Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Vlagyimir Putyin utasítására államtitokká minősítették Oroszországban a békeidőben elszenvedett katonai veszteségekre vonatkozó adatokat is.

Eddig csak a háborúban elesettekre vonatkozó adatok minősültek államtitoknak Oroszországban – emlékeztetett a Kommerszant című orosz napilap online változata.

Az orosz államfő csütörtökön írta alá az erről szóló rendeletet, amely megjelent a hivatalos közlönynek minősülő állami jogi információs portálon, és az így hatályba lépett.

A utasítás szerint az államtitkok közé sorolták “az Oroszország Védelmi Minisztériumának személyi állományát háborús időben, valamint békeidőben, speciális műveletek során érő veszteségeket”.

A most hatályba lépett államfői utasítás azt az 1995-ös törvényt módosította, amelyet még az első csecsen háború idején fogadtak el Oroszországban. Az akkori hadjáratot, majd a 2008 szeptemberében lezajlott dél-oszétiai villámháborút is békeidőben végrehajtott speciális műveletnek tartották, de nem titkolták a személyi veszteségek adatait – írta a hatalomtól független RBK orosz üzleti-politikai hírügynökség.

Moszkva a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kitörését követően előbb tagadta, hogy orosz katonák és fegyverek vennének részt az összecsapásokban, majd – miután egy szakadár vezető elárulta, hogy Oroszországból érkezett “önkéntesek” harcolnak a térségben – a Kreml azt állította, hogy “szabadságon lévő katonákról” van szó.

A Kreml tagadja az orosz jogvédők és ellenzékiek által feltárt haláleseteket is. Tavaly novemberben az orosz katonai ügyészség elismerte, hogy 12 orosz deszantos elesett, de csak annyit árult el, hogy szolgálat teljesítése közben. Többségüket a nyugat-oroszországi Pszkovi területen temették el.

Borisz Nyemcov, a február végén meggyilkolt orosz ellenzéki és politikustársai által készített, május 12-án közzétett 64 oldalas jelentés szerint idén januárban 70 orosz katona halt meg az ukrajnai Debalcevénél.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Novaja Gazeta című független orosz újságnak adott, szerdán megjelent interjúban arról beszélt, hogy a délkelet-ukrajnai szakadárokat orosz katonai szakértők képzik ki, és Oroszország látja el őket fegyverekkel, valamint katonákat küld a szakadárok által ellenőrzött területekre. A NATO-főtitkár hozzátette, hogy ezt számos fénykép bizonyítja és a katonai felderítés is igazolja.

Május 16-án két orosz katonát fogtak el az ukrán egységek Luhanszk közelében. Alekszandr Alekszandrov őrmester és Jevgenyij Jerofejev százados saját elmondásuk szerint az orosz fegyveres erők hírszerzéséhez tartozó 3-as számú különleges megbízatású dandárnál szolgálnak, katonai egységük az oroszországi, Volga-parti Togliattiban állomásozik. Ezt az EBESZ-megfigyelőknek is megerősítették.

Moszkvában azt állították, hogy az orosz állampolgárok nem álltak katonai szolgálatban elfogásuk idején, mert korábban leszereltek az orosz fegyveres erőktől.

A szentmiklósi fesztiválon időgép segítségével is visszautazhatunk a középkorba. Legalábbis ezen a véleményen van mindenki, aki egyszer is ellátogatott Szentmiklósra a Szürke Táltos fesztiválra.
Idén sem volt ez másképp. Az érdeklődők számos középkori fegyvert, valamint táncot próbálhattak ki, láthattak kard- és íjpárbajt.
A fesztivált nem először rendezik meg a szentmiklósi várban, amelyet Bartos József festő bérelt ki feleségével. A Szürke Táltost gyöngyszemnek is lehet nevezni a kárpátaljai fesztiválok között, hiszen Ukrajna, Szlovákia és Magyarország legjobbjai tartanak középkori bemutatókat.
A szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy hitelesen ábrázolják a középkort: lovagi párbajokkal, tánccal, s különböző kézműves-foglalkozásokkal várják az érdeklődőket.

Magyarországon és a határon túli területeken, köztük Kárpátalján is számos utca és tér őrzi a Magyar Királyság egykori kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868–1957) nevét.

Munkács lakói utcát és teret is elneveztek a politikus tiszteletére, míg Ungváron a Masaryk teret keresztelték át Horthy Miklós nevére.

A magyar katonai vezérkar 1939. március 18-án nyilvánította befejezettnek Kárpátalja megszállását, melynek következtében a régió ismét a Magyar Királyság része lett. Mindez 1944 októberéig tartott, amikor a szovjet hadsereg elfoglalta a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet.

A kormányzó 1939. március 18-án személyesen látogatott el Kárpátaljára, hogy megtekintse a magyar terület visszafoglalását. A különvonattal érkező Horthy útjáról a korabeli híradó így számolt be:

„A kormányzó Csapon, Munkácson, Beregszászon és Huszton megszemlélte a Ruténföldet felszabadító honvédcsapatokat. A kormányzó jelenlétében kísérték utolsó útjára a Munkács védelmében súlyosan megsebesült és kéthónapnyi szenvedés után elhúnyt hős főhadnagyot, Kiss Ernőt.”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Május 24-én harmadik alkalommal szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Zápszonyi Alapszervezete mára hagyományossá vált pünkösdi ünnepségét.
A helyi kultúrházban megtartott rendezvényen Csatáry Zsolt, az alapszervezet elnöke, az esemény főszervezője köszöntötte a megjelenteket, köztük Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) elnökét, valamint a helyi református egyházközség jelen lévő képviselőit. Köszöntőjében Csatáry Zsolt pünkösd, illetve nemzeti és egyházi ünnepeink üzenetéről és azok fontosságáról beszélt. Cseresznye Albert, zápszonyi református lelkész szintén a pünkösd lényegéről, a szeretet fontosságáról, a szentlélek beteljesedéséről szólt.
Az ünnepségen fellépett a Zápszonyi Református Vegyes Kar, a Zápszonyi Általános Iskola művészeti csoportja különböző táncokkal, verssel, továbbá a zápszonyi Őszirózsák Nyugdíjasklub énekkara helyi dalokkal.
Az egyházi énekek, dalok és táncok után a Kokas Banda fellépése következett.
A műsorszámokat követően Csatáry Zsolt mondott köszönetet a KMKSZ BKSZ-nek a támogatásért, az alapszervezet aktivistáinak a szervezésben és lebonyolításban való részvételért és Dávid Líviának, a kultúrház művészeti vezetőjének.
A harmadik zápszonyi pünkösdi ünnepséget a Kokas Banda jóvoltából jó hangulatú táncház zárta.

er

Május 23-án, Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének Esztergom termében tartotta meg soros választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amelyen az ukrajnai közigazgatási reform, az októberben esedékes önkormányzati választások, és a magyarországi segélyprogram megvitatása szerepelt napirenden, továbbá megválasztották a KMKSZ új kulturális titkárát. Szó volt még a Szövetség tervezett rendezvényeiről is, végül a Választmány nyilatkozatot fogadott el.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője beszámolójában rámutatott: „A kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb szakaszát éli meg. Nagyon nehéz olyan országban élni, amely átalakuló-, formálódófélben van, geopolitikai törésponton, egy olyan válságban, amelyből rendkívül nehéz és hosszú lesz a kiút. Egy dolgot azonban le kell közösen szögeznünk: Mi szeretnénk megmaradni magyarnak Kárpátalján. Ahhoz pedig, hogy mint közösség megmaradjunk, meg kell tartanunk kollektív jogainkat. Mi támogatjuk ennek az országnak az európai integrációját, azokat a törekvéseket, amelyek Ukrajnában a jogállam megteremtésének, valamint a decentralizációnak az irányába hatnak. Szeretnénk, hogy ez az átalakulás megtörténjen oly módon, hogy figyelembe vegyék a kárpátaljai magyarság érdekeit.”
A KMKSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában vannak olyan törekvések, amelyek nem egy demokratikus jogállam megteremtésének irányába hatnak. Ezért itt az ideje annak, hogy elmondjuk, mi a véleményünk a körülöttünk zajló folyamatokról, mit szeretnénk – hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: „Nekünk támogatnunk kell azokat a politikai erőket, amelyek a béke megteremtésére törekednek, és egy olyan élhető országot akarnak létrehozni, ahol mi is megtalálhatjuk a saját helyünket.”
Az ukrajnai közigazgatási reformmal kapcsolatos tervezetekről Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai titkára tájékoztatta a Választmányt. Bemutatta a járási közigazgatások által javasolt, részben a hatályos törvénynek és a kárpátaljai magyarság érdekeinek is ellentmondó tervezeteket, valamint a Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Kutatóintézete által kidolgozott koncepciókat, melyek egy magyar többségű, Beregszász központú járás létrehozását tekintik alapnak. Darcsi Karolina a reform lehetséges előnyei közé sorolta, hogy általa végbemehetne a decentralizáció, és a szubszidiaritás elvein alapuló, valódi helyi önkormányzatiság jöhetne létre, ahol a helyi közösségek valóban jogokat kapnának arra, hogy az ügyeiket maguk intézzék. A jelenlegi, felülről irányított közigazgatási hivatalokat megszüntetnék, jelentős hatásköröket, illetve forrásokat akarnak átcsoportosítani helyi szintekre. Hátrány, hogy ugyanúgy megmaradna a négyszintű közigazgatás, pusztán a közigazgatási egységek méretét szeretnék jelentősen növelni. Emiatt a kisebb települések el fogják veszíteni az adminisztratív önállóságukat, ami a leépülésükhöz vezethet. Elmondta továbbá, hogy a Lehoczky-intézet kutatói által kidolgozott tervezetek létjogosultságát megerősíti, hogy a 2015-ben az ukrán parlament által elfogadott, az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvénybe bekerült az is, hogy az átalakítások során figyelembe kívánják venni a különböző régiók etnikai, nyelvi, kulturális és egyéb sajátosságait. A tervezett magyar többségű járáshoz (povit) 114 település tartozna, amelyek 12–16 kistérségbe (hromadába) lehetnének besorolva, lakosságán belül kb. 70% lenne a magyarok aránya.
A Magyarországon beindult önkormányzati segélyprogramról Mester András, a KMKSZ gazdasági és önkormányzati titkára, Mezőgecse polgármestere számolt be. Elmondta, hogy a KMKSZ közösen a kárpátaljai történelmi egyházak, társadalmi és civil szervezetek képviselőivel létrehozott egy segélyezést koordináló bizottságot, melynek célja, hogy elősegítse az adományok arányos elosztását, az átfedések elkerülését. Kezdeményezték, hogy a magyar településeken is jöjjenek létre hasonló bizottságok annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elfogadott döntések születhessenek az adományok elosztását illetően. A bizottság létrehozott egy adatbázist, amely segítségével átláthatóvá és koordinálhatóvá tehető a támogatási program.
Brenzovics László köszönetet mondott a magyar népnek a nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyar közösség támogatásáért. Elmondta, az adományok Kárpátaljára juttatása egy spontán folyamat volt, amit megpróbálnak befolyásolni, de ez egyelőre alakulófélben van. A KMKSZ szeretné az elosztást minél igazságosabbá, és minden részletében az ukrán törvényeknek megfelelővé tenni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kárpátaljai magyarságot nem lehet eltartani külföldi forrásokból, valójában ezeket a segélyeket oda kell irányítani, ahol a legnagyobb a rászorultság.
A KMKSZ elnöke beszélt az októberben esedékes önkormányzati választásokról, és az arra való felkészülésről is, majd a Választmány a Magyarországra áttelepült Kész Géza helyett a benei Molnár Lászlót választotta a KMKSZ kulturális titkárává. Molnár László megválasztását követően tájékoztatta a választmányt a szövetség tervezett rendezvényeiről.
Gulácsy Géza alelnök, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója informálta a jelenlévőket az alapítvány eddigi és most induló programjairól. Elmondta, hogy a gördülékenyen futó programok mellett nehézségek is adódtak, a kapcsolattartási támogatások kifizetése leállt, ebben az évben erre a célra még nem kaptak egyetlen fillért sem az anyaországból.
Horkay Sámuel, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője kezdeményezte, hogy a Szövetség vezetői rendszeresen tanácskozzanak a különböző szintű önkormányzatokban tevékenykedő, a KMKSZ által delegált képviselőkkel. Brenzovics László erre ígéretet tett.
A magyarországi felsőoktatásba felvételiző kárpátaljai magyar fiatalok esélyeiről és a pontszámok átszámításának módjáról a Választmány tagjait Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke tájékoztatta, aki részletekbe menően magyarázta el, hogy a magyarországi felsőoktatási felvételi során a kárpátaljai magyar fiatalok nincsenek hátrányos helyzetben, inkább felül vannak értékelve anyaországi társaikhoz képest.
Ljubka Katalin, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője a pontátszámítás gyakorlata kapcsán hozzáfűzte: „Ez szakmai kérdés, amit több szinten kell egyeztetni, figyelembe véve a magyarországi előírásokat és elvárásokat is.” Majd emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy több pozitív változás is volt ezen a területen az elmúlt időszakban.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul arról tájékoztatta a KMKSZ Választmányát, hogy június 23-tól a schengeni vízumok kiadásának rendje változik. Ezentúl a kishatárforgalmi engedélyhez hasonlóan a vízumok is biometrikusak lesznek.
A KMKSZ Választmánya végül nyilatkozatot fogadott el, melyben elítélik az utóbbi időben Kárpátalján elszaporodott magyarellenes provokációkat, valamint a kisebbségi ügyekkel foglalkozó hivatal megszüntetését, és kiállnak az ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett. A nyilatkozatban a KMKSZ vezetése felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy a közigazgatási reform során a hatályos törvényeknek megfelelően, legyenek figyelemmel a térségek történelmi és etnikai sajátosságaira, kérik, hogy alakítsanak ki egy határ menti, a magyar települések többségét egyesítő járást, továbbá kezdeményezi, hogy az anyaországi támogatások célba juttatása érdekében a magyarlakta településeken állítsanak fel segélyezési koordinációs testületeket.

Badó Zsolt

Tizenkét, Ukrajna védelme közben elesett katonát avattak Munkács tiszteletbeli polgárává – tudatta a mukachevo.net hírportál május 28-án.

Lengyel Zoltán, Munkács polgármestere a Munkácsi Városi Tanács soros ülésén adta át a katonák hozzátartozóinak az erről szóló tanúsítványt.

A katonák névsora a következő: Stolcel Vilhelm, Belikov Vitalij, Kisz Robert, Novickij Viktor, Babics Olekszandr, Sztec Pavlo, Verbickij Szerhij, Zsuk Mikola, Kiszeljov Denisz, Hurtov Olekszij, Csornobaj Roman, Sztukal Oleh.

Kárpátalja.ma

Az elmúlt napok esőzései, s a Latorca vízszintjének emelkedése újra előtérbe helyezte a hulladékkezelés kérdését és a folyóban lezúduló szemétáradat ismét felhívta a figyelmet az emberi felelőtlenségre.

A mukachevo.net által közzétett felvételt május 27-én rögzítették Munkácson.

Kárpátalja.ma

Nem enyhülnek a kelet-ukrajnai szakadár erők támadásai a frontvonalnak ukrán hatóságok által ellenőrzött oldalán lévő települések ellen, csütörtökre virradó éjjel főként a Donyecktől nyugatra fekvő területet érték sűrűn tüzérségi csapások – közölte a kijevi hadműveleti parancsnokság.

A jelentés alapján a Donyecktől nem messze, délnyugatra fekvő Berezove falunál fegyveres összecsapás bontakozott ki ukrán katonák és szakadárok között.

A hadműveleti központ közleményében megerősítette, hogy egyre hevesebbek a támadások a másik szakadár megye székhelye, Luhanszk környékén is, ahol akna- és gránátvetőkkel, nagy kaliberű golyószórókkal, valamint kézi lőfegyverekkel nyitottak tüzet a szeparatista erők legalább öt ukrán ellenőrzésű településre, köztük Scsasztyára és Trjohizenkára.

A Luhanszk megyei kormányzói hivatal csütörtöki tájékoztatása szerint egy katona meghalt, egy másik pedig súlyosan megsebesült, amikor drótcsapdába akadtak, amely felrobbantott egy gránátot.

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője csütörtökön az ukrán Ötös hírtelevíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy az utóbbi időben Luhanszknál jelentős mértékben felerősödtek a szakadár támadások. Ezt azzal magyarázta, hogy a szakadárok jelenleg vélhetően a frontvonal északi szakaszán “látnak perspektívát” a terjeszkedésre.

A tisztségviselő kijelentette: “megerősítettnek” tekinthető az az információ, hogy a Donyeck megyei Horlivka ellen szerdára virradóan végrehajtott tüzérségi támadást – amelynek civilek is áldozatául estek – szakadár erők hajtották végre.

“Nem ez az első eset, hogy a szakadárok olyan lakott területet lőnek, amely átmenetileg az ő ellenőrzésük alatt van” – tette hozzá. Szerinte ezt részben azért teszik, hogy utána a nyilvánosság előtt az ukrán fegyveres erőket vádolhassák meg a támadással, részben pedig azért, hogy megsemmisítsék az ottani infrastruktúrát, ami ürügyül szolgál Oroszországnak újabb úgynevezett humanitárius szállítmányokat küldésére Ukrajna szakadár területére. Kijev feltételezése szerint ezek az orosz segélyszállítmányok a harcoló szeparatista csoportokat látják el élelmiszerrel, fegyverrel, lőszerrel és egyéb utánpótlással.

Szerdán Eduard Baszurin, a donyecki szakadárok “védelmi minisztere” sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők lőtték nehézfegyverekkel a frontvonal szakadár ellenőrzésű oldalán fekvő Horlivkát.

Több ukrán médium közölte csütörtökön a Reuters egyik helyszíni tudósítóra hivatkozó jelentését, amely szerint Oroszországban, az ukrán határtól mintegy 50 kilométerre létrehozott ideiglenes támaszponton jelentősen megnövekedett a haditechnikai eszközök és katonák száma. A tudósító látta a támaszponton a harckocsikat, a hordozható rakétavetőket és egyéb tüzérségi fegyvereket. A brit hírügynökség jelentése szerint márciusban, amikor utoljára jártak újságírók a bázison, még csak néhány tucatnyi hasonló fegyver volt, mostanra viszont legalább háromszor annyit halmoztak fel. A tudósító megjegyezte, hogy sok szállítóeszközről eltüntették az azonosító jeleket, mint ahogy a katonák is azonosítatlan egyenruhában voltak a támaszponton.

Hasmenésről akkor beszélünk, ha a székletek száma meghaladja a napi hármat és híg az állaga. A hasmenést kiváltó tényezők közül a leggyakoribb a bakteriális vagy vírusos fertőzés.

Hasmenést okozhatnak még bizonyos gombás vagy parazitás fertőzések, gyógyszerek (antibiotikumok, chinidin, digoxin, propranolol), bizonyos endokrin-betegségek (pajzsmirigy-túlműködés, Addison-kór), felszívódási zavarok a bélben, laktózérzékenység, a vékony és a vastagbél gyulladásos megbetegedései, a gyomor-bélrendszer daganatos betegségei, étkezési hibák (túl sok gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, nehezen emészthető vagy nagy mennyiségű ételek fogyasztása) vagy a stressz.

Fertőzéses eredetű hasmenés esetén a fertőzés széklet útján terjed. Ezt viszont megelőzhetjük a megfelelő higiéniai szabályok betartása révén, mind az élelmiszer elkészítésére, tárolására, mind a testi higiénére vonatkozóan. Különösen a meleg időszakban fontos, hogy még fokozottabb figyelmet szenteljünk ezen szabályok betartására.

Az ételmérgezés szűkebb értelemben az ételben tenyésző baktériumok (stafilococcusok, clostridiumok, Bacillus cereus) által termelt toxin okozta kórképet jelent vagy enyhe lefolyású akkut ételmérgezést (Salmonella enterocolitis, illetve enterotoxin-termelő Escherichia coli, schigellák vagy vibriók). Az adenovírusok és a rotavírusok szintén hasonló tünetegyüttes kialakulásához vezetnek.

Általánosságban elmondható, hogy ételmérgezés gyanúja akkor merül fel, ha azonos ételt fogyasztók csoportosan betegednek meg, hánynak és, vagy hasmenésük van.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha 48 órán túl is fennáll a hasmenés; ha a láz meghaladja a 38.5 fokot; ha a széklet véres vagy fekete; ha a kiszáradás tünetei észlelhetők: cserepes ajkak, beesett szem, állandó szomjúságérzet; ha a hasmenés gyakran kiújul.

Csecsemőknél, gyerekeknél ne várjunk 48 órát, ők lényegesen érzékenyebbek a kiszáradásra.

Ha a folyadékvesztés meghaladja a 15 százalékot, a kiszáradás eszméletvesztést, majd halált okozhat. Ezért a hasmenés kezelése folyadék és elektrolitok beviteléből áll elsősorban, fontos a napi 2 liter folyadék fogyasztása, valamint könnyen emészthető étrend bevezetése. Alkalmazhatunk hasmenés elleni szereket enyhe és közepes hasmenés esetén, melyek csökkentik a székletek számát és folyékonyságát, megszüntetheti a gyakori, parancsoló székelési ingert. Ezek a készítmények nem alkalmazhatók viszont véres hasmenés, magas láz vagy szisztémás toxikus tünetek esetén.

Munkácson, a Komszomol parkban, nem messze a forgalmi hídtól kezdték meg a hullámvasút építését. A zakarpattya.net információi szerint vidámparkot hoznak létre idén ősszel. Korábban ugyanezen a területen működött már ilyen létesítmény, amelyben szabadtéri színpad is volt.

Kárpátalja.ma

A schwechati repülőtér védelmét ellátó magáncég hat korábbi alkalmazottját azzal gyanúsítják, hogy embercsempészetben segédkeztek és illegális bevándorlókat juttattak fel a gépekre – olvasható a Kurier című osztrák napilapban.

A lap értesülése szerint a biztonságiak személyenként hétezer és kilencezer euró (nagyjából 2,2 és 2,8 millió forint) közötti összegért engedték át az illegális bevándorlókat az ellenőrzésen. A repülőjegyet barátok és ismerősök nevére vették meg, és az utazás napján is ők jelentkeztek be az utasfelvételen. Azonban a biztonsági ellenőrző rendszeren átjutva, a repülőtér várójában az illegális bevándorlóknak adták át a jegyeiket, akik így az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába tartó járatokra jutottak fel. A Kurier szerint legalább tizenegy ilyen eset történt, túlnyomórészt Sri Lanka-iak voltak.
A G4S biztonsági cég az osztrák légitársaság (AUA) megbízásából végzett utasellenőrzést. A biztonsági cég kedden kiadott közleménye szerint az érintett munkatársaktól azonnali hatállyal megváltak, és az eset felderítésében együttműködtek a rendőrséggel. A korneuburgi ügyészség három hónapja nyomoz az ügyben.
A repülőtér szóvivője Peter Kleeman elmondta: a repülésbiztonsági szabályokat nem sértettek meg és leszögezte, hogy az érintett dolgozók nem tartoztak a bécsi repülőtér biztonsági személyzetéhez.
A nyomozók és a repülőtéren szolgálatot ellátó rendőrség szerint az Egyesült Államok bécsi nagykövetsége és az amerikai belbiztonsági minisztérium fokozottan érdeklődött a történtek és vizsgálat eredményei iránt. A rendőrség hangsúlyozta: amennyiben előfordulhat, hogy illegálisan ilyen könnyen fel lehet jutni a gép fedélzetére, akkor fennáll a kockázata, hogy ugyanez terroristáknak is sikerül.
A hat gyanúsítottból ketten előzetes letartóztatásban vannak, négyen szabad lábon védekezhetnek.

Ókori római amfiteátrumban végeztek ki húsz férfit szerdán Szíria középső részén, az ókori nevén Palmüraként ismert Tadmur városában az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet emberei. A helyi lakosságot beterelték nézőseregnek az ódon stadionba.

Az agyonlőtt elítélteket azzal vádolták, hogy gyaníthatóan együttműködtek a szíriai kormányerőkkel. Mindezt az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns szervezet tudatta világhírügynökségekkel.

Az Alván FM szíriai ellenzéki rádiónak nyilatkozva az IÁ palmürai katonai parancsnokaként bemutatkozó Abu Leisz az-Szaúdi ígéretet tett arra, hogy a dzsihadista szervezet megkíméli a világörökség részét képező, kétezer éves romokat, és csak a többistenhitet jelképező szobrokat rombolja le. Az IS egy 87 másodperces videofelvételt is közzétett szerdán, amelyen az ókori város romjai és az oszlopcsarnok, Bel temploma és az amfiteátrum épségben látható.

Szerdán már olyan hír is érkezett, miszerint a dzsihadisták egy múzeumban megrongáltak ókori szobrokat. A terrorszervezet a bálványimádás kellékeinek, ezért bűnös dolgoknak tartja az ókori műemlékeket.

A Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal három kisebb adminisztratív egységre (közösségre) osztaná fel a Nagyszőlősi járást: a Nagyszőlősi, Királyházi és Péterfalvi közösségre. Ezek az adminisztratív egységek lennének az alapjai a decentralizációs folyamat megvalósításának és a reformok életbe léptetésének a goloskarpat.info információi szerint.

Artur Ivasko megyei képviselő közösségi profilján tett közzé bejegyzést, miszerint a Nagyszőlősi járás kisebb adminisztratív egységekre való osztásáról a megyei tanács soron következő ülésén tárgyalnak.

Kárpátalja.ma

Egy új alkalmazás lehetővé teszi, hogy bárki nyomon kövesse a NASA New Horizons űrszondáját, amint lassan történelmi randevúra készül a Plútóval.

A szonda július 14-én elsőként repül el a törpebolygó mellett, mintegy 12 ezer 500 kilométerre közelítve meg a felszínét. Az áprilisban közzétett Pluto Safari app figyelemmel kíséri a New Horizonst, visszaszámlál a közeli randevúig, emellett ellátja a felhasználókat a távoli, fagyos tartományt érintő információkkal is.

Apple és Android készülékekre is elérhető ingyenes alkalmazás a Pluto Safari. A fejlesztők kifejtették, nem akarták fizetőssé tenni, mert szeretnék, ha minél több emberhez eljutnának az információk.

Óvoda építését kezdeményezi a hódmezővásárhelyi önkormányzat a 3400 lakosú Mezőváriban. A várhatóan százmillió forintos beruházás érdekében adománygyűjtést indítanak – közölte a város polgármestere csütörtökön az MTI-vel.

Almási István (Fidesz-KDNP) emlékeztetett: Hódmezővásárhely csatlakozott a kormány felhívásához, hogy lehetőségükhöz mérten támogassák a kárpátaljai magyar településeket, szolidaritást vállalva és segítve ezzel az ott élő magyarságot. A város közgyűlése már korábban döntött arról, hogy Mezővárit 4 millió, Aknaszlatinát 2 millió forinttal segíti.
A támogatás átadásakor kiderült, hogy Mezőváriban a jelenlegi – magyar nevelési nyelvű – óvoda nagyon rossz körülmények között működik. Egy a szocializmusban épült, monumentális, kihasználatlan és korszerűtlen épületbe járnak a gyerekek. Az elavult nyílászárók nem szigetelnek megfelelően, olyan rossz állapotban lévő cserépkályhával fűtenek, amelynek a repedéseit szilvalekvárral tömik be. Az intézménynek igazi játszótere sincs – mondta a polgármester.
Almási István hozzátette, hogy Kárpátalján az óvodai nevelés háromtól hatéves korig folyik, ötéves kortól pedig kötelező részt venni az intézményekben tartott iskolai előkészítőn. A Mezővári Nyírfácska Óvodába jelenleg száz gyerek jár.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat a kor követelményeinek megfelelő, négycsoportos óvodát szeretne a magyar többségű községben építeni. A beruházás költsége várhatóan 100 millió forintos nagyságrendű lesz. A polgármester bejelentette, hogy a terv megvalósítása érdekében közadakozást kezdeményeznek.

A világ egyik leghíresebb krimi írója, Sir Arthur Conan Doyle főként a Sherlock Holmes-történetek révén szerzett hírnevet. Azonban a brit szerző nem csupán kitalálta és lejegyezte a ravaszabbnál ravaszabb gyilkosságokat, hanem egy alkalommal maga is belekóstolt a detektívek munkájába, s kitartó munkája révén kiszabadított a börtönből egy 19 éven át ártatlanul ülő embert.

Conan Doyle számtalan érdekes hobbija közül a legizgalmasabb az volt, hogy az általa kitalált karakter, Holmes nyomkeresési technikáit a kortárs eseteken élesben is kipróbálta. A regényíró és a főhős közti határvonal elmosódása egy idős asszony, nevezetesen Marion Gilchrist meggyilkolása esetén pedig eredményre is vezetett.

A 82 éves, hajadon Lady Gilchrist Glasgow tehetős környékén, a West Princes Streeten lakott. 1908. december 21-én este hét óra körül valaki betört hozzá a lakásába, és agyonverte az asszonyt. A holttestet az ügyintéző körútjáról hazatérő szobalány, Helen Lambie az ebédlő padlóján fedezte fel, körülötte mindenfelé szétdobált papírokat, felforgatott bútorokat látott, s mint utóbb kiderült, az idős hölgy gyémántjai mind egy szálig eltűntek.

Nem volt nyoma erőszakos behatolásnak, így a rendőrség azt feltételezte, hogy ismerte a támadót, aki természetesen a szobalány érkezésekor már nem tartózkodott a helyszínen. A rendőrség öt napon belül találta meg a gyanúsítottat, egy Oscar Slater nevű piti csalót, aki egy zálogosnál igyekezett pénzre váltani egy gyémántbrosst, s azt tervezte, hogy az első hajóval Amerikába utazik. Slater Gilchrist közelében lakott, és a szobalány őt vélte felfedezni abban a férfiban, akit a gyilkosság estéjén látott az asszony lakásától futva távolodni.

Habár maga a bizonyíték hiányzott, Slatert előállították, s az ügye tárgyalásra került. A skót bíróság az emberölés vádjában bűnösnek találta, s 1909-ben halálra ítélte. A bírák megalapozatlan döntése hatalmas közfelháborodást okozott, s Slater ügyvédje végül aláírások gyűjtésével elérte, hogy az ítéletet életfogytiglanra változtassák.

Az újságcímlapokra kerülő, egyre nagyobb publicitást kapó ügy Sir Arthur Conan Doyle kíváncsiságát is felkeltette, aki a sherlocki módszerek segítségével felülvizsgálta az esetet. A kemény büntetés ellenére a vád érvelésében feltűnő ellentmondások és hiányosságok voltak. Mint kiderült, a gyémántok az elhunyt egyik barátnőjéé voltak, és a szóbeszéd szerint a szemtanúkon, köztük Helen Lambie szobalányon is, elég kendőzetlenül látszódott, hogy egy betanított szöveget mondtak el.

Conan Doyle új szemtanúkat keresett, további bizonyítékokat tárt fel, s 1912-ben Oscar Slater esete című értekezésében a közönség elé tárta új nyomozási eredményeit, amelyek azonban nem bizonyultak elegendőnek, hogy az eset újra tárgyalás alá kerüljön. Az író érdeklődése végül elveszett az ügy iránt.

Hét évvel később egy glasgow-i rendőr özvegye vette fel vele a kapcsolatot. Kiderült, hogy férjének, a megboldogult John Thompson Trench-nek bizonyítékai voltak arról, hogy a rendőrség bizonyítékokat tartott vissza a Gilchrist családon belüli gyanúsítottakat illetően, akik befolyásos személyeknek számítottak a századelőn. Az ügy végül ismét előtérbe került, s Conan Doyle régi és új bizonyítékai, valamint befolyása révén elérte, hogy 1927-ben a hatóságok újra megnyitották a Slater-eset aktáit, s az újratárgyalás során a 19 éven át ártatlanul ülő elítéltet felmentették. Marion Gilchrist valódi gyilkosának személye azonban máig ismeretlen.

Egyedülálló, 7. századi avar kori leletek kerültek elő a pécsi vásárból a közelmúltban – adta hírül a Pécsi Újság.hu hírportál szerdán.

Gábor Olivér pécsi régész a portálnak nyilatkozva azt mondta, az egyik lelet, egy ezüst berakásos szíjvég különlegességét az adja, hogy azon egy püspökalakot ábrázoltak.

Elmondása szerint a rómaiak ötödik században történt távozásával Baranyában megszűnt a szervezett egyházi jelenlét. Egy püspök arcképe a szíjvégen azt jelentheti a Janus Pannonius Múzeum régésze szerint, hogy – ha nem is mint a legmeghatározóbb vallás – de létezhetett valamilyen szervezett keresztény egyházi élet a Kárpát-medencében a VII. században is.

Méretes, feltételezhetően bizánci hajóra bukkantak a Fekete-tengerben egy mélységi kutatással foglalkozó orosz búvárklub tagjai. Roman Dunajev, a Rosztov-Dive nevű klub vezetője a Rosszijszkaja Gazeta című orosz napilapnak elmondta, hogy Szevasztopol térségében, 86 méteres mélységben találták meg a mintegy 125 méter hosszú hajót. Nem árulta el az értékes lelet pontos helyét, hogy az illegális kincsvadászok ne bukkanhassanak rá.

Az orosz kutatóbúvárok vezetője annyit azonban elmondott, hogy a feltételezésük szerint bizánci hajón több száz amforát és egyéb tárgyakat szállítottak, amelyekkel annak idején a görög városállamok kereskedtek. A Rosszijszkaja Gazeta az alább látható videofelvételt is közzétette, amelyen jól láthatóak a tenger mélyén fekvő amforák is.

A hajót vastag iszapréteg borítja, ezért is maradhatott meg eredeti állapotában. Egyes szakértők úgy vélik, hogy bizánciak építhették, mások szerint a Krím félszigeten az időszámítás előtti 2300-tól létező Boszporoszi Királyság területén készült. Azt se zárják ki, hogy a Nagy Sándor makedón uralkodó halálát követően létrejött Szeleukida Birodalomban építették a most fellelt hajót.

Viktor Lebegyinszkij történész szerint a 10-11. században készült tengeri közlekedési eszköz különleges, mert korának legnagyobb eddig fellelt példánya. Feltételezhetően egy másik hajóval ütközhetett, és emiatt süllyedt el. A régészek a kutatóbúvárok segítségével azt is meg szeretnék állapítani, hogy a másik hajó is ott fekszik-e a Fekete-tenger mélyén és hogy mikor történhetett az ütközés. A régészeti leletnek köszönhetően a szakemberek jobban megismerhetik az ókori kereskedelmi és kulturális kapcsolatok szervezését a Fekete-tenger régiójában, valamint a bizánci kereskedelmi hajózás működését.

Roman Dunajev azt reméli, hogy új fejezetet nyithatnak meg a Fekete-tenger északi részének történelmében. Június elején az orosz védelmi minisztérium és az orosz Földrajzi Társaság közös expedíciója is csatlakozik a kutatásokhoz. A Rosztov-Dive nevű búvárklubot 2002-ben hozták létre a második világháborúban elpusztult hajók felkutatására. A szervezet 2006 óta a Krímben is aktív kutatást végez – írta a Rosszijszkaja Gazeta orosz kormánylap.

Kárpátaljai napok kezdődtek szerdán este a brüsszeli Balassi Intézetben.

Az intézetben “Kárpátalja kincsei” címmel kárpátaljai művészek műveiből nyílt kiállítás, s beregi szőttesek is megtekinthetők. A megnyitón a 2006-ban alakult Kokas Banda lépett fel népzenei és néptáncelőadással. Csütörtök este “Koszorú” címmel verses, zenés összeállítás nyújt betekintést Kárpátalja előadóművészetébe.
Bocskor Andrea, a Fidesz-KNDP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője a megnyitón elmondta: a cél a térség bemutatása. Kiemelte, hogy a nemzeti identitás mellett nagyon fontosak a hagyományok. A politikus felidézte, hogy a kárpátaljai magyarok a múlt században öt államban éltek, pedig sosem hagyták el szülőföldjüket. Bocskor Andrea emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnában a magyarság ma is egy háborús konfliktus árnyékában és gazdasági nehézségek közepette kénytelen élni.
Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete említést tett arról, hogy a honfoglaláskor a magyarok Kárpátalján át érkeztek a Kárpát-medencébe, s hogy a térség sok közismert embert adott a világnak, többek között Munkácsy Mihályt.
“Láthatják, hogy a hagyomány és a tehetség tovább él” – hangoztatta a nagykövet, aki szintén emlékeztetett Ukrajna nehézségeire, majd kijelentette: “a magyar kormány Ukrajna mellett áll, és fontos számára a kárpátaljai magyarok biztonsága és boldogulása”.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és az ukrán parlament képviselője rámutatott, hogy ő maga a Szovjetunióban, édesapja Csehszlovákiában, nagyapja pedig az Osztrák-Magyar Monarchiában jött a világra.
“Soha nem mozdultak ki Kárpátaljáról. Ilyen volt a mi huszadik századunk” – hangsúlyozta Brenzovics, aki szerint a kárpátaljai magyarság s a térség teljes lakossága történelmének egyik legnagyobb válságát éli át, amely jövőjét és létét is veszélyezteti.
“Mi szeretnénk megmaradni magyarnak Kárpátalján, mint magyar közösség, amely őrzi, fejleszti kultúráját” – tette világossá a KMKSZ vezetője. Brenzovics László egyúttal reményének adott hangot, hogy az ukrajnai konfliktus véget ér, béke lesz, és létrejön egy olyan európai állam, amelyben a kárpátaljai magyarság jogait tiszteletben tartják, a közösség megmaradhat és fejlődhet.
A megnyitót követően az MTI-nek adott nyilatkozatban Brenzovics László arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kelet-ukrajnai konfliktusra fegyveres megoldás nem születhet, békére kell törekedni, ami mindig kompromisszumot jelent. A kárpátaljai magyar politikus elmondta: “nincs más út”, mint a minszki megállapodások végrehajtása. Brenzovics egyúttal úgy vélte, van esély arra, hogy a kárpátaljai magyarság jól járjon Ukrajna közigazgatásának átalakításával, mert a törvény szerint az etnikai, történelmi szempontokat is figyelembe kell venni.

Londoni pénzügyi elemzők szerint az áprilisi aktivitási adatok véget vetettek azoknak a reményeknek, hogy az orosz gazdaság már túljuthatott a recesszió mélypontján.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői szerdai helyzetértékelésükben közölték: az általuk alkalmazott aktivitás- és növekedéskövető számítási modell (GDP tracker) azt valószínűsíti, hogy az orosz gazdaság teljesítménye a második negyedév elején akár 4 százalékkal is zuhanhatott éves összevetésben.
A ház e becsléshez figyelembe vette az orosz feldolgozószektor kibocsátásának 7,2 százalékos, és a kiskereskedelmi forgalom 9,8 százalékos éves összevetésű áprilisi visszaesését.
A cég szerint mindez azt jelenti, hogy az orosz recesszió egyelőre nemhogy nem enyhül, de egyre mélyül.
A Capital Economics londoni elemzői az idei év egészére az orosz hazai össztermék 5 százalékos zuhanását jósolják, és jövőre is csak 1,5 százalék körüli növekedéssel számolnak az orosz gazdaságban.
A ház szerint a belátható előrejelzési távlatra tekintve is mindössze 1 százalék körüli éves növekedési ütemek várhatók Oroszországban. Jóllehet a hazai kereslet valószínűleg élénkülni fog a 2015 utáni időszakban, ennek az élénkülésnek azonban korlátot szab, hogy az orosz folyómérleg-egyenlegnek folyamatosan többleteket kell elérnie a kitartóan folytatódó tőkekiáramlás ellensúlyozása végett – hangsúlyozzák a Capital Economics közgazdászai.
A cég szerint mindemellett – bár a teljes körű pénzügyi válságot sikerült elkerülni – a hitelkondíciók továbbra is rendkívül feszesek maradnak. A banki hitelkihelyezés már az év eleje óta csökken, a nem teljesítő kinnlevőségek aránya pedig növekszik, és ez a nehéz hitelezési környezet óhatatlanul visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat.
Az ukrajnai válság és az olajárak zuhanása elterelte a figyelmet arról, hogy az orosz gazdaság növekedési teljesítménye már jóval e két fejlemény előtt meredeken gyengült. A strukturális korlátok – köztük a folyamatosan alacsony beruházási ráta – középtávon is a növekedés fő akadályai között lesznek. Tekintettel mindemellett a jelenlegi geopolitikai háttérre és a mind populistább retorikára, a jelek szerint most még annyi politikai akarat sincs az orosz kormányban a radikális reformokra, mint az ukrajnai konfliktus előtt – áll a Capital Economics szerdai tanulmányában.
Az orosz gazdaság kilátásaira más nagy londoni házak is komor prognózisokat tartanak érvényben, ráadásul van a Cityben olyan előrejelzés is, amely kétévi orosz recessziót valószínűsít.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) minap Londonban ismertetett új prognózisa szerint az orosz hazai össztermék az idén 4,5 százalékkal, 2016-ban 1,8 százalékkal csökken.
Az EBRD valamelyest javította az orosz gazdaság idei teljesítményére szóló becslését – a januárban összeállított előző EBRD-prognózisban mínusz 4,8 százalék szerepelt -, elsősorban a piacok stabilizálódására és az idei első negyedév megemelt költségvetési kiadásaira hivatkozva. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hosszú távú orosz növekedési kilátások továbbra is gyengék, és nehéz elképzelni jelentősebb fellendülést, ha nem ér véget az orosz gazdaság “lekapcsolódásának” folyamata a világgazdaság többi részéről, és ha továbbra sem lesznek jelentős szerkezeti reformok Oroszországban.
Az EBRD adatai szerint tavaly rekordértékű, nettó 154 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők Oroszországból.