Feed aggregator

Réfugiés : la Slovénie met le paquet pour contrôler ses frontières
Crise des réfugiés : l'UE veut ouvrir 100 000 places d'accueil dans les Balkans
Réfugiés : qu'est-ce que les pays des Balkans peuvent attendre de l'UE ?
En Slovénie, le froid et la faim attendent les réfugiés
Réfugiés : l'UE est déjà morte, mais elle ne le sait pas encore
Les dernières infos • #réfugiésbalkans : l'Allemagne va-t-elle renvoyer les réfugiés syriens en Croatie et en Hongrie ?

/ #OpenEurope, Courrier des Balkans, Migrants Balkans, Slovénie, Relations régionales

C'était le 11 novembre 2001, il y a tout juste quatorze ans. Johanne Sutton, grand reporter à RFI était tuée en Afghanistan. Sa mémoire est bien sûr toujours présente au sein de la rédaction, elle est aussi très présente au Mali, où une école proche de Bamako, porte son nom depuis 2012 à Tienfala. La famille de Johanne a decidé de venir en aide à cette école.

Egyelőre még csak drukkolni lehet a Saul fiá-nak, hogy valóban szobrocskára váltsa az Oscar-reményeket, de tény, hogy ott van az Oscar-versenyben. Nyolcvanegy filmet neveztek idén a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járó Oscar-díjra az elismerésről döntő amerikai filmakadémia tájékoztatása szerint. M...

Paris - Manuel Valls a affirmé mercredi que les autorités assurent "avec beaucoup de force et d'autorité" la sécurité des Français contre la menace terroriste, après l'arrestation d'un homme soupçonné d'avoir voulu attaquer des militaires à Toulon.

A (Versenyképességi) Tanács számba vette azokat a komoly problémákat, amelyekkel jelenleg az európai acéliparnak szembe kell néznie. 

Az uniós acélágazat számára jelenleg nagy nehézséget jelent, hogy globális szinten túl nagy gyártókapacitás áll rendelkezésre, ami egyrészt lenyomja az árakat, másrészt pedig versenytorzító intézkedések meghozatalára ösztönöz más régiókat. A magas energiaköltségek csökkentik a nyereséget. Ez üzemek bezárását eredményezi, ami pedig több ezer munkahely megszűnésével jár. 

A Tanács egyetértett abban, hogy a helyzet súlyos, és hogy olyan konkrét lépésekre van szükség, amelyek biztosítják a modern európai acélágazat hosszú távú fennmaradását. 

A résztvevők arról is tárgyaltak, hogy ezeket az intézkedéseket egy olyan átfogó megközelítés részeként kell kidolgozni, amely versenyképes keretfeltételeket biztosít az európai ipar egésze számára, többek között kiszámítható és konzisztens szabályozási környezet létrehozásával, valamint az innovációt ösztönző intézkedések meghozatalával, hiszen az acélágazatban fennálló problémák más magas energiaigényű iparágakat is érintenek. 

A Tanácsban folytatott megbeszélések eredményeit figyelembe véve az elnökség az alábbi konkrét lépések mielőbbi megtételét tartja fontosnak: 

• Párbeszédek kezdeményezése vagy intenzívebbé tétele az OECD acélbizottságának keretében a fontos acéltermelőkkel, illetve a Bizottság kétoldalú acélipari párbeszédén keresztül harmadik országokkal, például Kínával, Oroszországgal, Belarusszal, Törökországgal és Indiával.
• Az uniós kereskedelempolitikai eszközök mindegyikének teljes körű és megfelelő időben történő kihasználása egyrészt világszerte egyenlő versenyfeltételek biztosítása, másrészt a harmadik országokban kifejezetten az acéliparral kapcsolatban érvényben lévő megszorító intézkedések kezelése érdekében.
• A piacvédelmi eszközök modernizálásának konstruktív megközelítése, ezen eszközök működésének egyszerűsítése és könnyebbé tétele, valamint átláthatóságuk, kiszámíthatóságuk, hatékonyságuk és végrehajthatóságuk növelése érdekében.
• Az EU acéliparának a harmadik országok piacához való hozzáférésének további javítása többek között közbeszerzésekben való részvétel, kétoldalú és többoldalú tárgyalások és végrehajtás segítségével.
• Az európai beruházási terv maradéktalan kihasználása az acélágazat bővítésére és modernizációjára az Európai Beruházási Tanácsadó Platform, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alap igénybevételével.
• Az állami támogatásokra vonatkozó módosított szabályok által biztosított lehetőségek legjobb kiaknázása a magas energiagényű iparágak K+F+I, képzési, környezetvédelmi és foglalkoztatási tevékenységeinek, valamint a kibocsátás-kereskedelmi rendszerhez kapcsolódó költségeinek támogatása érdekében.
• A kibocsátásáthelyezés kockázatának leginkább kitett ágazatok – köztük az acélipar – versenyképességének javítása a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) reformjának részeként az alábbiak megfontolásával:
  – az ingyenes kibocsátási egységek rendelkezésre bocsátására szolgáló célzottabb mechanizmus kialakítása (például egy többszintű megközelítés keretében)
  – az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazásának szükségességét csökkentő intézkedések a kibocsátáskereskedelmi rendszer IV. fázisának végéig, egyúttal – az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseivel összhangban – az ipari innovációt ösztönző megfelelő kezdeményezések indítása és a termelési kapacitás potenciális bővítési lehetőségeinek növelése
• Az energiaunió gyors végrehajtásának támogatása a biztonságos, megfizethető és éghajlatbarát energiához való hozzájutás biztosítása érdekében.
• A közeljövőben közzétételre kerülő, a körkörös gazdaságról szóló bizottsági közlemény nyújtotta lehetőségek maradéktalan kihasználása.
• A rendelkezésre álló uniós eszközök és finanszírozás – például az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Szociális Alap – lehető legjobb kihasználása a munkavállalók készségeinek bővítése, valamint munkaerőpiaci újraintegrálásuk elősegítése érdekében a bármely ipari ágazatban, például az acéliparban bekövetkező tömeges elbocsátások esetén.

A Versenyképességi Tanács e rendkívüli ülését követő intézkedések részeként, és az energiaigényes iparágakkal foglalkozó magas szintű munkacsoport folyamatban lévő munkájának összefüggésében megállapodás született egy magas szintű konferencia megrendezéséről az érdekelt felek részvételével és a szociális partnerek bevonásával, melynek célja a jelenlegi helyzet áttekintése és szakpolitikai lépések megfontolása lesz.

Az európai acéliparra vonatkozó 2013-as cselekvési terv végrehajtását e találkozó összefüggésében kell majd értékelni.

(B2 au large de la Crète) La frégate belge Leopold Ier (F-930) a parfait aujourd’hui son entraînement avant d’intégrer le Charles-de-Gaulle en Méditerranée. Des exercices de tir ont été effectués ce mercredi (11 novembre), jour de célébration de la fin de la Première guerre mondiale, sur le pas de tir spécialisé de l’OTAN de la Souda en Crète.

Un exercice de qualification pour l’OTAN

La frégate a fait tonner la poudre à plusieurs reprises. Son « Otobreda » 76 mm antiaérien et antisurface a résonné d’un son lourd tandis que ses mitrailleuses MAG (7.62 mm) et Browning .50 (12,7 mm) répondaient avec un son plus sec et saccadé. Puis le lance-missiles Sea Sparrow (anti-aérien) et son système de protection rapprochée Goalkeeper ont donné de la voix. La cible : un drone envoyé pour simuler une attaque aérienne sur le navire. C’était d’ailleurs l’objectif principal de l’exercice. Le lancement d’un missile Seaspearow est « une étape importante de qualification de la frégate afin de la certifier aux normes OTAN » précise la défense belge. « Le lancement s’est fait avec une fusée télémétrique qui a comme objectif d’enregistrer un nombre de données de vol et opérationnelles ». Les AGM-84 Harpoon (anti-surface, destinés à détruire de gros navires à longue distance 120 km) et les torpilles Mark 46 (contre les sous-marins) sont restés au repos… pour cette fois. Tout cela sous les yeux du ministre de la Défense, Steven Vandeput, qui s’est spécialement déplacé pour l’occasion, ainsi que du Premier ministre, Charles Michel, qui a fait escale sur l’île de Crète, avant de se rendre à Malte pour deux sommets consécutifs (Europe-Afrique et Union européenne) sur les migrations. Autre ambiance…

Quelques jours sous pavillon européen

Le Léopold Ier, de son côté, reprend la mer. Direction : la Sicile. La frégate est, en effet, officiellement encore sous pavillon européen pour quelques jours. Elle va retrouver le Cavour, le navire amiral de EUNAVFOR MED / Sophia. Le temps de faire un dernier briefing, de rendre les différents matériels (communication, radio…) utilisés et de dire au-revoir au commandant de mission, le contre-amiral Enrico Credendino. Et ensuite, direction Toulon, pour s’intégrer au Groupe aéronaval français, et cap sur le Golfe Persique, via le Canal de Suez.
p
(Nicolas Gros-Verheyde)

A muzslyai Emmausz fiúkollégiumban kapott helyet a Mária Rádió újabb stúdiója, amelyet tegnap adtak át hivatalosan is rendeltetésének.

Le président de la République, entouré de nombreuses personnalités politiques, dont Nicolas Sarkozy, a rendu hommage aux soldats français.

Der Rat "Wettbewerbsfähigkeit" verschaffte sich einen Überblick über die derzeitigen ernsten Probleme der europäischen Stahlindustrie. 

Der Stahlsektor in der EU leidet unter großen globalen Überkapazitäten in der Produktion, die zu sinkenden Preisen und zunehmend handelsverzerrenden Praktiken konkurrierender Regionen führen. Die hohen Energiekosten bewirken eine Aushöhlung der Gewinnspannen, was wiederum zur Schließung von Stahlwerken mit dem Verlust von Tausenden von Arbeitsplätzen führt. 

Der Rat war sich einig über die Ernsthaftigkeit der Lage und darüber, dass konkrete Maßnahmen ergriffen werden müssen, die dazu beitragen werden, die langfristige Existenzfähigkeit eines modernen europäischen Stahlsektors sicherzustellen. 

Diese Maßnahmen sollten ferner Teil eines umfassenden Ansatzes sein, der auf die Schaffung wettbewerbsfähiger Rahmenbedingungen für die Industrie der EU als Ganzes abzielt, unter anderem durch ein berechenbares und kohärentes Regelungsumfeld sowie durch innovationsfördernde Maßnahmen, da viele der Probleme des Stahlsektors sich auch in anderen energieintensiven Industriebranchen stellen. 

Auf der Grundlage der Ergebnisse der Beratungen des Rates schlägt der Vorsitz vor, die folgenden konkreten Maßnahmen vorrangig anzugehen: 

• Intensivierung oder Einleitung von Gesprächen unter Einbeziehung aller bedeutenden Stahlerzeuger im Rahmen des Stahl-Ausschusses der OECD und durch die bilateralen Stahldialoge der Kommission mit Drittländern wie China, Russland, Belarus, Türkei und Indien
• umfassende und fristgerechte Nutzung sämtlicher handelspolitischer Instrumente der EU, um weltweit gleiche Wettbewerbsbedingungen zu gewährleisten und gegen restriktive Maßnahmen in Drittländern – insbesondere im Stahlsektor – vorzugehen
• Verfolgung eines konstruktiven Ansatzes in Bezug auf die Modernisierung der handelspolitischen Schutzinstrumente, um diese zu straffen und ihre Anwendung zu beschleunigen, ihnen mehr Transparenz, Berechenbarkeit und Wirksamkeit zu verleihen sowie eine bessere Durchsetzung zu ermöglichen
• weitere Verbesserung des Zugangs der europäischen Stahlindustrie zu Drittmärkten, einschließlich der öffentlichen Auftragsvergabe, durch bilaterale und multilaterale Verhandlung und Umsetzung
• umfassende Nutzung der Investitionsoffensive für Europa zur Aufrüstung und Modernisierung des Stahlsektors durch die Inanspruchnahme der europäischen Plattform für Investitionsberatung und des Europäischen Fonds für strategische Investitionen
• optimale Nutzung der gemäß den überarbeiteten EU-Vorschriften über staatliche Beihilfen gebotenen Möglichkeiten zur Unterstützung energieintensiver Industrien in Bezug auf die Kosten in Verbindung mit Forschung, Entwicklung und Innovation, Ausbildung, Umweltschutz, Beschäftigung und EHS
• Verbesserung der Wettbewerbsfähigkeit der Sektoren, in denen die größte Gefahr der Verlagerung von CO2‑Emissionen besteht, einschließlich der Stahlindustrie, durch folgende Elemente als Teil der Reform des europäischen Emissionshandelssystems (EU‑EHS):
  – ein stärker zielgerichteter Mechanismus zur kostenlosen Zuteilung von Emissionszertifikaten, beispielsweise durch einen mehrstufigen Ansatz;
  – Elemente zur möglichst umfassenden Einschränkung des Bedarfs nach einem sektorübergreifenden Korrekturfaktor zum Ende von Phase IV des EHS, bei gleichzeitiger Schaffung geeigneter Innovationsanreize für die Industrie und mehr Möglichkeiten der Anhebung der Produktionsniveaus, gemäß den Schlussfolgerungen des Europäischen Rates vom Oktober 2014
• Unterstützung der raschen Vollendung der europäischen Energieunion zur Gewährleistung des Zugangs zu sicherer, erschwinglicher und klimafreundlicher Energie
• umfassende Nutzung der Möglichkeiten im Rahmen der bevorstehenden Mitteilung über die Kreislaufwirtschaft
• optimale Nutzung der verfügbaren Instrumente und Finanzierungsmittel der EU, wie des Europäischen Fonds für die Anpassung an die Globalisierung und des Europäischen Sozialfonds, zur Weiterqualifizierung von Arbeitnehmern und zur Erleichterung ihrer Wiedereingliederung in den Arbeitsmarkt bei Massenentlassungen in allen Industriesektoren, einschließlich des Stahlsektors

Als Folgemaßnahme zu dieser außerordentlichen Tagung des Rates "Wettbewerbsfähigkeit" wurde vereinbart, eine besondere hochrangige Konferenz der Interessenträger einzuberufen, unter Einbeziehung der Sozialpartner, um die derzeitige Lage zu überprüfen und politische Maßnahmen zu erwägen; dies sollte im Kontext der laufenden Arbeiten der hochrangigen Gruppe für energieintensive Industrien erfolgen.

Im Zuge dieser Konferenz sollte die Umsetzung des europäischen Aktionsplans für die Stahlindustrie von 2013 bewertet werden.

Plenartagung : Die Luftfahrt wirkt sich positiv auf Wirtschaft und Wachstum aus. Die EU muss nun jedoch die bestehenden Rechtsvorschriften überarbeiten, um international wettbewerbsfähig zu bleiben und die Sicherheit der Luftfahrt zu gewährleisten. Die Vorschläge der EU-Kommission für das "Luftfahrtpaket" werden bis Jahresende erwartet. Das Plenum hat am Mittwoch (11.11.) eine Entschließung zum Thema beschlossen. Die Infografik zeigt die größten EU-Flughäfen nach Passagieraufkommen.

Quelle : © Europäische Union, 2015 - EP

La députée turque Aylin Nazliaka réagit à la victoire de l'AKP, le parti de Recep Tayyip Erdogan, lors des législatives du 1er novembre.

Cet article Aylin Nazliaka, députée turque : « Erdogan stigmatise tous ceux qui ne pensent pas comme lui » est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.

En marge des cérémonies du 11 novembre, le premier ministre a réaffirmé l'engagement de la France contre la menace terroriste.

Belügyminisztérium
Közfoglalkoztatási Képzési és Szolgáltatási Főosztály

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján

pályázatot hirdet

képzési projekt referens

munkakör betöltésére.

A közszolgálati jogviszony időtartama:

határozott idejű 2016. december 31-ig tartó közszolgálati jogviszony.

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Budapest, 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 11/b.

A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:

3. számú melléklet 104. pontja Oktatással és továbbképzéssel kapcsolatos feladatkör.

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

A GINOP-6.1.1.-15 azonosító jelű az „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című EU támogatású kiemelt projekt végrehajtása keretében a BM Közfoglalkoztatási Képzési és Szolgáltatási Főosztály Képzési Osztály vezetőjének irányításával:

• Ellátja projekt keretében biztosított képzési támogatások koordinációjával kapcsolatos feladatokat.
• Részt vesz projekt által támogatott képzési programok előkészítésében, szakmai kidolgozásában, megvalósításában, koordinációjában, dokumentációjának elkészítésében.
• Részt vesz a projekthez kapcsolódó képzési rendszer kialakítása céljából a szakmai és módszertani anyagok készítésében. Közreműködik a projekttel kapcsolatos képzési irányok kialakításában.
• A képzések szervezését, a meghatározott követelmények alapján a képzések megvalósítását ellenőrzi. A visszajelzések alapján elemzéseket, javaslatokat készít a szükséges módosításokra.
• Részt vesz a projekthez kapcsolódó képzési programok adatainak összegyűjtésében, statisztikai kimutatásokat, elemzéseket, beszámolókat készít.
• A beszámolók, az elemzések készítésekor adatbázisokat, adatbázist kezelő szoftvereket kezel.
• Feladata ellátása során kapcsolatot tart fenn, illetve együttműködik a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó felnőttképzési tevékenységgel érintett szervek/szervezetek, kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályainak, járási hivatal foglalkoztatási osztályainak munkatársaival, uniós forrásból finanszírozott projektszervezet/szervezetek vezetőivel.
• Biztosítja a projekthez kapcsolódó képzések hatékonyságának vizsgálatát.

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény , valamint a(z) a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasítás rendelkezései az irányadók.

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Főiskola,
• a 29/2012. (III. 7.) Kormányrendelet 3. számú melléklet 104. pontban az I. besorolási osztályra nézve meghatározott alábbi felsőfokú iskolai végzettségek valamelyikének megléte:
• informatikus, szociológus, humánszervező, andragógus, művelődési (és felnőttképzési) menedzser, természettudományi, bölcsészettudományi, közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus; műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó, művelődésszervező szakképzettség vagy államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség.
• Európai Uniós támogatású fejlesztési projektben szerzett gyakorlat;
• munkaerő-piaci vagy felnőttképzési feladatkörben szerzett szakmai gyakorlat (különös tekintettel álláskeresőkre, közfoglalkoztatásban résztvevőkre vonatkozóan);
• Microsoft Office irodai alkalmazások magas szintű használata, alkalmazása során elemzések készítése

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• minisztériumban, vagy országos hatáskörű szervnél, felnőttképzést folytató képző intézménynél szerzett gyakorlat;
• kiváló kommunikációs, szervező és problémamegoldó képesség
• határozott kiállás
• proaktivitás
• precizitás
• angol, francia, német nyelvek valamelyikének ismerete;
• közigazgatási alap- vagy szakvizsga megléte.

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• Részletes fényképes szakmai önéletrajz.
• Motivációs levél.
• Végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat(ok) másolata.
• Az elvárt gyakorlatra vonatkozó referencialistát a referenciaszemély neve és elérhetősége megadásával.
• Nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban szereplő adatokat az eljárásban résztvevők megismerhetik.
• Nyilatkozat arról, hogy kinevezés esetén a büntetlen előéletet igazoló hatósági bizonyítványt a pályázó bemutatja.

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban 2015. december 16. napjától tölthető be.

A pályázat benyújtásának határideje: 2015. november 22.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Sumné Galambos Mária nyújt, a 06/1/896-1815 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton Sumné Galambos Mária részére a kozfoglkepzszolg.foosztaly@bm.gov.hu e-mail címen keresztül.

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

A BM Közfoglalkoztatási Képzési és Szolgáltatási Főosztály vezetőjének javaslata alapján a BM közigazgatási államtitkára dönt a pályázat nyerteseiről. A pályázókat elektronikusan értesítjük a pályázat eredményéről.

A pályázat elbírálásának határideje: 2015. december 13.

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:

A foglalkoztatás EU-s forrás terhén történik, a határozott idejű foglalkoztatást a munkáltató a támogatási forrás megléte esetén 2018. december 31-ig meghosszabbíthatja.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2015. november 10.

A pályázati kiírás közzétevője a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által az NKI részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

Séance plénière : L'aviation représente un secteur économique important dans l'Union européenne : il emploie plus de 5 millions de personnes et contribue à 2,4 % du PIB. Mais pour assurer la sécurité aérienne et faire face à la concurrence mondiale, la législation européenne doit être actualisée. Les députés réunis en session plénière à Bruxelles le 11 novembre ont adopté une résolution autour du futur paquet aérien qui sera présenté par la Commission européenne d'ici à la fin de l'année.

Source : © Union européenne, 2015 - PE

Le premier ministre envisage une fusion des listes de gauche et de droite après le premier tour en Nord-Pas-de-Calais-Picardie.

La radio publique allemande apporte de nouveaux détails dans l’affaire d’espionnage qui embarrasse depuis plusieurs mois la chancellerie allemande.

L’administration fiscale réclame 4,1 millions d’euros au site d’Edwy Plenel et 540 000 à celui de Daniel Schneidermann.

Belügyminisztérium
Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján

pályázatot hirdet

monitoring és ellenőrzési projekt referens

munkakör betöltésére.

A kormánytisztviselői jogviszony időtartama:

határozott idejű 2016. december 31-ig tartó kormánytisztviselői jogviszony.

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidő

A munkavégzés helye:

Budapest, 1051 Budapest, József Attila utca 2-4.

A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök:

3. számú melléklet 43. pontja „Foglalkoztatáspolitikai és gazdaságelemző, valamint foglalkoztatáspolitikai koncepcionális” feladatkör.

A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök:

A GINOP-6.1.1.-15 azonosító jelű az „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című EU támogatású kiemelt projekt végrehajtása keretében a BM Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály Monitoring és Ellenőrzési Osztály vezetőjének irányításával:

• Ellátja a projekt keretében biztosított képzések, képzési támogatások, munkaerő-piaci szolgáltatások megvalósításának, igénybevételének helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
• Jelentéseket, elemzéseket, módszertani és összefoglaló anyagokat készít a helyszíni ellenőrzésekről.
• Feladata ellátása során kapcsolatot tart fenn, illetve együttműködik a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó felnőttképzési tevékenységgel érintett szervek/szervezetek, a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok, valamint a konzorcium további tagjai munkatársaival, uniós forrásból finanszírozott projektszervezet/szervezetek vezetőivel.

Jogállás, illetmény és juttatások:

A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény , a(z) a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 2/2013. (V.28.) BM KÁT utasítás rendelkezései az irányadók.

Pályázati feltételek:

• Magyar állampolgárság,
• Cselekvőképesség,
• Büntetlen előélet,
• Főiskola,
• a 29/2012. (III. 7.) Kormányrendelet 3. számú melléklet 43. pontban az I. besorolási osztályra nézve meghatározott alábbi felsőfokú iskolai végzettségek valamelyikének megléte: egyetemi szintű jogász, szociológus, szociálpolitikus szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, agrár-, bölcsészettudományi vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

• Európai Uniós támogatású fejlesztési projektben szerzett gyakorlat;
• minisztériumban, vagy országos hatáskörű szervnél munkaerő-piaci vagy felnőttképzési feladatkörben szerzett gyakorlat;
• felnőttképzést folytató képző intézménynél szerzett szakmai gyakorlat (különös tekintettel álláskeresőkre, közfoglalkoztatásban résztvevőkre vonatkozóan);
• kiváló kommunikációs, szervező és problémamegoldó képesség
• határozott kiállás
• proaktivitás
• precizitás
• angol, francia, német nyelvek valamelyikének ismerete;
• felhasználószintű számítógépes ismeretek irodai alkalmazások terén;
• közigazgatási alap- vagy szakvizsga megléte.

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

• Részletes fényképes szakmai önéletrajz.
• Motivációs levél.
• Végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat(ok) másolata.
• Az elvárt gyakorlatra vonatkozó referencialistát a referenciaszemély neve és elérhetősége megadásával.
• Nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban szereplő adatokat az eljárásban résztvevők megismerhetik.
• Nyilatkozat arról, hogy kinevezés esetén a büntetlen előéletet igazoló hatósági bizonyítványt a pályázó bemutatja.

A munkakör betölthetőségének időpontja:

A munkakör legkorábban 2015. december 16. napjától tölthető be.

A pályázat benyújtásának határideje: 2015. november 22.

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Butora Károly nyújt, a 06/1/441-1067 -os telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

• Elektronikus úton Butora Károly részére a kozfoglstatelemmoni.foosztaly@bm.gov.hu e-mail címen keresztül.

A pályázati eljárás, a pályázat elbírálásának módja, rendje:

A BM Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály vezetőjének javaslata alapján a BM közigazgatási államtitkára dönt a pályázat nyerteseiről. A pályázókat elektronikusan értesítjük a pályázat eredményéről.

A pályázat elbírálásának határideje: 2015. december 15.

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:

A foglalkoztatás EU-s forrás terhén történik, a határozott idejű foglalkoztatást a munkáltató a támogatási forrás megléte esetén 2018. december 31. napig meghosszabbíthatja.

A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2015. november 10.

A pályázati kiírás közzétevője a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI). A pályázati kiírás a közigazgatási szerv által az NKI részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

További állások >>

A Tanács: 

1. EMLÉKEZTET a tőkepiaci unióról szóló 2015. június 19-i következtetéseire[1], amelyben arra ösztönözte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó, célzott és ambiciózus cselekvési tervet a tőkepiaci unió megteremtésére, előmozdítva ezzel a munkahelyteremtést, a növekedést és a beruházásokat; 

2. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság elfogadta a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési tervet[2], amely alapos elemzésen alapuló, lépésenkénti megközelítést irányoz elő, és hogy a Bizottság előterjesztette a konkrét javaslatok és kezdeményezések első csomagját[3], továbbá HANGSÚLYOZZA, mennyire fontos hosszú távon is megőrizni a lendületet, amihez a további intézkedésekre vonatkozó konkrét és ambiciózus program szükséges; 

3. EMLÉKEZTET arra, hogy a tőkepiaci unió fontos pillérét képezi a bizottsági beruházási tervnek, amelynek célja a munkahelyteremtés és növekedés előmozdítása egyrészt a háromirányú megközelítés (növekedésbarát költségvetési konszolidáció, strukturális reformok, beruházások) alkalmazásának folytatásával, másrészt a határokon átnyúló beruházás előtt álló indokolatlan akadályok elhárításával és a finanszírozás forrásainak diverzifikálásával, ezzel támogatva különösen az infrastruktúra és a kkv-k finanszírozását; 

4. HANGSÚLYOZZA, hogy a tőkepiaci unió egyrészt olyan projekt, amely az EU 28 tagállama számára jelentőséggel bír, másrészt a gazdasági és monetáris unió megvalósítása[4] szempontjából is prioritás, ÜDVÖZLI, hogy a tőkepiaci unió valamennyi tagállam, így a kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkező tagállamok számára is lehetőséget teremtene a mélyebb európai pénzügyi piacokon való forráshoz jutáshoz, és HANGSÚLYOZZA, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint a pénzügyi stabilitás és a befektetővédelem fenntartását minden kapcsolódó kezdeményezés keretében tiszteletben kell tartani; 

5. EMLÉKEZTET arra, hogy ha a határokon átnyúló tőkepiacok jól működnek, az elősegíti a monetáris politika transzmissziójának hatékonyságát, és előmozdítja a kockázatmegosztást a magánszektorban, és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az EU-28 – az euróövezetet is beleértve – ellenállóbbá váljon a sokkokkal szemben; 

6. Ennek megfelelően az alábbi, többek között a Bizottság által meghatározott kiemelt területeket TÁMOGATJA:

• valamennyi vállalkozás, különösen a kkv-k és a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalkozások esetében szélesíteni kell az elérhető – kisebb vagy nagyobb pénzügyi piacokról bevonható – finanszírozási források körét, többek között a nagy növekedési potenciálú és innovatív kkv-k esetében, azokra a bevált megoldásokra építve, amelyek segítségével kapcsolatba lehet őket hozni a potenciális befektetők szélesebb körével. Mindezt kiegyensúlyozott megközelítéssel kell elérni, amelynek egyrészt többek között piaci kezdeményezéseken és a piac önszabályozásán kell alapulnia, ha ez megfelelő és lehetséges, másrészt, ha a szükségtelen akadályok miatt jogalkotói beavatkozásra van szükség, jogalkotási kezdeményezéseken; és különösen az alábbi területeken a munka előbbre vitelével: a tájékoztatóról szóló irányelv, kockázati tőke, közösségi finanszírozás, zártkörű kibocsátások, minikötvények, kkv-tőkefinanszírozási piacok és kkv-hiteladatok;
• megfelelő szabályozási környezetet kell biztosítani a hosszú távú, fenntartható európai infrastrukturális beruházáshoz és finanszírozáshoz, többek között lépéseket kell tenni egyrészt a magántőke bevonására annak érdekében, hogy teljesüljenek az európai beruházási terv céljai, másrészt a környezetvédelmi fenntarthatóságot elősegítő pénzügyi piaci folyamatok felmérésére és támogatására;
• megfelelő fogyasztóvédelmi keretek között növelni kell a lakossági és intézményi befektetők rendelkezésére álló beruházási lehetőségek választékát és volumenét, kezdve a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra és a biztosításra összpontosító zöld könyv közzétételével még 2015 utolsó negyedévében, valamint arra vonatkozó előzetes vizsgálattal, hogy milyen előnyökkel járhatna a hosszú távú egyéni megtakarítási programok, például harmadik pilléres egyéni nyugdíjprogramok európai keretének kialakítása;
• növelni kell a bankok hitelezési képességét, elsősorban a kkv-knek való hitelezés tekintetében, különösen az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás fellendítésére szolgáló megfelelő keret létrehozásával, annak előzetes vizsgálatával, hogy milyen előnyökkel járhatna a fedezett kötvények európai keretének kialakítása a jól működő nemzeti rendszerekre építve, a nem teljesítő hitelek kérdésének kezelésével, és a hitelintézetekre, köztük a kisebb hitelintézetekre vonatkozó arányos bánásmód biztosításával, az egységes piaccal összhangban;
• fel kell mérni a pénzügyi reformok koherenciáját, konzisztenciáját és a reálgazdaság finanszírozására gyakorolt hatását; és
• meg kell vizsgálni és fel kell számolni a mind a 28 tagállam rendelkezésére álló tőkepiacok kifejlődése útjában álló, határokon átnyúló akadályokat, ideértve adott esetben az elszámolás és kiegyenlítés és más piaci infrastruktúrák tekintetében fennálló akadályokat is, és – megfelelő adóügyi munkacsoportok keretében – pragmatikus megoldást kell találni a régóta fennálló adóügyi akadályokra, például a forrásadóra vonatkozó jelenlegi szabályokból eredő kettős adóztatásra, ugyanakkor megfelelően figyelembe kell venni a következményeket a pénzügyi stabilitásra és a nemzeti jogrendszerekre nézve;

7. Az értékpapírosítás közös szabályainak meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás európai keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet gyors elfogadását SÜRGETI annak érdekében, hogy az értékpapírosítási piacok megélénküljenek, és ezáltal növekedjen a bankok hitelezési kapacitása, továbbá lehetővé váljon a forrásoknak a bankoktól eltérő szereplőktől a reálgazdaságba‎ való hatékony eljuttatása, megőrizve ugyanakkor a pénzügyi stabilitást és csökkentve a külső hitelminősítésekre való túlzott hagyatkozást, és megőrizve a megfelelő kockázati érzékenységet;

8. ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJA a Bizottság javaslatát a tájékoztatóról szóló irányelv felülvizsgálatáról, aminek célja, hogy különösen a releváns és világos információkra összpontosítva, a túlságosan nagy terhet jelentő követelmények felszámolásával, ugyanakkor a befektetővédelem javításával elősegítse, hogy a vállalkozások egyszerűbben és kisebb költséggel tudjanak forrást bevonni a nyilvános piacokról;

9. HANGSÚLYOZZA, hogy fontos fenntartani a pénzügyi jogszabályok pénzügyi stabilitási célkitűzéseit, a fogyasztó- és befektetővédelmet, valamint az egységes piacot, többek között az egységes szabálykönyv révén, ugyanakkor nyugtázza a Bizottság szándékát, hogy a koherencia, a belső konzisztencia és az arányosság biztosítása érdekében felülvizsgálja e joganyagot, és ennek megfelelően ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJA a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozási keretére vonatkozó konzultációs felhívás eredményeit; és stabil uniós szabályozási környezet fenntartását TÁMOGATJA. 

10. FELHÍVJA a Bizottságot, hogy a releváns ágazati felülvizsgálatok keretében mérje fel, hogy a hatályos jogszabályoknak a harmadik országokra vonatkozó, többek között az egyenértékűséget és a kölcsönös elismerést érintő szabályai milyen hatást gyakorolnak az európai tőkepiacok struktúrájára, az európai pénzügyi ágazat versenyképességére, valamint a harmadik országbeli piacokra való tényleges bejutásra; 

11.    arra ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy haladéktalanul konzultáljon a tagállamokkal annak meghatározása érdekében, hogy melyek azok a vállalkozások fizetésképtelenségére vonatkozó jogszabályokkal összefüggő, a cselekvési tervben is említett akadályok, amelyek az egységes tőkepiac kifejlődésének útjában állnak; ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság e konzultációk alapján és megfelelően figyelembe véve a szóban forgó témakör összetettségét és azt, hogy ebből adódóan kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, olyan javaslatot kíván benyújtani, amely a szubszidiaritás és az arányosság elvét teljes mértékben figyelembe véve biztosítja a vállalkozások fizetésképtelenségével összefüggő legfőbb feltárt akadályok elhárítását a legjobb gyakorlatokra és a jól működő nemzeti keretrendszerekre építve; konkrétan MEGÁLLAPÍTJA, hogy szükség lehet adott esetben ésszerű határidőket megállapítani a fizetésképtelenségi eljárások lezárására, továbbá növelni az egész EU-ban a fizetésképtelenségi eljárások lehetséges kimenetelével kapcsolatban az átláthatóságot, valamint – további elemzés függvényében – elősegíteni, hogy a vállalkozások könnyebben élhessenek a korai fázisban az átstrukturálás lehetőségeivel; 

12. FELKÉRI a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtsa be az igazgatók felelőssége és eltiltása ügyében a határokon átnyúló kérdésekre vonatkozó tanulmányának eredményét, és az ebből adódó potenciális intézkedési javaslatait;

13. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a Bizottságnak más releváns területeken, például az értékpapírjog terén még meg kell vizsgálnia az esetleges fennálló akadályokat ahhoz, hogy ez ügyben intézkedést lehessen hozni a határokon átnyúló befektetés további elősegítése érdekében; 

14. HANGSÚLYOZZA a Bizottság megállapítását, miszerint a tőkepiaci unió megvalósítása felé vezető lépések megtehetők az európai felügyeleti hatóságok jelenlegi megbízatása alapján; TUDATÁBAN VAN annak, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak – adott esetben partneri felülvizsgálati eljárások keretében és lehetőség szerint a koordináció fokozásával – meg kell erősíteniük a felügyeleti konvergenciát, és meg kell határozniuk, hogy melyek azok a területek, ahol a kérdések kollektívebb megközelítése javíthatna az egységes tőkepiac működésén, többek között a nemzeti illetékes hatóságok kezdeményezéseinek bevonásával; és HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi nemzeti hatóságnak teljes mértékben és konzisztensen végre kell hajtania az uniós pénzügyi szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy az uniós tőkepiacon a szereplők magatartása a lehető legtisztességesebb és integritása a lehető legmagasabb szintű legyen; 

15. MEGÁLLAPÍTJA a Bizottság azon tervének jelentőségét, hogy egy 2016 közepére várható fehér könyvben megvizsgálja az európai felügyeleti hatóságok irányítását és finanszírozását, megfelelően figyelembe véve európai szerepüket; 

16. ELISMERI, hogy a bankszektoron túli potenciális kockázatok kezelése érdekében felül kell vizsgálni a pénzügyi stabilitás megőrzésére szolgáló uniós keretet; 

17. MEGERŐSÍTI, hogy a tagállamok elkötelezettek aziránt, hogy megvalósuljon a valódi tőkepiaci unió hosszú távú elképzelése és a magasabb szintű pénzügyi integráció, a jelentősebb tőkepiaci finanszírozás és ezzel együtt a fejlettebb bankfinanszírozás célja, aminek eredményeként az uniós vállalkozások forrásszerkezete kiegyensúlyozottabb lenne a saját és az idegen forrás közötti megoszlás szempontjából, és nagyobb mértékű lenne a határokon átnyúló kockázatmegosztás a magánszektorban, továbbá aziránt, hogy ténylegesen végrehajtsák a tőkepiaci uniót érintő, közösen elfogadott intézkedéseket nemzeti szinten; és ebben a szellemben VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a Bizottsággal együttműködésben ütemtervet dolgozzon ki annak meghatározására, hogy milyen akadályok állnak még a tőke szabad mozgásának útjában, hogy hogyan lehet elhárítani köztük a legkárosabbakat és legkevésbé indokoltakat; valamint az elé, hogy a megfelelő fórumokon megvitassa a Bizottság javaslatát annak a problémának a kezeléséről, hogy a saját és idegen tőke bevonásának eltérő az adóügyi megítélése, és FELKÉRI a Bizottságot, hogy folytassa a nyilvános vitát arról, hogyan képes az uniós pénzügyi ágazat hozzájárulni a tőkepiaci unió sikeréhez; 

18. arra ÖSZTÖNZI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a leendő befektetők és más piaci szereplők pénzügyi jártasságának ügyére, ami igen fontos a tőkepiaci unió kiegyensúlyozott megvalósulásához és általános sikeréhez; 

19. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság stratégiát szeretne kidolgozni arra, hogy miként nyújtson szükség esetén technikai támogatást a tagállamoknak a nemzeti tőkepiacok konkrét kapacitásainak megerősítésére; 

20. FELKÉRI a Bizottságot, hogy a Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottságon és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságon keresztül, legalább hathavonta számoljon be a Tanácsnak, és ennek keretében ismertesse tényeken és kulcsindikátorokon alapuló elemzését arról, hogy hogyan halad a tőkepiaci unió megvalósulása.

 [1]  10148/15. 
 [2] 12263/15.
 [3] Bizottsági javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az értékpapírosítás közös szabályainak meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás európai keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról; bizottsági javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról; konzultációs dokumentum a fedezett kötvényekről; konzultáció a kockázatitőke-alapokról és a szociális vállalkozási alapokról; konzultációs felhívás a pénzügyi szolgáltatások uniós szabályozási keretére vonatkozóan. 
 [4] Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása: az öt elnök jelentése. 

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket: 

1. MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy – az éghajlatváltozás mérséklését célzó ésszerű intézkedések keretében és az átlátható végrehajtást biztosítva – fokozzák az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek mozgósítását, hogy kivegyék részüket a fejlett országok által kitűzött azon cél megvalósításából, hogy 2020-ig évente együttesen 100 milliárd USA dollárt mozgósítsanak a magán- és közforrások széles körének bevonásával, kétoldalú és többoldalú szinten, beleértve az alternatív finanszírozási forrásokat is. HANGSÚLYOZZA, hogy a fejlett országok között méltányosan meg kell osztani a terheket.  

2. KIEMELI, hogy az EU és tagállamai a 2014-es évben – 2013-hoz képest megnövelt összeggel – 14,5 milliárd euróval[1] járultak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és tagállamai az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó és az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodást lehetővé tevő tevékenységeket egyaránt támogatják.  KIEMELI, hogy az EU és egyes tagállamai bejelentették, hogy az elkövetkező években megnövelt összegeket különítenek el az éghajlatváltozás elleni küzdelem közforrásokból való finanszírozására, ami révén a kiszámíthatóságot is fokozzák.   

3. ÜDVÖZLI a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentését, amely az éghajlatpolitikai kezdeményezés (CPI) támogatásával a Felek Konferenciája francia, illetve perui elnökségének kezdeményezésére készült. ÜDVÖZLI, hogy a jelentésben szereplő előzetes becslések szerint a fejlett országok köz- és magánforrásokból 2014-ben közel 62 milliárd USA dollárt, 2013-ban pedig 52 milliárd dollárt fordítottak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, ami jelentős előrelépésről tanúskodik.  Természetesen további erőfeszítésekre van szükség, és a fejlett országoknak továbbra is együtt kell működniük az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának növelése érdekében ahhoz, hogy teljesülhessen a 2020-ra kitűzött cél. 

4. MEGELÉGEDÉSÉRE SZOLGÁL, hogy egyes feltörekvő gazdaságok és több fejlődő ország is számottevő hozzájárulásokat nyújtott az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, továbbá MEGISMÉTLI a feltörekvő gazdaságokhoz és az erre lehetőséggel bíró egyéb országokhoz is intézett azon felhívását, hogy saját képességeikhez, körülményeikhez és felelősségükhöz mérten járuljanak hozzá az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásnak és az éghajlatváltozás következményei enyhítésének a finanszírozásához. ÜDVÖZLI, hogy a multilaterális fejlesztési bankok többsége a közelmúltban kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozottan beépíti a portfólióiba az éghajlatváltozás mérséklésével és a vele szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos szempontokat; e kötelezettségvállalás az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó beruházásaik növelésére is kiterjed; 

5. ELISMERI, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása fontos részét fogja képezni a 2015-ös megállapodásnak azáltal, hogy eszközül szolgál annak a közösen elfogadott célnak az eléréséhez, mely szerint a globális átlaghőmérséklet növekedését az iparosodást megelőző szintet legfeljebb 2°C-kal meghaladó mértékűre kell korlátozni, meg kell valósítani az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló, alacsony ÜHG-kibocsátású, fenntartható gazdaságokká való átalakulást, továbbá támogatni kell az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást annak érdekében, hogy megvalósulhasson az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló, fenntartható fejlődés. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatban olyan rendelkezéseket JAVASOL a megállapodásba illeszteni, amelyek dinamikusak, eredményorientáltak és lehetővé teszik a felek számára, hogy megközelítéseiket a releváns szempontok szerint alakítsák, különös tekintettel a jövőben felmerülő szükségletekre és a változó gazdasági, pénzügyi és környezeti realitásokra, biztosítva ezáltal, hogy valamennyi fél a változó képességeihez és felelősségéhez igazítsa az intézkedéseit. KIEMELI, hogy ezt a folyamatot valamennyi fél bevonásával együttesen és átfogó módon minden olyan forrást és típusú törekvést kihasználva kell véghezvinni, amely egyrészt elősegíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek mozgósítását, másrészt pedig a beruházási forgalmak oly módon történő alakítását, hogy azok elősegítsék a Párizsi Megállapodás általános célkitűzéseinek az elérését. A folyamatnak a közforrások hatékony és eredményes felhasználására kell ösztönöznie, időszakos felülvizsgálatokat kell tartalmaznia, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek közösen megvalósított kiszámíthatóbb, fokozott mozgósítását és mélyrehatóbb erőfeszítéseket kell eredményeznie anélkül, hogy ez az éghajlatváltozás elleni küzdelem közforrásokból való finanszírozására tett automatikus kötelezettségvállalásokat jelentene. Ennek a dinamikus folyamatnak az Éghajlat-változási Keretegyezmény keretei között már kialakult folyamatokra, intézményi megoldásokra és szerzett tapasztalatokra kell épülnie a bizalom, a hatékony végrehajtás és az átláthatóság előmozdítása érdekében. 

6. ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem közforrásokból való finanszírozása 2020 után is fontos szerepet fog betölteni, továbbá MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai az éghajlatváltozás elleni küzdelem keretében a fejlődő országokban továbbra is biztosítanak finanszírozást közforrásokból az éghajlatváltozás következményeinek enyhítését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó intézkedések támogatására, különös figyelmet fordítva a legszegényebb, leginkább kiszolgáltatott helyzetű országokra, valamint azokra az országokra, amelyek a legkevésbé tudnak egyéb forrásokat mozgósítani. KIEMELI, hogy akár enyhítésről, akár alkalmazkodásról, akár kapacitásépítésről van szó, e finanszírozást a lehető legköltséghatékonyabb és legeredményesebb módon kell felhasználni, úgy, hogy a lehető legnagyobb hatást érjük el. 

7. ELISMERI, hogy a magánszektor kulcsfontosságú finanszírozási forrást jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az egyéb releváns beruházások szempontjából, és HANGSÚLYOZZA, hogy a 2015-ös megállapodással határozott jelzést kell küldeni a magánszektornak, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb beruházások irányába terelje a pénzmozgásokat. ELISMERI, hogy az olyan területeken, ahol közfinanszírozásra van szükség, a magánszektortól érkező finanszírozás kiegészítő szerepet tölt be, és nem helyettesítheti a közforrásokból való finanszírozást. HANGSÚLYOZZA, hogy a szakpolitikai intézkedésekkel együtt a közforrásokból való finanszírozás olyan szerepet is betölt, hogy átirányítsa és mozgósítsa a magánforrásokból való finanszírozást, többek között szén-dioxid-árazás, pénzügyi eszközök – például zöldkötvények –, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az EU és tagállamai a nemzetközi éghajlat-politikai intézkedések érdekében a magánszektorból érkező finanszírozás – többek között a helyi magánszektor forrásainak – mozgósítását célzó eszközök széles körével rendelkeznek, és azokat tovább fogják fejleszteni; 

8. ÚJÓLAG KIJELENTI, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fokozása ismétlésen alapuló folyamat, amely elválaszthatatlan attól, hogy a nemzeti kormányok nemzeti szintű fejlesztési tervek, éghajlatvédelmi stratégiák, szakpolitikák, eszközök és mechanizmusok, valamint a megfelelő szabályozási keretek révén a keretfeltételeket biztosító olyan környezetet teremtsenek, amely hozzájárul a magánszektor részvételének elősegítéséhez. KIEMELI, hogy minél több, az éghajlatváltozással szemben ellenálló és alacsony ÜHG-kibocsátású, fenntartható beruházásra van szükség, a magas széndioxid-kibocsátással járó beruházásokat pedig fokozatosan ki kell vezetni. 

9. HANGSÚLYOZZA, hogy a keretfeltételeket biztosító környezet egyik fő összetevője a szén-dioxid-árazás, amely többféle eszközzel is megvalósítható, többek között szabályozás, kibocsátáskereskedelem és adózás révén. Ezzel összefüggésben TÁMOGATJA a szén-dioxid-árazási kezdeményezéseket, valamint a környezeti és gazdasági szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetését előmozdító kezdeményezéseket.

10. MEGERŐSÍTI, hogy az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról átlátható módon – az UNFCCC jelentéstételi folyamatának keretében – tegyenek jelentést. TÁMOGATJA az átláthatóság fokozását és a munka felgyorsítását annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását célzó forrás-áramlásokra vonatkozóan szilárd, közös, nemzetközileg elfogadott mérési, jelentéstételi és ellenőrzési keretrendszert lehessen létrehozni. ÜDVÖZLI azt a közös nyilatkozatot és kidolgozott módszert, amelyet az adományozó országok az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósított magánforrások nyomon követésével kapcsolatban 2015. szeptember 5–6-án tettek, illetve terjesztettek elő. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a jelentéstételi módszerek idővel egyre jobbak lesznek.  NAGYRA ÉRTÉKELI a multilaterális fejlesztési bankok és a Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Klub által az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására vonatkozóan közösen kidolgozott jelentéstételi módszereket, az OECD-nek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordított magánfinanszírozás nyomon követésére létrejött kutatási együttműködése által végzett munkát, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának az ún. „riói mutatók” vizsgálata kapcsán zajló munkafolyamatát. JAVASOLJA, hogy a 2015-ös Párizsi Megállapodásba többek között foglaljanak a különféle (többek között a fejlődő országok között zajló) mozgások és áramlások átláthatóságára, valamint az olyan konkrét törekvésekre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek mozgósításához, a keretfeltételeket biztosító környezet megteremtéséhez és a vonatkozó szempontok általános érvényesítéséhez. 

11. KIEMELI, hogy fontos támogatni az alkalmazkodást annak elősegítése érdekében, hogy a fejlődő országok fejlesztési stratégiái, illetve megélhetési módjai egyre inkább ellenállóvá váljanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben. HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás következményeinek enyhítését szolgáló finanszírozás olyan egyensúlyára kell törekedni, amely összhangban van az adott országok sajátos prioritásaival és célkitűzéseivel, és KIEMELI, hogy az EU és tagállamai most is és a jövőben is tesznek arra irányuló intézkedéseket, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozás jelentős része az alkalmazkodás elősegítésére irányuljon, és ennek keretében lépéseket tesznek mindenekelőtt a legszegényebb és leginkább kiszolgáltatott helyzetű fejlődő országok szükségleteinek kielégítésére.  

12. KIEMELI, hogy támogatni kell az enyhítéssel és az alkalmazkodással kapcsolatos tervezéssel és a tervek eredményes megvalósításával összefüggő kapacitásépítést. Továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy vonzó projekt- és programterveket kell kidolgozni annak érdekében, hogy minél több finanszírozási forrást lehessen bevonni, és hogy a maximális hatékonyság érvényesülhessen. KIEMELI, hogy az EU és tagállamai a rászoruló fejlődő országokban a nemzeti hozzájárulásokkal, a dekarbonizációs fejlesztési stratégiákkal, az éghajlatváltozás mérséklését célzó, megfelelő nemzeti intézkedésekkel, a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatokkal és adott esetben a nemzeti alkalmazkodási tervekkel összefüggésben továbbra is támogatják a kapacitásépítést, többek között a technológiai együttműködés területén. 

13. ÜDVÖZLI, hogy az Éghajlat-változási Alap működésre kész, és tudomásul veszi, hogy a cél az enyhítés és az alkalmazkodás közötti egyensúly, azaz a fele-fele arány fokozatos biztosítása lesz, valamint nyugtázza, hogy első körben jóváhagyták a projekteket és a programokat. KIEMELI, hogy az elkülönített és rendelkezésre álló források jelentős része (46 %) uniós tagállamoktól származik. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy valamennyi ország véglegesítse a hozzájárulási megállapodásait. ÜDVÖZLI, hogy a fejlődő országok hozzájárulásokat tettek az Éghajlat-változási Alapba, és minden országot arra BÁTORÍT, hogy ha módjában áll, tegyen ilyen hozzájárulást. JAVASOLJA, hogy az új megállapodásban is az Éghajlat-változási Keretegyezmény finanszírozási mechanizmusát alkalmazzák. 

14. ÜDVÖZLI az addisz-abebai konferencián elért eredményeket, amelyek megerősítik azt a keretrendszert, amely a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó egyetemes menetrend részeként a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlődés finanszírozására szolgál, és amelyek egyértelműen nyomatékossá teszik, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása a fenntartható fejlődés szerves része. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az EU-nak és tagállamainak eltökélt szándéka, hogy teljesítsék a hivatalos fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatban vállalt kötelezettségüket. HANGSÚLYOZZA, hogy az EU és tagállamai a hivatalos fejlesztési támogatás nyújtásakor a jövőben is nagy fontosságot tulajdonítanak az éghajlat-változással kapcsolatos célkitűzéseknek és normáknak, általános jelleggel beépítve ezeket a célkitűzéseket a fejlesztési tervezésbe, és különös figyelmet fordítva a legszegényebb és a leginkább kiszolgáltatott helyzetű országok szükségleteire.

15. ÜDVÖZLI, hogy elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az abban foglalt átfogó és ambiciózus 17 fenntartható fejlesztési célt, többek között azt a célt, hogy az éghajlatváltozás és a hatásai ellen folytatott küzdelem érdekében sürgős cselekvésre van szükség, valamint azt a célt, hogy meg kell erősíteni az összes (pénzügyi és nem pénzügyi, nemzeti, nemzetközi, valamint a köz- és magánszektor által biztosított) végrehajtási eszközt, továbbá újjá kell éleszteni a fenntartható fejlődésre irányuló globális partnerséget. 

 [1]  Ez az összeg az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt állami költségvetési forrásokból és egyéb, fejlesztéssel foglalkozó pénzügyi intézmények ilyen forrásaiból tevődik össze. Az EU és tagállamai 2013-ban 9,5 milliárd euróval járultak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. 2013-hoz viszonyítva 2014-ben együttesen kétoldalú és többoldalú szinten is megnövelték az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását. A 2014-re vonatkozó összeg magában foglalja az EBB által az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához nyújtott 2,1 milliárd eurót és a többoldalú hozzájárulások elszámolt összegével kapcsolatos OECD-adatokon alapuló részletesebb számadatokat is.