L'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales. Cet essai à la fois historique et géopolitique nous permet de mieux comprendre le monde orthodoxe, sa culture et son rôle politique.
Avec près de 300 millions de fidèles, l'Église orthodoxe est la troisième confession chrétienne, après le (…)
L'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales. Cet essai à la fois historique et géopolitique nous permet de mieux comprendre le monde orthodoxe, sa culture et son rôle politique.
Avec près de 300 millions de fidèles, l'Église orthodoxe est la troisième confession chrétienne, après le (…)
L'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales. Cet essai à la fois historique et géopolitique nous permet de mieux comprendre le monde orthodoxe, sa culture et son rôle politique.
Avec près de 300 millions de fidèles, l'Église orthodoxe est la troisième confession chrétienne, après le (…)
L'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales. Cet essai à la fois historique et géopolitique nous permet de mieux comprendre le monde orthodoxe, sa culture et son rôle politique.
Avec près de 300 millions de fidèles, l'Église orthodoxe est la troisième confession chrétienne, après le (…)
L'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales... Pourtant, que comprend-on de l'orthodoxie et de sa relation complexe aux pouvoirs politiques ? Jean-Arnault Dérens publie une Géopolitique de l'orthodoxie. Bonnes pages.
- Articles / Courrier des Balkans, Albanie, Bulgarie, Bosnie-Herzégovine, Macédoine du Nord, Kosovo, Grèce, Monténégro, Roumanie, Moldavie, Serbie, Turquie, Religions, orthodoxie, GratuitL'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales... Pourtant, que comprend-on de l'orthodoxie et de sa relation complexe aux pouvoirs politiques ? Jean-Arnault Dérens publie une Géopolitique de l'orthodoxie. Bonnes pages.
- Articles / Courrier des Balkans, Albanie, Bulgarie, Bosnie-Herzégovine, Macédoine du Nord, Kosovo, Grèce, Monténégro, Roumanie, Moldavie, Serbie, Turquie, Religions, orthodoxie, GratuitL'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales... Pourtant, que comprend-on de l'orthodoxie et de sa relation complexe aux pouvoirs politiques ? Jean-Arnault Dérens publie une Géopolitique de l'orthodoxie. Bonnes pages.
- Articles / Courrier des Balkans, Albanie, Bulgarie, Bosnie-Herzégovine, Macédoine du Nord, Kosovo, Grèce, Monténégro, Roumanie, Moldavie, Serbie, Turquie, Religions, orthodoxie, GratuitL'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales... Pourtant, que comprend-on de l'orthodoxie et de sa relation complexe aux pouvoirs politiques ? Jean-Arnault Dérens publie une Géopolitique de l'orthodoxie. Bonnes pages.
- Articles / Courrier des Balkans, Albanie, Bulgarie, Bosnie-Herzégovine, Macédoine du Nord, Kosovo, Grèce, Monténégro, Roumanie, Moldavie, Serbie, Turquie, Religions, orthodoxie, GratuitL'image du patriarche Kirill bénissant avions et chars russes partant détruire l'Ukraine a ravivé les clichés d'une orthodoxie belliciste, ultraconservatrice et homophobe, radicalement hostile à l'Otan et aux valeurs démocratiques occidentales... Pourtant, que comprend-on de l'orthodoxie et de sa relation complexe aux pouvoirs politiques ? Jean-Arnault Dérens publie une Géopolitique de l'orthodoxie. Bonnes pages.
- Articles / Courrier des Balkans, Albanie, Bulgarie, Bosnie-Herzégovine, Macédoine du Nord, Kosovo, Grèce, Monténégro, Roumanie, Moldavie, Serbie, Turquie, Religions, orthodoxie, GratuitMitar Subotić, dit Suba (Novi Sad, 23 juin 1961 - São Paulo, 2 novembre 1999) est un compositeur et musicien serbe, reconnu comme l'un des pionniers de la musique électronique en Yougoslavie.
Après des études à l'académie de musique de l'Université de Novi Sad où il apprend l'orchestration et la composition, il signe en 1983 ses premiers titres sous le pseudonyme de Rex Ilusivii qui sont diffusés de manière anonyme par Radio Novi Sad. Suba fut l'un des premiers artistes à s'expérimenter à (…)
Mitar Subotić, dit Suba (Novi Sad, 23 juin 1961 - São Paulo, 2 novembre 1999) est un compositeur et musicien serbe, reconnu comme l'un des pionniers de la musique électronique en Yougoslavie.
Après des études à l'académie de musique de l'Université de Novi Sad où il apprend l'orchestration et la composition, il signe en 1983 ses premiers titres sous le pseudonyme de Rex Ilusivii qui sont diffusés de manière anonyme par Radio Novi Sad. Suba fut l'un des premiers artistes à s'expérimenter à (…)
A forrongó Szíria
A Szíriával kapcsolatos márciusi híreket diplomáciai, politikai, gazdasági és katonai szempontokból lehet összefoglalni.
Március 13-án Gier Pederson ENSZ-követ elítélte Izrael Szíria elleni agresszióját, míg 17-én a szír elnök ellátogatott Brüsszelbe egy konferenciára, ahol az ellene életben lévő terrorista vádak miatti amerikai, ENSZ és EU szankciókat felfüggesztve találkozhatott az euróai vezetőkkel. A konferencia után Németország 300 millió, míg az EU 2.5 milliárd euró támogatásról biztosította az elnököt. Továbbá az is megfigyelhető, hogy Törökország befolyása egyértelműen betömte a Hezbollah és Irán után hátrahagyott űrt.
A brüsszeli konferencia előtt a szír rezsim a Latakiába korlátozódott Aszad-párti erők ellen újabb „terrorellenes” műveletet indított, ami átcsapott kisebb népirtásba. Az atrocitás civil áldozatainak száma minimum 1500 és főleg a kisebbségi keresztény, drúz és alavita közösségek érintettek. Március 13-án a HTS és a kurd SDF egy koalíció megalakításáról tárgyaltak, míg a kormány elfogadta az új alkotmányt. 29-én megalakult egy átmeneti kormány 23 miniszterrel, köztük egy keresztény miniszterrel.
Gazdasági szempontból érdemes megjegyezni, hogy az országban áramkimaradások voltak, ami körülbelül az ország népességének a 80%-át érintette, azonban a helyzet enyhítésére Oroszország humanitárius és gazdasági segélyt küldött az országnak cserébe a kapcsolatok javításáért.
Izrael folytatta a szír haderő demilitarizálását, több légitámadás is volt bázisok és megmaradt eszközparkok ellen, Ennek célja az egyik jövőbeli potenciális ellenfél katonai meggyengítése és a dél-szíriai ütközőzóna biztosítása. Törökország katonákat küld néhány szíriai bázisra, hogy elrettentsék Izraelt és az Iszlám Államot további agresszív lépésektől.
Szerző: Harmath Barnabás
Letartóztatások és radikalizmus: növekvő feszültség Törökországban
Törökországban kétségtelenül a legnagyobb nemzetközi figyelmet kapó esemény az isztambuli polgármester, Ekrem Imamoğlu március 19-i letartóztatása. Erdoğan legfőbb riválisa korábban bejelentette, a CHP (Cumhuriyet Halk Partisi – Köztársasági Néppárt) jelöltjeként indul a pár nap múlva esedékes elnökjelölt-választáson. A bejelentést követően az Isztambuli Egyetem „eddig fel nem fedezett szabálytalanságokra” hivatkozva visszavonta az intézményben 1990-ben megszerzett diplomáját, így a török törvények értelmében megakadályozták, hogy jelöltként induljon. Ezt követően korrupcióra és terrorizmusban való részvétel bűncselekményére hivatkozva március 19-én saját házában, szemtanúk szerint legalább száz rendőr jelenlétében tartóztatták le az ellenzéki politikust. Az eseményeket sosem látott tüntetéshullám követte, a protestálás következtében öt nap alatt több mint 1100 embert vettek őrizetbe, legtöbbjüket azért, mert megszegték a város területére kiterjedő tiltakozási tilalmat, de a letartóztatottak között szép számmal akadnak újságírók és önkormányzati tisztviselők is.
Szintén Isztambulban március 21-én Şişli községben tüzet nyitottak az Iraki Nagykövetség épületére. A rendőrség információi szerint a támadás hátterében egy bűnöző iraki letartóztatása állhat, az eset következtében 12 személyt vettek őrizetbe.
Mindeközben a nemzetközi diplomácia terén is aggasztó a helyzet. Március 26-án a Törökországgal évszázadok óta viszályban lévő Görögországban a függetlenség napját ünnepelték. A nemzeti ünnep alkalmából rendezett katonai felvonulás során a Görög Fegyveres erők egyes katonái törökellenes rigmusokat kiabáltak. A török külügyminisztérium felhívására a görög Haditengerészeti Parancsnokság vizsgálatot indított az eset kapcsán, miután olyan felvételek kerültek körbe, amelyeken a görög katonák nyíltan sértegetik Törökországot és a ciprusi törököket. A török-görög kapcsolatok az elmúlt évtizedben súlyos romlást mutatnak és a fennálló konfliktus fő színtere az utóbbi időben egyértelműen az Égei-tenger.
Érdemes egy pillantást vetni Erdoğan közel-keleti helyzetet érintő retorikájára is. Szakértők szerint a török elnök az utóbbi időben egyre szélsőségesebb kijelentéseket tesz az Izrael-Palesztin konfliktus kapcsán. A helyzet súlyosságát az is jól mutatja, hogy a Nagel-bizottság január óta sürgeti az IDF-et a katonai kiadások növelésére, hogy megfelelően felkészüljenek egy esetleges török támadásra. Március végén egy Korán szavalóverseny díjátadó ünnepségén tartott beszédében Erdoğan felszólította az iszlám világot, hogy etnikai különbségektől függetlenül fogadják el az egységet és „ragaszkodjanak szorosan a testvériségükhöz”. A Ramadan időszakát lezáró látogatásán az isztambuli Grand Camlica mecsetben imádkozva azt kérte: Allah pusztítsa el a cionista Izraelt. Ez utóbbi kijelentése még török mércével is különösen szélsőségesnek bizonyult.
A török belső válságok mellett tehát az izraeli eszkaláció is egyre valószínűbbnek tűnik, ilyen irányú lépések azonban jelentős kihívások elé állítanák a NATO-t.
Szerző: Strasser Lilla
Tárgyalások Szaúd-Arábiában:
Az elmúlt hetekben Szaúd-Arábia több az orosz-ukrán háború lezárására irányuló párbeszédnek is otthont adott. Először február 18-án, Rijádban találkoztak egymással a Marco Rubio amerikai-és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által vezetett delegációk, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett látogatást Mohamed bin Szalmán koronahercegnél március 10-én. Egy napra rá egy ukrán delegáció tárgyalt az amerikaiakkal Dzsidában, március 23 és 25 között pedig az USA maratoni tárgyalás-sorozatot folytatott mind az orosz mind pedig az ukrán féllel.
Ezek eddig vegyes eredményeket hoztak, Dzsida után Donald Trump amerikai elnök újraindította az Ukrajnának szánt katonai-és hírszerzési támogatást, amit még a Zelenszkijjel való február 28-ai heves szóváltása után fagyasztott be. Szó esett az amerikai-ukrán ritkaföldfém-megállapodásról, és részleges tűzszünetről is megegyeztek először az energetikai infrastruktúrára majd pedig a Fekete-Tenger térségére vonatkozóan. Ezeket azonban már mindkét fél többször megszegte és abban sincs egyetértés, mik esnek pontosan a hatálya alá, Oroszország az utolsó pillanatban plusz feltételeket szabott a fekete-tengeri tűzszünethez ráadásul eddig az ukrán ásványkincsekről sem született egyezség, ezek miatt pedig kezd egyre türelmetlenebbé válni az amerikai elnök.
Szaúd-Arábia közvetítő szerepe több okból is fontos. Nem tagja a hágai Nemzetközi Büntető Bíróságnak, így Vladimir Putyin orosz elnök is szabadon odautazhat majd egy békeszerződés aláírására, emellett az Egyesült Államoknak is fontos szövetségese a régióban. Modern fegyvereket és biztonsági-garanciákat akar szerezni az USA-tól, Washington pedig az OPEC-ben betöltött vezető szerepét szeretné kihasználni, hogy az olajár csökkentésével kényszerítse tárgyalóasztalhoz Oroszországot, ha szükséges, valamint az is célja, hogy az ország elismerje Izraelt, bár ennek jelenleg rendkívül kicsi az esélye a gázai tűzszünet összeomlása miatt.
Szerző: Rózsa Sándor
Pakisztán 3 millió afgán kitelepítését tervezi
Mintegy 3 millió afgán nézhet szembe kiutasítással Pakisztánból, amennyiben önkéntesen el nem hagyják az országot. A határidő bár március 31-én lejárt, a letartóztatások és deportálások április 10-én fognak kezdődni (az eredeti, április 1-i határidőt kitolták az Eid al-Fitr ünnepnapok miatt).
Ez az utolsó fázisa a még 2023 októberében országos szinten meghirdetett szigorú fellépésnek a Pakisztánban illegálisan élő/tartózkodó külföldiekkel szemben – akik javarészt afgán állampolgárok. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) számításai alapján már kb. 845 000 afgán hagyta el Pakisztánt az elmúlt 18 hónap alatt, ám ez még nem elég a pakisztáni kormánynak. Többségük rendelkezik afgán állampolgársági kártyával vagy bejegyzési igazolvánnyal (Proof of Registration Card – PoR), azonban 1 millió fölött van azok száma, akik semmiféle papírokkal nem rendelkeznek. A hatóságok figyelmeztették az afgán állampolgársági kártyát birtoklókat, hogy hagyják el Iszlámábád és Rawalpindi városát március 31-ig, különben kitoloncolják őket. A PoR kártyával rendelkezők viszont június 30-ig maradhatnak Pakisztánban.
Pakisztán azt nyilatkozta, gondoskodni fog róla, hogy ezúttal ne térjenek vissza a deportáltak az országba.
Szerző: Bánfi Zita
Szerkesztette: Németh Merse
A Közel-Kelet, 2025. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Mit der Neuordnung der internationalen Lieferketten hat Mexiko als Standort für neue Auslandsinvestitionen an Bedeutung gewonnen. Das Land konnte vom Nearshoring profitieren, das heißt von der Verlagerung von Dienstleistungen oder Produktionsprozessen in die Nähe der Konsumentenmärkte. Damit sind geringere Logistikkosten und oft ein besseres Management der Lieferantenbeziehungen verbunden. Der Boom hat sich jedoch aufgrund verschiedener Unsicherheitsfaktoren abgeschwächt. Nicht zuletzt belasten Washingtons Drohungen mit einer Erhöhung der Zollsätze die wirtschaftlichen Perspektiven, die mit dem Nearshoring verknüpft werden. Die mexikanische Präsidentin Claudia Sheinbaum versucht dem Trend entgegenzusteuern, doch angesichts der immer drängenderen Forderung der USA gegenüber Drittländern, einen antichinesischen Kurs einzuschlagen, läuft Mexiko Gefahr, in die Klemme des »Security-shoring« zu geraten und autonomen Handlungsspielraum zu verlieren. Dies zwingt Mexiko, aber auch seine Wirtschaftspartner, die dort investiert haben, bereits jetzt dazu, die Weichen für ihre Produktionsprozesse neu zu stellen.