A Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság szorosabbra fűzi az együttműködését annak érdekében, hogy jobban szolgálja az európai polgárok és vállalkozások érdekeit. Ez a fő célja a Tanács által 2016. március 15-én elfogadott, a jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodásnak.
„Ez a megállapodás nem csupán az uniós intézmények működéséről szól, hanem nagyon is kézzelfogható előnyöket biztosít a polgároknak és a vállalkozásoknak. A megállapodásnak köszönhetően nemcsak a jogszabályok értelmezése és végrehajtása lesz egyszerűbb, hanem a polgárok, a vállalkozások és az igazgatási szervek élete is könnyebbé válik” – jelentette ki Bert Koenders hollland külügyminiszter, a Tanács elnöke.
A megállapodás több szempontból is javítani fogja az uniós jogalkotás folyamatát:
A megállapodást mindhárom intézmény elnökének alá kell írnia. A megállapodás ugyanazon a napon hatályba is lép.
A Tanács 2017. június 30-ig meghosszabbította az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának (EUPOL COPPS) és a rafahi átkelőhelyen működő, a határellenőrzést segítő missziójának (EU BAM Rafah) a megbízatását Ezek a missziók a palesztin államépítés támogatására irányuló szélesebb körű uniós erőfeszítések részeként jöttek létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezése céljából.
Az EUPOL COPPS 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén történő kiépítésében. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulása révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának fokozására és a jogállamiság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. Rodolphe Mauget 2014. július 1. óta vezeti a missziót. A misszió 2016. július 1. és 2017. június 30. közötti tevékenységei számára 10,32 millió EUR összeget irányoztak elő.
A Tanács 2017. június 30-ig meghosszabbította az EU BAM Rafah megbízatását is. A misszió feladata, hogy harmadik félként jelen legyen a rafahi átkelőhelyen, és ezzel hozzájáruljon az izraeli kormány és a Palesztin Hatóság közötti bizalomépítéshez. Ennek részeként támogatja a palesztin fél azon kapacitásának kiépítését, amellyel biztosítható a rafahi határigazgatással kapcsolatos összes teendőjének ellátása. A misszió készen áll arra, hogy mihelyst a politikai és a biztonsági helyzet lehetővé teszi, visszatelepüljön a rafahi átkelőhelyre. Natalina Cea 2015. július 1. óta vezeti a missziót. A misszió költségvetése a 2016. július 1. és 2017. június 30. közötti időszakra 1,54 millió EUR.
Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselők!
Mielőtt rátérnék az egyesült királyságbeli népszavazás politikai következményeinek felvázolására, szeretnék beszámolni önöknek az Európai Tanács júniusi ülésének egyéb eredményeiről, mivel az Unióban nem állhat meg az élet. Az egyesült királyságbeli népszavazás nem mentesíti az Uniót azon feladatának ellátása alól, hogy megoldást találjon a migrációs válságra, amely Európa egészében aláásta a biztonságérzetet. Az EU-nak fokoznia kell az egyre növekvő hibrid és kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességét is. Ennek érdekében határozatot fogadtunk el a NATO-val való szorosabb együttműködésről. Még az egyesült királyságbeli népszavazást megelőző kampányban is csak kevesen kérdőjelezték meg azt, hogy a tagállamok közötti gazdasági integráció kedvező az európai polgároknak, ugyanis munkahelyeket teremt. Emiatt döntöttünk úgy, hogy a digitális és a tőkepiacok tekintetében még szorosabbra fűzzük együttműködésünket. A csúcstalálkozón hozott döntések kedvező hatást fognak gyakorolni az európai polgárok életére, függetlenül attól, hogy az Egyesült Királyság kiválik az Unióból.
A migrációt illetően az uniós vezetők áttekintették a külső határokkal kapcsolatos helyzetet. A migránsok átkelése Törökországból a görög szigetekre mára már szinte teljesen megszűnt. 2015 októberében a térségben még napi 7000 volt a szabálytalan határátlépések száma. Jelenleg napi 50 körüli. E jelentősen alacsonyabb beáramlásnak köszönhetően most már hatékonyan tudjuk igazgatni külső határaink ezen szakaszát. Ez helyre kell, hogy állítsa Európa biztonságérzetét, amire a kezdetektől törekedtünk.
Figyelmünket most áthelyezzük a közép-mediterrán útvonalra, ahol továbbra is túl magas a túlnyomórészt gazdasági migránsok beáramlása, jóllehet az elmúlt két év viszonylatában számuk nem nőtt jelentősen. Az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy újfajta együttműködést alakítanak ki harmadik országokkal, és ennek keretében megfelelő befolyást gyakorolnak az illegális migránsok gyors és tényleges visszaküldésének biztosítása érdekében. A cél egyértelmű: minden illegális gazdasági migránst vissza kell küldeni a származási országába.
A főképviselő már tárgyalásokat folytat ez ügyben az érintett harmadik országokkal. Áttekintettük azt is, hogy mik a tennivalók a líbiai helyzet stabilizálása érdekében.
Üdvözöltük a főképviselő által egy olyan új globális stratégiáról tartott tájékoztatót, amelynek célja iránymutatásul szolgálni az Unió kül- és biztonságpolitikájához.
Az uniós vezetők köszönetüket fejezték ki Mark Rutte miniszterelnöknek a színvonalas holland elnökségért és az elmúlt hat hónapban végzett kemény munkáért. A holland elnökség idején többek között megállapodás jött létre Törökországgal a görög szigetek felé irányuló migrációs hullám megfékezéséről, továbbá politikai megállapodás született az új Európai Határ- és Parti Őrségről. Önöknek pedig szeretném megköszönni azt a felbecsülhetetlen hozzájárulást, amellyel elősegítették, hogy mindezek a kívánt határidőre megvalósulhassanak.
A Brexitet illetően a csúcstalálkozón a megbeszélés nyugodt és megfontolt légkörben zajlott. Az uniós vezetők, tiszteletben tartva az angol nép akaratát, jelezték, tisztában vannak azzal, hogy mindenki – és különösen az Egyesült Királyság – érdekeit most az szolgálja, ha rendezett módon megy végbe a kiválás. David Cameron miniszterelnök kifejtette, hogy miért hagyja az új brit vezetésre az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének aktiválására vonatkozó döntést. Az uniós vezetők megértik, hogy némi időre van szükség, amíg a brit politikai életben lenyugszanak a kedélyek. Ugyanakkor várják azt is, hogy az egyesült királysági kormány minél hamarabb konkretizálja a szándékait.
Az Európai Központi Bank elnökének részvételével áttekintettük továbbá a Brexit utáni gazdasági helyzetet. Mario Draghi újólag biztosított bennünket a nemzetközi pénzügyi intézmények együttműködéséről. Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy a Brexit miatt jelentősen visszaesik a növekedés az Egyesült Királyságban, ami feltehetően kedvezőtlen tovagyűrűző hatást fog kifejteni az egész világon.
A csúcstalálkozó második napján az uniós vezetők, ezúttal az egyesült királysági miniszterelnök nélkül, nem hivatalos ülésen közös jövőnket vitatták meg. Szeretném hangsúlyozni, hogy az uniós vezetők teljes mértékben eltökéltek a tekintetben, hogy huszonhetekként egységben és szoros együttműködésben maradjanak. Megállapodtunk abban is, hogy az Egyesült Királysággal a tárgyalások csak azt követően kezdődhetnek meg, hogy az ország hivatalosan is bejelentette kilépési szándékát. Most a brit kormányon a sor, hogy az erre vonatkozó értesítést benyújtsa az Európai Tanácsnak.
Reméljük, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is szorosan együttműködő partnerünk marad. Mindazonáltal az uniós vezetők egyértelművé tették, hogy az egységes piacon való jelenlét előfeltétele mind a négy szabadság, köztük a szabad mozgáshoz való jog elfogadása. Ezek a szabadságok nem fogják alku tárgyát képezni, és „à la carte” egységes piac sem lesz.
A brit népszavazás óta ez volt a 27 uniós vezető első találkozója. Még túl korai lenne ennél messzebbre mutató következetetéseket levonni a helyzet jövőbeli alakulásáról. De egyértelmű, hogy túl sok európai polgár elégedetlen a jelenlegi – tagállami, illetve európai – helyzettel, és jobb teljesítményt várnak el tőlünk. A csúcstalálkozón az uniós vezetők emlékeztettek arra, hogy Európa évtizedeken keresztül reményt nyújtott, és most a mi felelősségünk, hogy ezt a reményt visszaadjuk nekik. A szlovák elnökség ezért vállalta, hogy informális ülést szervez a 27 uniós vezetőnek szeptember 16-án Pozsonyban. Ezt az alkalmat arra fogjuk használni, hogy folytassuk a politikai elemzést. Köszönöm a figyelmüket!
Mindenekelőtt szeretném megköszönni önöknek a mai ülésen tett felszólalásaikat. Teljesen érthető, hogy az elmúlt napok eseményei rengeteg negatív érzelmet váltottak ki. De nem engedhetjük meg, hogy ezek az érzelmek eluralkodjanak rajtunk. Meg kell őriznünk azt a képességünket, hogy megfontoltan értékeljük a helyzetet, és ésszerű döntéseket hozzunk.
Elsősorban szeretném hangsúlyozni, hogy az EU készen áll arra, hogy akár már most meginduljon az Egyesült Királyság barátságos keretek közötti kiválása. Ennek során ragaszkodni fogunk az EU-t az ilyen helyzetekre is felkészítő Szerződésekben foglaltakhoz. A Szerződések teljesen egyértelműen az EU-t elhagyni kívánó tagállamra bízzák annak a döntésnek a meghozatalát, hogy kezdeményezze a kiválási eljárást. Más szóval ez azt jelenti, hogy nem kényszeríthetjük az Egyesült Királyságra ezt a döntést.
Másodsorban, a kiválási folyamat megindítása előtt nem kezdünk tárgyalásokat az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok kialakítására vonatkozóan. Ezek a jövőbeli kapcsolatok a jogok és a kötelezettségek egyensúlyán fognak alapulni. Szeretném hangsúlyozni, hogy bármilyen érdekellentét esetén az Unió érdekeit fogjuk hatékonyan képviselni.
Harmadsorban, ma számos komoly és kritikus hangvételű észrevétel hangzott el egyes tagállamok vonatkozásában. A tagállamok vezetőivel folytatott megbeszéléseinken mindig hangsúlyozom, hogy az Unió nem létezik az uniós intézmények nélkül. A kialakult helyzetben az uniós intézményeket – így például a Bizottságot és a Parlamentet – érő támadások csak tovább növelik a zavart. A tagállamoknak oda kell figyelniük arra, hogy felhagyjanak azzal, hogy erőtlenséggel és sikertelenséggel vádolják az Uniót és intézményeit. Az egyesült királyságbeli népszavazás azért is zárult kedvezőtlen eredménnyel, mert a politikai elit éveken keresztül negatív és gyakran igazságtalan képet festett az EU-ról. De az Unió nem létezhet a tagállamok nélkül sem. Az Unióban meglévő komoly problémákat nem lehet megoldani a tagállamok akarata ellenére. Az uniós intézmények képviselői esetében is fontosak a felelősségteljes megnyilatkozások. Most minden erőnket egyesítve arra kell koncentrálnunk, hogy egyezségre jussunk közös érdekeinkről és nem arra, hogy – mint valamilyen véget nem érő „hiúság vásárán” – folyamatosan a saját egyéni fontosságunkra hívjuk fel a figyelmet.