Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Vlagyimir  Putyin orosz elnök kifejtette amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek az ukrajnai politikai rendezés megközelítéseit – közölte kedden a Kreml.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin a politikai rendezésnek a minszki intézkedéscsomagon alapuló módjáról beszélt.

Az orosz államfői hivatal által kiadott tájékoztatás szerint Biden az általa kezdeményezett telefonbeszélgetés során a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában, valamint a stabil és kiszámítható együttműködés elindításában való érdekeltségéről beszélt az olyan problémák ügyében, mint a hadászati stabilitás és a fegyverzetellenőrzés biztosítása, az iráni nukleáris megállapodás, az afganisztáni rendezés és a globális klímaváltozás.

A Kreml megerősítette, hogy Biden belátható időn belül megtartandó személyes csúcstalálkozót javasolt Putyinnak. Az amerikai elnök emellett személyesen is meghívta Putyint az április 22-23-án megtartandó klímacsúcs-videokonferenciára.  A két elnök megegyezett, hogy utasítást ad az illetékes tárcáknak a tárgyalás során érintett kérdések kidolgozására.

A felek megerősítették, hogy készek a párbeszéd folytatására a globális stabilitás biztosításának legfőbb irányairól, ami nemcsak a két ország, de az egész világközösség érdekeit szolgálná.

A két vezető másodszor beszélt telefonon az amerikai elnök beiktatása és először azóta, hogy Biden egy televíziós interjú során egyetértett azzal a riporteri megállapítással, hogy Putyin egy gyilkos. Az első kapcsolatfelvétel január 26-án történt, amikor a felek alsóbb szinten hivatalosan már megállapodtak a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés meghosszabbításáról.

Forrás: MTI

The post Putyin kifejtette álláspontját Bidennek az ukrajnai rendezésről appeared first on Kárpátalja.ma.

A dollárral és az euróval szemben is gyengülni fog április 14-én az ukrán valuta – közölte Ukrajna Nemzeti Bankja.

A dollár 9 kopijkával, az euró 4 kopijkával lesz erősebb holnap – írta az UNIAN.

Kedden 100 dollár értéke 2793 hrivnya 35 kopijka, 100 euróé 3327 hrivnya 58 kopijka.

A hivatalos valutaárfolyam szerint szerdán 100 dollár értéke 2801 hrivnya 56 kopijka, 100 euróé pedig 3332 hrivnya 18 kopijka lesz.

Kárpátalja.ma

The post Gyengül a hrivnya szerdán appeared first on Kárpátalja.ma.

Jól ismert tévhit, hogy a koronavírusnak köze van az 5G-hez, de az összeesküvés-elméletek gyártói számára ez nem akadály. Íme négy tévhit, amely az utóbbi időben elterjedt az interneten, és ezzel szemben a valóság.

A BBC cikkében összeszegyűjtött négy tévhitet a koronavírussal kapcsolatosan, amelyek az utóbbi időben terjedtek el az interneten, és meg is cáfolta őket.

Tévhit: a teszteléshez használt pálcikák rákkeltő anyagokat tartalmaznak

Facebook-posztokban terjed a hír, miszerint a teszteléshez használt pálcikák rákkeltő hatásúak. Ez onnan ered, hogy a pálcikákat etilén-oxidban fertőtlenítik, amely nagy mennyiségben egy rákkeltő anyag, de ez nem a teljes történet.

A valóság: a teszteléshez használt pálcikák nem tartalmaznak rákkeltő anyagokat

A brit Department of Health and Social Care egészségügyi szervezet elmondta a BBC-nek, hogy a kémiai anyagot gáz formában használják a tesztelő pálcák fertőtlenítésére, és olyan minimális mennyiségben használják fel erre a célra, hogy teljességgel biztonságos, amit alaposan meg is vizsgáltak.

Tévhit: a vakcina vetélést okoz

Egy blogposzt szerint ami a közösségi médiában eléggé elterjedt, a vakcina miatt 366 százalékkal több vetélés történik. Azonban erre nincs adat.

A valóság: semmi nem támasztja alá, hogy a vakcina vetélést okozna

A vetélés sajnos gyakori jelenség, a brit NHS szerint. A brit gyógyszerszabályozó cég, az MRHA rendelkezik egy felülettel, ahol december és január között több vetélést jelentettek. Az oltásokat ekkoriban kezdték, ám a tévhit terjesztői nem veszik figyelembe azt, hogy január óta több millió embert oltottak be, tehát tovább kellett volna emelkednie a bejelentéseknek. A BBC cikke szerint az MHRA is azt közölta, hogy semmi nem utal arra, hogy a vakcinák növelnék a vetélés kockázatát.

Tévhit: a vakcinák újabb mutánsok kialakulását eredményezik

Vakcinaellenes aktivisták egyre többen osztják meg, hogy az oltás újabb mutánsok létrejöttéhez vezethet. Ezt egy belga állatorvos és vakcinakutató kijelentésére alapozzák.

A valóság: ahogy egyre több embert oltanak be, úgy csökken a fertőzések száma, és így a mutánsok száma is

Az Egészségügyi Világszervezet közleményében tudatta: ahogy egyre több embert oltanak be, úgy várható a vírus terjedésének csökkenése, ami kevesebb mutációhoz vezet.

Tévhit: a Covid–19 valójában nem is vírus, hanem 5G elektromágneses sugárzás

Egy másik elterjedt tévhit szerint orosz orvosok végeztek boncolást olyan személyeken, akik Covid–19 következtében hunytak el, és azt találták, hogy a koronavírus valójában nem vírus, hanem elektromágneses sugárzás. Az állítás Ausztriában és Németországban terjed február óta a Facebookon.

A valóság: a Covid–19 valóban vírus

Semmilyen bizonyíték nincs a fenti állításra, a médiában elterjedt poszt helytelenül állítja be forrásként az orosz orvosokat. Az üzenetet vakcinaellenes és összeesküvés-elméletekkel foglalkozó felületeken osztották meg.

Forrás: hirado.hu

The post Négy abszurd tévhit a koronavírusról appeared first on Kárpátalja.ma.

A bűntudat és szégyenérzet a járvány körülményei közepette számos okból kialakulhat az emberekben, például azért mert jobbak lettek az életkörülményei a szigorú intézkedések után, vagy mert elhanyagolják a gyerekeiket és a családot, vagy mert nem segítenek másoknak, esetleg azért, mert alkalom adtán megszegik a szabályokat.

A koronavírus-járvány fenekestől felforgatta az emberek életét, be kellett zárkózzanak, nem találkozhattak szeretteikkel, hiszen szinte mindenki tartott attól, hogy megfertőződhet vagy épp átadhatja valakinek a fertőzést. Azonban lassan egy év elteltével már mindenki türelmetlen, mindenkinek elege van a bezártságból, mindenki vissza szeretné kapni régi életét. Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy kialakult az úgynevezett covid-bűntudat.

A bűntudat és szégyenérzet a járvány körülményei közepette számos okból kialakulhat az emberekben:

• azért azért mert jobbak lettek az életkörülményei a szigorú intézkedések után,
• mert elhanyagolják a gyerekeiket és a családot,
• mert nem segítenek másoknak, esetleg azért,
• mert alkalom adtán megszegik a szabályokat, intézkedéseket

– olvasható a VeryWell Mind szaklapban.

Az emberek személyes felelősségüket érintő problémáik mellett rosszul érezhetik magunkat azért is, mert azt tapasztalják, hogy rengeteg ember szenved körülöttünk, tudnak arról, hogy hányan elvesztették munkahelyüket. Azt is látják, hogy környezetünkben sokan már megfertőződtek, kórházba kerülnek, sőt, akár bele is haltak a betegségbe. Észlelik, hogy a közösségükben egyre több ember gyászol. S mindeközben az ő életük rendben van, nincsenek különösebb problémáik.

A lélektanban ezt nevezik a túlélők bűntudatának, amely ma nagyon sok embert érint, hiszen sokkal több túlélő van, mint áldozat.

A jelenséghez hozzátartozik, az is hogy az emberek az egyéni és közösségi sikereiket nem tudják felvállalni, nem tudják megünnepelni a különböző családi eseményeket, ünnepeket, mivel tartanak attól, hogy a környezetük számon kéri az örömüket.

Fontos kiemelni azonban azt, hogy ezek az érzések, lelkiállapotok természetesek. A bűntudat, a szégyen jelenléte éppen azt jelzi, hogy az egyének lelkileg egészségesek. Bár ezek a lelki folyamatok kellemetlenek, kényelmetlenek, rossz közérzettel járnak éppen arra mutatnak rá, hogy érző, megértő emberek vagyunk, akik közösségekben élünk.

Azonban sokak számára nagyon nehéz elfogadni, felismerni ezt a tényt és így az önsajnálat ördögi körébe esnek. Ennek elkerülésére a leghatékonyabb módszer, ha az emberek önmagunkkal szemben kialakítanak egy empatikus kapcsolatot.

Illetve hatékony lehet az is, ha egy hasonlóan nehéz helyzetben az emberek képesek magukra úgy tekinteniük, mint a legjobb barátjukra, és képesek feltenni és választ adni arra a kérdést: ilyen helyzetben mit tanácsolna nekik a barátjuk.

Forrás: hirado.hu

The post Mi az a covid-bűntudat? appeared first on Kárpátalja.ma.

Viktoria Timcsik megyei epidemiológus tájékoztatása szerint a koronavírus-járvány megfékezése érdekében Sinovac típusú oltóanyag érkezik Kárpátaljára ezen a héten.

A szakértő elmondása szerint a megyében jelenleg stabil a helyzet, az új koronavírusos esetek és a halálos áldozatok száma csökken. A vörös zóna ideje alatt elért eredményeket azonban nagyon könnyű elveszíteni, ezért arra kér mindenkit, hogy tartsa be a korlátozásokat – tudatta a pmg.ua.

Viktoria Timcsik hozzátette, Kárpátalján folyamatosan oltják az embereket. Jelenleg a megyében 10 964-en kaptak koronavírus elleni vakcinát.

Kárpátalja.ma

The post Sinovac vakcina érkezik Kárpátaljára appeared first on Kárpátalja.ma.

Biztosan önnel is előfordult már, hogy egy ártalmatlan történés mögött – bár semmi kézzelfogható magyarázata nem volt erre – valami szörnyűséget sejtett. A jelenség neve katasztrofizálás. Mit tegyünk, hogy elkerüljük ezt a fajta gondolkodásmódot?

Ha egy szerettünk nem reagál rögtön az üzenetünkre, aggódunk, hogy esetleg baleset érte. Ha hibázunk a munkahelyen, félünk, hogy emiatt kirúgnak. Ha a párunknak nincs jó kedve, rettegünk, mert azt hisszük, el fog hagyni minket. Ismerős helyzetek, igaz? Nem véletlenül, az emberek többsége sok esetben hajlamos a legrosszabbra gondolni, katasztofizálni.

Seth J. Gillihan kilinai szakpszichológus a jelenséggel foglalkozó cikkében azt írja, a katasztrofizálás nem mindig káros. Ha képesek vagyunk arra, hogy elképzeljük a legrosszabbat, ami vár ránk, akkor megelőzhetjük, hogy megtörténjen velünk. Mint amikor betegek vagyunk, és gyógyszert szedünk, nehogy végül kórházban kössünk ki, magyarázza a szakember. A katasztrofizálás ugyanakkor le is húzhat bennünket, főleg akkor, ha nem tudunk kiszabadulni a negatív gondolati spirálból. Ennek elkerüléséhez ad néhány tanácsot az alábbiakban Gillihan.

Ismerjük fel, mi történik

Amikor észrevesszük, hogy a legrosszabbra számítunk, nevezzük nevén, mit csinálunk: katasztrofizálunk. A felcímkézés nem feltétlenül tesz pontot a dolog végére, de segít, hogy távolabbról tudjuk szemlélni a helyzetünket. Ha tudjuk, hogy elkezdtünk “sztorikat” gyártani, elképzelhetünk sokkal logikusabb, realisztikusabb végkimeneteleket.

Lélegezzünk

Vegyünk egy mély lélegzetet az orrunkon keresztül, majd fújjuk ki a szánkon. Hagyjuk, hogy minden feszültség, ami bennünk van, távozzon. Az ijesztő gondolatok stresszválaszt generálnak, amitől úgy érezzük, veszélyben vagyunk. Ha viszont ellazítjuk a testünket, az elménk is megnyugodhat.

Válaszoljunk a kérdésekre

A félelemmel teli gondolatok általában úgy kezdődnek, hogy: “Mi van, ha…?”. Ilyenkor a legtöbben megrémülnek, és csak az jár a fejükben, hogy nem, az nem lehet! Felejtsük el ezt a fajta gondolkodásmódot, helyette inkább tekintsünk úgy a kérdésre, mint valamire, amit valóban meg kell válaszolni. Mi van, ha a barátom tényleg balesetet szenvedett? Mi van, ha valóban ki fognak rúgni? Kérdezzük meg magunktól, mi történik utána. Mert bármi is lesz, mindig van következő lépés. Ha felismerjük, hogy az, amitől félünk, nem jelenti azt, hogy mindennek vége, akkor kevésbé szemléljük katasztrófaként.

Mozogjunk

A félelem hajlamos lebénítani, aminek hatására úgy érezhetjük, hogy tehetetlen áldozatok vagyunk, akik csak arra várnak, hogy megtörténjen a katasztrófa. Ha legközelebb valami katasztrofizáló gondolat jutna eszünkbe, kezdjünk el mozogni. Menjünk el sétálni, nyújtsunk, vagy tegyünk be egy mosást. Ahogy a testünk továbblép, úgy az elménk is követni fogja.

Fogadjuk el a lehetőséget

Az első reakciónk, amikor betolakodik a fejünkbe a legrosszabb eshetőség, hogy elutasítjuk a történtek lehetőségét. El akarjuk tolni magunktól, és valahogy meggyőzni magunkat, hogy megússzuk. Az ellenállás azonban csak tovább növeli a rettegésünket, mert egyfajta lehetetlen kihívás elé állít minket: hogy megelőzzük a katasztrófát. Ehhez azonban nincs meg a kellő erőnk, nem tudjuk a világ folyását befolyásolni. Ezért próbáljuk meg inkább elfogadni a lehetőséget, hogy amitől félünk, bekövetkezhet. Ha sikerül, a katasztrófából megoldandó probléma lesz.

Higgyük el, hogy találunk megoldást

A katasztrofizáló gondolkodásban az is benne van, hogy félünk, nem fogjuk tudni megoldani a helyzetet. Pedig az embert arra “tervezték”, hogy képes legyen feltalálni magát. Ilyenkor mindig idézzük fel azokat a kihívásokat, amiket sikerrel teljesítettünk, azokat az akadályokat, amiket átugrottunk, életünk korábbi szakaszaiban. Aminek bekövetkeztétől rettegünk, semmiben sem különbözik a múlt próbatételeitől.

Próbáljuk humorosan felfogni

Az is sokat segít, ha nem vesszük minden gondolatunkat halálosan komolyan. Lazítsunk! Lehet, hogy még humorosnak is találhatjuk azt, amit elképzeltünk. Emlékeztessük magunkat, hogy a katasztrófa nem az egyetlen lehetséges végkimenetel, és igyekezzünk felismerni, mi a valóság akkor, abban a pillanatban.

Forrás: HáziPatika.com

The post Mindig a legrosszabbra számít? appeared first on Kárpátalja.ma.

Az utcákon halmokban hevertek a keresztesek által levágott emberek tetemei, az ostromlók nők megbecstelenítésével elégítették ki a vérgőzös gyilkolás őrületében feltörő kéjvágyukat. A lovagok az apácákat sem kímélték, és megrohanták a templomokat és a kolostorokat is. A szent helyek oltárait szétzúzták, hogy azok értékes anyagokból álló részeit eltávolíthassák. A behatolók aranyéhsége elsöpörte az erkölcsi normákat. Konstantinápolyban 817 éve, 1204. április 13-án a feje tetejére állt a világ. Az ortodox keresztény világ szíve és motorja romokban hevert, épületeit lángok pusztították. A tomboló „latinok” megcsúfolták a kereszteshadjáratok eszméjét.

A latin keresztes had eredetileg Egyiptom elfoglalására indult, hogy szétzúzza a Közel-Kelet meghatározó hatalmát, az Ajjúbida Birodalmat. A IV. keresztes hadjárat vezetője, Montferrati Bonifác seregének gerincét földnélküli francia lovagok adták, akik keleten akartak maguknak földet és biztos egzisztenciát szerezni.

A hadjárat ügyét III. Ince pápa azzal mozdította elő, hogy tárgyalások révén elérte a mediterrán térség egyik legjelentősebb tengeri és kereskedelmi hatalmának, Velencének a részvételét a grandiózus vállalkozásban. A velenceiek ígéretet tettek arra, hogy fizetség fejében áthajóztatják a kereszteseket Európából a Közel-Keletre, ám sajnálatos módon a seregnek nem sikerült összegyűjteni a fuvardíjra valót. A velenceiek nem estek kétségbe, és a tengeri szállítás ellenében a keresztesek fegyveres szolgálatait kérték, amelyet saját politikai céljaik elérésére használtak fel.

A 12. század utolsó harmadában egy elég jelentős latin, vagyis velenceiekből, genovaiakból és pisaiakból álló diaszpóra élt a Bizánci Birodalom fővárosában, Konstantinápolyban. A latinok nagy befolyásra tettek szert a tengeri kereskedelemben és a város pénzügyi életében.

A helyi görög arisztokrácia ezt nem nézte jó szemmel, és amint alkalom kínálkozott rá, feltüzelte az idegenek ellen a város görög lakosságát, akik 1182-ben hatalmas vérfürdőt rendeztek, számtalan, általuk „jöttment” nyugatiaknak titulált ember életét kioltva. Az incidens, amely a latinok  lemészárlása néven vonult be a történelembe, tovább mélyítette a nyugati és keleti kereszténység közötti szakadékot. Az itáliai városállamok revansra vágytak.

A keresztesek pénzügyi problémája és az itáliai városállamok bosszúvágya mellett a Bizánci Császárságban dúló hatalmi harcok is közrejátszottak Konstantinápoly kifosztásában. Az elűzött bizánci uralkodó, II. Iszaakiosz fia, a későbbi IV. Alexiosz ugyanis csatlakozott a keresztesekhez, és Montferrati Bonifácnak különböző ígéreteket tett: többek között azt is, hogy kifizeti a keresztes had tartozását Velence felé, ha elűzik trónbitorló nagybátyját, és segítenek császárrá koronázásában. A velenceieknek és a kereszteseknek is tetszett az ajánlat, így belementek az üzletbe. 1203 júliusában megostromolták és elfoglalták Konstantinápolyt.

IV. Alexiosz, aki a keresztesek révén apja mellett társcsászárként uralkodott, azonban nehezen tudta előteremteni a pénzt; az egyházi javak elvétele és ellenfeleinek anyagi lenullázása ugyanis csak részlegesen segített a tartozás kiegyenlítésében. A keresztesek egyre türelmetlenebbek lettek, nemkülönben a bizánci hatalmi elit, amelynek tagjai egyáltalán nem lelkesedtek Alexiosz pénzszerzési módszerei iránt.

Kitört a palotaforradalom, a latinellenes urak akcióba léptek, megmérgezték Alexiosz apját, őt magát pedig megfojtották. Miután az új bizánci uralkodó nem volt hajlandó fizetni a kereszteseknek, Montferratiék – a velenceiek legnagyobb örömére – ismét megrohanták a metropoliszt, de ezúttal ki is fosztották.

Az 1204-es ostromot követően a keresztesek jelentős területeket szakítottak el a Bizánci Birodalomtól, amelyeket felosztottak maguk között. A bizánciaknak 1261-ben ugyan sikerült Konstantinápolyt visszafoglalni a latinoktól, de a birodalom már soha nem nyerte vissza régi fényét és ütőképességét, így területeit fokozatosan bekebelezte az Kis-Ázsiában megszülető, majd egyre erősödő Oszmán Birodalom, amely 1453-ban magát Konstantinápoly városát is bevette. 

Forrás: Múlt-kor.hu

The post Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban appeared first on Kárpátalja.ma.

Megkezdődik a héten az Európai Unió által már engedélyezett koronavírus-elleni oltóanyagok gyártása Franciaországban, a Delpharm nevű francia gyógyszergyártó üzemeiben – jelentette be hétfőn a gazdasági minisztérium.

A tájékoztatás szerint a Delpharmnak a északnyugat-franciaországi Saint-Rémy-sur-Avre nevű településen található üzemében szerdától gyártják a Pfizer-BioNTech vakcinát.

“Először tesztkészletek gyártásával kezdik, annak szavatolására, hogy minden megfelel az elvárt minőségi normáknak, majd a lehető leggyorsabban átállnak a forgalomba kerülő készletek gyártására” – közölte a gazdasági tárca.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a Delpharm francia alvállalkozót az állam egy 2020 júniusában meghirdetett pályázat keretében támogatja. Az összegnek köszönhetően az amerikai-német oltóanyag ampullába töltése részben Franciaországban történik.

A Delpharm mellett a svéd Recipharm gyártó az amerikai Moderna vakcina gyártását vállalta április közepétől a franciaországi Mont településen található üzemében.

A Fareva május végén, június elején kezdi meg a még az engedélyezési eljárás alatt álló német CureVac oltóanyag gyártását Franciaországban, a délnyugati Pau és a nyugati Val-de-Reuil településen található üzemeiben.

A Sanofi pedig a Johnson & Johnson által gyártott Janssen-vakcinát fogja előállítani a közép-franciaországi Marcy-l’Etoile-ban.

“Ha mindezt összeadjuk, legalább 250 millió adag fog a francia gyárakból kikerülni az év végéig” – hangsúlyozta a közlemény.

Ezenfelül a francia Sanofi az év második felére ígéri a saját oltóanyaga piacra kerülését, amennyiben a klinikai vizsgálatok befejeződnek.

Forrás: mti.hu

The post Megkezdődik az oltóanyaggyártás Franciaországban appeared first on Kárpátalja.ma.

A „Nagy Építés” elnevezésű programnak köszönhetően az elmúlt évben 150 km határ menti infrastrukturális útszakaszt javítottak meg Kárpátalján – számolt be róla a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal (ODA).

A tervek szerint a munkálatok 2021-ben is folytatódnak. Idén 80 km határ menti útszakaszt javítanak meg.

Az R-53-as út a Kisberezna–Ublja határátkelőig vezet. A 3,5 km-es szakasz javítási munkálatait 2021 harmadik negyedévében kezdik meg, az Európai Unió által biztosított támogatási projekt keretében.

A tervek szerint idén javítják a Kijev–Csap autóút Csap-Záhony határátkelő felé vezető 5 km-es szakaszát. A magyar féllel is folynak a tárgyalások a két határátkelőt összekötő Tisza folyó hídjának felújításáról.

Az idei évben javítják az M-25-ös út Tiszasalamon–Nagydobrony–Jánosi közötti szakaszát, beleértve a Kaszony–Barabás határátkelő felé vezető bekötőút helyreállítását is. A munkálatok Jánosi felől már március közepén megkezdődtek.

A Nagydobrony–Munkács–Beregszász M-24-es autóúton is útjavítási munkálatok lesznek elvégezve, beleértve az Asztély–Beregsurány határátkelő felé vezető utat.

Az M-26-os út egyszerre két uniós országot — Magyarországot és Romániát — is össze köti a tiszaújlaki és a nevetlenfalui határátkelőkön keresztül. Itt mintegy 7,7 km hosszú útszakaszt újítanak fel.

A dédai ellenőrző pont kialakításáról és Vásárosnaménnyal történő összekötéséről jelenleg is folyik a tervezési és becslési dokumentáció kidolgozása.

Kárpátalja.ma

The post Jól haladnak az útjavítási munkálatok Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

Az időseknek és a betegeknek, köztük az idősotthonokban élőknek szentelte húsvéthétfői imáját Ferenc pápa, remélve, hogy szavai bátorítást és reményt nyújtanak nekik.

A Vatikánból interneten közvetítették a Mennyek királynője (Regina caeli) imádságot, amely a húsvét ünnepének befejezését jelenti a katolikus egyházban, és amely az Úrangyala imát helyettesíti.

A járványügyi korlátozások miatt idén másodszor fordult elő, hogy a Vatikánban és nem a Szent Péter-téren rendezték Jézus feltámadása ünnepének szertartásait. Szinte egyetlen zarándok sem volt látható a hét végén Rómában és hétfőn is üres volt a hatalmas Szent Péter-tér.

Előző nap, a húsvétvasárnapi ünnepi szentmise után mondott beszédében a Szent Péter-bazilikában a katolikus egyházfő méltányos vakcinaelosztást kért az embereknek a nemzetközi közösségtől, és arra kérte a világ országait, hogy gyorsítsák fel a koronavírus elleni vakcinák szétosztását és beadását, különösen a szegények körében, egyben elítélte a fegyveres konfliktusokat és a fegyverkezési versenyt a világban.

Forrás: hirado.hu

The post Az időseknek és a betegeknek szentelte húsvéthétfői imáját Ferenc pápa appeared first on Kárpátalja.ma.

A Beregszászi Járási Ügyészség 4 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélt egy sírrongáló bátyúi férfit – közölte a zakarpattya.net.ua internetes hírportál április 5-én.

A 24 éves férfi a helyi temetőben garázdálkodott még tavaly májusban. A vádlott megrongálta a síremlékeket és a rajtuk elhelyezett koszorúkat, kegytárgyakat is.

A hírportál szerint a férfi édesapját korábban – hasonló bűncselekmények elkövetése miatt – felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Kárpátalja.ma

The post Több év börtönre ítéltek egy sírrongálót a Beregszászi járásban appeared first on Kárpátalja.ma.

A technogén-ökológiai és a rendkívüli helyzetekért felelős regionális bizottság április 5-i döntése értelmében újraindulhat a tömegközlekedés a megyében – számolt be róla a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal.

A bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi az utasok menetrend szerinti és menetrenden kívüli szállítását a megyében, amennyiben az utasok száma nem haladja meg az férőhelyek számát.

A rendelkezés április 6-án lép életbe.

„Fenn kell tartanunk és javítanunk kell azokat az eredményeket, amelyeket a megye vörös zónában való tartózkodása alatt elértünk. Ez azonban csak az emberek tudatos fegyelmezettségével valósítható meg. Minden erőfeszítést meg kell tenni a koronavírus fertőzés láncának megtörése érdekében” – mondta Anatolij Poloszkov, Kárpátalja kormányzója.

Poloszkov utasította a rendőrség munkatársait, hogy tartsák fokozott ellenőrzés alatt a járványellenes korlátozások betartását.

Kárpátalja.ma

The post Engedélyezték a tömegközlekedés újraindítását Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

Az orosz hadsereg orosz területen való mozgásának nem kellene aggodalmat keltenie, mert Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Moszkvában.

“Az orosz hadsereg olyan irányban mozog orosz területen, amilyenben szükségesnek tartja, olyan formában, amilyenben szükségesnek tartja az országunk hathatós védelmének szavatolására” – hangoztatta a szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Moszkva csapatokat vezényelt a délkelet-ukrajnai szakadár területekkel határos Rosztov megyébe.

Peszkov azt mondta, hogy emiatt senkinek sem kell a legkevésbé sem nyugtalankodnia, mert szerinte “Oroszország a világ egyetlen országára sem jelent fenyegetést, Ukrajnára sem”. Hozzátette, hogy Oroszország mindig nagy figyelmet fordít saját biztonságára.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. Kijev a “donyecki köztársaság” milíciáját tette felelőssé az incidensért, amit Donyeck visszautasított. A szakadárok az elmúlt napokban az ellenőrzésük alatt álló területek ellen intézett tüzérségi támadásokkal vádolták meg az ukrán hadsereget.

Forrás: mti.hu

The post Kreml: az orosz csapatmozgás miatt nincs ok aggodalomra appeared first on Kárpátalja.ma.

Észak-írországi adatok szerint a gyerekek mentális egészségére nagy nyomást gyakorolt a karantén 2020-ban. Sokkal több kamasz szenvedett depresszióban vagy küzdött szorongással. A leginkább érintett korosztály a 12–18 évesek voltak.

A mentális problémával küszködő gyermekek száma 2020-ban magasabb volt, néhány kifejezetten a karanténhoz köthető – írta a BBC. Egy friss jelentés azt vizsgálta, hogy hogyan érintette az iskolákat a 2020-as lezárás.

A vizsgálatot Észak-Írországban végezték, ahol a gyermekek 2020 márciusa és júniusa között távoktatásban voltak, majd augusztus és december között visszatérhettek az iskolába. Az adatokat iskoláktól és a gyermekvédelemtől gyűjtötték össze.

A jelentés meglehetősen széles körű, de szerepel benne, hogy hogyan érintették az iskolás gyermekek és a tanári kar mentális egészségét a lezárások.

A 12–18 évesek nagyszámban küzdöttek mentális problémákkal, amelyek közül néhány közvetlenül a lezáráshoz volt köthető.

Sokkal többen ártottak önmaguknak, valamint szenvedtek depressziótól vagy szorongástól.

Az iskolák magasabb számú családon belüli erőszakról is beszámoltak. Néhány iskola szerint a tanulóknak több szakmai segítségre van szükségük a mentális egészségük támogatásában.

A kamaszok mentális egészségük romlása mellett hiányt szenvedtek a gyakorlatiasságban néhány tantárgyból, a tanórákon kívüli tevékenységekben, szociális készségük fejlesztésében és a gyakornoki munkák, szakmai képzések lehetőségében.

A jelentés szerint az iskolai dolgozókra is nagyobb súly nehezedett a külső segítség hiányában.

„A tanárok munkája sokkal összetettebb és megterhelőbb lett” – osztotta meg a riport eredményét a BBC.

Bár a legtöbb általános iskola kidolgozta és fejlesztette a távoktatás eszközeit, voltak olyan aggályok, hogy a tanterv egyes részei nehezebbé váltak online formában. Ilyen a korai olvasás és nyelvtanulás, a logikai (matematikai) gondolkodás és bizonyos motoros készségek kialakulása.

Továbbá, a riport szerint az oktatási intézmények egyre több családról tudták meg, hogy érzelmi vagy pénzügyi segítségre szorulnak, ezért nagyobb arányban vették fel a kapcsolatot a helyi közösségekkel és jótékonysági szervezetekkel, hogy segíthessenek a nehéz helyzetben lévő családokon.

Az iskolák mellett a gyermekvédelmi szervezetek is azt jelentették, hogy több időt töltöttek a családok megsegítésével.

Forrás: hirado.hu

The post A karantén a gyerekekből is kihozta a depressziót appeared first on Kárpátalja.ma.

Elütött a vonat egy 59 éves férfit április 4-én a bátyúi vasútállomás közelében – adta hírül a zakarpattya.net.ua hírportál rendőrségi információkra hivatkozva.

A férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.

A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit. Ha bebizonyosodik, hogy a mozdonyvezető hibázott, tettéért 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

Kárpátalja.ma

The post Vonat gázolt halálra egy férfit Bátyúnál appeared first on Kárpátalja.ma.

Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij elnök sajtótitkára kijelentette, hogy Ukrajnában létezik egy úgynevezett ukrán orosz nyelv, amely szintén része hazánk kulturális sokszínűségének.

Elmondása szerint az orosz nyelv nem monopólium, nem kizárólag Oroszország „tulajdona”, fejezte ki véleményét a Dom tv-csatornának adott kommentárjában.  

„Oroszország nincs monopolista helyzetben az orosz nyelv kapcsán. És itt az ideje, hogy mi magunk demonopolizáljuk az orosz nyelvet. Hangosan kell kijelenteni, hogy Ukrajnában létezik egy „ukrán” orosz nyelv… Az ukrán, mint az identitás, ami sokkal nagyobb jelenség, mint az Oroszországgal szembeni ellenállás. És ettől vagyunk mi gazdagok. Az orosz, pontosabban az ukrán orosz pedig része hazánk kulturális sokszínűségének” – jegyezte meg Mendel.

A szóvivő meg van győződve arról, hogy a nyelvkérdést „egyes politikusok nyíltan alkalmazzák spekulációk és konfliktusok megszervezésére”, különösen a választások időszakában.

„A nyelvkérdéssel való spekuláció képmutató módja a politikai támogatók megtartásának… A 2019-es választási kampány közepette elfogadott nyelvtörvény nem hozta meg a várt eredményt, nem tért át az egész ország az ukrán nyelv használatára. Viszont azon régiók politikai kedvencei, ahol többnyire az orosz nyelven beszélnek, minden sarkon az állami ukrán nyelv erőszakos kényszerítéséről kezdtek el beszélni” – mondta az elnök szóvivője.

Egyben kihangsúlyozta, hogy természetesen meg kell védeni az ukrán nyelvet, ugyanakkor az állampolgárokat is meg kell védeni – „és nem számít, hogy milyen nyelvet használnak a hétköznapi életben, mert a legnagyobb érték – az ember”.

Mendel úgy véli, hogy egyes ukránok a nyelvért folytatott küzdelmükben egyfajta gyűlöletet keltenek a társadalomban.

„Nem lehet gyűlölettel küzdeni a jó ügyért, kényszeríteni az embereket a nyelv szeretetére, és a múlt jogszerű mesterséges módszereivel a hazafiakat jóra és rosszra osztani. Itt az ideje, hogy Ukrajna felülkerekedjen a nyelvkérdésen, és a »legjobb hazafi – az ukránul beszélő hazafi« síkjáról lépjen át a párbeszédre arról, hogy miként tudna a társadalom egyesülni és elfogadni egymást” – tette hozzá Mendel.

Forrás: karpat.in.ua

The post Mendel: egyes ukránok a nyelvért folytatott küzdelmükben gyűlöletet keltenek appeared first on Kárpátalja.ma.

Ukrajnában hétfőre mintegy tízezer új beteget regisztráltak, több mint három és félezerrel kevesebbet a megelőző napinál, és fele annyit a két nappal korábbi, húszezret meghaladó csúcsnál, az átmeneti csökkenésnek viszont általában az az oka, hogy hétvégenként kevesebben fordulnak orvoshoz és kevesebb tesztet végeznek az országban.

Kórházba az elmúlt napban a korábbiakhoz képest kevesebb, 3275 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, számuk a megelőző öt napban  meghaladta az ötezret. A legtöbb új beteget, 1155-öt megint a kelet-ukrajnai Harkiv megyéből jelentették.

Közben az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban, hétfőn életbe léptek a legújabb szigorítások, amelyeket a múlt héten jelentettek be. A főváros már eddig is a legsúlyosabb helyzetű, “vörös” besorolásban van március 19. óta, amely alapján egyebek mellett csak az élelmiszereket, gyógyszereket és egyéb, legszükségesebbnek minősített termékeket árusító üzletek tarthatnak nyitva, a vendéglátó egységek csak elvitelre szolgálhatnak ki vendégeket és tiltott minden tömegrendezvény.

Mostantól viszont bezárták az élelmiszerpiacokat, valamint az összes iskolát és óvodát is, a közösségi közlekedést – éppúgy mint tavaly tavasszal – csak különleges engedéllyel rendelkező utasok, vagyis a létfontosságú intézményeknél és vállalatoknál dolgozók vehetik kizárólag igénybe.  

A rendőrség közleménye szerint a hatóságok a nemzeti gárda tagjaival megerősítve csoportokban járőröznek a fővárosban, és ellenőrzik, hogy a közösségi közlekedési eszközökre csak engedéllyel rendelkezők szálljanak fel, és ne legyenek a megengedettnél többen egy járművön. Ellenőrzik továbbá azt is, hogy ne csoportosuljanak az emberek a parkokban és a tereken, valamint az üzleteket is, hogy betartják-e a karanténszabályokat.

Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint a taxisok 3-4-szeresére emelték a viteldíjat. Sokan a korlátozás miatt gyalog mentek munkába, többen próbáltak autót stoppolni. A városban jelentősen megnőtt a személygépkocsi-forgalom, a reggeli csúcs idején a főutakon több helyen közlekedési dugók alakultak ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet adott ki, amelyben – az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által hozott határozat alapján – jóváhagyta a nemzeti oltási tervet, amely szerint az év végéig az ország felnőtt lakosságának több mint felét be kell oltani koronavírus ellen. Eközben vasárnap mindössze 1258-an kaptak védőoltást, az oltási kampány február 24-i kezdete óta pedig velük együtt eddig 291 824-en a mintegy 42 millió lakosú Ukrajnában.

Forrás: mti.hu

The post Életbe léptek az újabb szigorítások Kijevben appeared first on Kárpátalja.ma.

Csehországban április 11-ig újra meghosszabbítják a március 28-án lejáró szükségállapotot – döntött a cseh parlamenti alsóház pénteken. A különleges jogi helyzetet hivatalosan a kormány fogja kihirdetni vasárnap.

Az Andrej Babis vezette kormány a szükségállapot egy hónapos meghosszabbítását kérte, de az egész napos vita után a képviselők a kormányt kívülről támogató kommunista párt kompromisszumos javaslatát fogadták el. Ennek alapján a szükségállapot, amelynek fenntartását a kormány a koronavírus-járvány elleni óvintézkedésekkel indokolta, még két hétig lesz érvényben.

Csehországban az utóbbi napokban ugyan folyamatosan gyengül a járvány, javul a kórházi helyzet is, de a kormány egyelőre nem kíván enyhíteni a szigorú óvintézkedéseken.

A kormányfő és az egészségügyi miniszter egyaránt úgy fogalmazott: remélik, hogy ez a szükségállapot utolsó meghosszabbítása.

“Erősen bízom abban, hogy ez az utolsó lockdown, de egyben ez a legfontosabb” – jelentette ki Andrej Babis a parlamentben.

“Hetedszer lépek önök elé, hogy a szükségállapot meghosszabbítását kérjem, bízom benne, hogy ez valóban utoljára van” – jelentette ki Jan Blatny egészségügyi miniszter.

A Spolu (Együtt) választási blokkba tömörült jobboldali ellenzéki pártok a szükségállapot meghosszabbítása ellen szavaztak. Szerintük a különleges jogi helyzet további fenntartása felesleges, és ok nélkül korlátozza az állampolgárok jogait. Markéta Adamová Pekarová, az ellenzéki TOP 09 elnöke szerint a járványt a pandémiatörvény alapján kellene kezelni, és nem lenne szabad korlátozni az állampolgárok jogait. Csehországban jelenleg egyebek között tilos a szabad mozgás az egyes járások között.

Forrás: MTI

The post Csehországban újra meghosszabbítják a szükségállapotot appeared first on Kárpátalja.ma.

A koronavírus-járvány ellenére nem terveznek változtatni az idei külső független tesztelés szabályain és időpontján – közölte az unian.ua hírportál az Oktatási és Tudományos Minisztérium tájékoztatására hivatkozva.

A járványügyi helyzettől függetlenül a próbavizsgákat is az előre tervezett időpontban – április 10-én – fogják megtartani. A járványhelyzet miatt azonban az érettségizők csak egy tantárgyból mérhetik fel tudásukat a próbatesztelésen. A próbavizsgák feladatsorait minden tárgyból közzéteszik, az érettségizők otthon megoldhatják, válaszaikat pedig egy online felületen rögzíthetik.

A próbaértékelés eredményeit április 16-án teszik közzé a résztvevők információs oldalán.

Ebben a tanévben a felvételizők maximum öt tárgyból tehetnek külső független tesztvizsgát.

A 11. osztályos tanulóknak és a felsőfokú szakképzési intézetek középfokú oktatási szintet (általában 2. évfolyam) végző hallgatóknak a külső független tesztelésen szerzett eredmények bekerülnek az érettségi bizonyítványba az alábbi négy tárgyból:

1. Ukrán nyelv vagy ukrán nyelv és irodalom;
2. Matematika;
3. Ukrajna története vagy idegen nyelv (az érettségiző döntése alapján);
4. A fennmaradó választható tárgyak egyike az érettségiző döntése alapján: Ukrajna története, biológia, földrajz, fizika, kémia, angol, spanyol, német és francia nyelv.

Április 30-ig minden regisztrált vizsgázó megkapja az információs oldalára  a vizsgára szóló meghívót, amely tartalmazza a vizsgák időpontját és helyszínét.

Az idei érettségi vizsgaidőszak május 21-én kezdődik és június 15-én ér véget. A 2021. évi május–júniusi vizsgák időpontjai:

Május 21. (péntek) – kémia;

Május 24. (hétfő) – spanyol, német, francia nyelv;

Május 25. (kedd) – angol nyelv;

Május 28. (péntek) – matematika;

Június 1. (kedd) – ukrán nyelv, ukrán nyelv és irodalom;

Június 4. (péntek) – Ukrajna története;

Június 7. (hétfő) – fizika;

Június 10. (csütörtök) – biológia;

Június 15. (péntek) – földrajz.

A tesztvizsgák eredményeit június 30-ig mindegyik tárgyból közzéteszik a vizsgázók információs oldalán.

A kiegészítő vizsgaidőszak (azok számára, akik nyomós indok miatt nem tudtak jelen lenni a fő vizsgaidőszakban) június 29. és július 16. között lesz megtartva. A kiegészítő vizsgák eredményeit július 23-tól teszik közé.

Kárpátalja.ma

The post A 2021-es külső független tesztelésről appeared first on Kárpátalja.ma.

2021-ben is megrendezésre került a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség „Átal mennék én a Tiszán…” című népdaléneklési versenye, melynek célja zenei anyanyelvünk megismerése, művelése, átörökítése a következő generáció számára. A verseny segít megismerni a különböző tájegységek népdalkincsét, valamint lehetőséget nyújt a kárpátaljai fiatalok számára tudásszintjük megmérettetésére. Az idei évben 51 szólóprodukció és 13 énekegyüttes vett részt a megmérettetésen.

A járványügyi helyzet következtében elrendelt karantén miatt a szervezők eltérni kényszerültek a verseny hagyományos lebonyolításától. Ezzel az online tér adta lehetőségek kerültek előtérbe. A szervezők idei felhívásukban tehetséges kárpátaljai 6–18 éves tanulók előadásait várták, melyeket videofelvételen a KMPSZ központi e-mail-címére lehetett beküldeni március 20-ig. A versenyre két kategóriában, ezen belül korcsoportonként volt lehetőség benevezni. A produkciók időtartama is meg volt határozva:

Szólóének kategóriaI. korcsoport: 6–12 évesekMűsoridő: max. 5 percII. korcsoport: 13–18 évesekÉnekegyüttes kategóriaÉnekegyüttes esetében a többség életkora határozza meg a korcsoportot. Az énekegyüttes legkisebb létszáma három fő.  Műsoridő: max. 8 perc

A verseny egyfordulós volt, kötelező anyag nem került meghatározásra, viszont a produkciók tartalmával kapcsolatban a versenykiírásban szerepelt az ajánlott versenyanyag: 

I. korcsoport: népdalcsokor (a korosztálynak megfelelő gyermekjátékdalok, szokásdallamfüzér);

II. korcsoport: egy kistáj dallamaiból összeállított népdalcsokor vagy ballada (például: szatmári, somogyi, szilágysági… stb.).

Az esemény szakmai felelősei: Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja képviseletében és Pál Lajos, Magyarország érdemes művésze, a verseny alapítója.

A videók beérkezte után szakmai zsűri bírálta el azokat. A zsűri arany, ezüst, bronz minősítéssel értékelte a versenyzőket. Tagjai:

1. Vakler Anna, a Liszt Ferenc ZeneművészetiEgyetem Népzene Tanszakának oktatója, a Népművészet Ifjú Mestere;

2. Berta Alexandra, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója, népdalénekes, a Citera Trió alapítója, vezetője, a Kárpátaljai Mentorprogram oktatója;

3. Juhász Erika népdalénekes, a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének mester oktatója;

4. Pál Eszter, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, a Váci Zeneművészeti Szakközépiskola népiének-oktatója, a Kárpátaljai Mentorprogram oktatója.

Az eredményhirdetésre 2021. március 26-án került sor Zoom platformon, melyre meghívást kaptak a zsűri tagjai, valamint a versenyzők. Az eseményt Fodor Éva, a KMPSZ módszertani irodájának vezetője nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket, megköszönte a zsűri munkáját, valamint gratulált a színvonalas versenyprodukciókhoz. Ezután átadta a szót Pál Katalinnak, aki megköszönte a felkészítő tanárok munkáját, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a következő alkalommal már személyesen is meghallgathatják a produkciókat. Váradi Enikő, a verseny koordinátora bemutatta a zsűri tagjait, akik egyenként is köszöntötték a jelenlevőket. Ezután áttért az eredmények kihirdetésére. A versenyzők elért eredményeit később teszik közzé a KMPSZ honlapján.

Két tanári díj került kiosztásra: Kiss Ágnes és Kokas Erzsébet részesült elismerésben kiemelkedő munkájáért.

Az eredményhirdetés zárásaként Fodor Éva gratulált a versenyzőknek, továbbá megköszönte a zsűri, valamint Pál Katalin szakmai referens munkáját.

A verseny Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja jóvoltából valósult meg.

KMPSZ

The post Népdaléneklési verseny a KMPSZ szervezésében appeared first on Kárpátalja.ma.