Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Idén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is csatlakozik az anyaországi kezdeményezéshez, és a Kárpátaljai Magyar Cserkésszövetség közreműködésével gyertyagyújtási akciót szervez Munkácson az első világháborús emlékműnél november 11-én 11 óra 11 perckor.

A gyertyagyújtási akciót azzal a céllal rendezik meg, hogy emléket állítsanak a hazájukért életüket adó katonáknak, halhatatlanná téve őket a ma élők és a jövő nemzedék emlékezetében.

1918. november 11-én Németország aláírta az első világháborút lezáró compiègne-i fegyverszüneti egyezményt, amely a harci cselekmények megszűnését eredményezte. Egyes források szerint éppen 11 óra 11 perckor történt az esemény, ezért az évek során kultikussá vált ez a számsor.

A gyertyagyújtási felhívás magyarországi szervezői azért választották ezt az időpontot, hogy felhívják a figyelmet a béke fontosságára, megőrzésére, különös tekintettel a világban ma is folyó háborúk borzalmaira.

Tavaly 600 helyszínen több mint 12 ezer résztvevővel valósult meg az akció. Kárpát-medence-szerte hetedik alkalommal, Kárpátalján először kerül sor az eseményre.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség arra kéri a kárpátaljai egyházak, civil szervezetek képviselőit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és saját településük világháborús emlékhelyén vagy más ikonikus helyszínén november 11-én 11 óra 11 perckor gyújtsanak gyertyát, és lehetőség szerint témához illő vers vagy korabeli katonanóta előadásával tegyék teljessé a rövid megemlékezést.

Kérjük, részvételi szándékukat jelezzék a root@kmksz.uzhgorod.ua e-mail címen!

Kárpátalja.ma

Hányszor kérdezik azt tőlünk, hogy ki a legkedvesebb tanárunk! Hányszor kezdünk lelkendezve mesélni volt iskolánk egy-egy pedagógusáról, aki talán már nem is él. Sokan közülük nemzedékeket tanítottak és neveltek a szó szoros értelmében életük odaadásával, és indították el tanítványaikat a társadalmi érvényesülésre. Persze annak idején rendszeresen megköszöntük munkájukat – leginkább a nyári szünet előtt –, de az igazi elismerést másokra bíztuk.

Most itt a lehetőség!

Szavazhatunk* a szívünk szerint legkedvesebb, még élő korábbi vagy éppen mostani tanárunkra, tanítónkra és óvónőnkre is. A Kiss Gyula nyugdíjas ungvári tanárember által létrehozott „Magyar Kultúráért Kárpátalján Alap” – melynek pénzösszegét a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítványra bízta – kamataiból lehetőség nyílt a legtöbb szavazatot kapó tanárnak, tanítónak és óvónőnek 50-50 ezer Ft egyszeri jutalmat adni.

Arra biztatunk mindenkit, akinek kötődése van vagy volt a Kárpátalján működő magyar oktatási intézményekhez, bátran szavazzon, és segítse alapítványunkat egy valóban társadalmi szintű elismerés átadásához.

Kacsó András,
a KFMA elnöke

* További részletek a versenyről és a szavazásról ITT.

Ezt Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere jelentette be Kijevben október 28-án.

Ukrajna és Magyarország közös érdeke, hogy a Beregszászt elkerülő út és a várost Munkáccsal összekötő útszakasz megépüljön. Magyarország kész 50 millió eurós segélyhitelt nyújtani, hogy ezek a projektek megvalósuljanak – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Ukrán kollégája, Pavlo Klimkin külügyminiszter hozzátette, megvitatták a terv részleteit. Elmondása szerint nagy figyelmet fordítanak a projektre, amelynek köszönhetően nemcsak új munkahelyek jönnének létre, hanem fejlődne a közlekedési infrastruktúra is.

A kijevi találkozó részleteiről ITT  olvashat.

Kárpátalja.ma

Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ csütörtökön, a magyar tudomány ünnepén nyílt és március 15-ig tartó közös tárlatán.

Vörösmarty Mihály 1835-ben elkezdett és egy évvel később befejezett Szózata 1837-ben jelent meg. Rövid idő alatt országszerte ismertté vált, 1846-ban bekerült a felvilágosodás és a reformkor általános iskolai tankönyvébe. A vers megzenésítésére 1843-ban írtak ki pályázatot, amelyet Egressy Béni nyert meg – idézi fel az Akadémia ajánlója.
Az irodalomtörténészek által összeállított kiállításon az érdeklődők az eddig az MTA KIK Kézirattárában őrzött eredeti dokumentum mellett a Szózat történetéről, hatásáról, a magyar nemzet kultúrájában elfoglalt helyéről is számos érdekes információt tudhatnak meg, valamint ízelítőt kaphatnak Vörösmarty Mihály főleg akadémiai működéséhez kapcsolódó, kevéssé ismert nyelvtudósi pályájának állomásairól is.
A költő ugyanis tagja volt a nyelvtudományi osztálynak, annak szinte minden munkájában részt vett, sőt döntően alakította is azt. Ő volt az, aki javasolta a magyar helyesírás főbb szabályainak rögzítését, így a Tudós Társaság 1832-ben kiadta a Révai Miklós elveit követő első magyar helyesírási szabályzatot, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai címmel. A szabályokat Vörösmarty öntötte végső formába.
Mindezeken túl a kiállítás bepillantást enged a költő Deák Ferenccel folytatott humoros levelezésébe is.
A tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központjának Arany János utcai, Vasarely-termében tekinthető meg.

Svéd búvárrégészek több száz felbontatlan palackot találtak egy 19. századi elsüllyedt hajón a Balti-tenger és a Botteni-öböl határán fekvő Aland-szigetektől délre.

A 26 méter hosszú hajó szokatlanul jó állapotban őrződött meg horgonyával, orrszobrával és a felbontatlan, ismeretlen tartalmú palackokkal a rakterében.

A Balti-tengeri hajóroncsok feltárásán dolgozó Jerry Wilhelmsson és búvárrégész csoportja engedélyt kapott arra, hogy felszínre hozzon néhány palackot és megvizsgálja tartalmukat abban a reményben, hogy kiderül, honnan származik a rejtélyes hajó.

“Nagyon ritkán találni ilyen állapotú roncsot érintetlen rakománnyal” – mondta Magnus Melin búvárrégész, a csoport tagja a The Local svéd napilapnak.

Marcus Lindholm tengerrégész az Aftonbladet svéd lapnak úgy vélte, hogy a hajó felépítése alapján az 1850-1870-es évekből való. Hogy megbizonyosodjanak erről, a rakodótérben lévő több száz felbontatlan palack némelyikének tartalmát kell megvizsgálni – tette hozzá.

Svédország Balti-tengeri vizei nagyon gazdagok hajóroncsokban. Áprilisban két 1600-as években épült hajóra bukkantak Stockholm vizeiben, amikor búvárok egy csónakverseny előkészítése céljából vizsgálták át a tengerfenéket. Júliusban Öland-szigeténél a Kronan nevű királyi hajó roncsában egy 340 éves sajtdarabra bukkantak régészek.

Az iraki hadsereg ellenőrzése alá vonta az ország északi részén található Moszul két keleti negyedét, és egy harmadik körzet visszafoglalására készül – közölte csütörtökön az iraki terrorellenes erők szóvivője.

Szabah al-Numáni az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta: a kormányerők fennhatóságuk alá vonták Kukjelit és al-Kudiszt, és már al-Karama körzet kapujában vannak. A szóvivő hozzátette: a hadsereg jelenleg azon dolgozik, hogy megtisztítsa Kukjelit az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet által hátrahagyott robbanószerkezetektől.

Eddig 70 pokolgépet távolítottak el az övezetből. Kukjeli után al-Kudisz megtisztítása, majd al-Karama ostroma következik – mondta.

A dzsihadistákhoz köthető al-Furkán nevű csatorna csütörtökön közzétett egy hangfelvételt, amelyen Abu Bakr al-Bagdadi, az IÁ vezetője azt mondta: bízik a dzsihadisták győzelmében.

Az iraki kormányerők és a velük szövetséges milíciák október 17-én indították meg a támadást az Iszlám Állam iraki fellegvára, Moszul ellen, amelyet 2014-ben rohantak le a szélsőségesek, és ahol Bagdadi nem sokkal később kikiáltotta az Iszlám Állam “kalifátusát”.

November elsejétől több információhoz jutnak az Egységes Állami Nyilvántartásban szereplő gépjárművekről és azok tulajdonosairól az állami szervek, illetve a helyi önkormányzatok munkatársai, az ügyvédek és a közjegyzők – olvasható a kormányzati portálon.

A hivatalos szervek képviselői ezentúl közvetlenül szerezhetnek tudomást arról, ha vagyonelkobzási per vagy egyéb bírósági eljárás indult az adott jármű tulajdonosa ellen, ha a gépkocsi körözés alatt áll, vagy ha az autó tárgyi bizonyítéknak minősül.

Eltörölték a törvénycikkely azon bekezdését is, amely szerint az állami nyilvántartás alapján kiállított hivatalos kimutatásokban tilos feltüntetni a szóban forgó gépjármű rendszámát. A rendszám ismerete megkönnyíti a közjegyzők munkáját, és hatékonyabbá, gyorsabbá válik a dokumentumellenőrzés olyan szerződések megkötésekor, amelyek tárgya az adott jármű.

Kárpátalja.ma

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Makarkin a Hogyan értsük meg a magyarokat? című cikkében emlékeztetett a Levada Központ egy szeptemberi felmérésére, amely szerint az oroszok 57 százaléka (köztük a 18-24 évesek 83 százaléka) nem is hallott a magyar ’56-ról, a többiek 60 százaléka pedig negatívan vélekedett az akkori magyarországi eseményekről. Mindössze 15 százalék osztotta azt a mai Magyarországon és Európában elfogadott véleményt, hogy 60 évvel ezelőtt népfelkelés tört ki a Szovjetunió által Magyarországra kényszerített rendszer ellen.
A szerző szerint a szovjet emberekben elsősorban a budapesti utcák eseményeinek véres és kaotikus képe élt, a kommunisták meglincselése, ami összefonódott a nyugati titkosszolgálatok és azon horthysta tisztek tevékenységével, akik a második világháború alatt a Szovjetunió ellen harcoltak.
Ez a sztereotípia a peresztrojka idején kezdett feloldódni, ám ismét felerősödött a gorbacsovi idők értékeinek lejáratódása, valamint annak nyomán, hogy a Nyugatra ismét geopolitikai riválisként, sőt ellenségként kezdtek tekinteni Oroszországban. A “posztkrími hatás” (a Krím Oroszország által történt elcsatolása által felkeltett nacionalista lelkesedés) minimálisra csökkentette a nyugatosok arányát az orosz társadalomban.
Makarkin rámutatott, hogy az orosz kommunisták és konzervatívok egyaránt a birodalmi, geopolitikai szemlélet alapján állnak, és emiatt egyaránt ellenérzéssel viszonyulnak a magyar felkeléshez.
“A posztszovjet Oroszországban helyreállt a birodalmi konszenzus, amelynek értelmében bűnöző az, aki orosz katonára lő, függetlenül az időtől, a helytől és a körülményektől” – írta.
A szerző kitért rá, hogy ez alól a szovjet történetírás abban az esetben tett csak kivételt, ha az, aki lőtt, “haladóbb” volt, mint az orosz honfitársak. Ez 1956-ra értelemszerűen nem vonatkozott, de a magyar 1848-49-es forradalomra vagy az 1863-as lengyel felkelésre igen. A kommunizmus bukásával ez a séma is összeomlott, és helyébe a “mindig nekünk van igazunk” egyszerű és következetes elképzelése lépett.
“A felkelt magyarok olyan embereknek tűnnek, akik felül akarták bírálni a Nagy Honvédő Háború eredményét – ami az oroszok túlnyomó többsége szempontjából a világtörténelem legfontosabb eseményének számít” – fogalmazott a szerző.
“Ezért a budapesti tankokért való bűnbánat csak azoknak az orosz liberálisoknak az osztályrésze, akik azon szovjet állampolgárok örökösei, akik ’56-ban elítélték saját országuk katonai lépéseit” – írta a szerző.
Makarkin a szovjet intervenció nyílt ellenzői között sorolta fel Mihail Molosztovot, Revolt Pimenovot, Borisz Pusztincevet, Viktor Sejnyiszt, Erik Jugyint és másokat. A cikk szerint jelentősen többen voltak azok, akik csendben éreztek együtt a magyarokkal, és csak a család vagy ismerősök nagyon szűk körében nyíltak meg.
“Ma a viták értelemszerűen sokkal nyitottabbak, és a magyarokkal való együttérzésért nem jár börtön vagy üldöztetés – de mindkét esetben birodalomellenes kisebbségről van szó” – állt a cikkben.
A szerző meglátása szerint az oroszok a hiányos tájékozottságuk mellett azért sem értik meg más országok fájdalmát – a magyar ’56 mellett például a lengyelekét a katyni mészárlás miatt vagy a balti országok második világháború előtt deportált lakóinak sorsát -, mert úgy érzik, hogy a szovjet időkben odahaza sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek el, ám ennek ellenére sem sopánkodtak, hanem győzni tudtak a második világháborúban. Makarkin következtetése szerint Oroszország polgárainak mélyebben át kellene gondolnia “saját történelmét, saját nagyszerű és tragikus tapasztalatait – önostorozás, de egyúttal a birodalmi komplexuson alapuló öntömjénezés nélkül”.

Több száz bíró kérte nyugdíjazását vagy mondott fel állásából amiatt, hogy idén bevezették az elektronikus úton történő vagyonbevallási kötelezettséget számukra – mondta el az MTI kijevi tudósítójának csütörtökön Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta politikai kutatóközpont vezetője.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan, a tervek szerint még ősszel a bíróságok reformja keretében megkezdődik Ukrajnában a bírák újraminősítése, aminek során megvizsgálják bevételeiket és a vagyonukat is. Szavai szerint számos bíró éppen ettől tartva inkább úgy döntött, hogy visszavonul, mintsem ki kelljen töltenie a bevallást.

A szakértő kifejtette, hogy az állami korrupció elleni küzdelmet azért tehetik hatékonyabbá az úgynevezett e-bevallások, mert azok a korábbiaktól eltérően nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetők, másrészről pedig jelentősen bővebb információkat tartalmaznak a bevallásra kötelezettek vagyonáról. Elmondta, hogy míg korábban csupán éves bevételüket, valamint ingatlanjaikat kellett bevallaniuk a választott képviselőknek, illetve a kinevezett köztisztviselőknek, úgy az e-deklarációkban már számot kell adniuk bankbetétjeikről, készpénzükről és további értéktárgyaikról, például a tulajdonukban lévő ékszerekről, festményekről is.

Érdekességként kiemelte: a bevallásokból kiderült, hogy számos kormánytag, parlamenti képviselő, magas beosztású tisztségviselő jelentős összeget tart készpénzben, főként dollárban. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy ez nemcsak a tisztségviselőkre jellemző, hanem országos jelenség, melynek oka az ukrán bankokkal szembeni bizalmatlanság. Tudomása szerint a lakosságnál készpénzben tartott megtakarítások összességében elérik a 10 milliárd dollárt. Ebből a 450 fős parlament képviselői együttesen megközelítőleg félmilliárd dollárt tartanak maguknál készpénzben.

“Más megközelítésben viszont a nagy összegű készpénzek a feketegazdaság jelenlétének a jelei” – mutatott rá, kifejtve, hogy eszerint Ukrajnában jellemzően sokan készpénzben, azaz nem banki átutalással fizetik ki például beosztottaik bérét. Hozzáfűzte, hogy egyes adatok alapján a feketegazdaság aránya csaknem 50 százalékos jelenleg Ukrajnában.

Ukrajnában márciusban lépett életbe a korrupcióellenes küzdelem jegyében az a törvény, amely szerint az idei évtől kezdve a vagyonbevallásra kötelezett állami, kormányzati és önkormányzati tisztségviselőknek, parlamenti képviselőknek, bíráknak, ügyészeknek és egyéb hivatalnokoknak elektronikus formában kell benyújtaniuk a vagyonbevallásukat. Az e-deklaráció bevezetését az Európai Unió szabta feltételül a vízummentesség megadásához, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is a további hitelnyújtáshoz Kijevnek.

A vagyonbevallások benyújtási határideje múlt vasárnap éjfélkor járt le.

Hat ország 20 magyar borászának mintegy 100 borát kóstolhatják az érdeklődők a Határon túli magyar borászok a Pesti Vigadóban elnevezésű rendezvényen pénteken.

A közönség nagyszabású sétálókóstolón ismerheti meg a környező országok magyar pincészeteinek borait; a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről, Drávaszögből és Muravidékről érkező borászok számos meglepetéssel és élménnyel szolgálnak a látogatóknak – mondta el az MTI-nek Csíki Sándor gasztronómiai szakíró, a rendezvény szervezője.

Mint hozzátette, az érdeklődők mesterkurzuson is megismerkedhetnek a határon túli történelmi magyar borvidékekkel. A mai Szerbia, Horvátország és Szlovénia borainak világába Sagmeister Ernő vezeti be a résztvevőket, a Felvidék és Kárpátalja borairól Geönczeöl Attila tart előadást, Balla Géza mesterkurzusának témája pedig Erdély és Partium borai.

A Délvidékről (Szerbia) a Maurer Borászat (Hajdújárás), a Nagy-Sagmeister Borászat (Magyarkanizsa) és a DiBonis (Szabadka) érkezik, a Drávaszögből (Horvátország) a Kollár Pincészet (Csúza), a Pinkert pincészet (Csúza) és a Szabó Pincészet (Karancs) tételei lesznek kóstolhatók, a Partiumból (Románia) pedig a Balla Géza Pincészet (Ópálos), a Kárásztelki Pezsgőpincészet (Kárásztelek) és a Nachbil (Krasznabéltek) állít ki.

A Felvidéket (Szlovákia) Bott Frigyes (Muzsla), a BurdaVin (Garamkövesd), a Drozdik Pincészet (Párkány), a Geönczeöl Pince (Garamkövesd), a H&V Pincészet (Muzsla), a Hengerics Pincészet (Garamkövesd), a Kasnyik Pincészet (Kürt), a Mátyás Pincészet (Kisújfalu), a Strekov1075 (Kürt) és a Zsigmond Pincészet (Ipolynyék) képviseli, míg Kárpátaljáról (Ukrajna) Orosz Ruszlán Pincészete (Dercen), a Muraközből (Szlovénia) pedig a Rozsman Borház (Lendva) érkezik a pénteki kóstolóra.

Ha fehérebb fogakat szeretnénk, nem kell feltétlenül drága kezelésekre költenünk – otthon is kipróbálhatunk néhány olyan dolgot, amikkel természetes anyagok segítségével világosíthatunk a mosolyunkon néhány árnyalatot.

A fogaink sok mindentől elszíneződhetnek. Tea, kávé, vörösbor, dohányzás, bizonyos ételek fogyasztása – de egyes gyógyszerek, és a öregedés is okozhat ilyesmit. Ilyenkor érdemes kipróbálni az alábbi praktikákat.

Kókuszolaj
Antibakteriális hatású, és segít feloldani a plakkokat. Egy evőkanál kókuszolajjal mossunk fogat/öblögessünk nagyjából öt percen keresztül. Ezt érdemes naponta megcsinálni néhány héten át.

Banánhéj
Sok benne a magnézium, a mangán és a kálium, ami segít eltávolítani a fogakról a lerakódásokat. Egy kisebb darab banánhéjjal (a gyümölcs ne legyen túlérett) dörzsöljük a fogsorunkat nagyjából két percig, majd mossuk fogat a szokásos módon. Hetente egyszer ismételjük.

Kurkuma
Összehúzó hatású, így segíthet gátolni az ínyvérzést, és gyengéden polírozza is a fogakat. Két rész kurkumát keverjünk össze egy rész sütőporral és egy rész olívaolajjal, majd mossuk fogat a keverékkel két percen át. Utána alaposan öblítsük ki a szánkat. Ezt a módszert legfeljebb hetente egyszer alkalmazzuk.

Szódabikarbóna és só
Fél teáskanál sót és fél teáskanál szódabikarbónát keverjünk össze, majd a mártsuk bele a megnedvesített fogkefénket, és sikáljuk a fogunkat két percig. A két anyag vízzel keverve halványítja a foltokat – hetente csak egyszer alkalmazzuk.

Aktív szén
Nagyon hatékonyan oldja a lerakódásokat. A megnedvesített fogkefénket mártsuk aktív szénbe, és dörzsöljük át vele a fogakat. Hagyjuk hatni három percig, majd öblítsük ki a szánkat. Heti egy-két alkalommal érdemes elvégezni.

Almaecet
Antibakteriális hatású, és segít megakadályozni a lepedékesedést. Öblögessünk minden reggel egy rész almaecet és két rész víz elegyével.

Moszul ostromának kezdete óta először küldött üzenetet a nyilvánosságnak az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi, aki bízik a dzsihadisták győzelmében, ha hinni lehet annak a hangfelvételnek a hitelességében, amelyet csütörtökön tett közzé a terrorszervezethez köthető al-Furkán nevű csatorna.

A hangfelvételen az állítólagos Bagdadi azt fejtegeti, hogy ez totális háború, és a “nagy dzsihád”, melyet az Iszlám Állam vív, csak erősíti azt a hitet és meggyőződést, hogy “ha Isten is úgy akarja”, akkor mindez csak a győzelem előjátéka.

Irak Ninive kormányzóságának lakóit az üzenet arra szólítja fel, hogy vegyék fel a harcot “Isten ellenségei” ellen, az öngyilkos harcosoknak pedig megparancsolja, hogy “változtassák nappallá a hitetlenek éjszakáit, pusztítsanak országaikban, hogy patakokban folyjon a vérük”.

Abu Bakr al-Bagdadi több mint egy éve nem hallatott már magáról. Nem tudni pontosan, hol tartózkodik, sem azt, hogy egészséges vagy megsebesült.

Az iraki kormányerők és a velük szövetséges milíciák október 17-én indították meg a támadást az Iszlám Állam iraki fellegvára, Moszul ellen, melyet 2014-ben rohantak le a szélsőségesek, és ahol Bagdadi nem sokkal később kikiáltotta az Iszlám Állam “kalifátusát”. Az iraki erők a hadművelet megindítása óta már elérték Moszul külvárosait.

Amerikai becslések szerint 3-5 ezer szélsőséges fegyveres lehet a városban, miközben Bagdad 25 ezer embert mozgósított Moszul visszafoglalására, és a kormányerők az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció légierejének támogatását is élvezik.

Nagyszabású restaurálási munkák folynak a jeruzsálemi Szent Sír-templomban, ahol a kereszténység legszentebb helye, Jézus Krisztus vélt temetkezési helye található. A sírt írásos emlékek szerint legalább 1555 óta nem nyitották fel.

Több száz év után először felnyitották a Jézus sírja fölött elhelyezett márványlapot a sír fölé emelt szentély restaurálása során – közölte vasárnap a Háárec című izraeli újság honlapja.

A tizenhatodik században márványlapokkal fedték le azokat a köveket, amelyekre a hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban elhelyezték, majd ezen márványkő köré a tizenkilencedik század elején több méter magas márványból szentélyt építettek.

A sírhelyet fedő márványlapokat szerdán elmozdították, hogy felnyissák és megvizsgálják a kereszténység legszentebb helyét, valamint felújítsák Jeruzsálem óvárosában a Szent Sír bazilikának ezt a részét, a mintegy kétszáz éves, és már összeomlás fenyegette építményt.

Az elmozdítás után a márványlap alatt régi kötőanyagokat találtak, valamint egy régebbi, a keresztesek idejéből származó, tizenkettedik századi márványlapot a kereszt jelével.

Csütörtökön a görög szakemberek eljutottak a szikla szintjéig, amelyen a hagyomány szerint Jézus Krisztus teste volt.

A restaurálási munkálatok május végén kezdődtek meg, miután történelmi egyezség született a görög ortodoxok, az örmény egyház, és a római katolikus ferences rend között a közösen elvégzendő helyreállításról, amelyet a görög kormány és magánadományok, köztük Jordánia királya is pénzzel támogatott.

A márványszentélyt legutóbb 1947-ben erősítették meg kívülről vasgerendákkal, mert több kisebb földrengés nyomán már akkor olyan rossz állapotban volt, hogy összedőlésétől tartottak, de a belsejében akkor nem végeztek felújítást.
A szentély mostanára annyira veszélyessé vált, hogy másfél évvel ezelőtt a rendőrség néhány órára lezárta a zarándokok elől, ami hatalmas felháborodást okozott a keresztény egyházak körében, mert a rendőrség előzetes értesítés és tanácskozás nélkül döntött a szerinte látogathatatlanná vált építmény lezárása mellett. Azonban ez az esemény fél évvel ezelőtt létrehozta az összefogást a felújításról a különböző keresztény egyházak között.

Az egyezmény értelmében az athéni Nemzeti Műszaki Egyetem felelős a munkálatokért, amelyeket a görög ortodox pátriárka és a római katolikus egyházhoz tartozó Szentföld őrzői rend képviselői felügyelnek.
A restaurálás során felújítanak minden vascsövet, titánrudakat helyeznek a kövekbe és különleges anyagokat fecskendeznek a sziklába megerősítése érdekében. A szentély egyes részeit elszállítják, majd felújítva építik vissza.

A munkafolyamatokat rögzítik is, dokumentumfilm készül a restaurálásról, és várhatóan az első eredményekről már november közepén beszámolnak.

A Jeruzsálemben tartózkodó Lupták György evangélikus esperes az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában elmondta: a sír a felújítás alatt is látogatható. Az ígéretek szerint a jövő évre befejeződnek a restaurálási munkálatok.

Idén ősszel összesen 400 hektárnyi terület újraerdősítését tervezik a megyében – adta hírül a goloskarpat.info.

Az elmúlt két hónap alatt sikerült a tervbe vett terület 93%-át beültetni facsemetékkel. Az erdősítéshez fenyő, bükk, juhar és tölgycsemetéket használtak.

A fatelepítési folyamat nagy része tavasszal történik, de a szakértők szerint vidékünk domborzata és éghajlata lehetővé teszi az őszi ültetést is.

Kárpátalja.ma

Az Oroszországi Tudományos Akadémia külföldi tagjává választották hat másik Nobel-díjassal együtt Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert és nemzetbiztonsági tanácsadót – közölték a hétvégén orosz lapok.

Az indoklás szerint a 93 éves Kissinger a globális problémák kutatásában elért eredményeivel érdemelte ki az akadémiai tagságot. A hírneves külpolitikai szakértő, aki Richard Nixon és Gerald Ford amerikai elnök kormányzása idején volt a washingtoni diplomáciai tárca vezetője (1973-1977) és a Fehér Ház nemzetközi tanácsadója (1969-1975), 1973-ban, a vietnami háborút lezárását célzó párizsi megállapodás tető alá hozásáért kapta meg a Nobel-békedíjat, vitatott körülmények között.

Pályafutása során Henry Kissinger, aki egyebek között a szovjet-amerikai enyhülés egyik kezdeményezője volt, több politikatörténeti és külpolitikai tanulmány- és memoárkötetet jelentetett meg.

A világ Nobel-díjasai közül még Serge Haroche francia és Martinus Veltman holland fizikus, Roger Kornberg amerikai, Jean-Pierre Sauvage francia és Dan Sehtman izraeli kémikus, valamint Kenneth Arrow amerikai közgazdász lett az orosz akadémia külföldi tagja.

Az év eleje óta Ukrajnában csaknem félszáz iskolában tértek át az ebédfogyasztás és fizetés új nyilvántartási módszerére. A banki szolgáltatások használata a kárpátaljai iskolások között is egyre népszerűbb. Vidékünkön eddig nyolc iskolában használják a PrivatBank speciális programját, az úgynevezett „Étkezési kártyát” – írja a vynohradivnews.in.ua.

Ez a lehetőség a diákok és szüleik számára is több előnnyel jár: az ebéd bankkártyás fizetése által a gyermek költekezése szülői ellenőrzés alá kerül. Ezáltal könnyebben odafigyelhetnek az egészséges táplálkozásra, s elkerülhetik, hogy alkoholt vagy cigarettát vásároljanak a fiatalok. A szülők a kártya használatáról értesítést kapnak SMS-ben.

A kártyával, amelyet minden 6 és 17 év közötti gyermek ingyen kap meg, a diák önállóan tud elszámolni az iskolai étkezdében.

Az iskolák szintén jól járnak: javul az intézmény besorolása, az étkezde vagy a büfé dolgozói nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a pénzzel, s ezáltal kiküszöbölhetőek a pénzelszámolással való visszaélések. További előny lehet a gyorsabb kiszolgálás.

Kárpátalja.ma

Itthon tavaly mintegy ezer hepatitis-A megbetegedés vált ismertté. Az elmúlt hetekben a Gödöllőn megfertőződött körülbelül 30 gyerekből 17-en kerültek kórházba. A hepatitis-A, vagyis a fertőző májgyulladás A-vírusának fertőzése meglehetősen gyorsan terjed, és már nem tartozik az egzotikus betegségek közé.

Csehország déli részét, Morvaországot az elmúlt 25 év legnagyobb hepatitis-A járványa sújtja, amelyben idén ősszel már legalább 151 ember betegedett meg. A cseh egészségügyi hatóságok 600 embert már beoltottak a fertőzés ellen, és szigorú járványmegelőző intézkedéseket vezettek be.

Az elmúlt másfél hónapban fertőző májgyulladást okozó hepatitis-A járványok söpörtek végig a régió országaiban és Magyarországon is.

Dr. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában hangsúlyozta: a hepatitis-A már nem egzotikus vírusfertőzés. A vírus leginkább rossz higiénés viszonyok között fertőz.

A betegség fekál-orális úton terjed, ami azt jelenti, hogy egy nem megfelelő kézmosás, kilincsmegfogás után is elkapható, illetve széklettel szennyezett víz is fertőzhet.

Nagyon könnyen elkapható a betegség akkor is, ha olyan, nem megfelelően megmosott gyümölcsöt eszünk, amelyet trágyázott földeken termesztettek. Ez a szakember szerint leginkább a kismagvas gyümölcsökre, például az eperre vonatkozik.

Már nagyon kevés vírus fertőzhet, és a vírus nagyon ellenálló, ezért rendkívül fontos betartani a higiéniás követelményeket: a rendszeres kézmosást, a zöldségek, gyümölcsök megmosását, hívta fel a figyelmet az egyetemi docens.

Dr. Jakab Ferenc elmondta azt is, hogy a vírusfertőzés nagy százalékban tünetmentesen lezajlik. Kisebb arányban produkál tüneteket: étvágytalanságot, hányingert, hányást, hasi fájdalmat, lázat, valamint megváltozik a széklet és a vizelet színe, bizonyos esetekben a bőr sárgás elszíneződése látható.

A betegség gyógyításával kapcsolatban Dr. Jakab Ferenc azt mondta: jelenleg csak tüneti kezelés érhető el. Nagyon fontosnak tartja a vakcinázási program tömegesebb beindítását, hiszen a fertőzés ellen 1995 óta rendelkezésre áll hatékony vakcina, az átoltottság azonban Magyarországon is nagyon alacsony.

A hepatitis-A elleni vakcina nem szerepel a kötelező védőoltások között. A védőoltás háziorvostól, gyermekorvostól kérhető.

Olaszországban a költségvetési hiány és az illegális bevándorlás is problémát jelent, Magyarország mindkettővel szemben meg tudja védeni magát – közölte a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap az MTI-vel.

Szijjártó Péter közleményében arra reagált, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnök előző nap, a december 4-i alkotmányos népszavazás előtti kampányrendezvényen kijelentette: amikor a magyar miniszterelnök azt mondja, a probléma Olaszország, emlékeztetné Orbán Viktort és minden országot, amely “a miénktől különböző történelemből érkezik”, hogy Olaszország nem csak nettó hozzájáruló az Európai Unióban, hanem azon országok közé tartozik, amelyek felléptek a szabadság garantálásáért azoknak, akik ezt a szabadságot elvesztették. Renzi azt mondta: “Mossák ki a szájukat, mielőtt szájukra veszik Olaszországot!”

A magyar külgazdasági és külügyminiszter közleményében azt írta: “megértjük Matteo Renzi nyugtalanságát”, hiszen Olaszországban a költségvetési hiány és az illegális bevándorlás is problémát jelent. “Magyarország mindkettővel szemben meg tudja védeni magát, de el kell ismernünk, ez valóban nem könnyű feladat.”

Szijjártó Péter arra emlékeztette az olasz miniszterelnököt, hogy “a magyar szabadságharcos nemzet, és a magyar a szabadságharcai során leginkább a másik magyarra számíthatott, nem másra”.

A magyaroknak nem kell könyöradomány az olaszoktól – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az uniós források megkötött szerződések alapján érkeznek Magyarországra, cserébe Magyarország megnyitotta a piacait, sokat keresnek itt például olasz vállalatok is.

Magyarország Olaszországtól sem kér mást, csak azt, hogy tartsa be az európai megállapodásokat, védje meg az európai határokat az illegális bevándorlással szemben – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

Több tucatnyian meghaltak és csaknem negyvenen megsebesültek a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció légicsapásaiban Jemen nyugati részén, egy biztonsági komplexum területén – közölte vasárnap egy regionális tisztségviselő. Szavait hozzátartozók és kórházi források is megerősítették.

A légi támadást a síita húszi lázadók ellenőrzése alatt álló el-Hudejda vörös-tengeri kikötőváros közelében hajtották végre szombat este. Egy szemtanú a Reuters brit hírügynökségnek elmondta, hogy a biztonsági épületegyüttesnek részét képezi egy börtön is, amely az egyik légicsapástól szinte teljesen megsemmisült, és az áldozatok többsége is a rabok közül került ki.

Az arab koalíció erői már tavaly március óta harcolnak az Irán támogatását élvező síita húszi lázadók ellen, hogy helyreállítsák Abed Rabbó Manszúr Hádi nemzetközileg elismert elnök hatalmát.

Hádi szombaton elutasította az ENSZ újabb békejavaslatát a jemeni konfliktus rendezésére, mondván, hogy az csak még több háborúhoz és pusztításhoz vezetne. A jemeni elnök szerint a világszervezet által indítványozott megállapodás a lázadókat jutalmazná és a jemeni népet és törvényességet büntetné – jelentette a Saba kormányzati ellenőrzés alatt álló hírügynökség.

A javaslat értelmében a húszi lázadókat bevonnák a jövőben megalakuló egységkormányba, korlátoznák a jemeni elnök hatalmát, cserébe pedig a lázadók kivonulnának az általuk elfoglalt nagyvárosokból.

Díjat nyert az intelligens robotok idei világbajnokságán egy magyar fejlesztésű mentőrobot. A Rescue Robotics gépe kutatás közben a beomlott épületek alaprajzát is összeállítja.

Az intelligens robotok 2016-os világversenyén speciális akadálypályán versenyeztek az életmentő robotok. A kiváló helyezést elért magyar konstrukciót az M1 Minden tudás műsora mutatta be.

Az 1995-ös nagy japán földrengés idején merült fel először, hogy a túlélők felkutatásában nagy hasznát vehetnék a robotoknak. Azóta jelentős fejlesztések történtek a területen.

Ezeknek a gépeknek minden körülmény között helyt kell állniuk: a való életben és a versenypályán egyaránt.

Ennek tudatában tervezte a Magyar Rescube Robotics azt a robotot, amely elnyerte az idei RoboCup konstrukciós díját, kategóriájában a kilencedik helyezést és a kültéri robotok közül a legjobbnak bizonyult.

A Rescue futamon húsz feladat közül tizenöttel kellett megbirkóznia.

Voltak ügyességi feladatok, például ajtónyitás, de szűk helyekre is be kellett férkőzniük, továbbá lépcsőt mászniuk a gépeknek.

Az alkotók szerint a romokon és különböző akadályokon való áthaladás a legnagyobb kihívás.

A hazai fejlesztők a többi csapattal ellentétben nem lánctalpat, hanem szivacsborítású kerekeket használnak.

„Ez az újítás súlyba nagyon sokat hoz. Egy lánctalpas robot 100-150 akár 200 kiló is lehet, míg ez a robot 20-25 kiló” – mondta el Borvendég Mátyás, a csapat egyik fejlesztője.

További újítás, hogy a robot váza elcsavarható. Ez olyan felfekvést biztosít, amely megakadályozza, hogy az eszköz kerekei elemelkedjenek a földtől.

Ez némiképp segíti az irányító személy, amúgy cseppet sem egyszerű dolgát.

A robot irányításához egy ember szükséges, a képernyőn rendelkezésre áll a lehető legtöbb információ, hogy a robotot távolról irányítani tudják.

A gép fontos egysége a robotkar. A robotkar elején helyezték el a megfogót, fölötte kamerákat, két darab szervó motort, amivel a robotkar hosszát tudják állítani, ezenkívül a kültéri feladatokhoz egy GPS-vevőt.

A robot oldalán több kamera figyeli, hogy mi történik a kerekek alatt.

Továbbá helyet kapott egy szén-dioxid érzékelő, amely a romok alatt fekvő túlélők felkutatását is segítheti.

A roboton LIDAR-ja azaz lézeres radarja felméri az objektumok távolságát a robottól, amit másodpercenként többször is elvégez.

Ezzel érzékeli maga körül a tárgyak helyzetét, és ahogy halad, a pillanatfelvételek egymásra illesztésével előállít egy alaprajzot, magyarán a robot végül egy felülnézeti metszetet tud mutatni a helyszínről a személyzetnek.

A gép kamerája felismeri a különböző jelöléseket, így a mentést végző személyek azt is megtudhatják, hogy a területen pontosan hol található gázpalack, vegyi anyag, egyéb potenciális veszélyforrás, esetleg túlélő.