Feed aggregator

Mfor.hu: Gyengült a forint szerdán (2. 11.) a főbb devizákkal szemben. Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 377,67 forintról 378,89 forintra emelkedett 18 órára. A svájci frank jegyzése alig változott, a reggeli 414,02 forintról 414,04 forintra ment fel, míg a dolláré 316,76 forintról 318,95 forintra emelkedett. (MTI)

Mercredi, plusieurs centaines de manifestants se sont rassemblés à Paris pour dénoncer la loi Duplomb et la tentative de réintroduire des pesticides interdits dans l’agriculture française. Une pétition contre la loi, déposée à l’été sur le site de l’Assemblée nationale, a battu un record absolu de signatures, forçant les députés à organiser un débat sur le sujet. 

Africa’s challenge lies not in a lack of ambition, but in ensuring that governance and accountability mechanisms are strong enough to turn commitments into results. Credit: Busani Bafana/IPS

By Françoise Uwumukiza
Feb 11 2026 (IPS)

Africa has never lacked agricultural strategies. Since the launch of the Comprehensive Africa Agriculture Development Programme (CAADP) in 2003, governments have pledged repeatedly to spend at least 10 per cent of public budgets on agriculture and to raise productivity through better investment and coordination. The African Union reaffirmed this target in subsequent declarations, such as Malabo in 2014 and the Kampala CAADP Strategy (2026-2035).

Yet, two decades on, one in five Africans still faces hunger, and few countries have met the budget commitment. With the upcoming African Union Summit around the corner, it is time to reflect on whether the continent’s food systems are finally on a path to lasting transformation. The lesson is clear: Africa’s challenge lies not in a lack of ambition, but in ensuring that governance and accountability mechanisms are strong enough to turn commitments into results.

The Kampala Correction

Adopted in 2025, the Kampala Declaration and Action Plan signalled a quiet but significant shift in Africa’s food and agricultural governance — recognising that transformation depends as much on political accountability as on policy and investment.

With the upcoming African Union Summit around the corner, it is time to reflect on whether the continent's food systems are finally on a path to lasting transformation
For the first time, parliaments are at the centre of the CAADP process. Legislators are now tasked with aligning national laws to continental targets, ensuring that agriculture, nutrition, climate and trade policies work in concert, and subjecting executive commitments to real oversight.

This correction matters. The Kampala Declaration recognises that accountability must extend beyond governments alone. It calls for stronger legislative scrutiny, transparent budget processes, and active participation by civil society and local authorities to ensure commitments translate into results. Without such checks and coordination, implementation will continue to drift.

The African Food Systems Parliamentary Network (AFSPaN) has translated this broader governance mandate into a Ten-Year Parliamentary Call to Action (2026–2035). It urges legislatures to:

• Align and update laws governing food, trade, climate and health;
• Scrutinise agricultural budgets and track spending efficiency;
• Institutionalise partnerships with civil society and local authorities;
• Guarantee gender- and youth-responsive policies; and
• Build data and analytical capacity to support evidence-based debate.

The Political Economy of Food

This is also a question of priorities. In many countries across Africa, debt-service costs often exceed agricultural budget. The continent cannot rely indefinitely on external aid while under-investing domestically in food and nutrition security. Parliamentarians have the constitutional authority to decide how money is allocated and to hold governments accountable for how it is spent. They should use this authority to ensure that fiscal policy — including debt management and investment decisions — directly supports long-term food and nutrition security.

Strong oversight is not an obstacle to executive action; it is the precondition for efficiency. Countries that have embedded accountability — such as Rwanda, where performance contracts and results-based budgeting are standard — demonstrate that governance can accelerate progress more effectively than any single financing instrument.

Accountability as the Missing Infrastructure

As the heads of state gather at the AU summit, the Kampala Declaration offers a timely reminder that Africa’s food crisis is as much a governance challenge as a production one. Infrastructure, markets and agricultural inputs remain vital, but the missing infrastructure deficit is institutional. Without transparent laws, credible budgets and measurable outcomes, even a well financed investment cannot deliver a lasting transformation.

The next decade under CAADP must therefore prioritise governance. The Kampala Declaration makes clear that success will be determined by technical agencies and political institutions. Its real test will be whether parliaments exercise the courage to challenge under-performance and to legislate for long-term resilience.

Parliamentarians have finally been given the mandate to connect these dots. They must now use it.

 

Hon. Françoise Uwumukiza, Deputy Secretary-General, African Food Systems Parliamentary Network (AFSPaN)

Excerpt:

Hon. Françoise Uwumukiza is Deputy Secretary-General, African Food Systems Parliamentary Network (AFSPaN)

En juin dernier, lors d’une audition parlementaire commune avec le général Schill, son homologue français, le chef d’état-major de l’armée belge, le général Jean-Pol Baugnée, avait évoqué les problèmes posés par le Système d’Information du Combat Scorpion [SICS] à ses troupes car celui-ci n’était disponible qu’en langue française. Pour rappel, la Belgique a rejoint le...

Cet article Les militaires belges commencent à s’approprier le Système d’information du Combat SCORPION est apparu en premier sur Zone Militaire.

Hat óvodát és négy alapiskolát zártak be az influenzajárvány miatt Pozsony megyében a hatodik naptári héten – tájékoztatott a közösségi hálón a Pozsonyi Regionális Közegészségügyi Hivatal (RÚVZ).

CONTRE-POINT - La publication de la prochaine programmation pluriannuelle de l’énergie témoigne de la volonté d’agir sur le nucléaire, secteur clé de la souveraineté française.

La multinationale pétrolière a confirmé le 11 février qu’elle ne payerait pas l’impôt exceptionnel sur les grosses sociétés mis en place dans le budget 2026, faute de bénéfices encaissés en France.

Le manufacturier auvergnat fait face à une pression concurrentielle et au ralentissement de plusieurs marchés, notamment américain. Mais le groupe garde le cap. Ce qui pousse les syndicats à demander un meilleur partage de la valeur.

Now that China has emerged as New Delhi’s primary security concern, Pakistan is no longer the organizing principle of Indian foreign policy.

ANALYSE - Avant le décret de la programmation pluriannuelle de l’énergie, qui doit être dévoilé jeudi par Sébastien Lecornu, la droite critique la méthode et met en garde contre l’impact négatif du renouvelable sur l’industrie nucléaire.

Az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.

A csomag célja, hogy az erre az időszakra becsült ukrán finanszírozási szükségletek mintegy kétharmadát fedezze.

A képviselők három jogszabályról szavaztak: az úgynevezett Ukrajna-támogatási hitelről szóló javaslat 458 igen, 140 nem és 44 tartózkodás mellett kapott szabad utat; az Ukrajna-eszköz módosítását 473 igen, 140 nem és 32 tartózkodás mellett fogadták el, míg a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) módosítását 490 igen, 130 nem és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

A 90 milliárd eurós csomagból 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi támogatásra, illetve költségvetési segítségnyújtásra fordítanak az EU Ukrajna-eszközén keresztül.

A fennmaradó 60 milliárd eurót Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítik el, biztosítva a kritikus védelmi termékek időben történő elérhetőségét – elsősorban ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) védelmi iparából. Amennyiben egyes eszközök e forrásokból sürgős szállítással nem állnak rendelkezésre, célzott eltérések alkalmazhatók más országokból történő beszerzésre.

A pénzügyi segítségnyújtás Ukrajna finanszírozási szükségleteihez igazodik, amelyeket az ukrán kormány által kidolgozott és az Európai Bizottság által értékelt finanszírozási stratégia határoz meg. A stratégiát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A támogatás szigorú feltételekhez kötött: Ukrajnának folytatnia kell a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségi jogok – védelmére irányuló reformokat, valamint az korrupcióellenes intézkedéseket és a demokratikus intézmények megerősítését.

A hitelt közös uniós hitelfelvétellel finanszírozzák a tőkepiacokon, amelyet az uniós hosszú távú költségvetés mozgástere garantál. Az adósságszolgálat költségeit az EU éves költségvetései fedezik: az Európai Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd eurót, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd eurót tesz ki. A hitel tőkerészének visszafizetéséért Ukrajna lesz felelős, amint háborús jóvátételt kap Oroszországtól.

A támogatási hitelről az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tavaly decemberi brüsszeli ülésén állapodott meg, az Európai Bizottság pedig idén januárban terjesztette elő a javaslatot.

Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a kezdeményezéshez, az elfogadás megerősített együttműködés keretében történt, amely lehetővé teszi az egyhangúság hiányában is az együttműködni kívánó tagállamok számára az előrelépést.

A csomag hatálybalépéséhez a tanács hivatalos jóváhagyása is szükséges. Ezt követően az Európai Bizottság a tervek szerint 2026 második negyedévének elején folyósíthatja az első részletet.

Forrás: MTI

The post Az Európai Parlament jóváhagyta a 90 milliárd eurós hitelcsomagot Ukrajnának appeared first on Kárpátalja.ma.

Les autorités sanitaires françaises recensent désormais trois décès de bébés ayant consommé du lait infantile concerné par la récente vague de rappels dans le pays, a annoncé ce mercredi 11 février le ministère de la Santé, en soulignant qu’aucun lien de cause à effet n’était établi à ce stade.

L’Alliance atlantique a annoncé mercredi 11 février le lancement d’une nouvelle mission dans l’Arctique, sur fond de tensions avec la Russie et après les menaces de Donald Trump sur le Groenland.

Le procès des assistants parlementaires européens du FN s’est clos ce mercredi avec les plaidoiries des avocats de la cheffe de file de l’extrême droite. Avec des arguments éculés mais aussi une nouveauté : considérer qu’un eurodéputé ne pourrait pas être poursuivi pour détournement de fonds publics. La cour d’appel rendra sa décision le 7 juillet.

Le dirigeant de l’entreprise agroalimentaire Agour, se présente à Cambo-les-Bains, près de Bayonne.

Was the Green Deal an episode of mass hysteria? Was the idea that a sixth mass extinction event would be bad and energy independence good so crazy and unaffordable?

Pendant des années, profitant de ses activités d’agent de mannequins, Jean-Luc Brunel a fourni des jeunes proies à Jeffrey Epstein. Son suicide, en février 2022, a mis fin prématurément aux investigations. Son portrait avec Elisabeth Fleury et Clara Martinot.

La CGT et FO ont appelé à reconduire la grève chez CAT France, spécialiste de la logistique de transport automobile, à l’occasion des négociations salariales. Reportage sur le site d’Onnaing, dans le Nord, voisin de l’usine Toyota.

Début février, douze personnes accusées « d’actes contre nature » ont été arrêtées à Dakar. La parole homophobe se répand ouvertement pendant que les défenseurs des droits sont contraints au silence.

Le chef de l'Etat Patrice Talon à travers un décret, a procédé à la mise en place d'une Commission nationale de la toponymie et de la mémoire nationale. Ladite commission est chargée de proposer de nouvelles appellations pour les rues et espaces publics en s'appuyant sur l'histoire du pays.

Au Bénin, une commission nationale de la toponymie et de la mémoire nationale est mise en place. Ladite commission est présidée par le ministre d'Etat, secrétaire général de la Présidence de la République, Pascal Irénée Koupaki. Sa mission consiste à rebaptiser les voies et lieux publics.
Les nouvelles dénominations devront mettre en valeur des héros nationaux, des événements historiques et des personnalités ayant marqué l'histoire du Bénin.

L'initiative vise à favoriser la réappropriation de l'histoire nationale par les populations, à donner une signification historique aux espaces du quotidien et à renforcer la mémoire collective, ainsi que la fierté et la cohésion nationale. Elle s'inscrit également dans la continuité des actions mémorielles engagées par les autorités, notamment le retour des trésors royaux et l'édification de monuments à Cotonou, la capitale économique du Bénin. La commission est composée de dix membres, nommés par décret présidentiel pour un mandat de trois ans à compter de leur installation.
Elle est structurée comme suit :
– Président : Pascal Irénée Koupaki, représentant de la Présidence de la République ;

– Premier rapporteur : Florent Couao-Zotti, représentant du ministère du tourisme, de la culture et des arts ;

– Deuxième rapporteur : Ghislain Hounnou, représentant du ministère du cadre de vie et des transports, en charge du développement durable ;

– Pascal Dohou, représentant du ministère de la décentralisation et de la gouvernance locale ;

– Jérôme Alladayè, représentant du ministère de l'enseignement supérieur et de la recherche scientifique ;

– Albert Tingbé-Azalou, sociologue anthropologue ;

– Arthur Agossou Vido, historien.

Outre ces membres, quatre personnalités ont été désignées en qualité de personnes ressources pour accompagner les travaux de la commission. Il s'agit de
– Albert Bienvenue Akoha, professeur titulaire d'université ;
– Jacques Adandé, diplomate ;
– Candide Ahouansou, diplomate ;
– Médard D. Bada, professeur d'université.

F. A. A.