Le numéro d’automne de Politique étrangère (3-2015), consacré à l’Algérie, vient de paraître !
Dans un environnement en feu, l’Algérie semble étrangement calme, mais les orages s’approchent : chute du prix des hydrocarbures dans une économie très dépendante, baisse d’une rente qui assure la paix sociale, blocage du système politique, déstabilisations du Maghreb (Tunisie, Libye…) et du Sahel (Mali…). Alger se retrouve face à des choix difficiles. Comment régler la succession du président Bouteflika, avec une société de plus en plus dépolitisée mais qui conteste l’opacité du régime ? Est-il possible de diversifier enfin une économie toujours structurée par la rente ? Comment se garder des désordres extérieurs ? Principale puissance militaire de la région, l’Algérie a choisi depuis des décennies le non-engagement extérieur, une option qui n’est plus viable. Au plan interne et au plan externe, le régime va devoir démontrer une souplesse qui lui permette de gérer des situations nouvelles et potentiellement très dangereuses.
Cette livraison de Politique étrangère s’attache également à deux thèmes majeurs de l’actualité de 2015 : le centenaire du génocide arménien, occasion de rapprochement entre Ankara et Erevan gaspillée, mais révélatrice, entre autres, des contradictions turques ; et la mutation des migrations internationales, en particulier celles qui concernent l’Europe et l’espace méditerranéen.
La négociation d’un éventuel TTIP, la vision chinoise des « nouvelles Routes de la soie », l’état de la Somalie, la piraterie dans le golfe de Guinée, les rapports entre les États musulmans et l’islam de France : autant d’autres sujets de réflexion développés dans ce numéro, au cœur des débats internationaux les plus présents.
Découvrez le sommaire ici.
Téléchargez le dossier de presse ici.
Achetez le numéro 3-2015 de Politique étrangère ici.
Abonnez-vous à Politique étrangère ici.
En mars dernier, le Conseil européen dédié aux relations extérieures a « souligné la nécessité de remettre en cause des campagnes de désinformation en cours de la Russie » et a donc demandé à Mme le Haut Représentant de l’Union pour les Affaires étrangères et la Politique de sécurité, Mme Federica Mogherini, de préparer un « plan d’action […]
Cet article L’Union européenne a lancé un groupe de travail pour contrer la propagande russe est apparu en premier sur Zone Militaire.
A Tiszaújlaki 2. Számú Széchenyi István Középiskolába is becsengettek. Idén 16 elsős kisdiák kezdi meg magyar nyelvű tanulmányait az oktatási intézmény falai között. Velük együtt a 2015/2016-os tanévben több mint 1700 gyermeket írattak be a szülők magyar tannyelvű iskolák első osztályába.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
Bejelentette frakciója kilépését a kormánykoalícióból Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezetője kedden, egy nappal azután, hogy véres összecsapássá fajult a parlament előtt az alkotmánymódosítás elleni tüntetés, amelyen pártja hívei is részt vettek.
A lépés ellenére az ukrán kormánykoalíció továbbra is többségben van a kijevi parlamentben.
Ljasko újságírók előtt kijelentette, hogy nem látja pártja helyét abban a koalícióban, amely a frakció tiltakozása ellenére napirendre tűzte az alkotmánymódosítást a helyi közösségeknek nyújtandó nagyobb önrendelkezési jogról, ezért az általa vezetett képviselőcsoport ellenzékbe vonul.
“Tegnap gyakorlatilag új koalíció alakult a parlamentben a Régiók Pártja részvételével” – szögezte le. Ezzel arra utalt, hogy az Ellenzéki Blokk – amelyet a Viktor Janukovics volt elnök mögötti Régiók Pártjából kivált tagok hoztak létre – a Petro Porosenko államfő mögötti erővel és Arszenyij Jacenyuk kormányfő frakciójával együtt támogatta az alkotmánymódosítási javaslatot.
“Véres provokációnak” nevezte Ljasko az előző napi összetűzést a tüntetők és a rendvédelmiek között, amelynek két halálos áldozata és 140 sebesültje lett.
Ljasko közölte: pártja követeli a vezetéstől, hogy bocsássa népszavazásra a Donyec-medence egyes közigazgatási egységeinek nyújtandó különleges jogállás kérdését.
A frakció ellenzékbe vonulása miatt a radikális párti Valerij Vosevszkij bejelentette, hogy lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről.
Sztepan Kubiv, az államfő parlamenti megbízottja kijelentette, hogy a Radikális Párt 21 tagú frakciója nélkül is többségben van a kormánykoalíció a parlamentben. A koalícióban maradt négy pártnak, Petro Porosneko Blokkjának, a miniszterelnök vezette Népi Frontnak, az Önsegítésnek (Szamopomics) és Julija Timosenko Haza pártjának összesen több mint 270 tagja van a 450 fős törvényhozásban.
Románia kárpátaljai, Aknaszlatinán megnyitandó konzulátusának engedélyezését sürgeti burkoltan egy keddi közleményben a bukaresti külügyminisztérium.
A külügyi kommüniké szerint kedden átadták az első határátlépési engedélyeket, amelyeket a tavaly megkötött román-ukrán kishatárforgalmi egyezmény alapján bocsátottak ki.
“Románia minden eszközzel támogatja Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz és állampolgárai mozgási szabadságának megkönnyítését” – emlékeztette Kijevet a román külügy. Bukarest azt állítja: prioritásként kezelte a tavaly ősszel aláírt román-ukrán kormányközi egyezmény életbe léptetését és a maga részéről kialakította a műszaki feltételeket a kishatárforgalmi engedélyek kiállítására. A kommüniké szerint július eleje óta Románia kijevi nagykövetségén, valamint csernyivci és odesszai konzulátusán összesen 1150-en igényeltek kishatárforgalmi engedélyt.
Bukarest szerint azonban a román-ukrán kormányközi egyezmény hatályba léptetéséhez az is hozzátartozik, hogy mielőbb megkezdje működését a kárpátaljai román külképviselet.
A közlemény szerint a szükséges személyzet, székház és pénzalap is rendelkezésre áll az aknaszlatinai román konzulátus megnyitásához, ezért Bukarest reméli, hogy az ukrán fél nem késlekedik már soká az engedélyek kiadásával, amelyekre június óta várnak.
A kishatárforgalmi egyezmény azokra vonatkozik, akik legalább három éve az ukrán-román határ két oldalán húzódó 30 kilométeres körzetben élnek, és 3 hónapnál rövidebb ideig akarnak családi, szociális, gazdasági vagy kulturális okokból a szomszédos ország területén tartózkodni. A kishatárfogalmi engedély a családtagokra, ezen belül a házastársra és a gyermekekre is érvényes. Bukarest szerint az egyezmény mintegy 2 millió személyt érint a két ország közös határszakaszának övezetében.
A román külügyminisztérium adatai szerint (a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnának 400 ezer román anyanyelvű lakosa van. A legnagyobb közösség az ország délnyugati térségében, a Romániával határos Csernyivci megyében (Bukovina északi részén) lakik, ahol mintegy 180 ezer lakos anyanyelve a román.
Kárpátalján több mint 32 ezer lakos vallotta magát románnak a legutóbbi népszámláláson.