Feed aggregator

Am 15. März ist der Bayerische Ministerpräsident Horst Seehofer zu politischen Gesprächen mit Staatspräsident Wladimir Putin und hochrangigen Regierungsvertretern der Russischen Föderation nach Moskau gereist. Bei den Gesprächen wurde unter anderem die Gründung einer bayerisch-russischen Arbeitsgruppe Wirtschaft auf den Weg gebracht.

Khalifa Sall et plusieurs de ses collaborateurs sont entendus par la justice pour la deuxième fois. Dans sa commune de Grand Yoff, ses partisans restent mobilisés.

A bécsi Dorotheum elárverezi Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné eljegyzési festményét, amelyet Sissi karácsonyra ajándékozott jegyesének, Ferenc Józsefnek.

A Karl Theodor von Piloty és Franz Adam német festők által 1853-ban készített kép több mint 150 évig volt a Habsburg-család tulajdonában.
A festmény, amely mintegy hatvan éven át Ferenc József ágya felett lógott a bécsi Hofburgban, a 15 éves bajor hercegnőt ábrázolja lovon a németországi Possenhofen-kastély előtt. Ferenc József a képet, amelynek helyén jelenleg egy másolat látható a császár hofburgi ágya fölött, lányára, Mária Valéria főhercegnőre hagyományozta.
A festmény becsült értéke 300 és 350 ezer euró (93 és 109 millió forint) között mozog, az árverést április 27-én tartják.

Jérôme Fourquet, Sylvain Manternach présentent leurs notes Calais : Miroir Français De La Crise Migratoire Européenne.

Cet article Jérôme Fourquet, Sylvain Manternach présentent leurs notes – Calais : Miroir Français De La Crise Migratoire Européenne est apparu en premier sur Fondapol.

De l’avis de nombreux observateurs, les débats télévisés joueront un rôle fondamental dans cette élection présidentielle inédite. Ils ont été déterminants dans les deux primaires, des Républicains en novembre, et du PS en janvier. Et pour la première fois sous la Ve République, trois débats télévisés auront lieu avant le premier tour le 23 avril. […]

Cet article Eminence Grise est apparu en premier sur Fondapol.

Pénteken ért véget a nyolcadikos, tizenegyedikes és tizenkettedikes diákok országos próbavizsgája, amelyen kötelező volt részt venni, viszont ha valaki igazoltan hiányzott, utólag nem kell pótolnia, a jegyeket pedig nem írják be a naplóba.
Kategória: Erdélyi hírek

El kell távolítani a székely zászlót a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal homlokzatáról és az épület belső helyiségeiből, a város lobogója azonban a helyén maradhat a törvényszék alapfokú döntése szerint.
Kategória: Erdélyi hírek

La femme de ménage dénonce des conditions de travail indignes, des faits de séquestration et de harcèlement sexuel.

Accaparé jusqu'à la fin de 2016 par son soutien à Jean Ping et à ses alliés de l'opposition gabonaise, Robert Bourgi s'est fait beaucoup plus discret depuis le début de 2017.

Cet article Présidentielle française : Robert Bourgi, François Fillon et l’affaire des costumes Arnys est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

Le continent ne manque plus de compétences. Mais un jeune diplômé ne devient pas cadre dirigeant en un jour. Pour développer le potentiel de leurs meilleurs éléments, les entreprises les confrontent très tôt à la réalité des plus hautes responsabilités. Le groupe bancaire panafricain porte une grande attention à ses jeunes recrues. Sa directrice du personnel nous livre sa stratégie pour les attirer, les faire évoluer... et les retenir.

Cet article Management africain : place aux jeunes ! est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

Marine Le Pen, candidate du parti d'extrême droite Front national à la présidentielle française, a prévu de se rendre au Tchad le 22 mars. Objectif : rendre visite aux soldats de la force Barkhane.

Cet article Présidentielle française : Marine Le Pen au Tchad pour saluer Barkhane est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

La justice zimbabwéenne accuse l’initiateur du mouvement citoyen #ThisFlag d’« incitation à la violence » et de « tentative de sabotage du gouvernement ».

Hivatalosan átadta a kárpátaljai magyar szervezetek által a kisebbségek nyelvhasználati jogainak korlátozására irányuló ukrán nyelvtörvénytervezetek ellen összegyűjtött közel 65 ezer aláírást tartalmazó íveket Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja kormányzójának pénteken Ungváron.

Az íveket a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőinek és az aláírásgyűjtési akciót támogató történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében adták át a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal épületében, nagy ukrán médiaérdeklődés mellett. Brenzovics László felolvasta a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatát, amelyben a két szervezet tiltakozik a kárpátaljai magyarság és a többi nemzetiség nyelvhasználati és anyanyelvű oktatási jogainak korlátozásával fenyegető törvénytervezetek ellen. A magyar szervezetek arra kérték a megye kormányzóját, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a törvénytervezetek elfogadása ellen.
Válaszában Hennagyij Moszkal kijelentette: mind ő, mind a Kárpátalja megyei államhatalom érzékeli és osztja a magyarok aggodalmát, s kész elősegíteni, hogy a kérésük meghallgatásra találjon a legfelsőbb állami szinten. Hozzátette: jogosnak tartja a kárpátaljai magyarok aggódását és az érdekeik védelmében tett lépéseit. Hangsúlyozta, teljes mértékben egyetért a magyar szervezetek azon véleményével, hogy az ukrán parlament elé terjesztett mindhárom nyelvtörvénytervezet ellentmond az ukrán törvényeknek, sérti az alkotmányt és a Kijev által vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Kiemelte: le kell szögezni, hogy nem korlátozhatók az ukrán állampolgárok nyelvhasználati és anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogai.
Hennagyij Moszkal arról biztosította a kárpátaljai magyarság képviselőit, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy az ukrán parlament jelenlegi formájában ne fogadja el a – mint fogalmazott – “dilettánsok, jogi szöveget soha nem olvasott” egyének által “összefércelt” törvénytervezetek egyikét sem. Mint mondta, hétfőn találkozik Petro Porosenko elnökkel, akinek fel fogja vetni a nyelvtörvények kérdését, átadja a magyar szervezetek nyilatkozatát és az általa vezetett hivatal által az ügyben készített dokumentumot, javasolni fogja az államfőnek a nyelvtörvénytervezetek társadalmi és szakértői vitára bocsátását, valamint megküldését a Velencei Bizottságnak véleményezés céljából.
A kormányzó azt is elmondta, hogy Kárpátalján nagy hullámokat fog vetni a kettős állampolgárságot tiltó elnöki törvénytervezet körüli vita. Ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, a mostani ukrajnai belpolitikai helyzetben nem kellene ilyen és hasonló kezdeményezésekkel előállni, amelyek szerinte az ukrán gazdaság válságáról és a lakosság egyre romló szociális helyzetéről, az utak siralmas állapotáról hivatottak elterelni a figyelmet.
Hennagyij Moszkal leszögezte: az ukrán alkotmány értelmében senki nem fosztható meg az állampolgárságától. Úgy vélte, nem kellene feszegetni az állampolgársággal kapcsolatos kérdéseket, főként az országnak azokban a régióiban, amelyek korábban más országok fennhatósága alá tartoztak, és az ott élőknek történelmileg sajátságos kötődéseik alakultak ki. Mint hangsúlyozta, szerinte békén kell hagyni azokat az egyszerű embereket, akiknek az ukrán mellett más állampolgárságuk is van, hogy jobban tudjanak boldogulni. Képletesen szólva megjegyezte: Kárpátalja kiürül, ha elfogadják a kettős állampolgárságot tiltó törvényt.
A kormányzó elítélte és visszautasította az egyes ukrán médiumok által egyre sűrűbben hangoztatott vádaskodásokat, hogy Kárpátalja szeparatista, vagy hogy engedték teljesen elmagyarosítani. Hangsúlyozta: mind neki, mind az általa irányított megyei államhatalmi szervnek lesz elegendő kitartása a nemzetiségi kérdések rendezéséhez. Arra kérte a magyar szervezetek vezetőit és az egyházak képviselőit, ők is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Kárpátalján továbbra se legyen szembenállás, és a problémákat sikerüljön nyugodt mederben megoldani.
A találkozót követően Brenzovics László az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nagyon örül annak, hogy Kárpátalja kormányzója pozitívan, megértéssel és segítő szándékkal viszonyul a kárpátaljai magyarság gondjaihoz. Reményét fejezte ki, hogy közös erőfeszítéssel sikerül megakadályozni a kárpátaljai magyarok jogérvényesítését fenyegető kijevi törekvéseket. Az aláírásgyűjtést nagyon sikeresnek értékelte, az egyházaknak és a másik magyar szervezetnek köszönetet mondva kifejtette: az akció bebizonyította, hogy a kárpátaljai magyarság teljes mellszélességgel kiáll szerzett jogainak a védelmében, hiszen az összegyűlt aláírások száma jelzi, a kárpátaljai magyar felnőtt lakosság több mint fele kézjegyével látta el a tiltakozást. Úgy vélte, a két magyar szervezet együttműködése töretlen marad.
Zubánics László, az UMDSZ elnöke az MTI-vel közölte: örvendetes és bizalomra ad okot, hogy Kárpátalja első embere és a megyei, valamint a beregszászi járási államhatalmi szervek támogatják a kárpátaljai magyarságot jogvédő törekvésében. Biztatónak mondta a nagyszámú aláírás összegyűlését, ami szerinte azt jelzi, hogy noha sok kárpátaljai magyar tartózkodik külföldön, sokan maradtak a szülőföldjükön is, akik készek kiállni érdekeik védelme mellett. A kárpátaljai magyar politikus köszönetet mondott az egyházak mellett azoknak az aktivistáknak, akik fáradtságot nem ismerve bonyolították le az egy hónapja kezdett aláírásgyűjtést.

Az Európai Parlament plenáris ülésszakával párhuzamosan Strasbourgban került sor az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság ötödik ülésére.

Az ülésen az EP és az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselői értékelték az Ukrajna által elért eredményeket, valamint azt, hogy az ország jelenleg hol tart a reformok végrehajtásában. Az ülés lehetőséget adott az aktuális helyzet és a megoldásra váró problémák megvitatására egyaránt.
A két napos találkozót Dariusz Rosati, lengyel néppárti EP-képviselő, az ukrán fél részéről pedig Mikola Kniazhytskzi, az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság társelnökei nyitották meg. Rosati beszédében kiemelte: Ukrajnának tovább kell haladnia a reformok útján, mivel a keleti területeken zajló konfliktust is csak egy stabil es erős társadalmi támogatottsággal rendelkező ukrán állam tudja megoldani. Az ülésen jelen volt Dirk Schuebel, az Európai Külügyi Szolgálat Keleti Partnerségének osztályvezetője és Peter Wagner, az Ukrajna Támogatói Csoport vezetője az Európai Bizottság részéről. Mariya Gabriel, bolgár néppárti EP-képviselő, az Ukrajna vízummentességéről szóló jelentés készítője vázolta a vízummentességi eljárás soron következő legfontosabb lépéseit.

A kétnapos találkozón tárgyaltak az ukrajnai biztonsági helyzetről, a Minszki Egyezmény betartásának fontosságáról, egy erősebb EU képviselet létrehozásának lehetőségéről, s a humanitárius helyzetről mind a keleti, mind a krími területeken. Az ukrajnai reformok értékelése során a bírósági reform, a korrupció elleni harc, a választási reformok, a decentralizáció és a közigazgatási reformokat értékelték a részvevők. A 2015 elejétől érvényben lévő szabadkereskedelmi egyezmény (DCFTA) pozitív eredményeiről, az energiaszektorban bekövetkezett változásokról is szó esett. A képviselők kiemelték a decentralizáció terén elért eredményeket, továbbá hangsúlyozták a reformok folytatását ezen a területen.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő az ukrajnai választójogi reform parlamenti jelentéstevője felhívta a figyelmet: „Nagy hiányosságok vannak ezen a területen, hiszen nincs egységes választójogi kódex, így a választásokat a nemzetközi standardoknak nem megfelelő hiányos törvények alapján tartják. A Központi Választási Bizottság tagjainak mandátuma 2014 júniusában lejárt, így a legutóbbi helyhatósági választások során is úgy hoztak fontos döntéseket a magyar választókerület három részbe szabdalásáról, hogy a mandátumuk nem volt érvényes”. A választási törvény hiányosságai a csalások és a szavazatvásárlások szankcionálásának hiánya nagy visszaélésekre ad lehetőséget, ezáltal hátrányba hozva a politika élet bizonyos szereplőit. A közép-európai országok mintáját követve egyenlő feltételeket kell teremteni a nemzeti kisebbségek képviselői számára és a törvény által garantálni kell képviseleti lehetőségüket minden szinten. „Biztosítani kell fix helyeket a nemzeti kisebbségek képviselőinek, vagy eltörölni számukra az 5%-os bejutási küszöböt”- hangsúlyozta a néppárti képviselő.

A Bizottság üléseivel párhuzamosan sürgőségi határozatot fogadott el az EP az Oroszországban fogva tartott ukrajnai politikai foglyok és a Krím helyzetéről.

Elfogadása esetén növelheti az ukrán társadalomban a feszültséget a Petro Porosenko államfő által előterjesztett törvénytervezet a kettős állampolgárság betiltásáról, mert azt előzőleg sem társadalmi, sem szakértői vitára nem bocsátották – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője.

A kárpátaljai magyar politikus a Mukachevo.net munkácsi hírportálon megjelent exkluzív interjújában kifejtette: a más ország állampolgárságát önszántukból felvett személyek ukrán állampolgárságtól történő megfosztását kilátásba helyező törvénytervezetet halaszthatatlan minősítéssel terjesztette az elnök a parlament elé.

“Szerintem ez megfontolatlan lépés, mivel a kérdés azon ukránok százezreinek, talán millióinak a sorsát érinti, akik a nehéz hazai helyzet miatt kénytelenek külföldön keresni a boldogulást” – tette hozzá. Mint mondta, ez vonatkozik a kanadai, magyarországi és más országokban élő ukrán diaszpórákra, mert ezek tagjai nehéz választás elé kerülnek, ami befolyással lehet a hazájukhoz fűződő kapcsolataikra. “Sajnálatos módon Ukrajna így sok állampolgárát elveszíti” – mutatott rá a kárpátaljai magyar politikus.

Brenzovics László úgy vélte, hogy a kettős állampolgárság tiltására vonatkozó elnöki törvénytervezet az ukrán társadalmon belüli feszültség növekedését idézheti elő. Ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy Ukrajnának jelenleg legkevésbé a társadalmi feszültség használ. “Azon kell munkálkodnunk, hogy megteremtsük a békét és stabilitást” – hangsúlyozta a kárpátaljai magyar honatya.

Az ua-reporter.com orosz nyelvű kárpátaljai hírportálon közzétett, a Novini Zakarpattya című Kárpátalja megyei lapnak ukrán nyelven adott videointerjújában Brenzovics László a kettős állampolgárság betiltását előirányzó törvénytervezet kapcsán arra emlékeztetett: Ukrajna alkotmánya egyértelműen leszögezi, hogy senkinek sincs joga valakit megfosztani ukrán állampolgárságától. A politikus úgy vélte, a mostani zavaros időkben, amikor Ukrajnában háború van, nem időszerű az állampolgárságra vonatkozó törvények szigorítása és a kisebbségek nyelvi jogainak korlátozására vonatkozó jogszabályok elfogadása. “Azt gondolom, hogy a mostani helyzetben olyan kezdeményezésekkel kell előállni, amelyek konszolidálják a társadalmat, erősítik államunk egységét, megoldják a problémákat, és nem újabbak szülnek” – mutatott rá Brenzovics László.

A nap folyamán, főként fésülködés vagy hajmosás során több hajszál is kihullik, ám ez egy természetes folyamat mindaddig, mígnem az elvesző hajszálak száma meghaladja a százat. Ha a hullás fokozódik, s jól körülhatárolható területeken a kopaszodás is megjelenik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

A latin alopecia kifejezés magyarul hajvesztést jelent, ezen belül az alopecia areata foltos hajhullást, foltszerű kopaszodást okoz. A foltszerű kopaszodás mögött – amely korra és nemre való tekintet nélkül bárkinél jelentkezhet – sokféle probléma húzódhat meg.

A betegek többségén több-kevesebb folt jelentkezik, súlyos esetben azonban teljes kopaszsághoz is vezethet. Az alopecia areata azonban nemcsak a hajas fejbőrt érintheti, hanem kiterjedhet minden szőrzettel borított felületre – főként a szemöldökre és az arcszőrzetre, de az egész test felületére – is.

A foltos hajhullás hátterében többféle ok is állhat, de a fokozott stressz főszerepet játszik a kialakulásában, trauma hatására pedig a fejbőr vérellátása csökkenhet. Egyes esetekben vashiányos vérszegénység, illetve pajzsmirigybetegség, elszaporodó élesztőgombák, vagy hiányzó tápanyag is meghúzódhat a hajvesztés hátterében, valamint krónikus gyulladás is okozhatja. Gyermekkorban az esetek egy részében atópiás ekcémához társulhat a foltos hajhullás. Amennyiben nem találni egyértelmű okot a foltok megjelenésére, valószínűleg autoimmun betegség okozhatja. Az immunrendszer ilyenkor nem a kórokozókat, hanem a hajtüszőket támadja. A tünetek a körmökön is megjelenhetnek, amelyek betöredeznek, elvékonyodnak. A betegség nem gyógyítható véglegesen, de kezeléssel az állapotromlás enyhíthető.

A tünetek rendszerint váratlanul, egyik napról a másikra alakulnak ki, minden előzetes tünet nélkül, mindössze az érintett fejbőr felületénél enyhe viszkető vagy bizsergő érzés keletkezik. A foltos hajhullás változó ideig állhat fenn. Lefolyása sem egyenletes, bármikor megjelenhetnek újabb és újabb foltok, de a kopasz részekre a haj bármikor vissza is nőhet. Nem ritkán a visszanövő haj pigment nélküli, azaz ősz, de akár az eredeti hajszín is visszatérhet idővel.

A foltos hajhullás kivizsgálása szinte minden esetben góckutatással (mandula, fog) kezdődik, leginkább teljes vérképelemzéssel, majd nőgyógyászati, fogászati és fül-orr-gégészeti vizsgálatokra is sor kerülhet. A belgyógyászaton az ételallergia (cöliákia) és a Chron-betegség szűrése történik. Az immunológiai vizsgálaton részletes ellenanyagszűréssel próbálják kideríteni a foltos hajhullás okát.

A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, de megfigyelhető családi halmozódás, valamint további autoimmun betegségek is növelhetik a kialakulásának kockázatát. Az alopecia areata gyakran spontán gyógyul. Az esetek jelentős részében a hajhagymák gyorsan regenerálódnak, a haj visszanő a kopasz területekre. Nem érdemes azonban erre várni, mert megfelelő kezeléssel javítható a fejbőr és a hajhagymák állapota!

Lorsqu'un politicien français est né ou a grandi en Afrique, que lui reste-il d'africain, à une encablure d'une présidentielle ?

Cet article Présidentielle française : l’Afrique, on l’aime… ou on l’oublie est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

https://tvnewsroom.consilium.europa.eu/uploads/council-images/thumbs/uploads/council-images/remote/http_7e18a1c646f5450b9d6d-a75424f262e53e74f9539145894f4378.r8.cf3.rackcdn.com/b863bf68-977e-11e5-b3f1-bc764e084e2e_453.53_thumb_169_1486654728_1486654728_129_97shar_c1.jpg

EU Finance Ministers of the eurozone meet on 20 March 2017 in Brussels to discuss implementation of euro area member states' draft budgetary plans for 2017 and the budgetary situation in the euro area as a whole. Ministers are also discussing the euro area member states' pension systems, and developments regarding the second review of Greece's macroeconomic adjustment programme since the last Eurogroup meeting in February.

Download this video here.

Durant la dernière décennie, la Lettonie a connu une vague d’émigration sans précédent. Plus de 200 000 Lettons – environ 10% de la population – ont quitté leur pays natal. Nous avons rencontré ceux qui sont restés : une génération de chamans urbains, d’entrepreneurs en technologie et de journalistes, qui reflètent les différents visages de la Lettonie d’aujourd’hui. Cet article a été rédigé par Ance Šverna dans le cadre du projet Beyond91 sous la direction de Cafébabel Berlin et avec le soutien de Babel International, Advocate Europe et Allianz Kultustiftung. L’entrepreneur en technologie et nomade numérique, Uldis Leiters est le fondateur d’Infogr.am. Ce service avant-gardiste de visualisation de données lancé en 2012 est utilisé par plus de 30 millions de gens chaque mois.

Les dinosaures ont joué un rôle majeur dans l’enfance d’Uldis Leiterts, avec comme point culminant, un voyage au Musée paléontologique de Moscou lorsqu’il avait 4 ans. « Rien n’a changé », dit-il après une visite récente. Mais même s’il n’utilise pas de téléphone portable, Uldis n’est pas vraiment un dinosaure. Le jeune entrepreneur de 31 ans a visité 30 pays cette année (et s’apprête d’ailleurs à repartir), avec sa vie dans une valise. Durant ses voyages, il a remarqué non sans ironie que « les endroits imparfaits qui souffrent du mauvais temps sont particulièrement propices à l’innovation ».

La description correspond parfaitement à Riga, la ville natale d’Uldis. Pour échapper à la grisaille de cet ancien port et carrefour commercial balte, Uldis lance avec des amis le Festival de Liberté Numérique (Digital Freedom Festival, DFF) en 2016. Imaginé comme un rendez-vous mondial pour célébrer la révolution digitale, le premier DFF qui s’est tenu à Riga a réuni des professionnels IT venus du monde entier. « C’est une chance pour les autochtones qui ont de l’ambition », explique Uldis, en présentant ses plans. « En Lettonie, Internet est presque 30 fois plus rapide qu’aux États-Unis (mais toujours moins qu’à Séoul et Tokyo). Il faut choisir : passer sa vie à regarder des TED Talks ou faire venir Mark Zuckerberg ici. »

« La Lettonie a besoin de 100 000 à 200 000 programmeurs de talents, d’ingénieurs et de scientifiques. Nous ne pouvons pas attendre 25 ans pendant qu’ils grandissent », explique Uldis, qui semble particulièrement concerné par la vitesse à laquelle la population de son pays natal diminue. Depuis 1991, la population lettone est passée de 2,66 millions à 1,98 millions – presque un quart. La plupart de ceux qui sont partis sont des migrants économiques, parmi lesquels 40% ne comptent pas revenir.

Avec son siège à Riga, Infogr.am emploie des gens de 15 pays différents. Uldis reconnaît que le chaos, le bruit et les opinions divergentes sont un moteur pour lui. « C’est lorsque je sais ce qu’il va se passer que j’ai peur. »

Inin Nini est une coach spirituelle, une chamane et une conteuse. En tant que doyenne de sa communauté – la tribu Moonlight (clair de lune) – elle pratique des danses rituelles dans les forêts lettones, les manoirs et les banlieues.

A 35 ans, Inin aime toujours jouer dans la forêt près de chez elle. Elle se souvient de son enfance comme d’une vie où les habits et les poupées étaient les mêmes pour toutes les petites filles, à l’image de leurs oncles et tantes, qui se ressemblaient tous. « Les gens du bloc de l’Est sont unis par une tristesse et une honte commune, celle d’avoir passé leur temps dans la prison du système soviétique, sans réelles chaussures ou véritable Coca-Cola. » Aujourd’hui, des perles scintillent sur la robe sombre d’Inin, qu’elle porte sans occasion particulière. « Ce sont mes habits de tous les jours », explique-t-elle. Inin est convaincue que sa pauvreté a renforcé sa créativité. « Je suis encore en mode rebelle : les dix premières années de ma vie ont coïncidé avec la fin de l’Union soviétique. Rompre le système pour mieux respirer la liberté ! »

La Lettonie est devenue officiellement (et véritablement) libre en 1991. Pour autant, cela n’a pas résolu les problèmes au sein de la nation ou du peuple. Au début, Inin tenait un blog sur l’intimité, et tentait de trouver un mot plus attrayant pour parler de cet élément fondamentalement humain qu’est le vagin. Puis, elle a quitté son boulot dans la publicité pour voyager en Amérique du Sud et faire l’expérience du chamanisme.

À son retour, elle a changé son nom en Inin Nini. « Chaman, sorcière, interprète de rêve, prêtre, psychothérapeute – autant de noms pour désigner des gens qui rappellent aux autres l’existence du corps, de l’esprit et de l’âme. Ils sont tous importants », explique Inin. Sa mission est d’éveiller chez les gens le savoir qu’ils prétendent avoir oublié.

Inin apprécie à sa juste valeur la relation à la nature, qui est l’une des composantes essentielles de l’identité lettone : qu’il s’agisse des célébrations nationales des solstices ou de la connexion avec l’abondance de la nature – les champignons, les feuilles de thé, les pommes de terre. « Nous savons faire quelque chose à partir de rien », ajoute-t-elle.

Un quart (25,6%) de la population lettone est d’origine russe, une forte proportion qui est parfois perçue comme une menace, au regard des récents événements en Ukraine. Inin n’a pas de lien véritable avec le peuple russe, mais sa conception des relations entre Lettons et Russes est plus que bienveillante : « Nous pouvons choisir d’être en compétition, d’avoir peur ou de nous battre contre leur appétit de pouvoir. Ou bien nous pouvons établir une limite et prier pour leurs âmes. Ce serait tellement beau que nos prières aident les Russes à se mettre debout. Ce serait une bonne chose pour le monde entier ».

Andrejs Strokins est un photographe internationalement récompensé. 

Lorsqu’Andrejs, né à Riga de parents polonais et russes, a dû intégrer une école lettone, ses camarades de classe ne l’ont pas vraiment accueilli à bras ouverts. « Ils m’appelaient ‘Ruskie’ (Le russe, ndt) » se souvient Andrejs, 32 ans. « Je devais me défendre : j’ai craché au visage de l’un des types, qui est plus tard devenu mon meilleur ami. » Aujourd’hui, il parle couramment letton et habite le centre de Riga, même s’il reconnaît avoir déjà songé à partir : « Je n’en ai simplement pas eu le courage ».

Andrejs est convaincu que ses parents préféreraient oublier l’époque soviétique plutôt que d’en parler : « C’est le cas de beaucoup de gens », ajoute-t-il. Pourtant, pour Andrejs, qui travaille en tant que photographe de presse, l’histoire est essentielle. Il fait collection d’albums de photographie amateur de l’Union soviétique, qui sont emplis d’images de la vie quotidienne plutôt que de grands moments historiques. « J’essaie de trouver plus d’informations sur cette période douloureuse, mais c’est plutôt galère », raconte Andrejs. Lui qui sait combien il est facile de manipuler des photos se montre sceptique à propos de l’histoire qu’on lui a enseignée.

« De nos jours, de nombreux russophones en Lettonie regardent le journal télévisé russe et en absorbent l’information. Dès que l’on commence à aborder les problèmes politiques, ça devient conflictuel », explique-t-il. Il y a quelques temps, son père a eu l’idée de convertir leur nom de famille russe en letton, pensant que cela pourrait mettre fin aux souvenirs douloureux, liés au passé russe de la famille. Finalement, il a changé d’avis. Andrejs, qui se considère davantage polonais que russe, n’a jamais eu de problème avec son nom.

Agnese Kleina est une journaliste visuelle et éditrice du bookazine bilingue Benji Knewman.

Quand elle était jeune, Agnese, 34 ans, était bonne en gym et en expression écrite, mais considérait l’écriture comme une « affaire 100% locale ». Ses amis ont surnommé son appartement à Riga « Le Musée », car Agnese raffole du design. Ce qui l’intéresse particulièrement sont les intérieurs post-modernes qui ne sont plus à la mode depuis les dernières années de l’URSS. « J’ai vécu cette époque, et j’ai eu envie d’en parler au monde », dit-elle.

Le résultat se nomme Benji Knewman. Le magazine, dont le slogan est « Life that you can read » (La Vie qu’on lit, ndt) a été lancé en 2014. Chaque numéro se vend à environ 2 200 exemplaires, avec des histoires en letton, en anglais et parfois en russe. L’idée, précise-t-elle, est d’aider l’Est et l’Ouest à se rencontrer : « Comme un archéologue, je voudrais permettre à mes lecteurs de se projeter au-delà de l’émotion et du rétro, pour aller de l’avant », explique-t-elle.

Concernant la scène politique et sociale de la Lettonie moderne, Agnese est principalement préoccupée par les conséquences de l’occupation soviétique. De 1944 à 1991, la Lettonie faisait partie de l’URSS et se nommait la République socialiste soviétique de Lettonie. « Ces cinquante années sont un véritable fardeau. La jeunesse doit vivre avec des parents et des professeurs qui semblent continuer de traîner ce boulet derrière eux, au lieu de l’examiner de plus près, et de se regarder dans la glace. » Agnese est aussi obsédée par l’idée de créer un musée d’art moderne en Lettonie. Son but ? Dépoussiérer et exposer l’art créé durant les cinq décennies de domination soviétique.

Egils Grasmanis est le directeur de Brain Games (Jeux du cerveau, ndt) et le fondateur du mouvement I Want to Help Refugees (Je veux aider les réfugiés, ndt).

« Les jeux de société sont un excellent outil pour permettre aux gens de se rencontrer », explique Egils, 39 ans, l’homme qui a importé la culture des jeux de société en Lettonie. Avec sa société Brain Games, Egils, qui se voit comme un « Européen », édite et exporte des jeux adaptés à la trentaine de pays dans lesquels il les vend. En 2016, le jeu de famille Ice Cool a remporté le prix du meilleur jeu de société pour enfants au Royaume-Uni.

Egils confesse être fasciné par sa grand-mère, aujourd’hui âgée de 93 ans. « Elle a une véritable et profonde compréhension du monde. Ce qu’elle a vécu au sein des différents systèmes et en tant que réfugiée a profondément influencé sa manière de traiter les autres. » Durant la Seconde Guerre mondiale, plus de 200 000 Lettons ont quitté leur pays en tant que réfugiés. Ce souvenir transgénérationnel est la raison pour laquelle Egils a commencé à jouer à des jeux de société avec des demandeurs d’asile en Lettonie.

Selon les données du gouvernement, 364 et 328 demandeurs d’asile sont respectivement arrivés en Lettonie en 2014 et 2015 et représentent aujourd’hui 0,018% de la population totale. Cependant, selon un sondage des Nations unies en 2016, 55% des résidents lettons tendent à rejeter les réfugiés et à penser que leur niveau de vie baisserait s’ils les avaient pour voisins. En 2015, Egils a créé un groupe Facebook « I Want to Help Refugees » – aujourd’hui, c’est un mouvement à part entière qui tente de renverser la vapeur en Lettonie « pour que la majorité soit en faveur et non contre les réfugiés. »

Selon Egils, la véritable bombe à retardement est la fracture ethnique qui existe au sein de la Lettonie. « Les russophones sont blessés par la trahison de 1991,» explique-t-il. « Les politiciens avaient promis la citoyenneté lettone pour tous, mais ça n’est jamais arrivé. Les minorités se sentent marginalisées. La Russie paie leurs retraites, leurs allocations, et leur donne la citoyenneté, ils se sentent les bienvenus là-bas, mais pas ici. C’est tragique ! »

Egils pense que des excuses permettraient de consolider une société, aisément influençable. « Notre peuple a besoin d’un esprit critique,» juge-t-il. « La créativité et l’innovation sont ce pour quoi nous pourrions et aimerions être connus. »