Megállapíthatjuk, hogy a néhány hónappal ezelőtti helyzethez képest, amikor az EU-ellenes mozgalmak erősödőben voltak, mára megváltozott a politikai környezet. Kontinensünk aktuális fejleményei arra utalnak, hogy lassan fordulóponthoz érkezünk. Számos uniós országban csökken azon politikai pártok népszerűsége, amelyek EU-ellenes érzelmekre építve váltak erőssé. Az EU-ra az európaiak ismét egyre inkább megoldásként, és nem problémaként tekintenek. Az elmúlt hónapok súlyos próbatételei paradox módon a korábbinál jobban összekovácsoltak bennünket. Az, hogy meg tudtuk őrizni ezt az egységet, az Önök érdeme is. Ezt köszönöm Önöknek, ugyanakkor még többet kérek Önöktől. Pontosan az egységességünknek köszönhetjük, hogy ma sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint korábban, és friss optimizmussal tekinthetünk a jövőre.
Nem lehetünk azonban sem önelégültek, sem naivak. Be kell bizonyítanunk az emberek számára, hogy képesek vagyunk újból uralni olyan eseményeket, amelyek lesújtóak és olykor rémisztőek. Az elmúlt évben megállapodtunk abban, hogy az EU védelmezni fogja polgárait a biztonsági veszélyekkel, az illegális migrációval és a kontrollálatlan globalizációval szemben. Az Európai Tanács közelgő ülésén ezért előrelépést kell elérnünk e három kérdésben a szakpolitikai válaszintézkedések terén.
Először is, a biztonságot illetően: a terrorizmus továbbra is a legjelentősebb veszélyek egyike. A közelmúltban történt terrorista támadások a tagállamokban folyó radikalizáció új hullámát jelzik. Hadd legyek őszinte: a terrorizmus elleni küzdelemben az EU nem léphet a tagállamok helyébe, mivel a szakpolitikai válaszintézkedések elsősorban a nemzeti kormányoktól függenek. Az EU azonban segítséget nyújthat a tagállamoknak e küzdelem sikeres megvívásához. Az eddigiekben a külföldi terrorista harcosokkal és a visszatérő külföldi harcosokkal kapcsolatban értünk el eredményeket. Most az online ágazattal való együttműködés fokozása van soron. A terrorista propaganda a legnagyobb hatást a közzétételtől számított néhány órában fejti ki. Éppen ezért az online ágazatot olyan eszközök kifejlesztésére kell bátorítanunk, amelyek automatikusan észlelik és eltávolítják a terrorista anyagokat terjesztő, illetve erőszakra felbujtó tartalmakat.
Tekintve, hogy Európa biztonsága közös felelősségünk, szeretném, ha megállapodásra jutnánk arról, hogy a védelem területén állandó strukturált együttműködést kell indítani. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, Önöknek ambiciózus kötelezettségvállalásokat kell tenniük: olyan projektekre vonatkozóan, amelyek a védelmi képességeinket fejlesztik, és olyan nagyobb követelményeket támasztó feladatokra vonatkozóan is, mint a katonai műveletek. Az erre vonatkozó döntések nemcsak azt fogják demonstrálni, hogy eltökélt szándékunk többet beruházni Európa biztonságába és védelmébe, hanem azt is, hogy felelősséget vállalunk a transzatlanti kapcsolatokért akkor, amikor az Atlanti-óceán innenső partján erre minden korábbinál nagyobb szükség van. Minden tagállam számára biztosítani kell a részvétel lehetőségét az újonnan létrejövő védelmi együttműködésben, abból nem zárható ki egyetlen tagállam sem. Ez az együttműködés a legjobb példája lehet annak, hogy nem kívánjuk a „többsebességű” modellt előtérbe helyezni, éppen ellenkezőleg, olyan munkamódszert igyekszünk kialakítani, amelynek köszönhetően az egész Európai Unió képes lesz felvenni a „megfelelő” sebességet.
Másodsorban, az illegális migrációt illetően, meg kell vizsgálnunk a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalon kialakult helyzetet. Az elmúlt évhez képest 26%-kal emelkedett az Olaszországban illegálisan partra érkező, elsősorban gazdasági migránsok száma; körülbelül 1 900 ember vesztette életét a tengeren, az üzletszerű embercsempészet pedig új dimenziókat ölt. Az általunk meghozott döntések nyomán sikerült valamilyen mértékű operatív eredményt elérni, így kiképzést kapott a líbiai parti őrség, több mint 100 embercsempészt őrizetbe vettek és az embercsempészek több mint 400 hajóját megsemmisítették, illetve használatra alkalmatlanná tették. Mindez azonban nyilvánvalóan túl kevés, a magam részéről pedig nem tudnék érvet felhozni amellett, hogy miért ne nyújthatnánk nagyobb pénzügyi támogatást a líbiai parti őrség működéséhez. Hiszen az őrség szövetségesünk az embercsempészek elleni küzdelemben. Fel szeretném hívni a figyelmüket erre, mivel alacsonyabb szinten egyes tagállami képviselők nem hozták meg a szükséges döntéseket erre vonatkozóan.
Végezetül térjünk rá a kontrollálatlan globalizáció kérdésére. Annak érdekében, hogy meg tudjuk védeni a szabadkereskedelmi programunkat Európán belül, be kell bizonyítanunk, hogy meg tudjuk védeni Európát azokkal szemben, akik vissza akarnak élni a nyitottságunkkal. Ennek érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy a piacvédelmi eszközeink hatékonyak legyenek. Alaposan meg kell vitatnunk azt, hogy miként lehetne fokozni a kölcsönösséget, és hogyan lehetne átvizsgálni a tisztességtelen korlátozásokat előíró országokból érkező beruházásokat. Az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy meg tudjuk őket védeni a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.
Ami az ülés napirendjét illeti: a tanácskozások csütörtökön, 15.00 órakor az Európai Parlament elnökével, Antonio Tajanival tartandó szokásos véleménycserével kezdődnek. Ezután meghallgatjuk Joseph Muscat miniszterelnök beszámolóját az előző következtetések végrehajtásáról. Az első munkaülésen a belső biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a védelemmel foglalkozunk majd. Az ezekre vonatkozó következtetések elfogadását követően felfüggesztjük a munkát, hogy találkozzunk a sajtó képviselőivel. Ezután egy munkavacsora keretében ülünk össze ismét, hogy a külkapcsolatokról egyeztessünk. Elsőként Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ismerteti a minszki megállapodások végrehajtásának állását. Ezután megosztom Önökkel a közelmúltbeli nemzetközi csúcstalálkozók és ülések – többek között a Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel tartott megbeszélések – nyomán kialakult meglátásaimat. Ezzel összefüggésben szeretném, ha megerősítenénk, hogy egységesen támogatjuk az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. A munkavacsora végén Theresa May miniszterelnök tájékoztat minket szándékairól az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséről szóló tárgyalások ügyében. A munkavacsorát követően pedig fel fogom kérni a 27 tagállam vezetőit, hogy maradjunk még együtt egy rövid tájékoztató erejéig a tárgyalásokról, illetve hogy jóváhagyjuk az Egyesült Királyságban található ügynökségek áthelyezésére vonatkozó eljárást.
A pénteki program 10.00 órakor Mario Draghinak, az EKB elnökének az aktuális gazdasági helyzetről tartandó beszámolójával kezdődik. Ezt követően rátérünk a kereskedelmi kérdések megvitatására, és elfogadjuk az ezekre vonatkozó következtetéseket. Ezután a migrációval kapcsolatos következtetésekkel foglalkozunk, meghallgatva Joseph Muscat miniszterelnök tájékoztatóját a máltai nyilatkozatot követő intézkedésekről. Végül, a találkozó lezárása előtt – a soron következő elnökség munkaprogramjára tekintettel – Jüri Ratas miniszterelnökkel együtt röviden megvizsgáljuk a digitális Európa koncepcióját. Az ülés várhatóan ebédidőben ér majd véget. A brüsszeli viszontlátás reményében,
A Tanács következtetéseket fogadott el „Uniós cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” címmel. A cselekvési terv javítani fogja a természetvédelmi irányelvek végrehajtását, hogy ezáltal maradéktalanul ki lehessen aknázni a bennük rejlő lehetőségeket. A miniszterek kijelentették, hogy támogatják a szóban forgó uniós cselekvési tervet, melynek célja, hogy négy kiemelt terület és tizenöt konkrét intézkedés segítségével felszámolja a végrehajtást illetően azonosított több hiányosságot. A következtetések egyértelművé teszik, hogy az Unió szilárdan elkötelezett a fajok és a természetes élőhelyek védelme mellett, mint ahogy amellett is, hogy eredményeket érjen el a 2020-ig teljesítendő idevágó uniós célt, azaz a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának a megállítását és visszafordítását illetően. Emellett a Tanács a következtetésekben felszólítja az uniós szereplőket arra, hogy a tényleges előrelépés érdekében valamennyi szinten fokozzák az együttműködést.
A Tanács 2017. június 20-án politikai megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel a külső vizeken halászó flották fenntartható kezelésére vonatkozó új szabályokról.
A most jóváhagyott rendelet korszerűsíteni fogja a halászhajókra vonatkozó engedélyezési rendszert. A rendeletet az uniós vizeken kívül halászó uniós hajókra, illetve az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajókra kell majd alkalmazni.
Clint Camilleri, Málta mezőgazdasági, halászati és állatjogi parlamenti államtitkára üdvözölte a megállapodást, hozzátéve hogy „a szóban forgó új és átláthatóbb szabályoknak köszönhetően az EU megfelelőbb eszközökkel fog rendelkezni ahhoz, hogy nyomon tudja követni a külső vizeken halászó uniós hajókat, és hatékonyabban küzdhet a jogellenes halászat ellen. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a halászati politika területén ilyen fontos eredménnyel zárhatjuk az elnökségi félévünket”.
A megreformált közös halászati politika (KHP) fenntartható, ökoszisztéma-alapú és elővigyázatossági megközelítés alkalmazását mozdítja elő a halászati gazdálkodásban, nagy hangsúlyt helyezve a halászati politika belső és külső dimenziója közötti összhangra. A korábbi engedélyezési rendszer átalakítására következésképpen azért volt szükség, hogy biztosítani lehessen, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek során ugyanazokat az elveket és előírásokat kelljen betartani, mint az uniós vizeken.
A különböző engedélyezési eljárásokon eszközölt javítások célja, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek, növekedjen a jogbiztonság, a belső és a külső vizeken halászó flották egyenlő bánásmódban részesüljenek, a kérelmeket pedig rövidebb időn belül bírálják el.
Ezen túlmenően az új keret szigorítani fogja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet célzó szabályokat, amelyek alapvető fontosságú végrehajtási pillérei a közös halászati politikának.
Háttér és következő lépésekA mai napon született megállapodást még jóvá kell hagynia a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságának. A Tanács általi hivatalos jóváhagyást követően az új jogszabályt továbbítják majd az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint végleges elfogadás céljából a Tanácsnak.
Ezzel az új rendelet 2017 végéighatályba léphet.
A Bizottság 2015. december 11-én nyújtotta be a Tanácsnak a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló rendeletre irányuló javaslatát. A Tanács 2016. június 28-án általános megközelítést fogadott el a rendeletjavaslatról, és annak alapján az Állandó Képviselők Bizottsága 2017. március 8-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra szóló megbízatást.
2017 áprilisa és júniusa között három informális háromoldalú politikai egyeztetésre került sor az Európai Parlamenttel.