A tavaszi távszpottinghoz hasonló, évzáró bejegyzésbe túlnyomórészt a légiközlekedés keleti szereplői kerültek, közeliek s távoliak egyaránt. Elszaporodásuk oka egyrészt az online kereskedelemmel függ össze, az Ázsia és Európa közötti logisztikai lánc fontos szereplői ezek a szélestörzsűek. Az iparág él és virul, és ez így is marad, amíg a Távol-Keletről megrendelt „bármi” tokkal-vonóval a töredékébe kerül, mint ugyanaz a termék egy hazai plázában. A másik ok az Oroszország ellen 2022-ben bevezetett szankcióknak „köszönhető”. Több európai légitársaságnak nem éri meg nagyot kerülni a kelet felé vezető úton és egyes járatokat leállítottak. A gépeik után hagyott kondenzcsík még el sem oszlott, amikor a keletkezett rést kihasználva a kínai légitársaságok besurrantak a légiszállítási piacra. Elég, ha csak a Budapestről induló járataik desztinációit nézzük a Flightradar24-en – Peking, Ningpo, Sanghaj, Kanton, Sengcsen, Hszian, Ürümcsi, Csangsa, Ecsou városnevek olvashatók az induló utas- és áruszállító gépek célállomásai között. Lássuk hát őket és a többieket és, ha már a nyitóképen a kínai Air Central Boeing 747-ese van, kezdjük a tengerentúli, valaha szebb időket látott gyártó típusaival.
Az olasz bevándorlók helyzete az Egyesült Államokban nem volt túl rózsás a 19. században, sokszor emberszámba sem igazán vette őket az angolszász lakosság. Ahogy korábban a hozzájuk hasonlóan katolikus íreknek, nekik is meg kellett küzdeniük azért, hogy elismerjék őket. Ebben a helyzetben érkezett a pápa engedélyével egy apáca, Francesca Cabrini (aki felvette a „Xavér” férfinevet Xavéri Szent Ferenc tiszteletére), hogy gyámolítsa a rászorulókat. Ez a sok nehézség ellenére olyannyira jól sikerült, hogy az általa létrehozott jótékonysági hálózat mind a mai napig működik a Föld számos országában, ő maga pedig az első amerikai szent lett. Az ő történetét bemutató filmről, az idei Cabriniről szól a KatPol Kávéház mai adása.
A Wikipedia szerint a South Pacific 1949-ben jelent meg, mégis a mai napig az egyetlen jelentős musical az Egyesült Államokból, amely II. világháborús eseményeket dolgoz fel. Sajnos ezt csapatunk szerény művészettörténeti ismeretek birtokában sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja; mindenesetre annyit magabiztosan leszögezünk, hogy a szűkebb értelemben vett téma és helyszín a címből azonnal kikövetkeztethető.
Az Adony Logisztikai Központ Kft. 793,4 millió forint összköltségű projektje során logisztikai tevékenységének mesterséges intelligencián és szenzortechnológián alapuló fejlesztése valósult meg.
A fejlesztési projekthez a cég a Széchenyi Terv Plusz program „Magyar Multi Program - A kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása” című felhívásán nyert el 317,36 millió forint feltételesen visszatérítendő európai uniós támogatást.
Az Adony Logisztikai Központ az ország közepén található, kiváló közúti, vasúti és vízi megközelítéssel rendelkezik. A telep a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által minősített intermodális logisztikai szolgáltató központ. Az integrált megközelítés jegyében a projekt célja az volt, hogy a legmagasabb szintű digitalizációs technológiák alkalmazásával néhány éven belül egy okos logisztikai központ létrehozására tegye alkalmassá a társaságot. A megvalósított projekt fejlesztési elemei egymáshoz szervesen kapcsolódtak. Az intelligens ipari kamerarendszer mesterséges intelligencia segítségével javítja a telephelyen belüli navigáció és az egyes raktárak közötti irányítás hatékonyságát, ugyanakkor a valós idejű forgalmi adatokból keletkező hatalmas adatmennyiség a későbbiekben képes megteremteni annak lehetőségét, hogy a telephelyen belül teljesen önjáró, önvezető járművek és rakodógépek közlekedhessenek. Az inerciális navigáció és szenzor berendezés precíziós giroszkópok és szögsebesség mérők adatai alapján számolja ki a járművek abszolút elmozdulását, és a kiindulási ponthoz képest megtett út alapján megadja az aktuális pozíciót.
A projekt keretében beszerzett ipari rakodógépet is ellátták szenzortechnológiával, ami telemetria adatokat gyűjt a daru mozgásáról, majd azokat eltárolva egy későbbi automatizált rakodó rendszer betanításához nyújthat referencia adatokat. A hőszivattyús rendszerrel kiegészített csarnoképület a prediktív, és preventív karbantartási munkák elvégzésében játszik szerepet, a rakodó és egyéb munkagépekre szerelt szenzorok adatai alapján a berendezések szervizelése és javítása itt történik.
A mesterséges intelligencia, a szenzortechnológia és az Ipar 4.0 elemeinek egy fejlesztési projektbe történő sűrítése olyan mennyiségű és minőségű adattal látja el a vállalkozást, mely alapján a későbbiekben egyrészt további stratégiai jelentőségű beruházásokhoz nyújt biztos hátteret, másrészt olyan technológiák – a logisztikai központ területén teljes értékű önvezetés megvalósítása – bevezetését teszi lehetővé, amivel sem hazai, sem régiós szinten nem rendelkezik egy hasonló profilú vállalkozás sem. A fejlesztés egyaránt szolgál pilot projektként a jövőbeni fejlesztésekhez, illetve egyfajta best practice megoldásként a piac előtt járva. A fejlesztési projekt eredményeként az Adony Logisztikai Központ Kft. növekedési potenciálját tovább képes erősíteni, hozzájárulva ezzel a kkv státuszból történő kiemelkedéshez.
A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.1.2-21 számú pályázati kiírásán 317 359 524 forint támogatást elnyert, 793 398 810 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. június 6-án indult és 2024. október 30-án zárul.
„A háború sosem változik.” – hirdeti a Fallout franchise elhíresült mottója. Mint ebből a felvezetőből is kiderülhet, a KatPol Kávéház mai adásában a posztapokaliptikus unverizumban játszódó sorozattal foglalkozunk behatóbban. Már maga a mottó is elgondolkodtató, hiszen a háború lényege pont az adaptálódás és fejlődés, de itt egyértelműen nem hadászati, hanem az emberi tényezőről van szó, arról, ahogy fajunk az idő kezdete óta vív küzdelmet nemcsak az elemek, de egymás ellen is. Habár idővel más kérdések is napirendre kerültek (társadalomkritika, görbe tükör formájában) az alapvető üzenet mindig is ez volt.
Ha az ardenneki csatára gondolunk, melynek helyszíneiről és emlékezetéről podcastunk 98. adásában közöltünk élménybeszámolót, a II. világháború egyéb nyugat-európai fejezetei közül - vagy ha akár egész Európát nézük, bár az oroszországi viszonyokkal ezen a téren nem vagyunk nagyon tisztában - kettő olyat tudunk bizonyosan említeni, amely felülmúlja azt emlékezetpolitikai jelentőségében: a Market Garden és az Overlord / D-Nap. Ezt figyelembe véve és pozitív belgiumi tapasztalatainkon felbuzdulva - ki hitte volna, hogy ezt a szóösszetételt egyszer így leírjuk - csapatunk arra vállalkozott, hogy az ottanihoz lényegében hasonló, de a harcok kerek, 80. évfordulójára időzített, és ennélfogva azért grandiózusabb normandiai rendezvénysorozaton teszi tiszteletét.
A Távol-Kelet és azon belül is Japán már a XIX. század óta élénken foglalkoztatja a nyugati közvéleményt. Ennek egyik fellángolására a második világháborút követően került sor, ebben pedig nagy szerepet játszott James Clavell brit író 1975-ös A sógun című regénye is. A KatPol Kávéház 111. adásában az ezen regényt feldolgozó, idén megjelent sorozattal foglalkozunk így a nyári szünet után, amiről utólag természetesen szemtelenül mondjuk azt, hogy előre eltervezett volt. Akárcsak az eggyel ezelőtti adásan, csatlakozott hozzánk ezúttal is a Hadak útján c. egykori hadtörténelmi rádióműsor vezetője, Salvaje, és egyik, egyébként igen ritkán szereplő szerkesztőnk,Grodin.
Az autóüveg-gyártó vállalat 993,63 millió forint összköltségű projektje során újgenerációs innovatív hátsóüveg termékcsaládok kifejlesztése valósult meg. A projekthez az AGC Glass Hungary Kft. a Széchenyi Terv Plusz program „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” című felhívásán 399,91 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.
A projekt keretében olyan újgenerációs hátsóüveg termékcsalád és gyártási technológiájának kifejlesztése történt, ami az AGC versenytársainak termékeinél magasabb minőséggel és funkcionalitással rendelkezik, valamint megfelel a rendkívül magas vevői igényeknek és tömeggyártásra érett. Az új modellekhez használható újgenerációs hátsóüveg típus kifejlesztéséhez, teszteléséhez, prototípusok gyártásához az eddigi termelési rendszer önmagában nem volt alkalmas a vevők által megkövetelt technikai, műszaki tartalommal, így a sikeres termékfejlesztéshez, a sorozatgyártás elindításához vált szükségessé a technológiai háttér megfelelő fejlesztése is.
A gazdaságban általánosan és így az autóiparon belül is az utóbbi években felgyorsultak az adatok feldolgozását segítő technológiai fejlesztések. Az AGC eddigi infrastruktúrája ezt még nem tette lehetővé, ezért mindenképpen elengedhetetlen volt az ezirányú fejlesztések elvégzése. A projekt megvalósításához olyan adatokra is szükség volt, amik eddig nem voltak mérhetőek, így szükségessé vált a megfelelő mérőeszközöket kifejleszteni, telepíteni és rendszerhez illeszteni, mert a projekt céljainak eléréséhez nem álltak rendelkezésre kész, piacon kapható megoldások.
A K+F projekt egyik fókuszpontja az üveg minőségének a javítása és a kieső selejtek csökkentése volt azzal, hogy az AGC a termelési folyamatában olyan paramétereket monitorozzon, amikről pontosan kideríthető, hogy milyen összefüggésben vannak a termék minőségi mutatóival és még a termelési folyamat során közbe tudjanak avatkozni, ha szükséges.
A korábban alkalmazott, PLC-re alapozott technológia nem volt képes nagy mennyiségű adatot megfelelő sebességgel feldolgozni, ezért szükségessé vált egy olyan architektúra, ami IT-s eszközöket használ a termelésből gyűjtött nagy mennyiségű adat (“big data”) elemzéséhez. Ezektől a fejlesztésektől azt várják, hogy az új, gyártás szempontjából nagyobb kihívást jelentő termékeket is megfelelő minőségben és darabszámban tudnak gyártani, így a K+F tevékenységük részét képező modelleket is.
A fejlesztéseknek köszönhetően már a tervezett próbagyártás előtt – akár már az árajánlatadásnál vagy az első gyártás előtt – “offline” módon fel tud készülni a Társaság (termelés, mérnökség, minőségügy és a projektvezető) a gyártásra egy hasonló modell adatait felhasználva. Ezzel a próbagyártásra felhasznált időt csökkenteni, a próbagyártás hatékonyságát növelni lehet és jobb minőségű üveget lehet gyártani.
A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-2.1.1-21 számú pályázati kiírásán 399 910 040 forint támogatást elnyert, 993 633 319 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. február 1-én indult és 2024. június 30-án zárul.
A cég 178,88 millió forint összköltségű projektje során kunmadarasi fióktelepének technológiai korszerűsítése valósult meg. A CornMill Hungary Kft. a beruházáshoz a Széchenyi Terv Plusz program pályázati felhívásán 125,22 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.
A CornMill Hungary Kft. kukorica feldolgozással, mezőgazdasági termékek, termények nagykereskedelmével foglalkozó, dinamikusan fejlődő, több, mint 30 éves vállalkozás, amely tevékenységét a nagyigmándi székhelyén, és fióktelepén, Kunmadarason végzi. A cég a projektben csomagolási, kereskedelmi, disztribúciós tevékenységének fejlesztését a kunmadarasi telephelyén valósította meg, ahol többek között a csomagolási, raktározási, kiszállítási folyamatok zajlanak.
A vállalkozáshoz az elmúlt időszakban egyre több olyan megkeresés érkezett, ami külső cég által behozott csomagolandó áruk lecsomagolását, zsákolását igényelte. A csomagolás bármilyen szemes, darabos termékre vonatkozhat – nem csak mezőgazdasági terményre –, melyet zsákos csomagolásban lehet szállítani, értékesíteni, ilyen lehet pl. a fapellet, a műtrágya, vagy a műanyag-granulátum is.
Jelen fejlesztési projekt célja a Társaság csomagolási tevékenységének fejlesztése volt bércsomagolás formájában. Ennek keretében a hatékony anyagmozgatás érdekében 2 db homlokrakodó, 1 db zsáktöltő gép beszerzése, továbbá megújuló energiát jelentő 10 kWp teljesítményű napelemes rendszer beszerzése és üzembe helyezése történt az energiaköltségek csökkentése érdekében. A projekt része volt továbbá informatikai képzés, valamint szervezet-, folyamat és menedzsment tanácsadás is a cég és a projekt hosszú távú sikeres működése érdekében.
A beszerzett eszközök használatával, valamint a kibővülő raktározási kapacitásaiknak köszönhetően raktárkészletük anyagmozgatási tevékenysége, és a hozzá kapcsolódó külső megrendelések alapján érkezett áruk csomagolási feladatainak elvégzése is hatékonyabbá vált, melynek révén a logisztikai folyamatok felgyorsulnak, és a kereskedelmi tevékenységük volumene is javul.
A fejlesztés eredménye, hogy rövidebb határidőkkel, és nagyobb kapacitással tudják végezni a bércsomagolási tevékenységüket, így a beruházást követően piaci pozíciójuk erősödésével, és új vevők megszerzésével is számolnak, ezáltal a cég fenntartható működése válik biztosítottá, melynek eredményeként a foglalkoztatotti létszám hosszú távú megtartása is megvalósul.
A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.2.3-21 számú pályázati kiírásán 125 216 826 forint támogatást elnyert, 178 881 180 forint összköltségvetésű fejlesztés 2022. május 1-én indult és 2024. április 30-án zárult.