Serbia Insajd

A boszniai Bileća település egyik szerb lakosát láthatjuk a felvételen, aki nagyon szorított Novaknak. A győzelemig tartó szurkolás is tartalmaz érdekes momentumokat, de a java csak az utolsó pont után jön.

(Első rész)

4. Magyar sors Vajdaságban

Vajdaságban, nem pedig: "a Vajdaságban" – egyébként ez is olyasmi, amiről a magunkfajta megismerszik, hiszen tartományunk nevét a szerbiai magyar szövegekben kizárólag névelő nélkül használjuk, míg a magyarországi sajtó valamiért kötelességének érzi, hogy ezt állandóan kijavítsa.

Vajdasági magyarnak lenni sok szempontból hasonló, mint bármilyen más kisebbséginek. Egyrészt a többségi társadalommal szembeni valós és vélt sérelmeink terhelnek minket, másrészt – jól vagy rosszul – két kultúrát is ismerünk. Valamennyire mindkettő hat ránk; paradox módon még azokra is, akik ha tehetnék, inkább megtagadnák akár a délszlávot, akár a magyart.

Egy vajdasági magyar bál logója, csuhajja – ez is sztereotípia a javából

A vajdasági magyarokat a szelídség, a jámbor beletörődés, az írott törvény tisztelete jellemzi, még akkor is, ha azok hátrányosan különböztetik meg. Az okok talán a síkvidék könnyebb átjárhatóságában keresendők – a sajátos mikroközösségeikben inkább öntörvényűekké váló, illetve sokszor magukra utalt hegyvidékiekkel, avagy a szigetlakókkal szemben. Gondoljunk csak a "vajmagyaroknál" harciasabb, a többségi románokkal könnyebben konfrontálódó székelyekre.

[...] Bővebben!

(Első rész)

4. Magyar sors Vajdaságban

Vajdaságban, nem pedig: "a Vajdaságban" – egyébként ez is olyasmi, amiről a magunkfajta megismerszik, hiszen tartományunk nevét a szerbiai magyar szövegekben kizárólag névelő nélkül használjuk, míg a magyarországi sajtó valamiért kötelességének érzi, hogy ezt állandóan kijavítsa.

Vajdasági magyarnak lenni sok szempontból hasonló, mint bármilyen más kisebbséginek. Egyrészt a többségi társadalommal szembeni valós és vélt sérelmeink terhelnek minket, másrészt – jól vagy rosszul – két kultúrát is ismerünk. Valamennyire mindkettő hat ránk; paradox módon még azokra is, akik ha tehetnék, inkább megtagadnák akár a délszlávot, akár a magyart.

Egy vajdasági magyar bál logója, csuhajja – ez is sztereotípia a javából

A vajdasági magyarokat a szelídség, a jámbor beletörődés, az írott törvény tisztelete jellemzi, még akkor is, ha azok hátrányosan különböztetik meg. Az okok talán a síkvidék könnyebb átjárhatóságában keresendők – a sajátos mikroközösségeikben inkább öntörvényűekké váló, illetve sokszor magukra utalt hegyvidékiekkel, avagy a szigetlakókkal szemben. Gondoljunk csak a "vajmagyaroknál" harciasabb, a többségi románokkal könnyebben konfrontálódó székelyekre.

[...] Bővebben!

A szöveg eredetileg az újvidéki Forum Kiadó felkérésére íródott egy tervezett gyűjteményes kötetbe, közel egy évvel ezelőtt. Az elkészült dokumentumot a kiadónak határidőre elküldtük, azonban választ azóta sem kaptunk rá, ezért úgy gondoltuk, hogy itt az ideje publikálni. Az általunk leírt gondolatok a 2015. tavaszán érvényes közéleti állapotokat tükrözik.

Ezt az esszét két szerző írta. Mindketten szerbiai magyarok; egyikük Vajdaságból költözött Budapestre, másikuk pedig Magyarországról a szerb fővárosba. A Serbia Insajd blogon is közösen publikálnak évek óta (Styxxről és bikmakkról van szó). Két különböző ember véleménye nem feltétlenül egyezik meg mindenben. Közös nézőpontjukból azonban egy olyan egész született, amelyet vállalnak, s amelyről úgy tartják, hogy egyes következtetéseivel az olvasók is azonosulhatnak – bármelyik országban éljenek is.

1. Szerbmagyar identitás

A könyvben elvileg olyan írások kapnak helyet, melyek végső soron mind ugyanazt a témakört járják körül: milyenek vagyunk mi, kisebbségben élő magyarok? A kérdést szándékosan általános értelemben fogalmaztuk meg – noha jelen kötet igazából a vajdasági magyar lét jellemzőit boncolgatja –, mert úgy gondoljuk, hogy a számos különböző "határon túli" identitás végső soron nagyon hasonlít egymásra. Ebben a tekintetben tehát teljesen mindegy, hogy melyik államról, melyik többségi nemzetről van szó. Ahhoz, hogy a fenti kérdésre érdemben válaszoljunk, mindenekelőtt azt kell meghatároznunk, hogy milyenek nem vagyunk.

[...] Bővebben!

A szöveg eredetileg az újvidéki Forum Kiadó felkérésére íródott egy tervezett gyűjteményes kötetbe, közel egy évvel ezelőtt. Az elkészült dokumentumot a kiadónak határidőre elküldtük, azonban választ azóta sem kaptunk rá, ezért úgy gondoltuk, hogy itt az ideje publikálni. Az általunk leírt gondolatok a 2015. tavaszán érvényes közéleti állapotokat tükrözik.

Ezt az esszét két szerző írta. Mindketten szerbiai magyarok; egyikük Vajdaságból költözött Budapestre, másikuk pedig Magyarországról a szerb fővárosba. A Serbia Insajd blogon is közösen publikálnak évek óta (Styxxről és bikmakkról van szó). Két különböző ember véleménye nem feltétlenül egyezik meg mindenben. Közös nézőpontjukból azonban egy olyan egész született, amelyet vállalnak, s amelyről úgy tartják, hogy egyes következtetéseivel az olvasók is azonosulhatnak – bármelyik országban éljenek is.

1. Szerbmagyar identitás

A könyvben elvileg olyan írások kapnak helyet, melyek végső soron mind ugyanazt a témakört járják körül: milyenek vagyunk mi, kisebbségben élő magyarok? A kérdést szándékosan általános értelemben fogalmaztuk meg – noha jelen kötet igazából a vajdasági magyar lét jellemzőit boncolgatja –, mert úgy gondoljuk, hogy a számos különböző "határon túli" identitás végső soron nagyon hasonlít egymásra. Ebben a tekintetben tehát teljesen mindegy, hogy melyik államról, melyik többségi nemzetről van szó. Ahhoz, hogy a fenti kérdésre érdemben válaszoljunk, mindenekelőtt azt kell meghatároznunk, hogy milyenek nem vagyunk.

[...] Bővebben!

Megérkezett a jugó űrkutatásról szóló, várva várt film (Olvasónk, Antscha vendégposztja)

A Serbia Insajd részletesen foglalkozott a témával négy évvel ezelőtt, amikor a szlovén Virc testvérek (Žiga és Boštjan Virc) elkezdtek dolgozni a dokumentumfilmen. Azóta jóval több idő telt el annál, amit a készítők elterveztek; olyan "csekély" probléma miatt, mint a pénzügyek kérdése. Szerencsére az HBO Europe átvette a finanszírozást, így a film végre elkészült, a közönség – remélhetőleg nem csak az ex-jugoszláv nézők – nagy örömére.

A premier a New York-i TriBeCa Filmfesztiválon lesz április 13-24. között, a mozikban pedig májustól vetítik a filmet. Bízunk abban, hogy ez a régiónkra is vonatkozik, nem csak USA-ra. Jobb egyszer látni, mint százszor hallani, illetve olvasni róla... Tehát íme, a film trailere:

[...] Bővebben!

Megérkezett a jugó űrkutatásról szóló, várva várt film (Olvasónk, Antscha vendégposztja)

A Serbia Insajd részletesen foglalkozott a témával négy évvel ezelőtt, amikor a szlovén Virc testvérek (Žiga és Boštjan Virc) elkezdtek dolgozni a dokumentumfilmen. Azóta jóval több idő telt el annál, amit a készítők elterveztek; olyan "csekély" probléma miatt, mint a pénzügyek kérdése. Szerencsére az HBO Europe átvette a finanszírozást, így a film végre elkészült, a közönség – remélhetőleg nem csak az ex-jugoszláv nézők – nagy örömére.

A premier a New York-i TriBeCa Filmfesztiválon lesz április 13-24. között, a mozikban pedig májustól vetítik a filmet. Bízunk abban, hogy ez a régiónkra is vonatkozik, nem csak USA-ra. Jobb egyszer látni, mint százszor hallani, illetve olvasni róla... Tehát íme, a film trailere:

[...] Bővebben!

900 darab egydinárossal érkezett a helyi "Parking Servis" pénztárához egy férfi Nis városában. Az elképedt pénztárosnak azt mondta, nincs papírpénze, elhozta minden pénzét, össze kellett törnie a malacperselyt, azért a sok apró. A parkolási társaság munkatársának egyenként ellenőriznie is kellett a pénzérméket, hiszen könnyen összetéveszthetők az érvényes és a forgalomból kivont egydinárosok. 

900 darab egydinárossal érkezett a helyi "Parking Servis" pénztárához egy férfi Nis városában. Az elképedt pénztárosnak azt mondta, nincs papírpénze, elhozta minden pénzét, össze kellett törnie a malacperselyt, azért a sok apró. A parkolási társaság munkatársának egyenként ellenőriznie is kellett a pénzérméket, hiszen könnyen összetéveszthetők az érvényes és a forgalomból kivont egydinárosok. 

A 150. belgrádi derbin készülő riport, amelyben a két csapat fanatikus szurkolói, vagyis a Delije és a Grobari ultrái szólalnak meg, egy nagyobb lélegzetű dokumentumfilm első felvonása lesz. Azért is kell nagy levegőt venni hozzá, mert a "Daliák" és a "Sírásók" (ahogy a Crvena Zvezda és a Partizan leghírhedtebb szurkolói csoportjait nevezik) tényleg nem szarral gurigáznak, mint ahogy a mellékelt ábrák is mutatják).

A forgatókönyv szerint a film célja távolról sem a huliganizmus jelenségének ábrázolása, hiszen vidékünkön amúgy sem kell mindezt külön bemutatni. Ilyen filmek korábban is készültek már. Ami viszont ritkán hangzik el, az az, hogy a fociultrák tevékenysége nem kizárólag a stadionok környékére lokalizálódik, sőt, igazából azt is lehetne mondani, hogy a focihoz van a legkevesebb közük. Elegendő egyetlen nevet említenünk, hogy ez mindenkinek rögtön világos legyen, és ez nem más, mint Željko Ražnatović, vagyis Arkan. Noha ő ténylegesen a Zvezda vezérszurkolója volt (később pedig saját csapatot is gründolt), mégsem erről híres igazán, hanem háborús tevékenységéről.

[...] Bővebben!

A 150. belgrádi derbin készülő riport, amelyben a két csapat fanatikus szurkolói, vagyis a Delije és a Grobari ultrái szólalnak meg, egy nagyobb lélegzetű dokumentumfilm első felvonása lesz. Azért is kell nagy levegőt venni hozzá, mert a "Daliák" és a "Sírásók" (ahogy a Crvena Zvezda és a Partizan leghírhedtebb szurkolói csoportjait nevezik) tényleg nem szarral gurigáznak, mint ahogy a mellékelt ábrák is mutatják).

A forgatókönyv szerint a film célja távolról sem a huliganizmus jelenségének ábrázolása, hiszen vidékünkön amúgy sem kell mindezt külön bemutatni. Ilyen filmek korábban is készültek már. Ami viszont ritkán hangzik el, az az, hogy a fociultrák tevékenysége nem kizárólag a stadionok környékére lokalizálódik, sőt, igazából azt is lehetne mondani, hogy a focihoz van a legkevesebb közük. Elegendő egyetlen nevet említenünk, hogy ez mindenkinek rögtön világos legyen, és ez nem más, mint Željko Ražnatović, vagyis Arkan. Noha ő ténylegesen a Zvezda vezérszurkolója volt (később pedig saját csapatot is gründolt), mégsem erről híres igazán, hanem háborús tevékenységéről.

[...] Bővebben!

A PDD Zagreb drámai ütközetben maradt alul a Veszprémmel szemben (27:25) és ezze elszenvedte a hetedik vereségét is a BL csoportkörben. Hogy milyen keményen harcoltak a horvátok, az is jól mutatja, hogy Luka Šebetić konkrétan otthagyta a fogát. A játékos a PDD Zegreb Facebook oldalán dicsekedett el a harci sérüléssel.

A PDD Zagreb drámai ütközetben maradt alul a Veszprémmel szemben (27:25) és ezze elszenvedte a hetedik vereségét is a BL csoportkörben. Hogy milyen keményen harcoltak a horvátok, az is jól mutatja, hogy Luka Šebetić konkrétan otthagyta a fogát. A játékos a PDD Zegreb Facebook oldalán dicsekedett el a harci sérüléssel.

Szinte csodával határos módon úszta meg a beillesztett videón látható balesetet egy 76 éves férfi kedden délelőtt Begrádban. A felvétel készítője elmondása szerint azért posztolta az anyagot az interneten, hogy a gyalogosok lássák, milyen hamar kerülhetnek életveszélyes helyzetbe, ha kiugranak az autók elé. A belgrádi forgalom egyébként sem életbiztosítás, sokszor az erősebb, és erőszakosabb közlekedőnek van elsőbbsége. Az ilyen gerilla átkelések egyenesen a kamikaze kategóriába esnek.

A 76 éves ember 6 sávon próbált meg átkelni egy olyan helyen, ahol kerítés is áll az út közepén. A kommentelők szerint a kamikaze gyalogos mindennapos jelenség a belgrádi utakon. A Blic napilap megkereste a kórházat, amely ellátta az idős embert. Azt közölték, hogy a páciens kisebb sérüléseket szenvedett csupán, és nem tartották bent.

Szinte csodával határos módon úszta meg a beillesztett videón látható balesetet egy 76 éves férfi kedden délelőtt Begrádban. A felvétel készítője elmondása szerint azért posztolta az anyagot az interneten, hogy a gyalogosok lássák, milyen hamar kerülhetnek életveszélyes helyzetbe, ha kiugranak az autók elé. A belgrádi forgalom egyébként sem életbiztosítás, sokszor az erősebb, és erőszakosabb közlekedőnek van elsőbbsége. Az ilyen gerilla átkelések egyenesen a kamikaze kategóriába esnek.

A 76 éves ember 6 sávon próbált meg átkelni egy olyan helyen, ahol kerítés is áll az út közepén. A kommentelők szerint a kamikaze gyalogos mindennapos jelenség a belgrádi utakon. A Blic napilap megkereste a kórházat, amely ellátta az idős embert. Azt közölték, hogy a páciens kisebb sérüléseket szenvedett csupán, és nem tartották bent.

Bizarr jelenettel indult az újvidéki tévések munkanapja. A Vajdasági Televízió riportere éppen az újvidéki bolhapiacról jelentkezett be a pénteki reggeli műsorba, amikor egy a stáb mellett elhaladó férfi fegyvert vett elő, és megelengette a kamera előtt. A riporter szemrebbenés nélkül végigmondta a szövegét.

Bizarr jelenettel indult az újvidéki tévések munkanapja. A Vajdasági Televízió riportere éppen az újvidéki bolhapiacról jelentkezett be a pénteki reggeli műsorba, amikor egy a stáb mellett elhaladó férfi fegyvert vett elő, és megelengette a kamera előtt. A riporter szemrebbenés nélkül végigmondta a szövegét.

Horvátországban, egészen pontosan Eszéken esett meg a napokban, hogy egy idős nő azt tette, amit sok száz meg ezer eszéki polgár megtesz naponta: átment a piroson mégpedig gyalogosan. Ezt azonban észrevette egy rendőr, aki felszólította az idős nőt, hogy álljon meg. A nő erre nem volt hajlandó, inkább elsétált, azaz ezúttal nem azt tette, amit más eszéki polgár.

A rendőr követte egy ideig, többször felszólította, hogy álljon meg, ám az idős asszony csak úgy foghegyről feleselgetett vissza neki. "Hagyjon békén, törődjön a saját dolgával" – hallatszik a felvételen. A rendőr erre bekapcsolta a "fedélzeti kameráját" és a kényszerintézkedés megkezdését bevezette egy tőmondattal: ezt az intézkedést rögzítem. Ami ezután következett, azzal a nő aligha számolt. A horvát rendőrség szerint ezzel az intézkedéssel semmiféle probléma nincs, hiszen a nő nem volt hajlandó igazolni magát, és ellenállt a rendőrnek. A videót is közzétették a horvát rendőrség You Tube csatornáján. (Szerk.: A rendőrség azóta levette a videót, de szerencsére megtaláltuk a felvétel mentett változatát a boszniai Hayat TV csatornáján.)

Horvátországban, egészen pontosan Eszéken esett meg a napokban, hogy egy idős nő azt tette, amit sok száz meg ezer eszéki polgár megtesz naponta: átment a piroson mégpedig gyalogosan. Ezt azonban észrevette egy rendőr, aki felszólította az idős nőt, hogy álljon meg. A nő erre nem volt hajlandó, inkább elsétált, azaz ezúttal nem azt tette, amit más eszéki polgár.

A rendőr követte egy ideig, többször felszólította, hogy álljon meg, ám az idős asszony csak úgy foghegyről feleselgetett vissza neki. "Hagyjon békén, törődjön a saját dolgával" – hallatszik a felvételen. A rendőr erre bekapcsolta a "fedélzeti kameráját" és a kényszerintézkedés megkezdését bevezette egy tőmondattal: ezt az intézkedést rögzítem. Ami ezután következett, azzal a nő aligha számolt. A horvát rendőrség szerint ezzel az intézkedéssel semmiféle probléma nincs, hiszen a nő nem volt hajlandó igazolni magát, és ellenállt a rendőrnek. A videót is közzétették a horvát rendőrség You Tube csatornáján. (Szerk.: A rendőrség azóta levette a videót, de szerencsére megtaláltuk a felvétel mentett változatát a boszniai Hayat TV csatornáján.)

//

 

...vagyis inkább a tanuláséról. A videónak ráadásul magyar rendezője és operatőre van. Bővebb információ olvasható a Znanj3j3moc (Znanje je moć, vagyis "A tudás hatalom") Facebook-oldalon, valamint a magyarországi Roma Sajtóközpont weboldalán. A klipben szereplő diákokat Danjiel Rašitović, a zimonyi Roma Sijam hip-hop banda tagja készítette fel. A 16 országban működő Roma Oktatási Alap Szerbiában ösztöndíjprogramot biztosít a középfokú oktatásban tanuló roma tanulóknak. Az Alap középiskolai és egyetemi programjai évente több mint 100.000 roma fiatal tanulmányait segítik a térségben. Hasonló projekt magyarul: A tudás 6alom.