Idén és jövőre 1500 milliárd forint juthat mezőgazdaság- és vidékfejlesztésre uniós forrásokból, magyar költségvetési társfinanszírozással - mondta a Portfolio gazdasági hírportál online konferenciáján Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára.
Nyár elején fog érkezni a "Mezőgazdaság digitális átállásához precíziós fejlesztések támogatása" című pályázat felhívás melynek keretében várhatóan mezőgazdasági termelők és termelői csoportok nyújthatnak majd be támogatási kérelmet, olyan tevékenységekre, amelyek elősegítik a digitális átállást.
{youtube}AL0pW3UtFtk{/youtube}
Márciustól ismét elérhető a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program, ahol nagy-, és középvállalkozások beruházásaihoz nyújt támogatást a Pénzügyminisztérium.
Hamarosan indul a "Külterületi helyi közutak fejlesztése" elnevezésű pályázat, amely keretében akár 300 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vidéki térségben működő önkormányzatok és önkormányzati társulások, 95 %-os támogatási intenzitással.
Várhatóan 2021 májusában jelenik meg a tojótyúk tartó telepek támogatására kiírt 2021-2027-es ciklushoz tartozó pályázat a Vidékfejlesztési Program keretében, ahol mezőgazdasági termelők pályázhatnak fejlesztésekre, 20 milliárd forintos elkülönített keretből.
Júniusban fog megjelenni a "Kertészet - Gomba előállító üzemek fejlesztésének támogatása" című pályázat, melynek keretében előreláthatólag mezőgazdasági termelők tudnak majd támogatási kérelmet benyújtani gombaházak felújítására, fejlesztésére. A pályázat keretösszege 20 milliárd Ft lesz.
Megjelent a „Mikro-, kis- és középvállalkozások egészségipari termékek gyártására irányuló fejlesztéseinek támogatása” című (GINOP-1.2.15-21 kódszámú) pályázat, amely keretében a fejlesztő vállalkozások 30 millió forinttól 2 milliárd forintig terjedő 80%-os támogatásra pályázhatnak.
Várhatóan 50 milliárd forintos kerettel érkezik 2021 májusában a Vidékfejlesztési Program keretében egy korábbi pályázat újranyitása a "Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása", ahol mezőgazdasági termelők 40-50% intenzitású támogatást nyerhetnek el.
Várhatóan idén júniusban jelenik meg a Vidékfejlesztési Program keretében a "Kertészeti üzemek megújítása" című pályázati felhívás. A pályázat keretösszege előreláthatólag 50 milliárd Ft lesz.
Tavasszal jelenik meg az "Élelmiszeripari üzemek fejlesztése" elnevezésű új VP pályázati felhívás. A pályázatban várhatóan az élelmiszerfeldolgozó üzemek és a borászati üzemek fejlesztése lesz támogatható. A pályázat tervezett keretösszege 50 milliárd Ft.
Magyarország az idén minden eddiginél nagyobb összeget fordít kutatás-fejlesztésre, innovációra a magyar költségvetésből.
Az NKFI Alap 2021. évi program-stratégiájáról tartott online sajtótájékoztatóján hétfőn Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: az idén több mint 182 milliárd forintra írnak ki kutatás-fejlesztési, innovációs pályázatot, ami 25 százalékkal több a tavalyi 145 milliárd forintnál.
Kifejtette, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által kezelt NKFI-Alapban 3 prioritást jelenítenek meg. A legnagyobb rész továbbra is a nemzeti kutatás területe lesz, emellett létrehoznak egy külön alaprészt az egészségügyi kutatásoknak, illetve egyet a védelmi kutatásokra. Ez utóbbiba nemcsak a hadsereggel kapcsolatos kutatások tartoznak, hanem a vírussal szembeni is – tette hozzá a miniszter.
Palkovics László kiemelte, hogy a gazdaság újraindításának eszközei között szerepel a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítése, felgyorsítása is. Megjegyezte, a kutatási terület a koronavírus megjelenése után azonnal javaslatokat tett, például a lélegeztetőgépek fejlesztésére, a vírusmatematikára, ezek eredményei már látszanak.
A miniszter szólt arról is, hogy a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított összegek nemzetgazdasági és vállalati szinten jóval hatékonyabbak, mint más típusú beruházásoknál. Példaként említette, hogy 1 forint beruházás a kutatás-fejlesztés-innovációba 5 forint megtérülést jelent.
Palkovics László elmondta, az elmúlt két évben külön hangsúlyt fektettek arra, hogy az alapkutatási eredmények megjelenjenek valamilyen formában a hasznosítás területén, például legyen belőle szabadalom, termék, startup vagy spinoff vállalkozás.
Hozzátette, ezt a hasznosulást támogatja a kooperatív doktori program, amely alapvetően természettudományi területen segíti a szakembereket. Ez a program rendkívül sikeres, 132 jelentkező volt az első meghirdetéskor, és több mint a felük bekerült a programba, amely jó a hallgatónak, a vállalatnak, ahol dolgozik, és az egyetemnek, ahol kutat.
A miniszter hangsúlyozta, Magyarország – hasonlóan a többi uniós tagállamhoz – olyan korszak előtt áll, amelyben a felsőoktatásra, oktatásra, kutatás-fejlesztésre soha nem látott összegeket fognak fordítani. Európai szinten a Horizont Europe kutatási program 100 milliárd euró összeget jelent, ebből a programból Magyarország lakosságarányosan szeretné elhozni a rájutó részt. Szeretnék, ha a magyar vállalatok, kutatóhelyek, egyetemek a mintegy 100 milliárd euró összeg 2 százalékát megkapnák.
Palkovics László elmondta, hogy kormánydöntés alapján különböző európai uniós alapokból és saját költségvetési forrásokból rekordösszeget fordít az ország a felsőoktatás fejlesztésére, példaként említette, hogy csak az újraindítási alapból ez 1500 milliárd forint feletti összeget jelent.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás-fejlesztési pályázatokon nyertes cégek ötszörös növekedést érhetnek el, hiszen a pályázat révén belső tanulási folyamatban vesznek részt, újfajta gondolkodásmódot alakítanak ki.
A tavalyi év egyik eredményének nevezte az elnök, hogy a rendelkezésre álló 145 milliárd forint forrást sikerült a piacba “pumpálni”, december 31-éig megérkezett minden szereplőhöz az az összeg, amelyet a magyar állam kutatás-fejlesztésre, innovációra szánt.
Birkner Zoltán kiemelte, hogy az idén egyensúly van a tudás létrehozása és az innovációs ökoszisztéma fejlesztésében, a kutatási és az innovációs alap egymást erősíti. Újdonság lesz, hogy német mintára a kutatási központ erősítésére önállóan is terveznek forrást szánni.
Az NKFIH elnöke szólt arról is, hogy a rendszerben már sok pályázó van, számuk az elmúlt három évben ötszörösére nőtt. A jövőben arra fókuszálnak, hogy megerősítsék a prototípustól a piaci termékig területet.
Továbbra is hangsúlyosan támogatják az alapkutatást, az alkalmazott kutatást, a magyar állam 39 milliárd forintot szán arra, hogy Magyarországon sok kutató legyen, és akarjanak a fiatalok ilyen életpályát is választani. Jelentős energiát fordítanak arra, hogy minden évben el tudják hozni a 90 milliárd forint direkt brüsszeli forrást a pályázók, ebben az évben is meghirdetik a vállalatoknak a piaci kutatás-fejlesztési-innovációs pályázatot, a kkv-startot, és a gyorsító sáv programot – ismertette Birkner Zoltán.
Forrás: MTI