Agrégateur de flux

Dans l’optique de contrecarrer des éventuelles tentatives de spéculations, le ministère du Commerce et de la Promotion des Exportations prend une mesure afin de faire […]

L’article Pour baisser le prix de la banane à 200 DA/KG : l’État opte pour l’importation massive est apparu en premier sur .

Nach Ansicht der polnischen Staatssekretärin für strategische Energieinfrastruktur wird die Atomkraft entscheidend für Europas Klimaneutralität sein. Ein Gesetzesvorschlag der EU für eine emissionsfreie Industrie berücksichtigt diese Energieform momentan nicht.

Alors que les institutions européennes se préparent à négocier la révision proposée du cadre financier pluriannuel (CFP) 2021-2027, les experts et les législateurs exhortent Bruxelles à le repenser dans sa globalité, pour s'assurer qu’il réponde mieux aux besoins de dépenses à long terme.

En Grèce, l’intention du chef du parti d’opposition Syriza (The Left), premier dirigeant grec ouvertement gay, de faire avancer la légalisation sur le mariage homosexuel a été un signal d’alarme pour le gouvernement conservateur.

Dutch shipbuilder Damen Naval has awarded Heinen & Hopman a contract to supply the climate and filtration systems for the four new anti-submarine warfare frigates...

L’Agence Nationale pour l’Emploi (ANEM) a révélé hier, le mardi 26 septembre une avance dans la date de versement des allocations de chômage, en raison […]

L’article Versement allocation chômage – Mawlid Nabawi : l’ANEM fait une annonce importante est apparu en premier sur .

Le président de la Confédération africaine de football, Patrice Motsepe, vient d'annoncer le nom des pays hôtes des Coupes d'Afrique des Nations (CAN) 2025 et 2027.

Un « permis de nature » accordé au plus grand aéroport des Pays-Bas, Schiphol suscite l’indignation des groupes de défense du climat, des représentants des agriculteurs et des législateurs.

 

L’Autorité de régulation de la sous-traitance dans le secteur privé en RDC (ARSP) a accordé, lundi 25 septembre, 30 jours ouvrables aux 1200 entreprises privées radiées de se conformer aux lois en vigueur.

Le Directeur général de cette entreprise, Miguel Katemb l’a dit dans un entretien accordé à Radio Okapi.

A nyugati közvélemény a dzsihád kifejezéssel az 1990-es években ismerkedett meg behatóbban. Ehhez elsősorban az ekkoriban formálódó, a Nyugat ellen az iszlám védelmében szent háborút hirdető szélsőséges fegyveres mozgalmak és az általuk végrehajtott véres támadások szolgáltatták az okot. Az iszlám nevében végrehajtott, rendszerint számos halálos áldozattal járó fegyveres akciók következményeként a nyugati közvélemény számára – és egyre inkább a muszlim közösségekben is – a dzsihád elsősorban vallásháborút jelent. Annak ellenére, hogy a dzsihád az elmúlt három évtizedben kapott ekkora nyilvánosságot, a fogalom története sok évszázados múltra tekint vissza. A jelen elemzés a dzsihád-fogalom értelmezésének változását vizsgálja a szélsőséges szunnita iszlamista szervezetek relációjában, valamint kitér arra, hogy miként népszerűsítik a dzsihádot a hozzájuk köthető egyes médiumok. (A munkámban alapvetően az angolos átírást alkalmazom speciális karakterek nélkül, de a magyar nyelvben már meghonosodott neveket és fogalmakat magyaros átírással közlöm.)

A dzsihádizmus második hulláma

A dzsihádizmus második hullámának kezdetét az 1980-as évek kezdetére teszik, amikor az afganisztáni háború eseményeinek hatására létrejött a transznacionális dzsihádisták generációja. A sah rendszerét 1979-ben megdöntő iráni iszlám forradalom sikerét követően fogalmazódott meg a gondolat, hogy a forradalmat exportálni kell más muszlim országokba is, [1] illetve hogy a dzsihádot „nemzetköziesíteni” kell. Az Afganisztánt megszálló szovjet csapatokkal szemben védekező háborút folytató helyi muszlimok megsegítésére számos közel-keleti és észak-afrikai országból érkeztek harcosok (mujahidek), akiket később afgán-araboknak is neveztek. [2] al-Zawahirí szintén jelen volt Afganisztánban a háború idején, nagy számban toborzott harcosokat a helyi muszlimok támogatására. Ő azonban – Oszama bin Ladenhez hasonlóan – ekkor még nem szakadt el a régi, qutbi stratégiától, miszerint a szélsőséges mozgalmak elsődleges prioritása a nemzeti kormányok megdöntése. Afganisztán nehezen megközelíthető vidékein a külföldi harcosok számára katonai kiképzőbázisokat hoztak létre, akik a szervezési és politikai tapasztalatszerzésen túl a szovjetek elleni harc során valódi harctéri tapasztalatokra tettek szert, majd ezt a tudást hazatérve a saját kormányaik ellen alkalmazták. al-Zawahiri és társai így Afganisztánra mint inkubátorra és kiképzőtáborra tekintettek, ahol a világ szeme elől elrejtve dzsihádisták tömegeit tervezték kiképezni a jövőbeli hazai harcokra. A kiképzésen túl céljuk volt, hogy − szoros katonai együttműködésben az amerikaiakkal − kiszorítsák a megszálló szovjet csapatokat, valamint létrehozzák az iszlám uralmat. [3]

A dzsihádizmus harmadik hulláma: közeli ellenségből távoli ellenség

A qutbi ideológiával történő szakítás a 90-es évek közepén következett be, amikor al-Zawahiri szorosabb munkakapcsolatba került Oszama bin Ladennel, akit a palesztin származású Abdullah Azzam radikális muszlim teológus tett elkötelezetté az afganisztáni dzsihád mellett. bin Laden spirituális vezetőjének hatására mindketten megváltoztatták eddigi álláspontjukat az afganisztáni dzsiháddal kapcsolatban és már azt hirdették, hogy az elsősorban mégiscsak ugródeszkaként szolgál egy későbbi, Nyugat elleni háborúhoz. Az afganisztáni katonai kiképzőpontokon tartózkodó külföldi harcosokat az USA ellen tervbe vett háborúra tekintettel készítették fel. A radikális iszlamista szervezetekben bekövetkezett ideológiai váltás egyúttal azt is jelezte, hogy az irányzaton belül nagyfokú diverzitás létezik. A sok apró dzsihádista csoport egyesüléséből megalakuló al-Qaida nevű szervezet sikerrel indított szisztematikus támadást a még ekkor is a qutbi stratégiát követő más szervezetekkel szemben annak érdekében, hogy átvegye az irányítást a dzsihádista irányzat felett. Ezt követően hosszú távon megváltoztatták a különböző dzsihádista mozgalmak többségének a stratégiai célkitűzéseit, amelyek fókuszában ettől kezdve a Nyugat és szövetségesei ellen elkövetett támadások álltak. Mindez azt is jelenti, hogy a dzsihád definíciója továbbra sem változott meg, azonban az ellenség meghatározása igen: a közeli ellenség ellen folytatott harc helyett immár a távoli ellenséggel szembeni harcra helyeződött a hangsúly, ami azzal is járt, hogy az eddigi lokális dzsihádot felváltotta a globális dzsihád. [4] A kutatók szerint ebben az átállásban kiemelkedő szerep jutott a már említett Abdullah Azzamnak, akit emiatt „a globális dzsihád szellemi atyjának” [5], illetve „a nemzetközi dzsihád Leninjének” [6] is neveznek.

Az al-Qaida egyik fő stratégiai megalapozójaként és az afganisztáni dzsihádban részt vevő arab önkéntesek mobilizációjának irányítójaként hangsúlyozta a pániszlám szolidaritást, ami abban is megmutatkozik, hogy meggyőződése szerint a muszlimok számára az egymás felszabadító, defenzív háborúiban való részvétel egyéni vallási kötelezettség. Álláspontja szerint a defenzív dzsihád elindítására nem kell senkitől engedélyt kérni. Ennek első helyszíneként Afganisztánt és Pakisztánt említi. [7] A globális dzsihádizmus ideológiája, szervezeti felépítése és taktikája végül Afganisztánban fejlődött ki.  [8] Az esetleges afganisztáni győzelem meglátása szerint további felszabadító háborúk, így a palesztinai dzsihád katalizálásának a lehetőségét is meg fogja teremteni.  Ezzel szemben az iszlám uralmán túli – ellenséges − területeken végzett offenzív dzsihád kollektív kötelezettség. [9] Az umma jelenkori gyengeségének okát abban látja, hogy a közösség nem gyakorolja a dzsihádot, amit ő kizárólag fegyveres harcként értelmez: „Azok, akik azt hiszik, hogy az iszlám dzsihád harc és vér nélkül is tevékenykedhet és győzedelmeskedhet, illúziókat kergetnek, és nem értik ennek a vallásnak a természetét.” [10]

Meggyőződése szerint szoros kapcsolat áll fenn a hijra és a dzsihád között: az utóbbi a kivonulással kezdődik és a fegyveres harccal zárul. Továbbá ideológiájában – hasonlóan a többi dzsihádista ideológushoz – a mártírium és az önfeláldozás kiemelt jelentőségre tesz szert. [11]

Öngyilkosság vagy mártírium?

A kereszténységhez és a judaizmushoz hasonlóan az iszlám is mélyen elítéli az öngyilkosságot (intihar), amiért súlyos büntetés jár. A mártírium (shahada, istishhad) kérdése azonban merőben más megítélés alá esik, ugyanis a Korán számos helyen pozitívan nyilatkozik azokról, akik önkéntesen egy bizonyos eseményben vesznek részt azzal a reménnyel, hogy győzelmet fognak aratni, végül azonban Isten útján lelik halálukat. Őket a Korán mártírnak nevezi, mert bár nem kívántak meghalni, de tisztában voltak a halál lehetőségével mint lehetséges végkimenetellel. A fegyveres küzdelmekben való részvétellel sem az öngyilkosságra buzdította a Próféta a követőit. A halál a hit aktív tanúságtevőjének hősi halálaként volt elfogadható. A klasszikus szunnita vallástudósok azonban a mártírság utáni vágyakozást és annak kultuszát súlyosan elítélték. [12] A mártírok hite nem kérdőjeleződik meg, így a természetes halált haló személyekkel ellentétben valójában nem is halnak meg, hanem a purgatóriumot kihagyva rögtön a Paradicsomba kerülnek. Az utóbbi években elterjedt öngyilkos merényletek elkövetői sem öngyilkosokként tekintettek magukra. Meggyőződésük szerint ők dzsihádot folytattak az iszlám ellenségeivel szemben, és a fegyveres harc során bekövetkezett haláluk az iszlám védelmében nyert értelmet. Az öngyilkos merényletek civil áldozatainak jogi megítélése felemás: míg a korábbi egyiptomi főmufti, Sayyid Muhammad Tantawi a 2001. szeptember 11-ei támadás során meghalt civil áldozatokkal kapcsolatban nyilvánvalóvá tette az elkövetők szembeni megvetését és ellenszenvét, addig a palesztinok által Izraelben elkövetett öngyilkos merényleteket egyenesen támogatta. A szintén egyiptomi vallástudós al-Qaradawi hasonló véleményen van. [13]

Ibn Taymiyya és a dzsihád

A szélsőséges irányzatok teoretikusainak közös ismertetőjegye, hogy munkáikban rendszerint hivatkoznak a 13–14. században Szíriában élt hanbalita jogtudós, Ibn Taymiyya dzsiháddal kapcsolatos nézeteire, aki működése során a Próféta tanításainak a későbbi rárakódásoktól – újításoktól − való megtisztítását szorgalmazta. Ibn Taymiyya a dzsihádra vonatkozó gondolatait A vallástörvényen alapuló politikai hatalomgyakorlás az uralkodó és az alattvalók megreformálása érdekében című munkájában fejtette ki. A hitetlenek elleni állandó fegyveres harcot mint közösségi kötelességet a legelsőként említette, azonban a dzsihád számos jelentésárnyalatát különböztette meg, melyek között helyet kaptak az önérdeket szolgáló helyes cselekedetek, a rossz és a bűn elkerülése, valamint az ennek érdekében tett óvintézkedések is. [14] A rá hivatkozó modern kori szélsőséges ideológiát hirdető személyek − köztük Qutb és Faraj – eltekintettek annak a történeti kornak a sajátos viszonyaitól, amelyben a mongolok ellen kardot rántó Ibn Taymiyya élt, ami nagy hatást gyakorolt a dzsiháddal és a takfirral kapcsolatos nézetei alakulására.  Az Ibn Taymiyya által a „muszlimok halálos üzenetének” [15] is nevezett, a szunnitákkal nyíltan ellenséges, a nem igazi muszlimnak tekintett mongolok előretörése idején kiadott Mardin-fatwájának (vallásjogi vélemény) eltérő értelmezési lehetőségei kapcsán kibontakozó vita szintén megkérdőjelezi, hogy a munkássága valóban megalapozhatta-e a dzsihádizmust. [16]

Szaúd-Arábia és a dzsihád

A számos kortársa által szélsőségesnek nevezett Ibn Taymiyya szellemi örökségét határozottan vallotta a Szaúd-Arábiában hivatalos wahhábita irányzat megalapítója, a 18. században élt vallási vezető, Muhammad Abd al-Wahhab. Legfőbb célja volt a Próféta és a kegyes ősök (salaf) idején létezett iszlámhoz való visszatérés. Tanításainak középpontjában a harcos, agresszív dzsihád állt, a vele egyet nem értőket eretneknek nevezte. Ez a dzsihád azonban minden esetben muszlimok ellen irányult. Az erőszakossága által gerjesztett társadalmi feszültség miatt kénytelen volt elmenekülni. Végül Muhammad Ibn Saudnál talált védelmet, akivel szövetséget kötött. Ennek eredménye a három szaúdi állam megalapítása volt, amelyek közül az 1932-ben utolsóként alapított állam még ma is fennáll. [17]

A szélsőséges mozgalmak körében fennálló különbségek Szaúd-Arábiában is megfigyelhetők. A nyolcvanas és a kilencvenes években az erőszakra buzdító és az uralkodócsaládot kérlelhetetlenül elutasító Sahwa (Ébredés Mozgalom) prominens vallástudósai és hitszónokai a szélsőséges nézeteik miatt kiszabott börtönbüntetésüket követően szakítottak a korábbi harcos retorikájukkal az új évezred elején. A szaúdi állammal történt kiegyezésük alapján az állam iszlamizálását a társadalom iszlamizálásán keresztül kívánták elérni, aminek fő eszközét a fiatalság megfelelő oktatásában látták. Látva az amerikai katonai fölényt, elítélték a kard dzsihádját. Azonban a társadalom azon rétege, amelyik kitartott az egykori szélsőséges nézet mellett, eltávolodott a megszelídült Sahwa mozgalomtól és egy még inkább radikális nézetet kezdett képviselni. Ennek az irányzatnak a nevéhez fűződik a Szaúd-Arábia számos nagyvárosát megrázó 2003-as és 2004-es erőszakhullám. [18]

Szélsőséges tanokat hirdető szaúdi hitszónokok

Egyik kulcsideológusuk, Nasir al-Fahd Az amerikaiakat támogatók istenkáromlásának felfedése (al-Tibyan fi kufr man aana al-amrikan) című művében foglalta össze vallási-politikai krédóját. Szót ejt a Nyugat ellen folytatott támadó, fegyveres dzsihád szükségességéről, a nem muszlimokkal szembeni, a Koránon és a prófétai hagyományon alapuló kívánatos bánásmódról, továbbá kritizálja az iszlámtól elforduló, tévúton járó muszlim vallástudósokat. [19] A 2003 májusában letartóztatott és bebörtönzött hitszónok támogatta az Egyesült Államok nukleáris fegyverrel történő megtámadását is („WMD fatwa”). Az al-Qa’ida által elkövetett rijádi bombatámadásokat később egy szaúdi televíziós műsorban elítélte, a szélsőséges tanait pedig visszavonta.

Egy másik, a 2000-es évek elején a szélsőséges tanait aktívan hirdető szaúdi hitszónok, Bashir al-Najdi meggyőződése szerint Fahd szaúdi királyra (1982–2005) nem lehetett legitim uralkodóként tekinteni, hiszen a Nyugattal túlságosan szoros kapcsolatot tartott fenn, valamint az iszlám és a muszlim közösség érdekeivel szembeni döntéseket hozott, ráadásul − egészségügyi okokból kifolyólag – cselekvőképtelen volt. Hatalmát így erőszakkal is meg lehetett dönteni. A Szaúd-Arábiában elkövetett terrorcselekményekkel kapcsolatban leszögezte, hogy a nyugati civil áldozatok jogos célpontnak, míg a muszlim civilek járulékos veszteségnek minősülnek. [20]

A dzsihádot népszerűsítő al-Qaida kiadványok

A fegyveres dzsihád szaúd-arábiai megjelenését számos, az al-Qaida arábiai szárnyához (ACAP) köthető, napjainkban is könnyen hozzáférhető és letölthető kiadvány népszerűsítette. Ezeket a termékeket a dzsihád Ibn Rushd által öt kategóriára történő felosztását figyelembe véve a toll dzsihádjaként is értelmezhetjük.

Elsőként a második öbölháború kirobbanásának évében, 2003-ban jelent meg a Sawt al-Jihad (A dzsihád hangja) című kiadvány. Harminc száma jelent meg az interneten és rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a muszlim világ társadalmainak szélsőséges rétegeiben. A magazin az egyik első olyan kiadvány volt, amely nyíltan hirdette annak szükségességét, hogy a muszlimoknak el kell távolítaniuk az iszlám földjéről (dar al-islam) minden idegen elemet. Ennek az egyik eszköze a szigorú ideológiai nevelés, amelyben nagy szerepet kap a dzsihád jelentőségéről szóló tanítás. A kiadványban ezért a dzsihád „szépségéről” szóló lírai költemények [21], a saját dzsihád-interpretációjuk vélt iszlámjogi megalapozottságát alátámasztó írások [22], valamint a terrorszervezet által elkövetett fegyveres támadásokról szóló rövidebb-hosszabb tudósítások is olvashatók. Az AQAP vezetője, Abdulaziz al-Muqrin írásai és intelmei is gyakran megjelentek a kiadványban. A szervezet műveleti vezetője, Sayf al-Adil is rendszeresen írt a magazin Biztonság és hírszerzés (al-Amn wa l-istikhbarat) című rovatába. A magazin továbbá a bin Laden egyes különítményei által végrehajtott fegyveres rajtaütésekről szóló összefoglalókat is megjelentette. [23]

A Muaskar al-Battar (A Battar katonai tábor) című tematikus, online terjesztett kiadvány elsősorban katonai jellegű volt és a dzsihád iránt érdeklődő fiatalokat a fizikai harcra készítette fel. Többek között amerikai katonai kézikönyveket is lefordítottak arabra, megtanították a különböző fegyverrendszerek megfelelő alkalmazását, valamint az akkoriban modernnek számító informatikai ismereteket is − IP cím rejtése, titkos chatszobák létrehozása, weblapszerkesztés − az olvasók elé tárták. Az itt megjelent írások hangsúlyozták az egészséges és fitt testalkat megőrzésének fontosságát, hiszen a túlsúly a jövőbeli harcosokat jelentősen hátráltatná a katonai feladatok elvégzésében. Így a rendszeres testmozgásra és a szigorú diétára hívták fel az olvasók figyelmét. A magazin munkatársai részletes edzéstervet és a helyi gasztronómiától számos tekintetben idegen, kalóriaszegény mintaétrendet is összeállítottak a számukra. [24] Az olvasók a dzsihádot magasztoló versekből meríthettek erőt. [25] A kéthetente megjelenő magazin az olvasót a helyes fegyverhasználat mellett a rejtőzés fortélyaira is igyekezett megtanítani. [26]

Az al-Khansa című nőknek szóló magazin a 8. századi nadzsdi származású al-Khansa költőnőről kapta a nevét, aki mindegyik fiát az iszlám nevében viselt fegyveres harcban veszítette el. A kiadvány arra tanította meg a nőket, hogy miként hangolják össze a családi életüket a dzsiháddal, hiszen az utóbbiból nekik is ki kell venniük a részüket. A dzsihádista ideológia szerint a nők legfontosabb feladata a fiúgyermekeik dzsihádra nevelése, illetve azon egészségügyi ismeretek − elsősegély, sebkötözés − elsajátítása, amelyek szükségessé válhatnak a dzsihád során megsérült harcosok egészségügyi ellátásakor. Nincs azonban megtiltva a nőknek, hogy aktív harcosokként csatlakozzanak a férfiakhoz. [27]

Az al-Shamikha („A nagyszerű / csodás nő”) szintén nőknek szóló kiadvány, amely az al-Khansa magazinnal összehasonlítva – esztétikai szempontokat figyelembe véve – a mai kor ízlésének sokkal inkább megfelel. Mindekét magazin célja az volt, hogy a szervezet muszlim nők körében meglévő támogatását növelje. A magazin tartalma némileg eltér az al-Khansa-étól. Az elsősleges szempont arra irányult, hogy rábírják a nőket, hogy mujahidekhez menjenek feleségül. Ebből a célból az olvasót számos tanáccsal látták el, így több interjút közöltek olyan nőkkel, akik muszlim harcosokat választottak maguknak férjül. A vallási kötelezettségekre való emlékeztetés mellet a magazin felhívja az olvasók figyelmét arra is, hogy a nők kötelesek a dzsihádban részt vevő férjük támogatása. A magazinban e mellett állandó rovatot képviseltek a szépségápolási tippek és tanácsok is.

A különböző szaúdi dzsihádista mozgalmak felhasználták a modern kor minden lehetséges technikai eszközét, hogy a társadalom minél szélesebb rétegét meg tudják szólítani. Ennek jegyében az öngyilkos merényletek, valamint a fegyveres támadások elkövetőiről rövidebb-hosszabb filmeket készítettek, amelyekben a mártírok a merényletekkel kapcsolatos személyes indítékaikról és vallási meggyőződésükről beszélnek. A szaúdi dzsihádisták talán legnagyobb hatást kiváltó médiaproduktuma a 2003 májusában Rijádban elkövetett merénylet résztvevőit bemutató film, ami a Badr al-Riyad címet viseli. [28]  A címválasztás nem véletlen: a cím utal a már említett 624-es badri ütközetre, amelynek során a muszlim seregek első alkalommal győzték le a mekkai pogányokat. A médiaanyag az Interneten máig megtekinthető.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Ashkan Forouzani on Unsplash

Felhasznált irodalom

[1] A Pahlavi-rendszert megdöntő forradalom egyik legmeghatározóbb egyénisége Khomeini ajatollah volt, aki a mélyreható változásokat dzsihád útján kívánta elérni. Radikális nézetei miatt hosszú éveket töltött emigrációban Irakban és Franciaországban. A Nejefben eltöltött évek alatt írta meg az Iszlám kormányzat című munkáját, melynek vezérelve nagy hasonlóságot mutatott al-Mawdudi és Qutb gondolataival. Külön figyelmet fordított a síita iszlámban kiemelkedő jelentőségű imámátus-tanra (imamiyya), megalkotta a vallásjogi tudós által gyakorolt kormányzás elméletét (wilayat-i l-faqih), ami az Iráni Iszlám Köztársaság berendezkedésének alapja lett, valamint az iszlám kormányzás tételét, amelyek mind a mai napig hatályban vannak.

További információ: N. Rózsa Erzsébet: Evolúció és revolúció az Iráni Iszlám Köztársaság külpolitikájában. In: N. Rózsa Erzsébet (szerk.): Nemzeti identitás és külpolitika a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. Budapest: Teleki László Alapítvány, 2005, 123–124.; Csicsmann László: Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Budapest − Pécs: Dialóg Campus, 2008, 181–183; Jany János: Az iszlamizmus. Eszmetörténet és geopolitika. Budapest: Typotex, 2016, 121–122)

[2] Rostoványi Zsolt: Iszlám és a 21. század. Kihívások és válaszok. Budapest: L’Harmattan, 2020, 56.

[3] Gerges, A. Fawaz: The Far Enemy. Why Jihad Went Global. New York: Cambridge University Press, 2005, 11–12.

[4] Gerges, 12–14.

[5] Rostoványi, 71.

[6] Rostoványi, 71.

[7] Rostoványi, 73.

[8] Jany 2016, 40.

[9] Rostoványi, 73.

[10] Rostoványi, 75.

[11] Rostoványi, 75.

[12] Simon Róbert: Iszlám kulturális lexikon. Budapest: Corvina, 2009, 287–289; Rostoványi, 81–83.

[13] Schirrmacher, Christine: Islam and Society. Sharia Law – Jihad – Women in Islam (The WEA Global Issues Series Vol. 4). Bonn: Culture and Science Publ., 2008, 113–117; Dévényi, 23.

[14] Dévényi Kinga: A ğihād az iszlámban. Történeti áttekintés. Keletkutatás 2013. tavasz, 13–14.

[15] Simon Róbert: Az iszlám fundamentalizmus. Gyökerek és elágazások Mohamedtől az al-Qá’idáig. Budapest: Corvina Kiadó, 2014, 118.

[16] Rostoványi, 129–134.

[17] Dévényi, 18–21; Jany 2016, 56–59.

[18] al-Rasheed, Madawi: Contesting the Saudi State. Islamic Voices from a New Generation. New York: Cambridge University Press, 2007, 134–139.

[19] al-Rasheed, 139–148.

[20] al-Rasheed, 149–153.

[21] al-Najdi, Abu Amir: al-Thawra al-muntazara in Sawt al-Jihad (1428/30), 26–27.

[22] al-Rashid, Abdullah bin Nasir: Hal yuqal: Turki al-Dandani Shahid? in Sawt al-Jihad (1424/1), 29–32.

[23] Sz.n.: Bayan bi shaan ghazwat sirriyya al-shaykh Usama bin Ladin in Sawt al-Jihad (1428/30), 11.

[24] al-Rasheed, 156–157.

[25] al-Awshan, Isa: Irmi Amrika in Muaskar al-Battar (2004/1), 32.

[26] al-Dakhayyal, Bandar: al-Ishtibak al-sar’i in Muaskar al-Battar (2004/1), 12–18.

[27] al-Rasheed, 167–168.

[28] al-Rasheed, 158–163.

A A dzsihád interpretációjának változása a szélsőséges iszlamista szervezetek ideológiájában – II. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Le gouvernement pourrait utiliser l’arme constitutionnelle dès mercredi pour faire adopter son projet de loi de programmation des finances publiques.

Verdir l'économie, protéger les Français de l'inflation, mais tenter aussi d'améliorer des finances publiques détériorées : tels sont les objectifs fixés par le ministre de l'Économie et des Finances Bruno Le Maire qui présentait mercredi le budget 2024 de la France.

Während sich die EU-Institutionen auf die Verhandlungen über die vorgeschlagene Überarbeitung des Mehrjährigen Finanzrahmens (MFR) für 2021 bis 2027 vorbereiten, fordern Experten und Gesetzgeber Brüssel auf, den gesamten EU-Haushaltsrahmen zu reformieren, damit er dem Ausgabenbedarf langfristig besser gerecht wird.

Serbia's Zastava has developed a new 30 mm autocannon that can fire NATO-standard munitions.

Romania has firmed up its procurement plan for the Lockheed Martin F-35 Lightning II Joint Strike Fighter (JSF), disclosing that it intends to acquire 48 aircraft across...

Britain has given the go-ahead for one of its biggest new oil and gas projects in years, Equinor's North Sea Rosebank field, saying energy security was the priority despite opposition from environmentalists.

La cérémonie de clôture de la 2e édition du Forum inclusif sur le commerce électronique au Burkina Faso (FICEL) s'est tenue dans l'après-midi de ce mardi 26 septembre 2023, à Ouagadougou.

Les échanges qui se sont déroulés sous le thème « Réponses aux défis de l'emploi et de l'entrepreneuriat des jeunes et des femmes : opportunités du commerce électronique au Burkina Faso », ont abouti à des recommandations.

Ces recommandations sont adressées aux quatre principaux acteurs suivants : l'État, les acteurs du e-commerce, les institutions financières et les partenaires techniques et financiers.

Les recommandations des participants

À l'endroit de l'État, les participants recommandent l'élaboration d'une stratégie nationale du développement du commerce électronique, la révision des curricula dans les universités, instituts et grandes écoles, pour prendre en compte le commerce électronique comme module d'enseignement.

Il lui est aussi recommandé de mener une étude sur la contribution du commerce électronique aux recettes budgétaires de l'État (taxes, impôts, paiement en ligne au service de l'État). Les participants ont aussi préconisé la mise à jour du cadre réglementaire et l'élaboration d'une loi qui prenne en compte toutes les dispositions des textes législatifs existants.

Des participants à la 2e édition du FICEL

Aussi, l'État est invité à renforcer les capacités des acteurs du e-commerce, renforcer les infrastructures numériques, mettre en place un système d'adressage adapté au e-commerce, accroître les capacités opérationnelles des services d'appui au commerce électronique.

À l'égard des acteurs du e-commerce, il est attendu qu'ils s'organisent davantage pour une bonne prise en compte des préoccupations par les structures de financement. Il leur est aussi recommandé de poursuivre la formation et la sensibilisation de leurs membres

Concernant les institutions financières, un mécanisme d'accompagnement plus souple est attendu de leur part, au profit des acteurs du e-commerce, notamment les femmes et les jeunes.

« Nous sollicitons les partenaires techniques et financiers pour l'accompagnement du ministère en charge du commerce dans l'organisation de la 3e édition du FICEL », K. Amidou Zongo, conseiller des affaires économiques, à la Direction générale du commerce

“FICEL ACADEMY”, une opportunité pour les esprits créatifs

Par ailleurs, les résultats de la compétition dénommée “FICEL ACADEMY” ont été dévoilés à cette occasion. Le champion de de cette compétition hackathon est Jures Orix Nebyinga Kaboré, étudiant en licence de technologie ingénierie informatique, à l'université Aube Nouvelle.

Avec la note de 79/100, il remporte la première place grâce à son projet intitulé « Just click » qui permet en un seul clic d'avoir des informations sur les restaurants et supermarchés, de réserver des chambres d'hôtels, de commander des taxis pour des courses, de louer des véhicules etc.

« C'est une application qui va aussi permettre de transférer des colis partout à Ouagadougou et même à l'international et tout cela par un seul clic », Jures Orix Nebyinga Kaboré, étudiant en licence de technologie ingénierie informatique, à l'université Aube Nouvelle

L'université Joseph Ki-Zerbo obtient la deuxième place tandis que la troisième est remportée par Burkina institute of technology, FICEL ACADEMY est une compétition qui promeut une saine émulation au sein des jeunes dans le domaine du numérique. Elle permet d'accompagner les projets innovants des jeunes jusqu'à la mise en place de leurs entreprises.

Au nom du représentant résident du Programme des nations unies pour le développement (PNUD), Dieudonné Kini a déclaré que la présente édition du FICEL a été l'occasion exceptionnelle de rassembler les acteurs clés (du secteur public, de l'administration publique, de la société civile, du monde universitaire et des organisations…) pour discuter des enjeux du commerce électronique au Burkina Faso.

« Les échanges autour des panels du FICEL ont permis de démontrer les opportunités liées au commerce électronique, d'explorer la chaîne de valeurs, d'examiner les possibilités de financements pour les jeunes et les femmes entrepreneurs, engagés dans le commerce électronique. Ils ont aussi servi à étudier les opportunités de marchés dans le cadre de la Zone de libre-échange continentale africaine (ZLECAF) », a-t-il souligné.

« Je tiens à saluer chaleureusement le ministre du commerce pour son leadership qui a permis le succès de cette édition », Dieudonné Kini, représentant du PNUD Burkina

Le soutien du PNUD renouvelé

Monsieur Kini a réaffirmé l'engagement du PNUD à poursuivre son soutien au gouvernement et toutes les parties prenantes pour la mise œuvre des recommandations et des actions concrètes découlant de ce forum.

Selon le directeur de cabinet du ministre du commerce, au-delà de la satisfaction à tirer de la réussite du FICEL, les bouchées doubles doivent être mises pour renforcer les acquis déjà engrangés. Cela, afin de trouver des réponses pérennes à l'entrepreneuriat et à l'employabilité des jeunes et des femmes. En ce sens, le commerce électronique peut et devrait jouer un grand rôle, a-t-il relevé.

« Je déclare close la 2e édition du FICEL. Vive le commerce électronique ! Vive le Burkina Faso », Franck Tapsoba, représentant le ministre du commerce

Pour rappel, sur 67 projets présentés à FICEL ACADEMY, six ont été retenus pour la phase finale. Ce sont les trois meilleurs projets qui ont été primés. Le PNUD s'est engagé à fournir un accompagnement au vainqueur de la compétition pour la maturation de son projet. Et cela, à travers son Laboratoire d'accélération en tant que mécanisme global du PNUD en faveur de solutions innovantes et adaptées face aux défis actuels changeants et multidimensionnels de développement.

La 2e édition du FICEL qui a duré 48h, a été ponctuée par plusieurs communications portant sur des thématiques pertinentes. L'on retient notamment les thématiques suivantes. « Chaînes de valeurs du commerce électronique : Quels marchés pour le commerce électronique burkinabè », d'une part, et « Commerce électronique et emploi : quelles synergies pour une réduction du chômage des jeunes et des femmes », d'autre part.

Lire aussi : Burkina/E-commerce : Les opportunités pour les jeunes au cœur des échanges de la 2e édition du FICEL

Hamed Nanéma
Lefaso.net

D'ici 2030, il semble probable que l'intelligence artificielle ne sera plus le principal sujet de discussion comme c'est le cas aujourd'hui, mais plutôt quelque chose de communément appelé : « intelligence personnelle » ou PI « personal intelligence ». Une technologie d'IA révolutionnaire très avancée, personnalisée et omniprésente, qui redéfinira fondamentalement notre existence, créant un avenir dans lequel la COLLABORATION entre les humains et les machines deviendra presque la norme, apportant de nouvelles opportunités aux personnes et de nouveaux défis à surmonter.

Ce sera une sorte d'assistant virtuel qui élargira notre réflexion, anticipera nos besoins, nous aidera à prendre des décisions éclairées et facilitera nos INTERACTIONS avec le monde physique et numérique. Elle aura accès à la plupart des connaissances disponibles sur le web, avec qui nous interagirons au jour le jour, qui nous parlera du matin au soir, sans se fatiguer dans un accent africain ou un accent que nous choisirons, masculin ou féminin et pourra aussi répondre à nos questions et nous guider dans notre quête incessante de connaissances. Elle sera capable de comprendre nos émotions, nos préférences, nos besoins, notre personnalité, nos projets, nos aspirations, nos activités et même notre évolution au fil du temps.

Par exemple, le matin, elle pourra elle-même nous réveiller en douceur car en tant qu'assistant virtuel, elle connaît nos habitudes de sommeil et nous informera des rendez-vous de la journée et des actualités liées à notre pays, la météo, nos projets professionnels, tout le long de la journée, etc. Elle se chargera de nous rappeler nos rendez-vous et coups de fil à faire. Au travail ou pendant vos études également, elle vous soutiendra en vous suggérant des idées vraiment innovantes et incroyables, en automatisant surtout les tâches répétitives que vous avez l'habitude d'effectuer et en vous mettant instantanément en contact elle-même avec des experts, des clients ou des ressources fort utiles.

En effet, grâce à cela, les frontières entre les sphères professionnelle et personnelle s'estomperont, ouvrant la voie à de nouvelles façons de vivre, d'apprendre et de travailler. L'avenir sera vraiment caractérisé par une accélération exponentielle de ces genres de progrès, donnant à chaque individu un pouvoir sans précédent pour façonner sa propre réalité.

De plus, son impact sur la société mondiale sera énorme dit-on. Les métiers actuels évolueront, se concentrant davantage sur la créativité, la résolution de problèmes et l'interaction humaine, tandis que l'IA prendra en charge nos tâches routinières. Les inégalités en matière de connaissances diminueront parce que chacun aura un accès égal à l'information. Pourvu seulement que l'accès à la connectivité Internet très haut débit, telle que la 6G à partir de 2030 et aux infrastructures nécessaires soient déployés en cette "ère de la connaissance" ici en Afrique.

Elle facilitera la prise de rendez-vous médical et réduira les temps d'attente mais aussi pourrait simplifier les transactions financières en automatisant les tâches telles que le paiement des factures et les transferts d'argent. Cette « intelligence personnelle » marquera une transformation profonde dans notre quotidien et sur le marché du travail. Cela soulèvera des questions sociétales sur le rôle des enseignants et des professeurs. Bien entendu, l'interaction humaine restera importante pour l'apprentissage social et émotionnel, mais les éducateurs devront absolument s'adapter en devenant des FACILITATEURS de l'apprentissage plutôt que de simples dispensateurs de connaissances. Le savoir sera hautement démocratisé très bientôt avec l'arrivée de la PI. Il faut toutefois veiller à ce que cette révolution technologique profite à tous, en veillant à ce que personne ne soit laissé pour compte. Oui ! L'accès à une éducation de qualité va certainement être rendu plus équitable grâce à cette « intelligence personnelle », offrant des opportunités d'apprentissage à ceux qui vivent dans des zones éloignées ou économiquement défavorisées.

Elle peut contribuer aussi au renforcement de la démocratie en améliorant l'accès à l'information et la participation citoyenne, notamment en facilitant l'accès à l'information politique de manière plus personnalisée, en aidant les citoyens à mieux comprendre les enjeux et les positions des candidats. Elle peut également analyser de vastes ensembles de données pour prédire les tendances politiques, permettant ainsi une meilleure élaboration des politiques publiques.

Néanmoins, le manque d'infrastructures technologiques robustes, telles que des centres de données et des réseaux de communication fiables, ne stimule guère le développement de solutions locales d'IA adaptées aux besoins spécifiques de l'Afrique. Cela limite également la capacité du continent à collecter, stocker et analyser les données nécessaires à la formation des systèmes d'IA.

Cependant, l'utilisation de ces technologies soulève d'importantes préoccupations en matière de confidentialité et de surveillance. Il est essentiel d'établir des cadres juridiques et éthiques solides pour garantir que ces systèmes soient utilisés de manière responsable et dans le respect des droits fondamentaux des citoyens.
Cependant, l'impact des « personnelles intelligences » sur la sécurité publique sera également notable. Cette technologie avancée dit-on peut jouer un rôle important dans la prévention et la résolution des problèmes liés à la sécurité.

On dit que cela peut améliorer la surveillance et la prévention des crimes. Les systèmes d'IA avancés peuvent analyser les données des caméras de surveillance, des capteurs et d'autres sources en temps réel pour détecter rapidement les activités suspectes. Cela peut également aider à prédire les tendances de la criminalité en analysant les données historiques, permettant ainsi aux forces de l'ordre de prendre des mesures préventives.

Si vous voulez en savoir plus, je vous recommande de suivre particulièrement Mustafa Suleyman, patron du start-up Inflection AI, auteur du livre "La Déferlante (Editions Fayard) qui dit que "Ce sera une révolution. A terme, tout le monde aura son chef de cabinet personnel, son intelligence artificielle personnelle".
Ainsi que Yann Le Cun, lauréat du prix Turing 2019, directeur du laboratoire de l'intelligence artificielle chez Meta Facebook qui a déjà dit que : « Dans les prochaines années, on va de moins en moins utiliser les moteurs de recherche actuels. Chacun interagira avec des assistants virtuels qui répondront à n'importe quelle question, nous aideront à écrire des documents, à produire des choses. Ces assistants n'auront dans un premier temps pas l'intelligence humaine, mais peut être que d'ici une dizaine ou une quinzaine d'années, ils s'en approcheront suffisamment pour nous aider dans la vie de tous les jours. Un peu comme dans " Her " de Spike Jonze, l'un des rares films qui fait une peinture de l'IA plutôt réaliste. »

(...)
« Les smartphones seront aussi remplacés par des lunettes de réalité augmentée avec lesquelles on pourra interagir. Par exemple, si on raconte quelque chose de faux, les lunettes pourraient nous montrer un article de Wikipédia qui nous contredit, si quelqu'un nous parle dans une langue étrangère, elles pourraient nous afficher des sous-titres en direct. Elles pourraient aussi nous avertir d'une voiture qui vient si on traverse la rue sans regarder, nous aider à retrouver nos clefs si on les a perdues… Les possibilités sont grandes. Chacun aura, du fait des IA, une sorte d'équipe, un staff, d'assistants virtuels avec lui en permanence. »
(...)

« Certains ont parlé dans des termes trop excessifs des dangers possibles des systèmes d'IA jusqu'à la ‘destruction de l'humanité. Mais l'IA en tant qu'amplificateur de l'intelligence humaine conduira peut-être à une espèce de nouvelle renaissance, un nouveau siècle des Lumières avec une accélération du progrès scientifique, peut-être du progrès social. Ça fait peur, comme toute technologie qui risque de déstabiliser et de changer la société. »

Bref, la transition vers cette nouvelle ère de l'IA nécessitera également des programmes de reconversion professionnelle et une flexibilité accrue de la part des travailleurs pour s'adapter aux évolutions constantes. Nos gouvernements et nos entreprises peuvent d'ores et déjà jouer un rôle clé dans la création de politiques et de formations pour soutenir cette transformation.

En attendant, allez discuter en français avec PI sur pi.ai/ le cousin de ChatGPT. Au fait, êtes-vous au courant que désormais "ChatGPT peut discuter à l'oral et interpréter des images" ? Favorisons l'éducation numérique et la formation en matière de technologies de l'information pour préparer la main-d'œuvre africaine aux opportunités et aux défis de l'ère de l'IA.

Dian Diallo
Formateur aux outils de l'intelligence artificielle
Ouagadougou, le 26 septembre 2023

Dans le communiqué ci-dessous parvenu à la rédaction de Lefaso.net, le ministère en charge de la fonction publique informe les travailleurs et employeurs des secteurs publics et du privé que dans le cadre de la célébration de la fête du Maouloud 2023, la journée du jeudi 28 septembre est chômée et payée sur toute l'étendue du territoire national. Ce communiqué fait suite à l'annonce de la fédération des associations islamiques du Burkina (FAIB) à cet effet.

L'agence d'information du Burkina (AIB) informe le public burkinabè que la ville de Nouna est de nouveau électrifiée.

L'électricité est revenue dans la soirée de ce mardi 26 septembre 2023, après plus d'un mois d'interruption dans la Kossi, et particulièrement dans la ville de Nouna.

Les populations l'ont accueillie par des clameurs de joie suivies de tintamarres de klaxons sur la grande voie qui traverse la ville de Nouna, précise l'agence.

Lefaso.net
Source AIB