeket és a Kupát. A jutalmakat a Magyar Hadtudományi Társaság, a honvedelem.hu szerkesztősége, a Biztonságpolitikai Szakkollégium, valamint az Antall József Tudásközpont ajánlotta fel.

A vetélkedő végeredménye:

• Első helyezett: NKE-HHK csapat (Juhász Anita, Szabó Albert, Jorge Kristóf Asqui, Kukovics Mihály);
• Második helyezett: A három testőr csapat (Al-Agha Cintia Asoum, Bartók András, Czottner Balázs, György Dániel);
• Harmadik helyezett: Black Friday csapat (Ottmayer-Réti Bence, Bene Róbert, Budai Roland, Géczi Attila);
• Negyedik helyezett: Tudósok csapat (Horváth Tamás, Takács Dávid, Ludányi Ágnes, Tóth Hanna)

Ezúton köszönjük a csapatok részvételét és a felsorolt szervezetek támogatását, egyúttal gratulálunk az elért eredményekhez!

Michal Jach, a lengyel parlament védelmi bizottságának elnöke szerint Lengyelország a fegyveres erők létszámának 50%-os növelését tervezi, melynek révén a jelenleg nagyjából 100 000 fős haderő 150 000 főre bővülne. Már az előző lengyel kormány is ígéretet tett arra, hogy a védelmi költségvetésük növelésével el kívánják érni a GDP-hez viszonyított 2%-os NATO-elvárást, és ezzel párhuzamosan jelentős haderőfejlesztési programba fogtak.

A tervek mögött a fegyveres erő alkalmazásától sem visszariadó orosz külpolitikával kapcsolatos aggodalmak húzódnak meg, amit alátámaszt az is, hogy az új lengyel vezetés a megszokottnál keményebb retorikával él Oroszországgal szemben. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök Oroszországot Lengyelország ellenségének nevezte, és a kormány több tagja is gyanakodva tekint az orosz külpolitikára.

Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter célul tűzte ki a lengyel fegyveres erők teljes átalakításának minél gyorsabb végrehajtását. Michal Jach szerint a haderő tervezett növelése ennek a mélyreható reformnak lenne a része, melyre a Lengyelország területi integritását garantáló műveleti képesség elérése miatt van szükség.

November 23-án az Egyesült Királyság kormánya nyilvánosságra hozta a Stratégiai Védelmi és Biztonsági Felülvizsgálatát. A dokumentum alapvető célja, hogy a 2010-es Nemzeti Biztonsági Stratégiában meghatározott általános és fejlesztési irányelveket az elmúlt évek történéseinek fényében áttekintse, illetve ha szükséges módosítsa azokat.

Öt esztendővel ezelőtt a konzervatív Cameron-kormány a gazdasági válság okozta deficit kiegyensúlyozása érdekében jelentős költségcsökkentést, átszervezéseket, valamint egyes beszerzések átütemezését irányozta elő. Az elmúlt évek negatív biztonságpolitikai tendenciái azonban arra sarkallták a politikai vezetőket, hogy – elsősorban a beszerzések terén – némileg növeljék  a 2015-2020-as időszak katonai kiadásait. A gyorsreagálási képesség fejlesztésére szánt plusz 12, összességében 178 milliárd font előnyeit főként a légierő és a haditengerészet fogja élvezni.

Az Egyesült Királyság a korábban ígért nyolc helyett 24 darabbal több F-35-ös vadászbombázót kíván beszerezni, így a tervek szerint 2030-ra 138 darab ilyen típusú repülőgéppel fog rendelkezni. Emellett döntés született a jelenleg rendszerben álló Eurofighter Typhoon vadászbombázók élettartamának 2040-ig történő megnöveléséről, valamint további két Typhoon század felállításáról is. A haditengerészet új zászlóshajója, az HMS Queen Elizabeth 2020-as üzembe helyezése mellett a következő időszakban kilenc darab P-8 Poseidon haditengerészeti járőrrepülőgép beszerzése várható, melynek elsősorban a tengeri határvédelemben lesz kulcsszerepe. Ezen felül a hajópark további része is jelentősen átalakul, hiszen az elképzelések szerint a következő évtized közepére megjelenő Type 26-os hadihajók mellett 19 darab modern romboló, illetve fregatt fog hozzájárulni a brit fegyveres erők haditengerészeti feladatainak minél eredményesebb ellátásához.

A korábbi tervekhez képest több F-35-ös fog brit zászló alatt repülni. (A kép forrása: aviationnews.eu)

A szárazföldi alakulatok tekintetében elsősorban az újabb átszervezés jelenti a legnagyobb változást. Az elkövetkező években kialakításra kerül két darab 5000 fős gyorsreagálású gépesített lövészdandár. Az Egyesült Királyság célja, hogy segítse szövetségeseit a terrorellenes küzdelemben, ezért a terveik szerint kiképzési és támogatói feladatok lebonyolítása érdekében néhány tapasztalt zászlóaljukat felajánlják számukra, hogy az elmúlt időszakban történt terrorcselekményekhez hasonlók többé ne fordulhassanak elő.

A Közel-Keleten tapasztalt instabilitás megfékezése érdekében az Egyesült Királyság jelentősen mértékben kívánja növelni jelenlétét a térségben, ennek első lépéseként a helyi kormányzat segítségével és támogatásával Bahreinben egy új, állandó támaszpontot hoznak létre, melynek alapkőletételére november 1-én került sor. Emellett a világ egyéb pontjain kialakuló konfliktusok stabilizálása érdekében a britek a tervek szerint megduplázzák az ENSZ békeműveleteiben résztvevő katonák számát.

Phil Hammond brit és Khalid bin Ahmed Al Khalifa sejk bahreini külügyminiszter november 1-én, a manámai támaszpont alapkőtételén. (A kép forrása: bbc.com)

A szakértők és a politikusok egyaránt pozitívan fogadták a megjelenő dokumentumot és annak célkitűzéseit. David Cameron egy november 24-i interjújában kifejtette, hogy partnereik, köztük az Egyesült Államok és személyesen Barack Obama elnök is elégedettségét fejezte ki az Egyesült Királyság terveivel és döntéseivel kapcsolatban. A szakma részéről Royal United Services Institute (RUSI) kutatóintézet igazgatója, Malcolm Chalmers „pozitív elmozdulásként” értékelte a dokumentumot, különösen az elmúlt öt esztendő tükrében, amely nagyrészt leépítésekről és csökkentésekről szólt.

(Szerkesztette: Agócs Endre)

Szerbia külpolitikai stratégiájának meghatározó eleme az Oroszország és a nyugati szövetségi rendszer közötti folyamatos egyensúlykeresés. A balkáni állam évek óta törekszik arra, hogy miközben sikeresen viszi előre euro-atlanti integrációját, történelmi hagyományai és gazdasági kapcsolatai miatt Moszkvával való jó viszonyát sem hanyagolja el. A közelmúltban került sor mind a szerb miniszterelnök oroszországi tárgyalásaira, mind a NATO-főtitkár belgrádi látogatására, valamint Szerbia az uniós integrációban is a korábbinál szorgalmasabban lépeget előre. Mindezen fejlemények pedig felvetik a kérdést: meddig tartható fenn az egyensúlyozás Kelet és Nyugat között?

„Szerbia sokat tanulhat a Nyugattól, de a Kelet is szolgálhat modellként számára” – nyilatkozta Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök moszkvai útja során. Szerbia számára történelmi kapcsolatai miatt fontos a baráti viszony Moszkvával, de október végi látogatásán az államfő még erőteljesebb gazdasági érdekeket világított meg, így a Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel való tárgyalásait is elsősorban kereskedelmi jellegű kérdések határozták meg. Ennek jele, hogy 2015 első felében a két ország közötti forgalom meghaladta az egymilliárd dollárt, és ezzel – a rangsorban Németországot illetve Olaszországot követve – Oroszország vált Szerbia harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerévé. A két állam közötti együttműködés az energiaszektorban is erős, ugyanis az orosz Gazprom többségi tulajdonában álló szerb olaj- és gázipari vállalat, a NIS (Naftna Industrija Srbije) további délkelet-európai terjeszkedése mindkét fél számára prioritás, valamint a közeljövőben orosz energetikai vállalatok (Gazprom, Lukoil) is megjelenhetnek a balkáni országban. A gazdasági kérdések mellett a két ország közötti politikai (elsősorban Koszovó blokkolása a nemzetközi intézményekben) és katonai kapcsolatok megvitatása is a háromnapos út részét képezték, mely utóbbi részeként megegyezés született arról, hogy a szerb fél orosz gyártmányú haditechnikai eszközöket vásárol. „Nem akarunk senkivel konfliktust, de felkészültnek kell lennünk” – magyarázta Vučić a fegyverek beszerzésének okát, hiszen a kormányfő szerint azok elsősorban a regionális erőegyensúly fenntartását, valamint a szerb haderő modernizálását célozzák. Szerbia hintapolitikájára utal az is, hogy a fegyverkereskedelmi megállapodás aláírásával közel egy időben 99 szerb katona vett részt az Egyesült Államok Szárazföldi Haderejének Európai Parancsnoksága (U.S. Army Europe) által 16 NATO-tagállam és partnerország részére szervezett Combined Resolve V elnevezésű németországi hadgyakorlaton.

A miniszterelnök moszkvai tárgyalásait követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tett látogatást Belgrádban. Marko Milosević, a BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) elemzője szerint a főtitkár látogatása nem is jöhetett volna jobbkor. Ez ugyanis megfelelő lehetőséget biztosított arra, hogy Szerbia hangsúlyozza a kollektív védelmi szervezethez fűződő baráti kapcsolatát, ugyanakkor megerősítse a 2007 óta hatályban lévő katonai semlegességét is.

Szerbia konstruktív és kiegyensúlyozott viszonya a NATO-val pozitív előrelépésnek tekinthető, hiszen az 1999-es bombázások mélypontot jelentettek kapcsolataikban, és a szerbek Koszovó elvesztését is a védelmi szervezet számlájára írják. Az enyhülés kezdetét az ország NATO békepartnerségi programjába (Partnership for Peace) történő 2006-os csatlakozása jelentette, amitől Szerbia elsősorban hadiipara modernizálását remélte. Stoltenberg nyilatkozatában üdvözölte Szerbia nyugati elköteleződését, ezzel párhuzamosan viszont kijelentette, hogy tiszteletben tartja Oroszországgal való jó kapcsolatainak megőrzésére irányuló törekvését is.

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár müncheni találkozója 2015 februárjában. (A kép forrása: nato.int)

Medvegyev viszont korántsem ezt a pragmatikus hozzáállást képviseli a Nyugat és Kelet között egyensúlyozó Szerbiával kapcsolatban. Véleménye szerint az Európai Bizottság célja a 2000 óta hatályos orosz-szerb szabadkereskedelmi zóna felbontása, és általában a két ország gazdasági kapcsolatainak gyengítése. Statisztikák ugyan alátámasztják, hogy Szerbia korántsem használja ki a kereskedelmi megállapodás nyújtotta előnyöket, az továbbra is a külföldi befektetéseket vonzó ütőkártyaként szolgál.

Uniós szakértők nem tartják veszélyforrásnak azt, hogy egy tagjelölt ország szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, hiszen jelenleg a szerb-koszovói kapcsolatok normalizálása jelenti a kulcsot az integráció sikeres folytatásához. Ennek ellenére számos elemző figyelmeztet arra, hogy ez a taktikázás nem tartható fenn hosszú távon, Szerbia ugyanis könnyen két szék közül a pad alá eshet. Belgrád végső döntését valószínűleg a következő évek politikai és gazdasági folyamatai – elsősorban az állam euro-atlanti integrációja és a nagyhatalmi politika – fogják befolyásolni és eldönteni.

(Szerkesztette: Ozorai Fanni, Agócs Endre)

Az Antall József Tudásközpont által szervezett Vitacore – Biztonságpolitika, Szerintünk című vitakör december 1-i alkalmának témája a Kína és Tajvan közötti kapcsolatok jövőbeli fejlődése.

66 év után először találkozott Kína és Tajvan vezetője (Hszi Csin-ping és Ma Jing-csiu), 2015. november 7-én Szingapúrban. Mit jelent ez a találkozó Kína és Tajvan számára? A függetlenedés vagy az egyesülés irányába tartanak hosszú távon? Ha szeretnéd elmondani a véleményed a kérdésben, gyere el a VitaCore következő alkalmára 2015. december 1-jén, ahol lehetőséged nyílik körbejárni a témát moderátorunk, Szentesi Ambrus Gábor, a Pannon Egyetem doktorandusz hallgatója segítségével.
A rendezvényre hallgatók jelentkezését várjuk!

A rendezvény helyszíne: NKE, Ludovika Campus, 2. emelet VI. előadóA rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi linken tudsz: www.ajtk.hu/regisztracio

A Biztonságpolitikai Szakkollégium meghív minden kedves érdeklődőt a következő rendezvényére, melynek címe:

“A magyar kibervédelem aktuális helyzete”

Előadók:

– Prof. Dr. Kovács László ezredes, egyetemi tanár
– Szentgáli Gergely, biztonság- és védelempolitikai szakértő

Időpont: 2015. december 8. – 16:00

Helyszín: 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Zrínyi terem

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni.