Az olasz bevándorlók helyzete az Egyesült Államokban nem volt túl rózsás a 19. században, sokszor emberszámba sem igazán vette őket az angolszász lakosság. Ahogy korábban a hozzájuk hasonlóan katolikus íreknek, nekik is meg kellett küzdeniük azért, hogy elismerjék őket. Ebben a helyzetben érkezett a pápa engedélyével egy apáca, Francesca Cabrini (aki felvette a „Xavér” férfinevet Xavéri Szent Ferenc tiszteletére), hogy gyámolítsa a rászorulókat. Ez a sok nehézség ellenére olyannyira jól sikerült, hogy az általa létrehozott jótékonysági hálózat mind a mai napig működik a Föld számos országában, ő maga pedig az első amerikai szent lett. Az ő történetét bemutató filmről, az idei Cabriniről szól a KatPol Kávéház mai adása.
Juin 1999, la guerre au Kosovo est finie. Pour des milliers de réfugiés partis en hâte quelques mois plus tôt, c'est le début du retour dans leur pays. Dans leur pays ravagé, qui sent l'odeur de la mort. Témoignage.
- Articles / Courrier des Balkans, Kosovo, Histoire, Populations, minorités et migrationsVoyage entre Illyrie et Albanie par Via Egnatia d'Odette Marquet, Michel Rivière, et Ronald Fitte est un voyage de mémoire, mû par le désir d'approfondir la connaissance de ces contrées méditerranéennes, entre l'Illyrie et l'Albanie, nous plonge au cœur des racines d'un peuple. Aujourd'hui, malgré leur dispersion dans plusieurs États des Balkans, les Albanais incarnent un potentiel de rapprochement. Leur tolérance respectueuse des différentes confessions religieuses, soutenue par une (…)
- Livres / Albanie, Art et cultures, Beaux Livres, Grand Bazar - Diaporama„Peace in 24 hours”
Nem szorul magyarázatra, hogy ki és mikor mondta. Az orosz-ukrán konfliktus esetén egy nagyon jól hangzó kijelentésként és célként tekinthetünk rá. A megfogalmazás egyetlen egy konkrétumot tartalmaz, 24 óra alatt. Mikortól számítva 24 óra? Milyen tartalom tölti meg az esetleges megállapodást? Az első kérdésre talán egyszerűbb választ találni, de a várható tartalmi elemekre sokkal nehezebb. A rövid elemzésemben erre a kérdésre próbáltam meg összeszedni a rendelkezésre álló információkat.
Csak röviden, mi is a békemegállapodás. Egy olyan hivatalos vagy informális megállapodás, amelynek célja egy konfliktus vagy háború lezárása, a felek közötti tartós béke biztosítása, valamint a jövőbeni konfliktusok megelőzése. A békemegállapodások különböző formában és szinten valósulhatnak meg, attól függően, hogy milyen konfliktusról van szó, és milyen feltételeket szabnak a felek. A békemegállapodás lehetőségei a következők lehetnek.
Számos pontot kell figyelembe venni a megállapodás létrehozása során. Az elemzésben szereplő orosz-ukrán háború során a következőket.
Ukrajna béketervének lényege, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mutatott be, az ország területi integritásának helyreállítására, a háború befejezésére és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának megerősítésére épül. A béketerv több pontból áll, amelyek célja a katonai konfliktus lezárása és a békés újjáépítés elősegítése. A terv nemzetközi támogatást is igényel, különös tekintettel az ENSZ-re és Ukrajna nyugati szövetségeseire.
A béketerv fő lépései.
Oroszország békekötéssel kapcsolatos elképzelései és elvárásai az ukrán háború során jelentős geopolitikai és biztonsági követeléseket foglalnak magukban, amelyek eddig megakadályozták a diplomáciai előrelépéseket.
Főbb követelései és céljai:
. Az Egyesült Államok jelenlegi álláspontját a Biden adminisztráció határozza meg. A tartós megoldást helyezi előtérbe, amely biztosítja Ukrajna szuverenitását és megakadályozza a jövőbeni agressziót.
A legfontosabb elemei a következők.
Donald Trump győzelme után biztos, hogy a fenti álláspont változni fog. A kampány és az azt megelőző kommunikáció erre enged következtetni. Ugyan erről részletes információkat még nem hoztak nyilvánosságra. Az ő és csapata által támogatott békemegállapodás pontjaira csak a kabinetbe kinevezett személyek korábbi nyilatkozataiból lehet következtetni. Sorba véve a következő pozíciók lehetnek ebben meghatározóak. Tulsi Gabbard aki a nemzeti hírszerzési pozícióra aspiráns. Korábbi nyilatkozataiban bírálta a Biden kormányt, hogy nem vette komolyan Oroszország aggódalmait Ukrajna NATO tagságával kapcsolatban. Később pedig azt állította, hogy bio fegyverek gyártására alkalmas laborok kerültek kiépítésre Ukrajnában. Marco Rubio külügyminiszter jelölt. Számára a háború lezárása a fontos, mivel úgy gondolja az USA ellenfelei fontosabbak, mint Ukrajna támogatása. Hasonló véleményen van a lehetséges védelmi miniszter is Pete Hegseth.
Több forgatókönyv is létezik az amerikai sajtóban arról, hogy milyen álláspont kerül majd meghatározásra. Ebből kettő, így nézne ki: megszüntetik a támogatást és Oroszország megtarthatja az „annektált” megyéket ennek eredménye, hogy átmenetileg vége a háborúnak. A másik lehetőség a minszki egyezmények felfrissítése: autonóm zónák kijelölése Ukrajna területén, melyeket európai békefenntartók ellenőrizhetnének. Legnagyobb esélye most az első verziónak van. Részleteiben, így alakulna.
A végleges Trump adminisztráció álláspontjának kialakításában az USA nemzetközi érdekei is szerepet játszhatnak. Gondolok itt arra például, hogy az ebben a konfliktusban képviselt érdekek mentén akár Kína is keményebben léphet fel Tajvannal szemben. Amerikának pedig az a régió sokkal fontosabb, mint az Ukrán területek. Az orosz elnöki szóvivő pedig a napokban jelentette ki, hogy a befagyasztás Oroszország számára nem elfogadható megoldás.
Összeségében azt gondolom, hogy a Trump-adminisztráció alatt az orosz-ukrán béke inkább geopolitikai kompromisszumként, semmint átfogó megoldásként jelenhetne meg. Ez olyan megállapodást eredményezhet, amely ugyan lezárhatja a konfliktust, de nem biztosítja a tartós stabilitást, és mindkét fél elégedetlenségét eredményezheti. Az ukrán háború továbbra is az USA globális szerepvállalásának meghatározó eleme maradhat, és a békekötés folyamata valószínűleg hosszú távú, bonyolult tárgyalásokat igényel majd.
A bórítókép Mykhailo Volkov fotója az Unsplash-ről.
Hetzer Miklós cikke.
A Orosz-Ukrán háború, a békemegállapodás lehetősége bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Annak idején, amikor a Lockheed a P-3 Orion tervezésébe fogott, nem is volt kérdéses, hogy az óceánnal körülvett Ausztrália légierejénél is megjelenik majd a típus, de hogy valamivel több, mint fél évszázadon át, 2023 végéig repül majd a kengurus felségjellel, azt talán ők sem gondolták.
Az ötvenes években az amerikai haditengerészet (US Navy) többfeladatú járőrgép flottájának gerincét egy Lockheed típus, a P-2 Neptune alkotta, de a jövőben már egy komolyabb, megnövelt képességű géppel számoltak. A felhívásra természetesen a Lockheed is jelentkezett és egy olyan négy hajtóműves, légcsavaros-gázturbinás típusban gondolkodott, amihez jó alapot adott az általuk gyártott, polgári célokra kifejlesztett L-188 Electra. A munka 1957-ben indult, és ha nem is zökkenőmentesen, de mai szemmel nézve gyorsan haladt. A haditengerészet 1958-ban elfogadta a terveket, 1959 végén felszállt az első gép, a következő évben jóváhagyták a sorozatgyártást, az első szériagép 1961 tavaszán repült, végül az új típus P-3A Orion jelzéssel 1962 augusztusában szolgálatba állt a haditengerészetnél. Elsődleges feladata a hajók és az alámerült vagy a felszínen sznorkellel és dízelgépeivel haladó hagyományos meghajtású tengeralattjárók felderítése és nyomon követése volt a fedélzeti szenzorrendszer, vagyis a radar, a mágneses anomália detektor, a jelfeldolgozó rendszer valamint a vízbe dobott szonárbóják segítségével. Az Orionokkal nem csak nézelődni és hallgatózni, hanem harcolni is lehetett: a torpedók, mélységi bombák, aknák és adott esetben nukleáris fegyverek elhelyezésére a törzs első részében, a padló alatt kialakított fegyvertér szolgált. A későbbi Orion változatoknál a szárnyak alá hajók és szárazföldi célpontok elleni rakétafegyverzet került.
A mezőgazdasági ágazat számára fontos fejlesztési lehetőségek nyílnak meg vetőmagüzemek támogatására, és terménykezelés korszerűsítésére. Társadalmi egyeztetésre került ugyanis a Terménytisztítók, tárolók, szárítók, vetőmagüzemek komplex fejlesztésének támogatása (KAP-RD01a-RD01c-1-25) és a Terménytisztítók, tárolók, szárítók, vetőmagüzemek fejlesztésének támogatása (KAP-RD01a-RD01c-2-25).
A támogatás céljaA támogatás célja a klímaváltozásnak a terméseredményekre és minőségre kiható fokozódó globális hatásai, a világpiaci áringadozás, és az energiafüggőség ellenére, illetve a negatív hatások ellensúlyozása céljából. A felhívás támogatást nyújt a megtermelt szántóföldi termények tárolási, szárítási és tisztítási kapacitásainak fejlesztéséhez, új üzemek létesítéséhez, a meglévő üzemek korszerűsítéséhez. Lehetőséget nyújt továbbá a megújuló energiaforrások alkalmazásának az ösztönzésére, felújítás esetén az energiahatékonyságot növelő technológiák alkalmazására.
Kik pályázhatnak?A támogatások mezőgazdasági termelők és kollektív beruházási formációk számára elérhetők. Az alábbi feltételeknek kell megfelelni a támogatás igénybevételéhez:
Mezőgazdasági termelők jelentkezhetnek, akik legalább 10 000 euró Standard Termelési Értékkel (STÉ) rendelkező mezőgazdasági üzemet működtetnek. Az árbevételük legalább 40%-ának mezőgazdasági tevékenységből kell származnia.
Kollektív beruházások esetén termelői csoportok, szövetkezetek, vagy szociális szövetkezetek is pályázhatnak, amennyiben az előírt feltételek teljesülnek.
Fontos megjegyezni, hogy azok, akik korábban már támogatást kaptak hasonló beruházásra ugyanazon a megvalósítási helyszínen, nem vehetik igénybe a támogatást, ilyen a Vidékfejlesztési Program VP2-4.1.7-21 kódszámú, „Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása” pályázat. Továbbá a két támogatás együttes igénylése kizárja egymást, csak az egyikre tudunk pályázni.
Támogatható tevékenységek köreMindkét program esetén a megvalósítható fejlesztési területek :
Terménytisztítók, szárítók, tárolók és vetőmagüzemek korszerűsítése vagy építése.
Támogatott tevékenységek közé tartozik például kisméretű fémsilók, szárítóberendezések, univerzális magtisztítók építése, kapacitásának növelése.
Kapcsolódó technológiák és eszközök beszerzése, például anyagmozgató gépek, tárolórendszer berendezése, esetleg síktárolók padozatának és oldalfalainak felújítása, javítása, kupolaszigetelés, mérlegrendszerének létesítése vagy felújítása, porleválasztók, terménytárolók hőmérsékletszenzorai, vagy hűtött vetőmagtárolók kialakítása, technológiai fejlesztése.
Energiahatékonyságot növelő fejlesztések és megújuló energiaforrások alkalmazása.
Támogatott például napelemes rendszerek telepítése, biomassza és hőszivattyús rendszerek bevezetése, illetve épület hőszigetelési, világításkorszerűsítési fejlesztések.
A termelési folyamatok energiahatékonyságának fokozása komplex technológiai korszerűsítéssel. Technológiai folyamatok, épületgépészeti fejlesztések, új, energiatakarékos technológiák kiépítése, energiatakarékos berendezések beszerzése.
Az energiafelhasználás csökkentését célzó tevékenységek esetén legalább 10% fajlagos energiahatékonyság javulást igazolni köteles.
Elszámolható költségekAz elszámolható költségek széleskörűen támogatják a projektek minden szakaszát, az előkészítéstől az infrastruktúra kiépítéséig és a technológiai korszerűsítésig. A pályázat keretében számos költség elszámolható, beleértve a terület-előkészítést és az építési költségeket. Emellett tanulmányok és műszaki dokumentációk elkészítése, tervek kidolgozása, közbeszerzési dokumentáció elkészítése is elszámolható. Továbbá, a művelet céljához kapcsolódó technológiát alkalmazó eszközök, immateriális javak beszerzése, mint például szabadalmak és licencek, szintén támogathatók.
Mekkora a támogatás összege?A komplex fejlesztéseket támogató a KAP-RD01a-RD01c-1-25 pályázat esetén a támogatás összege 200 millió Ft-tól 1 milliárd Ft-ig terjedhet. Míg a kisebb összköltségű projektek számára KAP-RD01a-RD01c-2-25 fejlesztési pályázat esetén a maximális támogatás összege 200 millió Ft.
Az alaptámogatási intenzitás az összes elszámolható költség 50%-a, amely a következő feltételekkel növelhető (maximum 65%-ig):
Kedvezményes díjú intézményi kezességvállalás igénybevétele esetében 5%-kal.
Az ÖKO minősítéssel rendelkező terméket előállító, esetleg kollektív beruházás, vagy beruházási hitel kamattámogatása esetén 10%-kal.
Fiatal gazdáknak vagy gazdaságátadás esetén pedig 15%-kal.
Megújuló energia hasznosítására irányuló projektrész tekintetében 70%-os támogatással számolhatunk.
Területi korlátozásokAz említett programok az ország egész területén megvalósíthatók, területi korlátozás nincs. Ez minden hazai termelő számára elérhetővé teszi a fejlesztési lehetőségeket.
Kiknek ajánlottak ezek a támogatások?Ideális lehetőséget kínálnak azoknak a gazdálkodóknak és mezőgazdasági vállalkozásoknak, akik korszerűsíteni szeretnék meglévő gazdaságukat, az energiahatékonyság növelésére helyeznek hangsúlyt, és megújuló energiaforrásokat kívánnak alkalmazni. Továbbá versenyképesebbé szeretnék tenni vállalkozásukat a piacon, új eszközök, technológiák bevezetésével, kapacitásuk növelésével.
Ezek az agrártámogatások átfogó megoldást kínálnak a vetőmagüzemeknek, terménykezeléssel foglalkozó gazdáknak. A részletes pályázati feltételek ismerete és megfelelő előkészítés a sikeres támogatás elnyerésének alapja, ezért érdemes kihasználni a társadalmi egyeztetés idejét a tájékozódásra és felkészülésre.
Amennyiben szeretné jobban megismerni a pályázatot, igényeljen ingyenes konzultációs lehetőséget szakértőinktől!
Goodwill Consulting Kft. – Információból fejlesztés, a fejlesztésből sikele Pályázni szeretne, vagy további kérdése lenne? Igényeljen ingyenes fejlesztési tanácsadást! VezetéknévKeresztnév
Cégnév
Adószám
Telefon
Fejlesztési elképzelés
[Ha konkrét elképzelése, vagy kérdése van, ossza meg velünk!]
Feliratkozom a hírlevélre
igennem Source
Medium
Campaign
Adatkezelési hozzájárulás
Hozzájárulok,
var utms = ["utm_source", "utm_medium", "utm_campaign"]; var fields = ["Source", "Medium", "Campaign"]; var input = document.querySelectorAll('input[name^="Project"]')[0].name; var formId = input.substring(8, input.search("]")); var urlparams = decodeURIComponent(window.location.search); var params = new URLSearchParams(urlparams); for (var i = 0; i < utms.length; i++) { var param = (params.get(utms[i])) ? params.get(utms[i]) : null; var node = document.getElementById("Project_" + fields[i] + "_" + formId); if (param) { node.value = params.get(utms[i]); } node.previousSibling.parentElement.style.setProperty("display", "none", "important"); }
The post Termény tisztítók, tárolók, szárítók, vetőmagüzemek támogatása appeared first on Goodwill Consulting.
La convergence des luttes est-elle en train de s'opérer en Serbie ? Alors que les étudiants mettent la pression sur le gouvernement pour obtenir justice après la catastrophe meurtrière de la gare de Novi Sad, ils ont reçu le soutien des agriculteurs de la vallée du Jadar opposés au lithium, eux aussi sous pression du régime.
- Le fil de l'Info / Courrier des Balkans, Vucic, Lithium, Serbie, Politique, SociétéA Föld nagyhatalmai nem csak a katonai, politikai és gazdasági szektorban küzdenek egymással, hanem a kultúrában, azon belül a filmgyártás és a filmfogyasztás területén is megjelenik a rivalizálás. Az új évezred egyik leggyakrabban előkerülő gazdaságföldrajzi fogalma a globalizáció, amelynek folyamatait egyre többen kulturális tényezőknek tulajdonítják, és a kortárs filmek gyártását és fogyasztását megszemlélve ez a feltevés nem is nagyon vitatható. A globalizációnak megvannak a maga ellentmondásai: egyrészt a világpiacokon olyan konvergáló trendek tapasztalhatók a gazdasági színtéren, mint a neoliberális ideológia terjedése, a gyors technológiai fejlődés és a multinacionális vállalatok agresszív terjeszkedése. Másrészt, égető kérdéssé vált, hogy milyen kulturális termékeket fogyasztunk, és azokat kik gyártották le, melynek hatásaként társadalmi-politikai viták lángolnak fel. A nemzetközi filmpolitika remekül szemlélteti a globalizáció ellentmondásait. Világszerte a kormányok abban érdekeltek gazdaságilag, hogy támogassák a hazai filmipart, és profitáljanak a nemzetközi filmpiac gyors globalizációjából. Mindeközben a filmgyártás és a filmfogyasztás rendkívül fontos szerepet játszik, amikor a kulturális identitásról és a társadalmi öntudatról van szó. A helyi filmpolitika tehát túlmutat a gazdasági színtéren, és a globalizáció homogenizáló hatásával szembeni kulturális ellenállás fórumaként szolgál.
Az országok filmiparát össze lehet mérni a termelési oldalról nézve, vagyis hogy hány filmet gyártanak egy adott idő alatt, illetve össze lehet mérni a fogyasztási oldalról, vagyis hogy mekkora bevételt szereznek a filmjeik saját piacaikon, illetve a nemzetközi porondon. Megjegyzendő, hogy a pénzügyi politika globális alakulása is ráhatással van erre az aspektusra. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi pénzbe kerül egy mozijegy, tehát a különféle pénznemek értékétől is függ az országok versenyképessége a globális filmpiacon.
Nem légből kapott a kijelentés, hogy az amerikai filmipar világuralmára a legnagyobb fenyegetést Kína jelenti. 2012-ig Japán volt a második legnagyobb filmes piac, ám ekkor megelőzte Kína. A 2010-es években egyre több elemző állította, hogy hamarosan a hollywood-i filmek számára is Kína lesz a legnagyobb bevételi forrás.
A hegemón amerikai filmipar
Az amerikai filmek már idestova egy évszázada dominálják a nemzetközi piacot. Samuel P. Huntington szavaival élve, „a világ mozi-, televízió- és videofilmiparában megfigyelhető amerikai uralom még a repülőgépgyártás terén fennálló dominanciát is felülmúlja.” Hollywood egyfelől Los Angeles egyik elegáns városrésze, másfelől az amerikai filmgyártás metaforája, egy olyan hely, ami összeforrt a csillogással, a filmsztárokkal, és az egzotikus filmforgatási helyekkel. Kirobbanó sikerét többek között számtalan másik filmipari központ –wood végződésű beceneve is bizonyítja, például a hindi nyelvű filmgyártást Bollywoodnak hívják Indiában, de az etyeki Korda Filmstúdió beceneve, Etyekwood is a kaliforniai „álomgyár” nevét tükrözi vissza. A széles körben a legrangosabbnak tartott filmes díjat, az Oscar-díjat is Los Angelesben adják át minden évben 1929 óta. Allen Scott szerint Hollywood egyszerre a képek testetlen csomagja, és egy földrajzilag leírható konkrét terület, ami több mint egy évszázados története során a filmgyártó cégek és kiegészítő szolgáltatásaik sűrűn lakott agglomerációjának formáját vette fel. Az amerikai filmipar globális dominanciája három fő tényezőnek köszönhető:
Hollywood a világ ellen
Dal Yong Jin szerint az utóbbi évtizedekben a globális filmpiac csatatérré vált, melynek egyik oldalán az amerikai kormány, másik oldalán a latin-amerikai, európai és ázsiai országok találhatóak. Scott úgy fogalmazott, hogy makacs kulturális és politikai ellenállás figyelhető meg Hollywood globális dominanciája ellen Kanadától Kínáig, Franciaországtól Dél-Koreáig. A nagy amerikai stúdiókat tömörítő Motion Picture Association, röviden MPA (2019 előtti nevén MPAA) és az amerikai kormány egyértelmű álláspontja az, hogy a filmkultúrát legjobb a szabad piac „láthatatlan keze” alatt hagyni. 2001-ben az UNESCO elismerte a kulturális javak kivételes természetét, és egyezményben ismerte el a nemzetállamok jogát, hogy törvényekkel védjék nemzeti kultúrájukat a kulturális sokszínűség megvédése érdekében. Az európai országok, Franciaország vezetésével méltatták az egyezményt, Amerika nemhogy nem írta alá, hanem egyenesen lobbizott ellene. A 21. században az Egyesült Államok kormánya kétoldalú tárgyalásokkal bővítette szerepét a globális kulturális piac liberalizálásában, ami gyakran szabadkereskedelmi megállapodások (FTA-k) megkötését eredményezte. Noha az FTA-k fő célja a tisztességes verseny a globális kereskedelemben, azt is kihangsúlyozzák, hogy a nemzeti kormányoknak anti-diszkriminációs törvényeket és rendeleteket kell elfogadniuk több területen, beleértve a tartalmi kvóták megszüntetését a kulturális szektorban. Számos kormánynak nem volt más választása, minthogy liberalizálja kulturális piacát a globális társadalom felé a haladás nevében, főként az Egyesült Államok diplomáciai nyomására a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalása során. JIN elismeri, hogy nem az FTA-k az egyetlen okai az amerikai filmek nemzetközi népszerűségének, ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy az új külkereskedelmi politika eszközeiként megváltoztatták a globális filmpiac tájképét.
Ezáltal szinte minden országban, amely részt vesz a globális filmpiacon, az amerikai filmek dominálnak az év végi 10 legnagyobb bevételt elérő filmek listáján. A többi film általában helyi készítésű, de az, hogy a helyi filmek milyen mértékben szerepelnek a Top 10-es listán, erőteljesen függ a helyi filmiparba való befektetés nagyságától, valamint attól, hogy a nemzeti kultúrpolitika milyen mértékben korlátozza a külföldi filmek importját. A globális filmpiacot közelebbről megvizsgálva sok minden kiderül, például hogy a nagy múltú európai filmgyártás termékei jócskán le vannak maradva Hollywoodhoz képest.
Hogyan biztosíthatja a kulturális politika, hogy a hazai filmeknek legyen esélyük a Top 10-es listákra felkerülni a külföldi blockbusterek árnyékában? A filmiparukat támogató nemzeti kormányzati politikák kétféle intézkedésre támaszkodnak. Egyrészt megpróbálják korlátozni a külföldi versenytársak piacra lépését, például vámokkal és kvótákkal, másrészt adójóváírások és támogatások formájában kedvezményes elbánást biztosítanak a hazai iparnak. Ám több probléma is kapcsolódik ehhez a gazdasági fókuszhoz. A filmgyártás állami finanszírozása inkább a mennyiséget, mint a minőséget növeli, és függővé teheti az iparágat a kormánytól. Ráadásul amióta megnőtt a nemzetközi koprodukciók száma, annak az esélye is megnőtt, hogy az állami támogatások a külföldi versenytársak zsebébe kerülhetnek.
Viszont a kulturális globalizáció kétélű, ugyanis az amerikai forgalmazók is egyre jobban ráutalódnak a külföldi piacokra. Az egyik ok, hogy eleve drágábbak: 2008-ban az átlagos észak-amerikai film 22,96 millió dollárba, az átlagos nyugat-európai film 6,13 millió dollárba, az átlagos távol-keleti film pedig 4,29 millió dollárba került. A másik ok a bevételi oldalon keresendő: az 1990-es években az amerikai filmek hazai és külföldi bevételei nagyjából fej-fej mellett alakultak, átlagosan 9-10 milliárd dolláros értékben. 2004-ben azonban a tengerentúli bevételek elérték a 15,7 milliárd dollárt, és azóta is folytatódott a növekedési tendencia. Ezzel szemben a hazai piac a XXI. század első két évtizedében 9-11 milliárd dolláros értéken stagnált. 2005-ben Hollywood bevételeinek a 61,3%-a már a külső piacokról származott.
A fő kihívó: Kína
A legelső kínai filmet, A Jun hegy meghódítását 1905-ben forgatták egy pekingi stúdióban. A kínai filmipar kapitalista fejlődését viszont hátráltatta a történelem vihara: a forradalom, a viaskodó hadurak, a polgárháború, majd a japán invázió. Miután a kommunisták megszerezték a hatalmat, a filmpart 1953-ban szovjet mintára államosították és teljes egészében propagandacéloknak rendelték alá, igazodva a Kínai Kommunista Párt nézetéhez, miszerint a film egy művészeti ág, a művészet pedig a társadalom irányításának egyik lehetséges eszköze. Pártutasításra filmstúdiókat hoztak létre Csangcsunban, Pekingben és Sanghajban, a színészek és a stábtagok alkalmazotti státuszban dolgoztak, csakúgy, mint Hollywoodban ekkoriban.
Mao Ce-Tung 1976-os halála után a politikai rendszer enyhülni kezdett, az iparágat a XX. század utolsó két évtizedében fokozatosan decentralizálták és részben piacosították a technokrata szocializmus jegyében. Eleinte a reformok nem hoztak átütő sikert, az 1980-as évek második felében a filmek gyártása, forgalmazása és bemutatása is veszteséggel működött. A mozik látogatása drasztikusan visszaesett, egyrészt azért, mert nem volt pénz a romló minőségű filmszínházak renoválására, másrészt mert itt is megjelent a televíziózás, mint konkurencia. A mozizás revitalizálásának céljából Kína 1994-ben importálta az első külföldi filmet. A Szökevény nagyjából 3 millió dollárnyi bevételt ért el a távol-keleti országban, ami eltörpül a 183 millió dolláros amerikai bevételtől, ennek ellenére mindenképpen történelmi jelentőséggel bír. A film története szerint egy chicagói orvost halálra ítélnek a felesége meggyilkolásáért, ám ő megszökik, hogy rendőrbírókkal a nyomában megtalálja az igazi gyilkost. Ezt akár úgyis lehet értelmezni, hogy a kínai cenzorok szándékosan egy olyan filmet választottak importálásra, ami negatívan ábrázolja az amerikai igazságszolgáltatást. 1995 és 2000 között Kína évente 6-10 amerikai filmet importált, egyre növekvő érdeklődés közepette. Közben a kínai filmgyártás is dinamikus fejlődésnek indult: 2002-ben Kína 100, 2015-ben már 686 hazai gyártású filmet mutatott be. A fogyasztási oldal követte: 2002-ben nagyjából 1000, 2015-ben már több mint 6000 mozi üzemelt az országban.
A növekvő piac az amerikai producerek figyelmét is felkeltette, akik egyre gyakrabban szembesültek egy kellemetlen dilemmával. Az Állami Sajtó-, Kiadó-, Rádió-, Film- és Televízióhivatal (SAPPRFT) csak olyan filmek bemutatását hagyja jóvá, amik nem ábrázolják negatív színben a kínai kultúrát, vagy a kormányzatot. A nyugati producereknek gyakran választaniuk kell a hitelesség és a pénz között: vagy ragaszkodnak filmjük eredeti verziójához, és elbukják a kínai bemutatást, vagy pedig megvágják a filmjüket, és további dollármilliókra tesznek szert Kínából. A stúdiók profitorientáltsága miatt sajnos az utóbbi szcenárió fordul elő gyakrabban, a Vasember 3 például egy külön kínai verziót kapott. 1997-ben két film is készült a 14. dalai láma fiatalkoráról, amik súlyos fenyegetéseknek adtak okot Peking irányából, mivel Tibet 1950-es inváziója szigorúan tabutéma Kínában. Amiért a Disney forgalmazta Martin Scorsese Kundunját, a SAPPRFT minden Disney rajzfilmet és sorozatot automatikusan betiltott. A Sony által forgalmazott Hét év Tibetben is feszültségeket okozott: a stábnak az indiai Ladak tartományból Argentínába kellett áttelepülnie, miután a KKP megfenyegette az indiai kormányt, hogy elvágja a forgatás elektromos ellátását. A film bemutatója után Jean-Jacques Annaud rendező bevallotta, hogy két csapat titokban átszökött Indiából Tibetbe, és mintegy 20 percnyi anyagot rögzített. 1998-ban mindkét stúdió bocsánatot kért a két tibeti témájú alkotás miatt, ezáltal újra megnyílt előttük a kínai piac, és 2016-ban megnyílhatott a sanghaji Disneyland vidámpark. Peking mindkét rendező kitiltását visszavonta, akik azóta legálisan Kínába léphettek.
2012-ben Peking és az Obama-adminisztráció filmkereskedelmi szerződést kötött, amiben 34-re bővítették az évente Kínában bemutatható külföldi filmek számát, valamint több koprodukciót is kilátásba helyeztek. A megegyezés szerint a koprodukciók kínai jegybevételeinek 50%-a az amerikai stúdiót illeti, cserébe olyan szabályok vonatkoznak rá, hogy legalább egy jelenetet muszáj Kínában forgatni, legalább egy fontos szerepet kínai színész játsszon el, és a költségek legalább egyharmadát kínai cégek állják.
A legnagyszabásúbb együttműködés a Nagy Fal című akció-fantasy, amit 2016-ban mutatott be a China Film Group, és az a Legendary Pictures, aminek az anyacége a KKP-vel jó kapcsolatot ápoló Wanda Group. A filmet amerikai írók forgatókönyvéből rendezte Zhang Yimou, amerikai (Matt Damon, Willem Dafoe) és kínai (Jing Tian, Andy Lau) sztárok közreműködésével. A blockbuster sem pénzügyileg, sem kritikailag nem szerepelt fényesen, a „fehér megváltó” klisével is megvádolták, különös módon az amerikai lapok.
Másik említésre méltó koprodukció a 2014-es Transformers: A kihalás kora című film, ami Chris Lukinbeal 2019-es esettanulmánya szerint a tökéletes példa a „sinifikáció” jelenségére, vagyis a kreatív alkotói folyamat kínai érdek szerinti szabályozására. 20 kínai márka fizetett azért, hogy termékeik megjelenjenek a vásznon. Habár a blockbustert a Paramount Pictures készítette, a sajtókörút Hongkongban indult, és a Sanghaji Nemzetközi Filmfesztiválon ért véget. A film történetének utolsó harmada Hongkongban játszódik, a népszerű kínai színésznő, Bingbing Li közreműködésével, ugyanakkor a készítők kínosan ügyeltek rá, hogy a SAPPRFT feltételeinek megsértése nélkül mutassanak be ikonikus kínai látványosságokat (pl. Pekingi Nemzeti Stadion, Wulong Karszt Nemzeti Park). Az épületrombolós jeleneteket nem Kínában, hanem Chicagóban és Detroitban rögzítették a cenzorok miatt, valamint elhangzik a filmben a következő megkérdőjelezhető, már-már propagandaszagú mondat: „Peking mindent megtesz Hongkong védelme érdekében”. Ezek után nem meglepő, hogy a Transformers 4 Kínában több pénzt termelt, mint Amerikában (301, illetve 245 millió dollár).
A sinifikáció érdekes módon a megszokott cenzúrázás irányát is megváltoztatta. Az expanzív kínai külpolitika egyik jelképe az úgynevezett kilenc-gondolatjeles vonal, ami saját területként ábrázolja a Dél-Kínai-tengerben található, vitatott hovatartozású apró kis homokpadokat. Több amerikai film, így a 2019-es Jetikölyök, a 2022-es Uncharted és a 2023-as Barbie is tartalmazta a kilenc-gondolatjeles térképet, amiért betiltották őket Vietnámban és a Fülöp-szigeteken, akik szintén követelik a homokpadokat (és a közeli tengeri szénhidrogén-lelőhelyeket). Tehát az amerikai producerek lényegében tudatosan áldozzák be a kisebb üzleti lehetőségeket, hogy imponáljanak a SAPPRFT cenzorainak, és nagyobb eséllyel juttassák be termékeiket az igazán nagy piacra.
Kína kulturális terjeszkedését az is szemlélteti, hogy az amerikai piac legnagyobb bevételt elérő idegennyelvű filmjeinek toplistáját toronymagasan egy kínai wuxia (történelmi-harcművészeti) film, a Tigris és Sárkány vezeti, 128 millió dollárral. A negyedik helyen 53 millió dollárral szintén egy wuxia alkotás, a Hős foglal helyet, amihez egy másik rekord kötődik. Ez az első nem angol nyelvű film, ami meg tudta szerezni az első helyet bevételben egy amerikai mozis hétvége idejére, 2004 augusztusában, 18 millió dollárral. 2023-ban a világszerte 50 legnagyobb bevételt elért legnagyobb nem angol nyelvű film összetétele a következőképp alakul:
Az 50 legnagyobb bevételt elérő nem angol nyelvű film megoszlása származási ország szerint (saját szerkesztésű diagram a BoxOfficeMojo.com adatai alapján)
A 200 világszinten legnagyobb bevételt elért film közül kilenc alkotás kínai, és mindegyik 2015-nél újabb. Ez alapján várható, hogy a kínai filmek szép lassan elkezdik pénzügyileg beérni az amerikai filmeket, a kínai filmipar pedig egyáltalán nincs annyira rászorulva az amerikai közönségre, mint fordítva. 2018 első negyedévében olyan történt, ami azelőtt még sohasem: Kína nagyobb bevételt, 20,2 milliárd jüant (3,17 milliárd dollár) könyvelhetett el, Amerika 2,89 milliárd dolláros bevétele csupán a második helyre volt elegendő. Ez a történelmi jelentőségű esemény fő oka, hogy az első negyedév a nyugati mozikban hagyományosan a „pangás” időszaka a jóval forgalmasabb nyári (május-augusztus) és a karácsonyi (november-december) időszakhoz képest, miközben a kínai újév hagyományosan január végére, vagy február elejére esik. A másik fontos ok, hogy az ázsiai filmipar tudott versenyképes alternatívát nyújtani: kínai nézők milliói választottak hazai (pl. A Túlélés Dicsősége, Detective Chinatown 2) és indiai (pl. Secret Superstar) filmeket az amerikai termékek helyett. Hogy Kína nem áll ellent 100%-ban az amerikanizációnak, azt az is bizonyítja, hogy hazai piacán az 50 legnagyobb bevételt elérő filmből 13 Hollywood exportja, a 20 legnagyobb bevételt elérő külföldi filmből pedig az első 19 amerikai, a huszadik a Dangal című indiai sportfilm.
2017-ben Donald Trump hivatalba lépésével romlani kezdett Peking és Washington viszonya, a tendencia Joe Biden elnöksége alatt is folytatódott. A diplomáciai feszültség hatásai a filmiparban is tetten érhetőek. Hollywood egyre többször ad reprezentációt a nagyvásznon olyan kínai származású színészeknek, akik nyíltan kritikusak a KKP politikájával szemben, és az állampolgárságuk is másik országhoz köti őket. 2018-ban kisebb sikert aratott a kínai karaktereket mozgató, de Szingapúrban játszódó Kőgazdag ázsiaiak, 2021-ben pedig a Marvel szuperhősfilmje, a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű Legendája. Utóbbit be szerette volna mutatni a Disney Kínában is, a SAPPRFT viszont blokkolta, valószínűleg azért, mert a címszerepet játszó Simu Liu egy 4 évvel ezelőtti interjúban beszélt szülei Kínához kapcsolódó negatív élményeiről.
Az új sikerfilmek
Figyelmet érdemel az utóbbi idők néhány nagy kínai filmsikerének műfaja és története. A poltikai tartalom nélküli vígjátékok és a drámák mellett egyre több erőteljesen patrióta hangvételű, már-már geopolitikai álláspontot mutató akciófilmet gyártat le Peking. A Harcos Farkas (2015) Leng Fengről (Jing Wu), egy forrófejű katonáról szól, akit beválasztanak a Wolf Warriors nevű elit egységbe. A kommandó feladata leszámolni egy bűnszervezettel, ami kábítószert csempész be Dél-Kínába hidegvérű amerikai zsoldosok segítségével. A film mondanivalóját a parancsnok karaktere így foglalja össze: „Aki országunk ellen tör, meglakol érte.” A Harcos Farkas 2-ben (2017) Leng Feng egy meg nem nevezett afrikai országban él, ahol fegyveres felkelés tör ki a kormány ellen. A lázadók (és a velük szövetséges amerikai zsoldosok) kegyetlenül irtani kezdik az országban található kínai gyár helyi munkásait, illetve a kínai orvosokat, akik keményen dolgoznak egy járvány felszámolásán. Az ENSZ megtiltja a külső katonai beavatkozást, ezt egyedül a kínai hadihajók szegik meg, akik afrikai és kínai menekültek ezreit fogadják be. Miközben az amerikai hadihajók elmenekülnek a közelből, Leng Feng természetesen megmenti az ártatlanokat és leszámol az antagonistákkal. A film hivatalos szlogenje így szól: „Még ha ezer mérföldre is odébb van, aki Kínát sérti, az fizetni fog.” A folytatás kirobbanó pénzügyi siker lett, 870 millió dollárt termelt világszerte, ebből 854 milliót csak Kínában. A Harcos Farkas-filmek akkora kulturális hatást generáltak, hogy amikor a 2010-es évek végén a kínai diplomaták egyre többször agresszívebb hangnemet ütöttek meg európai és amerikai kollégáikkal szemben, a stílus a Wolf Warrior Diplomacy elnevezést kapta a médiában.
A Mekong-művelet (2016) egy 2011-es tragédiát és következményeit veszi alapul, amikor drogkereskedők megtámadtak két kínai kereskedelmi hajót az Arany Háromszögben, és a rajtuk tartózkodó 13 fős legénységet megölték. A thai rendőrség által elfogott gonosztevőket Kínában ítélték el és végezték ki. Dante Lam filmje a Harcos Farkas 1-2-nél kevesebb propagandisztikus elemet tartalmaz, de azért hangsúlyozza, hogy a határozatlan mianmari, a thaiföldi és a laoszi hatóságokat a kínai diplomácia hangolta össze a bűnözők ellen.
A Túlélés Dicsőségét (2018) a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 90. születésnapján mutatták be, történetének alapja az a 2015-ös esemény, amikor a Kínai Haditengerészet 600 kínai civilt mentett ki Áden kikötőjéből a jemeni polgárháború okán. A film kidomborítja a történetet: a főhősök a kínai civilek kimentése után küldetésre mennek a fiktív Ihweai Köztársaság hátországába, és megakadályozzák a radikális arab terroristákat abban, hogy piszkos bombához jussanak a polgárháború zavarában. A mondanivaló itt is hangzatos: „Üzenjük minden terrorista számára, hogy soha nem okozhatnak kárt egy kínai állampolgárnak.” Ez a film is erősen teljesített a kasszáknál: 579 millió dolláros értékben termelt, ennek 99,7%-át belföldön.
De minden idők legnagyobb bevételt elérő kínai filmje a Battle at Lake Changjin (2021) lett, 5,77 milliárd jüan (913 millió dollár) értékben, amit a Kínai Kommunista Párt Központi Propagandaosztálya rendelt meg a párt alapításának 100. évfordulója alkalmából. A film a koreai háborúban játszódik, egészen pontosan azt a részét mutatja be, amikor a kínai önkéntesek 1950-ben győzelmet arattak a Csoszon-víztározónál, visszavonulásra kényszerítve a dél-koreai-amerikai-brit koalíciót. A filmet sok külföldi szakértő propagandának minősítette, és bírálta a történelmi pontatlanságok miatt. Dr. Stanley Rosen, a Dél-Kaliforniai Egyetem politikatudományi professzora szerint a film sikerének mindenképpen köze van az aktuális feszültséghez Peking és Washington között, és ezt nem feltétlenül direkt módon, de azért érthetően felhasználták a kínai marketinghez. 2022-ben már meg is érkezett a folytatás, a Battle at Lake Changjin II: Water Gate Bridge, ami a Funcsilin-hágónál zajlott csatát ábrázolja a vásznon. Bár a második rész már nem döntött bevételi rekordot, a 4,214 milliárd jüanos (676 millió dolláros) bevétele is szép teljesítmény.
2021 novemberében a Kínai Kommunista Párt plenáris ülésén meghirdettek egy a filmiparra vonatkozó ötéves tervet, melynek célkitűzései:
-évente legalább 50 db 15,7 millió dollárnál többet termelő film bemutatása
-évente legalább 10 db „pozitív kritikai visszhangot kiváltó” film bemutatása
-a hazai filmjeik legalább 55%-os részesedési arányának elérése
-a vetítővásznak 77 ezerről 100 ezerre növelése 2025-re
-egy high-tech filmkutató laboratórium létrehozása
-a sci-fi műfaj támogatása és a speciális effektek minőségének javítása
Ezek a lépések azt mutatják, hogy a kínai kormány ismét nagyobb állami kontroll alá helyezi a filmipart, visszafordítva a néhány évtizeddel ezelőtti privatizációs folyamatot. Egyáltalán nem irreális cél az 55%-os arány a hazai piacukon, hiszen 2016-ban 50%-ot, 2018-ban 60%-ot, 2020-ban pedig 85%-ot értek el.
Mindezen tények úgy is értelmezhetőek, hogy Peking az előbb tárgyalt filmekkel egyfelől ravaszul belekódolja az ellenségképet a kínai állampolgárok fejébe, másfelől szimbolikusan párbajra hívja ki a nyugati, elsősorban az amerikai filmgyártást. Mint látható, az utóbbi évtizedekben az amerikai és a kínai filmipar viszonya a baráti és az ellenséges között ingadozott, a Távol-keleti Sárkány pedig bátran mutatja a vásznon külgazdasági kapcsolatai terjeszkedését. Az amerikanizáció és a sinifikáció szembenállása szerencsére nem okoz akkora nemzetközi biztonsági kockázatot, mint a két ország fegyverkezési versenye.
Szerző: Szilágyi Ákos Leó
A A kínai-amerikai filmháború bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Each MORE offers a well-balanced mix of political insight and fact-driven analysis on the impact of Albanian media reporting of Greece and Greek media reporting of Albania on issues of common interest. It principally aims to filter out the noise that typically accompanies the media stories on the unresolved bilateral issues.
3rd issue of MORE (English). The third issue is the outcome of a monitoring period between May 2023 – November 2023 and features: – The case of Fredis Beleris – The background, the various aspects of the case and the critical issues at hand – The media coverage and narratives in Greece and AlbaniaMit dem Sieg Donald Trumps bei den jüngsten US-Präsidentschaftswahlen ist endgültig klar geworden, dass sein Einzug ins Weiße Haus 2017 kein Ausrutscher war. Vielmehr ist es einem populistischen, in vielerlei Hinsicht extremen und undemokratischen Kandidaten grundsätzlich möglich, in den Vereinigten Staaten eine Mehrheit der Wählerinnen und Wähler für sich zu gewinnen. Trump interpretiert den Wahlsieg als umfassendes Mandat für seine radikale Agenda. Ungeachtet dessen, ob diese Deutung korrekt ist, dürfte sie sein Handeln anleiten. Wie weit er hierbei gehen kann, wird vor allem davon abhängen, ob die Republikaner im Senat seine Pläne geschlossen und vorbehaltlos unterstützen.