Feed aggregator

There needs to be a “comprehensive global approach” against secret tax structures, says the Nobel Prize-winning economist, Joseph Stiglitz, who called for “zero tolerance”. Speaking to Parliament’s Panama Committee on Wednesday, the former advisor to the Panamanian government suggested that secrecy in tax affairs should be treated like a disease which needs to be isolated.
Committee of Inquiry to investigate alleged contraventions and maladministration in the application of Union law in relation to money laundering, tax avoidance and tax evasion

Source : © European Union, 2016 - EP

There needs to be a “comprehensive global approach” against secret tax structures, says the Nobel Prize-winning economist, Joseph Stiglitz, who called for “zero tolerance”. Speaking to Parliament’s Panama Committee on Wednesday, the former advisor to the Panamanian government suggested that secrecy in tax affairs should be treated like a disease which needs to be isolated.
Committee of Inquiry to investigate alleged contraventions and maladministration in the application of Union law in relation to money laundering, tax avoidance and tax evasion

Source : © European Union, 2016 - EP

There needs to be a “comprehensive global approach” against secret tax structures, says the Nobel Prize-winning economist, Joseph Stiglitz, who called for “zero tolerance”. Speaking to Parliament’s Panama Committee on Wednesday, the former advisor to the Panamanian government suggested that secrecy in tax affairs should be treated like a disease which needs to be isolated.
Committee of Inquiry to investigate alleged contraventions and maladministration in the application of Union law in relation to money laundering, tax avoidance and tax evasion

Source : © European Union, 2016 - EP

There needs to be a “comprehensive global approach” against secret tax structures, says the Nobel Prize-winning economist, Joseph Stiglitz, who called for “zero tolerance”. Speaking to Parliament’s Panama Committee on Wednesday, the former advisor to the Panamanian government suggested that secrecy in tax affairs should be treated like a disease which needs to be isolated.
Committee of Inquiry to investigate alleged contraventions and maladministration in the application of Union law in relation to money laundering, tax avoidance and tax evasion

Source : © European Union, 2016 - EP

La ministre du numérique du Togo a lancé plusieurs initiatives, dont le versement de subventions par mobile à des agriculteurs en difficulté.

Hollande, avec l'aide de Le Drian, aura réussi au moins une chose : une militarisation tous azimuts, de la politique étrangère, de la politique intérieure et même de l'économie. Avec cette année, une prise de commande record pour les marchands de canons : 16 milliards d'euros en 2015, contre moitié moins l'année précédente qui était déjà un très bon cru. A cette occasion, Jean Guisnel (Blog Défense ouverte, 22/01) nous explique que « les Saoudiens financent l'achat [à la France] de 2,3 milliards d'euros (...) - 254 - février 2016 / Ventes d'armes, Partis politiques francais, Brèves d'Afrique et d'ailleurs

Prosecutors say Electoral Authority chief Ana Maria Patru took hefty bribes to assign IT contracts to favoured companies - and facilitate meetings between companies and ministers.

La déclassification des emails d'Hillary Clinton continuent de susciter la controverse… en France. Les analyses de son conseiller officieux, Sidney Blumenthal, laissent transparaître « un autre récit de la guerre de Sarkozy et BHL en Libye », comme l'avait déjà rapporté Mediapart (28/06/15), confirmant que les motivations militaires et pétrolières n'étaient pas absentes derrière l'apparente guerre « humanitaire ». Dans de nouveaux emails déclassifiés, Blumenthal affirme cette fois, selon LeMonde.fr (11/01) (...) - 254 - février 2016 / Franc CFA, Brèves d'Afrique et d'ailleurs, Libye

Donald Trump and Xi Jinping. (Associated Press)

Despite Chinese Ambassador to the U.S. Cui Tiankai’s comments during an interview with CNN on Tuesday, in which he stated “we take no sides,” outside the Chinese leadership, the Chinese have indeed been taking sides.

In a survey of 3,300 respondents in China conducted by the state-owned newspaper Global Times in March, some 54% preferred Donald Trump over Hillary Clinton. Another poll in May conducted of 24,449 people by the Chinese language Phoenix TV website showed 61.5% supported Trump, with only 7.8% favoring Clinton.

Perhaps behind Trump’s initial popularity among Chinese were his isolationist foreign policy views—unlikely to stand in the way of a rising China. During an interview with The Economist in 2015, Trump brushed aside China’s construction of airstrips on reefs in the South China Sea, calling them: “very far away” and “already built.” Also, his perceived status among Chinese as a successful businessman may have also helped explain his popularity even after a number of anti-China statements, as he was seen a more pragmatic dealmaker on trade issues “election talk is just election talk,” than as an ardent human rights advocate and defense hawk like Hillary.

Yet while many Chinese distrust Hillary as an aggressive hawk, and may be happy she lost the election, other Chinese may now be rethinking their earlier support for a Donald Trump presidency as fears over a trade war grow in recent days.

One of those concerned is Chinese President Xi Jinping, who spoke with Trump on Monday to congratulate the new leader. According to the Financial Times, during the conversation Xi emphasized that cooperation between the two countries was the “only correct choice.” 

Some pundits believe Xi was advising and warning Trump to back down on his campaign rhetoric, accusing China of “raping” the U.S. and promising to impose a 45% tariff on Chinese imports. Trump has also promised to abandon the Paris climate change agreement ratified in September by U.S. President Barack Obama and Xi.

In recent days, president-elect Trump has attempted to soften some of his earlier campaign rhetoric, and may yet issue new statements to calm Beijing’s nerves. Yet the often extreme and contradictory positions taken on some issues, and his relative inexperience as a politician and diplomat have created uncertainty over his governance. In a Pew Center survey released on October 5, some 37% of those Chinese polled expressed confidence in Hillary “to do the right thing regarding world affairs”—compared to 22% expressing confidence in Trump.

To the Chinese, Hillary Clinton was the devil they know. Now Beijing and the Chinese, financial markets, and geopolitical pundits must all adjust to this new uncertainty and hope for the best.

The post Be Careful What You Wish For, China appeared first on Foreign Policy Blogs.

A Szelepkutató Kft. közel 462 millió forint összköltségű projektje során olyan szeleptermékek és ezek tömeggyártására alkalmas technológiák kifejlesztése történt, melyek a piacon korábban elérhető termékek negatív tulajdonságait kiküszöbölik, ugyanakkor előállításuk és üzemeltetésük olcsóbb.

A vállalkozás a „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című program keretében 188,89 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.

A Szelepkutató Fejlesztési Kft. budapesti székhelyű K+F cég, melyet 2011-ben forradalmian új elven működő és új anyagok felhasználásával készülő, szabadalmaztatott szelepek kifejlesztésére és iparszerű gyártására, különböző ipari technológiákban való hasznosítására hoztak létre.

A projekt keretében a Társaság célja egy világviszonylatban is merőben új működési elv alkalmazásával piacképes termékek és eljárások kifejlesztése volt a biztonsági főcsapok, a töltőszelepek, a multifunkcionális direktszelepek és az automata csapok felhasználói területeken. A K+F projektben olyan vezérlőrendszer, változó mértékű vezérlőnyílás kifejlesztése történt mikro méretekben (miniatürizálás), mely az igénynek megfelelően programozható és nagyon egyszerűen adaptálható új és meglévő rendszerekbe egyaránt.

A pályázati projekt során kifejlesztettek egy olyan új generációs biztonsági főcsapot, amely a világszinten is új működési elve miatt nagy biztonsággal zárni képes mind a folyadék, mind a gáznemű hálózatokon és az eddigi berendezéseknél egyszerűbb (karbantartásmentes), olcsóbb és hosszabb élettartamú. Kifejlesztettek továbbá egy olyan változó mértékű programozható vezérlőnyílással ellátott dugattyút is, ami a töltőszelepek mikro méretű vezérlőnyílásából fakadó hátrányokat (pl. jelentős karbantartás igény, nagy méretek) maradéktalanul kiküszöböli.

A Szelepkutató Kft. olyan multifunkcionális direktvezérlésű WC öblítő szelepet is fejlesztett, ami a tartályos rendszerek kiváltására is alkalmas. A fejlesztés során a gazdaságosság, a megbízhatóság, a karbantartás-mentesség és a víztakarékosság különösen nagy szerepet kapott, mert a piaci igények is ezt kívánták. Végül kifejlesztettek egy olyan automata nyomógombos adagoló csaptelepet, ami abszolút új elven működik, megbízható, tartós, egyszerű, alacsony az előállítási költsége, víztakarékos, karbantartásmentes, felhasználó- és szerelőbarát.

A 188 891 652 forintos támogatású, 461 950 748 forint összköltségvetésű projekt 2014. január 1-én indult és 2016. október 31-én zárult.

The Slovak Presidency of the European Council declared in the summer that the end of 2016 is still a feasible deadline for the finalisation of the Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP). But this deal – and several others – are under threat.

Despite all previous declarations, the Commission took the unprecedented political decision to subject the Comprehensive Economic and Trade Agreement with Canada (CETA) to approval by national parliaments in addition to the European Parliament. That’s at least 36 parliaments, both national and provincial, who need to approve the deal. It could mean four or five years before
the agreement takes effect.

The Commission is striving to react to criticism. It has come up with a new model of investment protection, the investor-state dispute settlement model (ISDS). It has substantially increased negotiation transparency. It publishes reports on the potential benefits of successfully-concluded trade deals. But this isn’t enough to reach out to those across the EU who are hostile to free trade. Member states remain under intense pressure from strong lobbies and civil society.

The EU is growing more protectionist, and has been since well before Britain voted to leave. It’s true that discontent with globalisation and suspicion of the EU’s trade – and other – policies were prominent in the debate leading up to the British EU referendum. But the EU itself reacted to the Brexit vote with a protectionist stance. Some EU capitals were keen to punish London for fear that other countries would follow Britain out of the EU but with favourable access to the single market. Pursuing this strategy would be damaging for both sides, so a more sensible and “depoliticised” approach needs to be found. Taking into account the significant trade deficit the UK has with the rest of Europe, currently at a record high level, one could even argue that the EU needs the British market more than Britain needs the EU single market.

Widespread public concern over free trade agreements is understandable. We are negotiating a new generation of trade deals that go beyond the elimination of tariff barriers and include discussions on food safety, international standards and consumer protection. In the case of TTIP, it even has geopolitical and strategic importance. Citizens want to know whether these deals will help growth to be restored and new jobs to be created. They want higher, not lower standards of health, labour and environmental protection. Opposition is often based on the perception that deals are negotiated in secret, for the benefit of multinational companies and at the expense of ordinary people.

If we are serious about fighting protectionism, we have to make a more convincing case about the benefits of trade liberalisation. Trade increases spending power, especially for those on low incomes, and enlarges the variety of goods and services people are able to buy. We must also be clear about the scope of trade agreements. The Commission has already made considerable
efforts in terms of transparency, but more has to be done. It’s clear that the benefits aren’t evenly shared across the EU or inside countries. We have to (re)define the responsibility institutions,
both at the EU and at national level, have towards those who may be affected. We must prevent crisis situations and be more pro-active.

Rejecting free trade means we are on the defensive. It’s an admission we aren’t competitive enough to progress on the global stage. Protectionism is very much a European and American problem; it’s not by any means a general global trend. We have to understand that the future of global trade doesn’t depend on our participation anymore. Canada, China, Australia and others are actively negotiating trade and investment agreements. We can either take the lead, conclude deals and set new models and standards, or we can stand by and let others set conditions for us. We face enormous challenges: chronically slow economic growth (especially in the eurozone), persistently high unemployment, and energy insecurity. We have to make clear to our citizens that open trade is a crucial instrument for growth and a way out of these difficult situations. Free trade was one of the engines of the prosperous decades following the Second World War in Europe, America and beyond. We should have the courage and political will to champion it.

IMAGE CREDIT: cylonphoto/Bigstock.com

The post Time for an end to EU protectionism appeared first on Europe’s World.

BERICHT über die Umsetzung der Gemeinsamen Sicherheits- und Verteidigungspolitik (nach dem Jahresbericht des Rates an das Europäische Parlament über die Gemeinsame Außen- und Sicherheitspolitik)
Ausschuss für auswärtige Angelegenheiten
Ioan Mircea Paşcu

Quelle : © Europäische Union, 2016 - EP

1. Az EGT-Tanács negyvenhatodik ülésére 2016. november 15-én került sor Brüsszelben, Elisabeth Vik Aspakernek, Norvégia EGT- és uniós ügyekért felelős miniszterének elnökletével. A találkozón részt vett Aurelia Frick liechtensteini külügyminiszter, továbbá Izland Külügyminisztériumának képviseletében Stefán Haukur Jóhannesson, az Európai Unió Tanácsa elnökségének képviseletében Lukas Parizek, valamint az Európai Unió Tanácsának tagjai, illetve az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői.

2. Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a politikai párbeszéd keretében a miniszterek a következő témákról kívánnak tárgyalni: Nyugat-Balkán, Oroszország és Ukrajna, migráció, valamint a kül- és biztonságpolitikára vonatkozó új uniós globális stratégia. A résztvevők irányadó vitát tartottak a digitális egységes piac témájában, amelynek során érintették a megosztáson alapuló gazdaság kérdését is.

3. Az EGT-Tanács megállapította, hogy az EGT-megállapodás több mint 20 éve kulcsfontosságú szerepet tölt be az Unió és az EGT-tag EFTA-államok közötti gazdasági kapcsolatok és belső piaci integráció előmozdításában. Az EGT-Tanács kiemelte, hogy a megállapodás időtállónak bizonyult és alkalmazkodni tudott az EU-szerződések változásaihoz és az EU bővítéseihez. Az EGT-Tanács megállapította, hogy a versenyképesség javítását célzó törekvések intenzívebbé tétele kulcsfontosságú az európai foglalkoztatás és növekedés szempontjából.

4. Hangsúlyozta, hogy a jól működő egységes piac Európa-szerte fontos hajtóereje a gazdasági növekedésnek és az új munkahelyek teremtésének, és üdvözölte az egységes digitális piacra, illetve az egységes piac továbbfejlesztésére vonatkozó, 2015-ben indított két stratégiában foglalt javaslatok végrehajtása terén már megtett lépéseket, amelyek azt hivatottak elősegíteni, hogy maradéktalanul kiaknázhassuk az egységes piacban rejlő kihasználatlan növekedési és termelékenységi lehetőségeket. Az EGT-Tanács egyetértett abban, hogy az egységes piacot érintő néhány jelentős kihívás kezeléséhez átfogó megközelítésre van szükség, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok szorosan közreműködjenek az egységes piaci politikák és kezdeményezések további tervezésében és alakításában.

5. Az EGT-Tanács üdvözölte a pénzügyi szolgáltatások terén az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló uniós rendeletekhez kapcsolódó első jogszabálycsomag részét képező EGT vegyes bizottsági határozatok elfogadását. Az EGT-Tanács hangsúlyozta azt is, hogy rendkívül fontos a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó további, még be nem épített jogszabályok mielőbbi beépítése és alkalmazása is annak érdekében, hogy az EGT teljes területén biztosítani lehessen az egyenlő versenyfeltételeket ebben a fontos ágazatban.

6. Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Vegyes Bizottságnak az elért eredményekről szóló jelentését, és méltatta a Vegyes Bizottság munkáját, mellyel hozzájárul az EGT-megállapodás folyamatos, sikeres és zökkenőmentes működésének biztosításához.

7. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy a társadalmi és gazdasági nehézségek leküzdéséhez fontos az európai országok közötti szolidaritás. Aggodalmának adott hangot különösen amiatt, hogy egyes EGT-tagállamokban változatlanul magas szintű az ifjúsági munkanélküliség.

8. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az iránt, hogy a 2009–2014-es időszakra szóló EGT Finanszírozási Mechanizmus és norvég finanszírozási mechanizmus, illetve azok elődei sikerrel járultak hozzá az EGT-térségen belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, és megállapította, hogy az egyenlőtlenségek mérséklését folytatni kell.

9. Az EGT-Tanács üdvözölte a 2014–2021-es időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás Izland, Liechtenstein és Norvégia általi megerősítését, valamint a 2014 és 2021 közötti időszakra vonatkozó norvég finanszírozási mechanizmusról szóló, Norvégia és az EU közötti megállapodás Norvégia általi megerősítését. Az EGT-Tanács üdvözölte továbbá a 2014 és 2021 közötti időszakra vonatkozó norvég finanszírozási mechanizmusról szóló megállapodás 2016. július 1-től kezdődő, valamint a 2014–2021-es időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodás 2016. augusztus 1-től kezdődő ideiglenes alkalmazását.

10. Az EGT-Tanács üdvözölte az Izland és az EU közötti, a hal és a halászati termékek kereskedelméről szóló jegyzőkönyv 2016. augusztus 1-től, valamint a Norvégia és az EU közötti, a hal és a halászati termékek kereskedelméről szóló jegyzőkönyv 2016. szeptember 1-től történő ideiglenes alkalmazását.

11. Hangsúlyozva, hogy minden szerződő félnek érdeke, hogy az egész EGT-ben alaposabban ismerjék az EGT-megállapodást, az EGT-Tanács arra sürgette a feleket, hogy biztosítsák, hogy az EGT-megállapodással kapcsolatos információk azonnal és könnyen elérhetők legyenek mindenki számára.

12. Az EGT-Tanács megjegyezte, hogy a tőke szabad mozgása a belső piac egyik alapvető szabadsága és az EGT-vívmányok szerves része, és megállapította, hogy az EGT-megállapodás 43. cikkének rendelkezései alapján e szabadság csak ideiglenesen korlátozható. Az EGT-Tanács üdvözölte az előrehaladást az izlandi kormány arra irányuló átfogó tervével kapcsolatban, hogy az ország gazdasági és pénzügyi stabilitásának veszélyeztetése nélkül feloldja a tőkekorlátozásokat.

13. Az EGT-Tanács rendkívül fontosnak nevezte az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés fenntartását a környezetvédelmi, az energia- és az éghajlat-politika terén, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint az ellenállóképes energiaunióra és a jövőbe mutató éghajlat-politikára irányuló keretstratégiára. A szoros együttműködés fenntartása az alábbi területeken is kívánatos: a belső energiapiac, az energiabiztonság, a kibocsátáskereskedelem, a versenyképes, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, biztonságos és fenntartható, karbonszegény technológiával előállított energia előmozdítása, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, a szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás, valamint az egyéb környezeti kérdések, így a hulladék, a vegyi anyagok, a vízgazdálkodás és az ipari szennyezés kérdései.

14. Az EGT-Tanács emlékeztetett a 2015 decemberében Párizsban elért történelmi jelentőségű, jogilag kötelező erejű éghajlat-változási megállapodásra, és üdvözölte, hogy a megállapodás az EU általi ratifikáció révén 2016. november 4-én hatályba lépett. Az EGT-Tanács üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az EU tagállamai és az EGT-tag EFTA-államok tettek a nemzeti ratifikációs eljárások gyors lezárásának érdekében, és arra ösztönözte a többi országot, hogy mielőbb ratifikálják a megállapodást.

15. Az EGT-Tanács üdvözölte az európai szabványosításra vonatkozó közös kezdeményezés széleskörű támogatottságát, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az uniós fél az európai szabványosítási rendszer korszerűsítését célzó, együttműködésen alapuló sikeres együttszabályozással elindított. Az EGT-Tanács kijelentette továbbá, hogy az EFTA részvétele és hozzájárulása e területen jól példázza a sikeres EU–EFTA-együttműködést, amely segíti az EGT egységesítését.

16. Az EGT-Tanács üdvözölte az EGT-megállapodásba még beépítendő EGT-vonatkozású uniós jogi aktusok számának csökkentésére és a beépítés felgyorsítására tett folyamatos erőfeszítéseket. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az elmúlt évek során tett előrelépésért, ugyanakkor megállapította, hogy még mindig túlságosan magas a be nem épített jogi aktusok száma. Felszólította az érintetteket a munka folytatására, hogy jelentősen és tartósan csökkenteni lehessen a jelenlegi elmaradást, és ezáltal szavatolható legyen a jogbiztonság és az EGT egységessége. Valamennyi felet sürgette, hogy konstruktív módon igyekezzenek megoldást találni a még függőben lévő fontos kérdésekre.

17. A belső energiapiacra vonatkozó harmadik csomaggal kapcsolatban az EGT-Tanács üdvözölte azokat az eredményeket, amelyek az elmúlt hónapokban születtek a csomag EGT-megállapodásba történő beépítése fennálló akadályainak elhárítása terén, különösen az EGT-tag EFTA-államoknak az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségében (ACER) való részvétele tekintetében, és hangsúlyozta, hogy ezt a munkát a belső energiapiac teljes körű kiépülésének érdekében mielőbb be kell fejezni.

18. Az EGT-Tanács üdvözölte az elektronikus hírközlési szolgáltatások 2009-es keretszabályozása (ideértve az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületéről (BEREC) szóló rendeletet is) és a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló rendelet tekintetében az elmúlt hónapokban tett előrelépést.

19. Az EGT-Tanács megállapította, hogy néhány fontos lezáratlan kérdést illetően még további előrelépésre van szükség, és várakozással tekint az elé, hogy mihamarabb megállapodás szülessen különösen a harmadik postai irányelv, valamint az ökológiai termelés tekintetében, illetve a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályai és szabványai tekintetében elfogadott uniós jogi aktusok tekintetében.

20. Az EGT-Tanács megállapította, hogy több vegyes bizottsági határozat esetében is előfordult, hogy túllépték az EGT-megállapodásban az alkotmányossági vizsgálatra előírt hat hónapos határidőt. Arra ösztönözte az EGT-tag EFTA-államokat, hogy fokozottan törekedjenek a függőben lévő ügyek mihamarabbi megoldására, és arra, hogy a jövőben elkerüljék az ilyen késedelmeket.

21. Az EGT-Tanács elismerte azoknak a tárgyalásoknak a jelentőségét, amelyek az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti ambiciózus, kiegyensúlyozott, átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányulnak. Üdvözölte az Európai Bizottság és az EGT-tag EFTA-államok közötti információcserét, amit az EGT Vegyes Bizottság tagjai kezdeményeztek 2014 decemberében. Figyelemmel többek között az EGT-megállapodás 12. jegyzőkönyvére, az EGT-Tanács az említett információcsere folytatására ösztönözte a feleket.

22. Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a szerződő felek az EGT-megállapodás 19. cikkének megfelelően vállalták, hogy továbbra is lépéseket tesznek a mezőgazdasági kereskedelem fokozatos liberalizációja irányában. Az EGT-Tanács várakozással tekint az elé, hogy a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizálásáról és a földrajzi jelzések oltalmáról szóló, az EU és Izland közötti – 2015. szeptember 17-én parafált – megállapodásokat a közeljövőben aláírják. Az EGT-Tanács tudomásul vette, hogy a földrajzi jelzések oltalmáról az EU és Norvégia között folytatott tárgyalásokat a felek felfüggesztették.

23. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy a 19. cikk keretében a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizációjáról 2015 februárjában indított tárgyalásokban az EU és Norvégia előre tudott lépni, és arra ösztönözte a feleket, hogy továbbra is aktívan törekedjenek a tárgyalások előrevitelére.

24. Az EGT-Tanács várakozással tekint az elé, hogy a közeljövőben elfogadják a Vegyes Bizottság azon határozatát, amelynek tárgya az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke alapján a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének további liberalizálásáról Izland és az EU között 2015. szeptember 17-én létrejött megállapodás.

25. Az EGT-Tanács arra ösztönözte a szerződő feleket, hogy az e területen folytatott kereskedelem további előmozdítása érdekében folytassák a párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról.

26. Elismerve az uniós programok hozzájárulását a versenyképesebb, innovatívabb és szociálisabb Európa megteremtéséhez, az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok részt vesznek az EGT-t érintő programokban, amelyekhez pénzügyi támogatást is nyújtanak.

27. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az EGT-tag EFTA-államoknak az Európai Kutatási Térségben való aktív részvétele és teljes körű beilleszkedése, valamint Norvégiának és Izlandnak a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs vezérprogramhoz történt sikeres társulása miatt. Az EGT-Tanács továbbra is kiemelt feladatként foglalkozik majd azzal, hogy a kutatás és az innováció terén elősegítse az EGT-tag EFTA-államok integrációját, valamint szakpolitikáiknak az uniós szakpolitikákkal való összehangolását.

28. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy fontos a jövőben is meghívni az EGT-tag EFTA-államok tisztviselőit az EU Tanácsa érintett munkacsoportjainak szintjén folytatott politikai párbeszédekre.

29. Az EGT-Tanács hangsúlyozta továbbá annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok minisztereit meghívják az ezen államok belső piaci részvétele szempontjából releváns informális uniós miniszteri találkozókra és miniszteri konferenciákra, és elismerését fejezte ki a soros szlovák és a soron következő máltai elnökségnek e gyakorlat folytatásáért.

30. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok az érintett bizottságokban, szakértői csoportokban, kutatásokban és ügynökségekben való részvételük, valamint észrevételeik benyújtása útján konstruktívan járulnak hozzá az EGT-vonatkozású uniós jogszabályok és programok döntéshozatali folyamatához.

La campagne électorale du candidat républicain Donald Trump laissait présager le pire pour l‘évolution diplomatique de la première puissance mondiale. Au-delà des annonces chocs et promesses controversées, que peut-on réellement attendre de son élection ?

L’élection de Donald Trump à la présidence des États-Unis a déclenché un séisme planétaire, du fait de l’importance des États-Unis dans le monde et de sa personnalité controversée. Durant la campagne, Hillary Clinton avait insisté sur la question suivante : pouvait-on réellement lui confier le bouton nucléaire ? Si ce sujet interpelle, l’idée que Trump déclenche impulsivement une guerre nucléaire semble dépourvue de sérieux.

Mais d’autres sujets d’inquiétude sont réels. Tout d’abord, son hostilité déclarée à l’islam. Affirmer explicitement son animosité envers les musulmans pose nécessairement un problème. Même Georges W. Bush n’osait aller aussi loin. Se dirige-t-on vers un choc des civilisations ? Les nombreuses déclarations racistes de Trump risquent par ailleurs de laisser des traces au Proche-Orient. Le gouvernement israélien le considère comme un ami sûr, mais il en allait de même pour Hillary Clinton.

Trump a remis en cause l’accord de Paris de lutte contre le réchauffement climatique, signé en décembre 2015. Le possible retour sur un succès collectif obtenu dans la difficulté après plusieurs années de négociations et au prix de nombreuses concessions, inquiète fortement.

Trump reviendra-t-il sur l’accord sur le nucléaire iranien, signé en juillet 2015 à Vienne ? Là aussi, la situation n’est pas simple dans la mesure où il ne s’agit pas d’un accord bilatéral entre les États-Unis et l’Iran, mais d’un accord multilatéral signé également par ses alliés européens et la Russie, pays avec lequel Trump souhaite avoir de bonnes relations. Les pays du Golfe regarderont avec circonspection l’évolution de la situation aux États-Unis.

L’orientation nouvelle résidera sans doute dans les relations entre les États-Unis et la Russie. Tandis qu’une éventuelle élection d’Hillary Clinton laissait présager une politique plus ferme que celle de Barack Obama, Donald Trump a manifesté à de nombreuses reprises son respect et admiration à l’égard de Vladimir Poutine. Barack Obama a, quant à lui, échoué à appuyer sur le bouton reset dans les relations entre Washington et Moscou.

Il sera intéressant d’observer les réactions du vieux continent. Les véritables Européens estiment que l’élection de Donald Trump constitue un défi pour organiser cette « Europe puissance » dont le projet n’a jamais pu aboutir, par manque de volonté « à cause » du confort de la protection américaine. D’autres se montreront nostalgiques d’un ordre ancien, un temps où les États-Unis s’engageaient et commandaient les pays européens. L’Europe fera donc face à un défi nouveau dont l’issue peut s’avérer positive si les Européens le relèvent.

Donald Trump construira-t-il le mur à la frontière mexicaine ? Les relations entre les États latino-américains et les États-Unis s’étaient améliorées, avec la disparition de la doctrine Monroe, des rapports plus égalitaires et une forte diminution de l’anti-américanisme dans les pays latino-américains. L’élection de Donald Trump risque de soulever un vent d’hostilité dans la région à l’égard des États-Unis.

En ce qui concerne l’Asie, Donald Trump a menacé de demander au Japon et à la Corée du Sud de payer pour l’organisation de leur propre défense. Il veut également construire un mur économique face aux exportations chinoises. Il est vrai que ces dernières sont quatre fois plus importantes que les exportations américaines vers la Chine : elles représentent 4% du PIB chinois alors que les exportations américaines en Chine ne représentent que 0,6 à 0,7% du PIB américain. Ce mur aura cependant un impact sur les Américains en termes d’inflation. De plus, les Chinois possèdent des bons du trésor américain qu’ils peuvent retirer. Par conséquent, il ne sera pas évident pour Donald Trump d’appliquer son programme.

Sur le plan économique, Donald Trump semble se baser sur des personnalités qui ont conduit à la crise de 2008 et font partie du système qu’il ne cesse de dénoncer. Le risque de déception des électeurs américains envers Trump est donc réel et la vague populiste ne sera probablement pas aussi forte que prévue. On risque de s’apercevoir rapidement que l’ensemble des promesses faites par Donald Trump sont difficiles à mettre en œuvre.

L’option la plus probable est que, d’ici quatre ans, la politique de Trump, en crispant les relations des États-Unis avec un certain nombre d’États, associée à l’évolution naturelle de l’émergence et du rééquilibrage des relations internationales, rendent les États-Unis moins puissants qu’aujourd’hui. À partir du 20 janvier 2017, ceux qui ont été déçus par Obama risquent de le regretter amèrement.

L’opération militaire conjointe transfrontalière (OMCT) « Bourkane » s’est déroulée du 17 au 31 octobre 2016, de part et d’autre de la frontière malo-mauritanienne. Cette opération a permis d’atteindre, sur le terrain, les objectifs définis au cours d’une planification tripartite qui s’était tenue à Bamako du 31 juillet au 5 août 2016, entre les forces armées maliennes (FAMa), les forces armées mauritaniennes (FARIM) et la force Barkhane.

Dimanche 6 novembre, des aviateurs du détachement de ravitaillement en vol C135, accompagnés par le commandant de la brigade de la gendarmerie prévôtale de la base aérienne projetée (BAP) de Niamey, ont fait un don de jouets et de vêtements à un orphelinat du centre-ville de Niamey. Cette belle initiative a été appréciée autant par les enfants que par les militaires, soucieux de rendre la vie de la population au Niger plus agréable.

La 3e édition invite le public à verser aux Archives les documents évoquant les relations de la France avec le continent aux XIXe et XXe siècles.

US-Bürger und Angehörige anderer Länder, die für die Einreise in die EU kein Visum benötigen, müssen künftig eine entsprechende Genehmigung beantragen.

Croatian Defence Minister Damir Krsticevic visited Bosnia and Herzegovina despite the recent revelation that Bosnian Serb officials filed a criminal complaint accusing him of war crimes during the 1990s conflict.

Les salariés d'iTELE ont voté mercredi la fin de la grève à l'unanimité moins deux abstentions, mettant fin à un mouvement historique de 31 jours. Près d'un tiers de la rédaction va quitter la chaîne, selon des grévistes.