A konklávé helyszíne, a világ talán legismertebb épülete – mégis sok ismeretlen részletet rejt.
A vatikáni Sixtus-kápolna minden bizonnyal a világ egyik legismertebb épülete. Ráadásul egyike azon kevés épületnek, aminek a belső tere az ismert, a külsejéről valószínűleg kevesen ismernék fel. A napokban nem túlzás, hogy az egész világ erre az épületre, pontosabban a kéményére figyel, ezért következzen 10 érdekesség, kevésbé ismert tény erről a tényleg lenyűgöző épületről!
A mennyezet Michelangelo előtt
Mielőtt II. Gyula pápa 1508-ban megbízta volna Michelangelot a freskó elkészítésével, a kápolna mennyezetét égszínkék alapú, csillagokat ábrázoló freskó borította. Ez akkoriban nagyon népszerű megoldás volt Itáliában, több ilyen belső tér is fennmaradt. Ezek közül legszebb talán Giotto remekműve, a Scrovegni-kápolna Padovában. Ez alapján könnyen képet kaphatunk a Sixtus-kápolna korai állapotáról.
Nem csak Michelangelo
Ha a látogató megérkezik a kápolnába, óhatatlanul felfelé néz, így szinte észre sem veszi az oldalfalakat borító hat-hat freskót. Ez elég nagy kár, sőt, hiba, ugyanis ezeket a korai reneszánsz leghíresebb mesterei, többek között Botticelli alkotta. Így olyan alkotások maradnak szinte szó szerint árnyékban, ami bármelyik országban önmagukban hatalmas látványosságot jelentenének.
„Csinálj, amit akarsz!”
Már a kortársak legendákat szőttek Michelangelo és a freskókat megrendelő II. Gyula pápa veszekedéseiről, egyben a kölcsönös tiszteletet mindvégig megtartó viszonyáról. Gyula eredetileg csak pár kiegészítést szeretett volna, az ablakok fölött mintákkal, apostolok alakjával, de Michelangelo hatalmas léptékben gondolkodott. Végül a pápa ráhagyta, „csinálj, amit akarsz!” felkiáltással elhagyva a termet. A végeredményt a világon valószínűleg mindenki ismeri.
Fény és sötétség
A pápa áldásával/kivonulásával Michelangelo dolgozta ki magát az ikonográfiai programot is. Korábban sosem látott, sőt máig lenyűgöző fantáziával festette meg a teremtés egyes mozzanatait. Ezek közül talán legkülönlegesebb a fény és sötétség elválasztása. Lentől szemlélhetjük, ahogy az Úr a saját kezével tolja szét az eget, elválasztva a fényt a sötétségtől. A jelenet festészetileg is bravúros, a főalakot alulról láthatjuk, anatómiailag tökéletesen megjelenítve.
Az első ember
Ádám megteremtésének jelenete minden bizonnyal a világ legismertebb festészeti alkotása. Az Úr, Zsófia/Sophia, vagyis a bölcsesség alakjába kapaszkodva érintéssel ad életet Ádámnak. A jelenetben maga a teremtés már megtörtént, az erős kéz már éppen eltávolodott a lassan öntudatra ébredő Ádámtól.
Az isteni elme
1990-ben különös cikk jelent meg az amerikai Journal of the American Medical Association című orvosi folyóiratban. Frank Meshberger idegsebész, agykutató felfedezte, hogy az Ádám teremtése-jelenetben az Úr körül jelenlévő, lebegő csoport kontúrja, sőt, az alakok közötti vonalak is szinte teljes egészében megegyeznek az emberi agy anatómiai felépítésével. A felfedezés elsőre megdöbbentő, de egyáltalán nem mond ellent sem a katolikus tanításnak, sem a reneszánsz és Michelangelo szellemiségének. Tulajdonképpen azt jelképezi, hogy a teremtés folyamata egy intellektuális munka. Az elméletbe illeszkedik az a már említett mozzanat, hogy az Úr, miközben Ádámot teremti, Zsófiát/Sophiát, a bölcsességet megszemélyesítő alakot karolja át.
A tökéletes Sybilla
A görög művészet közkedvelt megoldása volt a Figura serpentinata, vagyis a csavarodott testtartás megjelenítése. Ezt Michelangelo tökélyre fejlesztette a Líbiai Sybilla alakjában, ugyanis, ha megnézzük a képet, látható, hogy a prófétanő lábujjai is csavarodnak. A Sybillák megjelenése önmagában is különleges, az ókeresztény hagyomány szerint a pogány görög jósnők jövendölték meg Krisztus eljövetelét, így válva prófétákká.
Vázlatok
A freskókészítés technikája nagyon nagy sebességű munkát tesz szükségessé, nem lehet rögtönözni. Ezért a festők hatalmas kartonokra dolgozzák ki a vázlatokat, a helyszínen már gyakorlatilag ezt másolják fel a száradó falra. Ezek a kartonok önmagukban is elképesztő értéket képviselő műalkotások.
Hatalmas méretek
A terem méretei miatt a mennyezeti freskók, ha nem is kicsinek, de nagyjából embernagyságúnak látszanak. A valóságban ez természetesen nem így van, az egyes alakok kétszeres-háromszoros embernagyságúak.
Restaurálás
A freskók restaurálása 1980-ban kezdődött és 13 évet vett igénybe (Michelangelo 9 évig dolgozott a kápolnán!). A költségeket nagyrészt egy japán tévétársaság fedezte, három évig kizárólagos jogos szerezve a freskók publikálására. Az munkák során ötszáz év kormát, porát távolították el, így a sokak által megszokott barnás árnyalat helyett újra feltárultak Michelangelo élénk színei.
Különös önarckép
A kápolna abból a szempontból is különleges, hogy keretbe foglalt kép helyett a teljes falat betöltő freskót láthatunk az oltár mögött. A jelenet az utolsó ítéletet ábrázolja, telis-tele festészeti és ikonográfiai érdekességekkel. Az ítélet során Krisztus mellett (akit Michelangelo a Dávid-szoborhoz hasonló külsővel ábrázolt) az apostolok is megjelennek, a hagyományos attribútumaikkal, vagyis vértanúságuk eszközeivel. Így Bertalan apostolt is láthatjuk, akit élve megnyúztak kivégzése előtt, ezért általában úgy ábrázolják, hogy saját bőrét tartja a kezében. A szakértők szerint a férfialak maga Michelangelo, de a hasonlóság méginkább a lenyúzott arcbőrön látható.
Forrás: architextura.hu
Fotó: Getty Images
The post Tíz érdekesség a Sixtus-kápolnáról appeared first on Kárpátalja.ma.
Pakisztán fegyveres erői csütörtök este és péntek hajnalban többször is támadást indítottak India nyugati határvonalán, drónokkal és egyéb lőszerekkel, közölte az indiai hadsereg. A két ország közötti konfliktus tovább éleződik, miközben mindkét fél egyre komolyabb eszkalációval fenyeget.
A feszültség már a múlt héten kialakult, amikor India az állítólagos pakisztáni támadásra –, amely során indiai turistákat mészárolhattak le – válaszul több olyan pakisztáni területet is lebombázott, amelyeket a hírek szerint „terrorista táboroknak” neveztek.
Az indiai támadásra válaszul Pakisztán is több határ menti területen tüzet nyitott.India vádjai szerint Pakisztán áll a márciusban végrehajtott, több halálos áldozatot követelő támadások mögött a kasmíri régióban, amit Iszlámábád határozottan tagadott. A két ország között azóta rakéták, drónok és tüzérségi lövedékek repkednek, a konfliktus már több mint egy tucat ember életét követelte – közölte a Reuters.
Az indiai hadsereg közleménye szerint Pakisztán csapatai „több tűzszüneti szabálysértést” is elkövettek a vitatott Kasmír régióban, ahol a határvonalat mindkét fél sajátjának tekinti. „A dróntámadásokat sikeresen visszavertük, és méltó választ adtunk a tűzszüneti megállapodás megsértésére” – írta közleményében az indiai hadsereg, amely azt is hozzátette, hogy minden „gonosz tervre” erővel fognak válaszolni.
Pakisztán a vádakkal szemben határozottan állítja, hogy nem támadta meg India városait,sem Pathankotot, Srinagart vagy Dzsaiszalmert. Az iszlámábádi kormány szerint az indiai vádak „alaptalanok” és „politikailag motiváltak”.
A csütörtök esti és péntek kora reggeli támadások során az indiai biztonsági erők sikeresen megakadályozták a beszivárgási kísérleteket Kasmír Szamba régiójában, azonban az Uri térségében folytatódó tüzérségi támadások súlyos károkat okoztak. A bombázások következtében több ház is kigyulladt, és egy nő életét vesztette, míg egy másik súlyosan megsebesült.
Péntek reggel az Amritsar városában működő szirénák két órán át riadóztatták a lakosságot, és arra kérték őket, hogy maradjanak otthon.Az indiai város, amely a híres Aranytemplom otthona, már hosszú ideje érzékeli a konfliktus hatásait. A helyszínen élők arról számoltak be, hogy a robbanások különösen erősek voltak, és a levegő egyre sűrűbb füsttel telt meg.
Ansab, a dzsammu-i Sher-e-Kasmír Mezőgazdasági, Tudományos és Technológiai Egyetem hallgatója elmondta, hogy a robbanások hajnali négy órakor voltak a leghangosabbak. „Két-három percig olyan hangosak voltak, hogy az ablakok megremegtek, mintha betörtek volna” – mondta, hozzátéve, hogy a levegő hamarosan „szmogos” lett, tele füsttel és köddel.
A feszültségek felkeltették a világ figyelmét. A nagyhatalmak, köztük az Egyesült Államok és Kína, a helyzet deeszkalációját sürgetik. J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke csütörtökön ismételten arra figyelmeztetett, hogy a két ország közötti konfliktust mihamarabb le kell csillapítani. „Azt akarjuk, hogy a helyzet a lehető leggyorsabban enyhüljön. Ezeket az országokat azonban nem tudjuk irányítani” – mondta a Fox News „The Story with Martha MacCallum” című műsorában.
A két ország közötti konfliktus azóta éles, hogy India és Pakisztán 1947-ben függetlenné váltak a brit gyarmati uralom alól. A két állam közötti évtizedes viszály középpontjában Kasmír áll, amely muszlim többségű régióként mindkét fél számára stratégiai jelentőségű. A Kasmír fölötti uralomért három háborút is vívtak, és a jelenlegi feszültségek egy újabb háború kirobbanásához vezethetnek. A két nukleáris nagyhatalom közötti konfliktus nemcsak a két ország, hanem a nemzetközi közösség számára is komoly aggodalomra adnak okot.
Forrás: hirado.hu
The post Fokozódik a feszültség India és Pakisztán között appeared first on Kárpátalja.ma.