Európai Unió : hírek magyarul

Az élelmiszerekből származó hulladékok 2030-ig történő megfelezése, a műanyagok lebomlására vonatkozó stratégia elfogadása, a városi hulladékok 65 százalékos újrahasznosítási arányának elérése és a szemétlerakókba kerülő hulladékok részarányának 10 százalékra való csökkentése 2030-ig. Íme körkörös gazdaságra való fokozatos áttérést megcélzó jogszabályi csomag néhány fontos célkitűzése.

Plenary sessions : The 29 November EU-Turkey summit, aimed at reinvigorating the partnership and finding common responses to refugee crisis and Syrian war was very timely, said most MEPs in Wednesday’s debate with Commission First Vice-President Frans Timmermans and Nicolas Schmit for the Council Presidency. However, in view of Turkey’s human rights and democracy record, many argued that EU funding for Turkey must be thoroughly scrutinised and questioned the decision to restart EU accession talks with it.

Source : © European Union, 2015 - EP

2015. december 2-án az Állandó Képviselők Bizottsága jóváhagyta az Európai Parlamenttel létrejött azon megállapodást, melynek tárgya a meglévő EURES hálózat újbóli létrehozása és átszervezése.

Az új EURES robusztusabb és korszerűbb lesz elődjénél, portálja pedig a legújabb informatikai technológiákon alapuló, mindenki által használható aktualizált mobilitási eszközként szolgál majd.

„Az EURES újbóli létrehozásáról szóló új rendelet jól példázza, hogy mennyire fontosnak tartjuk az uniós polgárok egyik alapvető szabadságát, nevezetesen a munkavállalók szabad mozgását. Az EURES új álláslehetőségeket teremt és ezáltal csökkenti a munkanélküliséget az Európai Unióban” – jelentette ki Nicolas Schmit munkaügyi, foglalkoztatási és a szociális és szolidáris gazdaságért felelős miniszter.

Az EURES célja

Az EURES arra irányul, hogy elősegítse a munkavállalók szabad mozgását az EU-ban, és ezáltal előmozdítsa az uniós munkaerőpiac integrációját. Az összes uniós polgár igénybe veheti az EURES szolgáltatásainak teljes skáláját, amelyek a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhetők.

A megújult EURES hálózat segíti a munkavállalókat a mobilitás akadályainak leküzdésében, EU-szerte növeli a munkavállalási lehetőségeket, és előmozdítja a munkahelyteremtést. Emellett a munkanélküliség csökkentéséhez is hozzájárul annak elősegítésével, hogy a munkaerőpiacon jobban megfeleljen egymásnak a kínálat és a kereslet.

Bővülő ügyfélkör

Annak érdekében, hogy az EURES a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújthassa a munkavállalóknak és a munkaadóknak, tagjainak és partnereinek köre kibővült. Immár magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatok is csatlakozhatnak a hálózathoz, álláshirdetéseik pedig megjelennek az internetes portálon, csakúgy, mint az állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetései. A profitorientált szervezeteknek a következő szolgáltatások mindegyikét nyújtaniuk kell: álláshirdetések; önéletrajzok feltöltése a portálra; támogatási szolgáltatások az álláskeresők és a munkaadók számára. Ettől a követelménytől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a szervezet igazolni tudja a nemzeti hatóságok számára, hogy nem képes a háromféle szolgáltatás mindegyikét nyújtani. A nonprofit szervezetek választhatnak a háromféle lehetőség közül. Az állami foglalkoztatási szolgálatok szintén mindhárom szolgáltatást biztosítani fogják, valamint azt is, hogy az informatikában kevésbé járatos személyek offline módon hozzáférjenek az információkhoz.

A hálózatban részt vesznek továbbá szakszervezetek, munkaadói szervezetek, valamint a munkaerőpiac egyéb érintett szereplői. A szociális partnerek nemcsak uniós, hanem tagállami és nemzetközi szinten is képviseltetik magukat.

Álláshirdetések, álláspályázatok és önéletrajzok közzététele

Az EURES portál minden nyilvánosan elérhető álláshirdetést, álláspályázatot és önéletrajzot közzétesz, növelve ezáltal a rendelkezésre álló információk átláthatóságát. Ebbe beletartoznak a munkavégzésnek minősülő szakmai gyakorlatokra és tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó hirdetések is.
A tagállamok a minőség biztosítása és a fiatalkorúak védelme céljából kizárhatják az EURES-ből az elsődlegesen képzési jellegű szakmai gyakorlatokat és tanulószerződéses gyakorlati képzéseket.

Országok között ingázó munkavállalók

Az EURES-nek fontos feladata az is, hogy célzott tájékoztatást és szolgáltatásokat nyújtson a két ország között ingázó munkavállalók és munkaadók számára a határokon átnyúló régiókban. A célzott támogatási struktúrák révén jobb szolgáltatások nyújthatók az országhatáron át ingázó munkavállalók számára, és ezáltal előmozdítható a mobilitás ezekben a több országra kiterjedő régiókban.

Magyarország is hamarosan eljárást indíthat a menekültáthelyezési program ellen az Európai Unió Bíróságán.

Optimistán értékelte a többi EU-intézménnyel folyó tárgyalások előrehaladását a légiutas-nyilvántartási irányelvről a téma európai parlamenti jelentéstevője, Timothy Kirkhope (brit, konzervatív), és elképzelhetőnek nevezte, hogy a jogszabály tartalmáról még az év végéig sikerül megállapodásra jutni.

A biztosok nem kelhetnek annak a kormánynak a védelmére, amely a kinevezésükre javaslatot tett. Többek között ezt válaszolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra a levélre, amelyben Navracsics Tibor kifogást emelt egy Magyarországot érintő európai polgári kezdeményezésnek a biztosi testület által távollétében történő elfogadása miatt.

Az EU Egységes Szanálási Mechanizmusa a tervek szerint, 2016. január 1-jén működésbe lép, amivel létrejön az európai bankunió második pillére.

Az Egységes Szanálási Alapba fizetendő hozzájárulásoknak az alapba való átutalásáról és közös felhasználásúvá tételéről szóló kormányközi megállapodást 2015. november 30-ára már elegendő számú tagállam ratifikálta.

Ezzel az alap működésbe léphet.

Egységes Szanálási Mechanizmus

Az Egységes Szanálási Mechanizmus célja a fizetésképtelenné vált bankok rendezett módon történő szanálásának biztosítása, az adófizetők pénzének igénybevétele nélkül. Ez – a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló uniós irányelvvel összhangban – a részvényesek és hitelezők általi feltőkésítés rendszeres alkalmazásával, illetve az Egységes Szanálási Alap esetleges igénybevételével történik majd.

Kormányközi megállapodás

Ahhoz, hogy a kormányközi megállapodás hatályba léphessen, a bankunióban részt vevő aláíró felek közül legalább annyinak meg kell erősítenie, amennyi az összesített súlyozott szavazatok 90%-át képviseli. A megállapodás a megerősítő okiratok letétbe helyezésének dátumát követő második hónap első napján lép hatályba.

A kormányközi megállapodást 2014 májusában kötötték, és az Egyesült Királyság és Svédország kivételével minden tagállam képviselői aláírták. Az aláíró felek szándéknyilatkozatot tettek, melyben kifejezték elkötelezettségüket, hogy időben befejezzék a ratifikációs folyamatot ahhoz, hogy az Egységes Szanálási Mechanizmus 2016. január 1-jén működésbe léphessen.

A kormányközi megállapodás kiegészíti az Egységes Szanálási Mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletet, amely létrehozza a kapcsolódó alapot és egy központi döntéshozó testület felállításáról is rendelkezik. Az Egységes Szanálási Alapot kizárólag a bankszektor által fizetett hozzájárulásokból fogják finanszírozni.

A Tanács 2013 decemberében úgy határozott, hogy a lehető legnagyobb mértékű jogbiztonság biztosítása érdekében kormányközi megállapodásban határozza meg az alapba fizetendő hozzájárulásoknak az alapba való átutalására és közös felhasználásúvá tételére vonatkozó szabályokat.

Azokra az országokra, amelyek aláírták ugyan a megállapodást, ám még nem tagjai a bankuniónak (vagyis az euróövezeten kívüli tagállamok), csak azt követően vonatkoznak majd a megállapodásból fakadó jogok és kötelezettségek, hogy csatlakoztak az egységes felügyeleti mechanizmushoz és az egységes szanálási mechanizmushoz.

Az egységes felügyeleti mechanizmus, azaz a bankunió első pillére, 2014. november 4-én jött létre.

Az alap

A kormányközi megállapodás értelmében az egységes szanálási alapot nyolcéves időszak alatt töltik fel, amelynek során el kell érni a részt vevő tagállamokban engedélyezett valamennyi hitelintézet biztosított betétállományának legalább 1 %-át kitevő célszintet. Becslések szerint ez mintegy 55 milliárd EUR összeget fog jelenteni.

A bankszektorból tagállami szinten beérkezett hozzájárulásokat átutalják az alapba, amely kezdetben az egyes szerződő felekhez rendelt részalapokból áll majd. Ezek a 8 éves átmeneti időszak folyamán fokozatosan összeolvadnak. A befizetett összegek közös felhasználásúvá tétele az első időszakban lesz a legnagyobb mértékű: az első évben azok 40%-át, a másodikban további 20%-át érinti majd, a további 6 év folyamán pedig folyamatosan egyenlő összegekkel emelkedik a nemzeti részalapok teljes megszűnéséig.

2015. december 2-én az EU Brüsszelben ünnepélyesen aláírta a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozó, Kolumbiával létrejött megállapodást. A megállapodást az Európai Unió nevében Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlás- és menekültügyi minisztere és egyben a Tanács elnöke, és Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos, Kolumbia részéről pedig Maria Angela Holguín külügyminiszter írta alá. 

Az aláírás Juan Manuel Santos kolumbiai elnök és Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő jelenlétében zajlott. 

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé Kolumbia területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére Kolumbia állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot. 

Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlás- és menekültügyi minisztere, a Tanács elnöke elmondta: elégedettséggel tölti el, hogy az Európai Unió aláírhatta ezt a megállapodást. „Ez a megállapodás közelebb hozza egymáshoz Kolumbia és az Unió polgárait, hiszen megkönnyíti az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét. Emellett előmozdítja a turizmust, és pozitív hatással lesz az EU és Kolumbia közötti gazdasági kapcsolatokra is.” 

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az Unió, illetve Kolumbia adott állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével. 

A megállapodás megkötéséről szóló határozat szövegét megküldik az Európai Parlamentnek, mivel a megkötéshez a Parlament egyetértése is szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. december 3-án megkezdődik.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok lesznek alkalmazandók.

Az Északi Áramlat gázvezeték tervezett kiterjesztésének az európai energia geopolitikára kifejtett potenciálisan káros hatásaira hívja fel az Európai Bizottság figyelmét az a levél, amit hét tagállam – köztük Magyarország – nevében küldött Maros Sefcovic energia unióért felelős alelnöknek a szlovák energiaügyi miniszter. A héten a V4-ek vezetői is levelet írnak energiatémában az Európai Tanács elnökének.

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette hétfőn azt az európai polgári kezdeményezést, amely a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás elindítására vonatkozó javaslat megtételére kéri fel a testületet Magyarországgal szemben az uniós alapértékek feltételezett súlyos megsértése miatt.

A mai csúcstalálkozót elsősorban azért hívtam össze, hogy döntést hozhassunk azokról az intézkedésekről, amelyeket az EU-nak és Törökországnak közösen kell végrehajtania a migrációs válság kezelése érdekében. A fő célunk az Európába tartó migránsáradat megfékezése. A hosszú hetek óta folyó áldozatos munkát és fárasztó tárgyalásokat követően olyan megállapodást sikerült letennünk az asztalra, amelyet a mai napon reményeim szerint valamennyi érintett fél el tud majd fogadni. 

A csúcstalálkozónak azonban egy tágabb dimenziója is van, nevezetesen az, hogy új lendületet adjunk az EU–Törökország kapcsolatoknak, a csatlakozási folyamatot is beleértve. Törökország kulcsfontosságú partnerünk a terrorizmus elleni küzdelemben. A szíriai helyzetet és természetesen a ciprusi kérdést illetően azonban javítani kell együttműködésünket. Az elmúlt napok eseményei geopolitikai és stratégiai együttműködésünk jelentőségére is rávilágítottak. 

De ne legyünk naivak! Törökország csak az egyik eleme a migrációs válság rendezésének. A megoldás legfontosabb összetevője az, hogy kötelességünknek tekintsük külső határaink védelmét, és mi magunk vállaljunk felelősséget érte. Egyetlen harmadik országra sem háríthatjuk át ezt a kötelezettséget. Újfent hangsúlyozom: külső határaink ellenőrzése nélkül a schengeni térség fel fog bomlani.

Jó napot kívánok. Nagyon köszönöm, hogy eljöttek. Üdvözlök mindenkit mai találkozónkon, különösképp vendégünket, Ahmet Davutoğlu miniszterelnök urat. Mielőtt a tárgyra térnék, engedjék meg, hogy külön köszöntsem két új kollégánkat, Beata Szydło lengyel és António Costa portugál miniszterelnököt. Serdecznie witamy ! Seja muito bem-vindo !  

Miniszterelnök úr, kedves kollégák! A mai nap nagy jelentőséggel bír az EU, és úgy hiszem, Törökország számára is. Ha maradéktalanul végrehajtjuk azt az ambiciózus megállapodást, melynek elfogadására ma összegyűltünk, elmondhatjuk majd, hogy 2015. november 29-e az EU–Törökország kapcsolatok egyik mérföldköve volt. 

Mai találkozónk legfontosabb célja a migrációs válság kezelése. 2015-ben mintegy 1,5 millióan lépték át jogosulatlanul az EU határát. A legtöbben Törökország felől érkeztek. Egyesek a háború és az üldöztetés elől menekülnek, mások egy jobb élet reményében keltek útra; néhányan pedig értékeink elpusztítására törekszenek. 

Nem azért vagyunk azonban ma itt, hogy az EU kiszervezze biztonsági és migrációs politikáját Törökországba. Nem is azért, hogy terheket rakjunk Törökországra; egy olyan országra, amely már tanúbizonyságot tett szolidaritásáról, amikor befogadott több mint 2 millió menekültet, és amely maga is nehézségekkel küzd e helyzet kezelésében. Azért vagyunk ma itt, hogy közösen adjunk választ ezekre a kihívásokra.  

Mi, azaz az Európai Unió, megerősítjük a menekülteknek nyújtott támogatásunkat Törökországban és a régióban, megfékezzük az irreguláris migrációt, dolgozni fogunk a visszaküldés kérdésén, fokozzuk a vízumliberalizáció támogatását és együtt felszámoljuk az embercsempészek bűnszövetkezeteit. Ezenfelül vállaljuk, hogy kivesszük a részünket kétoldalú kapcsolataink megerősítéséből.  

Mindezért cserébe elvárjuk, hogy azonnal és jelentősen csökkenjen az Európába érkező irreguláris migránsok száma. Azt várjuk, hogy az új török kormány is járuljon hozzá közös célunk, a kapcsolatok szorosabbra fűzése eléréséhez, mégpedig reformok bevezetésével, az emberi jogok és a sajtószabadság maradéktalan tiszteletben tartásával, valamint az elfogadott ütemtervek és referenciaértékek végrehajtásával, illetve teljesítésével.  

Összességében ez a találkozó nem csak a migrációs válság kezeléséről szól. A válság lehetőséget teremt: a mai napon pedig élünk azzal a lehetőséggel, hogy kapcsolatainkat közös érdekeinknek megfelelően elmélyítsük; hogy új lendületet adjunk kétoldalú kapcsolatainknak, ami mind Törökország, mind az EU javára válik majd. Döntést fogunk hozni arról, hogy rendszeres találkozókat tartunk majd, hogy párbeszédünket minden szinten intenzívebbé tegyük. Megállapodunk arról, hogy ambiciózusabbak leszünk a csatlakozási folyamatot illetően, és hogy együttműködünk a vízummentes beutazás lehetővé tétele érdekében, ugyanakkor fokozzuk együttműködésünket a terrorizmus elleni küzdelem, a kereskedelem, az energiaügy és a gazdasági kapcsolatok terén. 

Végül rá kell mutatnom arra is, hogy a migráció nem az egyetlen kérdés, amellyel foglalkoznunk kell. A közelmúltbeli fejlemények rámutattak arra, hogy továbbra is kiemelt feladatunk, hogy összehangoltan lépjünk fel Szíriában. A párizsi tragikus terrortámadások nyilvánvalóvá tették, hogy a terrorizmus elleni küzdelem új szakaszába kell lépnünk; ez pedig az EU és Törökország közös feladata lesz.  Ha nem találunk gyors és tartós megoldást a szíriai válságra, az emberek továbbra is menekülni fognak a háború elől. Engedjék meg, hogy kiemeljem: teljes mértékben támogatnunk kell a bécsi folyamatot. 

Miniszterelnök úr, még egyszer köszöntöm körünkben. Sok fontos kérdést kell megbeszélnünk.  

A Tanács 2015. október 26-án elfogadta a 2010/573/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/1925[1] tanácsi határozatot.

A tanácsi határozat 2016. október 31-ig meghosszabbítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és Grúzia csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

 [1] A határozatot 2015. október 27-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 281. 12. o.).

 * Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A legderűlátóbb forgatókönyv szerint lesz egy szilárd jogi kereteken nyugvó nemzetközi megállapodás, amelyet az amerikaiak kedvéért nem neveznek majd szerződésnek.

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a polgári kezdeményezést a hetes cikk szerinti eljárás megindításáról.

Az EU-török csúcs mellett Angela Merkel kezdeményezésére külön is egyeztetést tartott annak a nyolc tagállamnak a vezetője, amelyek a hírek szerint készek lehetnek a következő években több százezer törökországi szír és afgán menekült ideiglenes befogadására. A csoport igazából kilenc tagot számlál, de a francia elnök nem tudott részt venni a különtalálkozón.

A belga rendőrség vasárnap este lezárt egy utcát Molenbeekben. Úgy tudták, ott bujkál a párizsi terrortámadások szökésben lévő gyanúsítottja.

Magyarországra körülbelül 5,4 milliárd forint jut, ez egy vállalható összeg, mondta Orbán Viktor az EU–Törökország csúcstalálkozó után Brüsszelben.

Magyarország továbbra is határozottan elutasít minden kényszerbetelepítést, de egy esetleges EU-török támogatási programban kész megfizetni a részét – jelentette ki Orbán Viktor a vasárnapi brüsszeli EU-török csúcstalálkozó előtt.

Az EU állja a kiadások túlnyomó részét, ha önkéntes munkát végzünk egy másik országban.