The European Union and its Member States deeply regret the decision of the Venezuelan authorities to go ahead with the election of a Constituent Assembly on 30 July.
The election of the Constituent Assembly has durably worsened the crisis in Venezuela. It risks undermining other legitimate institutions foreseen by the Constitution such as the National Assembly. The circumstances under which the election took place raise further doubts about the ability of the Constituent Assembly to effectively represent all components of the Venezuelan population. To all those who oppose serious negotiations, it has given an excuse to further drive conflict and use power unchecked. In addition, the legal attributions of the Constituent Assembly are unclear.
The European Union and its Member States therefore cannot recognise the Constituent Assembly as they have concerns over its effective representativeness and legitimacy and call on the government of President Nicolas Maduro to take urgent measures to rectify the course of events. In particular, the effective installation of the Constituent Assembly should be suspended and the attributions of all institutions foreseen by the Constitution should be explicitly recognised.
Further confidence-building measures, such as the release of all jailed political opponents, are also needed. In this respect, the EU and its Member States are deeply concerned by the news that Leopoldo López and Antonio Ledezma have been taken away from house arrest and ask for clarifications about their whereabouts.
By taking this stand, the European Union and its Member States solemnly appeal to all those in Venezuela who have the democratic mandate to govern, to legislate and to administer law: they all need to exercise their respective responsibilities and negotiate a way forward. Negotiation, to be successful, needs compromise, and guarantees. It also needs the full respect for the constitutional rights and mandates of all legitimate State institutions, especially of the National Assembly, but also the Supreme Court and the Attorney General.
The European Union and its Member States also welcome and encourage the offers of countries in the region and other international actors to accompany and facilitate such negotiations. They are ready to actively support all efforts towards this objective.
In this context, they recall the four points identified in the 2016 dialogue and reiterated in the letter from Vatican Secretary of State Parolin, i.e. (i) an electoral calendar; (ii) opening of a humanitarian channel (iii) liberation of imprisoned opponents; and (iv) respect for the National Assembly.
They call on all parties to refrain from violence, including through unidentified groups of armed civilians, and ask the authorities to ensure full respect for all human rights.
The European Union stands ready to assist on all issues which could alleviate the everyday situation of the Venezuelan people.
The European Union and its Member States are ready to gradually step up their response in case democratic principles are further undermined and the Venezuelan Constitution is not respected.
Partnerkapcsolatok
Jens Stoltenberg főtitkár üdvözölte Elżbieta Bieńkowska Európai Biztost, aki ezt követően eligazította az Észak-atlanti Tanácsot az európai védelmi cselekvési tervet és az Európai Védelmi Alapot érintő legújabb fejleményekről. Bieńkowska látogatása a NATO és az EU közötti aktív párbeszéd része, ami tanúskodik a kölcsönös átláthatóságról és a szoros koordinációról.
Egy éve írták alá a NATO-EU együttműködésről szóló nyilatkozatot, melynek értelmében a NATO és az Európai Unió jelenleg is tárgyal az együttműködés kiterjesztéséről. Stoltenberg többször hangsúlyozta, hogy egy erőteljesebb európai védelemi stratégia hozzájárulna a terhek egyenlőbb elosztásához és megerősítené a Szövetséget. Az európai védelmi cselekvési terv és az Európai Védelmi Alap hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa biztonságosabbá váljon azáltal, hogy értékes lehetőségeket kínál az új védelmi képességek kifejlesztésére és a piaci széttagoltság csökkentésére Európában.
Az ukrán különleges partnerségi megállapodás 20. évfordulója alkalmából Kijevbe látogattak az Észak-atlanti Tanács követei és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. A NATO-Ukrajna Bizottság ülésén a főtitkár megköszönte Ukrajna részvételét az afganisztáni, iraki és koszovói NATO-missziókban és az ország aktív közreműködését a szomáliai kalózkodás visszaszorításában. Ezekkel is hangsúlyozva a NATO-Ukrán partnerség kétoldalúságát.
A közös sajtótájékoztatón Stoltenberg aggodalmát fejezte ki a minszki megállapodás sikerességét illetően a jelenlegi kelet-ukrajnai helyzet kapcsán. A harcok továbbra is folytatódnak, már közel 10 000 ember vesztette életét, ebből 3000 fő civil áldozat. A főtitkár beszélt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tűzszünet betartását ellenőrző tevékenységének akadályozására irányuló fenyegetésekről. Ezt követően kiemelte, hogy Minszk csak akkor hozhatja el a békét, ha Oroszország visszavonja több ezer katonáját a térségből és felhagy a milíciák felfegyverzésével.
A kijevi találkozó során a két vezető felülvizsgálta a NATO Átfogó Segítségnyújtási Csomagját Ukrajna számára. Új területként hozták be a vezetés-szervezés, orvosi rehabilitáció és kibervédelem támogatása mellett a műholdas kommunikációs felszerelésekről való gondoskodást. A napokban pedig használatba került az a Szövetség által rendelkezésre bocsájtott felszerelés, amely a kulcsfontosságú kormányzati intézményeket segíti a kibertámadások felderítésében.
Az Észak-atlanti Tanács (NAC) elítélte Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétájának kilövését, melyet július 4-én hajtottak végre. A rakéta kilövése többszörösen megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, emellett egyértelmű demonstrációja volt az egyre növekvő fenyegetésnek, mely magát a NATO-t, de a globális békét és biztonságot, valamint a globális non-proliferációs rendszert is érinti. A nyilatkozatban hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO támogatja az ENSZ-en belül zajló további erőfeszítéseket az Észak-Koreát érintő további szankciók alkalmazását illetően. Ezen felül felszólítottak a már érvényben lévő szankciók teljes körű alkalmazására és a nyomásgyakorlásra Észak-Koreával szemben.
Műveletek
A NATO fokozott légtérrendészeti programjának keretében Olaszország Eurofightereket küldött Bulgáriába, amik egészen októberig fognak a bolgár MiG-29-esekkel együtt járőrszolgálatot teljesíteni. Így a bolgár légtér biztonságosabbá tétele mellett a két nemzet pilótáinak esélyük nyílik javítani a kooperációs képességeiket.
Montenegró, a Szövetség legfrissebb tagja a NATO Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központjától kért segítséget a Lustica-félszigeten tomboló tűzvész miatt, ami emberek százait veszélyeztette. A szervezet tagjai gyorsan reagáltak a montenegrói segítségkérésre: Izrael kettő, Ukrajna egy tűzoltó repülőgéppel; Bulgária és Svájc pedig egy-egy helikopterrel járult hozzá a tűzoltáshoz. „Ez az, amiről az euro-atlanti szolidaritás szól” – mondta büszkén Stoltenberg főtitkár.
Sztrájkba lépnek a horvát nemzeti légitársaság pilótái, légiutaskísérői és repülőgép szerelői augusztus 8-tól – adja hírül a vecernji list. A munkabeszüntetés addig tart, amíg a feltételeiket nem teljesítik, ez pedig egy új kollektív szerződés aláírása.
A korábbi kollektív szerződés, amit a 2013-as sztrájk után fogadtak el, tavaly december 31-ig volt érvényben. A szakszervezet szerint korszerűtlen volt és már 2013-ban is jelentős engedményeket tettek. A partnerek december óta nem tudtak megegyezni az új szerződésben, a közvetítés sikertelen volt, kimerítették az összes törvényi lehetőséget ahhoz, hogy sztrájkot hirdethessenek. Erről a döntést június közepén hozták meg.
A szakszervezet azt mondja, ők mindent megtettek azért, hogy a kollektív szerződésről a tárgyalások még a turista szezon előtt lezáruljanak és a vállalatvezetést teszik felelőssé, hogy ez nem sikerült. A munkáltató részéről azt javasolták, hogy a korábbi kollektív szerződést hosszabbítsák meg október végéig és utána üljenek le tárgyalni. Ezt az érdekképviselet elutasította.
A szakszervezetnek az egyik legfontosabb a munka-és pihenőidő szabályozása.
Azt állítják, hogy gyakran változik a munkarend, ezért a személyzeteknek és a szerelőknek nincs elegendő pihenő idejük. Azt állítják, hogy kevés a pilóta és a légiutaskisérő ahhoz, hogy a repüléseket jól lehessen szervezni, és kérik, hogy a szezonálisan alkalmazott kabinszemélyzetek állandó státuszt kapjanak.
Példaként hozzák fel, hogy egy zágrábi bázisú hajózó, vagy légiutaskísérő 12 órás munkanap után 12 óra pihenőidőt kap. A szakszervezet ezt 24 órára akarja módosíttatni.
Ami a fizetéseket illeti, a szakszervezet azt kéri, hogy azt a 2013 évi csökkentés előtti szintre emeljék, ez kb. 30%-kos fizetés emelést jelentene.
A szakszervezetnél azt mondják, hogy sajnálják azokat az utasokat, akiket a sztrájk ideje alatt hátrány ér, de azt üzenik, hogy ezért a felelősség a vállalatvezetést terheli, akikkel, ahogy mondják, nem lehet beszélni.
A Croatia igazgatósága kérni fogja a bíróságtól a sztrájk betiltását és szerintük az is kérdés, hogy van-e a munkavállalók között fogadókészség a sztrájkra? Azt mondják, hogy a kollektív szerződéshez a szakszervezet 150 követelést adott be, amiket ha mind teljesítene a vállalat, az évente 50 millió kunába kerülne.
Elfogadhatatlannak tartják például a szakszervezet azon követelését, hogy lerepült utanként 10 eurót fizessenek, mivel fizetnek napidíjat.
Nyilvánosságra hozták a pilóták június havi átlagfizetését, ami 28.138 kuna (kb.3500 euró) – kapitánynak 34.825, ( kb.4300 euró), másodpilótának 21.825 kuna (kb.2700 euró). A légiutaskísérők átlagfizetése júniusban 11.287 kuna (kb.1400 euró) volt. A Croatia Arilines-nál a legmagasabb kapitányi fizetés 55.334 kuna (kb.6800 euró), míg a legmagasabb légiutasérői fizetés 15.574 kuna (kb.2000 euró). (nettó bérek).
Munkáltatói oldalról azt mondják, hogy nem pontos, hogy gyakran változik a munkabeosztás, ez havonta egyszer vagy kétszer fordul elő.
Sztrájk esetén a járatok egyharmadát kell végrehajtani, a légitársaság vezetői azt állítják, hogy már egyeztettek arról, hogy más légitársaságoktól bérelnek gépeket és személyzeteket a forgalom zavartalan biztosítása érdekében.
A horvát légitársaságnál 2013 májusában volt az utolsó sztrájk, az 8 napig tartott. A járatok egy részét törölték, egy részüket módosították, a törölt járatok utasait partner légitársaságok fuvarozták el. A vállalatnak milliós veszteségei voltak.
A Tanács 2017. június 28-án elfogadta a (KKBP) 2017/1148 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2018. január 31-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagország: Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2017. június 29-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 166., 2017.6.29., 35. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
Der Rat hat am 28. Juni 2017 den Beschluss (GASP) 2017/1148 des Rates [1] erlassen. Mit diesem Ratsbeschluss werden die geltenden restriktiven Maßnahmen bis zum 31. Januar 2018 verlängert.
Die Bewerberländer Montenegro* und Albanien* und das dem Europäischen Wirtschaftsraum angehörende EFTA-Land Norwegen sowie die Ukraine schließen sich diesem Ratsbeschluss an.
Sie werden dafür Sorge tragen, dass ihre nationale Politik mit diesem Ratsbeschluss in Einklang steht.
Die Europäische Union nimmt diese Zusicherung mit Genugtuung zur Kenntnis.
[1] Am 29.06.2017 im Amtsblatt der Europäischen Union (ABl. L 166, S. 35) veröffentlicht.
* Montenegro und Albanien nehmen weiterhin am Stabilisierungs- und Assoziierungsprozess teil.