A Tanács 2016. április 28-án jóváhagyta az Unió belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatásainak javítását célzó új szabályokat, valamint az elnökség és az Európai Parlament között április 19-én létrejött megállapodást.
„A tárgyalásokon mindvégig az utasok érdekeit tartottuk szem előtt. Az Európai Parlamenttel nagyratörő megállapodást sikerült elérnünk. E csomagnak köszönhetően javulni fog a vasúti szolgáltatások színvonala és hatékonysága.”
Sharon Dijksma, Hollandia infrastrukturális és környezetvédelmi minisztere
A negyedik vasúti csomag piaci pilléreként ismert módosított szabályok következtében nyitottá válik a tagállamok belföldi vasúti személyszállítási piaca. A vasúti társaságoknak – a közszolgáltatási szerződések sérelme nélkül – Unió-szerte megkülönböztetésmentes hozzáférésük lesz a vasúthálózathoz. Ez azt jelenti, hogy az új szereplők számára könnyebb lesz a piacra jutás és a szolgáltatásnyújtás. A közszolgáltatási szerződések odaítéléséhez általános szabályként versenyeztetéses ajánlattételi eljárást fognak alkalmazni, jóllehet még mindig van lehetőség eltérni ettől.
A szolgáltatás színvonala – így például a menetidő tartása és a járatsűrűség – nagyobb súllyal esik majd latba az ilyen szerződések odaítélése során. A közszolgáltatási szerződéseket illetően – amelyek jelenleg az Unión belüli vasúti utazások több mint 90%-át fedik le – továbbra is lesz lehetőség a közvetlen odaítélésre, feltéve, ha az a szolgáltatás színvonalának vagy a költséghatékonyságnak a javulását eredményezi.
Après les quatre nouvelles unités de Ponant, Vard, filiale du groupe italien Fincantieri, a décroché un second contrat sur le segment des croisières d’expédition de luxe. Cette fois, c’est la compagnie de luxe allemande Hapag-Lloyd Cruises qui a choisi de faire construire en Europe du nord ses deux prochains navires d’expédition.
Az orosz fekete- és Kaszpi-tengeri haditengerészetnél is hadrafoghatósági ellenőrzés, az Észak-Kaukázusban pedig rakéta- és tüzérségi hadgyakorlat kezdődött pénteken, egy nappal az után, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására már készültségbe helyezték az orosz hadsereg nagy részét ugyanilyen ellenőrzés keretében.
Orosz hírügynökségek szerint a Fekete-tengeri Flotta legalább 15, illetve a Kaszpi-tengeri Flottilla tucatnyi hajója futott ki a tengerre, és vadászgépek kezdtek járőrözni a határtérségben. A kitűzött feladatok végrehajtásában több mint négyezer katona és 300 haditechnikai eszköz vesz részt.
Ezzel egy időben rakéta- és tüzérségi hadgyakorlat kezdődött a hadsereg észak-kaukázusi katonai körzetében mintegy ötezer katona részvételével. Felderítő feladatokat végeznek korszerű radarrendszerekkel, és többfajta, összesen mintegy ötszáz tüzérségi és rakétaüteget is bevetnek.
Csütörtökön Vlagyimir Putyin elnök váratlan harckészültség-ellenőrzést rendelt más katonai körzetekben: az augusztus 25. és 31. közötti időszakra teljes harckészültségbe helyezték a déli, valamint részlegesen a nyugati és a központi katonai körzet, az Északi Flotta, a légi és űrerők, illetve a légideszant parancsnokságának egységeit.
Az orosz fegyveres erőknél az utóbbi időben gyakoriakká váltak a hasonló ellenőrzések, júliusban például a harci és mobilizációs készséget értékelték. Márciusban a légideszantos egységeknél volt ilyen.
A csütörtöki ellenőrzés miatt – amelyet nyugati hírügynökségek általában hadgyakorlatnak neveznek – Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter magához rendelte tanácskozásra a lengyel fegyveres erők vezetőit.
A tanácskozást követően a tárca a nyugati országokkal szembeni nyomásgyakorlásra tett próbaként értelmezte az orosz műveletet. Macierewicz úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy nincs ok nyugtalanságra, a helyzet megfigyelése mellett a lengyel fegyveres erők folyamatos kapcsolatban vannak szövetségeseikkel.
A témára Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter is kitért csütörtöki sajtóértekezletén. “Fontos, hogy az orosz hadgyakorlatok átláthatóak legyenek, (…) hogy ne gyakoroljanak más államok iránt agresszív műveleteket” – mondta, elismerve: “a hadseregek azért léteznek, hogy védelemképesek legyenek, és a világ minden hadseregének joga, hogy gyakorlatot tartson”.
Cette mesure est censée répondre aux "frustrations des Kényans au sujet du coût du crédit", selon le président Uhuru Kenyatta. Elle est vivement contestée par l'industrie bancaire et les analystes financiers.
Cet article Kenya : pourquoi le gouvernement plafonne les taux d’intérêts bancaires est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.
Cette mesure est censée répondre aux "frustrations des Kényans au sujet du coût du crédit", selon le président Uhuru Kenyatta. Elle est vivement contestée par l'industrie bancaire et les analystes financiers.
Cet article Kenya : pourquoi le gouvernement plafonne les taux d’intérêts bancaires est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.