Retrouvez tout le programme :
/ France - RégionsAlors que va s’ouvrir le 24 août la désormais traditionnelle « Semaine des ambassadeurs », quel bilan tirer de l’action diplomatique de François Hollande depuis 2012 ?
Si les résultats positifs en matière économique et sociale sont encore loin d’être visibles, l’action extérieure semble satisfaire les Français.
Les sondages montrent que s’ils sont mécontents sur le premier point, ils accordent un satisfecit à l’exécutif pour le second. Les Français ont apprécié l’attitude du président après les attentats des 7 et 9 janvier. Laurent Fabius (Affaires étrangères) et Jean-Yves Le Drian (Défense) sont d’ailleurs les plus populaires des ministres.
C’est une maigre consolation pour François Hollande car c’est avant tout sur les questions économiques et sociales que se jouera son éventuelle réélection de 2017.
Mais François Hollande a tout de même décrispé, avec un certain nombre de pays, les relations bilatérales qui s’étaient dégradées lors du quinquennat précédent. L’énergie et le sens de la formule de Nicolas Sarkozy avaient parfois créé une crispation. La relation est plus tranquille avec nos partenaires européens. Les malentendus, parfois graves, que l’on a pu avoir avec le Japon, la Chine, l’Inde, la Turquie, le Brésil, l’Algérie ou encore le Mexique, ont été dissipés.
L’intervention militaire au Mali constituera un acte majeur du quinquennat. Certes la situation est encore fragile mais il faut se demander ce qui se serait passé en cas d’inaction française. Les djihadistes auraient tout simplement pris Bamako. L’équivalent d’un État islamique en Afrique aurait été créé.
Au-delà du pire qui a été évité, ce sont les modalités de l’intervention qui doivent rester en mémoire : réactivité dans la décision (alors que l’on accuse Hollande de procrastination), intervention faite à la demande des autorités nationales avec le soutien de la population, recherche d’un soutien international aussi bien régional qu’à l’ONU, et surtout (ce qui n’a pas été fait en Libye) réflexion sur le jour d’après.
L’intervention militaire doit toujours se faire dans la recherche d’une solution politique. On peut également penser, même si la situation reste fragile, que l’on a probablement évité un génocide en République centrafricaine.
L’action de la France face à la crise ukrainienne a également été positive. Des sanctions ont été prises contre Moscou (pour préserver un consensus européen), mais il n y a pas eu suivisme des Américains. Le contact a été conservé. Malgré les critiques, François Hollande a maintenu l’invitation de Poutine aux cérémonies anniversaire du débarquement en Normandie. Il s’est rendu à Moscou pour le voir en décembre 2014.
Tout ceci a pu déboucher sur des accords de Minsk en février, grâce au couple franco-allemand. Là encore, il demeure une très grande fragilité de la situation. Mais la solution diplomatique a prévalu au détriment de celle consistant à mettre de l’huile sur le feu en livrant de façon inconsidérée des armes à l’Ukraine.
De même, alors que plus grand monde ne croyait possible d’éviter le Grexit, l’intervention de la France a été décisive pour trouver une solution de compromis acceptable par Berlin et Athènes.
Tant sur le dossier ukrainien que sur le grec, les reproches de prudence et de manque d’énergie adressés à François Hollande ont été pris à contrepied. Il n’a jamais été dans les déclarations spectaculaires, satisfaisantes pour les médias ou une partie du public.
La recherche du consensus et un sens de la synthèse, certainement travaillé dans sa vie politique antérieure, lui ont permis de trouver un point d’équilibre. Il y a manifestement une méthode Hollande privilégiant la patience et la discrétion.
L’accord trouvé sur le nucléaire iranien est à mettre au crédit de Laurent Fabius, le ministre des Affaires étrangères et du Développement international, que certains accusaient de néo-conservatisme. Le fait de durcir les conditions n’a pas empêché de trouver un accord, mais l’a rendu beaucoup plus solide et plus opposable à ceux qui voulaient privilégier une solution militaire.
Il est peu probable que, dans son discours du 25 août devant les ambassadeurs, François Hollande livre une vision globale du monde. Il est avant tout pragmatique et n’aime pas être enfermé dans un cadre conceptuel – pour lequel Fabius a plus de goût.
Dans ses trois derniers discours, il avait ainsi plutôt abordé les questions diplomatiques sujet par sujet. Il peut considérer que cela ne l’empêche pas d’être efficace. Ce n’est pas faux. On peut néanmoins regretter que cela suscite une moins grande adhésion à notre politique au-delà de nos frontières. L’image de la France à l’étranger, c’est aussi cette capacité dont nous sommes crédités à pouvoir penser de façon globale.
2015 őszén várható újra európai uniós társfinanszírozással a vállalkozásoknak átlagosan 50%, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, egyházi jogi személyeknek akár 100% támogatási intenzitású pályázat meghirdetése a Széchenyi 2020 - KEHOP keretein belül.
A pályázat a napelemes áramtermelő rendszerek kiépítését fogja támogatni.
A felkészülést már most érdemes megkezdeni, hiszen a benyújtás feltétele a tervek és az energetikai számítások megléte, valamint a területen illetékes Hálózati Engedélyes (pl. EON) előzetes hozzájáruló nyilkatkozata.
Kedves olvasók! A tavalyi összejövetel sikerén felbuzdulva idén ősszel is közös blogbulit szervezünk, melynek napja 2015. szeptember 11. (péntek). Első körben szokás szerint felmérjük az érdeklődést. A részvételi szándékot kéretik itt kommentben, vagy a bal felső sarokban látható címre küldött e-mailben, vagy a Facebook-oldalunkon üzenetben jelezni legkésőbb szeptember 10. éjfélig. A kezdés pontos idejéről, a helyszínről és egyéb tudnivalókról minden résztvevőt Facebook-üzenetben vagy e-mailben tájékoztatunk, melyet a kommentben jelentkezők a blog.hu-s regisztrációjukhoz használt címükre kapnak meg. Aki ezt mégsem kapná meg szept. 11. délig, az legyen szíves minél előbb hívja fel rá a figyelmünket.
Kedves olvasók! A közelmúltban több órás interjút készíthettünk Szekeres József nyugállományú ezredessel, a magyar páncélos fegyvernem egyik veteránjával. A hangfelvételt négy részben közöltük le, mai bejegyzésünkben pedig az első rész minél pontosabb átírására tettünk próbát. Ahogy korábban már ismertettük, ennek központi témája a T-34/85 típus, továbbá egy példa arra, miért és hogyan vált valakiből harckocsizó Magyarországon a '60-as években. Ami lentebb olvasható, az inkább az ezredes monológja, mint interjú. Utólagos egyeztetések során néhány félreértést tisztáztunk, az átiratot pedig igyekeztünk stilisztikailag feljavítani, ezért a közölt évszámok és szöveg nem mindenhol egyeznek a hanganyagban elhangzottakkal. Jó szórakozást! [...] Bővebben!
Le festival du film de Sarajevo se tiendra du 14 au 22 août 2015.
Pour voir le programme complet du festival, c'est ici.
Le festival du film de Sarajevo se tiendra du 14 au 22 août 2015.
Pour voir le programme complet du festival, c'est ici.
Jelena Milić, a belgrádi CEAS (Center for Euro-Atlantic Studies) szervezet igazgatója befogadott egy szíriai menekült családot az otthonába.
A Szerbiában gyártott 128 milliméteres nem irányított rakéta egy új változatát ismerhette meg a nagyvilág. A BR-VZ 128 mm M-15 jelzésű rakéta a szintén 128 milliméteres elődökhöz képest már 197 centiméter hosszú, de az M-74 (180,6 cm) és M-80 (178,6 cm) változatok négycsöves L-128-04 indítókonténeréből még ugyanúgy alkalmazható. Az így már 52,7 kilogrammos BR-VZ 128 mm M-15 egy új összetevőkből megalkotott rakétamotort is kapott, maximális sebessége 600 m/s, leghatékonyabban 1500 és 3000 méter közötti távolságból indítható földi célpontok ellen. A rakéta felszerelhető egy BG-KR jelzésű tandem kumulatív robbanófejjel, vagy a BG-TF-el, ami repesz-rombolóval. A két harci részben a súlyuk az, ami közös, mind a kettő 22 kilogrammot nyom. Ehhez a fegyverhez kapcsolódó hír, hogy a négycsöves L-128-04 indítókonténer új variánsán az eddigi 250 milliméteres felfüggesztési pontjait áthelyezték a NATO szabványnak megfelelő 355,6 milliméteres / 14 hüvelykes távolságra.
2012-től használja a szerb haderő a BUMBAR (Poszméh) irányított páncéltörő rakétát. Az indítóállvánnyal és az irányítórendszerrel együtt 19,5 kilogrammot nyomó BUMBAR-t a Krušik fejlesztette ki a korszerű elveknek megfelelően. Így indítható zárt térből is, lehetővé téve a városi harcokban történő alkalmazást. A huzalvezérlésű fegyver 1000 milliméteres homogén acélpáncél átétetésére képes tandem kumulatív robbanófejjel van ellátva, kormányzása tolóerő vektorált rakétamotor végzi. Hatótávolsága 600 méter, találati valószínűsége 90%. Jelenleg a továbbfejlesztésén dolgoznak, ez a változat már 1000 méteres hatótávolsággal fog rendelkezni, míg irányítási rendszere lézeres félaktív lesz.
Spanyolországban a 2016-os költségvetésben már elkülönítésre került az első, 25 millió eurós részlet a négy közepes repülési magasságú, hosszú őrjáratozási idejű pilóta nélküli repülőgépre. Helyi sajtóértesülések szerint a beszerzésre kerülő típus az MQ-9 Reaper lesz, de ezt még nem erősítették meg hivatalos forrásból. Várható, hogy ezzel a bejelentéssel megvárják a következő hónapban lezajló választások végét. A tenderen induló másik típus egyébként az izraeli IAI Heron TP volt. Az ötéves beszerzési ütemtervben egyébként 171 millió euró elköltése szerepel négy repülőgép, valamint egy mobil és egy telepített földi állomásra. Az első gép 2017-ben kerülhet átadásra. Spanyolországban már alkalmazásban vannak kisebb méretű pilóta nélküli felderítőgépek, például az izraeli Searcher MK II-es és a RQ-11 Raven.
Ezen a héten már újra a Kola-öböl vizében található meg Oroszország egyetlen repülőgép-hordozója az ADMIRAL KUZNYECOV. A hordozó májusban került szárazdokkba, ahol a hajótest tisztítását és festését végezték el, továbbá a fedélzeti elektromos berendezések kerültek javításra. A hírek szerint a KUZNYECOV most Murmanszkba hajózik, ahol további javításokat eszközölnek majd rajta.
Múlt hét szombatján hajófedélzeten megérkezett Marokkóba három felújított Boeing CH-47D Chinook szállító helikopter. Az USA-ból indult szállítmány az MV LIBERTY PRIDE fedélzetén futott be Tanger kikötőjébe.
Szeptembertől kezdi meg az új fejlesztésű Marlin látótávolságon túli légi célok elleni rakéta repülési tesztjeit a Denel Dynamics. A tervek szerint a Marlin 80-100 kilométeres hatótávolságú fegyver lesz, kétlépcsős rakétamotorral. A fejlesztési tervekben külföldi résztvevő(k) bevonása is szerepel, ők elsősorban anyagi hozzájárulással segíthetnék Marlin megvalósulását. Az irányítórendszerrel is ellátott rakétatest első indítására 2016 második félévében kerül sor.
Indiában a továbbfejlesztett Tejas Mk 2-es változat 2020 utáni megjelenésig egy újabb variáns létrehozásával szeretnének az áthidaló megoldást megtalálni. Ez pedig a Tejas Mk 1A jelölést viselné, meghajtásáról az Mk 1-ben is használt General Electric F404-GE-IN20 hajtómű gondoskodna, orrában egy Elta AESA antennájú rádiólokátor kerülne beépítésre. Fegyverterhelése, manőverező képessége növekedne, mivel üres tömegét legalább 1000 kilogrammal csökkentenék. Ennek jelentős részét az egyszerűbb, kevésbé robusztus futómű megalkotásával érnék el. A Tejas Mk 1A változatból 40-60 darabos mennyiség megrendelése várható.
A szomszédos Pakisztánban megállapodást írtak alá négy Mil Mi-35M harci helikopter megvásárlásáról. Jelenleg még nem tudni, hogy a harci forgószárnyasok milyen felszereltségben, milyen szállítási határidőkkel kerülhetnek az országba.
Utolsó, tíz napon át tartó tengeri próbáin tartózkodik az Ausztrál Királyi Haditengerészet HMAS ADELAIDE partraszállást támogató helikopterhordozó. A fedélzeten a testvérhajó segítségével már kiképzett legénység mellett mintegy 200 BAE Systems alkalmazott is tartózkodik, a hajó harci és kommunikációs rendszerei alaposan ellenőrző hajóút alatt.
Nicaragua érdeklődést mutat az orosz T-72B3-as harckocsik beszerzése iránt. Nicaragua fegyveres erőinél jelenleg 65 T-55-ös van szolgálatban, így a T-72B3-as esetleges rendszeresítése jelentős előrelépés lenne a páncélos erőknél.
Brazíliában az eddig a három haderőnem számára átadott 16 H225M helikopter összesített repült ideje elérte a 10000 órát. A Super Puma család tagjaiból összesen 50 példány beszerzése biztos a dél-amerikai országban.
Augusztus 19-én volt 35 éve annak, hogy végrehajtotta első repülését az Embraer EMB 312 Tucano turbólégcsavaros kiképzőgép. A Cessna T-37 pótlására kifejlesztett típus azóta igazi sikertörténet, hiszen Argentína, Kolumbia, Venezuela, Peru, Paraguay, Honduras, Irán és az Egyesült Királyság rendszeresítette, sőt ez utóbbiban még a helyi gyártást is megszervezték.
A legutóbbi bejelentéshez képest is majd másfél éves csúszással, de végrehajtotta első repülését az IA-63 Pampa III sugárhajtású kiképzőgép. A gyártást-fejlesztést végző FAdeA (Fabrica Argentina de Aviones) két évvel ezelőtt még 2013. decemberi felszállást és 2014 közepi átadási dátumot prognosztizált az erősebb, 21%-al nagyobb tolóerőt biztosító Honeywell TFE731-40-N2 sugárhajtóművel felszerelt Pampa III esetében. A műszerfalra a már meglévő egy mellé két új Elbit gyártmányú színes folyadékkristályos kijelző került beépítésre, így a műszerezettség már a lehető legkorszerűbbé vált.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.