Air Power Blog

Vannak helyzetek, amikor meg kell állni egy kicsit. Aztán persze ismét összeszedjük magunkat, és folytatjuk a menetelést, mert egyszerűen így kell lennie. A hónap kétharmadánál ugyan, de induljon az októberi hírbejegyzés egy mai, még szinte forró - és persze szerencsés - felvétellel, a szolnokiak körös-hegyi éjszakai lövészetéről.

Zord

Az éjjel elvesztettük Kővári Laci barátunkat, a magyar katonai repülő szakújságírás meghatározó alakját. Mondhatjuk azt is, hogy az "alapját". Hiszen rengetegen köszönhetik neki a témával kapcsolatos ismereteiket, "légierő univerzumukat" úgy idehaza, mint a határainkon túl. Sokan azt az indíttatást is, hogy elköteleződtek, s a hivatás, a szolgálat útjára léptek. Bármilyen formában is, de a közösség tagjaivá lettek, mert "stonefort" Top Gunban, majd az Aranysasban, illetve a blogján megjelent írásai hatottak rájuk.  

Eddig, igencsak kurtán az alapvető tények.

Nekem Laci ennél sokkal többet jelent. Nevelőtanár és barát egyben. Aki 1995-ös megismerkedésünkkor (a Gripen talán első hazai sajtótájékoztóján) kézen fogta a 19 éves vitorlázórepülőt, újságíró gyakornokot és behúzott a légierő lenyűgöző, persze bosszantó dolgoktól sem mentes világába. A PG, majd az ACE gyakorlott, sokat látott repülőműszakija ettől az első perctől kezdve plántálta belém az alapvetéseket: hogy keresztül-kasul olvasni kell a nemzetközi szakirodalmat, de minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a "vas" és az azt üzemeltetők közelébe jusson az ember, beszéljen velük és persze fotózza őket - már ha hitelesen és persze kritikusan akar írni róluk.

Ahogy érdemes.

Mert mérés mérők és külső referencia nélkül nincs. Az, hogy hol tartunk idehaza, csak akkor érthető meg, ha tudjuk, hol jár a világ. A hazafiak, mint Laci, ilyenek. Sosem köldöknézegetők.

Ha megállok és visszanézek, tulajdonképpen az olthatatlan légierő-tudásszomj csillapításának reménytelen, de mégis folytonos kísérletében élte az életét, erre nevelte olvasóit, s - a világ legszerencsésebbjeinek egyikeként személyesen, barátként - engem is. S ezt nem csak a rendszerváltás után, a megnyílt laktanyakapuk világában vallotta és tette, hanem korábban is, amikor ezt még nagyon nem díjazták. A kommunista rezsim utolsó rúgkapálásainak egyikével őt és társait is meghurcolta "túlzott" lelkesedésükért.

Meddig mész el azért, ami érdekel? - ez a kérdés mindig itt lebeg ebben szférában. Laci akkor és azóta is bizonyította, hogy ameddig csak lehet, el kell menni. Legyen az báziskerítés, a hatalommal felruházott bunkó, katonai ügyész, öltönyös-nyakkendős politikusbűnöző, vagy a beszólogató névtelen kommentelők, karosszék-generálisok siserehada. Meg persze a prózaibb dolgok: az átutazott éjszakák, majd a kialvatlanul végigfotózott nappalok, a "ridegen tartott" magyarnak jutó nyugat-európai szállások a milliárdos üzleteket hozó védelmi- és repülőgépipari kiállításokra tartva.

Ellenben Laci mellett sosem fogott el a csüggedés, humorával, szófaragásaival elütötte. Tréfát tudtunk csinálni mindenből Avianótól Le Bourget-en át Farnborough-ig, Kecskeméttől Szliácson át Aranyosgyéresig. Nem utolsó készség a könnyedség, ha nehézségekkel kell megküzdeni. 

Alig néhány órás a hír, hogy Laci nincs már velünk. Rengeteg az emlék, a gondolat, néha feltolulnak és kibuggyannak az érzelmek is, de egyúttal nincsenek is szavak erre a tragédiára. Mégis kötelesség kipréselni őket most, s aztán, ahogy majd szelídebben jönnek elő, elmondanunk egymásnak. Emlékezni Lacira, s büszkének lenni arra, hogy itt él bennünk. Mert ha tudunk róla, ha nem, ha elismerjük, ha nem, itt van a közösségünk minden tagjában. 

Ezért örök hála és köszönet illessen!

Őszinte részvétem a gyászoló családnak! Köszönöm az együtt töltött órákat, hogy számtalanszor élvezhettem vendégszereteteket és élhettem azzal vissza "repüléstudományi konferenciáink" alkalmával.

Most pedig - és meggyőződésem, hogy ezzel teszek Laci kedvére -, összeszedem a cuccom. Indulok fotózni a Bakonyba. Esik az eső, de úgy hírlik, hogy van "vas" a levegőben. Lehet hogy "plasztik fantasztik", mindegy. Légierős vagy légierőlködős, de megcsípjük!   

Zord

A győri Arrabona lérak ezred nyílt napján elültették a fegyvernem kezdődő modernizációjának fáját. Az alakulatra jellemző nyílt és színvonalas kommunikációt egy újabb, magas szintű intellektusra, kulturális igényre utaló gesztussal sikerült megtoldani.

Vörös juharra esett a választás, a légvédelmi tüzérek lángvörös (ahogy ők mondják: skarlátpiros) barettjére utalva...

...emléktábla hirdeti a történelmi folyamatok kezdetét.

Persze lencsevégre kellett kerülnie a Kub rendszerbe állításának 45. évfordulójára nemrégiben állított emlékműnek is, a parancsnoki épület bejárata mellett. 

A rendszer mára (jelentősebb célsűrűség, illetve elektronikai hadviselési viszonyok közepette történő alkalmazás esetén) teljesen elavult ugyan, de 3M9 rakétatípusa (az emlékmű egy M3 változatú gyakorlóból készült) mestermű. Menethajtóművének működési elve (a környező atmoszféra oxigénjét is felhasználó, szilárd hajtóanyagú torlósugárhajtómű) pedig olyannyira előremutatónak bizonyult, hogy egy 21.századi kiadásban, más feladatkörben, hamarosan visszatér a honvédségbe is...  

Zord 

Vannak "kézenfekvő", nagy múltra visszatekintő rendezvények, melyekre ilyen vagy olyan, leginkább megmagyarázhatatlan okból nem jut el az ember. Vasárnapig én is így voltam a börgöndi repülőnappal. Most először sikerült ott lennem, és nagyon nem bántam meg. A számomra oly kedves honvédségi technikákat például olyan közelről, olyan kedvező feltételek között fotózhattam meg, melyek még a haderő rendezvényeire időnként biztosított hozzáférések alkalmával is igen ritkán adódnak.

 Az MN/honvédség könnyűhelikoptereinek egykori bázisához illő volt a felhozatal.

Gesztus a 701-es jobb üléséről.

Évek teltek el a típus érkezése óta, de most sikerült először...

...tökéletesnek nevezhető körülmények között fotót készíteni Z-242L-ről (az ehhez közelítőt is csak szpottingból)

Ejézni indul a Mi-17-es, a Li-2-es utasrepülésre készülődik.

Felszálláshoz gurul a Podva és a Kánya.

A sokszor látott Gripen demóhoz is sokkal közelebb kerülhet itt az ember, mint Kecskeméten.

Modernizációra készen.

"Fekete vagy csillog". Remélhetőleg a Komo-Sky Team Delfinje is hamarosan autentikus magyar színeket kap.

A házigazda műrepülés...

...és alacsony áthúzás közben.

Zord

A Covid nyomán kicsit szerényebb felhozatallal rendezték meg az idei kielcei kiállítást, melyen a lengyel beszerzés két csapásiránya újfent megerősítést nyert.

A nyár messze legjelentősebb szárazföldi programbejelentése Lengyelország harckocsidöntése volt. A 250 darab M1A2 SEPv3 beszerzése az amerikai függőség tudatos elmélyítésének újabb példájaként illeszkedik az all in lengyel biztonságpolitikába.

Szakmai tartalom vonatkozásában persze mindig van mit tanulni. Az amerikai 34. Páncélos Ezred állományába tartozó, kiállított példányra felszerelték a Trophy aktív védelmi rendszer mokápját.

Ha a páncélos erők fejlesztése nem is a racionális német vonalon halad tovább, a Leopard 2 zászlóaljak még sokáig meghatározzák a fegyvernemet Lengyelországban. Ennek a realitásnak a jele az A4-esek modernizációja, a rendszerbe álló Leopard 2PL.

Lengyel ipari hozzájárulás az amerikai Patriot által elnyert Wisla programhoz: rakétaszállító-átrakó Jelcz teherautó és utánfutó. A háttérben lévő PAC-3-as konténerekkel megrakott indítót szintén Jelcz nyerges húzza.

A helikopterbeszerzésben még nem dőlt el a dominó, a különleges műveletiek szerény LM-Sikorsky/PZL MIelec Black Hawk beszerzését nem követte az általános célú gépek jelentősebb csomagja...

...így a szintén "helyi" Leonardo/PZL Swidnik még versenyben érezheti magát, a kiállított példány szerint ezúttal AW139-essel. 

A kiállítás egyik hazai újdonsága a tüzérségi felderítő Rosomak AWR (artyleryjski wóz rozpoznawczy) jármű volt...

...melynek fedélzeti műszerkészletét (PZOR) a 4 méteres teleszkópikus árbócra szerelt...

...SRC Inc. SR Hawk lokátor és Flir TacFlir 280-HD szenzortorony alkotja.

Zord

Vajon élettartamának második felében elérheti-e potenciális lehetőségeinek optimumát a magyar Gripen-fegyverrendszer? Erre vonatkozóan kaphattunk "materiális" utalást az elmúlt napokban. 

Zord

A szpotter élete nemcsak játék és mese. Egy-egy már-még ritka típus, változat, konfiguráció néha csúf tréfát űzve elkerüli a kamerát hosszú ideig. A jövő honvédségi rámpás gépét, számos földi statikus bemutató után csak most sikerült a levegőben is lencsevégre kapnia a LégierőBloggernek.

Röviddel felszállás után már sor került a nyitott rámpás áthúzásra.

A Brazil Légierő "new tactical standard" színei: European I Green (FS34092) és Mod Eagle Grey (FS36176).

PT-ZNG a harmadikként elkészült, első sorozatgyártott KC-390-es.

Ahogy szemből, alulról is szembeötlő - a sok minden mást is tartalmazó - főfutó gondolák mérete.

Szinte nincs olyan rálátási szög, amiből szemlélve ne lenne kísérteties a hasonlóság a C-17-essel.

A jobb szárny kilépőélének tövéhez közel látható a törzsön az APU.

Kis sebességű, nagy állásszögű áthúzás nyitott futóval és teljes mechanizációval.

Zord

Sok vita övezte annak idején a szállítógépek beszerzését. A haderőfejlesztés első fecskéi az elmúlt napokban visszahozták az árukat.

Kép a kimenekítés egyik pillanatáról kőevővel, menekültekkel, Airbussal...

...és a létrát se felejtsük ki :-)

Zord

A hétvégi kecskeméti rendezvény és persze kapcsolódó szakmai mozzanatok kapcsán érkezik rövidesen hazánkba az Embraer KC-390-es szállító-utántöltő gép egyik példánya (PT-ZNG).

Lisszaboni indulás.

Már Magyarország felett.

Zord

2021. augusztus 20. A honvédségi repülőeszközök mennyiségi mutatói kezdenek a helyükre kerülni - állapíthattuk meg az idei Szentistvánkor, melyet ezúttal "hátulnézetből", azaz a Gellért-hegyről követtünk végig.

Ilyen is ritkán adódik: nem is akármilyen földháttérben fotózva a Falcon és Gripen kísérői. A budai Palota és a Mátyás-templom, illetve a Hármashatár-hegy adja a díszletet.

Felfegyverzett H145M-ek a Szent István bazilikával.

16 forgószárnyú Budapest felett.

Mi-17 oldalra el, háttérben a János-hegy és a Tündér-szikla.

Infracsapdák a Duna felett.

Hat Zlín, elöl egy Ecureuil repül neki a zavarótöltetek füstjének, mely mögött felsejlik a Margit-híd budai hídfője.

A Gripen-Falcon 7X kötelék szétválása az Óbudai Erőművel ls Csillagheggyel.

Zord

Az augusztus 20-i parádéra gyakorolt tegnap este Szolnokon a helikopterbázis. Ezen a rendezvényen nem számít újdonságnak, de a ténylegesen ténykedő vagy aspiráló, pontosabban a feladatot rövidesen a nyakába kapó (sajtó)tiszteknek tanulságos lehet, hogy az alacsony napállás, azaz a későbbi vagy éppen korábbi időpont választása milyen pozitív hatással van a készíthető képek minőségére. Azaz a kommunikációs feladat végrehajtásának eredményességére. A késődélelőtt, délben, illetve koradélután megrendezett, vizualitásra erősen építő nyilvános események ezzel szemben rosszul szolgálják az ügyet. Arról nem is beszélve, hogy akkor elöljárónak, állománynak, vendégeknek, fotósoknak egyaránt nagyon melege is van, ami nem a jókedv, az elégedettség illetve az elkövetkező jó döntések előszobája...

A LégierőBlogger számára - és ezzel aligha van egyedül - az öt okostojás Tisza feletti megfüggése volt a fénypont, mely a gyaloghíd felől különösen hatásos látványt nyújtott.

Bukóforduló a gyaloghíd felett.

A hidak nívója alatti, a szemlélő számára föld- és vízháttérben zajló manőverek a hagyományos szolnoki parádék legértékesebb pillanatai.

Egy újabb bukóforduló közben a kabin árnyéka vetül az egyik forgószárnylapát alsó felületére. 

Mint a pesti gyakorláson is, a személyzet sárga mentőmellénye valósággal világít a kabinban. Vajon miből tevődik össze a magyar helikopterszemélyzetek új időkhöz szabott "harci" felszerelése (aminek a túlélőmellénye vélhetően nem ilyen színű)? 

Zord

Szerencsés napállásnál, az Országház északnyugati sarkától fotózta a szolnoki forgószárnyasok augusztus 20-i gyakorlását a LégierőBlogger, ami Budavár épületeinek "kompozícióba vételét" tette lehetővé :-)

A 11-es okostojás a Mátyás-templom tornyára "tűzve".

A 101-es mókuska  a Habsburg-kapuval és a Sándor-palota erkélyével.

Ritka összetétel: 334-es mihu a Sopron motorossal és az Európa rendezvényhajóval.

Szélesre véve a figurát.

Zord

Akár szimbólum is lehetne. A hál' Istennek így vagy úgy, de manapság létező forrásokból történik valami jó. Aztán meg az alapvető funkció vonatkozásában mégis sikerül el(...)ni. Nem kicsit, nagyon. Mint ezt az aprólékos, szorgos munkával makulátlanul felújított, ikonikus bakonyi megfigyelőtornyot, melynek a kilátóerkélyét "bekaszlizták". Értitek...a szabadság legalapvetőbb élményét , vagy legalábbis annak illúzióját adó panorámakilátás útjába rácsot :-(

Persze nézhetjük inkább a dolog másik oldalát. Legalább nem bontották le, mint a szintén hadtörténeti jelentőségű BARSz állomást nem messze ide...amúgy abból is jó kilátó válhatott volna, egy kis izgalmas, hidegháborús ízzel.

Csak egy kicsi hibádzik, de ha az a kicsi minden, akkor továbbra is ott maradunk, ahol a part szakad. Ugye ismerős, magyar testvérek?

Zord

Ma átadták a Zalaegerszegen épülő Rheinmetall Hungary harcjárműgyár próbapályájának első elemeit. Ez a nap is kellően bizonyította, hogy az ilyen eredmények széleskörű propagálására is a dinamikus rendezvények lennének a leghatékonyabbak.

Tatai Leopard 2A4 a 30 százalékos emelkedőn.

Gidrán, alias Ejder Yalcin a beton körpályán, szintén Tatáról.

A jó öreg BTR-80-as "ugrik" ki az egyelőre csak vízzel feltöltött sármedencéből.

Két pillantás...

...az Rheinmetall Off-road Tesztpálya jövőjébe...

...valamint a harcjárműgyár építkezésére jelen időben.

Zord

Megkezdődött a Spike irányított páncéltörő/precíziós tűztámogató rakétacsalád beszerzése a Magyar Honvédség számára.

A LégierőBlogger legutóbb egy szlovéniai gyakorlaton fotózhatott Spike indítást.

Az első magyar beszerzési csomag a Spike LR2 rakétáknak a Lynx gyalogsági harcjármű fegyverrendszerébe történő integrációs munkáit szolgálja.

Zord

Folyamatban van az első, Magyarországnak épülő Airbus Helicopters H225M közepes többfeladatú helikopter végszerelése. Ennek alkalmából látogatott el ma a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos vezette delegáció a gyártó franciaországi Marignane-ban lévő gyárába. Illő pillanat a LégierőBlogger századik hírbejegyzéséhez :-)

Zord

(trivia)

Mint azt az lhsn.hu jóvoltából pár napja tudhatjuk, sor került az első, függesztett fegyverzettel történő repülésekre a Multipurpose (MP) konfigurációban Szolnokra leszállított H145M HForce gépekkel. Mivel a képességkialakítás tekintetében egy repülés nem repülés, így a kíváncsiság a hír "harmadnapjára" a szolnoki tengelybe vitt. És lőn! 

A harmadik-negyedik fordulót lecsapva jön be a 13-as, a jobb felfüggesztőn a Nexter NC 621 20 milliméteres gépágyúkonténerrel, a bal oldalon pedig a 12 darab 70 milliméteres rakéta hordozására alkalmas Thales Belgium FZ231-es rakétakonténerrel. 

Ebből a szögből jól látszik a rakétakonténer, a túloldalon az ágyú is kikandikál, de az L3 Wescam MX-15-ös szenzortorony is ott van a többi "attribútummal" egyetemben.

Hi vagy lo? Jó kérdés a helikopterek harctéri alkalmazása szempontjából. (A 12-es "besunnyogós", nem standard bejövetele jó illusztrálja az utóbbit :-) Ha az ellenfél reguláris, organikus légvédelemmel rendelkezik, nem biztos, hogy opció a kézifegyvertűztől óvó magas profil. Újabb példa, hogy az afganisztáni, iraki okkupációs tapasztalatok nem, vagy csak részben relevánsak egy 21. századi "szimmetrikus" küzdelemben.

Zord

Magyarországon nem könnyű az agyunkat rászorítani, hogy egy repülő (e helyütt jobban mondva csapatrepülő) alakulatnak nem - mondjuk - kettő, abból egy üzemképes repülőeszköze van, hanem lehet akár sok is. Én a megboldogult szentkirályi "nyilvános kiképzési napok" óta nem láttam annyi honvédségi helikoptert "műveletben", mint ezekben a napokban Újdörögdön, ahol a különleges műveletiek kiszolgálásában vettek részt - úgy a képességet jelenleg biztosító szovjet gépek, mint a szerepüket lassan, részben átvevő H145M-ek. Bízzunk benne, hogy az immár újra megjelenő volumen (repülőeszköz harcérték) mellé a szubsztancia (ember, fegyverzet, rendszer, stb.) is mihamarabb felzárkózik, hogy a valós képesség testet ölthessen. 

Új és régi a Cseket-hegy alatti helikopterleszállókon.

A kicsit szélesebbre vett látószöggel készített képen a ma részt vett gépek szinte mindegyike látható.

Ez már a bemutató az elöljárónak a Romváros főutcáján. 

Ha a fedélzeti négycsövű 12,7mm-es géppuska, illetve a 80 milliméteres rakétakonténerek itt és általában hallgatásra is vannak kárhoztatva, a deszantkabinból azért lelkesen kelepel a PKM.

A mai napra rendelt technikai újdonság: Rover 6i. 

Lesugárzó 1. Távoli lövés, de a vett kép alapján ~a fotós irányába néz az MX-15. 

Lesugárzó 2. Itt mondjuk elég egyértelmű a Litening oldalra "kitekert" szenzortornya, ahogy az alacsony és közeli rácsapás közben a POI-t követni igyekezvén pedzegeti szögsebességi limitjeit :-)

És akkor térjünk vissza a Cseket-hegyhez. A bemutatót követően indul a 09-es haza Szolnokra...

...itt pedig az egyik "ISR" gép, a 10-es, a hegytetőn lévő bunkerrel a háttérben.

Indul a 720-as. A 24-esnek továbbra sem kell erőlködnie, ha vizuálisan erőt kell sugározni, de azért némi szubsztancia se ártana azokba a csövekbe, vagy csövek oda, ahol most nincsenek.  

És a klasszikus, amit nem lehet megunni. Távozóban a 704-es.

Zord 

Érkezik a Romváros főutcájára a szolnoki különleges műveleti csoportért egy szolnoki H145M.

Vonatkozó irodalom.

Zord

A Defender Europe 21 magyarországi algyakorlatait támogatni hazánkba települt amerikai 12. Helikopterdandár (12CAB) AH-64D Apache (Longbow) harci helikopterei Szolnokon, Taszáron és Jutason is megfordultak. Következzen az utóbbi helyszínen üzemeltetett FARP tevéknységének néhány jellemző pillanata.

Feltöltés és felfegyverzés egy képen: látszik a tankolócső, és a nyitott panelnél zajlik a 30 milliméteres "chain gun" lőszereinek málházása. A jobb szélen láthatóak a Hydra 70 nem irányított rakéták konténerei. Háttérben a csatár-hegyi kilátó.

Az Army Aviation (az amerikai szárazföldi erők csapatrepülő) katonái 70 milliméteres (gyakorló) rakétákkal.

Zord